Hat World Tour csapat erősítette meg, hogy 2018-tól Shimano watt-mérőt fognak használni, ezzel a japán óriás teljesítménymérője lesz a legnépszerűbb a profi mezőnyben.
A 2018-as szezonban a 18 World Tour csapat közül 15-en használnak Shimano váltó szettet, mellyel minden kétséget kizáróan kijelenthető, hogy váltás terén teljesen egyeduralkodóvá vált a japán vállalat a legmagasabb szinten versenyző csapatok között. A watt-mérők tekintetében más a helyzet, 2017-ben még csak a FDJ használta a Shimano termékét, a következő szezonban viszont már hat csapat fogja a teljesítményét mérni az R9100-P-vel.
Az eddigi legnépszerűbb gyártó, az SRM, termékét 8 csapat használta 2017-ben, melyből hárman (BMC Racing, Trek-Segafredo és Orica-Scott) 2018-tól Shimano-ra váltanak. Ezenkívül a Stages-t befuttató Team Sky és a Pioneer szponzorált Team Sunweb szintén a japán vállalat termékét fogják használni a következő szezonban. Ha a trend úgy folytatódik, mint a váltóknál, pár éven belül alig marad más a Shimano-n kívül a profik mezőnyében.
Az R9100-P egy két oldalas watt-mérő (tehát mindkét oldalon mér), mely +-2%pontossággal képes megmutatni a teljesítményt és mindössze 70 grammal nehezebb, mint az R9100 hajtómű.
Tavasszal már megígértük, hogy a cyclocross szezonban tesztelni fogjuk a Mitas három új, csúcskategóriás külsőjét, melyek közül most a legtöbb pályán jól szereplő X-Field került sorra.
A Mitas, korábbi nevén Rubena, 2017-ben kemény fába vágta a fejszét, megjelent a cyclocross gumik piacán, ráadásul nem a belépő kategóriával kezdte, hanem egyből a csúcsra tört. A három új típus közül az X-Field a legsokoldalúbb, közepes sűrűségű mintázattal rendelkezik, melynek köszönhetően alacsony gördülési ellenállás mellett kiváló tapadást biztosít, a legtöbb pályán kitűnően teljesít és teljes mértékben megfelel az UCI szabályoknak, pontosan 33 mm széles és a tömege is a könnyű verseny külsők kategóriájába sorolja, ráadásul a gyári 355 grammal ellentétben a tesztelt pár tömege 326 illetve 338 gramm.
Tubeless Supra kivitelben érkezik, tehát tömítő folyadékkal és ha szükséges átalakító szettel, belső nélkül is használható, emellett szövetsűrűsége is kifejezetten magas, 127 TPI, ez sokat dob a külső kényelmén és tartósságán, nem fog egykönnyen kiszakadni. A MITAS a versenyzésre fejlesztett CRX (CARBON RACE EXTREME LIGHT) gumikeveréket választotta az X-Field futófelületének alapanyagául, mely egy aktív szén alapú, nagy kopásállóságú, versenyzésre fejlesztett gumi anyag, ami a gyártó állítás szerint kifejezetten alacsony gördülési ellenállást és kiváló tapadást eredményez. A Weltex technológiát is beépítette a Mitas az X-Field-be, mely mely egy rendkívül tartós, gumírozott szövetréteg magas sűrűségű polimer szálakkal, mely a külső gumi peremét óvja. Magas rugalmassága és elhanyagolható tömege révén növeli a kopással szembeni ellenállást, melyet elsősorban a karbon felnik pereme okoz.
A Mitas gumikkal (azzal a két párral, amit idén teszteltem) eddig csak jó tapasztalatom volt, az X-Field-től is sokat vártam, főleg, hogy annyi hangzatos technológiát beleépített a gyártó. Kézbe fogva is már pehelykönnyűnek tűnt, mérlegre felrakva pedig már megbizonyosodtam arról, hogy tényleg jó súlyban vannak ezek a gumik. Mindig jó olyan gyártóval találkozni, aki nem hazudja 20-30 (vagy több) grammal könnyebbnek a termékét a katalógusban, mint amennyi valójában, ráadásul itt még fordított eset állt fenn.
A mérlegelés, tapizás után nem maradt más, mint a külső felszerelése. Természetesen belső nélkül akartam felrakni, ha már tubeless kompatibilis, megszenvedtem vele rendesen és elsőre nem is sikerült működőképesen felfújni. Patron vagy kompresszor hiányában nagyon jól illeszkedő felni és gumi párosításra van szükség, hogy szimplán pumpával a helyére pattanjon a külső. Így az első teszt belsővel történt, de másnap besétáltam egy helyi kerékpárüzletbe és a kompresszor megoldotta a problémámat, pillanatok a helyére pattant. Az ajánlott minimum nyomásra, 3,6 barra fújtam fel és a tömítő folyadékkal összerakott rendszer hibátlanul működött, a teszt alatt nem volt komolyabb nyomásvesztés.
