A több éve sikeres Merida tesztprogram folytatódik. Jövőre egy igazi élménybringával és akár karbon országútikkal is találkozhatunk kedvenc kereskedőnknél.
Idén 7. alkalommal rendezte meg a BikeFun Hungary Kft. az őszi Merida teszttábort, ahol a tesztprogramban résztvevő boltosok és a sajtói képviselői megismerkedhettek az új kerékpárokkal. A helyszín tavalyhoz hasonlóan a Budai-hegység volt, lehetőség nyílt mind a mountain bike, mind pedig az országúti gépek kipróbálására. A táborból együtt indultunk bringázni a Merida Maraton Team –CST tagjaival, a kiemelt Merida kereskedőkkel és a szaksajtó képviselőivel.
A tesztelésre induló csapat
A könnyebb érthetőség érdekében a Merida kerékpárok új nevezéktanával kezdenék. A két – és három számjegyű típusmegjelölés alumínium, míg a négy számjegyű karbon vázra utal. Minél nagyobb az első számjegy, annál jobb a felszereltség. Mountain bike vonalon ez még kiegészül egy számmal, ami a kerékméretre utal, a 7. kezdetű modellek 27,5”-es, míg a 9. kezdetű típusok 29”-es kerékkel készülnek.
Első nap Nagykovácsi felé vettük az irányt, menet közben már kialakultak az első benyomások az új kerékpárokról. A tesztpalettában egy merev MTB marad, mégpedig a sokak által ismert és kedvelt 29”-es Big Nine.
A Merida meglehetősen korán reagált annak idején a nagykerekű trendre, a régebbi változatok is remek geometriával készültek. Az évek során azért sokat fejlődött ez a modell is, minden szempontból felveszi a versenyt a konkurensekkel. Gondolok itt a kúpos fejcsőre, a konzolos átdobó felfogatásra és a 142×12 mm-es átmenő tengelyes papucsra. A tesztprogramban szereplő Big Nine 800 egy középkategóriás, alu vázas modell, Fox villával és ár-érték arányban kiválóDeore/SLX szettel. Amatőr versenyzéshez tökéletesen megfelel, de mindenki győződjön meg erről maga a Test Centerek segítségével, ha ilyen vásárlásán töri a fejét.
Új belépő a jövő évi slágermodell, a 120 mm-t mozgó, igazi mindenes kategóriába sorolható fully, a One-Twenty. Az Eurobike kiállításon már megcsodáltuk, sőt hamarosan teszttel is jelentkezünk róla. Elöljáróban annyit, hogy a friss fejlesztésű „Floating Link” felfüggesztés bizonyított, 650B kerekekkel kombinálva igazán játékos és élvezetes társ az ösvényeken. Egyrészt a kevésbé technikás felhasználók számára is élvezhetővé teszi az addig félelmet és rossz érzést keltő köves, gyökeres lejtőket, másrészt az ügyesek is feszegethetik vele saját határaikat olyan helyeken, ahol eddig kevésbé voltak bevállalósak. Pozitívum, hogy a tesztelhető 7.800-as változat is állítható nyeregcsövet (dropper post) kap, így a nyeregbe sem fogunk beakadni a meredek lejtőkön. A későbbiekben egy XT Edition sorozat is érkezik, ha valakit inkább a jobb felszereltség csábít hagyományos nyeregcsővel. Ezért is hatalmas előny a tesztelési lehetőség, mert nem kell előre eldönteni, hogy melyik lenne nekünk jobb, ki tudjuk próbálni és utána, a tapasztalatokat mérlegelve tudunk dönteni. A lehetőség mindig adott, nem csak bizonyos hétvégéken, különböző városokban.
A mountain bike körről visszaérve megnéztük, milyen országútik közül választhatunk, ha tesztelni szeretnénk vásárlás előtt.
Újdonság, hogy ezentúl a Teszt Centerek kínálatában már karbon kerékpárok is helyet kapnak, a Lampre Merida csapat által is használt Reacto és komfort országúti Ride képében.
A Reacto alumínium változata is kipróbálható, külsőre teljesen megegyezik a szénszálas változattal, ugyanazokat a csőprofilokat és műszaki megoldásokat használja. Ilyenek az integrált nyeregcső bilincs, az aerodinamikus nyeregcső, a láncvillákra tett hátsó fék és az integrált kábelvezetés. Előnye, hogy kis légellenállása miatt akár triatlonra is használhatjuk, ha könyöklőt szerelünk a kormányra.
Az alumínium Ride széria talán a legjobb választás hazai utakra, bár a váz kialakítása kevésbé tredni és menő, mint a Reacto esetében. Mielőtt azonban vásárlásra adjuk a fejünk adjuk egy esélyt ennek a modellnek is a próbán, mert lehet meg fog győzni.
Az évek tapasztalata azt mutatja, hogy nagy az igény a fitness kerékpárok iránt is, így a Speeder széria továbbra is marad a tesztprogramban.
A torta idén sem maradhatott el, ezúttal egy Reacto képével
A vacsorát követően Kovács Tamás a BikeFun Hungary képviseletében bemutatót tartott az újdonságokról, majd kötetlen beszélgetés keretében tapasztalatot cseréltek a boltosok és a program kitalálói. Fontos megjegyezni, hogy a tesztelési lehetőséget biztosító üzletek vezetői, alkalmazottja mind kerékpároznak és képben vannak a piaci viszonyokkal. Véleményüket érdemes meghallgatni, megbízható forrásnak számítanak.
