Az egész éveben bringázók számára a hűvös időjárás beköszönte mindenképpen kihívást jelent. A végtagok különösen érzékenyek az optimálisnál hidegebb levegőre, amit a menetszél csak fokoz. A kellemes közérzet, a biztonságos közlekedés vagy testedzés érdekében célszerű szert tenni a végtagokat melegen tartó kar- és lábmelegítőre. Persze nem mindegy, hogy milyenre!
A NORTHWAVE EXTREME kar- és lábmelegítő professzionális darabok, lélegző technikai anyagból, BioMap kialakítással. A többi elérhető végtagmelegítőkkel szemben az olasz kerékpáros ruhaspecialista különböző alapanyagokat alkalmaz, részben a nagyobb fokú védelem, illetve a szellőzés elősegítése érdekében. A lapos, ergonomikus varrások pedig magasabb komfortérzetet biztosítanak.
Azt gondolhatnánk, hogy a kerékpáros végtagmelegítők világában nincsenek csodák, de az ördög ugyebár a részletekben rejlik! A NORTHWAVE az EXTREME kollekcióban alkalmazott szabást és technológiát „Biomap”-nek hívja, amely ideális illeszkedést biztosít, sportos testhelyzetre optimalizált kerékpáros szabással. A test vonalainak tökéletes követése révén kiváló védelmet nyúlt a szél ellen és a megfelelő mikroklíma kialakításával megakadályozza a túlmelegedést.
Jellemzők:
88% poliészter és 12% elasztán alapanyag, többféle szövéssel
könnyű, a test vonalait követő szabás
nedvességelvezető tulajdonság, amely megelőzi a befülledést
Biomap kialakítás
ergonomikus, lapos varrások a kényelem fokozása érdekében
Ajánlott fogyasztói ár:
karmelegítő – 9290 Ft
lábmelegítő – 10.990 Ft.
Szalontay Sándor pontszerző pályakerékpáros versenyen indult ma a svájci Genfben, ahol fantasztikusan kezdte szereplését, pályacsúccsal…
Szalontay Sándor
A kisméretű, 166,6 méteres pályán a World Cycling Center színeiben versenyző Szalontay 8,69 másodpercet borított egy körre, így pályacsúccsal az első helyen kvalifikálva várhatta a folytatást a sprintversenyen. Az első futamon is már nyerő helyzetben volt, amikor lefordult a szingója és bukott (nincs komoly sérülése).
A keirin versenyszámban vigasztalódhatott, ahol a 2. helyet szerezte meg, így dobogóra állhatott. Ez a verseny fontos felkészülési állomás volt a közelgő pontszerző Bécsi Grand Prix előtt, ahol jó eredményekkel Sanyi várhatóan sokat léphet előre a ranglistán.
A Tablóban most egy több területen is aktív mountain bike-os csapatot, a Veszprémi Kerékpáros Egyesületet mutatjuk be.
A VKE-Nelson egyesület 2005-ben hobbi csapatként, baráti társaságként indult útjára, de közben kinőtte magát és az utóbbi néhány évben a versenyzőik, az általuk szervezett versenyek és az utánpótlás területén is az ország élvonalába értek. Erről és a többi részletről Horváth László, az egyesület elnöke számolt be.
A “Tabló” célja: A 185.80.49.65/teszt-uj-wp/ szerkesztősége lehetőséget biztosít a hazai egyesületeknek, hogy egy riport keretében bemutatkozhassanak az oldalunkon és nem utolsósorban kifejezzék céljaikat, elvárásaikat a hazai kerékpáros sportéletben. Ha úgy tetszik, idővel megteremtve egy közös értékrend alapjait, fórumot adva a párbeszédnek, amibe bárki bekapcsolódhat. Aktív november – terveink szerint naponta jelentkezünk a bemutatkozó anyagokkal, melyekkel nem titkolt célunk lenne megkönnyíteni az egyesületek számára a párbeszédet, egy közös irány kijelölését. Reméljük, hogy a tabló ezután is tovább bővül, nem szeretnénk kihagyni senkit, aki dolgozik a hazai kerékpársportért.
Az egyesület bemutatása:
Bikemag: Kérlek mutasd be néhány mondatban az egyesületeteket! (Mióta, hányan, hogyan, miből, milyen konstrukcióban működtetitek a csapatot?)
Bokros Manassé eligazítást tart az utánpótlás csapatnak
Horváth László: Egyesületünket 2005-ben alapítottuk egy baráti közösség tagjaiból, aminek elsődleges célja az volt, hogy a veszprémi és környékbeli kerékpárosokat összefogva egy csapatot alkossunk, ahová jó tartozni, ahol jó a társaság. Közös túrákat, edzéseket, mindennapi szabadidős bringázásokat és a közös versenyekre való eljutást szerveztük.
Kezdeményezésünk sikerrel járt, hiszen már az első évben a kezdeti 12 főből álló társaság létszáma a többszörösére duzzadt.Egyesületünk ma közel 80 taggal működik, közülük 15-20 fő versenyszerűen sportol, elsősorban mountain bike XCO és maraton versenyeken indulnak. Egyesületünk nonprofit közhasznú egyesület, tagjaink döntő többségét a környékbeli bringások adják. Örömmel mondhatjuk, hogy évről évre fejlődve, mára nem csak a város és megye, hanem az ország sportéletének ismert és elismert szereplői lettünk.
Csapatunk a kezdetek óta viszonylag alacsony költségvetéssel rendelkezett, névadó támogatónk a NELSON cégcsoport és több kitartó, helyi támogató segítségével, következetes és kitartó munkával versenyzőink az évek során mégis felküzdötték magukat a legjobbak mellé.
Bikemag: Milyen sporteredményeitekre vagytok a legbüszkébbek? 2014-ben és a múltban?
Horváth László: Minden csapattársunkra nagyon büszkék vagyunk, de megemlítenénk az utánpótlás vonalból Bokros Csenge 2013-as XCO kupasorozat győzelmét U11 kategóriában, majd veretlen versenyévét 2014-ben, mellyel első éves U13-asként ismét Magyar Kupa győztes lett. Szintén büszkék lehetünk Kiss Katára, aki a cross country Országos Bajnokságon ezüstérmet szerzett U13-as kategóriában. Albert Katalin 2013-as maraton Master 1 bajnoki győzelme és természetesen Blazsó Márton utóbbi nálunk töltött éveiben elért fantasztikus eredményei, köztük a 2014-es maraton Elit bajnoki címe is kedves számunkra.
A korábbi években is mindig volt néhány nevesebb versenyzőnk, úgymint Gulyás Ádám, Tóth András, Pogány Tamás vagy a tájkerékpáros srácok, Horváth Marcell, Bedő Csaba. Ők nagyon sok bajnoki és kupa győzelemmel járultak hozzá az VKE-NELSON csapat sikereihez és a ranglistán elfoglalt jó helyezéseihez.
Bikemag: Mivel foglalkozik az egyesületetek? (Például: utánpótlás nevelés, válogatott versenyzők kitermelése a hazai kerékpársport számára, részvétel hazai vagy nemzetközi versenyrendszerben, részvétel tömegsport rendezvényeken, versenyszervezés, stb. Prioritások a felsoroltak között?)
Horváth László: Egyesületünk utánpótlást nevel, kerékpáros versenyeket és rendezvényeket szervez, mountain bike versenyekre jár, valamint túrákat, edzéseket szervez.
Utánpótlás nevelés: Bokros Manassé vezetésével 2013-ben kezdett rendszeres és tervszerű utánpótlás nevelésbe. A VKE-Nelson mountain bike suli folyamatos és tervezett felkészülésnek hála, utánpótlás műhelyünkből 2014-ben tíz versenyzővel sikeresen be tudtunk kapcsolódni a cross country versenyrendszerbe.
Versenyszervezés: Tóth Andráshoz köthető több országos rendezvényünk, így a LOcarGO-Bikemag Veszprém Cross terepkerékpár és a Bikemag Eplény Kupa cross country körverseny is. Ezek az általa végzett munkának köszönhetők, melyet az egyesület lehetőségeihez mérten segít.
Versenyzés: A hazai versenyrendszerben (sajnos) fogyatkozó létszámú felnőtt, de növekvő számú utánpótlás versenyzővel veszünk részt. A nemzetközi részvételünk Blazsó Marcinak köszönhető, aki itt egyedül képviseli az Egyesületünket.
Túrák: Egyesületünk évente 5-10 túrát szervez, ami főleg az egyesületi tagoknak és a környékbeli hobbi bringásoknak szólnak. Ezek célja a csapatépítés, saját magunk szórakoztatása. A híres és tradícionális múltra visszatekintő Gázló és Bakony200 teljesítménytúrák is az egyesületünkhöz kapcsolhatók.
Bikemag: Milyen versenyrendszerben versenyeztek/versenyeznétek (amennyiben jelenleg nincs ilyen) szívesen?
Horváth László: Több regionális versenyen is vennénk részt, főleg az újonc tagjainkkal. Nekik és az esetleg a kerékpározással csak most ismerkedő sportolóknak ez jó lehetőség lenne belekóstolni a versenyzésbe. Ahogy azt már a „mediteches Papp Dénes” is írta, a hétköznap délutánonként rendezendő rövid, kicsi versenyek hiányoznak a mi környékünkön is.
Bikemag: Ha van ilyen, mi a legfőbb hiányossága a magyarországi versenyrendszereknek?
Horváth László: Sajnos számos példát tudunk sorolni. Ilyenek például az
– egységes nevezési felület hiánya,
– egységes versenyrendszer, kiírás, támogató, eszközpark, versenykép, médiaszereplés, médiapartnerek hiánya,
– egységes időmérés hiánya,
– nem naprakész eredmény és rangsor/kupasorozat lista,
– UCI és hazai versenyszabályzat be nem tartása (pályakijelölés, lebonyolítás, rajtoltatás),
– nincs TELJES korosztályonkénti különrajtoltatás, egységes időrend MINDEN kupaversenyre,
– nincs korosztályonként KÜLÖN, nekik megfelelő egyre nehezedő pályarészleteket tartalmazó/bővülő pálya,
– médiaszereplés és partner hiánya,
– általában a versenyekkel kapcsolatos kommunikáció és hírverés elégtelen.
Az utánpótlás csapat néha maratonokon is megmutatja magát
Bikemag: Milyen hosszú távú céljaitok vannak az egyesületben?
Horváth László: Első körben a stabilitásunk hosszú távú megteremtése és annak megőrzése a célunk. Mindez vonatkozik az anyagi háttérre, a városunk sportéletében betöltött szerepére, illetve a versenyzőink eredményességére egyaránt. Továbbá azon dolgozunk, hogy egy országos szinten is kiemelkedő utánpótlás bázissá fejlődjön az egyesületünk. Fontos számunkra, hogy a kerékpársport meghonosodjon Veszprémben, a versenyek hagyománnyá, a város sportjának és a helyi emberek életének részévé váljanak.
Bikemag: Mi szükséges ahhoz, hogy ezeket a célokat elérhessétek?
