Home Blog Page 906

Hagyományosan Kazincbarcikán rajtol a SuperCross

Tizedmásodpercek döntöttek az U19-es korosztályban

Az érdeklődésből kitűnik, hogy szezonról-szezonra egyre többen kacsintgatnak a cyclo-cross sport irányába hazánkban, melynek egyetlen hazai egységes sorozata a SuperCross. Ahogyan azt már a korábbi években is megszokhattuk, a sorozatnyitó esemény idén sem lehet máshol, mint Kazincbarcikán, az EthicSport – Decathlon Kupán.

Tizedmásodpercek döntöttek tavaly az U19-es korosztályban (Fotó Babka Szabolcs)
Tizedmásodpercek döntöttek tavaly az U19-es korosztályban (Fotó Babka Szabolcs)

Október 20-án, vasárnap most is a megszokott helyen, a Jubileum parkban várja majd a Team 3K – Kazincbarcika csapata a versenyzőket. A sorozat szempontjából sok újdonságot nem kell majd „betanulni” a visszajáró versenyzőknek, hiszen szinte minden marad a régiben. 11 órakor lesz az első rajt, majd 11:45 és 13 óra a másik két rajtidőpont, a megszokott kategória-kiosztással. Idén is hat futam eredménye számít majd az összetettben a hétből, a kerékpárokat tekintve pedig ebben a szezonban sem vezettek be „korlátozásokat” a szervezők, így továbbra is lehet cyclo-cross vagy mountain bike kerékpárral is indulni. A nevezési díjakat tekintve azok számára, akik veszik a fáradtságot, hogy előre regisztráljanak a futamokra, a helyszínen kevesebb összegbe kerül majd a nevezés. Fontos megjegyezni, hogy itt tényleg elég lesz a regisztráció, nevezési díjat nem kell majd előre utalni. Visszatérve az előttünk álló vasárnapra, a verseny főszervezőjét, Szabolcsik Jánost kérdeztük meg a legfontosabb tudnivalókról.

Komoly érdeklődés mutatkozik a sorozat iránt Szlovákiából is, ennek köszönhetően idén is nemzetközi versenyre számítunk. A pálya egy látványos technikai elemmel bővült; a sziklakert és az ugrató versenyzőnek és fotósnak egyaránt tetszeni fog. Habár a cyclocross az egyik legnépszerűbb téli sport, a rövidnadrágot és a rövidujjú mezt senki ne felejtse otthon! Éljetek az előnevezés lehetőségével, mert a kedvezmények és extra szolgáltatások így lesznek elérhetőek! – emelte ki a versenyigazgató.

A hazai élmezőny közvetlenül az elit rajt után egy évvel ezelőtt (Fotó Babka Szabolcs)
A hazai élmezőny közvetlenül az elit rajt után egy évvel ezelőtt (Fotó Babka Szabolcs)

A futamokat az előttünk álló szezonban is egységes szabályrendszer, időrend, nevezési díj, regisztrációs felület, chipes időmérés és további szolgáltatások jellemzik majd, melyekről részletesen a www.hegyibringa.hu/supercross honlapon, vagy a sorozat facebook-profilján (www.facebook.com/supercrosssorozat) keresztül lehet tájékozódni.

Minden érdeklődőt, visszatérő indulót és a cyclo-cross versenyzéssel ismerkedni szándékozót várnak a rendezők a SuperCross Sorozat nyitó futamára!

.

Mondraker 2014: minden úttörő mountain bike fejlesztés egy bringában

Mondraker: előre a jelenbe!

2009-ben megjelent a Zero Suspension virtuális forgáspontú felfüggesztés. 2013. a Forward Geometria éve volt a Mondrakernél. Közben az alumíniumvázaknál tökélyre fejlesztették a Stealth-technológiát. Mindezeket kombinálva a nemrég megjelent 27,5-es kerékmérettel látatlanban lefogadjuk, hogy az új Mondraker Dune főszereplő lesz jövőre az Enduro-piacon. És akkor még csak a Dune-t említettük a 2014-es Mondraker palettáról…

Mondraker: előre a jelenbe!
Mondraker: előre a jelenbe!

A Forward Geometria bevezetése merész lépés volt idén, hiszen adott méretben radikálisan megnőtt a tengelytáv és a felsőcsőhossz, laposabb lett a villaszög, a 10 mm-es stucnik pedig iszonyú furán mutattak a közepes rugóutas bringákon. Borítékolható volt, hogy ilyen horderejű újításnál nagy lesz a szkeptikusok tábora, de végül a teszteken bizonyított a Forward Geo, az MS Mondraker Team-nél is, hazai vonatkozásban pedig Liszi Attila minden idők legjobb eredményeit érte el a világkupában és az Európa-bajnokságon is Mondraker Summum kerékpárral.

A zászlóshajók: Mondraker Summum - a gyári MS Mondraker által használt gépek, 2014-től levegős FOX 40-nel
A zászlóshajók: Mondraker Summum – a gyári MS Mondraker által használt gépek, 2014-től levegős FOX 40-nel

Kezdjük is az Eurobike-on kiállított bringákról szóló beszámolót a nagybiciklikkel! Ahogy említettük, a zászlóshajó Summum versenyeken is bizonyított a Forward Geometriával, és alumínium vázzal is a súlyrekorderek között vannak a bringák. Újdonság, hogy a jobb testreszabhatóság miatt elérhető lesz 2014-től nemcsak a 10 mm-es hanem a 20/30mm-re állítható kormányszár is. És ez nem csak a DH-bringákra igaz, hanem rövidebb rugóutas kategóriákra is.

Belül és kívül is vezethető bowdenek. A versenyzők kérésére már külső bowden vezetés is megoldható, megkönnyítve egy esetleges fék vagy váltóprobléma javítását verseny közben
Belül és kívül is vezethető bowdenek. A versenyzők kérésére már külső bowden vezetés is megoldható, megkönnyítve egy esetleges fék vagy váltóprobléma javítását verseny közben.

A gyári MS Mondraker csapat által is használt gépek 2014-től levegős FOX 40 villákkal kaphatók majd, a csúcsmodell Mavic DeeMax kerekekkel, Formula fékekkel. Ha már szóba kerültek a fékek fontos megemlíteni néhány szerelő rémálmát, a vázon belüli kábelezést. Nos, a Summum vázon belül és kívül is vezethető bowdenek. A versenyzők kérésére már külső bowden vezetés is megoldható, megkönnyítve egy esetleges fék vagy váltóprobléma javítását verseny közben, amikor a futamok, edzések között esetleg nem sok idő van erre…

Mondraker Dune
Mondraker Dune XR

A legnagyobb szenzáció 2014-re kétségtelenül a 650B kerékméretű Dune, amiben mintha tényleg egyesültek volna a mountain bike-ozás utóbbi években megjelent legfőbb vívmányai. Az alap, hogy a két himba között lebegő rugóstagról immert Zero-felfüggesztést használja a Mondraker, valamint az idén bevezetett Forward geometriát. Mindezeken felül azonban kijelentették, hogy kizárólag 27,5-es kerékmérettel készül majd a Dune, mert az all-mountain és enduró felhasználásra szerintük ez az ideális. Így nincs 26-os vagy 29-es kerékméret, megkönnyítve a vásárlók választását, akiknek nem kell majd fölöslegesen matekozni.

A Mondraker mérnökei biztosak abban, hogy az All Mountain és Enduró gépeknél a 27,5-es kerékméret a legjobb választás
A Mondraker mérnökei biztosak abban, hogy az All Mountain és Enduró gépeknél a 27,5-es kerékméret a legjobb választás

Messziről és közelről is látszik, hogy az új Dune vázát nem úgy kezdték tervezni, hogy minimális költséggel megússzák ezt a fázist, hanem a lehető legjobb, versenyzésre és örömbringázásra is alkalmas enduró bringát akarták megalkotni a spanyolok, ahogy tették azt anno a downhillre készített Summum esetében is. A váz a négyszögletes Stealth csövekből épül fel, gyönyörű varratokkal, minden apró elem a helyén. 2014-ben a Dune aszimmetrikus láncvillával készül, az így megspórolt súlynak köszönhetően elöl belefér még egy plusz merevítés, ami jobb csavarodási merevséget ad a váznak.

Divatos design: a felsőcső egy síkban a láncvillával
Divatos design: a felsőcső egy síkban a láncvillával

Aki már ült nagyobb rugóutas „nagyobb kerekű” (29-es vagy 27,5-es) bringán, biztos érezte, hogy a nagyobb kerék jobban elcsavarhatja a vázat menet közben. Különösen igaz ez egyes„összecsapott” all mountain vagy enduro gépekre, ahol a nagykerekű hullámra felülve az amúgy sem merev 26-os kinematikát kb. változtatás nélkül adaptálták a nagyobb, nagyobb erőkarral csavaró kerekekhez… Nos, mint látható a Mondrakernél nem elégedtek meg azzal, hogy leírhatták volna a katalógusba: „könnyebb lett a váz”. A spanyolok inkább a lehető legjobb menettulajdonságokat helyezték előtérbe a tervezésnél.