A tesztprogramban résztvevő üzletek:
Budapest: Berguson
Budapest: Bringaland
Budapest: MOAB
Budapest: Kerékvár
Gyöngyös: Pedál
Győr: Peppe
Miskolc: Excelsior
Páty: Pátyi Kerékpár
Pécs: Imperátor
Salgótarján: Velosport
Szombathely: Canyon
Székesfehérvár: Alba Kerékvár
Veszprém: Bikeland
Merida Ninety-Nine CF Team
Végül, de nem utolsó sorban következzen pár kép a Merida Multivan Biking Team által is használt karbon 29”-es Ninety-Nine fullyról, amit az első nap kipróbálhattam. Röviden összefoglalva egy igazi versenygép, Rock Shox Sid XX villával és Monarch XX taggal, SRAM XX1 váltórendszerrel és könnyű Fulcrum kerekekkel.
A szombati esőzések túl veszélyessé tették a 2014-es Red Bull Rampage pályáját, így hétfőre halasztották a döntő futamokat, ahol a szokásos fizikát meghazudtoló meneteket láthattuk…
Red Bull Rampage 2014
Tegnap este ismét összegyűltek a freeride és a slopestyle legjobbjai Virgin (Utah, USA) környékén, hogy elkápráztassák a közönséget. Ott volt természetesen a címvédő Kyle Strait, vagy a tavaly minden idők legnagyobb hátraszaltóját bemutató és szintén korábbi győztes Cam Zink is, ezúttal azonban mégsem ők vitték a prímet.
Andreu Lacondeguy…
Zinket nem lassította, hogy idén már gyermekével a karján sétálgatott a célterületen, és ismét ő mutatta be a legjobb trükköt, ami pályázhatna egyúttal a legdurvább 360 drop címre is, hiszen ahol beforgatta a bringát, már önmagában a leugrás sem volt egyszerű még a legjobbak számára sem. A győzelemhez azonban ez sem volt elég, idén sem.
…és a jól megérdemelt tequila a végén
Ezúttal a gyorsaság és a „flow-faktor” döntött, ugyanis a zsűri szokatlanul magas pontszámmal (95,25) díjazta a spanyol Andreu Lacondeguy menetét, aki szédítő sebességgel és stílusban ereszkedett a legnehezebb nyomokon. Nem volt a „legtrükkerősebb” a menete, de egy hátraszaltót azért bemutatott a legnagyobb ugratón, a legsimább érkezéssel mindenki közül:
Lacondeguy teljesen más dimenzióba került, szinte önkívületben szállt le a bringáról is. A 25 éves barcelonai fiatalember több negyedik helyezése után ért fel a csúcsra ezzel a fantasztikus menettel. Nézzük, hogy nézett ki mindez a fejkamerán keresztül:
Eredmény:
1. Andreu Lacondeguy 95.25 2. Cam Zink 89.50 3. Brandon Semenuk 89.25 4. Kyle Strait 89.00 5. Brett Rheeder 88.50 6. Kyle Norbraten 82.75 7. Jeff Herbertson 82.50 8. Brendan Fairclough 77.25 9. Paul Basagoitia 76.50 10. Mitch Chubey 76.25 11. Szymon Godziek 76.00 12. Kelly McGarry 73.25 13. Thomas Genon 71.50 14. Louis Reboul 70.75 15. Carson Storch 69.25 16. Pierre Edouard Ferry 67.50 17. Geoff Gulevich 66.00 18. Ramon Hunziker 37.75 19. Tom van Steenbergen 35.00 20. Mike Montgomery 24.00
Akár a teljes Rampage visszanézhető videón, egyenként a futamokra kattintva is a Red Bull TV-n: http://rampage.redbull.com/
Első benyomások: Szép. Nagyon. A semleges szürke alapszínt hatékonyan dobta fel a mértékkel alkalmazott kétféle kék fűszerezés, egyszerre elegáns és sportos megjelenést biztosítva a gépnek, mely ránézésre is korszerű bringának látszik.
Rövid menetpróba, nedves utakon, néha szemerkélő esőben, de egy nem mindennapi bringa nyergében: a Cannondale Synapse Hi-Mod Ultegra Disc tárcsafékes komfort országútit próbáltam…
Első benyomások: Szép. Nagyon. A semleges szürke alapszínt hatékonyan dobta fel a mértékkel alkalmazott kétféle kék fűszerezés, egyszerre elegáns és sportos megjelenést biztosítva a gépnek, mely ránézésre is korszerű bringának látszik.
Az Eurobike kiállítást immár hagyományosan megelőző tesztnap, a DemoDay jó lehetőséget kínál arra, hogy a bemutatott új modelleket, technikát élőben is kipróbáljuk. Ahogy már említettük, idén az eddigiekhez képest is még több cég vett részt a tesztnapon, úgyhogy még nehezebb volt eldönteni, hogy mire szánjuk azt a kevéske egy napot. Szívem szerint egész hetes DemoDay-t is végigcsinálnék, annyi minden újdonság van, és olyan gyakran egzotikusnak számító csemegék vihetők el kipróbálni, melyekkel itthon vagy az áruk miatt, vagy a forgalmazó hiányában nem igen találkozhatunk.
Jól látszódik, mitől kényelmes a gép: hajlított és elvékonyodó támvillák, és vízszintesen lapított láncvillák.
Szóval a kínálat nagy, ellenben a jobb márkák esetén nem lehet sokat totojázni, mert nyitás után akár 20 perc alatt egész napra lefoglalják a kívánatosabb típusokat. A Cannondale tipikusan ilyen cég. Szóval megy a „melyik ujjamba harapjak” játék. Ami nálam mindenképpen tervbe volt véve, az egy tárcsafékes országúti kipróbálása volt, mely az egyik legmeghatározóbb trend a jövő évre. A szerencse most rám mosolygott, és a gyorsan kiürülő Cannondale standon ott figyelt még 3 darab az új Synapse tárcsás változatából, ráadásul az egyik pont a méretemnek tűnt. Azonnal lecsaptam rá. Pár perc múlva már gurultam is ki vele a tesztkörre.
A hajtáshatékonyság miatt 73 mm széles bb30-as pressfites középrész, a csövek pedig annyira szélesen kapcsolódnak a középcsapágy-házhoz, amennyire csak lehet.