Horváth László: A tagság elhivatottságán kívül a támogatóink megtartása, további támogatók és szponzorok bevonása, illetve a sportért elkötelezett társaink munkája és nem utolsó sorban a szövetségünk szakmai és anyagi támogatása.
Bikemag: Milyen forrásokból működtetitek az egyesületet, milyen forrásokból tervezitek a jövőben működtetni?
Horváth László: Támogatók és szponzorok, valamint Veszprém város juttatásaiból, illetve tagdíjakból, valamint a személyi jövedelemadó 1%-ból tartjuk fent magunkat. Technikai hátterünket a NELSON Bike kerékpárbolt biztosítja, újabban pedig a kerékpáros szövetségtől is érkezett dotáció.
Részvétel a kerékpáros közéletben:
Egyesületi összefogásból épül a Bringakert az egyik szülő telkén
Bikemag: Tagegyesületként részt vettetek-e az utóbbi években a szövetség munkájában, részt vesztek-e a közgyűléseken? Mi jut eszetekbe először, amit megemlítenétek, hogy a ti nevetekhez fűződik a hazai klubéletben/versenyrendszerben?
Horváth László:A szövetségi tagságunk kezdete óta törekszünk arra, hogy a lehető legtöbb közgyűlésen ott legyünk. Mostantól Tóth András személyében delegáltunk tagot az egyesületből a MMTBSzSz elnökségébe is.
2014-ben az eddigi legnagyobb létszámmal rendeztünk mountain bike diákolimpia döntőt, elsőként rendeztünk Eplényben cross country versenyt (Bikemag Eplény Kupa) és tavaly az egyik legjobb cyclocross versenyt (LOcarGO Bikemag Veszprém Cross) is mi csináltuk. Az évtizedes múlttal rendelkező Bakony200 és Gázló teljesítménytúrák is immár egyesületünkhöz tartoznak.
Bikemag: Véleményed szerint egy kerékpáros szövetségnek miben kellene segítséget nyújtani számotokra, hogy az egyesület céljai könnyebben elérhetők legyenek nektek? Vagyis konkrétan a szövetségtől mit vártok el, mit tegyen a ti egyesületetekért?
Horváth László: Hosszú távon kiszámítható működéssel segítse a sportág fenntartható fejlődését, alakítsa ki azokat a kereteket, melybe a tagegyesületek beilleszkedhetnek. Biztosítson szakmai és anyagi hátteret az általa kitűzött célok megvalósítása érdekében. Valamint országos szinten hozza köztudatba, népszerűsítse a kerékpársportot. Hozza helyzetbe a tagjait európai és egyéb pályázatokon való eredményes részvételükhöz.
Bikemag: Mi az a három legfontosabb dolog szerintetek, ami az ismert keretek között fő céljaként fogalmazhat meg a kerékpáros szövetség?
Horváth László: Az egyéni érdekektől mentes, szakmai alapokon végzett munka (utánpótlás nevelés, sportági kép és versenyzői jövőkép megalkotása); a médiával való szorosabb együttműködés; átlátható versenyrendszerek kidolgozása és azok támogatása.
Bikemag: Egy működő kerékpáros szövetség tevékenységével kapcsolatban miről szeretnétek folyamatos tájékoztatást kapni?
Horváth László:A szövetség céljairól és azok eléréséhez szükséges kidolgozott tervekről; tájékoztatást a szövetség munkájáról; tájékoztatás az elért eredményekről és azokról a célokról is, amiket nem sikerült megvalósítani.
Bikemag: Mi a véleményetek egy jövőbeni egyszövetségi rendszerről, külön adminisztrációval működő szakági szövetségek nélkül?
Horváth László: Támogatjuk amennyiben sportszakmai érdekek alapján jönne létre, és a továbbiakban is ezen elv alapján működne az összes érintett egyetértésével.
Bikemag: Egyéb fontos közlendő, amit szeretnétek megosztani a nyilvánossággal?
Horváth László: Fontos lenne, hogy BÉKE legyen! Háborúban csak lövészárkokat és bunkereket készítenek, felhőkarcolót csak békében lehet építeni!
Szerkesztői lábjegyzet: A 185.80.49.65/teszt-uj-wp/-n szeretnénk lehetőséget adni mindazoknak, akik aktívan dolgoznak, értéket teremtenek a kerékpársportban. Aki tehát minderről a munkáról be szeretne számolni weboldalunkon keresztül, nyitott kapukat dönget, bármikor megkereshet a megadott elérhetőségeken. Miután a napokban komoly erősítés történt a Bikemag stábjában, 2015-re tovább gondoltuk az egyesületek bemutatását, és szeretnénk újra felpezsdíteni a fórum-életet is, külön felületet adva ennek a bizonyos “Tablónak”. Addig is a “Tabló: a magyar kerékpársport körképe”-sorozat cikkeit a Tabló menüpont alatt kereshetitek majd vissza, szólhattok hozzá. Ha valaki kimaradt, de úgy érzi ott lenne a helye a Tablón, ne habozzon írni nekünk!
Sokan Tony Ellsworth-t tekintik az egyik legjelentősebb MTB felfüggesztés-tervezőnek. Az általa létrehozott ICT-rendszer (Instant Centre Tracking) kiváló kompromisszumot jelenti az általános használatra szánt montik esetében. Az Ellsworth kerékpárok számos amerikai és nemzetközi díjat zsebeltek be. A tervezőt mind a kerékpártervezés, mind világszemlélete felöl faggattuk, 5 éve…
Számos sikeres MTB kerékpár elkészítése ellenére Tony Ellsworth nem tekinti magát a kerékpáripar szereplőjének. A biofizikai kölcsönhatásokkal foglakozó tudományos szakemberként 1991-ben tervezte első kerékpárját – az indíttatást egy barátja állandó panaszkodása adta. „Az akkori MTB-k technikai hiányosságait volt hivatott kiküszöbölni az első Ellsworth, mely olyan jól sikerült, hogy a barát barátja, majd egyre több lelkes kerékpáros akart ilyen masinára ülni.” – emlékszik vissza Tony a kezdetekre. „Nem vagyok mérnök, nem tudok hegeszteni, de értem az alapanyagok mechanikai tulajdonságait és kölcsönhatásait, illetve ezt képes vagyok egy kerékpár működésére alkalmazni. Tudom, hogyan fog a váz viselkedni, milyen lesz rajta hajtani.” – dióhéjban így foglalja össze saját képességeit az amerikai tervező. A mára már etalonnak tekinthető ICT-rendszer alapjait Tony 1993-ban vettet papírra, mely eredetileg felesége kerékpározás közbeni derékfájdalmait kívánta csökkenteni. A gyakorlatban olyan jól működött a rendszer, hogy Tony egyik mérnök barátja, Mike Kojima arra ösztönözte, hogy dogozzák ki a komplett ICT-rendszert. Együtt jegyzik a szabadalmat, és azóta a két barát együtt fejleszti az Ellsworth modelleket.
De mi is valójában az ICT? Lényegében egy négyforgáspontos rendszer, mely több részletében különbözik a Specialized FSR-eken alkalmazott Horst Link designtól.
„Az AMP Research (Horst Leitner cége) által bejegyzett szabadalom a négyforgáspontos rendszernek csak bizonyos részeit rögzítette, a mi szabadalmunk határozza meg egészen pontosan a forgáspontok elhelyezkedését, főképpen a legfőbb elemet, a láncvillán találhatót. Az ICT sokkal fejlettebb, mint a Horst Link, mivel az Instant Center forgáspont jobban követi a láncerő vonalát, és így a felfüggesztés működése teljes egészében független a hajtáserőtől. A Specialized FSR esetében az Instant Center a nyomatékvonal alatt található, tehát a hajtás a felfüggesztést kis mértékben befolyásolja, és ez sajnos energiaveszteséggel jár.”
A tesztek Tony megállapítását igazolják, az Ellsworth össztelós vázak rugózáskarakterisztikája bár hasonlít az FSR-re, de valamivel még jobb teljesítményt nyújt. Kemény pedálozás mellett is stabil, de emellett mind nagyobb akadályok leküzdésekor, mind a „recegős” útfelületeken rendkívül finom mozgást tesz lehetővé. Az Ellsworth minden MTB modellén az ICT felfüggesztés-technikát alkalmazza – a versenyorientált CC-gépektől a DH monstrumokig. Az Ellsworthnél a funkció mindig megelőzi a formát. „Ha ezt megfordítjuk, az olyan lenne, mintha egy bombázó szupermodellel randiznánk, aki sajnálatos módon egy szót sem beszél a nyelvünkön!” – hoz meglepő hasonlatot Tony. „Szépnek szép, de még a legegyszerűbb beszélgetés is nehezen valósulhat meg. A kerékpár számomra a teljesítményről szól, és ha jól is néz ki, az csak hab a tortán.”
Az ICT továbbfejlesztését már inkább a csőgyártó cég újabb és újabb modelljei határozzák meg. Tony az új csövek tulajdonágai szerint finomítja a saját rendszerét. „Kis változtatásokat végzünk a rendszeren, mely azonos teljesítmény és merevség mellett kis mértékben tovább csökkenti a váz tömegét. Nem alkotunk teljesen új rendszert, mivel a jelenleginél jobbat nem is igen lehetne.” Szerény megfogalmazás, tekintetve, hogy az Ellsworth masinák osztályukban a legjobbak között vannak. Tony Ellsworth-öt teljes mértékben hidegen hagyják az aktuális divathullámok, még ha azok minden bizonnyal forgalomnövekedést eredményeznének is. Számára a teljesítmény mellett a másik legfontosabb szempont a váz tartóssága.
„A közfelfogással ellentétben a négyforgáspontos rendszer hosszabb élettartamot biztosíthat, mint bármely más hátsó felfüggesztés-kialakítás. Ha megfelelő a forgáspontok terhelésének kialakítása, akkor azok száma nem befolyásolja a tartósságot. Nem kell más, csak a terhelés szempontjából megtervezni a forgáspont csapágyazását – leginkább zárt ipari csapágyakkal, melyek jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainak is. Így bármilyen körülmények közt évekig megelégedéssel használható egy össztelós váz. Az egyforgáspontos rendszerek ezen kívül még egy jelentős hátránnyal bírnak: az egyetlen forgásponton akkora terhelés jelentkezik, melyet a méret tekintetében már a hagyományos vázkialakításban nehéz megfelelően megvalósítani. Egyszerűen túl nagy lenne a forgáspont átmérője és szélessége. A négy forgáspont kisebb csapágyméretet eredményez, mely praktikusabban elhelyezhető.”
A 24 órás MTB maratonok is igazolják Tony ezen tézisét, mivel még nem történt felfüggesztés-meghibásodás az Ellsworth által szponzorált versenyzők gépein. „Ehhez hozzájárul az is, hogy mi a váz forgáspontjainak belsejét is anodizáljuk, ami olyan hatással van, mint az edényeken a teflonbevonat. Ha be is jut a szennyeződés, az nehezen kezdi ki a váz befogadó felületét.”