Az XR a Forward Geometria extrém szériája, ahol maradt a 10 mm-es stucni
Az XR a Forward Geometria extrém szériája, ahol maradt a 10 mm-es stucni

A 160 mm-re optimalizált új virtuális forgáspontú mechanizmus jobban is mutat a korábbiaknál, érdemes megnézni, ahogy a felsőcső egy vonalba simul a támvillával. A felső himba egy darabból készül a nagyobb merevség érdekében, és a a tavalyi Dune-höz képest még kompaktabbra átdolgozott himbarendszer (az 1×11-es hajtáshoz optimalizálva) és az aszimmetrikus láncvilla többek között a rugóstag könnyebb tisztítását is lehetővé teszi. Hátul amúgy az új Fox Float X dolgozik, és ide is kapcsolódik egy okos megoldás: Elegáns az átdobó és a sárvédő felszerelésének lehetősége a kétcsavaros konzollal. Az 1×11-es áttételnél nem kell hogy a vázon éktelenkedjen a váltó felfogatására használt csonk…

A fejcső részben egy plusz merevítés található, növelve ezzel az első rész csavarodási merevségét
A fejcső részben egy plusz merevítés található, növelve ezzel az első rész csavarodási merevségét

A közepes rugóutas bringáknál, így a Dune esetében is a felszereltség szempontjából kétféle Forward Geometria érhető el, ami azonban nem jelent más vázat, csak másféle stucnit. Amíg az FG10 (10 mm-es stucnival) inkább az extrémebb bringázást kedvelő riderek számára ideális, addig az FG30 egy picivel „hosszabb” 30 mm-es kormányszárat takar. A Dune-nál az XR változat érkezik FG10 geometriával. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az XR a legkisebb kormánymozdulatra is azonnal reagál, ezt a viselkedést azonban a kevésbé gyakorlott riderek idegesnek érezhetik, így számukra megfelelőbb lehet a 30 mm.

Foxy R és Foxy XR - A Dune mellett 2014-re a Foxy is új váazt és kerékméretet kapott.
Foxy R és Foxy XR – A Dune mellett 2014-re a Foxy is új vázat és kerékméretet kapott.
gyönyörű varratok és a jellegzetes első merevítés 30mm-es stucnival megspékelve a Foxy R moddeljénél
gyönyörű varratok és a jellegzetes első merevítés 30 mm-es stucnival

Az idén általam is próbált all mountain bringa, a Foxy, amit akár enduró kategóriába is sorolhatnánk, szintén 27,5-es kerekeket kapott 2014-re, és hasonlóan a Dune-hoz, az XR változat FG10, az RR és R pedig FG30 geometriával (eltérő stucnival) kapható. Hasonlóan átdolgozásra került a kinematika, és az első váltó konzolját is ugyanolyan kétcsavaros megoldással rögzíthetjük, vagy tuningolhatjuk a bringát elöl egytányéros hajtóművel. Ha valaki inkább csak leejtőzne vagy 1×10-zel (1×11-gyel) tekerne, akkor nem marad kihasználatlanul egy konzol a váltó helyén.

A képen jó látható hogy az átdobó felszerelése egy kis adapter segítségével történik.
A képen jó látható hogy az átdobó felszerelése egy kis adapter segítségével történik.
15mm-es első agy a sztenderd az Enduró és All Mountain kategóriában
15 mm-es első agy a sztenderd az Enduró és All Mountain kategóriában

A Foxy esetében számomra kicsit fura volt, hogy az idei arany-design után a másik végletet választották 2014-re, és az Eurobike-on kiállított mindhárom változat nyers alumínium finist kapott. Szerintem valamelyik vázat érdemes lett volna feldobni élénk színnel, ami a zöld Dune esetében nagyon bejön. Megnyugodtam azonban, mert a forgalmazótól kapott információ alapján a Mondraker jövőre is készül egy arany/fekete verzióval, de ez a modell más újdonságokat is tartalmaz. Erre vonatkozóan még teljes a hírzárlat Mondrakerék háza táján. 

X-Fusion állítható nyeregcső a Foxy R-en
X-Fusion állítható nyeregcső a Foxy R-en

Természetesen a Foxy bringákon és az enduró gépeken is állítható a nyeregcső, a képen a Foxy R-re szerelt X-Fusion HiLo kioldókarja látható, ami minden irányból mozgatható, cserébe kicsit nagy mozdulat szükséges a működtetéséhez.

A Vantage egy új All Mountain merevfarú kerékpár. Szalajtós villaszöggel, 140mm-es első telszkóppal és 27.5-ös kerekekkel megőrizve a Mondraker hagyományokat a görbített felsőcsőben
A Vantage egy új All Mountain merevfarú kerékpár. Szalajtós villaszöggel, 140mm-es első telszkóppal és 27.5-ös kerekekkel megőrizve a Mondraker hagyományokat a görbített felsőcsőben

Maradjunk még kicsit all-mountain vonalon, biztosan sokak érdeklődését felkelti majd a Vantage, ami egy új All Mountain merevfarú kerékpár. 67 fokos villaszöggel, 140mm-es első telszkóppal és 27.5-ös kerekekkel, megőrizve a Mondraker-hagyományokat a görbített felsőcsőben és a Stealth alumínium csőszettben. A Vantage is Forward Geometriával készül, 30 mm-es stucnival.

Több bringástól hallottam már, hogy van ilyen-olyan „különleges” merevfarúja, 140-es telóval, és imád vele ilyenkor ősszel csapatni a hegyekben órákon át. Na ez a Vantege valami ilyesmi lehet. Amúgy brutálkemény alapra épül, csak rá kell nézni a csövekre, papucsokra, tapered fejcsővel, a támvillák között extra merevítéssel…

Mondraker Factor 29 széria
Mondraker Factor 29 széria

A Mondraker trail/XC fullyjai is igazi egyéniségek, a 2013-as Factor kapcsán is a kiváló menettulajdonságok jutnak eszembe. A Mondraker itt is meghúzta azt, amit a közepes rugóutas bringáknál, vagyis ne matekozzanak a vásárlók, döntöttek helyettük: ezek a modellek 29-es kerékmérettel kaphatók.

Erősen mínuszos 50 mm-es stucni a Factor szérián
Erősen mínuszos 50 mm-es stucni a Factor szérián

2014-től már a XC-ben is hódít a Forward Geometria, a 120 mm-t mozgó Factor R és XR mountain bike-ok váza is ezt mutatja. Ráadásul a Factor szérián egy különleges, 50 mm-es, lefelé álló stucnit is láthattunk. Kicsit hosszabb kiadásban, ennek valószínűleg sok XC-versenyző is örülne, akik túl magasnak találják 29-es bringájuk kormányát. Szép darab!

A Tracker 29-es széria 2014-től 29-es kerekeken gurul és a drágább Factorhoz hasonlóan aszimmetrikus láncvillával és csavart csövekkel rendelkezik. Csúcstechológiás marathon/XC fully belépő áron
A Tracker 29-es széria 2014-től 29-es kerekeken gurul és a drágább Factorhoz hasonlóan aszimmetrikus láncvillával és csavart csövekkel rendelkezik. Csúcstechológiás marathon/XC fully belépő áron

2014-től a 10 milliméterrel rövidebb rugóutat kínáló Tracker széria is 29-es kerekeken gurul és a drágább Factorhoz hasonlóan aszimmetrikus láncvillával és csavart csövekkel rendelkezik. Gyakorlatilag egy csúcsminőségű alumínium vázra épített marathon/XC fully-val van dolgunk, belépő áron.

Újdonság a merevfarú Mondraker Chrono
Újdonság a merevfarú Mondraker Chrono
A Mondraker az alumínium művésze
A Mondraker az alumínium művésze

A merevfarú 2014-es Mondraker XC bringákkal kapcsolatban a legfontosabb hírek, hogy egyeduralkodó a 29-es kerékméret, valamint egy új és egy átdolgozott modell is színesíti a palettát. Őszintén szólva nekem kicsit furcsa, hogy pont a spanyolok meg merték lépni a 29-es kerék egyöntetű szentesítését ebben a kategóriában, hiszen ismeretes, hogy az Ibériai-félszigeten nem nőnek az átlagemberek az egekbe, szükség van a kisebb méretekre, de ők tudják…

A megújuló Mondraker Finalist
A megújuló Mondraker Finalist

Az új alumínium XC mountain bike, a Chrono mindenesetre szépre sikerült, akik vágynak még minőségi aluvázra épült bringára, azoknak remek választás. A Stealth csövekből épített váz könnyű és merev, a felszereltség pedig Sram X9/X7 szintű. Hasonlóan míves alumínium gép az új Finalist, triplán húzott csövekből ez a 29-es váz is alig lépi túl a másfél kilót. Felszereltség szempontjából pedig jóárasított konfigurációt is választhatunk.

Mondraker Podium Carbon 29 1x11-es hajtással
Mondraker Podium Carbon 29 1×11-es hajtással

Az extravagáns formájú integrált stucnis versenygép, Podium Carbon 29-es új színekben és felszereltséggel is kapható lesz, például a Podium Pro SL Sram 1×11-es váltórendszerrel. A Podium Pro-t is teszteltük idén, a 2013-as bringában egy rendkívül agilis, merev, masszív twentyninert ismertünk meg.

A forgalmazó ígérete szerint hamarosan testközelből is megismerhetjük az új Foxy-t és a 29-es Factort és Trackert is. Már alig várjuk ezt a pillanatot!

további információk: http://montik.hu/

(x)

30 éve startolt az első sikeres automatikus pedálkötés!