Ha már a Mitas all-rounder-nek hirdeti, próbáltam minél többféle terepen tesztelni az X-Field-et, mentem vele fagyott talajon, hóban, sárban, döngölt úton, aszfalton és komolyabb terepre is kivittem, de tényleg nem lehet rá panaszkodni. Viszonylag gyors gumi (persze egy minimál mintáshoz vagy egy slick-hez képest lassú), jól lehet vele haladni a döngölt utakon, kanyarstabilitása és fékezhetősége cyclocross gumihoz képest kifejezetten jó, mely a mintázaton felül valószínűleg a jól tapadó alapanyagának is köszönhető. Sárban is elboldogul, bár a ragadós talajt a mintázata kicsit összeszedi (ilyen célra tervezte a Mitas az X-Swamp-ot).
Alapvetően igaz, amit a gyártó állít, az X-Field a legtöbb pályán kiválóan megállja a helyét, ha pl. csak egy gumim lenne versenyezni akkor biztos, hogy az X-Field-et választanám a Mitas kínálatából. Könnyű, gyors, belső nélkül használható, bizonyos keretek között mindenhol el lehet vele menni, mindent tud, amit egy cyclocross versenyguminak tudnia kell és az áráról még nem beszéltem. Ennyiért más márkából garantáltan nem kapsz ilyen gumit.
A világ legrégebben fennálló kerékpármárkája az olasz Bianchi, amely idestova bő 130 éve készíti az ipar krémjét jelentő modelljeit. Itália egyik legelismertebb védjegyét Edoardo Bianchi 21 évesen, 1885-ben alapítja.
A Bianchi már indulása első éveiben dinamikus fejlődést mutat. 1895-ben megépítik az első kifejezetten hölgyek számára készült kerékpárt, nem kisebb személyiség, mint Margherita királynő felkérésére! A kész kerékpárt Bianchi személyesen szállítja le, s tanítja be annak használatát. Az olasz márka nagyjából ettől az évtől a kerékpárversenyek állandó szereplője. Elsőként lát fantáziát az élsportban – főképp technikai értelemben. Többek között ennek köszönhetően Giovanni Tommaselli 1899-ben megszerzi az első nemzetközi győzelmet a márka számára, a Tour de France előfutárának számító Grand Prix of Paris versenyen. Ugyanebben az évben teljes országot lefedő forgalmazás indul, és a határokon túlra is egyre több Bianchi kerékpár kerül. 1911-ben Carlo Galetti Bianchi nyergében nyeri a Giro d’Italia-t, viszont három évvel később kitör az első világháború…
Hadi célra…
…de már exportra is!
A Bianchi az első világháború küszöbén kezd el katonai járműveket készíteni, termelésük éves szinten immár 45.000 kerékpár, 1.500 motorkerékpár és 1.000 automobil. A Bianchi kísérletező kedve és innovatív szellem ekkor sem nyugszik: a katonák számára készített terepgép nagyjából a mountain bike ősének tekinthető. Elöl-hátul rugózó elemmel szerelve, 60 cm átmérőjű kerekekkel, széles Pirelli gumikkal, összecsukható vázzal, továbbá opcionális puska vagy géppuska felfogatási lehetőséggel.
A legendás versenyzők jelentős része Bianchi-t hajtott…
Ezzel párhuzamosan a polgári gépkocsigyártás is dinamikus fejlődésnek indul: 1917-ben jelenik meg a népszerű „Ínyencek autója” a Bianchi Cabriolet. A Vatikán is ezt a modellt választja a pápa számára. Tíz évvel később a Bianchi a torinói Fiat mögött Olaszország második legnagyobb autógyártója. A Grand Prix győztes Nuvolari is Bianchit vezet, akit Ferdinand Porsche minden idők legnagyobb versenyzőjének nevezett meg. Edoardo Bianchi sajnálatos módon pont egy ilyen versenyautóban távozik az élők sorából.
Párhuzamosan folyt az autógyártás
A kerékpáripar egyik legpatinásabb gyártójaként Itália legjobb versenyzőit vonzza a márka, népszerűsége az évtizedek során töretlen. 1940-ben a Bianchi-hoz szegődik egy később legenda, Fausto Coppi. Közben 1943-ban egy légitámadás következtében teljesen megsemmisül a gyár acélgyártó részlege; a termelést csak 3 évvel később tudják visszaállítani a kívánt szintre. Fausto Coppi 1947-ben, majd 1949-ben is simán nyeri a Giro d’Italia-t. 1953-ban már országúti világbajnokként aratja ötödik győzelmét ezen a versenyen! A Bianchi sportsikereinek közel sincs vége: Felice Gimondi 1965-ben először a Tour de France trófeáját hozza el, aztán két évvel később tesz mellé egy Giro d’Italia elsőséget is.