Az eladások számában természetesen az Ellsworth nincs a piacvezetők között, de nem is ez az elsődleges cél. „Minden versenytársunk jól ismer minket és vázainkat. A legtöbbjük rendelkezik egy Ellsworth-szel, mely sok esetben etalonként szolgál az új modellek kifejlesztésénél.” Ha még sikerül is teljesítményben megközelíteni egy Ellsworth-öt, az híján lesz egy Tony szerint igen fontos tulajdonságnak.
„Mi minden vázunkat kézzel készítjük, itt az USA-ban, és olyan lelkiismeretesen tesszük, mintha magunknak szánnánk. Ha a profit maximalizálása lenne a cél, akkor más utat választanánk. Így nem költünk annyit marketingre sem, és a vásárlók döntő része kipróbálás alapján választja gépeinket. A megelégedés pedig lojalitást eredményez, és hatékonyabban javítja a márka image-ét, mint bármennyi drága reklám. A rossz gazdasági helyzet természetesen nálunk is érezteti hatását, de ezt el kell fogadni, a kapitalizmus így működik. Egyszer konjunktúra van, egyszer visszaesés. A sajtó szerintem a jelenlegi visszaesés mértékét túlbecsüli, ezzel pánikot keltenek, mely rontja a helyzetet. Jobb lenne, ha optimistább hangulat uralkodna, hamarabb ki tudnánk lábalni a válságból.”
Habár Tony is tisztában van azzal a ténnyel, hogy ötször(!) többe kerül számára egy váz előállítása, mintha azt Ázsiában végeztetné, és nem tagadja, hogy már ott is készülnek kiváló minőségű vázak. Ennek ellenére kitart elhatározása mellett: az össztelós ICT Ellsworth-ök ezentúl is Amerikában látnak napvilágot.
„Én az elkövetkező generációkkal is törődök. Ha most rövidtávú szemlélettel gondolkodunk, az unokáinknak sokkal rosszabb életük lesz. Szerintem ez fontosabb a profitnál. Mi a repülőgépiparban már bizonyított hegesztőket alkalmazunk, és olyan mérnökeink vannak, akik a kerékpáriparban valóban a legjobbak. Ők szeretnek nálunk dolgozni, mert egyetértenek céljainkkal – magunkat egy nagy családnak tekintjük.”
A piacon történő terjeszkedés természetesen kívánatos lenne, így felmerült annak gondolata, hogy The Ride márkanév alatt a jövőben lesznek tajvani készítésű hibridmeghajtású városi kerékpárok. Ezek nem az ICT technológiát alkalmazzák, teljesen más felhasználási területre szánják őket, mint a jelenlegi paletta modelljeit. Tony szerint van rájuk igény, és az Ellsworth név garancia arra, hogy jól fognak működni. Az elektromos meghajtás új távlatokat nyit, valamelyest kiválthatja a gépjármű-közlekedést, így környezetbarát megoldás.
„Nem szabad az energiakészletünket elpazarolni. A mi üzemünk mind nap-, mind szélenergiát hasznosít, hatékonyak vagyunk és takarékosak. Hiszünk az újrahasznosításban is, és alkalmazzuk az ez irányú legkorszerűbb technológiákat. Új hibridkerékpár-modelljeink is ezt a szemléletet tükrözik.”
Képek: Ellsworth
A cikk eredetileg 2010-ben jelent meg a BikeMag hasábjain
A Tablóban egy kimondottan a tömegsportra koncentráló mountain bike csapat, a Team Heavy Pedál Szeged mutatkozik most be.
A nemrég alakult egyesület bejegyzése még csak folyamatban van, de már jelentős tagsággal rendelkezik, és Mráz János elnökkel készült interjúból kiderül, hogy világosan kijelölt úton haladnak, ami a szabadidősport rendezvények, maraton megmérettetések dobogói felé vezet.
A “Tabló” célja: A 185.80.49.65/teszt-uj-wp/ szerkesztősége lehetőséget biztosít a hazai egyesületeknek, hogy egy riport keretében bemutatkozhassanak az oldalunkon és nem utolsósorban kifejezzék céljaikat, elvárásaikat a hazai kerékpáros sportéletben. Ha úgy tetszik, idővel megteremtve egy közös értékrend alapjait, fórumot adva a párbeszédnek, amibe bárki bekapcsolódhat. Aktív november – terveink szerint naponta jelentkezünk a bemutatkozó anyagokkal, melyekkel nem titkolt célunk lenne megkönnyíteni az egyesületek számára a párbeszédet, egy közös irány kijelölését. Reméljük, hogy a tabló ezután is tovább bővül, nem szeretnénk kihagyni senkit, aki dolgozik a hazai kerékpársportért.
A Team Heavy Pedál Szeged
Az egyesület bemutatása:
Bikemag: Kérlek mutasd be néhány mondatban az egyesületeteket! (Mióta, hányan, hogyan, miből, milyen konstrukcióban működtetitek a csapatot?)
Mráz János:Csapatunk 2011. szeptemberében alakult a Szegedi KSC volt hegyikerékpáros szakosztályának tagjaiból. Az ötlet már korábban felmerült, hogy egy olyan csapat létrehozása a cél, ami elsősorban tömegsportra épül és kevésbé az élsportra. Kezdetben 10-12 fős csapat 30-35 főre bővült az egy év alatt és a szűk baráti társaságként induló „team” az egyik legnépesebb szegedi kerékpáros egyesületté növi ki magát. A tavaly szeptemberi indulás nehéz feladat elé állította a csapat vezetőségét. Néhány hónap volt arra, hogy támogatókat találjunk, egyesületi mezt tervezzünk ill. gyártassunk, alakuló gyűlést szervezzünk és egy elvi alapszabályt alkossunk. A befektetett munka meghozta gyümölcsét. 2012. első hónapjaira sikerült támogatókat találni és a feliratokkal ellátott mez el is készült március végére, így az új szezon kezdetekor már az új mezben indulhattak az első versenyen ill. teljesítménytúrákon a csapat tagjai. 2013. év végén elérkezettnek láttuk az időt, hogy továbblépjünk és bejegyeztessük csapatunkat, ami folyamatban van. Az edzésekhez, versenyekhez szakmai segítséget a Kross-Vke Nelson versenyzőjétől, Blazsó Marcitól kapunk, aki csapatunk tiszteletbeli tagja.
Tanács Gabriella-Balatonfűzfő középtáv felnőtt női 1. hely
Bikemag: Milyen sporteredményeitekre vagytok a legbüszkébbek? 2014-ben és a múltban?
Mráz János: Csapatunk főképp a hosszú távú csapatversenyeken (24 órás, 8 órás) jeleskedik. Így az elmúlt években rendre a győzelemért ill. a dobogós helyezésekért szállunk harcba több kategóriában. XCM versenyeken előbb Kondacs Mihály, utána Takács Gábor szerzett dobogós helyezéseket utánpótlás korosztályban. Ez évben pedig Tanács Gabriella élete első hegyikerékpáros szezonjában 9 győzelmet szerzet, ebből 3-at a TOP- maraton sorozat rövid távjain, ahol megszerezte a sorozat összetett első helyét is. Csapatunk néhány helyi illetve alföldi terepkerékpár versenyen is rendszeresen helytáll.
Bikemag: Mivel foglalkozik az egyesületetek? (Például: utánpótlás nevelés, válogatott versenyzők kitermelése a hazai kerékpársport számára, részvétel hazai vagy nemzetközi versenyrendszerben, részvétel tömegsport rendezvényeken, versenyszervezés, stb. Prioritások a felsoroltak között?)
Mráz János: Mivel új a csapat,lehetőségeink korlátozottak. Mind anyagilag, mind időben nem tudunk foglalkozni utánpótlás neveléssel. Bár a hivatalossá válással, újabb támogatók érkezésével a jövőben több minden megváltozhat, kezdetben a tömegsport jellegét szeretnénk megőrizni a csapatnak. A 10 fős alapítás után 35 főre duzzadt a baráti társaság 2 év alatt (!), de nálunk a bekerülés általában meghívásos alapon működik, azaz szeretjük látni azt, hogy kivel edzünk, ill. járunk versenyre.
8 órás után gratulációk
Bikemag: Milyen versenyrendszerben versenyeztek/versenyeznétek (amennyiben jelenleg nincs ilyen) szívesen?
Mráz János: Főleg az XCM sorozatokon és az Endurance jelegű (24h) és a helyi XC és terep versenyeken indulunk a legtöbben. Szeretnénk, ha az alföldi terepkerékpár versenyek egy sorozatba tartoznának, így mindegyik látogatottabb lenne.
Bikemag: Ha van ilyen, mi a legfőbb hiányossága a magyarországi versenyrendszereknek?
Mráz János: A korábbi, Meditech-es interjúban Dénes rámutatott a lényegre, nem ismételném.
Bölcske maraton Szegediek harca az elő helyért (Balázs Amand Tibor (Szksc & Mráz János)
Bikemag: Milyen hosszú távú céljaitok vannak az egyesületben?
Mráz János: A legfontosabb a jelenlegi baráti légkör megtartása. Versenyeken való eredményes szereplés. Továbbiakban a bejegyzés után egy esetleges helyi verseny megrendezése és komolyabb szponzorok keresése. A többi helyi- délalföldi csapattal való együttműködés. A környékbeli terepkerékpár versenyek sorozatba szervezése.
Kovács Tamás Szilásvárad maraton hosszútáv
Bikemag: Mi szükséges ahhoz, hogy ezeket a célokat elérhessétek?
Mráz János: A kupasorozatra felkért egyesületek, klubok vezetőségeinek teljes egyetértése. Támogatók segítsége. Minden más nem anyagi tényező csak rajtunk múlik.
Bikemag: Milyen forrásokból működtetitek az egyesületet, milyen forrásokból tervezitek a jövőben működtetni?
Mráz János: Legfőbb segítségünk a csapat névadó szponzora a Heavy Pedál kerékpár üzlet és szerviz. Társadalmi munka. A jövőben minimális működési tagdíj. Hivatalossá válás után néhány támogató segítsége.
Részvétel a kerékpáros közéletben:
Bikemag: Tagegyesületként részt vettetek-e az utóbbi években, a szövetség munkájában, részt vesztek-e a közgyűléseken? Mi jut eszetekbe először, amit megemlítenétek, hogy a ti nevetekhez fűződik a hazai klubéletben/versenyrendszerben?
Mráz János: Még nem vagyunk tagegyesület, a bejegyzésünk folyamatban.
Bikemag: Véleményed szerint egy kerékpáros szövetségnek miben kellene segítséget nyújtani számotokra, hogy az egyesület céljai könnyebben elérhetők legyenek nektek? Vagyis konkrétan a szövetségtől mit vártok el, mit tegyen a ti egyesületetekért?
Mráz János: Bejegyzés után, egy estleges verseny vagy kupasorozat megrendezése esetén akár anyagi ill. tárgyi támogatás. Minimális létszámalapú működési támogatás.
24 órás győzelmi csapatkép
Bikemag: Mi az a három legfontosabb dolog szerintetek, ami az ismert keretek között fő céljaként fogalmazhat meg a kerékpáros szövetség?