Ha a Speedplay kiváló pedáltörténeti bemutatóját megtekintjük egyértelművé válik, hogy az automata pedálkötés-rendszer ötlete nem az 1980-as évek közepén született, ráadásul nem is 20. században, hanem azt megelőzőben. Miért javasolnék mégis egy kis előünnepséget a jövőre 30 éves Look rendszer számára? Ez volt az első sikeres rendszer, a profi versenyzők tárt karokkal fogadták, néhány éven belül pedig az amatőr kerékpárosok széles táborát is meghódította: olyan divatos és áhított újdonság volt, mint ma az elektronikus váltórendszer!

A Cinelli M71 az első modern automata pedálrendszer
A Cinelli M71 az első modern automata pedálrendszer

Az előfutár
Leszámítva a nagyon korai próbálkozásokat, az automata pedálkötések első jelentős mérföldkövét a gyönyörű vázairól méltán híres olasz Cinelli fektette le legendás M71 modellével. 1970-et írunk, még bőven a Merckx-korszak varázsában izzik a kerékpársport, az olajválság hatására világszerte rengetegen kezdenek el (ismét) kerékpározni. Tehát felfutóban van a kerékpárpiac, és van is igény és kereslet új ötletek, termékek iránt. Az M71 mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket, mivel a szíjas cipőrögzítés problémájának csak az egyik felét orvosolja: nevezetesen a belépést. Lényege, hogy a műanyag stopli belecsusszan a pedál szélein lévő vájatba, de a kioldáshoz le kell nyúlni, mint a szíjkioldás esetében. A pöcök elfordításával tudjuk a lábat hátrafelé kihúzni a pedálból, és természetesen csak egyesével! A cipő stabilabban nyugszik a pedálban, a belépés is viszonylag könnyű mozdulat, ámbár – főleg az amatőrök számára – a kilépés szabályosan „életbevágó”… na ezért hívták a Cinelli M71-et viccesen „halálpedálnak! 4 generációt készítettek belőle, és mivel sem a profi versenyzők, sem a publikum nem kért többet, gyártásával a 70-es évek közepén fel is hagytak. Mellesleg az aluházas 3. és 4. generáció egész kiforrott, tetszetős konstrukció!

look_pedal (5)Look: bombasiker
Az új-zélandi Keywin egy évvel „beelőzte” a síkötést gyártó francia Look céget a teljes egészében automata (nem félautomata, mint a Cinelli esetében) pedálkötés-rendszerével. Az 1983-ben piacra dobott modell bajonettelven működött, így mind ki-, mind belépéskor bokacsavaró mozdulatra volt szükség. Valójában a Keywin azért sem tudta megőrizni időrendi helyzeti előnyét, mert a rendszer működtetése nem bizonyult elég praktikusnak, de természetesen szerepet játszott az is, hogy a Look itt volt Európában, a kerékpározás „fellegvárában”, illetve a másik ipari tevékenységének és összeköttetéseinek segítségével megfelelő tőkével rendelkezett az új pedálrendszer piaci bevezetéséhez, a versenysport bőséges szponzorálásához.

1984 nemcsak a Nagy Testvérről és a Los Angeles-i olimpia hihetetlen kerékpáros mezőnyversenyéről volt híres (érdemes erre is rákeresni a YouTube-on!), hanem a Look PP65 pedál bejelentéséről is, amely meglepő módon még mindig fel-felbukkan a használtkerékpár-kereskedők kínálatában. 1985-ben Bernard Hinault az ötödik Tour de France győzelmét már LOOK PP65-ös pedállal szerezte, sikerei pedig a szkeptikusok szemében is „legalizálták” az új pedálkötés létjogosultságát. Persze azóta tudjuk, hogy az egyik legfontosabb technikai újításról van szó, kis túlzással sokan már nem is tudják tekerni a kerékpárt nélküle. Érdekes még megfigyelni, hogy a franciák által valószínűleg találomra megrajzolt három rögzítőfurat 30 év múlva az országúti kerékpáros lábbelik 99%-án ugyanott található!

look_pedal (4)
A klasszikus PP65 NOS állapotban!

Az 1951-ben franciaországi Nevers-ben alapított Look cég korábban kizárólag síkötéseket kínált saját néven, illetve beszállító volt a Rossignol és Dynastar óriáscégeknek. A Rossignollal ápolt kiváló üzleti kapcsolat lévén egy igen sikeres rendszert fejlesztett ki Marker (avagy Rossignol FKS) néven, amely a freestyle stílusban majdnem egyeduralkodó pozíciót vívott ki. Már a 80-as évek elején – egy időben a kerékpárpiac látványos megélénkülésével – a Look megkezdte kísérleteit a kerékpárpedálokkal is, az első dokumentumokban „pedále automatique” néven szerepelt az új fejlesztés. 1984-ben érezték úgy a franci mérnökök, hogy termékük piacérett, azonnal meg is kötötték a szponzori szerződést a francia kerékpáros csillag, Bernard Hinault csapatával. A pelotonban futótűzként terjedt a Look pedál használata, csapatok, versenyzők saját költségen szerezték be, mivel nem akartak lemaradni az általa biztosított versenyelőnyről.

A piaci és versenysport-sikerek után jöttek a továbbfejlesztett változatok, a végre-valahára formatervezett PP75, majd a Shimano és a Campagnolo licencgyártás nyomán a máig etalonnak tartott, legendás Dura Ace 7410 és Record (Look). Bár a következőkben taglalt francia vetélytárs, a Time hamarabb jelentkezett „gyaloglós” rendszerrel, 1993-ban már a Look is kínált ilyen modellt. Amikor már az eredeti ú.n. Look Delta típust nem lehetett tovább tökéletesíteni (valahol a PP296/396 „Jalabert” és a A5.1 magasságában), kijött az új Kéo rendszer, amely az eredeti Look cipőfuratokat használta, de kisebb, könnyebb pedálkötés-rendszert tett lehetővé. Ez az újítás a mai napig kitartott, nehéz elképzelni a következő lépést a szabvány pedálfuratok megtartása mellett!

A Look mérföldkövei:

  • 1984: bemutatják az első országúti modellt PP65
  • 1985: Bernard Hinault megnyeri a Tour de France-t
  • 1987 az első formatervezett „aero” modell PP75
  • 1988 a legendás Shimano Dura Ace PD7401 bemutatása
  • 1993: az első Look MTB pedál megjelenése (S2S, és S2R)
  • 2000: nem kevesebb mint 7 olimpiai aranyérmet szereznek a versenyzők a Sydney olimpián Look pedálokkal
  • 2004: Megjelenik a 95g-os karbon testű KEO, amely új mércét állít fel
  • 2009: Alberto Contador megnyeri a Tourt a KEO 2 MAX-szal
  • 2011: megjelenik a KEO Power, ami a világon az első wattmérős, pedálfordulatmérős pedál
A Time TBT az EQ MAG Aeróval érte el csúcsát, Jan Ullrich kedvence volt!
A Time TBT az EQ MAG Aeróval érte el csúcsát, Jan Ullrich kedvence volt!

A sikereket látván más gyártók is azonnal beszálltak a piaci versenybe: a japán MKS-től a német Adidas-on át az olasz Diadoráig mind alkotott egy-egy újabb rendszert (lévén a Look-é szabadalmi védettséget élvezett), de egyik sem vetett gyökeret, kivéve az ugyancsak francia Time-é. Lássuk mi lehet ennek az oka!

Minden bizonnyal sok múlt a marketingen, az elszántságon, illetve a rendelkezésre eszközökön és tőkén. De tudtak-e ezek a gyártók jobbat nyújtani, mint az eredeti Look rendszer? Az Adidas például a belépést Cinelli-módra oldotta meg, a kilépés „lookos” volt, tehát használata nem biztos, hogy a legpraktikusabb. A Diadora közelebb hozta a cipőtalpat a pedáltengelyhez, de egyedi felfogatási furatokat igényelt, kőnehéz volt, azaz ez sem jelentett lényeges előrelépést. Az MKS pedig úgy működött, mint a már említett Keywin, tehát az egyszerű, pedálra lépéssel való rögzítést ez sem „tudta”. Ellenben a Time egy egész jó kombinációt alkotott: rálépéssel működött (de nem sértette a Look szabadalmat, lévén nem egy hanem két stoplival rendelkezett), közelebb hozta a cipőtalpat a pedáltengelyhez (13 vagy később 9,5 mm a Look 20 mm-ével szemben), megbízható volt, és slusszpoénként kismértékű oldalirányú bokamozgást is lehetővé tett, amelyet sok kerékpáros hiányolt a meglévő rendszerekből.

Az egyetlen valóban sikeres kihívó
A Time TBT a 80-as évek végén debütált, majd több változatban is piacra került, köztük magnéziumtestes és titántengelyes fejlesztés is napvilágot látott. Így a Time súlyban rendesen odavert a francia konkurensnek, több profi csapattal szponzori szerződést kötöttek, a sikerek pedig ezen a vonalon sem maradtak el. Az 1987-ben pedálgyártás céljára alapított céget egy bizonyos Roland Cattin vezette, aki a kezdeti sikerekből származó bevételt a karbontechnológia meghonosítására fordította, amelyre a Look saját karbonváz-fejlesztésével azonnal lereagált. Nagy meccs alakult ki a két cég között, amelyben a mai napig nem lehet győztest hirdetni.

