Függetlenül, hogy mi lesz a férfi sprintversenyek végeredménye, már a kvalifikációs eredménye alapján óriási elismerés illeti Szalontay Sándort, aki élete eddigi legnagyobb versenyén élete legjobb teljesítményét nyújtja a londoni pályakerékpáros világbajnokságon!
Szalontay Sándor a vb helyszínén Hegyes János egykori kiváló pályaversenyzővel, aki Londonban segíti a sprintert (Fotó: Molnár György)
Szalontay számára ma délelőtt kezdődött el a szerdától vasárnapig tartó pálya-vb, a férfi sprint futamok kvalifikációs körével, ahol a 200 méteres repülő kör időeredményei alapján dől el, ki jut be a futamokba és hogy ki-kivel mérkőzhet a továbbjutásért. Sanyi sporttörténelmet írt, magyar sprinter először szorította 10 másodperc alá a repülő 200 méter országos csúcsát, 9,997-et hajtva! (A korábbi csúcsa 10,039 volt.)
Videón a 200 méter:
Ezzel a kiváló eredménnyel – mindössze 231 ezreddel elmaradva a leggyorsabb Matthew Glaetzer (ausztrál) mögött Szalontay a 18. helyen jutott a futamokba, ami azt jelenti, hogy nem a legerősebb versenyzők közül kapott ellenfelet a hamarosan kezdődő futamokban, de a lengyel Damian Zielinski-vel szemben is borzasztó nehéz dolga lesz a továbbjutásért küzdve.
Frissítés:
Sanyi sajnos Zielinskivel szemben alulmaradt, de így is 18. helyen végzett a világbajnokságon, ami az egyéni ranglista alapján történő olimpiai kvalifikációhoz kevés, de a sporttörténelmi országos csúccsal fantasztikus eredmény! Gratulálunk!
Villámgyorsan sötétedik, dioptriás, és hajlékony-Made in Italy
Rendhagyó dolog zajlott a tegnapi napon. Sajtótájékoztatóra voltunk hivatalosak. Ez még nem is lenne meglepő egy magazin életében, de ezt a sajtótájékoztatót a Rudy Project hazai forgalmazója tartotta a Bringaexpón. Eddig kerékpáros cég nem élt még ezzel a lehetőséggel, pedig a hazai piaci sajátosságok miatt ez aránylag lényeges lenne másoknak is.
Az ott a limitált aranyozott (a lencse is!) Rydon sportszemüveg!
A sajtótájékoztató családias környezetben zajlott, ami nem véletlen, ugyanis a cég tulajdonosa és alapítója Rudy Barbazza (aki 30 évvel ezelőtt egy fogadás következtében kezdett bele a sportszemüveg gyártásba) a vállalaton belül is ezt a stílust képviseli. Jelenleg fiai Simone, és Cristiano viszik a businesst, de a tradíció mit sem változott.
A 90-es évek legmenőbb versenyzői még ilyenben nyomták!
De visszatérve a címben szereplő állításra, igen idén valóban a látás éve lesz a 30. születésnapját ünneplő szemüveg márkánál. Ez főleg a szemüvegeseket érinti, mivel immáron háromféle dioptriás megoldás közül választhatnak. A régóta bevált és kedvező áron elérhető RX Clip On betét mellett az RX Direct Clip bepattintható lencse is elérhető melyet még mindig el tud készíteni egy optikus is (ehhez a forgalmazó is segítséget tud nyújtani), de az abszolút csúcsot az Impact RX dioptriásra csiszolható lencse jelenti.
Villámgyorsan sötétedik, dioptriás, és hajlékony-Made in Italy
Ezt Olaszországban a Rudy Project-nél tudják elkészíteni az itthon lemért paraméterek alapján. Nem a legolcsóbb megoldás, de egyáltalán nem látszik rajta, hogy dioptriás! További infót ITT találsz a dioptrizálhatóságról!
Lencse alapanyag ami a golyót is megállítja
Immáron kézbe fogható és megvásárolható a nem olyan régen általunk is bemutatott Tralyx sportszemüveg melyet a végletekig könnyítettek, és „szellősítettek”, illetve a rendhagyó módon összecsukható, mégis merev Synform is.
Villámgyorsan sötétedő lencsék
Persze nem csak nekünk van lehetőségünk az újdonságokat megnézni, megfogdosni, felpróbálni, hanem nektek is, ha vasárnapig kilátogattok a kiállításra, és megkeresitek a segítőkész srácokat a Rudy Project standon!
A Shimano 2017-re a már meglévő és kétségtelenül kiváló működést biztosító MTB alkatrészcsaládok számára mutat be új megoldásokat. Elsődleges cél az egy lánctányéros meghajtásrendszer továbbfejlesztése, tökéletesítése, de a fékezés terén is bővül a japán óriás kínálata.
A montisok jövőre nem kapnak teljes egészében újratervezett szettet, mindazonáltal a most bejelentett fejlesztések rendkívül hasznosnak bizonyulhatnak, tovább bővítve a lehetőségek tárházát. Amire mindenki kíváncsi volt: miként reagál a Shimano a SRAM eszeveszett fejlesztési ütemére az egy lánctányéros meghajtások terén. Halkan megjegyezzük, érdemes az újításokat higgadtan, logikus lépésekben végezni, tökéletes megoldásokkal jelentkezve – a japán gyártó filozófiája mindig is ezt az utat követte.