Mi is a Synapse modell? Nos, ha lehet mondani a Specialized Roubaix Cannondale-es párja. Méghozzá méltó párja. Kifejezetten a kényelemre kihegyezett vázról és villáról van szó. Mind geometriájában, mind felépítésében a kényelem és a rezgéselnyelés volt a fő tervezési szempont. A képen is jól látható módon hajlítottak a támvillák, és a láncvillákkal együtt elvékonyodnak, hogy nagyobb függőleges rugalmasságot biztosítsanak, a gyártó terminológiájában Save Plus néven fut ez a megoldás. A nyeregcső természetesen a 27,2 mm-es szabványt követi, hiszen annak is jelentős szerepe van a rezgéselnyelésben. A váz geometriája hosszú távon is kényelmes üléspozíciót biztosít (S.E.R.G. – Synapse Endurance Race Geometry), de ne gondoljunk azért nagyon nagymamás feelingre.
A letisztult kinézet érdekében süllyesztett ékes rendszerű nyeregcső rögzítés.
A gép egyszerre sportos és kényelmes. Nem is véletlen, hogy a Párizs-Roubaix versenyen is szerepelt, ahol a hosszú kockaköves szakaszok jócskán próbára teszik a versenyző tűrőképességét. Idén Peter Sagan is egy Synapse nyergében teljesítette e versenyt, ahol a defekt ellenére is 6. helyen ért végül célba. A Synapse többféle változatban is elérhető: egyszerűbb karbon, nagyobb teljesítményt nyújtó High modulus karbon, valamint alu változatai léteznek különböző felszereltségi szintekben, a Claris szettől egészen a Sram Red-ig bezárólag, kielégítve a különböző igényeket, és alkalmazkodva a különböző vastagságú pénztárcákhoz.
Hasonló okokból az első fék vezetéke rejtetten fut a villaszárban…
Kicsit gyakorlatiasabb vizekre evezve: érzésre tényleg nagyon eltalálták a tervezők a kényelem és a hajtáshatékonyság egyensúlyát. Menet közben szinte úgy halad, mint egy teljesítményorientált csúcsgép, csak éppen egy óra múlva is olyan, mintha most ültünk volna fel rá, nem éreztem semmit kényelmetlen, fárasztó rezgést a recegős útfelületen, nem vagyunk sehol sem elzsibbadva. Kisimítja az utat. Tökéletes hosszú edzésekre, akár rossz minőségű utakon. Mintha csak Magyarországra találták volna ki! A kényelmes fogást biztosító kompakt formájú kormány a kényelmesen puha bandázzsal is a kényelem szolgálatában áll, akárcsak az alacsony profilú karbon felnik, ez utóbbi is vastagon kiveszi részét a rezgéselnyelésből.
A Synapse tárcsás verzióinál már nincs is hagyományos féknek rögzítési lehetőség.…és közvetlen a fék felett bukkan elő ismét. Az Ice-Tech féktárcsák gondoskodnak a fékek megfelelő hűtéséről.
Az általam próbált tesztgépen mechanikus tárcsafékek voltak, ilyen verzió viszont nem szerepel a jövő évi palettában ilyen vázzal és felszereltséggel kombinálva. A végleges verzión – szerencsére – hidraulikus fékek lesznek (RS-685 típusok). A mechanikus fék ugyanis bekopás nélkül (csupán az első vagy második használója lehettem a gépnek) a tartósan vizes menet alatt meglepően nagymértékben veszített fékerejéből. A mechanikus váltószett természetesen úgy tette a dolgát pöccre működve, ahogy az egy felsőkategóriás szettől elvárható volt. Egyébként az áttételskála is a kényelmes és változatos tekerésre van összeállítva, hiszen a kompakt 50-34-es első lánctányérok vannak kombinálva a 11 sebességes 11-32-es hátsó sorral, amivel így akár az Alpok meredek szerpentinjeinek is nekimehetünk. Közben pedig a az 50-11-es legnagyobb áttétel még egészen jól használható lefelékben és síkon nagyobb tempónál. E széles áttételskála miatt szükséges a hosszú kanalas váltó is.
A Cannondale top kategóriás üreges Hollowgram compact hajtókarja kényelmes áttételeket eredményező 50-34-es FSA tányérokkal.
Összefoglalva a Synapse lényegét szerintem benne találhatja meg a legtöbb amatőr bringás az ideális gépet, mellyel haladni is lehet (országúti maraton verseny például szerintem simán belefér a felhasználási körébe), de ugyanakkor hosszabb távon is kényelmes, sőt kifejezetten „kompatibilis” az itthon jellemző nem túl rózsás útviszonyokkal. A sokféle felszereltség között pedig mindenki megtalálhatja a neki megfelelő és elérhető verziót.
Az elmúlt hétvégén az idei év utolsó Európa Kupa versenyén állt rajthoz a Butu-Ivanics és a Balogh-Körösi tandem páros a parakerékpárosok prágai futamán.
A Butu-Ivanics páros
A mezőnyversenyen egy nagyon kemény körpályán Butuék a hatodik helyet szerezték meg. A versenyzés nem ment olyan jól sajnos, mint a múlt héten Szerbiában. Másnap viszont az időfutamon, amely nem a srácok erősebb száma, az előkelő 4. helyen végeztek. Az összetettben így szintén a negyedik helyet szerezték meg, amely újabb 9 világranglista pontot jelent Csabinak. Ezzel az idei évben összesen 38 pontot szereztek hazánknak, amellyel Csaba várhatóan a 10-15. hely környékére fog előrelépni az 50 fős világranglistán.