Már csak a könyvekből ismerős…
Az olasz márkánál a második világháborút követően kerül ismét terítékre az autógyártás gondolata, ekkor hozzák létre az Autobianchi márkát. Edoardo ekkor sajnos már nincs az élők között, de minden bizonnyal büszke lenne az új autómárka gyors sikerére és népszerűségére. Az Autobianchi a Pirelli és a Fiat támogatását is élvezi, az utóbbinak lehetőséget nyújt, hogy egy másik márkanév alatt kamatoztassa egyes technikai fejlesztéseit. A kerékpár és az autós divízió ezzel végleg szétválik.
Az 1980-as évek elején Moreno Argentin 1986-os világbajnoki címével nyílik új korszak a Bianchi márka előtt. Majd Marco Pantani nyer Giro d’Italia-t, ráadásként a Tour de France-t is. Pantani mitikus magasságokba emeli a Bianchi-t, a márka sikertörténete a mai napig – több mint 130 év után – töretlen.
A kerékpározás során lehet a legjobban megismerni az adott ország domborzatát, mivel minden emelkedő verejtékes küzdelem, és minden lejtő csodálatos száguldást jelent.
Már ez a lámpához mellékelt kis kütyüvel is tökéletes
Milyen jó lenne úgy bringázni, hogy egy rendőrautó kísér minket, így maximális biztonságban lehetnénk a mögülünk érkező forgalom irányából. Majdnem ilyen védelmet nyújt a Garmin Varia Radar, amit hátsó lámpának csúfolni durva felségsértés lenne, hiszen vélhetően a számítási kapacitása durvább mint anno az Apollo-11-nek amivel a Holdra szálltak.
Teljeskörű védelem
Szerencsénkre nem „csak” a hátsó lámpát és a hozzá tartozó kijelzőt kaptuk meg, hanem egy komplett rendszert az általunk már tesztelt Varia UT800-as lámpával és a legújabb Garmin Edge 1030-as computerrel. Jó ötlet volt a forgalmazó részéről így adni, mert igazán átütőt így mutat a Varia Radar. Igaz, hogy ez így egy 350.000 forintos szett, de más dimenzióját adja az „okos” kerékpáros kiegészítőknek mint külön-külön.
Már ez a lámpához mellékelt kis kütyüvel is tökéletes
A kerékpáros balesetek jelentős része azért következik be, mert a bringást hátulról elütik, vagy az autós elé fordul váratlanul. Mindkettőre megoldás nyújt a Varia Radar, méghozzá olyan módon amit csak ez az egy modell tud a világon. A hátsó villogóba ugyanis egy radar került beépítésre, ami a hozzá mellékelt vezérlő egységen, illetve a vele kompatibilis eszközökön (Edge 520, 820, 1000, 1030, valamint Explore 820, 1000 GPS-ek, és Fénix 5, 5S, 5X, Chronos, és Vivoactive HR okosórák) meg tudja jeleníteni a mögülünk érkező járműveket. Nem véletlen a többesszám! Akár négy autót is képes megmutatni, és nagyon pontosan mutatja mikor érnek mellénk.
De az Edge 1030-assal futja ki igazán magát
Direkt kipróbáltam, és valóban igaz a forgalmazó Vinczeffy „Zerge” Zsolt által mondott állítás, miszerint a kamion mögé is belát. Nem tudom, hogy csinálja, de a 22-es főúton a dupla kamion plusz autó kombót is kimozogta. A Varia Radar a mellékelt kisméretű vezérlőegységgel is tökéletesen használható, hiszen pontosan ugyanúgy megjeleníti a járműveket, és figyelmeztet ha túl nagy sebességkülönbséggel közelednek hozzád. A Garmin Edge 1030-as GPS-en viszont még nagyobb „felbontásban” láthatod a mögötted történő dolgokat. Bevallom, sokat megyek fülhallgatóval tekerni, de jellemzően podcasteket hallgatok, nem zenét, így azért nem szűnik meg a külvilág. Az Edge 1030-as csipog amikor autó közelít, amit fülhallgatóval is meghallok, de piros fényjelzéssel is mutatja, hogy történés van! Amikor pedig kitisztult mögötted az út, zöldre vált a kijelző. Hibázni egyetlen esetben tud (de ekkor is tízből hatszor érzékelt), ha valaki közvetlenül mögéd kanyarodik ki egy másik útról. Vélhetően kell neki 4-5 méter, hogy tisztán „lássa” a járműveket. Ekkor viszont te úgyis látod hogy valaki kijött mögéd, tehát nem tartottam problémának.