A Time 1990-es évek elei pedálkínálata itt tekinthető meg, van benne néhány érdekesség! Az egyetlen problémát a Look szabadalomnak számító 3 rögzítőfurat jelentette a Time számára, lévén neki egy ettől eltérő négyfuratos rendszere volt. A cipőgyártóknak mindkét rendszert külön-külön ki kellett szolgálni, amely nem bizonyult költséghatékonynak. A 4-furatos Time rendszer maradt alul, ami azzal a következménnyel járt, hogy a Time pedálok stoplijait – gyaníthatóan valamilyen licencszerződés keretében – át kellett tervezni Look-rendszerűre. A furatrendszer-anomália adott lökést, hogy a Time 1992-ben elsőnek jelentkezzen a gyaloglásra alkalmas pedálkötés-rendszerrel, a Time TWT-vel. Ezen a vonalon majd a Smimano teszi fel az „i”-re a pontot…

A TIME mérföldkövei:

  • 1988: első Time pedál a TBT modell, amely világelsőként biztosít szabad szögelforduást, ellenben nem rendelkezik fix állással
  • 1992: első gyaloglásra alkalmas pedálkötés-rendszer a Time TWT
  • Tour de France győzelem Greg Lemond révén (lásd 1989-es drámai Tour de France)
  • Miguel Indurain 5 Tour győzelme
  • Marco Pantani vagy Jan Ullrich kedvenc pedálja ugyancsak a Time TBT
  • ATAC néven a mai napig versenyképes MTB pedálrendszer születik

A Shimano a kiváló Look-licenc pedálok után saját rendszer fejlesztésébe fogott, amely SPD néven került a kerékpárosokhoz, és mind MTB, mind országúti változatban gyártották. Mivel egy rendkívül tőkeerőserős piaci szereplőről volt szó, a siker borítékolható volt, bár országúton a japán mérnökök nem tudták meggyőzni a szponzorált profi versenyzőiket a rendszer előnyeiről. Így került az országúti piacra az SPD-R, amely egy újabb furatszabványt hozott magával, majd az gyenge szereplést követően jött ki a máig alkalmazott SPD-SL – immár Look-furatrendszerrel. Itt bezárul a kör, az olvasó már csak az amerikai Speedplay bemutatását hiányolhatja, de egy cikk sem lehet tökéletes, így a Time cipőfuratot alkalmazó, végtelen holtjátékos, gramm-mániás megoldás most sajnos kimarad 🙂 És talán az írásban is érezhető volt az elfogultság az ősi Delták iránt, ez ugyebár az egyik gyűjtőszenvedélyem, beleértve annak licenc-változatait, bár a Time TBT sem hagy teljesen hidegen…

Kokava Ride 2013: Szlovákiában zárták a szezont a Merkaptosok – videó

Október első hétvégéjén került megrendezésre a Merkapt Maraton Team SE hagyományosnak tekinthető szezonzáró tábora, amelyet immáron nyolcadik alkalommal tartott meg a hegyikerékpáros szakosztály. Az esemény helyszínéül, immáron negyedik alkalommal, Szlovákia szolgált, a főhadiszállás Kokava Líniában került kialakításra egy négyszintes síházként és nyaralóként is funkcionáló épületben.

merkapt_IMG_1980

Kokakva Línia a Szlovák Érchegység déli nyúlványain, a sztolicei hegyek között 800 méter magasságban található 190 km-re Budapesttől. A közigazgatásilag Rimakokavához (Kokava nad Rimavicou) tartozó, de attól 11 km-re, északra fekvő üdülőhely a nagyvárosoktól és az ipari központoktól távol eső település, két vízválasztó, az Ipoly és a Rima határán, a polyánai és a Murányi fennsík kiterjedt erdőségei között fekszik, így ideális helyszínül szolgált a bringatúrákhoz.

A táborban a csapat tagságának nagyobbik része részt vett, így 20 fővel került lebonyolításra az esemény. Az együtt töltött napok fő irányvonalát a különböző hosszúságú és nehézségű túrák adták, amelyekhez szerencsére jó idő is társult.

merkapt_IMG_6098

A tábor egyetlen „hivatalos” momentumaként került megtartásra a szezonértékelő, amelynek keretében a csapat néhány tagja díjazásra került, akik a HIGH5 által felajánlott ajándékokat vehették át. Az egész éves kimagasló teljesítménye miatt – többek között három Top Maratonos győzelem okán –, jutalmazásra került Imre Szabolcs, a közösség érdekében tett erőfeszítéseik elismeréseként szintén díjazásra került Csete Sándor és Szántai Vecsera Bálinti, valamint elismerésben részesült Hudák Szilvia és Ladányi Miklós, akik idei új beszállóként, az év során példaértékű hozzáállásukról tettek tanúbizonyságot.

A csapat a három nap történéseit, a tábor hangulatát az alábbi videóval igyekszik megosztani az érdeklődőkkel:

.

Buruczki Szilárd blogja: tesztelés és Nyugat Maraton Kupa

Buruczki Szilárd, a Merida-Kőbánya TC versenyzője az éves pihenő végén a 2014-es bringák tesztelésével volt elfoglalva, a cyclocross szezonra pedig mountain bike maratonnal melegített:

Sziasztok!

A második alkalommal kapok meghívást a Merida teszt hétvégére, ezúttal mindkét tesztelési lehetőség a Budai hegységben kapott helyet. Előszór a legjobb Merida kereskedőknek és a sajtónak volt alkalmuk kipróbálni két napon át a 2014-es technikát. A 650b kerékméret jelentett újdonságot több kategóriában. A Merida is lecseréli 26-os kerékméretet a közép és felső kategóriában. Nekem is volt lehetőségem még tavasszal tesztelni a 2014-es Big Seven team gépet. A gyorsítása és a súlya meggyőző volt a 29-es képest, viszont nagyobb biztonságban éreztem magam a gyors rázós lejtőkön a nagyobb kerékkel.

tesztnap2Technikás emelkedőkön már megoszlik a véleményem. A terep adottságaitól függ, hogy éppen melyik kerékméret a nyerő. Továbbá függ még a bringás stílusától, erőnléti állapotától, magasságától is. Szóval sok minden meghatározza a kerék méret választását. Szerintem a maraton versenyekre inkább a 29-es méret a jobb választás. XCO és eliminator versenyekre a súly és a jobb gyorsíthatóság miatt a 650b a nyerő. Túrázóknak a 29er választás lehet jobb, ha a komfortosabb bringázást tartjuk szem előtt. Még nagy kérdés, hogy fully vagy merev 29-es a jobb választás?! Ez is pálya függő, pl. a Mátrában én biztos egy fully 29-es gépet választanék.

Volt szerencsém a tesztnapon az új teljes karbon Big Ninety-Nine full telós paripát kipróbálni. Nekem nagyon bejött a fully érzés, a talaj minden egyenetlenségét kiegyenlítette. Nagy előnye, hogy kevesebbet kell kiállni a rázós részeken a nyeregből, folyamatosan tudtam tekerni vagy éppen piheni a nyeregben. A lejtőzés is biztonságosabb a gyorsabb köves, gyökeres pályákon. Emelkedőkön is könnyebben átmegy az akadályokon a nagy kerék-összteló kombó, testre szabott beállítással szépen dolgozik a gép alattunk. Egyedül a megindulásnál éreztem, hogy nagyobb erőt kell mozgósítani, mint a kis tesónál. Ráadásul még könnyű súllyal és merev középrésszel párosul, a merevség az erős Fulcrum 29 XL kerekeknek is köszönhető.

tesztnap1

A rugóstag csak akkor mozog, amikor szükség van rá, még a hidraulikus lock gombokra sem volt szükség, hogy ne mozogjon a hátulja. Nagyon intelligens a rendszer, egy álom volt menni a Big Ninety-Nine Teammel. A merev Big Nine team mellé még jó lenne a technikás rázós pályákra az össztelós Big Ninety Nine, biztos mérhető előnye lenne. Ha kellene választanom, akkor mindkét gépet választanám! :)))

A Mozgásvilág tesztnapon egyre több bringás márka veszi észre, hogy van értelme a tesztelési lehetőségnek. Sokkal könnyebb eldönteni, hogy melyik bringát válaszunk, ha mehetünk vele. Nagyon örültem, hogy én is ott lehettem a tesztnapon, jó volt látni, hogy egyre több embert érdekelt a teszt lehetőség. A Merida 34 bringával várta a tesztelni vágyókat, jó volt a hangulat és folyamatosan pörögtek a bringák! A teszt pálya is egyre jobb, jó ötlet volt a mini north shore és a szikla kert építése a megszokott körbe. A Normapark Setikéjének lehetünk hálásak a pálya építésért! Mozgásvilág egyre jobbra, nagyobbra szervezi tesztnapot, gratula hozzá! Szép volt, jó volt, jövőre is jövünk!:-)

terep1

Hétvégén a Nyugat Maraton utolsó fordulóján kezdtem meg újból a versenyzést, jó ráhangoló verseny volt a cyclocross szezon előtt. Ezért most csak középtávot javasolta edzőm, Tisza Zoli, hogy rövidebb, intenzív versenyt menjek. Az egész éjjel tartó eső után ragyogó napsütés 20 fok várt bennünk balatonfűzfői rajtnál. A rajtnál egész sokan felsorakoztunk, nem sokan futamodtak meg a sáros pályától. Nem cseréltem le a száraz Ritchey Shield WCS gumikat, bár ha nagyon kritikus lett volna a helyzet, akkor nálam volt a Maxxis Beaver 29-es sárgumi. A köves talajnak köszönhetően inkább csak pocsolyák maradtak a pályán. Gyorsan felszáradt a talaj a szikrázó napsütésnek köszönhetően.