A Balogh-Körösi és a Butu-Ivanics páros
Magyarországot még egy tandem páros képviselte szintén a Hungaro Fondo versenyzője Balogh Zsolt és pilótája Kőrösi Gábor, akik mezőnyben a 10. és az időfutamon a 9. helyen végeztek. Továbbá rajthoz állt két handbike-os versenyző is Legeza György (BSMC) összetett 8. hely és Barkóczi Péter összetett 13. helyen végeztek kategóriájukban.
2014. október 5-én az idei év zárásaként a Hungaro Fondo klub megszervezi első alkalommal a parakerékpáros országos bajnokságot, amelyre továbbra is várják a jelentkezést! Illetve szeretettel várják a nézőket 10 órától Etyek központjában a templom szomszédságában. Gyertek el és szurkoljatok a kisszámú, ámde lelkes sportolóknak.
A Northwave különböző időjárásra és felhasználásra kínál optimalizált kamáslitípusokat, természetesen mind kiváló minőségben. A téli időjáráshoz nem ugyanaz a vastagság passzol, mint amit őszi vagy tavaszi napokra terveznek: a Northwave H2O „standard” modell az esős-nyirkos őszi napokra ideális választás, elasztikus poliuretán alapanyagával kiválóan szigetel, és praktikusan használható. A láb szárazon tartása mellett neon színével a biztonságot is fokozza: rikító, le-fel mozgó tárgyat még a kedvezőtlen látási körülmények közt is észrevesznek a gépjárművezetők.
Ha fokozott hőszigetelő képességgel rendelkező modellre van szükség, a H2O létezik vastagon bélelt változatban „Winter” modellmegjelöléssel, illetve a Northwave egyéb kamáslimodelleket is kínál a zord téli napokra. A H2O mindkét változata vízhatlan bevonattal ellátott poliuretán alapanyagot alkalmaz belül vékony vagy bőséges vastagságú bolyhos béléssel, magas szabással, így biztosítva hatékony védelmet a csapadékkal és a széllel szemben. A kamásli rögzítését a hátul található szigetelt, fordított cipzár (Northwave camlock), illetve a talpon és a bokánál tépőzár végzi. Minden varrás szigetelt így biztosítva a kellemes közérzetet akár az intenzív esőben is. A H2O modellekben közös, hogy a talprészen, az orrnál és a saroknál gumimegerősítéssel rendelkeznek, amely fokozza a tartósságot, illetve a nedves útfelületen biztonságosabb vele a gyaloglás. További figyelmesség a tervezők részéről, hogy a saroknál praktikus hurok segíti a felhúzást!
A „Be Visible! Be Safe!” Northwave kampány jegyében többé nem vagyunk a szokványos fekete megjelenésre kárhoztatva: a H2O kapható közlekedésbiztonság szempontjából előnyösebb sárga neonszínben is! Ezt a kezdeményezést csak támogatni tudjuk, mivel a közutakon való közlekedés még a nyári, száraz időjárásban sem egy leányálom, nemhogy a borongós, nedves őszi napokon, ráadásul hajnalban vagy napnyugta után!
[divider scroll_text=”Northwave H2O kamásli”]
Jellemzők:
vízhatlan bevonattal ellátott rugalmas poliuretán alapanyag
Northwave camlock vízzáró húzós cipzár (rejtett cipzárkialakítás, belső takarószegéllyel)
ergonomikus szabás
fényvisszaverő cipzárszegés
felhúzást segítő hátsó hurok
szél- és vízálló
Ajánlott fogyasztói ár:
H2O – 10.390 Ft
H2O Extreme Winter – 11.490 Ft
További információ a forgalmazó honlapján
[divider scroll_text=”Northwave H2O kamásli”]
A ponferradai kerékpáros világbajnokság legsúlyosabb balesete a norvég csapat kísérőautóval történt az elit férfi mezőnyversenyen, több mint féltucat törött csont a mérleg…
A zivatar következtében csúszós úton a kísérőautókkal is nagyon veszélyes nagy sebességgel manőverezni a kanyarokban. A komoly tempó áldozata lett ma verseny közben a norvégok kísérőkocsija, amikor egy néző ugrott eléjük, elrántották a kormányt, és a fák között landoltak.
A norvég szövetségi kapitány, Stig Kristijansen súlyos ficamsérülést szenvedett, csípőjéből kiszakadt a combcsontja és az egyik lába eltört. A csapat szerelőjének mindkét lába és az egyik karja tört el. Az autóban ült a horvát szakvezető is, akinek medencecsontja, a karja és a lábfeje tört. A sérülteket operálni kell majd az első jelentések szerint.
A lengyelek megcsinálták. Az utóbbi években profi módon felépítették Lengyelországban a kerékpársportot, kineveltek világklasszis versenyzőket, ma pedig a lengyel válogatott nagyszerű munkáját követően Michal Kwiatkowski feltette a pontot az i-re: világbajnokságot nyert!
A dobogósok: Gerrans, Kwiatkowski és Valverde (Fotó: Stefano Sirotti)
A spanyolországi Ponferradában rendezett országúti világbajnokság zárónapján a fő attrakcióra, a 254 kilométeres elit férfi mezőnyversenyre került sor, magyar induló nélkül. A táv első felében egy négyfős szökevénycsoport épített 10 perc fölötti előnyt, a közép-európai versenyekről is jól ismert horvát Matija Kvasinával az élen. A lengyel válogatott azonban már akkor tudta, mire készül, rengeteget dolgoztak a mezőny élén, hogy csökkentsék a különbséget.
Amikor 5 körrel a vége előtt utolérték az első elmenést, egy zápor is eleredt, és az olaszok úgy gondolták, szétrázzák a sort, ami sikerült is. Aru és Visconti is szökésbe keveredett, majd kialakult egy sor. Peter Kennaugh (Nagy-Britannia), Juul Jensen (Dánia) és Michal Albasini is ott tekert, felzárkózott Boasson Hagen (Norvégia) Tony Martin és Geschke (Németország) és Tim Wellens (Belgium).