2017-ben a Shimano 1×11 fokozatos szettek a fentiek szellemében új lánckereket kapnak, amely „Dynamic Chain Engagement” névre hallgat, a hátsó lánckeréksor pedig 11-46 fogtartományban is kapható lesz. Ezzel a „kék óriás” immár áttételi tartományban utoléri az amerikai vetélytársat, feltételezve, hogy 2-3 foggal nagyobb első lánctányért használunk. Szerencsére speciális kerék-kazettatestre továbbra sem lesz szükség! A teljes rendszerben történő gondolkodás eredménye, hogy a Shimano 11-fokozatú lánca is megújul, QUICK-LINK patentszemmel is összekapcsolható lesz.
A fent vázolt fejlesztéseket a Shimano természetesen profi XC- és enduro-versenyzőkkel teszteltette, a legcudarabb körülmények közt, világversenyeken, ahol a hiányosságok hamar megmutatkoznak. Az új XTR (SM- CRM91 és DEORE XT (SM-CRM81) DCE-megoldású lánctányér a tapasztalatok alapján tökéletes láncfogást biztosít, egyben csendesebb, mint a korábbi Shimano, illetve a konkurens modellek. A tartósságot is sikerült fokozni, köszönhetően az XT-változat esetében alkalmazott acél fogbevonatnak. Lényegében minden második fog egy „koronát” kap, amely forradalmi megoldásnak tűnik.
A széles tartományú hátsó lánckeréksor a két Shimano csúcsszett esetében azonos lesz, 420%-os átfogással, 450 grammos tömeggel, kódszáma CS-M8000. A japánok először merészkednek a láncszerelést megkönnyítő patentszemek világába, de legalább biztosak lehetünk benne, hogy a megoldás a rendkívül igényes fejlesztők elvárásainak is megfelel.
Persze nemcsak egy lánctányérról szól a montizás 2017-ben: 2×11-es lánctányér-kombinációk is szerepelnek az újítások közt, például 34/24, amellyel – az új sorral párosítva – lényegében tetszőleges meredekségű emelkedő abszolválható. A 3×10 rendszerek terén pedig az új MT500 integrált hajtómű 40/30/22 fogszámos kombinációt kap, követve a fent vázolt logikát.
A fékrendszerek terén a 2017-es fejlesztések az Acera szettet veszik célba, könnyebb, csendesebb hidraulikus tárcsafékmodellel. Karbantartása rendkívül egyszerű, pontosan olyan, amit a célközönség igényel. A fékszett a szerelést és karbantartást megkönnyítő új tárcsákat kap.
„Cipőt a cipőboltból”, franciákat a Tour de France-ra, avagy nem született különösebb meglepetés a 2016-os Francia Kerékpáros Körverseny szabadkártyáinak kiosztásakor.
Fotó: ASO
A háromhetes körversenyek 22 csapatból álló mezőnye a 18 WorldTour (1. osztályú) gárdából és 4 meghívott Pro Continental (2. osztályú) csapatból áll össze. A 4 szabadkártyáról a versenyszervezők döntenek, a Giro d’Italia-t rendező RCS Sport rendesen meglepte a közvéleményt az orosz Gazprom-Rusvelo csapatának meghívásával, miközben kimaradt az olasz Androni, de a francia ASO nem sokat variált, leporolta a tavalyi rajtlistát.
Bár első blikkre ismeretlennek tűnhet többeknek a francia Direct Energie és a Fortuneo-Vital Concept neve, valójában a volt Europcar és a volt Bretagne csapatáról van szó. Emellett újra a szintén hazai Cofidis és a német Bora-Argon18 kapott meghívást a Pro Continental gárdák közül a 2016. évi Tour de France-ra, ami július 2. és július 24. között 103. alkalommal kerül megrendezésre idén.
A 18 WorldTour csapat:
AG2R La Mondiale (Fra)
Astana Pro Team (Kaz)
BMC Racing Team (USA)
Cannondale Pro Cycling Team (USA)
Dimension Data (RSA)
Etixx – Quick Step (Bel)
FDJ (Fra)
IAM Cycling (Sui)
Lampre – Merida (Ita)
Lotto Soudal (Bel)
Movistar Team (Esp)
Orica GreenEDGE (Aus)
Team Giant – Alpecin (Ger)
Team Katusha (Rus)
Team Lotto NL – Jumbo (Nld)
Team Sky (GBR)
Tinkoff (Rus)
Trek – Segafredo (USA)
A 4 meghívott szabadkártyás csapat:
Bora – Argon 18 (Ger)
Cofidis, Solutions Crédits (Fra)
Direct Energie (Fra) (volt Europcar)
Fortuneo – Vital Concept (Fra) (volt Bretagne)
A Giant nagy dobása 2016-ra az új univerzális országúti versenykerékpár, a TCR Advanced, melyet korántsem átlagos körülmények között teszteltünk. Főképpen hegyre fel és hegyről le, Tenerife hegyein…
Giant TCR Advanced kerékpárteszt
Volt egy-két év, amikor a kerékpáros kiállítások standjainak reflektorfényébe a specifikus – „aero”, „hegyi”, „komfort”… – országúti kerékpárokat helyezték a nagy gyártók. A Giant is előrukkolt ennek megfelelően a szélcsatornában tesztgyőztes Propellel, valamint a kényelmes Defy-val. Az új trend azonban úgy tűnik ismét az univerzális országútikat helyezi előtérbe, vagyis az „all in one” kerékpárokat. A 2016-os Giant TCR ilyen: Merev, könnyű, kényelmes, sőt, mindezek tetejébe még aerodinamikus is, vagy utóbbi helyett elég volna inkább annyit mondani: menő a design.