Az első hosszú emelkedőn szép lassan kezdtem eltávolodni a versenytársaktól. Még látó távolságon belül volt mögöttem a verseny első felében Naszódi Zsolt, aztán a bemelegítős tempó után jobban megnyomtam az emelkedőket, ahogy edzőm, Zoli kérte. Egy óra menet után megjelent előttem Veingartner Balázs harmadmagával. Egy részt kihagytak a pályából, nem vették észre a jelölést. Nekem szerencsém volt, mert a felvezető motoros mutatta az utat előttem. Bár először még elég sok füstöt szívtam mögötte, aztán meguntam a füstöt és szóltam neki, hogy menjen jobban előre. Csak a kérdéses keresztezésben várjon meg.

terep_dobgo1

A pálya nyomvezetése nagyon változatos, élvezetes volt és egyben kemény technikás, nem egy megszokott maraton nyomvonal. Az egy tányéros Merida BigNine team-mel nem volt gyenge kitekerni a meredek, csúszós, technikás ösvényeket. Lazsálásra nem volt alkalmam a 36-os tányérral, viszont nagyon lehetett haladni vele a sáros pálya ellenére is. Scele a pálya jelölője nagyon kitett magáért, hogy „megszívasson”. Első debütáló év ellenére egy jól megszervezett maraton volt, én nagyon jól éreztem magam. Minden szolgáltatás volt a versenyen, amire szükség lehet egy versenyen. Remélem jövőre is lesz folytatása a Nyugat Maraton sorozatnak, mert szükség van színvonalas maratonokra a nyugati országrészben is. Köszönöm a rengeteg szurkolást Mindenkinek! Következőre már az első SuperCross után jelentkezem, ha minden jól megy…!

Szép hetet Nektek!

Szilárd

MERIDA Kõbánya TC

www.facebook.com/buruczki

www.buruczki.hu

 

X-Fusion 2014 – Teleszkópok, rugóstagok és nyeregcsövek az Eurobike kiállításon

Az amerikai gyártó palettája teljessé vált. A Velvet és a Vengeance sikere után jövőre új, duplavállas, 200mm-t mozgó DH villa is a kínálat részét képezi. Az X-Fusion-nél az enduro vonal is tovább erősödik a Metric és Sweep modellekkel. 

Az X-Fusion termékei 1999 óta vannak jelen a piacon, de kezdetben főleg beszállítóként tevékenykedtek nagyobb kerékpárgyártók számára. A kaliforniai székhelyű cég szépen fokozatosan építette fel termékpalettáját és napjainkban elért arra a szintre, hogy minden felhasználási területhez képes világszínvonalú teleszkópot vagy rugóstagot gyártani.

Az X-Fusion standja sok érdeklődőt vonzott
Az X-Fusion standja sok érdeklődőt vonzott

Abban, hogy a márka világszinten ismertté váljon hatalmas szerepe volt Brian Lopes-nak, akivel 2012 óta dolgoznak együtt. A legendás MTB versenyző tavaly gondolt egyet, és 41 évesen nekivágott az akkor debütáló XCE Világkupa sorozatnak. Szinte hihetetlen módon, őstehetségét igazolva nyerte meg az első versenyt Belgiumban, megelőzve a fiatal sprintspecialistákat. Kerékpárja egy Ibis Tranny volt, amiben elöl egy 15 mm-es átmenő tengelyes X-Fusion Velvet mozgott. A nagy öreg napjainkban is aktív, mostanában az enduró versenyeken kamatoztatja közel 25 éves tapasztalatát.

A levegős Velvet 26”-os kerekekkel kompatibilis és három különböző kivitelben kapható. 32 mm-es becsúszószárakkal rendelkezik és elérhető hagyományos gyorszáras vagy 15 mm-es Syntace átmenő tengelyes változatban is.  Az RL2 modell esetében a visszaút csillapítás mértéke állítható és igény esetén teljesen zárható a villa. A rugóút hossza belsőleg állítható 100-120-140 mm között. 1724 grammos tömegével ez a legkönnyebb X-Fusion villa, de ez a súly itt nem a silány alkatrészek felhasználásából adódik, éppen ellenkezőleg. Olyan részegységek is igényesen megmunkált fém darabok, ahol más gyártók sokszor spórolás céljából például műanyagot használnak. Ez teszi lehetővé, hogy akár 4X szakágban is ilyen villákat használjanak.  Az RL2R annyiban tér csak el, hogy kormányról vezérelhető a lockout. Igény esetén az RL2 és RL2R szétszedés után egy hézagoló behelyezésével 27,5”-es kerekekkel is kompatibilissé tehető. Az RL2 DLA plusz tulajdonsága, hogy menet közben állítható a rugóút nagysága, meredek mászások előtt leültethető a teleszkóp, így megkönnyítve a mászást.

X-Fusion Velvet RL2 tapered nyakcsővel
X-Fusion Velvet RL2 DLA tapered nyakcsővel

A Velvet nagytestvére Slide névre hallgat, 29”-es kerekekhez lett kifejlesztve. Rugóútja 80-100-120 mm között változtatható belsőleg, minden műszaki megoldás azonos a kistestvérrel, annyi kivétellel, hogy ebből még nincs DLA verzió.

X-Fusion Slide RL2 - 29"-es kerekekhez tervezve
X-Fusion Slide RL2 – 29″-es kerekekhez tervezve

A Slant már 34 mm-es becsúszószárakkal rendelkezik, egyfajta arany középutat megtalálva a súly és a merevség határán. Rugóútja széles határok között variálható. 100 és 160 mm között 20 mm-es lépésközönként lehet, a Velvet-nél már bemutatott, RL2 és RL2R csillapítással rendelkező modelleket belsőleg állítani. Ebből is létezik DLA típus, amivel 160 mm-ről 130 mm-re lehet csökkenteni az utat menet közben.

X-Fusion Slant RL2  az útállítós DLA kivitelben
X-Fusion Slant RL2 az útállítós DLA kivitelben

A Sweep teljesen új modell 2014-re, kifejezetten 27,5”-es gépekhez fejlesztve. Gyakorlatilag a Slant 650B specifikus megfelelője.

X -Fusion Sweep - az új Pike ellenfelének szánják a kaliforniai mérnökök
X -Fusion Sweep – az új Pike ellenfelének szánják a kaliforniai mérnökök

A Trace is ugyanezt a vonalat képviseli 29”-es bringákhoz. Egyedül a rugóút nagysága más, a belülről állítható RL2 változatok 80-140 mm között változtathatóak, míg a DLA alapból 140 mm-es mozgása 110 mm-re csökkenthető.

X-Fusion Trace RL2R - a gyártó talán legsokoldalúbban használható villája nagykerekű MTB bringákhoz
X-Fusion Trace RL2R – a gyártó talán legsokoldalúbban használható villája nagykerekű MTB bringákhoz

A Vengeance már komoly enduro felhasználásra hivatott. 36 mm-es becsúszók, 20 mm-es átmenő X20 Syntace tengely, ezek mind olyan műszaki paraméterek, amik tudatában nem kell félnünk, ha épp egy sziklakerten hajtunk át. A villák maximális rugóútja 170 mm. Egy rugós és három különböző levegős csillapítású változat kapható, mindegyik típusnál állítható a visszaút csillapítás és a kompresszió is. Létezik DLA verzió is. Lockout? Nem, arra itt már nincs szükség…

X-Fusion Vengeance
X-Fusion Vengeance endurózához kifejlesztve

A Metric teljesen új modell 2014-re. Extravagáns kinézete a magnézium lábakra csavarozható karbon védőpaneleknek köszönhető. A tengely itt is 20 mm-es, de hagyományos csavaros rögzítésű, biztos ami biztos. 180 mm rugóútja szimplavállas létére elég tetemes, állítható rajta a visszaút csillapítás, kis- és nagy sebességű kompresszió is. Levegős villáról lévén szó sejtettem, hogy nem nehéz, de a 2268 grammos gyári adat eléggé meglepett.

X-Fusion Metric egyedi karbon védőelemekkel
X-Fusion Metric egyedi karbon védőelemekkel

Az RV1 az amerikai gyártó első duplavállas teleszkópja, nem titkoltan DH felhasználásra. Ez is megkapta a lábat védő karbon elemeket, akárcsak a Metric. A 36 mm-es becsúszók ebben a szegmensben nem számítanak túl nagy átmérőjűnek, de biztosan elegendő merevséget biztosítanak. Állíthatóság terén a megszokott lehetőségek állnak rendelkezésre: visszaút csillapítás, kis- és nagy sebességű kompresszió.

X-Fusion RV1 DH villa
X-Fusion RV1 DH villa

Rugóstagok terén nincs újdonság 2014-re, azonban a tavaly bemutatott Microlite RL az idei Eurobike kiállításon is sokakat lenyűgözött 170 grammos tömegével. Igazi minimalista dizájn, a benne levő levegő mennyiségén kívül a visszaút csillapítás mértéke állítható, valamint zárható is a tag.