Az olasz sor sokat dolgozott a verseny derekán, hiába… (Fotó: Stefano Sirotti)
Négy körrel a vége előtt a lejtmenetben Ponferrada felé Tony Martin intett búcsút a szökevénytársaknak, és egy kört ment elöl, de aztán utolérték. A mezőny eközben nem volt messze, fél perc és egy perc között volt végig a különbség. Három körrel a vége előtt még Visconti és Kennaugh próbálkozott, de az utolsó két körre ismét összezárt a peloton. Ekkor a Michael Valgren Andersen (Dánia), Cyril Gautier (Franciaország), Alessandro De Marchi (Olaszország), Vasil Kiryienka (Fehéroroszország) sor lépett meg.
Az utolsó körben még mindig egy jókora mezőny üldözte a szökevényeket, az első hosszabb, lankásabb emelkedőn a spanyol Movistar Team „kronószekciója” állt előre, s hamar meg is közelítették az elöl lévőket, a második, meredekebb dombon már csak tizen-egykét másodperc volt a különbség. Ekkor döntött úgy a lengyel Michal Kwiatkowski, hogy megcsinálja a döntő támadást, egyedül szökött, az előrébb tekerők nem tudták átvenni a tempóját.
a befutó (Fotó: Stefano Sirotti)
Kwiatko a domb tetejére 8-10 másodperc előnnyel ért fel, ami a lejtmenetben sem csökkent, a nedves úton kockáztatva vette a kanyarokat. Mögötte egy kisebb sor alakult ki a favoritokkal, de nem nagyon tudtak közeledni, a 24 éves lengyel fiú szemtelenül laza befutót bemutatva tulajdonképpen megvárta, hogy a célfotón ott legyen mögötte Simon Gerrans (Ausztrália) és Alejandro Valverde (Spanyolország) vicsorgó arca, ahogy a második helyért sprintelnek.
Kwiatkovski az első interjúban elmondta, hogy előre megtervezték az egészet, látta az U23-as versenyen, hogy meg lehet csinálni a szökést, főleg ha nedves az út és kockázatos a lejtmenet. Nagyon jól dolgozott az egész csapat, ő pedig fantasztikus formában érezte magát, és sikerült a megfelelő pillanatban indítani. Kiemelte, hogy ez nem csak az ő, hanem az egész lengyel kerékpársport sikere. S valóban, Rafal Majka és Kwiatkowski sikerei után a vb-győzelem minden képzeletet felülmúló siker az országnak!
A lámpa természetesen tompított és reflektor üzemmódban is használható, a sok forgáspontú rudazatos fékek láttán pedig már meg sem lepődünk…
Könnyen lehessen tekerni, ne legyen túl bonyolult a váltás, a le- és felszállás legyen kényelmes, a lánc ne kenje össze a lábunkat. Legyen felszerelve a kötelező kiegészítőkkel, és ne keljen a gyakori karbantartással bajlódni. Ezek az ismérvei egy jól használható, tartós városi női kerékpárnak. A „személyleírás” pontosan ráillik a csaknem hetven éve gyártott egyik kedvenc gépemre.
„Ha a gyártók felismernék a lehetőséget, egy jól működő, egyszerű ám tartós gép újbóli gyártásával véleményem szerint komoly piacra találnának.”
Noha vásárlás előtt gyakran ténylegesen el is hangzanak az imént említett jogos igények, végül aztán meglepő módon megszületik a döntés egy piros, dögnehéz, lehetőleg mindenhol csillapítással rendelkező „szörnyeteg” képében. Pedig ha a gyártók felismernék a lehetőséget, egy jól működő, egyszerű ám tartós gép újbóli gyártásával véleményem szerint komoly piacra találnának. Én mindenesetre régóta vágyom egy olyan kerékpárra, mellyel hosszú éveken át gond nélkül lehet közlekedni – vagy akár sportolni – és nem kellene attól rettegni, vajon a mai napon melyik alkatrész adja meg magát.
A váltókar gyönyörű és áttekinthető kialakításúIlyen egy szép, ízlésesen visszafogott fejcsőembléma!
Az Elswick kerékpár története Angliából, egy Észak-Lincolnshire-ben fekvő kisvárosból Barton Upon Humberből indult. A település egy kellemes fekvésű mezőgazdasággal foglalkozó város, ahol szinte megállt az idő. A cég története az 1880-as évekig nyúlik vissza, amikor egy hajdani kovácsműhelyben megkezdődött a kerékpárgyártás és az akkor még kis szériában gyártott első „Velocipédek” kigördültek a cég kapuján. A századforduló után a kétkerekűek iránti igény ugrásszerűen megnőtt, és a kis cég egyre nagyobbra nőtte ki magát. A két világháború közötti időben már hét-nyolc bedolgozó céggel együtt elérték a hatalmas, évi 200.000-es darabszámot. A kerékpárok jelentős hányadát exportra, főként nyugat-európai és az amerikai piacra szállították. Így kerülhetett a tulajdonomban lévő kerékpár is Svájcba, ahol a történelem viharai szemmel láthatóan elkerülték. A vázon ma is megtalálható az a több mint fél évszázados plomba, amely a svájci határ átlépését tette lehetővé. Ez alapján lehet igen nagy biztonsággal meghatározni a gép korát.
Az Elswick nem volt olcsó kerékpár, amit bizonyít mai napig tökéletes működése. Ez egyrészt a kiváló anyagminőségnek, másrészt pedig a forradalmian újnak számító műszaki megoldásoknak is köszönhető. A könnyű haladásról a Sturmey-Archer háromsebességes agyváltó gondoskodik. A megállásért a Dunlop saválló felni és a rudazatos fék párosa a felelős. Itt nem elsősorban a hatásfok, hanem a hosszú élettartam az, ami meggyőz bennünket a megoldás létjogosultságáról. A világítórendszer – amely svájci termék – valószínű, hogy jóval később került felszerelésre. A Lucifer lámpa rendelkezik tompított és reflektor üzemmóddal is, fényerőben pedig felveszi a versenyt a mai modern elemes lámpákkal. A fejcsapágy félig integrált, elnyűhetetlen darab. A mozgó alkatrészek mind úgy kerültek kialakításra, hogy valóban egy emberöltőn át szolgálhassák elégedett tulajdonosukat.