A kerékpáripar nem csak nevében „legnagyobb” gyártója a TCR modellel annak idején történelmet írt, a sloping – ejtett felsőcsöves – karbonvázak megelőzték korukat, és már a második évtized óta meghatározóak az országúti kerékpározásban. A ráncfelvarrás célja most elsősorban a hajtáshatékonyság tovább növelése és az aerodinamikus jellegek erősítése volt, a végeredmény a piac igazi etalonjának számító bringa lett, amit nem mellesleg a ProTourban is használ a Giant-Alpecin csapata.
A Giant országúti palettáján 2016-ban nem véletlenül a TCR szerepel a legtöbb változatban, az óriásvállalat részéről úgy gondolják, hogy az abszolút kezdőtől a profi versenyzőkig bárki talál magának megfelelő TCR-t. A hazai forgalmazóval úgy gondoltuk, tesztelésre a Giant TCR Advanced 1 a legjobb választás, hiszen ez már a csúcsmodellel megegyező geometriájú és technológiai megoldásokat felvonultató karbonvázat, valamint maximális funkcionalitást garantáló teljes Shimano Ultegra szettet kínál, ráadásul kimondottan jó, versenyképes áron: 689 900 Ft-ért.
Ha végignézzük a teljes kínálatot, a csúcsmodell, a Giant TCR Advanced SL könnyebb karbonból készül, 856 grammot nyom a váz (nyeregszárral), és drágább a specifikáció (akár Dura-Ace Di2, csúcsminőségű karbonkerekekkel). Emelett kapható a TCR Advanced Pro és a tesztelt TCR Advanced is, némileg nehezebb kiadásban, de elérhetőbb áron. Az Advanced Pro felszereltsége mechanikus Dura Ace-től mechanikus Ultegráig terjed full karbon villával és karbon kerekekkel, míg a „sima” Advanced kapható lesz Shimano 105 és Tiagra szettel is. Továbbra is választhatunk alumínium TCR-t, ami Shimano 105-tel kapható. A Giant TCR Advanced SL és Pro vázszettként is elérhető.
A Giant TCR-t hajtáshatékonyság szempontjából eddig is merev vázként tartotta nyilván a szakma, de ezt sikerült tovább fokozni, amit konkrét számok és nem érzésre végrehajtott tesztek is alátámasztanak. (Persze az érzés is igazolta mindezt a teszt során.) Mindez a megnövelt átmérőjű MegaDrive alsócsőnek, OverDrive fejcsőnek és a PowerCore 86 mm széles középrésznek köszönhető. A Giant szerint a merevség/súlyarány a legjobb most a piacon, nem a súly mindenáron való csökkentése volt a fő szempont a tervezés során.
bowdenek bújtatása:
A vékony támvillák és a megfelelő karbonszövet továbbra is gondoskodnak a komfortról. A kényelem szempontjából a Variant nyeregszárat is úgy tervezték, hogy rugalmasan kezelje az úthibákat tekerés közben. Mindezek tetejébe a nyereg is kényelmes, de még ennek tudatában is figyelemre méltó, hogy az év első 10 napos folyamatos bringázás –rengeteg hegymenettel – sem törte fel a hátsómat, nem voltak derék vagy hát elfáradásából adódó problémák… Lévén egy országúti versenygépről, nem pedig egy dedikáltan komfort bringáról beszélünk, én a kényelem szempontjából megadom a csillagos ötöst.
kiforrott aero nyeregszár rögzítés:
A geometria is a TCR hagyományokat követi, az M-es méretben kissé „hátradőlős” az ülőcső, 73 fokos. Szintén 73 fokos a homlokcső, a vízszintesen mért felsőcsőhossz sportos adat, kerek 550 mm. A tengelytáv mégis megmarad kellően rövid (976 mm), hogy agilisan irányítható maradjon a kerékpár. Szerencsére a homlokcső is az arany középutat képviseli (14,5 cm), pedig sloping geometriáknál hajlamosak a gyártók ezt hosszabbra, komfortosabbra venni. Az új Giant TCR így azonban az irányíthatóság és a bringán elfoglalt pozíció szempontjából is vérbeli versenygép marad, ami bónuszként még kényelmes is (legalábbis a csillapítás terén).
Rendszeres olvasóink megszokhatták, hogy ha 6800-as Shimano Ultegra szettet szerelnek egy kerékpárra, sokat nem időzünk a funkciók teljesítésének taglalásával, jelen pillanatban a világ legjobb ár/érték arányú országúti alkatrészcsaládjáról beszélünk. Így váltás, fékezés minőségének taglalásával most sem húznám az időt, mindez kiváló. Amit említenék, hogy itthon idegenkedek a 11-28-as sortól, mert minek az… (elveszíti az embert a finom átmeneteket a fokozatok között), ráadásul 50-34-es kompakt hajtóművel… Tenerifén a Teide fennsíkot célzó, 30-40 kilométeres folyamatos hegymenetekben azonban voltak olyan szakaszok, ahol jól esett 34-28-ban pihenni. Aki Giro-szakaszokat teker meg szabadidejében, Zoncolannal, vagy Mortirolóval, annak is jól jöhet ilyen áttételezés (és nem azért mert edzetlen…)
Nem teszteltünk viszont eddig Giant gyári kerékszettet, ellenben az első próba után szívesen kipróbálnám a drágább modelleket is. Ugyanis a Giant PR 2 névre hallgató alap kerékszettre ki merem jelenteni, hogy kategóriája egyik legjobbja. Sokat elmond egy ilyen kedvező kerékszettről, ha nem járt sose az eszemben, hogy kevés a bringába, jójó, a karbonfelnik suhogása hiányzott. Alapvetően nem nehéz, nem csorbítja érezhetően a merev váz kíváló gyorsíthatósági tulajdonságait sem, emellett egyszerű, de szép, ipari csapágyas szerkezet, igényes kidolgozással, apró részletekkel, sehol nem érhető tetten gagyizás. És nyilván hozzájárul a bringa kedvező vételárához.