X-Fusion Microlite RL
X-Fusion Microlite RL

Az O2 már gondolom többeknek ismerős lehet, annak idején ilyen tagokkal szereltek például Merida Ninety Six vázakat, de más nagy gyártók is előszeretettel rendeltek ilyet össztelós gépeikhez. Jövő évre apró változásokon megy keresztül a nagyobb tartósság és a még finomabb, lineáris mozgás érdekében. Hét eltérő szemtávval kapható, 3 különböző változatban. Az RL visszaút csillapítás változtatása mellett egyszerű lockout-tal rendelkezik, míg az RLX és RCX modellek esetében már „pedal” állás is kapcsolható.

X-Fusion O2 RCX
X-Fusion O2 RCX

A Vector tagok kemény felhasználásra születtek. A Vector Air a gyártó leírása szerint a legjobb lejtőzős tag, a lehető legalacsonyabb súly mellett. Az acélrugós Vector Coil kompromisszummentes DH tag, kiválóan mozoghat együtt az RV1 villával.

X-Fusion Vector AIR
X-Fusion Vector AIR

Végül az állítható nyeregcsövek bemutatása következik. A HILO SL egyike a legkönnyebb dropper nyeregcsöveknek a maga 450 grammjával. 125 mm-t lehet leengedni, és a hidraulikus kialakításnak köszönhetően gyakorlatilag milliméter pontosan állítható menet közben is, akár a kormányról.

X-Fusion HiLo SL
X-Fusion HiLo SL

A távkapcsoló kialakítása nekem nagyon tetszett, tényleg illik rá a mondás, hogy egyszerű, de nagyszerű.

X-Fusion Remote kar - szerintem menő
X-Fusion Remote kar – szerintem menő

Akiknek nem létkérdés a súly, választhatják a hagyományos HILO modellt is 100- vagy 125 mm-es változatban. Előbbi 27,2-es változatban is elérhető, így az már nem kifogás, hogy nincs a vázunkba való ilyen nyeregcső. Eleinte én is kételkedtem ennek a jóságában, de be kell látnom, lefele hatalmas előnyt tud jelenteni és nagyon hamar megszokható.

X-Fusion HiLo 125
X-Fusion HiLo 125

Összességében, aki manapság jó áron szeretne kiváló minőségű teleszkópokat, rugóstagokat vagy állítható nyeregcsöveket, annak érdemes végigböngészni az X-Fusion választékát. Az Eurobike kiállításon pont fültanúja voltam, ahogy egy gyártó képviselője épp 500 rugóstagot rendelt meg jövő évi modelljeikhez.
Magyarországi X-Fusion információk: http://bikediszkont.hu/

(x)

 

Dósa Eszter blogja: Roc d’Azur

Ha a szezonom utolsó versenyét kellene két szóban jellemeznem, valószínűleg a “szélsőséges” és a “kapkodós” kifejezés lenne a legtalálóbb. Hosszas levelezgetés és huza-vona után végül az utolsó utáni pillanatban sikerült eljutni az immár 30. jubileumát ünneplő Roc d’Azur-ra.

A bringás rendezvénysorozat 83 km-es maraton futamán állhattam rajthoz – mivel ez a táv kapta a Marathon Series minősítést – s biztosíthattam be világranglista-vezető pozíciómat idénre az ott elért 6. helyezésemmel.

rocdazur9Szóval összességében nincs okom a panaszra, épp ellenkezőleg: hálás vagyok a lehetőségért, hogy ott lehettem, s “kipaszírozhattam” magamból a maradék fizikális-szellemi-lelki tartalékokat. Az pedig, hogy mekkora információ-szegénység jellemezhet egy elvileg komoly és nagy rendezvényt, más lapra tartozik… Egyébként rendesen “ki is borult a bili”, amikor sokadszorra kellett szembesülnöm azzal, hogy nem mennek gördülékenyen a dolgok. Így utólag azonban igyekszem inkább a pozitív oldalát megragadni, mert volt ám az is bőven!

Ennek a versenynek a története másfél hónapra nyúlik vissza: ennyi idő alatt nem voltak képesek a szervezők regisztrálni a nevezésemet (először elhajtottak, mondván júniusban betelt a létszám, majd egyszerűen nem válaszoltak az emailjeimre). Hát UCI-szintre vittem a dolgot még Malajziában, s Jeremy Christmas UCI főbíró közbenjárására, illetve többszöri telefonálgatás eredményeképp végül csak felkerült a nevem a rajtlistára. Fél nappal a tervezett indulás előtt… Nem mintha a maláj út előtt minden sínen lett volna, de nagyon nem szeretném, ha ez már mindig így zajlana…

Marci és Viktor közreműködése volt a másik mérföldköve annak, hogy lejuthattam az Azúr-partra, hiszen 1400 km-t levezetni nem egyszerű történet! Egy kempingben béreltünk egy kis mobilházat, mintegy 20 percre a verseny helyszínétől.

rocdazur17

Délután nevezés (szintén problémákkal tele) és átmozgatás terepen, majd vacsora és szundi, ugyanis másnap reggel 8.00-kor rajtolunk.

Sötétben ébredtünk, sötétben reggeliztünk, de hogy még sötétben is autóztunk át a rajtterületre?! Bakker, a nap fel sem fog ma kelni?!?  10C fokos friss, szeles reggel fogadott minket a rajtterületre érve, tehát aláöltözet és kartyű elengedhetetlen, plusz széldzseki a zsebbe, végszükség esetére. A többit majd a verseny heve elintézi. ;-)

A nap végül csak előbukkant, a rendezők fejében azonban még igencsak szürkület volt: a rajtszámom alapján betereltek az amatőr fiúk mögé. Igen ám, de sehol sem láttam a többi lányt. Hát visszamentem, újra megmutattam a rajtszámom, mire kapcsoltnak, s sűrű bocsánatkérés mellett a valós helyemre irányítottak. rocdazur12

Ekkor már úgy voltam vele, hogy a pályának fantasztikusan jónak kell lennie, hogy a verseny mérlege pozitív irányban billenjen! Az előző napi átmozgatás alapján úgy tűnt, az is lesz, de várjuk ki a végét. A rajtunk végül – újabb szervezési hiba miatt – a fiúkkal együtt történt. A pálya 1 km-t követően beszűkült, így – ha nem tudsz úgy sprintelni, mint az elit fiúk, beszorulsz, s jön az álldogálás.

Mire túljutottunk a szűkítőkön, a nagy tömegben fogalma sem volt az embernek, hol van; csak tippelni tudtam, hány lányt előztem meg a rajtnál, s csak egy előttem lévőt tudtam felismerni. A rajtszámok alapján lehetetlen volt, fiúk-lányok egyformát kaptak.  De sebaj, lehet a fiúkkal is meccselni, a lényeg, hogy nem szabad lassulnom!

rocdazur16

Amikor megkezdtük az első emelkedőt, minden rosszkedvem elszállt, s nem csak azért, mert odafigyelős kaptatókon kellett felküzdenünk magunkat szép libasorban. Ha elbambultál, vagy hibáztak előtted, maradt a tolás.

Ha a hazai terephez kellene hasonlítanom a pályát, a Pilis jut egyből eszembe, a külföldi versenypályák közül az andalúziai vagy ciprusi volt ehhez hasonlatos: sok szikla illetve apró kavics, s jobbára kemény talaj. A verseny profilja hasonló volt a hazai maratonokéhoz 200-300m-es emelkedőivel; annyi különbéggel, hogy a 83km-es távra jutó szintemelkedés 2700 m volt.

szintrajz_rocdazur

A rajt-cél terület pár km-ét leszámítva sík szakasszal nem lehetett találkozni. Ami számomra a legemlékezetesebb volt, a sok-sok technikás lejtő! Hatalmas élmény volt, ahogyan a fiúk mögött felbátorodva sorra oldottam meg az “egyedül-nem-létezik-hogy-ott-le-lehet-menni” típusú lejtmeneteket.

rocdazur17Persze volt azért olyan, amihez még “kicsi” vagyok, de így is bőven túlteljesítettem magam! :-)

Az egyetlen kolleginát, akit magam előtt láttam, a 30. km-nél, a pálya legmagasabb emelkedőjén tudtam leszakítani, addig egymást előzgettük. A második frissítőnél azonban Viktortól valami olyasmit hallottam, hogy valaki nagyon ideges, de a mondandója lényegét nem sikerült megértenem. A verseny után azon viccelődtünk, hogy legközelebb táblát fognak mutatni, hátha a vizuális kommunikáció jobban megy… Az egyetlen, amire koncentrálni tudtam, az volt, hogy pontosan átvegyem a feladott kulacsokat.