Városi közlekedésben és városon kívül is problémás lehet az irányváltoztatás, főleg ha ezt balra kell megtenni. Ilyenkor a fejed hátrafordításával célszerű meggyőződni, hogy biztonságosan megteheted-e ezt! Ekkor viszont a kormányt is reflexszerűen balra fordítod, és az út közepe felé mozogsz bringástól. Igen, tudom, a rutinos bringás már meg tudja tenni kilengés nélkül. Nagyjából egy hét után már simán mertem balra kanyarodni fejfordítás nélkül is, annyira megbízhatóan működik a Varia Radar. Mikor a 90-es évek elején bringázni kezdtem, szintén nem kell hátra fordulni, hiszen az ETZ-k, MZ-k, Trabik és Ladák korában tisztán hallani lehetett ha jött mögötted valamelyik, sőt, egy idő után azt is megmondtad motorhangról, hogy milyen típusú jármű jön. Mára viszont nagyon csendesek (és gyorsak) lettek az autók, az elektromos autókról nem is beszélve, aminél gyakorlatilag a gumi gördülési zaján kívül nincsen más hang. Most a „vérbiciklisek” biztos köpködni fognak, jóhogynemmár robotpilóta…. Ok, én imádom az „okos” kütyüket, de a világ felgyorsult, egyre több veszély leselkedik a bringásokra is az utakon, ne legyünk saját magunk ellensége. Főleg ha megtehetjük.
És ez még mindig nem minden! Eleinte csodálkoztam, hogy az autók olyan ívben kerülnek ki, mintha egy rendőrautó kísérne. Aztán egy buszmegállóban pöcsörészve vettem észre, hogy a lámpa az autóknak is jelzi, hogy ott vagyok. No de mégis hogyan? Alapból a középső négy led villog, majd amikor érzékeli a mögülünk érkező autót, akkor bekapcsolja a szélső két-két ledet is, majd a villogás frekvenciája gyorsul a jármű közeledtével! Amikor elhaladt mellettünk az autó, akkor újra csak a négy piros led villog tovább. Tehát ezért kerültek olyan nagy ívben az autósok, mert szokatlan volt nekik a „kommunikáció” a bringás és közöttük.
Minden infó a forgalomról szem előtt
A Varia Radar tehát nem csak minket figyelmeztet az érkező autóra, hanem az autós figyelmét is felkelti, így nem csak egy sima hátsó villogóként funkcionál. Igen, a 94.900 forintos ár nem kevés, többszöröse egy komoly villogónak, de ez nem is egy egyszerű lámpa. Nyilván észérvekkel nem lehet olyan könnyen megideologizálni az árát otthon, hiszen van aki ennyiért vesz bringát. De simán ér annyit, mint egy 300 eurós sisak, csak ez nem baleset közben véd, hanem megpróbálja megelőzni a balesetet. Méghozzá mindkét oldalról. Egyrészt figyelmezteti az autóst, másrészt mi is pontosan látjuk mikor fog mellénk érni a jármű, és véletlenül sem fordulunk ki elé.
Nappal is feltűnő a fénye
Hab a tortán, hogy az Edge 1030-as GPS vezérelni tudja a Varia UT800-as első lámpát is, sőt egy konzolra felrakhatóak (de sisakra is rögzíthető), ami egyszerűsíti a felszerelését, és pont középről világít. A GPS szenzorait felhasználva, nem csak a képernyő fényereje változik a környezeti megvilágításnak köszönhetően, hanem a lámpa fénye is! Ennek főleg akkor van nagy szerepe, amikor az üzemidő lényeges, hiszen másfél órát full fényerőn is kibír, és a fénye is brutális, mint ahogy a tesztünkben olvasható volt. De változik a fényerő a sebesség függvényében is, így az üzemidő akár meg is duplázható. Lakott területen belül, jól beállított dőlésszögnél, nem villogtak a szemből jövő autósok, a tök sötétben pedig nyugodtan lehetett nappalt csinálni.
Egyszerűen „must have thing”
Ahhoz képest, hogy milyen komoly tudású rendszert kellett összehangolni (és mennyit szívtam már okos bringás kütyükkel), itt annyi volt a dolgom, hogy felszereljem őket (a hátsó lámpa 10 másodperc, a Garmin konzol kb 1 perc, az első lámpa 10 mp), és bekapcsoljam. Az Edge 1030 felismerte az eszközöket, kiírta, hogy a rendszer létrehozva, és innentől lehetett is tekerni vele. Nem kell kódokat megadni, vagy menükben matatni, tényleg „plug and play”. Gondolom azt várjátok, hogy kimondjam, megéri-e az árát, vagy sem? A válasz: igen, megéri az árát! De tény, hogy kell hozzá egy bizonyos anyagi helyzet, hiszen 94.900 forint nagyon nem kevés pénz, és bizony hamar elcsábul az ember, hogy a komplett rendszerre rákívánjon GPS-estől, első lámpástól. Szerencsére Zergénél olyan supportot kapsz a készülék(ek) mellé, amit sehol máshol, és tuti, hogy nem tudod majd egy kérdéssel sem megfogni a cuccokkal kapcsolatban 🙂
A Garmin termékeket, és persze a kifejezetten bringásoknak szánt „okos” cuccokat keresd Zerge boltjában!
Hivatalosan is megerősítették a hírt, a LottoNL-Jumbo elbocsátotta Juan José Lobato-t, miután a csapat edzőtáborban a spanyol versenyzőt erős altatók hatása alatt találták az ágyában.