Mráz János: Utánpótlás nevelés további támogatása, Tájékoztatás, ob-k színvonalasabb megrendezése.
Bikemag: Egy működő kerékpáros szövetség tevékenységével kapcsolatban miről szeretnétek folyamatos tájékoztatást kapni?
Mráz János: Gyakorlatilag mindenről, amiről tudnunk kell. De a korábbi csapatok vezetői rávilágítottak erre.
Tanács Gabriella-Duna Maraton női kategória és abszolút 1.hely
Takács Gábor Duna maraton rövidtáv U19 2. hely
Kondacs Mihály Buda maraton rövid táv U19 2. hely
(Köszönet a fotókért KeZsónak és Borsa Mikinek!)
Szerkesztői lábjegyzet: A 185.80.49.65/teszt-uj-wp/-n szeretnénk lehetőséget adni mindazoknak, akik aktívan dolgoznak, értéket teremtenek a kerékpársportban. Aki tehát minderről a munkáról be szeretne számolni weboldalunkon keresztül, nyitott kapukat dönget, bármikor megkereshet a megadott elérhetőségeken. Miután a napokban komoly erősítés történt a Bikemag stábjában, 2015-re tovább gondoltuk az egyesületek bemutatását, és szeretnénk újra felpezsdíteni a fórum-életet is, külön felületet adva ennek a bizonyos “Tablónak”. Addig is a “Tabló: a magyar kerékpársport körképe”-sorozat cikkeit a Tabló menüpont alatt kereshetitek majd vissza, szólhattok hozzá. Ha valaki kimaradt, de úgy érzi ott lenne a helye a Tablón, ne habozzon írni nekünk!
Heves viták nyújtották hosszúra az MKSZ mai közgyűlését, ahol végül egyedüli elnökjelöltként Polony Istvánt választotta a tagság az MKSZ első emberének (Révész Máriusz a közgyűlés során visszalépett).
A Magyar Kerékpársportok Szövetsége rendkívüli tisztújító közgyűlést tartott a mai napon, miután lemondott a korábbi elnök. A közgyűlés Katona Kálmán búcsújával kezdődött, aki értékelte munkásságát, majd szavazásra bocsátotta, hogy a közgyűlés elfogadja-e levezető elnöknek Dr. Némethi Zsolt sportjogászt. A levezető elnök kijelölése megtörtént, aki ismertette is a napirendi pontokat.
Eisenkrammer Károly itt felszólalt, nehezményezve, hogy nincs a napirendi pontok között a teljes elnökség visszahívása, pedig szabályosan, időben beküldtek erre vonatkozólag mindent. A levezető elnök elhárította ezt a kifogást, és kitartott az ismertetett napirendnél, első pont az új elnök megválasztása, második pont alelnök választása a lemondott Nagy Ádám helyére. Következett az elnökjelöltek, Polony István és Révész Máriusz beszéde.
Polony István ismerteti programját
Polony István összeszedett, világos prezentációval jelentkezett, elmondta ki ő, vezető az olajágazatban (OT Industries – korábban Olajterv Csoport) és hobbikerékpáros. Arról is beszélt, hogy ki nem, például nem versenyző, nem politikus, és viccesen megjegyezte, nem ő az a sáros arcú bringás sem, akinek a képét csapata, az Alpinbike honlapjáról feltettük bemutatkozó cikkéhez a Bikemagon.
Elnöki terveit két kulcsszó köré építette: felelősség és elszámoltatás.
A szövetség munkájának egyik alappillére kell legyen, hogy minden tevékenységnek pontosan meglegyen a felelőse, és az el tudjon számolni a rábízott feladatokkal. A támogatások eredményességi alapon kerülnének elosztásra. A kerékpársport szerinte nagy lehetőséget kapott két éve a kiemelt sportági státusszal, amivel azonban tudni kell élni. Társadalmi felelősségvállalásnak tartja, hogy segítsen ebben, és a saját rendszerszemléletét szeretné átvinni ebbe a közegbe.
Tervei szerint a jelenlegi srtuktúrában kezdené a munkát – kérdésekre megerősítette – az ernyőszövetség-szakági szövetségek rendszerében, ahol az ernyőszövetség (MKSz) menedzseri feladatot látna el, a szakági szövetségek pedig a szakmai munkát végeznék. Transzparenciát és negyedéves (vagy még gyakoribb, akár havi) elszámolást ígért, beszámolva folyamatosan az elvégzett munkáról. Nem csak a következő olimpiai ciklusig, hanem már most 2024-ig gondolkozik és szeretné a szövetség finanszírozását is több lábra állítani.
Révész Máriusz országgyűlési képviselő jelölti beszéde első felében elmondta, hogy a jelölés vállalása előtt megkérdezte Simicskó Istvánt, a sportért felelős államtitkárt, “mi a helyzet a bringával”… Erre azt a választ kapta, hogy az egyetlen a kiemelt sportágak között, ahol az elszámolás nem történt meg.
Révész Máriusz beszél
Hosszas hezitálás után mondtam igent, mert azt javasolta, tegyem rendbe és azt is, hogy ő egyszövetségi rendszert szeretne. Nem áll fent az a helyzet, hogy a kerékpár kikerül a kiemelt sportágak közül, de az nincs kőbe vésbe, hogy mennyi pénzt kapnak.
Révész beszéde elejétől fogva éreztette, hogy meglepetést tartogat, második felében gyakorlatilag sikeres munkát kívánt Polonynak, majd bejelentette, visszalép a jelöléstől. Ennek oka, hogy a közben több felszólaló által is bírált levezető elnök szerintük szabályellenesen nem vette napirendre az elnökség visszahívását. Révész szerint az elnöki munkájának alapfeltétele let volna tiszta helyzet teremtése új elnökség választásával is.
Az elnökjelöltek beszéde után a felszólalók kérdései nyomán viták alakultak ki, egy idő után bekiabálásokkal, nem éppen nyugodt hangnemben. A fő téma természetesen az volt, hogy a levezető elnök nem vette napirendre az elnökség visszahívását és új elnökségi tagok választását, de Dr. Némethi hajthatatlan volt ebben. Révész szégyennek nevezte, ami a teremben folyt, megindult a kijárat felé, de később maradt.
Végül az egyetlen állva maradt elnökjelöltet, Polony Istvánt nyílt szavazással választotta meg a közgyűlés, 58 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett, 8 ellenszavazattal, vagyis a teljes (nem a jelenlévő) tagságnak is több mint a fele döntött így. Következő napirendi pontként új alelnököt választottak, Eisenkrammer Károly és Bőhm Lajos közül utóbbi került ki győztesen.
A Tablóban ezúttal egy nagyobb sportklub kerékpáros szakosztályaként elinduló csapatot mutatunk be, a Győri Atlétikai Club színeiben.
Teljesen más modellként működik a győri kerékpáros szakosztály, mint például a legutóbb bemutatott Salgótarjáni HKE vagy a Merida Maraton Team CST. Maga a klub is csak 2014-től létezik, életre hívói egyszerűen elkezdték a munkát az alapoktól, az utánpótlás neveléssel. Magyar László szakosztályvezető válaszolt a Bikemag kérdéseire.
A “Tabló” célja: A 185.80.49.65/teszt-uj-wp/ szerkesztősége lehetőséget biztosít a hazai egyesületeknek, hogy egy riport keretében bemutatkozhassanak az oldalunkon és nem utolsósorban kifejezzék céljaikat, elvárásaikat a hazai kerékpáros sportéletben. Ha úgy tetszik, idővel megteremtve egy közös értékrend alapjait, fórumot adva a párbeszédnek, amibe bárki bekapcsolódhat. Aktív november – terveink szerint naponta jelentkezünk a bemutatkozó anyagokkal, melyekkel nem titkolt célunk lenne megkönnyíteni az egyesületek számára a párbeszédet, egy közös irány kijelölését. Reméljük, hogy a tabló ezután is tovább bővül, nem szeretnénk kihagyni senkit, aki dolgozik a hazai kerékpársportért.
Az egyesület bemutatása:
Bikemag: Kérlek mutasd be néhány mondatban az egyesületeteket! (Mióta, hányan, hogyan, miből, milyen konstrukcióban működtetitek a csapatot?)
Magyar László: Csapatunk 2013. eleje óta működik, ebben az évben a Peppe KSE színeiben edzettünk és versenyeztünk, aztán jött a lehetőség, hogy szakosztályként csatlakozzunk a Győri Atlétikai Clubhoz, így 2014. januárja óta új néven és új háttérrel kerékpározunk. Kis létszámú szakosztály vagyunk, hiszen jelenleg 9 olyan sportolónk van, aki rendszeresen edz és versenyez, de én nem vagyok híve a tömeges toborzásoknak, inkább lépésről lépésre szeretek haladni, alapos, következetes munkát végezve. Természetesen mi is, más egyesületekhez hasonlóan, a tagdíjakból tudjuk költségeinket fedezni, amihez a győri önkormányzat nyújt létfontosságú támogatást, és vannak egyéb szponzoraink is.
Bikemag: Milyen sporteredményeitekre vagytok a legbüszkébbek? 2014-ben és a múltban?
Magyar László: Mivel utánpótlás-neveléssel foglalkozunk, így korosztályos eredményeink vannak, nem is kevés. Akiket fontos kiemelnem: Magyar Gergő, aki idén megnyerte az Országos Diákolimpia időfutamát, valamint az AKESZ futamokon szerzett rengeteg érmet, és 10 évesen 2. lett az éves összetett bajnokságban, U13-ban. Bódis Levente, aki komoly betegsége ellenére egész éves kitartó versenyzésével megszerezte az összetett 3. helyet. Unger Márk, aki U19-ben ért el említésre méltó eredményeket, melyet kivételes szorgalmával alapozott meg.
Bikemag: Mivel foglalkozik az egyesületetek? (Például: utánpótlás nevelés, válogatott versenyzők kitermelése a hazai kerékpársport számára, részvétel hazai vagy nemzetközi versenyrendszerben, részvétel tömegsport rendezvényeken, versenyszervezés, stb. Prioritások a felsoroltak között?)
Magyar László: Számunkra első az utánpótlás képzése. Csak a gyökerektől elindulva lehet jó kerékpárosokat kinevelni Magyarországon. Mi az országúti szakág mellett tettük le a voksunkat, de XCO edzéseink is vannak, és időnként bekóstolunk néhány montain bike versenybe. Azt gondolom, hogy a kerékpársportban a legfontosabb a motiváció, csak egy lelkes és motivált sportoló képes eredményt elérni, és lépegetni feljebb és feljebb. Ennek megteremtése az edző feladata, és az is, hogy felvázolja a lehetőségeket arra, hogy a kemény munkával hová is lehet eljutni. Mivel egyesületünk még nagyon friss a kerékpáros világban, nem mondhatom azt, hogy nemzetközi szintű versenyzőket nevelünk a magyar kerékpársport számára, viszont nyilván ez a távoli cél. Győrben lesz 2017-ben egy EYOF (ifjúsági olimpia), ami motiváció lehet azoknak, akik nálunk sportolnak, és egyértelmű, hogy a fiatalokat azzal lehet leginkább lelkesíteni, ha tudják, hogy hosszú évek munkájával VB-re és olimpiára is eljuthatnak.