A lámpa természetesen tompított és reflektor üzemmódban is használható, a sok forgáspontú rudazatos fékek láttán pedig már meg sem lepődünk…
Csak nem a jól ismert parallax agyat koppintották le angol barátaink?
A teljesen zárt láncburkolat többszörösére növeli a kerékpár élettartamát, csak defektet ne kapjunk!
A váltókar gyönyörű és áttekinthető kialakítású
Közben életem egyik nagy álma, egy saját kerékpárbolt és hozzá kapcsolódó veterán-kiállítás is kezd megvalósulni. Az itt bemutatott felvételek a felújítás alatt álló épület előtt készültek. A falak már állnak, a kerékpárok pedig az Elswickkel egyetemben már alig várják a beköltözést, hogy végre méltó helyre kerülhessenek…
Jellemzők:
Típus: Elswick; női
Gyártási év: 1938
Agyak: Sturmey Archer
Pedál: Tissot Luxe
Felnik: Dunlop
Világítás: Lucifer
Tengelytáv: 1160-1180 mm
Fejcsőszög: 68,0 fok
Nyeregvázcső-szög: 63,5 fok
Össztömeg: 17,5 kg
Szöveg: Vock Balázs
Fotó: Vock Balázs
A rudazatos fék és a saválló, elnyűhetetlen felni túl a sokadik fékezés után is működőképes, szemre is szép párost alkot…
A 2014-es év női kerékpárosa a 22 éves francia Pauline Ferrand Prevot, aki egyre jobb és jobb, egy országúton és mountain bike-ban is sikeres szezon végén megnyerte a női kerékpársport legértékesebb trikóját, ő lett Ponferrada világbajnoka az elit női mezőnyversenyen.
A női dobogósok (Fotó: Stefano Sirotti)
A 127 kilométeres futam kezdetben az esésekről szólt, volt egy hatalmas tömegbukás is, amelyben egyre másra estek át egymáson a lányok, az árokban vagy az aszfalton landolva. A magyar indulók, Szurominé Pulsfort Diána és Kormos Veronika szerencsésen megúszták ezt, ugyanis ekkor már nem voltak a mezőnyben, hamar hátul maradtak és feladták a versenyt.
A bukás videón:
Az események az utolsó két körre gyorsultak fel, egyre több akcióval. Az utolsó kör utolsó meredek emelkedőjén a svéd Emma Johansson volt nagyon aktív, akciói nyomán egy négyfős sor – a címvédő Marianne Vos, Elizabeth Armistead és Elisa Longo Borghini – lépett el. a holland topfavoriton már ekkor látszott, hogy nem az ő napja a mai, már a támadásokat is nehezére esett átvenni.
A női befutó (Fotó: Stefano Sirotti)
A négyes végül megtorpant, így egy kisebb boly felért rájuk, és ez a maroknyi mezőny meccselt sprintbefutón. Vos nagyon hamar lemerevedett, vagy Liv-Giant-es klubtársának vezette fel épen a hajrát, ezt nem tudjuk már meg. Mögüle Prevot váltott ki jó ritmusban, és a német Lisa Brennauer már hiába jött fel mellett nagyobb sebességgel. nem tudta kikerülni a franciát. a harmadik helyre Johansson lökte még be a bringát.
A junior fiúk befutója (Fotó: Stefano Sirotti)
Délelőtt a junior fiúk futamára került sor, ahol sprintbefutó végén német győzelem született Jonas Bokeloh révén, a magyar résztvevők, Móricz Dániel és Gönczi Gergő hamar elvesztették a kontaktust a mezőnnyel és lányainkhoz hasonlóan a kiszólítottak sorsára jutottak.
Akár 30 mm-es hossz is lehet "normális" egy modern montin!
Az angliai Barnoldswickben üzemelő gyár 50 CNC gépe a legmagasabb színvonalú MTB alkatrészeket állítja elő immár 15 éve, a kis modellszériák folyamatos fejlesztést tesznek lehetővé. Ez mindenképpen nagy előny a Távol-Keleten működő óriáscégekkel szemben, ahol a százezres nagyságrendű szériák, illetve hosszas szállítási procedúra lassabb piackövetést eredményez, késleltetve követve az új igényeket, lehetetlenné téve a palettáról éppen hiánytó termékek gyors pótlását.
Az idei Eurobike stand a Hope filozófiával összhangban rendkívül látványosra sikerült: kis barnoldswicki üzemet rendeztek be a Bodeni-tó partján lévő repülőgéphangárak egyikében, már legfeljebb a CNC-masina hiányzott a teljes gyárlátogatás élményhez…
A Hope legenda a BikeMag olvasók számára már ismert: a kultuszmárkát két régebben a Rolls Royce-nál dolgozó mérnök alapította 1989-ben, a montizás igazi hőskorában. A minőség iránti elkötelezett hívta életre a merész vállalkozást, szerencsére az idő bizonyította, hogy igenis van létjogosultsága a kis szériás európai kerékpáralkatrész-gyártásnak, főleg ha az ilyen szakértelemmel és igényességgel történik. A csodálatos mindebben, hogy egy néhány főt számláló fejlesztőrészleg valóban képes magasabb szintű alkatrészeket tervezni, mint egy óriáscég mérnökarmadája, illetve megtörténhet, hogy a vezető angol kerékpáros szaklapban a Hope egyik kerékszettje az ár/érték arány összehasonlításból győztesen kerüljön ki. Idei Eurobike bemutatókból kiderül, hogy a kerékpáriparban több út vezet a sikerhez!