Az eset még múlt szerdán történt, Lobato és két társa (Tolhoek és Eenkhoorn) olyan mélyen aludt, hogy a csapat vezetése nem tudta őket azonnal felébreszteni, kórházba szállították őket, később kiderült, hogy erős altatókat, Noctamid-ot és Stilnox-ot szedtek be az érintett versenyzők. A két fiatal kerékpáros (Tolhoek 23, Eenkhoorn 20) olcsón megúszta, őket csak két hónapra függesztették fel a csapat belső szabályzatának megszegéséért, de a rutinos Lobato-tól megvált a LottoNL-Jumbo.
A LottoNL-Jumbo vezetése az eset kapcsán kihangsúlyozta, hogy a csapat felelősséget vállal a versenyzői egészségért és megengedhetetlen, hogy bármelyikük veszélyeztesse azt. Továbbá a két fiatal tehetség, Tolhoek és Eenkhoorn, kap egy második lehetőséget arra, hogy egyszer profi kerékpáros válhasson belőlük.
A Cyclocross Magyar Kupa utolsó előtti futama Miskolcon került megrendezésre. A sorozat hatodik fordulóját követően több kategóriában is eldőlt az összetett győztes személye.
A szervezőknek több problémát is le kellett küzdeniük a verseny megrendezésének érdekében. A legjelentősebb ezek közül az eredeti pálya engedélyezési problémái voltak, emiatt a futamok végül új helyszínen, a Miskolci Egyetem campusának szívébe kerültek át.
A sportpályák környezetében a szinte teljesen sík terepen kijelölt pálya sok gyors, hosszú, nyers erőt igénylő, sokszor aszfaltos szakaszt tartalmazott. A néhány kisebb dombból azonban a maximumot kihozva, a nyomvonal végül igazán nagy kihívást jelentett a „belga-jellegű” saras, csúszós, meredek rézsűivel. A Körcsarnok melletti lassú, technikás, kanyargós szakasz rögtön a pálya elején szerepelt, így fontos volt jól elkapni a rajtot, mivel az itt kialakuló „csatajelenetekben” rögtön a futam elején sok időt lehetett veszíteni. A pálya hátsó részén pedig egy meredek, saras lejtő jelentette a legnagyobb kihívást a versenyzőknek, látványos bukásokat kedvelő nézők legnagyobb örömére.
1. Futam – WU17, U17, WU15, U15, Master3 férfi
A 17 év alattiaknál ismét Trócsányi Laura (VKE Nelson Pepperl+Fuchs MTB) és Minárovics Krisztián (TREK SZABADIDŐ SE) győzött, mindketten verhetetlenek már összetettben is. A fiúknál Csuja Bálintot érdemes még kiemelni, aki Horváth Áron Mihályt és Adame Ármint megelőzve, idei legjobb teljesítményével második tudott lenni.
A 15 éven aluli lányoknál Oravecz Lora (PILIS CROSS-COUNTRY CLUB) eddig mindig győzni tudott, amikor elindult – ezúttal is -, miközben a második helyezett, Orosz Lili (VKE Nelson Pepperl+Fuchs MTB) egész éves kiegyensúlyozott teljesítményének köszönhetően bebiztosította az összetett győzelmét. A harmadik Sike Lili Alexandra lett. A fiúknál Majoros Dávid (KŐBÁNYAI TORNA CLUB SE), Takács-Valent Márk és Kárpáti Bálint volt a sorrend. Náluk Majoros nyerte meg a Magyar Kupát.
A Master 3 férfiaknál Balogh Zsolt (VINIBIKE KERÉKPÁROS SE MTB Team) néhány kihagyott verseny után, a masters VB-ről visszatérve, visszavette a helyét a dobogó legtetején, második az egész szezonban folyamatosan javuló formát mutató Kolb Tamás lett. Lőrincz János (BIKE ZONE GÖDÖLLŐ KE) ezúttal csak a harmadik helyezést ért el, de így is megszerezte az összetett győzelmet.
Nem kis meglepetésre, a nőknél az első éves WU19-es Vas Kata Blanka (Merida Team CST) legyőzte Benkó Barbarát. Szoros, fej-fej melletti küzdelmüknek azonban alig tartott tovább egy körnél, Benkó technikai problémái miatt visszaesett, és ezt követően sem tudta csökkenteni a hátrányát. Buzsáki Virág esélyei még ennél is hamarabb elszálltak, miután ő maga szállt el a már említett saras rézsűn, így kisebb sérülés miatt kiállni kényszerült… Vas Kata Blanka és Benkó Barbara mellett Gaál Izabella és Kovács Kinga is felállhatott a dobogóra, a női kategóriák összevonásának következményeként.
A master hölgyeknél Szekeres Viktória (KTM Teszt Team) diadalmaskodott, 6 versenyből 6 győzelemmel, az elérhető maximális 480 ponttal természetesen megnyerte az összetettet, a második Kriston Judit lett.