Menet közben a Giant TCR gyakorlatilag igazolta a Giant marketinganyagaiban foglaltakat. A váz torzionális merevsége elképesztően jó, Tenerife hosszú emelkedőin a kemény áttétellel végrehajtott intervallok közben tulajdonképpen feltűnt, hogy minden erő átmegy az útra, kiállva és beülve is, a hajtáshatékonyság is csillagos ötöst kap. Mindemellett a támvillák remekül csillapítják az úthibákat – amiből Tenerife egyes útjain azért van bőven. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy – bár nincs a rekorderek között – a tömegadatok miatt sem kell szégyenkeznie a Giant-nek (főleg az Advanced SL esetében), kijelenthetjük, hogy valóban a világ egyik legjobb országúti versenyzésre optimalizált vázával van dolgunk.
Persze az előbbi tulajdonságok mit sem érnének egy jó geometria nélkül, ami megtartotta a sloping minden előnyét, de finomítottak a hátrányokon. Az átgondolt geometria, az optimális torzionális merevség és a hatékony rezgéscsillapítás eredményezi, hogy a TCR rendkívül precízen kezelhető. Tenerife szerpentinjein elképesztő jól haladt lefelé, mindig milliméterre pontosan éreztem a határokat, tudtam, milyen íveket érdemes választani, és pontosan ott tartottam a bringát, ahol akartam. A „sprinterek” a gyári stucnit talán kicserélik majd egy 120, vagy 130 mm-esre, én is így tettem már eleve, gyakorlatilag ezzel válik szerintem tökéletessé a geo. Ettől a módosítástól kezdve viszont gyakorlatilag nem lehet belekötni a bringába, ritka az ilyen…
InfoBox:
Bővebb információ a forgalmazó oldalán: KATTINTS IDE!
Származási hely: Tajvan
Vázgarancia: 5 év
Alkatrész-garancia: 2 év
Vázméretek: XS (43 cm), S (46,5 cm), M (50 cm), ML (53,5 cm), L (55,5 cm), XL (58,5 cm)
Ajánlott fogyasztói ár: 689 900 Ft
Blazsó Márton „régi” spanyol párjával, de új magyar csapat, a BMC Mesterbike ILB Factory színeiben indult a hatnapos Andalucía Bike Race mountain bike maratonon, ahol stabilan a top10 közelében teljesítették a szakaszokat az elit férfi párosok között. A részletekről, élményekről Marci mesél:
Tavalyi csapattársam valamikor még ősszel jelentkezett, hogy akarok-e megint menni vele az Andalucía Bike Race-re. Én igent mondtam, mert jó felkészülés a terepre és tavaly is remekül éreztem magam. Rögtön edzőtáborozásom után indultam a versenyre, de még haza kellett érjek, mert akkor jött meg a montim a BMC Románia támogatásával.
Ovidiu gyors szervezőképessége révén épp időben, repülés előtti reggel meg is kaptam a BMC Teamelite 01 bringát XTR elektromos váltóval. Majdnem minden más volt, mint amivel én az elmúlt huszon-akárhány éves pályafutásom alatt találkoztam, ráadásul sosem volt ilyen drága bicajom! Kicsit aggódtam, hogy minden terv szerint menjen, ha már ennyi pénzt kiadtam az egész utazásra, nevezésre.
Tavaly ősz óta nem ültem montin, volt 1 napom megszokni! Szegedről föl Bp.-re Mesterbikeba, kb. este 9-10-re végeztünk is a bringa kartonból kicsomagolással, összerakással, beállítással, majd szétszedés és újra becsomagolás a zsákba. Az ILB Factory-tól késő este még személyesen elhozták nekem a bringásruházatom. Ezután hajnali 3-kor ébredés, reptér, irány Barcelona, ott Oscarral találka, vonatozás, majd autóval Jaén.
Első nap a bringán: Kicsomagolás után egy kellemes meglepetés! Kaptam egy küllőprizmát „szeretünk” felirattal! 😉 A Scott csapattal elmentem fotózásra. Míg ők fotózkodtak, én a közeli dombokon próbáltam megszokni a gépet. A geometriával nem is volt gond, mert van egy papírom, amin minden beállítás megvan millire, de az elektromos váltót meg lock outot nagyon szokni kellett, ráadásul váltókarom csak jobb oldalt van, nem külön első és hátsó váltó, szóval programot is kellett választanom… Próba alatt csak egyszer estem el, mikor beugrattam egy murvás útra, a hatalmas szél lefújt az útról 🙂
Az 1. nap: UCI S1, 1. osztályú besorolású többnapos lévén idén is nagyon erős mezőny gyűlt össze ELITE kategóriában a rajtnál. Ez a nap „egyenkénti indításos maraton” volt 🙂 Elvileg időfutam, de gyakorlatilag egy rövidebb maraton verseny. Itt kiderült: Oscar jobb, mint tavaly, de a hosszabb emelkedőkön és síkon én leszek az erősebb. A taktika az első 5 km alatt el is dőlt. 22. Helyen értünk be. A megcélzott 25-ön belülit teljesítettük.