Mint utólag kiderült, az előttem csupán 2 percre lévő osztrák leányzó volt nagyon feszült…

rocdazur1

Ezt követően egy 3-4 fős fiú csoporttal igyekezetem tartani a tempót. Apropó fiúk. Nagyon meglepett, hogy a többségükkel kemény, már-már erőszakos meccseket kellett vívnom egy-egy előzésnél, a férfiúi hiúság (vagy nem tudom, mi) igen komoly motivációs tényező a francia kollégáknál… ;-)

A verseny harmadik órájában éreztem, hogy holtpont közeleg. Igazából nem volt komoly a bajom, nem görcsöltem, okosan frissítettem, csupán annyi történt, hogy elfáradtam. A helyzetet a kedvenc Nutrixxionos géljeimmel igyekeztem menteni: a kólás és a mentolos gél helyre is rázta az agyam! Egyébként a legfinomabbakat mindig a legnehezebb pillanatokra tartogatom, hisz minden “jó”-ba kapaszkodni kell!

rocdazur18

Kellett is az összpontosítás, ugyanis remek, ám igencsak defektveszélyes egynyomos ösvényeken kellett ereszetni a bringát. A single trail szekciókból egyébként nem volt hiány, azonban nagyon fontos, hogy jó csapatban legyél, ne kelljen megállni, vagy leszállni ott, ahol nem is igazán lehet? Fura is volt, hogy többször tartottak engem fel, mint én másokat. ;-)

Na jó, azért az sem mindegy, a mezőny melyik részében teker az ember!

rocdazur15

Az utolsó hegyről leérve már kezdtem fellélegezni, hiszen már csak 8 km a cél, ráadásul teljesen sík szakaszt kell “letudni” pár katonai híddal, erdei csiki-csukival és egy tengerparti szakasszal. A fellélegzés viszont elmaradt, amikor megláttam a tengerparti szekciót. Na nem a “homokozó” zavart, hanem sokkal inkább a felfelé vezető lépcsők és a kanyarok – alattunk a tengerrel. Bár meg kell hagyni, nagyon szép kis szakasz volt, sok-sok lelkes nézővel!

rocdazur13 5.30-as idővel aztán csak sikerült áthaladnom a célvonalon. Huh! Ennyire kifáradva nagyon rég nem voltam, az egész szezont a lábaimban éreztem, nem csak ezt a 83km-t. Percekig csak “alapjáraton” működött az agyam: egy árva szóra nem emlékszem, kivel miről beszélgettem. Pedig alkoholos izót nem osztogattak egyetlen frissítőben sem. ;-)

rocdazur4

Kis szusszanást követően bringamosás, kis séta az expo-területen, majd vacsora és alvás.

A másnapot is kinn töltöttük a versenyközpontban, ugyanis pár óra nem volt elegendő ahhoz, hogy végiglátogassuk a rengeteg kiállítóval, az extrém szakágak bemutatóival illetve sok bringás és nem bringás hírességgel. Meglepetésemre, a Michelin baba nem is olyan hatalmas, mint ahogy azt képzeltem… ;-)

Minket leginkább a bringatesztelés része érdekelt, kiváltképp, amikor megláttuk, hogy tandem montit (!) is ki lehet próbálni!

rocdazur19

Először csak a sík terepen próbálkoztunk, majd a többieket látva (ti. tandem-monti versenyre is sor került aznap), kimerészkedtünk “igazi” montis terepre, konkrétan a maratonpályánk első hegyét is megmászva. El nem hinnétek, mit lehet művelni egy ilyen bringával! Olyan meredek kaptatón hajtottunk ki, ami “szingli” bicóval is elgondolkodtatja az embert.

rocdazur10

Én – természetesen – hátul ültem, ami a lejtőzésnél különösen jó volt, hisz nem tudtam, mitől is kell tartanom. A pályabiztosítók csak mosolyogtak, amikor meglátták, miben törjük a fejünket, de rengeteg meredek és technikás szakaszt meg lehetett vele oldani. Mondanom sem kell, akkor ültünk először tandem-montin… ;-)

Egy biztos, komoly összmunkára van szükség, hogy mind a sebesség, mind az egyensúly megfelelő mértékű legyen.

rocdazur3Ezzel a versennyel számomra is befejeződött az igencsak hosszúra nyúlt szezon – bőven lesz mit kipihenni. Mindenekelőtt azonban szeretném megköszönni a segítséget és  támogatást a Biker Kft-nek, hogy Scott kerékpárral, Bell és Giro bukóban, Sram alkatrészekkel, valamint Sidi cipőben érhettem el ezeket az álmaimat is túlszárnyaló eredményeket. Továbbá köszönet illeti a Nutrixxiont, hogy prémium minőségű termékeikkel a verseny előtt, alatt és után is biztosítani tudtam szervezetem számára vitalitást. A FitExport Kft-nek a Polar termékek révén nyújtott segítséget köszönöm, míg az AMcomp számítástechnikának (Marcinak és Szaszának) a versenyekre való eljutásban nyújtott segítségért vagyok hálás, Vitéz Istvánnak pedig az s.o.s. alkatrészgyártásért. A Magyar Kerékpársportok Szövetségének, ill. az MTB Szakágának, csakúgy mint Egyesületemnek, a Vitalitás SE-nek, valamint a monti és triatlon szakosztály minden tagjának a pozitív hozzám-állást és a pártfogolást köszönöm – nagyon jó Közétek tartozni!

Legfőképp azonban páromat és edzőmet, Szász Viktort illeti köszönet, aki összefogta, koordinálta szétszórtságomat illetve edzésmunkámat, csakúgy, mint a versenyekre való felkészülést, eljutást és a profikat is meghazudtoló frissítést és technikai segítséget. Végül, de nem utolsósorban Mindenkinek, aki követi sportpályafutásomat, illetve egy kedves szóval vagy akár építő jellegű kritikával hozzájárult ahhoz, hogy a fejlődés rögös útján továbbhaladhassak, s lelkes amatőrként a profik világában is maradandót alkothassak.

.

Shimano Deore 2014: 10 fokozat, variációk teljes tárháza

A váltókar egyszerre retro és modern

Amióta világ a világ, a Shimano Deore szett a középkategória, illetve a legjobb ár/érték arány szinonimája. Komoly bevetésre szánt kisebb-nagyobb kerekmérettel rendelkező montikon, karbonvázas trekkingeken, fitneszbringákon láthatjuk majd viszont 2014-ben, tehát a felhasználási terület óriási, nem meglepő, hogy a fejlesztés egyik fő motívuma az áttételezés és a fékrendszerek rugalmassága.

Tessék választani!
Tessék választani!

Variációk teljes tárháza jellemzi az új Deore-t: két- vagy háromtányéros integrált tengelyes hajtómű, 29”-os vagy 27,5”-os kerékmérethez 40-30-22-fogas kombinációval, 40-28 vagy 38-26 fogas kéttányéros 26”-osokhoz, de speciális 38-24 fogas a nagyobb kerékméretekhez. És ez csak a hajtómű! Mellesleg a lánctányérok gyors cseréjét a torx-os csvarrögzítés segíti, kiválóan tömített csapágyazást kap, mivel elképzelhető, hogy egy 2014-es all mountain, trail bringán teljesít szolgálatot, a legdurvább terepen, cudar időjárásban. Mint mondtam, a Deore a Shimano dzsoli dzsóker szettje!

Váltókarválaszték Rapidfire alapokon...
Váltókarválaszték Rapidfire alapokon…

A váltórendszer a Deore esetében 10-fokozatú, a karok Rapidfire rendszerűek, finom működés, többirányú kioldás, levehető kijelző jellemzi, lényegében 1 az 1-ben, mint ahogy azt a felső kategóránál megszokhattuk. Hátsó váltóból ugyancsak több változat is rendelkezésre áll: Shadow, Shadow Plus vagy hagyományos kialakítás, és lesz lehetőség a közvetlenre vázrögzítésre, amelyet egyre több gyártó részesít előnybe 2014-ben. A hátsó lánckeréksor 11-36-os széles áttételezéssel is kapható lesz.
shi_2014_8

A fékezés terén is lesz újdonság: Servo Wave-es karmechanika, integrált Ispec kormányrögzítés, kartávolságállítás, ICE tárcsahűtés, választható alubakos, sárlepergető tárcsa, könnyű karbantartás jellemzi az új modellt, azaz lénygében minden technológia, amit eddig a felsőbb kategóriában élvezhettünk.

A Deore kerékagyak terén lesz hagyományos tengelyes, illetve 12/15 mm-es E-Thru tengelyes 100/142 mm-es változat is. Színvilágról pedig annyit, hogy az ezüst változat egy tényleg esztétikus szürkés árnyalattal bír, megjelenése már egyáltalán nem a „gagyi” kategória.
shi_2014_9
Ha pedig nem valódi terephasználatban gondolkodunk, a Deore alkatrészcsalád kapható lesz egy új változatban, amely a trekking/városi/fitnesz vonal igényeire fókuszál. Az áttételkombinációk itt nem a kerékméret, hanem a felhasználási igények függvényében alakulnak, ellenben a meghajtásrendszer hasonlóan 10-fokozatú, váltáskönnyítő HyperDrive rásegítéssel. A váltókar formavilága is eltér a montis változattól: van egyfajta modern, de mégis retro hangulata, a technikai színvonal viszont azonos a fokozott igénybevételre tervezett montis vonalban alkalmazottal. A fékrendszer is hasonló technikai színvonalú, legfeljebb a fékkar nem 2, hanem 3-ujjas.

shi_2014_11_300

Nemsokára kapható lesz a kerékpár-kereskedésekben.