Az U19-es férfiaknál összecsapott Vas Balázs (Merida Team CST) és Fetter Erik, de a várakozásokkal ellentétben nagyon simán Vas Balázs javára dőlt el a csatájuk. Vas nem véletlenül emelkedett ki ennyire a mezőnyből, hiszen az elit győztesével megegyező köridőket hajtott. Mögöttük Kanyári Botond a harmadik helyével megszerezte az összetett elsőséget.
A master2-ben Adame László nagyon erősen bekezdett, így mögötte Szabó András Balázs hamar belátta, hogy ezen a napon második hellyel kell megelégednie. Az összetettben mindössze 5 pont a különbség közöttük, így az utolsó fordulóban, Vácon dől majd el a Magyar Kupa elsőség sorsa. A harmadik hely Filepkó Gáboré lett.
3. Futam – WU13, U13, WU11, U11
Az U13-as lányoknál a szegedi Pap Gréta volt a legjobb Molnár Fanni előtt. A fiúknál Vas Barnabás (MARATON SC Merida Team CST) teljessé tette a családi sikert, hiszen testvérei után ő is győzött a saját kategóriájában. Bár az idény elején Pakot András Gusztáv tűnt a legerősebbnek, Kecskeméten fordult a kocka és azóta a legifjabb Vas aratja a győzelmeket. Magyar Bendegúz a kazincbarcikai verseny után ismét felállhatott a dobogóra.
Az U11-ben Péter Nándor (SALGÓTARJÁNI HKE) az abszolút 3. helyen ért célba a futamban, így természetesen győzött a kategóriájában, sőt az összetett elsőséget is bebiztosította. Mögötte Csorba Zalán és Sike Roland András volt a sorrend.
4. Futam – Hobbi
A hobbi kategóriában a „szokásos” forgatókönyv szerint alakult verseny. A nőknél Kubik Csenge (Superior MTB Team) győzött, MTB helyett ezúttal már cyclocross kerékpár nyergében. A férfiaknál is ismét Tóth Krisztián (MASH Racing Team) volt a legjobb, azonban egy pillanatra sem engedhetett ki, mivel Molnár Péter a szurkolók által feltüzelve, folyamatos nyomás alatt tartotta egészen a legvégéig.
5. Futam – Elit férfi, U23, Master1 férfi
Elit férfi Magyar Kupa futamon először láthattuk a bajnoki trikót ebben az idényben. Búr Zsolt (Vialand Racing Team) eddig külföldi versenyeken szerepelt, de most Miskolcon a Magyar Kupában is elindult. A rajt után rögtön az élre állt, és egy pillanatig sem hagyott kétséget afelől, hogy ki jelenleg a legjobb magyar cyclocross versenyző. Körről-körre 15-20 másodperccel növelte a előnyét végül csak hatan tudtak körön belül maradni vele.
Buruczki Szilárd a második helyével nagy lépést tett az összetett elsőség felé, azonban semmi sem dőlt még el, Vácon pontokat kell szereznie, mivel többen is megelőzhetik még. Rózsa Balázs lett a harmadik, aki egyenletes köreivel folyamatosan küzdötte magát előrébb.
A master1 kategóriában Kusz Mátyás jól rajtolt és sokáig Buruczki Szilárdot követte az abszolút harmadik helyen. Úgy tűnt tehát, hogy megismétlődhet a szekszárdi sikere. A verseny közepén azonban az addig összegyűjtött előnyéből sokat elveszített a depóban, ezt követően a tempója már nem volt a régi, így Cser Gábor (Epronex Bike Hungary) utol tudta érni és megelőzte. A harmadik mögöttük Héjja Attila lett. A második helyért járó 70 pontjával Kusz megszerezte az összetett győzelmet.
A cyclocross szakág világelitje 2017. december 17-én mérkőzhetett meg újra az UCI Cyclocross Világkupa namur-i futamán Belgiumban. A nőknél óriási meglepetésre a fiatal Evie Richards nyert, míg a férfiaknál a világbajnok Wout Van Aert hengerelte le a mezőnyt.
A 2,6 km hosszú pályáról érdemes tudni, hogy a helyi citadella melletti dombon található és szint alapján ez az egyik legkeményebb pálya az UCI Cyclocross Világkupa sorozatban, néha még az is előfordul, hogy egy mountainbike pályához hasonlítják. Ennek megfelelően az emelkedőket szerető versenyzőknek vagy más szakágból átkalandozóknak feküdhet.
Mint mindig az U19-es fiúk futamával kezdődött a nap, a 10 órás rajtnál az elmúlt világkupafutamok legjobbjai mind rajthoz álltak. A 40 perces verseny elején a svájci Európa bajnok Loris Rouiller állt az élre, olyan tempót diktálva, hogy senki nem tudta vele a lépést tartani. A Ryan Kamp, Ryan Cortjens és Ben Tullett alkotta trió követte őt, ahonnan Kamp tudott ellépni. A sorrend a futam végéig maradt, Rouiller nyert, Kamp második, Tullett pedig Cortjens-t lesprintelve a harmadik helyet szerezte meg. Az összetettben élen álló Pim Romhaar a 9. helyen ért célba.