2- nap: Egy hosszabb országútis rajt volt, tömegbukással majdnem pont előttem, szépen kerültem, de hátrébb csúsztam a mezőnybe és az első szűkítőnél kb. 10-15 mp hátrányban voltam a páromtól, akit alig bírtam beérni. Ezen a napon ugyanúgy haladtunk. A bicajt már teljesen megszoktam!
3. nap: Nem sokat aludtam, mert kicsit elmaradtam az edzéstervezésekkel és néha nem is volt internet, meg másnap hamar kellett kelni, mert másik városban volt a rajt. 5 ó. alvás után egy hullámos rajt következett, mint a velencei tói maraton. Itt a kb. 800 fős mezőnyben azért jócskán elöl kell lenni. Oscart kergettem is, mert nagyon gyors az ilyen kis rövid emelkedőkön. Jó pozícióban maradtunk, viszonylag elöl lévő bolyban tudtunk maradni (talán a másodikban). Középen egy fennsíkos részen már láttam, hogy a társam fáradtabb. Ő ült a bolyban én húztam kicsit a tempót pont amennyire kellett. Végére azért még maradt erőnk beérni egy gyorsabb csapatot, akikkel összedolgozva hamar beszáguldottunk a célba.
4. nap: Első cordobai szakasz az utolsó háromból. Hosszú szakasz volt, ahogy vártam is, csapattársam elfáradt a végére. A végső hosszabb emelkedőre tartalékoltam én is. Ott azért szépen feltuszkoltam társam a hegytetőre, aztán előre engedtem, mert amikor meglátja a sziklákat, akkor feléled és megy, mint a mérgezett egér. Persze le is előztünk lefele vagy 4 embert. Szerencsére a bringám nagyon jó ezeken, úgyhogy tudtam tartani a lépést.
5. nap: A negyedik nap pepitában, más színű nyilakkal jelölve. A rajthoz szólítást lekéstem, mert szeretek a szállodában melegíteni (megy rám a fűtés és nem kint ácsorgok a hidegben). 🙂 Az első depó eleje helyett a végéből indulhattunk, de 2 km után már megint a top 20-ban voltunk. Gyakorlatilag ugyanaz ismétlődött meg, mint előző szakaszon, ugyanazzal a lejtővel, de most még 30 mp-vel gyorsabban jöttünk le. Itt azért Oscar majdnem eldobta előttem a bringát. Mindig megtalálja a legrövidebb utat és ezzel együtt a legnagyobb letörést. Túléltük, hiba nélkül ma is!
6. nap: Biztonságosan bringáztunk. A rajtunk nem volt olyan jó, mint az előzőekben, mert volt benne egy meredek hosszabb aszfaltos mászás, amit én szeretek, de Oscar gyűlöl és az utolsó nap már én sem bírtam olyan lendülettel feltuszkolni. A végéhez közeledve éreztem, hogy nőtt közöttünk a különbség, de utolsó nap ki akartam magam bicajozni! A kialakult 5 fős bolyunkat végül az utolsó 20km-en húztam, mert itt már nem volt sok szint benne, meg délutánra esőt mondtak 🙂 Úgy éreztem, jól mentünk, de helyezésben visszaestünk egyet. Elite kategóriában 13. helyen végeztünk összetettben. Mégis nagyon elégedett voltam, csapattársam meg a fellegekben 🙂
Életem egyik legjobb 6 nap terepezése volt, rendkívül élvezetes pályán és tökéletes időben. Akkor is ezt mondanám, ha 50. helyen jöttünk volna be! Az eseményt megkoronázva, még egy szolid táncos mulatság hajnali 4-ig reggeli utazás előtt!
Cipruson vette kezdetét az olimpiai kvótafutás utolsó – pár hónapos – nagy hajrája. A négy napos Sunshine Cup elnevezésű SHC versenyen álltak rajthoz a Waberer’s evopro MTB Team versenyzői.
A mountain bike világ legnagyobb sztárjaival tűzdelt – világkupákra jellemző – mezőnyben nem volt egyszerű a jó eredmény elérése, hiszen a magas színvonal mellett a pálya technikássága is próbára tette a profi versenyzőket. A férfiak összetett versenyét végül a svájci Fabian Giger (Kross Racing) nyerte meg. Juhász Zsolt 22 UCI pontot érő 24., valamint Parti András 62. helyezése mögött Vígh Zoltán a 68. pozícióban fejezte be a ciprusi több napost.
Juhász Zsolt (Waberer’s evopro MTB Team): „Összességben elmondhatom, hogy egy jól sikerült versenysorozaton vagyok túl. A vártnál sokkal jobban haladtam. Nehezen, de tudtam tartani a lépést az élbollyal. Ez mindenképpen jó jel és bíztató, hogy jó útón halad a felkészülésem. Ennek ellenére nem volt szerencsém a versenyen: a négy napból kétszer is defekteltem. Egyszer ugyan megfogta a kihasadást a gumiban lévő tej, de másnapra sajnos nem olyan gumit kaptam, amilyet használok és felfele a hegy háromnegyedénél leeresztett az oldalfalán keresztül. A javítás 4 percembe került, ami pont elég volt ahhoz, hogy teljesen leszakadjak az élbolyról. Szerencsére Vígh Zoli csapattársam, amikor utolért kisegített egy kerékkel (utólag is köszönöm a segítséget), de már csak az időkülönbséget tudtam tartani. A négy napos teljesítményem az összetett 24. helyezéséhez volt elég. Ezzel újabb 22 UCI pontot gyűjtöttem, ami hozzáadódik mind a saját világranglista pontjaimhoz, mind az ország kvótájához. Az idei Sunshine Cup mezőnye a verseny történetének egyik legkeményebbike volt. Jó volt újra versenyezni ennyire technikás terepen.”