Egy néhány főt számláló fejlesztőrészleg valóban képes magasabb szintű alkatrészeket tervezni, mint egy óriáscég mérnökarmadája!
A Hope megalakulása óta fontosnak tartja, hogy termékei lehetőleg az Egyesült Királyság területén készüljenek, és ha úgy látják, hogy valamely kerékpáralkatrész terén jobbat lehetne kínálni, mint a már piacon lévők, akkor nekiállnak kifejleszteni a technológiát annak megvalósításához. Az idei Eurobike stand a Hope filozófiával összhangban rendkívül látványosra sikerült: kis barnoldswicki üzemet rendeztek be a Bodeni-tó partján lévő repülőgéphangárak egyikében, már legfeljebb a CNC-masina hiányzott a teljes gyárlátogatás élményhez. Akkor lássuk, hogy idén milyen alkatrészcsodákkal lepték meg az angolok a látogatókat!
CNC a köbön!
Mindeddig a Hope kizárólag a legerősebb aluötvözet alapanyagokkal dolgozott, kihasználva a rendelkezésre álló fejlett CNC gépparkot, szakértelmet és gyártástapasztalatot. (A Hope mellesleg a repülőgép- és az gépjárműiparnak dolgozik beszállítóként.) 2015-re viszont lenyelik a keserű pirulát, és belevágnak az eddig még számukra ismeretlen, de óriási lehetőségekkel kecsegtető karbon alapanyag alkalmazásába, amely végtére ugyancsak adja magát a kisüzemi termeléshez. A szükséges szerszámokat természetesen házon belül CNC-zhetik, ezzel védve a szellemi tőkét, meggyorsítva egy-egy alkatrész piacra kerülését. Első körben kormányokkal és nyeregszárral indítják az új karbonvonalat, több modellvariánst biztosítva, mint a nagyobb szériákkal dolgozó óriáscégek. Szurkolunk sikerüknek, bár a hazai piacon dömpingszerű elterjedésük nehezen képzelhető el.
A várva várt Hope hajtómű kész!
Még mindig a legújabb fejlesztéseknél maradva, végre elkészült a Hope várva várt hajtóműve, természetesen alu alapanyagból, kovácsolt majd CNC-zett eljárással, 30 mm-es integrált tengelycsatlakoztatással. Már gondoltak a későbbi karbonfejlesztés lehetőségére, így a kifejlesztett konstrukción nem is kell változtatni, egy az egyben kompatibilis lesz a jelenlegi rendszerrel. A lánckerék elsősorban 1X10 vagy 1X11-es rendszerekhez optimalizált, integrált csillagos, azaz közvetlenül csatlakozik a jobb hajtókarra, opcionálisan 104 mm-es furatkörhöz való csatlakozással, hogy egy második lánctányér is felszerelhető legyen. Az új hajtómű idén novembertől lesz elérhető, a színvilág – hasonlóan az egyéb alkatrészekhez – párját ritkítja.
A későbbi fejleszthetőség is része a most bemutatott modellnek…
Jövőre új láncterelőt is kínálnak Slick Chainguides néven, amely ISCG-o5 és ISCG-OLD szabványú, bashguarddal kiegészíthető, természetesen a legerősebb 7000 szériás aluötvözetből készült mestermű. 82-120 grammos tömeggel bír a különböző változatok függvényében. Az láncterelő idén októbertől lesz elérhető, mint a hajtómű esetében, itt is érdekes lehet az elemek színvariációja.
A legerősebb 7000 szériás aluötvözetből készült mestermű!
A hajtómű, illetve a láncterelő még nemigen nevezhető hiánypótló cuccnak, ámbár a zseniális, állítható nyeregmagasságot biztosító szárak (ú.n. Dropper post) használatához optimalizált nyeregszárbilincs már valódi csemege. Rendkívül praktikus, hogy a távirányító vezeték rögzítését egy csapásra megoldja, a parányi műanyag gömbcsukló leköveti a kábel mozgását kímélve a megtöréstől, minket pedig a bowdenház folyamatos rugdosásától. A miniatűr vezető a már kapható Hope bilincshez csatlakozik, azon belül többféleképpen pozícionálható a vázkialakítás függvényében. A bilincs megszorítása a vezetőt a kívánt helyzetben rögzíti. A bowdenvezető „kütyü” idén októbertől lesz elérhető, szerintünk jól tükrözi az angol gyártó megszállottságát a maximalizmus terén.
Újdonság a Dropper post használatához optimalizált nyeregszárbilincs!
A rendkívül széles Hope agykínálat 2015-ben további változattal gazdagodik: a már meglévő Fat Bike használatra alkalmazható Blunto modell mellé egy speciálisan ilyen gépekbe tervezett 150 mm-es sarutávolságú első agyat kínálnak majd Fatsno 150 modellnéven. A kialakítása olyan, hogy a jelenlegi Fatsno 135 tulajdonosnak mindössze a hozzá járó adaptert kell beszerezni, ha egy új szabvány szerinti „monsztervázat” szeretne megépíteni. Ez a másik dolog, amit a Hope hozzáállásában nagyon kedvelünk: ha egy mód van rá, nem vetetik meg a komplett új terméket, hanem kínálnak „upgrade” kiegészítőt, amellyel a meglévő korszerűsíthető. Szerintünk ez a valódi rendszerszemléletű alkatrészfejlesztés, nem feltétlenül a nagy gyártók által követett az egyetlen üdvözítő.