Az U23-as férfi kategóriában a zeven-i fordulóval ellentétben újra teljes volt a mezőny, a fiatal brit tehetség Thomas Pidcock ismét szerepelt a rajtlistán. Mindenki kíváncsian várta, hogy ő vagy a holland Sieben Wouters képesek lesznek-e elbánni a korosztályt uraló belga „had”-dal. A futam elején mindenki meglepetésére a francia Joshua Dubau lendült támadásba, később csatlakozott hozzá a Pidcock, Wouters, Eli Iserbyt hármas, ahonnan Iserbyt és Pidcock mentek tovább az emelkedőn. A brit később le tudta szakítani a belgát, ezzel újra Világkupa futamot nyerve, a 3. helyet pedig Dubau tudta megszerezni.
Az elit nőknél a szenzációt Jolanda Neff indulása jelentette, az aktuális XCO világbajnok időnként más szakág versenyeire is ellátogat. A futam előtt sokan kérdezgették, hogy vajon mire lehet képes a versenyen, amire ő azt válaszolta, hogy a top 5 helyezés már kiváló eredmény lenne neki. A szakértők az elmúlt fordulókban legyőzhetetlennek bizonyuló belga Sanne Cant vagy az őt szorongató, rutinos brit, Helen Wyman, győzelmére tették a voksukat. A verseny viszont minden előzetes találgatást felülírt, a 20 éves Evie Richards nagyszerű versenyzéssel, ellentmondást nem tűrően nyerte a futamot a szintén brit Nikki Brammeier előtt, a harmadik helyet pedig az olasz bajnok Eva Lechner szerezte meg. Cant-nak ma nem jött ki a lépés, csak a 12. helyen érkezett a célba, de továbbra is vezeti a Világkupa ranglistát, Jolanda Neff-nek nem sikerült az 5-be kerülnie, „csak” a 8. lett.
Az elit férfi futam 15 órás rajtjával zárult a Világkupa Namurban. A Zevenben technikai problémák miatt csak második helyet szerző holland Mathieu Van der Poel mindenképpen meg akarta mutatni, hogy ő jelenleg a legjobb cyclocross versenyző a világon, ezt szerette volna megakadályozni az elmúlt két hétben Spanyolországban edzőtáborozó Wout Van Aert, de kérdés volt, hogy ennyi szünet után fel tudja-e venni újra a versenyek ritmusát. A verseny során a betegen rajthoz álló Van der Poel nem tudott bizonyítani, ellenben Van Aert-tal, aki könnyedén nyerte az elit férfiak futamát. A második helyért Van der Poel és a belga Toon Aerts csatáztak, melyet a belga nyert meg, a hollandnak nem maradt már ereje a sprintre.
Az elmúlt napokban szinte mindenhol olvashattuk, hogy Tanja Erath nyerte a 2017-es Zwift Academy virtuális „kerékpárversenyt”, melynek köszönhetően a CANYON-SRAM profi női csapat szerződést kínált neki a következő szezonra. De mi is ez a verseny/játék, ami által valaki egycsapássá profi versenyzővé válhat?
Tanja Erath Dortmundból, ahogy csak a többi 2161 társa, jelentkezett a Zwift Academy 2017-es pályázatára. A 28 éves, egykori triatlon versenyzőnő figyelmét egykori csapattársa hívta fel még 2016-ban erre a megmérettetésre, de saját bevallása szerint akkor már késő volt belevágnia ebbe a versenybe és görgője sem volt hozzá. Helyette követte a tavalyi győztes, Leah Thorvilson, előrehaladását az első profi évében és kölcsönkérte egy barátja görgőjét, hogy 2017-ben megmutassa, mit is tud.
15 év triatlonozás után egy sérülés miatt egy évvel ezelőtt váltott országúti kerékpárra, ahol szintén tehetségesnek bizonyult. Ez motiválta arra, hogy mielőtt még orvosként munkába állt volna megpróbálja beteljesíteni az álmát, hogy profi kerékpáros lehessen.
Kiváló eredményekkel végigküzdötte a rengeteg virtuális edzést és versenyt, melynek köszönhetően végül bejutott a döntőbe két másik társával (Siri Hildonen Norvégiából és Bri Torkelson az USÁból) együtt, mely a CANYON-SRAM profi női csapat koblenz-i edzőtáborában zajlott. Mindhárom lány keményen dolgozott a döntőben, ahol nem csak az erőt figyelték, hanem a taktikai érzékre is kíváncsiak voltak a csapatvezetők. A választás végezetül Tanja Erath-ra esett, aki így egy éves szerződést kapott a csapatnál és 2018-ban bebizonyíthatja, hogy helye van a profi versenyzők között.
A program sikerességét nem is bizonyíthatná más jobban, hogy a 2016-os győztes, Leah Thorvilson, helytállt 2017-ben a legjobbak között és 2018-ra is kapott szerződést a csapatnál, így Erath-tal együtt már ketten vannak a CANYON-SRAM csapat 13 fős keretében a Zwift Academy programból.