Bikemag: Milyen versenyrendszerben versenyeztek/versenyeznétek(amennyiben jelenleg nincs ilyen) szívesen?
Magyar László: Azokon a versenyeken indulunk, amiket az éves edzéstervben kijelölünk, és be tudunk passzítani a felkészülésbe. Természetesen első a országos bajnokság és a diákolimpiák, majd maradnak az AKESZ versenyek a felkészüléshez.
A versenyrendszerrel igazában sok baj van, de aki versenyezni akar, itt is megtalálja a kihívást és az utat a sikerhez. A legnagyobb probléma az, hogy kevés az utánpótlás korú versenyző, és ritka a lehetőség az azonos korúak erőösszeméréséhez. Sok a balesetveszély, rosszak az utak, a kézi időmérés még mindig gyakran bevált gyakorlat. Amit én még nagyon hiányolok, az az összefogás az egyesületek között, a párbeszéd, hogy előre vigyük a sportágat, és szeretném, ha a versenyeken nem úgy tekintenénk egymásra, mint ellenségek, hanem szövetségesek, hiszen nem profik vagyunk, és nem a napi megélhetésünk múlik egy-egy helyezésen.
Bikemag: Ha van ilyen, mi a legfőbb hiányossága a magyarországi versenyrendszereknek?
Magyar László: Erre a fenti válaszomban már kitértem.
Bikemag: Milyen hosszú távú céljaitok vannak az egyesületben?
Magyar László: Az első ilyen, hogy versenyzőt tudjunk indítani a 2017-es győri EYOF-on. Ezenkívül vagy ezzel egyetemben arra törekszünk, hogy komoly kerékpáros képzési központtá válhassunk, európai színvonalat idézve.
Bikemag: Mi szükséges ahhoz, hogy ezeket a célokat elérhessétek?
Magyar László: Amire ehhez szükségünk van, az a jó kommunikáció a szövetségen belül, a sportág mellett elkötelezett emberek az élén, egy jól kidolgozott támogatási és versenyrendszer, valamint szponzorok. Szükség volna jó utakra, toleránsabb autósokra, és egy valódi edzőképzési rendszer kialakítására.
Bikemag: Milyen forrásokból működtetitek az egyesületet, milyen forrásokból tervezitek a jövőben működtetni?
Magyar László: A legfontosabb forrásunk pillanatnyilag a tagdíjakból származik, de jelentősen támogat minket a győri önkormányzat, valamint folyamatosan keressük a szponzorokat, akik sokat segítettek bennünket eddig is, például a versenyre való eljutásban. Nyilván ahhoz, hogy a céljaink irányába elindulhassunk, sokkal jelentősebb támogatásra és szponzorációra lesz szükségünk.
Részvétel a kerékpáros közéletben:
Bikemag: Tagegyesületként részt vettetek-e az utóbbi években a szövetség munkájában, részt vesztek-e a közgyűléseken? Mi jut eszetekbe először, amit megemlítenétek, hogy a ti nevetekhez fűződik a hazai klubéletben/versenyrendszerben?
Magyar László: Azon a véleményen vagyok, hogy az szóljon bele a szövetség életébe, aki letesz valamit a sportban az asztalra. Azt hiszem, lassanként mi is eljutunk arra a szintre, hogy szükség lehet a véleményünkre, de bármi, amit szólok és teszek, úgy igyekszem mondani és tenni, hogy az építést szolgáljam vele. Szeretnénk mi is Győrben vagy környékén megalapítani egy rendszeres évenkénti versenyt, a tervezése előkészületben van.
Bikemag: Véleményed szerint egy kerékpáros szövetségnek miben kellene segítséget nyújtani számotokra, hogy az egyesület céljai könnyebben elérhetők legyenek nektek? Vagyis konkrétan a szövetségtől mit vártok el, mit tegyen a ti egyesületetekért?
Magyar László: A szövetség feladatai szerintem: az élő kommunikáció megteremtése, az információk áramlásának biztosítása, egy európai szintű versenyrendszer kialakítása, átlátható támogatási rendszer kidolgozása, a versenyzők segítése a nemzetközi szerepléshez, egyszóval a szolgálat, a sportág feltétel nélküli szolgálata. Nem gondolom, hogy ezt úgy kellene megfogalmaznom, hogy ezt várom el a mi egyesületünk részére, inkább úgy, hogy ezt várom el minden egyesület részére.
Bikemag: Mi az a három legfontosabb dolog szerintetek, ami az ismert keretek között fő céljaként fogalmazhat meg a kerékpáros szövetség?
Magyar László:
1. A szakmai munka segítése és kontrollja egy színvonalas edzőképzés és továbbképzés megteremtésével.
2. Európai színvonalú versenyrendszer megvalósítása.
3. Sportolók kinevelésének támogatása, nemzetközi versenyeztetés elősegítése.
Bikemag: Egy működő kerékpáros szövetség tevékenységével kapcsolatban miről szeretnétek folyamatos tájékoztatást kapni?
Magyar László: Egy demokratikusan működő szövetség minden tevékenysége, döntése, gazdálkodása teljes egészében nyilvános kell, hogy legyen tagjai előtt, erről kötelessége folyamatos tájékoztatást nyújtani.
Bikemag: Mi a véleményetek egy jövőbeni egyszövetségi rendszerről, külön adminisztrációval működő szakági szövetségek nélkül?
Magyar László: Nem ismerem a jól működő kerékpársporttal rendelkező országok szövetségi rendszerét, azonban az a véleményem, hogy meg kell vizsgálni azokat, meg kell hallgatni a tapasztalatokat, és ezek összevetésével, valamint a magyar sajátságok beszámításával kialakítani a legjobbnak tűnő szövetségi rendszert. Annyi azonban bizonyos, hogy egy rendszer minél egyszerűbb, minél kisebb az azt terhelő vízfej, annál hatékonyabban tud működni.
Bikemag: Egyéb fontos közlendő, amit szeretnétek megosztani a nyilvánossággal?
Magyar László: Hiszünk benne, hogy 15 éven belül lesz Magyarországnak újra nemzetközi hírű kerékpárversenyzője.
Szerkesztői lábjegyzet: A 185.80.49.65/teszt-uj-wp/-n szeretnénk lehetőséget adni mindazoknak, akik aktívan dolgoznak, értéket teremtenek a kerékpársportban. Aki tehát minderről a munkáról be szeretne számolni weboldalunkon keresztül, nyitott kapukat dönget, bármikor megkereshet a megadott elérhetőségeken. Miután a napokban komoly erősítés történt a Bikemag stábjában, 2015-re tovább gondoltuk az egyesületek bemutatását, és szeretnénk újra felpezsdíteni a fórum-életet is, külön felületet adva ennek a bizonyos “Tablónak”. Addig is a “Tabló: a magyar kerékpársport körképe”-sorozat cikkeit a Tabló menüpont alatt kereshetitek majd vissza, szólhattok hozzá. Ha valaki kimaradt, de úgy érzi ott lenne a helye a Tablón, ne habozzon írni nekünk!
Igen, ez már az új RIOT, amely az Eurobike Award díjat is elnyerte! A gyártó egy igazi mindenes, RIOT-LINK felfüggesztéssel felvértezett all-mountain gépet vízionált 2015-re, amely minden eddiginél jobb menettulajdonságokat, hatékonyságot és kényelmet biztosít. A RIOT-Link mellett a Ghost Riot 5 LC új fékfelfüggesztést, belső bowdenvezetést, karbon védőelemeket és új X12-es átütőtengelyt is kapott. Mint ahogy a modellnév sugallja: ebből jó eséllyel „lázadás” lesz!
2014-ben rengeteg elismerést és díjat gyűjtött be, a nagy német magazinok tesztjén kiemelkedően szerepelt és nálunk is remekelt. Íme egy ízelítő a tesztből:
„A RIOT sem egy tucattermék, először a tavalyi Eurobike-on találkoztunk vele, egy fully-koncepció innovatív felfüggesztéssel, 650B kerékmérettel. […] Itt nem a fő forgáspontot helyettesítjük egy dupla linkkel, hanem a rugóstag általában fix bekötési pontja helyén találunk egy második himbarendszert, így a tag „lebeg” a vázhoz képest, nincs fixen rögzített szem.”
„A katalógusban azt írják szerényen, hogy a 130 mm-t mozgó RIOT a világ legfejlettebb össztelós rendszere, és a teszt után abban biztos vagyok, hogy az általam valaha próbált két legjobb közül az egyik. A mechanizmust két szempontból is iszonyú hatékonyra sikerült kiegyensúlyozni. A felső himba felelős nagyjából a rugóút első 80%-áért, az alsó a maradék 20%-ért. Ez azt eredményezi, hogy a felfüggesztés szuperérzékeny tud lenni, viszont az igazán nagy döccenőkön az út vége felkeményedik, kímélve ezzel a bringát és a ridert.”
„Ráadásul ez a csoda egy könnyű karbon vázra lett felépítve, négyforgáspontos rendszerben, a fékezésből adódó merevedést Horst Link próbálja megakadályozni. A fékkel kapcsolatban más érdekességet is találunk a vázon, ugyanis a nyergeket egy alumínium alkatrészre csavarozhatjuk fel, ami az átmenőtengelyt öleli körül és ráfekszik a karbonvázra.”
A „forradalmi” gép már most kapható hazánkban!
Jellemzők:
Váz: Riot 27.5 UHM/HM Carbon, 130 mm hátsó rugóút
Villa: Fox 32 Float O/C Evolution CTD 130 mm 15 mm thru-axle, 130 mm rugóút
Rugóstag: Fox Float CTD BV LV 130 mm
Váltókar: Shimano Deore SLX 10-fokozat
Első váltó. Shimano SLX 10-fokozat
Hátsó váltó: Shimano XT Plus 10-fokozat
Hajtómű: Shimano SLX 38-24 fogszám
Hajtóműcsapágy: SRAM GXP pressfit
Fogaskoszorú: Shimano CS-HG50 11-36
Kerékszett: Shimano Deore 15 mm, 12 mm, Alex MD21
Fékszett: Shimano Deore Disc, 180mm
Külső gumi: Schwalbe Nobby Nic 2.25
Stucni: GHOST AS-GH3 31,8 mm
Kormány: GHOST Low Rizer super light, 720 mm, 31,8 mm
Nyeregcső: ROCKSHOX REVERB STEALTH 125 mm ejtés, 380 mm hossz 31.6 mm
Nyereg: Selle Italia X1
Méretválaszték: XS/S/M/L/XL
[divider scroll_text=”Ghost Riot 5 LC”]
Javasolt fogyasztói ár: 1.239.990 Ft
Ma is egy népes tagsággal rendelkező „ős-montis” egyesület következik a Tablóban, a Merida Maraton Team CST.