További információ a forgalmazó honlapján

NORTHWAVE X-cellent High téli kamásli

Az egész éveben bringázók számára a hűvös időjárás beköszönte újabb kihívást jelent. A végtagok különösen érzékenyek az optimálisnál hidegebb levegőre, amit a menetszél csak fokoz. A kellemes közérzet, a biztonságos közlekedés vagy testedzés érdekében célszerű beszerezni egy a kerékpáros cipőre húzható kamáslit, de nem mindegy, hogy milyet: ideális esetben az nemcsak szél- és vízálló, hanem egyúttal biztosítja a belül keletkezett nedvesség elvezetését is. A Northwave által alkalmazott magas szintű technológia biztosítja, hogy az X-cellent High eme tulajdonságokkal maradéktalanul rendelkezik. A világ egyik legnevesebb kerékpáros ruházatot és kiegészítőket gyártó cégében igazán megbízhatunk: az olasz tervezők pontosan tudják, hogy milyen a tökéletes kerékpáros öltözet!

northwave_kamasli_1A NORTHWAVE X-cellent High teljesen szél- és vízálló, a leghidegebb időben is melegérzetet és kiváló mikroklímát biztosít. Könnyű, lélegző, de meleg, teljesen szigetelt NW X-Lite membrános felsőrész, BioMap kialakítás jellemzi. Továbbá a regapróbb részletetkre is figyeltek a tervezők: magasított, komfortos a bokarész, ergonomikus záródást kap, a rüsztön pedig speciális, bordázott betét javítja a láb mozgathatóságát. Végig cipzáras hátsó rész, fényvisszaverő betétekkel, tépőzáras rögzítésű, gumis talprész, gumierősítésű orr- és sarokkiképzés egészíti ki a technikai lajstromot. A hab a tortán, hogy a saroknál kis hurok segíti a felhúzást.

Ez a kiváló bélelt téli kamásli rendkívül fejlett technikai megoldásokat alkalmaz. Az XLite® membrán háromrétegű szerkezet, amely kifejezetten a víz- és szélállóságra lett kifejlesztve, mindemellett biztosítva a belül képződött nedvesség elvezetését, így megakadályozva a befülledést. northwave_kamasli_2A kamásli anyagában szőtt poliészterre innovatív módon egy rendkívül vékony poliuretán réteg kerül, amely biztosítja a vízhatlanságot, a tökéletes illeszkedés érdekében mindemellett kellő rugalmasággal rendelkezik. A varrások kritikusak a vízhatlanság biztosításához, így a Northwave ezeket a helyeket egy vízzáró szalaggal egészíti ki. A BioMap szabás több év anatómiai vizsgálat eredményeképpen született. A hátsó fényvisszaverő nyomat pedig a biztonság fokozásáért felel.

 

Jellemzők:

  • Northwave XLite® membrán alapanyag
  • gumitalp
  • Northwave camlock vízzáró húzós cipzár
  • tépőzáras rögzítés a boka- és talprészen
  • saroknál és cipőorrnál megerősített
  • ergonomikus szabás
  • vastag, bolyhos szintetikus bélés
  • hátsó fényvisszaverő nyomat
  • felhúzást segítő hátsó hurok

Ajánlott fogyasztói ár: 11.980 Ft

További információ a forgalmazó honlapján
northwave_kamasli_4

Red Bull Rampage: duplázás, minden idők legnagyobb hátraszaltója, hatalmas bukások – videók

Kyle Strait (Fotó: Christian Pondella/Red Bull Content Pool)

Tricks or Flow? 2013-ban talán ez már nem kérdés, hiszen nem csak elképesztő trükkökre vagy lélegzetelállítóan lendületes menetre van szükség a legnehezebb nyomokon ahhoz, hogy valaki megnyerje a kultikus freeride-versenyt, a Red Bull Rampage-t, hanem az előbbi felsorolásból minden előbbit össze kell raknia egy menetbe…

A nemzetközi freeride-sorozat, az FMB Tour legismertebb fordulójára, a Virgin (Utah, USA) környékén fekvő homokvölgyben megrendezett Rampage-ra hetedik alkalommal került sor. Az évtizedes múltra visszatekintő esemény történetében pont az extremitása és veszélyessége miatt voltak kihagyások, ami nem csoda, ismerve a kultikus mountain bike verseny nyomvonalaiba iktatott 20-30 méteres ugratókat, dropokat…

Kyle Strait (Fotó: Christian Pondella/Red Bull Content Pool)
Kyle Strait (Fotó: Christian Pondella/Red Bull Content Pool)

A Rampage nem fix pályán zajlik, a riderek több nyom közül választhatnak, a menetet pedig pontozzák, attól függően, hogy ki mennyire nehéz, technikás, meredek nyomon jött, milyen nehézségű leléptetéseket vagy ugratókat vállalt be, s eközben milyen trükköket mutatott be ezeken. Mindenkinek két lehetősége van bizonyítani, és csak a jobbik menet számít.

A Red Bull TV által élőben közvetített freeride verseny Tyler McCaul futamával kezdődött, és T-Mac-et nem nyomasztotta az első induló terhe, a „flow-faktor” szempontjából talán a leglendületesebb volt az egész versenyen. Az első nagyon komoly menetet Andreu Lacondeguy mutatta be, nála inkább a trükkök domináltak, és átvette a vezetést. Eközben a 2008-as győztes, Brandon Semenuk bukott, egy meredek nyom fogott ki rajta. Hamarosan jött a 2004-ben nyerő Kyle Strait, aki Lacondeguy-hoz hasonlóan végigrepült a pályán, de bevállalta a legnehezebb dropot, ráadásul nullkézzel… Nem volt kérdés, 87,50 ponttal Strait került a virtuális „hot seat”-be.

Kyle Strait menete:

Még fel sem ocsúdhattunk Strait nullkeze után, a 2010-es győztes Cameron Zink a riporter szerint minden idők legnagyobb hátraszaltóját mutatta be ugyanott, még egy MX Freestyle versenyen is komoly repülésnek számított volna… Összességében azonban Zink csak a második helyre volt jó, 84,75 ponttal. Nem sokkal később az öreg harcos, Paul Basagoitia bukása után csendesedett le kicsit a közönség, egy balul sikerült forgásból nagyot esett, és hordágyon kellett elszállítani. Sajnos Mike Hopkins is bemutatott rögtön egy újabb fektét, egy eddig senki által nem használt nyomon.

Cameron Zink szaltója az Oakley-dropon (Fotó: John Gibson/Red Bull Content Pool)
Cameron Zink szaltója az Oakley-dropon (Fotó: John Gibson/Red Bull Content Pool)

Egy ideig várni kellett az újabb zseniális futamra, amit a Balázs Pali-frizurás Kelly McGarry mutatott be, többek között egy backflipet beadva a 72 lábas ugratón. Mivan? Most akkor tényleg MX-Freestyle versenyen vagyunk, vagy bicikliken ülnek ezek a srácok??? Kelly futama 86,5 pontot ér, amivel feljön a második helyre, és kialakul az első körös eredménylista.

A második kör is elkezdődik, tehát azok is javíthatnak, akik buktak, hiszen csak a legjobb menet számít a két kör alapján… Az egyre fokozódó szél sem zavarja Tyler McCaul-t aki ismét „repül” a pályán, s kicsit javítva megszerzi a pillanatnyi dobogós pozíciót. Majd hamarosan elindul második futamára Semenuk is, akinek azonban szerencsétlen napja van. Kockáztatnia kell, brutálisan meredek, nehéz nyomot választ, majd egy 360-ból nem tud lábon kijönni. Újabb bukás, becsületből lejön, de még egyszer elesik.

A világ legnagyobb hátraszaltója Zinktől:

Úgy tűnik, akik az első körben jó formában voltak, azoknak megy jól a második menet is, Andreu Lacondeguy ismét varázsol, rengeteg nagy értékű trükkel, és 86,25 ponttal ismét dobogós! Közben újabb hatalmas bukás, Logan Bingelli-nek nem sok hiányzik egy hatalmas backfliphez az Oakley-dropról, de végül elesik belőle. A fokozódó szél miatt a szervezők hamarosan szünetet rendelnek el, majd egy óra múlva eredményt hirdetnek.

A hátra lévő riderek között volt még az első körben két legjobban teljesítő Strait és Zink, utóbbinak fájt talán kicsit, hogy nem próbálhatott rá valami extraklasszis menettel az első helyre, de ezen kívül a lefújás gyakorlatilag helyesnek mondható, nagyjából kialakult az igazságos sorrend, és túl nagy lett volna a kockázat a hatalmas szélben. Kyle Strait győzelmével az első bringás a Red Bull Rampage történetében, aki duplázni tudott!

Akár a teljes Rampage visszanézhető videón, a Red Bull TV-n: http://rampage.redbull.com/

Eredmény:

1. Kyle Strait
2. Kelly McGarry
3. Cameron Zink

4. Andreu Lacondeguy
5. Tyler McCaul
6. Pierre Edouard Ferry
7. Cameron McCaul
8. Brendan Fairclough
9. Garett Buehler
10. Thomas Genon
11. Ramon Hunziker
12. Mike Montgomery
13. Logan Binggeli
14. Wil White
15. Geoff Gulevich
16. Nico Vink
17. Graham Agassiz
18. Kyle Norbraten
19. Brendan Howey
20. Mike Hopkins
20. Brandon Semenuk
20. James Doerfling
20. Antoine Bizet
20. Paul Basagoitia
20. Mitch Chubey