Tavalyi bemutatásakor már sikerült alávetni egy rövid próbának, idén tavasszal pedig még közelebbről megismerhettük a Shimano új mechanikus Dura Ace szettjét, az R9100-ast.
Nagyon röviden le tudnám írni a konklúziót: se rosszabb nem lett, se jobb, de más lett. Kicsit sajnáltuk, hogy nem a jelentősebb újításokkal büszkélkedő elektromos, illetve hidraulikus tárcsafékes R9150 Di2 verziót tesztelhettük, de ne legyünk telhetetlenek, talán arra is sor kerül hamarosan.
Nézzük tehát a Dura Ace R9100-as mechanikus szettet, amivel az állványra téve majd az első kilométereken meggyűlt kicsit a bajunk, a beállítás ugyanis hagyott némi kívánnivalókat maga után. Sebaj, legalább kénytelenek voltunk jobban szemügyre venni a megváltozott váltómechanikát.
Hátul nem volt különösebb gond, beállítás után hamar helyreállt a rend és nagyon pontosan, gyorsan működött, ahogy azt a Dura Ace-től eddig is megszokhattuk. Karakterében azonban más lett a váltás, kicsit „csattanósabb”, mint a Campánál, vagy a SRAM MTB váltóknál.
Hasonlóan módosították egyébként a hátsó váltó mechanikáját, mint a mountain bike alkatrészeket kicsit korábban. Ez valószínűleg azzal lehet összefüggésben, hogy megnőtt az igény a nagyobb átfogású sorokra, és a szuperkompakt hajtóművekkel is nő az átfogás, amit kezelni kell a váltóknak.
Egyre több olyan országúti hobbikerékpáros van világszerte, akik kondijukat tekintve még egy amatőr sportolóhoz sem mérhetők, ellenben szívesen megvásárolják az olyan szintű technikát, amivel Froome vagy Sagan közlekedik. Mivel a keresletet ki kell szolgálni, a csúcs országúti szettek szintjén is szükség van olyan áttételezésre, amivel a hobbikerékpárosok meg tudnak birkózni az igazán meredek emelkedőkkel is.
A hátsó váltó hasonlít tehát a mountain bike “shadow” váltókhoz, nagyobb az átfogása, pontosabban működik 30-as, vagy akár más gyártótól származó 32-es legnagyobb fogat tartalmazó sorral is. Továbbá kompatibilis hagyományos váltófüllel, vagy direct mount felfogatással is, ne feledjük el, hogy egyre több teret nyernek a tárcsafékes országúti kerékpárok, hátul átmenőtengelyes szabvánnyal.
Az átdobó teljesen megváltozott, eltűnt a hosszabb „erőkar”, ami korábban jelentősen javította az első váltás teljesítményét. Ezt azzal magyarázzák a Shimano részéről, hogy olyan átdobót akartak konstruálni, ami több teret enged a 28 mm-es gumiknak, vagy cyclocross/gravel gépeken a még ballonosabb külsőknek, a korábbi hosszú kar pedig nem volt a legideálisabb ebből a szempontból.
Érdekesség, hogy a bowdent befogó csavart egy kis eltávolítható lemez védi a szennyeződésektől és egy kis imbuszcsavarral a bowden feszességét is állíthatjuk, így nem kell a kábelezésbe iktatni a finomállítókat. Utóbbi megoldás azért is fontos, mert már találkozhatunk olyan szinten integrált kábelezéssel, hogy nem is lehetne hová szerelni a hagyományos tekerős toldatokat.
A fékváltókarok formája is változott, továbbá nagyobb a kar távolságának állítási lehetősége, 10 mm helyett 14 mm. A mutatóujj alatt kicsit hízott a fékváltókar, ami több irányból is kényelmesebbé teszi a váltást. Apróság, de szintén érezhető változás, hogy mintázatot kapott a fékkargumi, és ez nagyban hozzájárul a kiváló tapadáshoz. Emlékszem a tavalyi menetpróbáról, hogy szakadó esőben is biztos fogást adott az új fékváltókar.
A fékeket is a bringák komfortosításának szellemében módosították, ugyanis ballonosabb gumikkal is használhatók, 28 milliméteressel gond nélkül, ha a váz is úgy akarja. Változott a bowden feszesség-oldó kar útja is, hiszen most akár a 28 mm-es guminak is ki kell jönni könnyedén kerékcsere esetén. Bár a gyártó szerint merevebbek is az új patkók, érzésre nem volt különbség az elődhöz képest, de a fékhatást több más faktor is meghatározza.
A tesztszettben üzemelő hajtókar tulajdonképpen csak a külcsínben változott, ezen a ponton inkább az elektromos rendszerbe integrált wattmérős opció (FC-R9100-P, azaz power) a komoly újítás. Utóbbinál a szenzor a hajtókar csillagjába integráltan vár a bevetésre és a BlueTooth kapcsolatnak köszönhetően könnyedén párosítható a különböző kijelzőkkel, computerekkel, edző szoftverekkel, okostelefonokkal, és tábla PC-kkel.
A tömeg szempontjából nincs nagyságrendi különbség, 20-30 grammal könnyebb az új a réginél. Még dinamikusabbak a formák, melyek jobban passzolnak a manapság divatos aero kerékpárokhoz és az egységes felületkezelés is jobban illik például a matt festésű vázakhoz, mint a 9000-es széria. a Shimano továbbra is hisz az alumíniumban, a feketébe hajló sötétszürke felületek fényesen csillognak, magas minőséget sugároznak.
Menettapasztalatok:
Ahogy már említettem az elején, a Shimano nem a mechanikus szett esetében akart „nagyot gurítani” a következő évekre, ráadásul a korábbi szett tökéletes működését lehetetlen is lenne érezhetően überelni. A váltók megváltoztatott mechanikája más karakterűvé tette a váltást, de a pontosság, gyorsaság nem változott. Ugyanez igaz a fékezésre is, igazából itt azt kell látni, hogy a japánok valójában nem tökéletesíteni akarták a meglévő szett működését, hanem adaptálták a Dura Ace-t a ballonosabb gumikhoz és az amatőrök által preferált áttételtartományokhoz, miközben megpróbálták hozni a megszokott kiváló működést.
A fékváltókarok nagyon kényelmesre sikerültek, a hátsó váltót működtetve mintha kicsit még kisebb erő kellene a váltáshoz, az első váltónál azonban ezt nem éreztem, ellenkezőleg. Valószínűleg a nagyobb erőkar eltűnésével nőtt kicsit a váltó működtetéséhez szükséges erő. A fékek nem harapnak annyival erősebben, mint amennyivel “merevebbek” a katalógus %-ban kifejezett adata szerint, de hozzák a jól ismert Shimano-érzést. Sajnos a kerék nem az új szériából származott a tesztbringában, így erről nem tudunk nyilatkozni, mint ahogyan szívesen kipróbáltuk volna az új Dura Ace pedált is, ami kiállításon kézbe véve igen sok jóval kecsegtető alkatrész.