A tegnap bemutatott Salgótarjáni HKE-hez hasonlóan a Merida Maraton Team CST is állandó résztvevője a magyar mountain bike életnek.
Korábban a szakág első olimpikonát, Vinczeffy Zsoltot adták a hazai sportnak, és az egyik (ha nem „A”) leghosszabb dicsőséglistával rendelkeznek akár az XCO, akár a maraton szakágban. A csapat részéről a vezető, Mikula Gábor állt rendelkezésünkre.
A “Tabló” célja: A 185.80.49.65/teszt-uj-wp/ szerkesztősége lehetőséget biztosít a hazai egyesületeknek, hogy egy riport keretében bemutatkozhassanak az oldalunkon és nem utolsósorban kifejezzék céljaikat, elvárásaikat a hazai kerékpáros sportéletben. Ha úgy tetszik, idővel megteremtve egy közös értékrend alapjait, fórumot adva a párbeszédnek, amibe bárki bekapcsolódhat. Aktív november – terveink szerint naponta jelentkezünk a bemutatkozó anyagokkal, melyekkel nem titkolt célunk lenne megkönnyíteni az egyesületek számára a párbeszédet, egy közös irány kijelölését. Reméljük, hogy a tabló ezután is tovább bővül, nem szeretnénk kihagyni senkit, aki dolgozik a hazai kerékpársportért.
Kovács Andris, Fedor István és Mikula Gábor
Az egyesület bemutatása:
Bikemag: Kérlek mutasd be néhány mondatban az egyesületeteket! (Mióta, hányan, hogyan, miből, milyen konstrukcióban működtetitek a csapatot?)
Mikula Gábor: A csapatot Maraton Sport Club néven 1997-ben hoztuk létre. Popovics Gyuri (Maraton Kerékpárüzlet – névadó) és akkori szűkebb baráti körünk segédkezett az alapításban. Viszont alapítóként részt vettem az 1994-95-ben debütált FRONT MTB Clubban is, de más céljaink voltak, így elváltak útjaink. Az akkori versenyrendszer megkívánta, hogy egyesületi tagsággal rendelkezzünk, hiszen így tudtunk a „hobby” versenyzésnél magasabb kategóriában rajthoz állni. Alap bevételünk a tagsági díj, közhasznúak nem vagyunk, illetve hosszú évek óta stabil szponzori háttérrel rendelkezünk a Merida és a CST hazai forgalmazójának a BikeFun Hungary Kft.-nek köszönhetően. Sportolóink alapvetően hegyikerékpárosok (XCO, XCM, DH szakágban), de rajthoz állunk a reneszánszát élő CX szakágban. Országúti versenyeken egy kisebb bázissal szerepelünk.
Kovács Tamás, Poór Brigi, Miula Gábor
Bikemag: Milyen sporteredményeitekre vagytok a legbüszkébbek? 2014-ben és a múltban?
Mikula Gábor: Ha időrendben visszafelé haladunk, akkor idén a maraton szakág Magyar Bajnoki címe az, ami Poór Brigi révén öregbíti a csapat nevét. Nevéhez fűződik az ITU VB 9. helye, XTerra VK bronzérem Görögországból. Szerencsére sok jó helyezést hozott még a nagyvilágból Vajda Márti és Módos Gabi méltó utódjaként, így elmondhatom a csapatról, hogy a hazai viszonylatban mindig van egy kiemelkedő hölgy tagunk!
Vegyes érzelmekkel, de leírom, hogy nálunk fejezte be Vajda Márti (33x-os Magyar Bajnok) és Vinczeffy Zsolt (12x-os Magyar Bajnok) az elit (szándékosan nem profit írok) pályafutását. Mindkettőjükre kiemelten büszkék vagyunk, Zsolt 2004-ben az első magyar MTB olimpiai résztvevő is volt. Bővebben: www.zerge.info
Az ezt megelőző években Jakócs Fruzsi páros időfutam bajnoki címe (2013.) Szénási Kálmán (DH Master), Kiss József (XCM MASTER 2.) bajnoki címe, amelyet említenék, idén Záray Laci uralta a rövidebb távú maraton versenyeket most pedig rendre a legjobbak között van elit kategóriában a SuperCross CX-sorozatban.
Szalontay Bence és Záray Laci
Felsorolás szintjén pedig – szerencsére hosszú a dicsőség tábla – Bajnoki címek tulajdonosai: Szalontay Bence XCM, CX U19 2011., CX U17 2010., XCO U15 2008., Módos Gabi Elit női XCM, CX 2008., Kis József XCM Master2 2012., CX 2011., Lobmayer Balázs XCO U23 2008., Szlobodnyik Zsolt XCO U23 2007.
Kis József
Csapatösszetett elsők voltunk 2006-ban, versenyrendezésből is jól vizsgáztunk; 2005-ben magyar kupafutamot, 2006-ban OB-t rendeztünk Csillebércen. A csúcsot pedig a 2007-es pilisborosjenői XCO C1-es futam jelentette számunkra, amelyen a VK futamok óta nem látott nemzetközi mezőny gyűlt össze. Ahogy a bölcsesség mondja: itt is kell abbahagyni… Nem mondom, hogy nem gondolkoztam versenyszervezésen, de sajnos emberi erőforrások és anyagiak hiánya miatt, azóta nem vállalkoztam erre.
A csapat tagsága talán elérte a száz főt is egyszer, de sajnos ez a minőség rovására ment, kicsit szétszéledt a ménes. Próbálkoztunk egy duatlon-triatlon szegmenssel is, de egyéb okok miatt ez nem volt túl eredményes. Jelenleg egy öregfiúk országúti szekció is „működget” a csapaton belül, ennek koordinálására nagyobb figyelmet kellene szentelni. Egy ifjú titán, aki nem más, mint Papp Tamás, idén csatlakozott a csapathoz, ő folyamatosannagyon jó eredményeket ér el triatlonban és kiegészítésként iktatja be az országúti kerékpárversenyeket felkészülésként.
Bikemag: Mivel foglalkozik az egyesületetek? (Például: utánpótlás nevelés, válogatott versenyzők kitermelése a hazai kerékpársport számára, részvétel hazai vagy nemzetközi versenyrendszerben, részvétel tömegsport rendezvényeken, versenyszervezés, stb. Prioritások a felsoroltak között?)
Mikula Gábor: A csapat alakulása óta folyamatosan szinte ugyanazzal a versenyző-brigáddal van jelen kisebb változásokkal. Így a saját – most már 4x-es – korosztály az, aki a gerincet alkotja. Nekik próbálunk könnyíteni a versenyzési feltételeken, illetve utánpótlás téren a családos versenyzőink gyermekei azok, akiket technikailag, anyagilag felkarolunk.
Vas Péter és Vas BarniSzalontay Bence és András
A csapat eddigi történetében sikeresen útnak indított – konfliktussal vagy a nélkül – más, a jelenben jól működő formációkat: Fillari TEAM, Gödöllői SK, Footstrong. Ezt is fejlődésnek tartom, ugyanis minden folyamat vége egy újnak a kezdete, amely, ha jól táplálják, sikeres lehet. Erről sokat lehetne beszélni, én személyesen csak a jóra emlékezem.
Bikemag: Milyen versenyrendszerben versenyeztek/versenyeznétek(amennyiben jelenleg nincs ilyen) szívesen?
Mikula Gábor: Lerágott csont már, de mindig azt emlegetem, amikor karácsonykor már a következő szezon tizenkét futamból álló cross-country futamokról szóló tájékoztató füzetét olvasgattuk. Tervezgettünk… Nem feltétlen szövetségi kiadvány volt ez, a versenyszervezők és a média összefogásából született. Személy szerint XCO párti voltam, manapság meggondolom, mit vállalok be, ezzel így vagyunk többen is ebben a korosztályban, szerencsére megjelent a maraton szakág és feltörekvőben (sőt) a cx… Mindegyikre szükség van.
CX: Takács Tamás és Záray Laci
Egy jól kitalált, összeszedett kupafutam-sorozat és a KVALIFIKÁCIÓS (!!!) Országos Bajnokság, amelyre szavazok-szavazunk. Egységes arculattal, jól számíthatóan.
Bikemag: Ha van ilyen, mi a legfőbb hiányossága a magyarországi versenyrendszereknek?
Mikula Gábor: Az elmúlt években úgy vettem észre, hogy próbáltak egy uniformist ráhúzni a futamokra, de ez nagyjából kimerült az időmérésben és a „szövis” pályaszalag használatában, és véleményem szerint tetőzött a hiányzó bajnoki mezekben.
Egy kis sztori: adminisztrációs, kommunikációs hiányosságok, amelynek eredményeképpen a sport clubunkat tavaly év elején törölték a tagegyesületi névsorból, ezzel kizárták volna a versenyrendszerből, amellett, hogy évek óta a legtöbb licencet váltottuk ki. Ez a későbbiek során helyesbítésre került. De mutatja, hogy mennyire volt naprakész a szervezet.
Vas család
Bikemag: Milyen hosszú távú céljaitok vannak az egyesületben?
Mikula Gábor: Mindenképpen szeretnénk azt a néhány utánpótlás-korú versenyzőt megtartani saját nevelésnek, továbbá az U19-es korosztályban vannak új tagjaink, őket is továbbvinni. Az ELIT szférában pedig maximum két-három fővel dobogón, dobogóközelben maradni. Ezt egyéni edzőkkel-edzéstervekkel, és egyéb támogatással próbáljuk fenntartani. Kiemelném Pócsföldi Ottó bácsi munkáját, aki Szalontay Beninek segít. Buruczki Szilárd is társul néha ezekre az edzésekre, sőt saját maga is besegít néhány ifjonc útjának egyengetésébe. A tinédzserkori barátság eredményeképp régi kapcsolat fűz Tarján Tomihoz, aki TF-et végzett szakedző, ő segíti a master mezőnyt és még néhány tagot a csapatban.
Bikemag: Mi szükséges ahhoz, hogy ezeket a célokat elérhessétek?
Bikemag: Milyen forrásokból működtetitek az egyesületet, milyen forrásokból tervezitek a jövőben működtetni?
Mikula Gábor: Eddig is és ezután is az elsődleges bevétel a tagsági díj, emellé szponzorunk anyagi támogatása. Pályázni ritkán szoktunk. Azt hiszem ez nem fog változni a jövőben sem.
Részvétel a kerékpáros közéletben:
Bikemag: Tagegyesületként részt vettetek-e az utóbbi években a szövetség munkájában, részt vesztek-e a közgyűléseken? Mi jut eszetekbe először, amit megemlítenétek, hogy a ti nevetekhez fűződik a hazai klubéletben/versenyrendszerben?
Mikula Gábor: A közgyűlések 90%-án ott voltam, szavaztam, ha nem én, akkor megbízottam. Mind „nagyszövetségi” mind „montiszövis” közgyűléseken is. Nem indítványoztunk semmi forradalmit. De próbáltunk az ésszerű döntések mellett voksolni. Ez többségében sikerült is.