Parti András(Waberer’s evopro MTB Team): „Tudtam, hogy nehéz négy nap vár rám, mivel azt már észrevettem, hogy a szezon elején lassabban regenerálódok a versenyek után. Tavaly Andalúziában is gondot okozott ez számomra. Az első időfutam előtt nem voltam túl friss, mert eléggé összejöttek még az utazás előtt a dolgok. Az indulás előtti három napban a kevés pihenés mellett edzeni is alig volt időm, ami nem túl optimális a profi sportban. Ennek ellenére még az első szakasz sikerült a legjobban, ott 20. lettem. A második szakasz is alapvetően jól ment. Zsoltival az élbollyal haladtunk, de úgy 15 kilométerrel a vége előtt egy gyors murvás lefelében megpróbáltam kikerülni egy nagyobb sziklát az egyik kanyarban, de kicsúsztam és a földön találtam magamat. Sajnos eléggé odavertem a könyökömet és a térdemet. Ezt követően már nem sikerült felérnem az élen haladó csoportra. Ekkor már kezdtem érezni, hogy itt-ott fájnak a végtagjaim, az utolsó emelkedőre pedig már teljesen elfogyott az erőm. A második szakaszt így a 23. helyen zártam. A térdem eléggé fájt a célba érés után. Kicsit meg is ijedtem, hogy gond lesz, de szerencsére ebből nem lett probléma. A harmadik szakasz első 10-15 kilométere nagyon rosszul esett, a verseny második felében azonban sokat előztem. 35.-ként értem célba. Az utolsó napra egy hagyományos XCO verseny várt ránk. Éreztem a rajban, hogy nem vagyok friss. Az esés miatt a bordáim is fájtak kissé, de emellett sok más dolog is összejött az életemben mostanában és úgy érezem ez erre a napra csúcsosodott ki bennem. Gyakorlatilag nem voltam ott fejben a versenyen. Ez sajnos nem fér bele ilyenkor és ez meg is látszódott az eredményemen. Ennek ellenére, így pár nappal a történtek után már ismét optimistán várom a most vasárnapi XCO futamot, amelyet szintén itt Cipruson rendeznek majd.”
Folytatás vasárnap még mindig Cipruson, de ezúttal Voroklini városa mellett, ahol egy C1-es XCO futammal zárul a ciprusi szezonnyitó turné a Waberer’s evopro versenyzők számára.
A Shimano jövőképében az új METREA alkatrészcsalád a sportos városi kerékpáros közlekedést testesíti meg. Prémiumkategóriás, a legmagasabb technikai megoldásokat alkalmazó szettről van szó, ennek megfelelő teljesítményszinttel, mindemellett strapabíró, megjelenésében pedig stílus és minimalista. A legérdekesebb része szerintünk az új kormánytípus, illetve a hozzá fejlesztett speciális fékváltókar.
A japán fejlesztők a METREA szett célközönségét azon kerékpárosban látják, aki szabadidejében minőségi országúti kerékpáron suhan, hozzászokott a finom működéshez, a könnyed haladáshoz, és a mindennapos kerékpározáshoz keres hasonlóan igényes felszereltséget. A hangsúly emellett a testhelyzeten van: a METREA közel országúti pozíciót feltételez, 45-60 fokos felsőtest-szöggel. A szettet villámgyors váltás, dinamikus gyorsulás jellemzi, a fékhatást az új hidraulikus országúti tárcsafékrendszer teszi elsőrangúvá .
A METREA név a METropolitan és a REAl „valóság” kifejezésből tevődik össze, jelentése „valódi urbánus közlekedés”. A szett megjelenése összhangban van a névvel és a célközönség igényeivel: finom, mértani formavilággal, vonalakkal bír, amely egyértelműen a METREA magas értékét tükrözi. A felhasznált alapanyagok a tartósság jegyében kerültek kiválasztásra, a felületkezelés úgyszintén a mindennapi, nem éppen kíméletes felhasználást veszi figyelembe.
H kormány
A METREA választható egyenes kormányos kiszerelésben, amelyre fitness-jellegű kerékpár építhető, számos mai modern tárcsafékes váztípussal kompatibilis. A tetszőleges irányba működtethető Vivid index SL-U5000 Rapidfire Plus váltókarok a legmagasabb technikai szintet képviselik. A váltás gyorsaságát a fejlett mechanika mellett a OPTISLICK bowdenek fokozzák, hasonlóan, mint a legmagasabb szintű MTB XTR szett esetében. Itt érdemes megjegyezni, hogy a METREA 11-fokozatú rendszer, ahogy egy prémium szetthez illik.
Egy másik lehetséges METREA kiszerelés az újonnan fejlesztett H-kormányra épül. A Shimano ergonómiai kutatásai alapján a H-típus kényelmes és biztos fogást tesz lehetővé, használatával a karok megfelelő szögben állnak, a fék- és váltókar könnyen működtethető. Az új kormányt a Shimano leányvállalata, a PRO gyártja, és 2016 nyarán mutatkozik be. A H-kormányhoz a japánok új fékváltókart fejlesztettek, neve ST-U5060 Dual Control.
A városi használthoz szükséges biztos és hatékony fékhatásért a BL-U5000 és ST-U5060 modell felel. Mindkettő a BR-U5000 flat mount, azaz országúti vázakhoz optimalizált féktestet alkalmazza, Ice Tech SM-RT500-SS féktárcsákkal kiegészítve. Az integrált FC-U5000 hajtómű két változatban lesz elérhető: a két lánctányéros, városi használathoz optimalizált modell 46/32 fogszámmal rendelkezik, míg az egy tányéros 42 fogat számlál, és természetesen mindkettő integrált nadrágszárvédőt is kap. Így nemcsak biciklis nadrágban lesz praktikus a METREA-val szerelt kerékpár használata!