Ha már a kerekeknél tartunk, újdonság a Hope által tervezett és gyártatott felnisorozat hegesztett csatlakoztatással, szegecselt furatokkal, rendkívül erős és merev, mindazonáltal versenyképes tömeggel. Első körben XC- és endurofelhasználásra lesznek elérhetők, természetesen részét képezve a népszerű Hope kerékcsaládnak. A felhasznált alapanyagokat is optimalizálják: a 6056 T6 alumínium előnyösebb az XC modellhez, míg az Enduro háromkamrás, extra széles kialakítás mellett 6061 T6 alapanyagot alkalmaz. Az XC modell 19.5 mm belső szélességű, az Enduro pedig 23 mm. Természetesen az összes ma kurrens kerékmérethez elérhetők lesznek (26”, 27.5”, és 29-er) tubeless kompatibilisek, kerékszettként Pro 2 EVO agyakkal és Sapim küllőkkel társítja a gyártó.
Ezen a ponton hoznám fel a bevezetőben szereplő meglepő eredményt, miszerint a Hope egyik kerékszettje ár/érték arányban győzedelmeskedett egy neves szaklap több tucat könnyű kerékszettet vizsgáló tesztjében. Kis európai gyártó, kis szériák, kedvező ár a teljesítmény függvényében… ez lehetséges? Kétségtelen, hogy a kerékszett elemeit jól megválasztva, átgondolt tervezéssel lehet kiváló modellt alkotni alacsonyabb áron, mint az ésszerűtlenül megválasztott összetevők esetében. A Hope agyak az évek során már bizonyították létjogosultságukat: elfogadható áron kínálnak megbízható működést, tartósságot, rugalmas felhasználási lehetőségeket, versenyképes tömeget – nem utolsósorban lebilincselő megjelenést. Ha erre az alapra optimális abroncsot választ a gyártó, majd magas szinten befűzi, a siker ezek szerint nem marad el!
A Hope egyik kerékszettje ár/érték arányban győzedelmeskedett egy neves szaklap több tucat könnyű kerékszettet vizsgáló tesztjében!
Még mindig a kerékszetteknél, illetve a Hope által erősen támogatott egylánckerekes meghajtásnál maradva, egy újabb hiánypótló termékkel gazdagodott a gyártó méretéhez képes szenzációsan széles palettája. Neve T-Rex, amely egy 40 fogas hátsó lánckereket takar. Ideális esetben 11-36-os 10-fokozatos sor mögé illeszthető a 7075-ös aluból CNC-zett, váltáskönnyítős, könnyű és merev kiegészítő, ráadásul ehhez még távtartóra sincs szükség. Beszerzésével az egyedi SRAM meghajtásrendszer megvásárlása nélkül is átalakítható a monti valóban terepkompatibilis 1X10-esre. A hátsó sorból tetszőleges lánckerék kikerül, az első lánctányér kiválasztása pedig az így létrejött áttételi arányok, illetve a terepviszony és erőnlét függvénye.
A T-Rex egy 40 fogas hátsó lánckerék 11-36-os 10-fokozatos sor mögé illeszthető, 7075-ös aluból CNC-zett, váltáskönnyítős, könnyű és merev!Retainer 1×10 vagy 1×11 lánctányér, amely nem dobja le a láncot…
Ez utóbbira is van „Hope-os” megoldás: a Retainer névre keresztelt, láncleesést megakadályozó fogprofilos 1X10/1×11 fokozatos lánctányér 30 fogas menetes, illetve 32, 34 és 36 fogas 104 BCD furatkörös változatban érhető el, természetesen a Hope-nál kötelező színválasztékban.
A kormányzás felé evezve, a Hope szépen leköveti az egyre hosszabb kerékpár-geometria által diktált rövid kormányszárak iránti igényt, így 2015-ben már 35 mm-es méretet is kínálják kiváló, extrém felhasználásra tervezett modelljüket.
Ezen felül már csak egyetlen 2015-ös újdonsággal vagyunk adósak: a Hope a középcsapágy-választékát is tovább bővítette PF30-as típussal, a már meglévő modellekhez hasonlóan ez is maximalista tervezési szemléletet tükröz, az örökkévalóságnak szól, ami a préselt illesztésű, túlméretes tengellyel rendelkező integrált csapágyrendszerek esetében igencsak nagy szó. Nem mellesleg orvosolni kívánja a középrész felől érkező zajok kérdését is. A titok nyitja nem túl bonyolult és nem igényel cirkalmas marketingszöveget: a lehető legpontosabb mérettolerancia, illetve rendkívül magas szintű csapágyazás!
A fékkarok és -dugattyúk választéka 2015-ben érintetlen marad: lényegében minden úgy jó, ahogy van, a tavaly megújított Tech 3 és M4 Enduro egyértelműen nagy sikert aratott a minőség iránt elkötelezett montisok körében. Továbbra is kapható a mechanikus országúti fékváltókart hidraulikus tárcsafék működtetésére átalakító egység, amely korábban forradalminak volt mondható, most hogy már mind a Shimano, mind a SRAM jelentkezett teljes egészében hidraulikus országúti fékrendszerrel, inkább csak egyszerű, bombabiztos működésével kecsegtet. Felszerelése sem túl bonyolult, mint ahogy az a képeken is látható. A Hope X2 fék is ehhez a rendszerhez optimalizált: működése természetesen kiváló, mint ahogy ezt egy specialista gyártótól elvárhatjuk.
Hope cyclocross hidraulikus fékátalakító
A világítás terén 2014-es újdonság volt az R1 modell, amely ugyancsak beváltotta a hozzá fűzött reményeket, továbbra is elérhető, kétcellás 2600mAh vagy négycellás 5200mAh akkuval használható, a Hope szabványméréssel 500 lument teljesít, amely más gyártók 620-as adatának felel meg. Összetevők: CNC-zett aluötvözet ház, nagy hatásfokú TIR optika: ezzel nem is lehet nagy bakot lőni!
Ezen a bicajon majdnem minden 2015-ös újítás szerepel, a stand pedig úgy lett berendezve, hogy a Hope fejlesztők otthonosan érezzék magukat a német kisvárosban!