Vas Kata BlankaVas Balázs
Bikemag: Véleményed szerint egy kerékpáros szövetségnek miben kellene segítséget nyújtani számotokra, hogy az egyesület céljai könnyebben elérhetők legyenek nektek? Vagyis konkrétan a szövetségtől mit vártok el, mit tegyen a ti egyesületetekért?
Mikula Gábor: Valamikor konkrétan el kell kezdeni a kisiskolás gyermekek kerékpárral történő megismertetését. Erre vannak, és a közelmúltban voltak próbálkozások. Ezt akár felsőbb szintről utasítva a tananyagba vehetnék – és hogy ne legyek részrehajló – tehetnék ezt más dolgokkal is, amelyek fontosak a felnőtté válás során. Mondom ezt azért például, mert alapvetően halálfélelemmel nem lehet kimenni országútra edzeni. Egy nem kétkerekűn (is) szocializálódott sofőr a klímás autóból nem tudja megítélni, mennyire közel suhan el az éppen ötvenedik kilométerükben járó edzést végző sportolók mellett. Lobbitevékenység folytatása ez – és sok egyéb – ügyben.
Vajda Márti, Adorján Sanyi, Sanyika
– Eredmény és létszámalapú szakmai támogatások,
– Követelményrendszer kidolgozása – még, ha elsőre visszatartó erő is – a versenyrendezőkkel kapcsolatban,
– Színvonalas és értéket képviselő bajnokságok lebonyolítása, méltó – nem feltétlen anyagi – elismeréssel,
– Tanfolyamok, szakmai nyílt napok szervezése,
– Rövid, közép és hosszú távú szakmai program,
– A szövetségi szinten dolgozó emberek közötti megfelelő kommunikáció,
– Szakmaiság (edzői, jogi, pénzügyi), információáramlás, átláthatóság, naprakészség. Nem várunk nagy dolgokat. Ezzel nagyjából az első lépés megtörténne, a többi ennek folyománya.
Bikemag: Mi az a három legfontosabb dolog szerintetek, ami az ismert keretek között fő céljaként fogalmazhat meg a kerékpáros szövetség?,
Mikula Gábor: A fentieken kívül, tán csak máshogyan fogalmazva…
– szervezett utánpótlás program, versenyző-toborzás,
– minőségi versenyrendszer,
– média-kapcsolatok bővítése
Bikemag: Egy működő kerékpáros szövetség tevékenységével kapcsolatban miről szeretnétek folyamatos tájékoztatást kapni?
Mikula Gábor: Mindenről, ami azt szolgálja, hogy, mint tagegyesület érezzük, hogy részesei vagyunk egy általunk definiált és értünk működő „gépezetnek”.
Ottó bá
Bikemag: Mi a véleményetek egy jövőbeni egyszövetségi rendszerről, külön adminisztrációval működő szakági szövetségek nélkül?
Mikula Gábor: Átláthatóbb, jobban működő, hiszen egyszerűbb. Talán közelebb hozná egymáshoz a rivalizáló feleket. Ez csak egymás mellett állva és egy irányba nézve, közös munkával valósulhat meg. Évek óta vitatéma.
Szerkesztői lábjegyzet: A 185.80.49.65/teszt-uj-wp/-n szeretnénk lehetőséget adni mindazoknak, akik aktívan dolgoznak, értéket teremtenek a kerékpársportban. Aki tehát minderről a munkáról be szeretne számolni weboldalunkon keresztül, nyitott kapukat dönget, bármikor megkereshet a megadott elérhetőségeken. Miután a napokban komoly erősítés történt a Bikemag stábjában, 2015-re tovább gondoltuk az egyesületek bemutatását, és szeretnénk újra felpezsdíteni a fórum-életet is, külön felületet adva ennek a bizonyos “Tablónak”. Addig is a “Tabló: a magyar kerékpársport körképe”-sorozat cikkeit a Tabló menüpont alatt kereshetitek majd vissza, szólhattok hozzá. Ha valaki kimaradt, de úgy érzi ott lenne a helye a Tablón, ne habozzon írni nekünk!
A tablóban a „legrégebbi mountain bike klub”, a Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület mutatkozik be, akik a tagok számák tekintve is valószínűleg rekorderek itthon…
Az SHKE részéről Kotroczó Nándor elnök és Kéri István alelnök válaszolt kérdéseinkre.
A “Tabló” célja: A 185.80.49.65/teszt-uj-wp/ szerkesztősége lehetőséget biztosít a hazai egyesületeknek, hogy egy riport keretében bemutatkozhassanak az oldalunkon és nem utolsósorban kifejezzék céljaikat, elvárásaikat a hazai kerékpáros sportéletben. Ha úgy tetszik, idővel megteremtve egy közös értékrend alapjait, fórumot adva a párbeszédnek, amibe bárki bekapcsolódhat. Aktív november – terveink szerint naponta jelentkezünk a bemutatkozó anyagokkal, melyekkel nem titkolt célunk lenne megkönnyíteni az egyesületek számára a párbeszédet, egy közös irány kijelölését. Reméljük, hogy a tabló ezután is tovább bővül, nem szeretnénk kihagyni senkit, aki dolgozik a hazai kerékpársportért.
Az egyesület bemutatása:
Bikemag: Kérlek mutasd be néhány mondatban az egyesületeteket! (Mióta, hányan, hogyan, miből, milyen konstrukcióban működtetitek a csapatot?)
SHKE:A Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület 1991-ben alakult, a kifejezetten hegyikerékpáros célokkal alakult hazai szervezetek tekintetében az elsők között. 23 éve folyamatos működésünk, a Magyar Mountain Bike Szövetség alapító egyesületei közül már csak mi működünk. A kezdeti, alapításkori létszámról közel 200 fős tagságra gyarapodtunk az idők során, így Nógrád megye legnagyobb civil szervezetei közé is túlzás nélkül sorolhatjuk magunkat. A hozzánk csatlakozók igényeinek kielégítésére és hivatalos versenyeztetésének érdekében egyesületünk már a Magyar Triatlon Szövetség tagjai között is megtalálható.
Az utóbbi években Salgótarjánban odafigyeltek ránk, kerékpárosokra – ez az egyesület támogatásában is megnyilvánult. Emellett jelentős bevételforrás számunkra az adó 1% felajánlásokból befolyó összeg. A nógrádi gazdasági helyzet okán nagy szponzorokkal jellemzően nem tudjuk megerősíteni az egyesület gazdálkodását, de fontos kiemelni, hogy jó néhány helyi gazdasági szereplő segíti lehetőségeihez mérten folyamatosan a működésünket. Figyelemmel kísérjük a különböző pályázati lehetőségeket is, s megpróbálunk onnan is forrásokhoz jutni.
2006-tól kezdődően egyesületünk szakágakra bontva működik, melyek a hegyikerékpáros, a túrakerékpáros és az időközben a triatlonnal kiegészített országúti kerékpáros szakágak (valamint a nem hivatalosan működő Bike & Wine szakág). Az egyesület elnöke Kotroczó Nándor, alelnöke Kéri István, elnökségi tagjai a hegyikerékpáros szakág részéről Bali Sándor és Verebélyi Zsolt, a túrakerékpáros szakág oldaláról Kreicsi Gábor, a triatlon- és országúti kerékpáros szakágból pedig Király Zoltán.
Fotó: Babka Szabolcs
Bikemag: Milyen sporteredményeitekre vagytok a legbüszkébbek? 2014-ben és a múltban?
SHKE:Közel negyed évszázad alatt nagyon sok versenyzőt sikerült kinevelnünk, akik aztán vagy saját színeinkben, vagy más egyesületeknél lettek stabil tagjai a hazai kerékpáros élmezőnynek. Összességében kiemelhető, hogy szinte folyamatosan a legeredményesebb hazai egyesületek között vagyunk a hegyikerékpáros csapatversenyben, országúton az Amatőr Kupa utánpótlás-csapatversenyében többször is elsők voltunk az elmúlt években. Mind a hegyikerékpáros XCO és XCM, az országúti kerékpáros és triatlon/duatlon vonalakon büszkélkedhetünk országos bajnoki dobogósokkal minden esztendőben.
Bikemag: Mivel foglalkozik az egyesületetek? (Például: utánpótlás nevelés, válogatott versenyzők kitermelése a hazai kerékpársport számára, részvétel hazai vagy nemzetközi versenyrendszerben, részvétel tömegsport rendezvényeken, versenyszervezés, stb. Prioritások a felsoroltak között?)
SHKE:Egyesületünk számára az eddigiekben nem nyílt lehetőség arra, hogy „profi” sportolókat versenyeztessünk, de a komolyabb eredményeket elérőket mindig próbáltuk külön is segíteni, támogatni. Inkább egy nagy közösségként működünk, ahol mindenkinek egyforma „szolgáltatásokat” próbálunk biztosítani, ez jellemzően a versenyekre és egyéb eseményekre való utaztatás finanszírozásában nyilvánul meg. Ez évi szinten a három szakágat együttvéve 80 és 100 közötti eseményt jelent.
Az utánpótlás-neveléssel komolyabban három-négy éve kezdtünk el foglalkozni, mikor láttuk azt, hogy – ahogyan általánosan is tapasztalható volt – szinte „kiesett” egy generáció az utánpótlásból. Jellemzően a legkisebbekkel kezdtünk el foglalkozni, melynek mára egészen szép eredményei vannak – ezt mindenki láthatja, aki az XCO és XCM szakágak versenyeinek eredménylistáit böngészi. Emellett tagjaink meghatározó része maratonozik, egy-egy nagyobb hazai eseményen nem ritka, hogy akár 40 – 50 versenyzőnk is rajthoz áll.
Egy ideje elkezdünk egyfajta kerékpáros érdekérvényesítési és szemléletformálási tevékenységet ellátni városunkban és a környező településeken. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a Salgótarjánról sokakban ipartérségként élő emlékkép megváltoztatásában közreműködjünk, ezért aktív résztvevői vagyunk a térségi turisztikai fejlesztéseknek. Közel száz kilométeres hegyikerékpáros útvonalhálózatot tudtunk ezen kapcsolatok segítségével kialakítani az elmúlt években, mely nem csak az ideérkezőknek hasznos, hanem az itt élőknek is.
A kezdetektől fogva jelen vagyunk a hazai versenyrendeszer(ek)ben, onnan indulva, hogy 1993-ban mi rendeztük az MMTBSz első hivatalos Országos Bajnokságának (a mai Magyar Kupának megfelelő rendszer akkori neve) első futamát. Nagyságrendileg húsz feletti országos bajnoki és magyar kupa futamot szervezetünk fennállásunk alatt a hegyikerékpáros szakágban, melyek között a korai időszakban még DH, Triál események is megjelentek. 1995 óta szervezzük a regionális érdeklődéssel zajló Hegyikerékpáros Városi Bajnokságokat, évente négy-négy futammal. Idén a huszadik szezont zártuk le, 80 ilyen besorolású eseményt rendeztük meg ez idő alatt. Közel 20 országúti kerékpáros esemény is nevünkhöz fűződik: kezdetben a Salgó Kupa hegyi időfutam, majd ezt követően a Tarján Kupa mezőnyverseny, mely több szezonon át az Amatőr Kupa kedvelt állomása volt. A 2000-es évek elejétől rendezünk cyclo-cross versenyeket, alapítói vagyunk a SuperCross Sorozatnak.