Természetesen az első átdobó a kissé szokatlan fogszámpárosításhoz optimalizált, a hátsó mind az 1×11, mind a 2×11 változatot kiszolgálja, illetve többféle 11-fokozatú lánckeréksorral kompatibilis (szélesekkel is, ha esetleg a Gellért-hegyen laknál!) A váltokar az egytányéros változathoz külön típust mindkét modellváltozat esetében. A hab a METREA ízű tortán a tárcsafékhez tervezett, strapabíró, minőségi WH-U5000 kerékszett.
Az új szett 2016 áprilisától lesz elérhető, akár új gyári kerékpárok, akár külön alkatrészként vásárolva. A METREA elemei részletesen a következők:
BL-U5000 hidraulikus fékkar
BR-U5000 hidraulikus féktest, 2-dugattyús, Flat Mount
212, Benko, Barbara, Focus XC Team, TV Haiger, HUN
A nemzetközi elitbe tartozó mountain bike versenyzőnk, Benkó Barbara (Focus XC Team) túl van 2016. első megmérettetésén, vagy ahogy ő fogalmaz: „sokkján”. A négynapos Ciprus Sunshine Cup után készítettünk vele interjút, s úgy tűnik, Barbi bizakodó a szezont illetően.
(A Ciprus Sunshine Cup-ot Gunn Rita Dahle (Multivan-Merida) nyerte, teljes eredménylista: csc16_1_st4_women-GC)
Bikemag: Mi jut eszedbe először az első idei versenyről? Hogyan értékeled a teljesítményed?
Benkó Barbara: Sokk. 🙂 Brutál kemény volt így elsőre a téli felkészülés után, de napról napra jobban éreztem magam. Azt gondolom elégedett lehetek az összetett 11. hellyel, kihoztam a lehetőségeimből a maximumot és végig küzdöttem. Verseny előtt még otthon sikerült összeszednem egy ételmérgezést, elég cudarul voltam pár napig, fogalmam nem volt mire lehetek így képes, de aztán hamar összekaptam magam szerencsére. Kedden utaztam ide, akkor még reggel igencsak rosszul voltam, de a csütörtöki prológra már lényegesen javult a helyzet és szerintem nem vetett vissza nagyon a gyomrom.
Bikemag: A lista alapján erős és sűrű volt a mezőny, milyen volt ez belülről?
Benkó Barbara: Sokkal durvább mezőny volt idén, mint tavaly. Hiányzott a két nagy név, Neff és Langvad, de jött helyette 5 másik nagy… Nem felejthetjük el, hogy olimpia éve van, mindenki topon van már korán, a mezőny sokkal sűrűbb, a nagy országoknál megy a belső harc a helyekért ki menjen Rióba, kemény év lesz. Számok alapján meg érzésre is fejlődtem tavalyhoz képest, ezért kicsit talán többet vártam magamtól helyezésben, de itt megkaptam a ciprusi valóságot az arcomba, talán nem is tett rosszat… Mindenesetre motiváltabb vagyok, nagyon hasznos volt ez a négy nap, látjuk most miben kell még fejlődni. Az időket megnézve viszont közelebb kerültem az elejéhez, ami mindenképp biztató.
Bikemag: Vannak, akik már nyélen vannak a mezőnyben? Mennyire bíztató a versenyen javuló formád, ha azt nézzük, hogy kimerítő hetek vannak mögötted és még nem vagy benne a formába hozó időszak közepében?
Benkó Barbara: Óóó, hogyne, sokan nyélen vannak már. Ez is más volt tavalyhoz képest. Akkor mindenkinek ez volt az első verseny, most sokan Görögországból jöttek át, 8 (!!!) versenynappal a lábukban. Azért az nagyon nem mindegy. Első nap én úgy szenvedtem, mint még életemben talán soha, hogy ott maradjak az elejével, de aztán le is szakadtam, a célban azt hittem nem lesz holnap… Aztán volt és szombaton éreztem magam a legjobban. Biztató, hogy napról napra jobban ment és jöttem bele a versenytempóba. A mezőny fele mint mondtam már február eleje óta benne van a versenyben, a másik fele meg topon van a Cape Epic miatt és eljöttek még ide edzeni. Szóval nem volt egyszerű a helyzet, korainak éreztem, de nagyon hasznos a szezon elején egy-egy ilyen durvulás.
Bikemag: Milyen felkészülésen vagy már túl?
Benkó Barbara: Sok edzőtáborban nem voltam, egészen pontosan egyben, Gran Canarián voltam 3 hétig saját szervezésben. Azt kell mondjam nagy mázlink volt a téllel, Szilveszter éjjelig egyszer sem ültem görgőn, végig ki lehetett menni edzeni. Aztán januárban megérkezett a tél, de a cyclocross ob után én már repültem is el, addig meg gyorsan levizsgáztam mindenből. Kanárin viszont elég durva blokkokat nyomtam, éreztem is amikor hazajöttem, repült a bringa… Aztán itthon sokszor görgőre kényszerültem, elkezdtem újra a gyakorlatokat, szakmai ártalomként behúztam egy szemgyulladást, de szerencsére jó kezekbe kerültem, mert épp kórházi gyakorlaton voltam a szemészeten és a gyakorlat vezetőm hamar rendbe hozott. Aztán jött az ételmérgezés Ciprus előtt, éreztem, hogy nem kellett volna hazajönni. 🙂 Otthon töltött időm kicsit hektikus volt és nem túl ideális szezon előtt, de remélem most már minden a rendes kerékvágásba kerül, mire elkezdődik az európai szezon. A tél szerintem jól sikerült, végig tudtam mindent csinálni, problémamentes volt a felkészülésem, bizakodó vagyok és remélem kijön majd a versenyeken is amit tudok. A mostani négy nap jó jeleket mutat.