Fontosnak tartjuk túraszakágunk működését is, mellyel egyesületünk az összeurópai BIG mozgalom hazai vezetőjének tekinthető. A versenyek mellett nem mellesleg minden évben több kerékpáros-, hegyikerékpáros- és gyalogos teljesítménytúrát is szervezünk önállóan vagy társrendezőként.
Bikemag: Milyen versenyrendszerben versenyeztek/versenyeznétek(amennyiben jelenleg nincs ilyen) szívesen?
SHKE:Jelen vagyunk a hegyikerékpáros XCO és XCM versenyeken, az országúti Amatőr Kupa eseményeken és Országos Bajnokságokon, triatlon és duatlon megmérettetéseken, SuperCross Sorozat állomásain.
Bikemag: Ha van ilyen, mi a legfőbb hiányossága a magyarországi versenyrendszereknek?
SHKE:Vegyük például a legnehezebb kérdést, az XCO Magyar Kupát. Amíg a legtöbb rendező egyesület arra törekszik, hogy a versenyrendezés vesztesége ne sodorja lehetetlen helyzetbe a szervezetet gazdaságilag, addig ez egy nagyon kényes kérdés. Az idei évben segítség volt a helyszínekre szállított eszközök megléte és a további szolgáltatások egy részének díjátvállalása, de látni kell, hogy sajnos ez még mindig kevés. Magasak a nevezési díjak, kevés a versenyző, és a legtöbb rendező az említett segítséggel sem tud olyan infrastruktúrát, díjazást biztosítani, amilyet szeretne és ami vonzóvá tenné ezt a versenyrendszert.
Bikemag: Milyen hosszú távú céljaitok vannak az egyesületben?
SHKE:Úgy gondoljuk, hogy azt a szemléletet, melyet húsz éve követünk, folytatni szeretnénk. Őszintén szólva az egyesületen belül néha súrlódásokat okoz az egyesület irányításának és értékrendjének szemlélete, de 23 éves fennállásunk bizonyítja, hogy összességében jó úton haladunk előre. Mindig is közösségként tekintettünk magunkra, ezt a jövőben sem szeretnénk megváltoztatni.
Az utánpótlás-nevelés a jövőben is prioritás lesz, csakúgy ahogyan azoknak az eseményeknek a szervezése is, melyekben érdemes részt venni és kirajzolódnak értékek, hosszú távú célok.
Bikemag: Mi szükséges ahhoz, hogy ezeket a célokat elérhessétek? Milyen forrásokból működtetitek az egyesületet, milyen forrásokból tervezitek a jövőben működtetni?
SHKE:Ahogyan fentebb is említettük, működünk a saját utunkon. Szerényen, de működünk – ezt megoldjuk mi. Nem vagyunk saját magunk ellensége, és nem akarunk nagyképűek lenni azzal a kijelentéssel, hogy nem az idei évben érkezett műhelytámogatástól függ anyagi létünk. Jó, hogy van ilyen, meg is van a helye és segítség a mi életünkben is! De az lenne már végre jó, ha egy hatékony, nyugodt szövetségi irányítás valósulna meg, hogy a gyerekeiket versenyeztetni szándékozó szülők közül a második szezonra ne csak a fanatikusok maradjanak a rendszerben a fejetlenség okozta csalódás(ok) következtében. Ezt biztosan nem váltja ki az, hogy a műhelytámogatás következtében néhány ezer forinttal kevesebb lett a versenyzők költsége a szezonban.
Részvétel a kerékpáros közéletben:
Bikemag: Tagegyesületként részt vettetek-e az utóbbi években a szövetség munkájában, részt vesztek-e a közgyűléseken? Mi jut eszetekbe először, amit megemlítenétek, hogy a ti nevetekhez fűződik a hazai klubéletben/versenyrendszerben?
SHKE:Mint említettük, egyetlen élő alapítóegyesülete vagyunk a Magyar Mountain Bike (Szakági) Szövetségnek, dr. Szabó Sándor révén a kezdeti időszakban elnökségi tagot is adtunk a szervezetbe. Az elmúlt évtizedben csak „kivétel erősíti a szabályt” alapon hagytunk ki akár szakági, akár nagyszövetségi közgyűlést, de meg kell mondanunk, hogy ez rengeteg türelmet és önmérsékletet igénylő dolog lett az elmúlt időszakban…
Sosem voltunk „nagyhangú” egyesület, de mindig volt véleményünk, mely az utóbbi időszak folyamatait összességében nézve egyre karakteresebb lett. Talán a mélypont az volt, amikor a hegyikerékpárosok között a korábbiakban elképzelhetetlen „bérszavazás” megjelent a rendszerben annak érdekében, hogy bizonyos körök a saját elképzeléseiket érvényesíteni tudják. Az más kérdés, ha több éves, vagy éppen évtizedes barátságokra és egyetértésre alapozva ismerős tagnak, tagegyesületi vezetőnek átadunk meghatalmazást és az előre megbeszélt módon képviseljük egymást. De az már gyomorforgató, amikor a sportágban közel negyed évszázados múlttal rendelkező személyek ismeretlen, szavazólap-emelgető arcokkal szembesülnek ezeken a szeánszokon.
Bikemag: Véleményed szerint egy kerékpáros szövetségnek miben kellene segítséget nyújtani számotokra, hogy az egyesület céljai könnyebben elérhetők legyenek nektek? Vagyis konkrétan a szövetségtől mit vártok el, mit tegyen a ti egyesületetekért?
SHKE:Nehéz erre olyan terjedelemben válaszolni, amely emészthető, ezért inkább a helyzetet érzékeltető tényeket írnánk le, mellyel versenyeztető és versenyrendező működésünk kapcsán mi is tapasztalunk. A ’90-es években egy komplett csapatot tudtunk benevezni egy perc alatt vonalkódos rendszer segítségével egy XCO Magyar Kupára például, ma egy összetett eredménylistát nem látunk időben év végén, az év közbeni részeredményekről ne is beszéljünk. Országúton a hatályos KRESZ ismeretében konkrétan szabálysértéshez asszisztál minden versenyrendező, aki nem lezárt úton próbál eseményt megvalósítani, emiatt nekünk konkrét problémánk is jelentkezett korábban a Rendőrséggel. Az elmúlt években a néhány tucatnyi versenyzőről stabil 120 – 140 főre duzzadtak a SuperCross Sorozat indulói létszámai – a sportágért felelős szövetség tudomást sem vesz ezen kezdeményezés létezéséről. Sajnos ott tartunk, hogy a segítségnyújtás iránti igényünk abban merül ki, hogy a természetest szeretnénk: átlátható, pontos, szakmai szempontok szerinti működés minden területen. Ha ez meglenne, a sportvezetők nem lennének folyamatosan agyvérzés-közeli állapotban, a versenyzők értelmét látnák a munkájuknak, a szülők szívesen terelnék errefelé gyerekeiket. A többi már az egyesületek dolga, a helyi ismeretek és lehetőségek birtokában.
Bikemag: Mi az a három legfontosabb dolog szerintetek, ami az ismert keretek között fő céljaként fogalmazhat meg a kerékpáros szövetség?
SHKE:Hatékony, pontos és átlátható működés. Szakmailag hozzáértő irányítás kialakítása. Érdekérvényesítés megvalósítása a kerékpározással kapcsolatos jogszabályi környezetben.
Bikemag: Egy működő kerékpáros szövetség tevékenységével kapcsolatban miről szeretnétek folyamatos tájékoztatást kapni?
SHKE:Mindenről. Téves az a vélekedés, hogy nem lehet, vagy nem kell mindenről tudnia a tagszervezeteknek! Természetesen nem arra gondolunk, hogy be kell jelenteni, hogy ha egy csomag fénymásolópapírt vesz valaki a szövetség irodájába. De az nonszensz, hogy nem értesülünk elnökségi ülésekről, döntésekről, folyamatokról. A közgyűléseken felvillantanak az egyesületi vezetőknek táblázatokat, száraz számokat, melyek mögött nem tudjuk, hogy milyen tételek állnak, illetve az előzőek okán azt sem, hogy arról ki és mikor döntött.
Bikemag: Mi a véleményetek egy jövőbeni egyszövetségi rendszerről, külön adminisztrációval működő szakági szövetségek nélkül?
SHKE:Az elmúlt évek egy helyben állása, vagy talán inkább hátrafelé haladása okán mi arra jutottunk, hogy nyíltan támogatjuk az egyszövetségi rendszer kialakítását.
Bikemag: Egyéb fontos közlendő, amit szeretnétek megosztani a nyilvánossággal?
SHKE: Köszönetünket fejezzük az egyesület korábbi elnökeinek, Szabó Ferencnek és Melihercsik Jánosnak, hogy áldozatos munkájuknak köszönhetően a mai napig aktív egyesületet építhetünk tovább a jövőben. A BikeMag szerkesztőségének köszönjük a megjelenési lehetőséget!
Szerkesztői lábjegyzet: A 185.80.49.65/teszt-uj-wp/-n szeretnénk lehetőséget adni mindazoknak, akik aktívan dolgoznak, értéket teremtenek a kerékpársportban. Aki tehát minderről a munkáról be szeretne számolni weboldalunkon keresztül, nyitott kapukat dönget, bármikor megkereshet a megadott elérhetőségeken. Miután a napokban komoly erősítés történt a Bikemag stábjában, 2015-re tovább gondoltuk az egyesületek bemutatását, és szeretnénk újra felpezsdíteni a fórum-életet is, külön felületet adva ennek a bizonyos “Tablónak”. Addig is a “Tabló: a magyar kerékpársport körképe”-sorozat cikkeit a Tabló menüpont alatt kereshetitek majd vissza, szólhattok hozzá. Ha valaki kimaradt, de úgy érzi ott lenne a helye a Tablón, ne habozzon írni nekünk!
Az egész éveben bringázók számára a hűvös időjárás beköszönte mindenképpen kihívást jelent. A végtagok különösen érzékenyek az optimálisnál hidegebb levegőre, amit a menetszél csak fokoz. A kellemes közérzet, a biztonságos közlekedés vagy testedzés érdekében célszerű szert tenni a végtagokat melegen tartó kar- és lábmelegítőre. Persze nem mindegy, hogy milyenre!
„A katalógusban azt írják szerényen, hogy a 130 mm-t mozgó RIOT a világ legfejlettebb össztelós rendszere, és a teszt után abban biztos vagyok, hogy az általam valaha próbált két legjobb közül az egyik. A mechanizmust két szempontból is iszonyú hatékonyra sikerült kiegyensúlyozni. A felső himba felelős nagyjából a rugóút első 80%-áért, az alsó a maradék 20%-ért. Ez azt eredményezi, hogy a felfüggesztés szuperérzékeny tud lenni, viszont az igazán nagy döccenőkön az út vége felkeményedik, kímélve ezzel a bringát és a ridert.”