Bikemag: Hol tartasz ezekből a jelekből kiindulva az elmúlt évekhez is viszonyítva? Elégedett vagy?
Benkó Barbara: Szerintem előrébb vagyok mint eddig. Jól is érzem magam, az idők is azt mutatják, hogy közelebb kerültem az elejéhez. Kicsit ilyen diesel motor vagyok, nekem kell pár verseny mire bemelegszem, de ezért is vagyok most itt. Látom, miben kell még javulni, de a fontos versenyekig van még idő, tudunk ezeken javítani és a Világkupákra remélhetőleg jó leszek. Nagyon örülök, hogy a Tomival és a Bélával készülhetek, elég jól harmonizálunk és ők valahogy tudják hogy kell kihozni belőlem a maximumot, ami nagyon fontos. Jól tudunk együtt dolgozni és ez extra motivációt ad, közösek a célok, látom a fejlődést, sokat tanulok, 100%-ig megbízom bennük és tudom, hogy jót akarnak nekem!
Bikemag: Hogyan folytatódik a szezon? Elvárások?
Benkó Barbara: Itt maradok most egy hetet, vasárnap van még egy C1 Cipruson, aztán megyek haza. Utána lassan beindul az európai szezon. Tihany kupán gondolkodom, hogy elindulok edzésképp, de ezt majd spontán eldöntöm, utána lesz Szerbiában egy S1, majd Langenlois, Pula C1 és egy HC Bundesliga az első blokk. Aztán jön minden sorban, többek között a C1 Pilis-kupa, ami hazai pálya. Én egészen biztosan kihagyom az ausztrál Világkupát áprilisban és majd májusban szállok be Albstadtban és La Bresse-ben. Elvárások nincsenek, célok vannak inkább. Legfontosabb, hogy egészséges maradjak és konstans teljesítményt nyújtsak a Világkupákon, lehetőleg minél jobb helyezéssel. Illetve a Világranglistán még előrébb jönni.
Hosszú idő után újra magyar pályakerékpárosnak szurkolhatunk a 2016. évi Pályakerékpáros Világbajnokságon. Hazánkat Szalontay Sándor a Dr. Bátorfi-Agria KTK versenyzője képviseli a 2016. március 2-6. között Londonban megrendezésre kerülő világversenyen.
A magyar versenyző sprint – avagy repülőverseny – versenyszámban szerzett indulási jogot a világbajnokságra, futamaira március 4-5-én kerül sor, a sprint kvalifikáció március 4-én 9 órakor kezdődik. Sándor mindezidáig Litvániában fedett pályán készült az orosz és a litván sprint válogatottal, a brit fővárosba pedig ma, február 29-én érkezik. Kísérői Jári Róbert (az MKSZ részéről) és Molnár György (a Dr. Bátorfi-Agria KTK részéről) lesznek, eredményes versenyzését emellett a helyszínen Hegyes János Londonban élő egykori sprinter, többszörös magyar bajnok is segíti majd.
A 2016-os világbajnokság lesz az utolsó pontgyűjtő verseny, melynek eredményeit figyelembe veszik a 2016-os riói olimpia kvalifikációját eldöntő rangsor véglegesítésénél. A versenyszámonként vezetett ranglistán sprint számban Szalontay Sándor jelenleg 108 ponttal az olimpiai ranglista 57. helyét foglalja el. A kétcsatornás kvalifikációs rendszerben Sándor közvetlen riválisai erről a ranglistáról azok a versenyzők, amelyeknek nemzetei csapatai sprintben nem jutnak a riói indulást jelentő első 9 helyezett közé.
Bárhogyan is teljesít azonban Szalontay Sándor, a vb-részvételi jog megszerzésének puszta ténye is hatalmas eredmény mind számára, mind pedig a hazai pályakerékpáros szakág számára. Szurkoljunk együtt Szalontay Sándorért, hogy minél jobb helyezést érjen el, illetve, hogy sikerüljön neki a sprint kvalifikációs futamban ismét szintet lépni, és 200 méteres repülőrajtos időfutamban 10 másodpercen belülre kerülni!
A világbajnokság futamait közvetíti a Sport TV a következő időpontokban:
március 2. szerda, Sport 2 (élő), 19:45-22:15 (férfi scratch döntő, női egyéni üldözőverseny döntő, férfi és női csapat sprint döntő)
március 3. csütörtök, Sport 2, 23:30-01:30 (férfi állórajtos 1000 m, női keirin döntő, női scratch döntő, férfi csapat üldözőverseny döntő)
március 4. péntek, Sport 2 (élő), 19:45-22:45 (férfi pontverseny döntő, férfi egyéni üldözőverseny döntő, férfi csapat üldözőverseny döntő, férfi omnium)
március 5. szombat, Sport 1, 22:15-01:15 (férfi sprint döntő, női pontverseny döntő, férfi omnium, női omnium)
március 6. vasárnap, Sport 2 (élő), 20:15-23:15 (női sprint döntő, férfi keirin döntő, női omnium, férfi madison)