A BBB Strike 300 apró méretű, mindazonáltal meglepő teljesítményt kínáló első lámpa. A holland kerékpáros kiegészítő specialista receptje a Strike 300 esetében is pofonegyszerű: kell hozzá egy technika csúcsát jelentő Samsung Li-Ion akku, egy hűtőbordákkal ellátott XML Cree LED fényforrás, meg ugyebár a szokásos BBB professzionalizmus!
A fejlett technikának köszönhetően a tenyérbe zárható Strike 300 mindent tud, amit egy korszerű kerékpárlámpától elvárható, ideális mind városi közlekedéshez, mind országúti sportoláshoz, edzéshez, költséghatékony megoldást nyújtva a rendszeres kerékpározáshoz. Kellő fényerővel rendelkezik a közvilágítást nélkülöző útszakaszokra is, emellett igen jó láthatóságot biztosít. Létezik egy komolyabb kivitele is, a 760-as, amit tavaly teszteltünk!
A hazánkban is népszerű BBB márka pragmatikus hozzáállására jobb példát nem is hozhatnánk, mint a Strike-sorozat. Nem a „csillivilli” dizájnnal (bár a technokrata bringásoknak tetszeni fog)emelkedik ki a piacon kapható bicajos lámpák tengeréből: egyértelműen a minőség, a bombabiztos konstrukció és a megbízhatóság jellemzi.A BLS-300 kódszámmal ellátott lámpamodell számos fejlett technikai megoldást sűrít a parányi 112 x 35 x 40 mm méretű, bő 100 grammos lámpaegységbe, így a nagy kapacitású integrált Samsung Li-Ion akkumulátora USB-ről tölthető, XML CREE LED-je pedig elismerésre méltó fényteljesítményre képes. Fókuszált fénycsóvája még a sötét utcákban is biztonságos kerékpározást tesz lehetővé.
A Strike 300 háza léghűtő rendszert is tartalmaz, így a XML CREE LED az elméleti teljesítményt a gyakorlatban is hozza. Emellett a lámpa rövidzárlat, túltöltés és kisülés ellen védett, háza vízálló kivitelű, és az alul elhelyezett USB csatlakozó is hatékony gumiborítással rendelkezik. Kapcsoló gombja nagyméretű, gumírozott, amelyen többfunkciós akkulemerülésére figyelmeztető jelzést láthatunk. Ebben a piros villogó fény jelzi az akkutöltöttsége 5%-os fokát, itt mindenképpen érdemes egy gazdaságosabb üzemmódot választani az út fennmaradó részéhez. Az akkumulátor napi közlekedéshez megfelelő kapacitással rendelkezik, az ötféle üzemmód segítségével lehetőség nyílik a takarékosságra is.
A Strike 300 TightFix rendszerű konzol segítségével szerelhető a kormányra, és lehetőség van további konzol (BLS-94) beszerzésére is. A lámpatest fel- és leszerelése pofonegyszerű, parkolás esetén pillanatok alatt eltávolítható, zsebre vágható, az apró méretnek köszönhetően garantáltan nem lesz útban! A TightFix felerősítés szögben is állítható, így praktikus használatot biztosít.
Teszteredmény: Nagyon kis méretű, és könnyű lámpa, cserélhető akkumulátorral, így tartalékot is tehetsz a mez zsebbe, vagy táskába. Méretét meghazudtolja a fénye, 50 méterre is látsz vele a tök sötétben, de kevésbé homogén a megvilágítás. A fotón is látható egy fényesebb középső pászma, alatta egy sötétebb sáv, majd egy kevésbé megvilágított, de egyenletesen szórt terület. Ellenben már a bringa elé közvetlenül is világít, amit sajnos sok lámpa nem tud. A lámpakörkép összesítését ITT találod!
Jellemzők:
300 Lumen-es XML CREE LED
könnyű, kompakt kivitel
5 üzemmód (szuper fényerő, nagy fényerő, normál fényerő, kis fényerő és villogó mód)
integrált Li-Ion akkumulátor
USB 2.0 töltés (a mini USB-kábel a csomag részét képezi)
Samsung Li-ion (2600mAh, 3.7V) akkumulátor
minimum 300 alkalommal tölthető fel bármilyen teljesítménycsökkenés nélkül
túltöltés és kisülés ellen védett
cserélhető belső EnergyBar (BLS-94) akku
vízálló konstrukció
Airflow Cooling System (ACS) hűtőrendszer
gumírozott könnyen kezelhető kapcsoló
többfunkciós akkulemerülésére figyelmeztető jelzés (kék fény a lámpa megfelelő üzemelésekor, piros villogó fény az töltöttsége 5%-ánál, folyamatos piros fény üres akkumulátor esetén)
egyszerűen felszerelhető, parkolás esetén pillanatok alatt le- és felcsatolható
normál és túlméretes kormányokra egyaránt felszerelhető
TightFix kormányra szerelhető konzol (opcionálisan további konzol kapható a többi bicajhoz)
A Deuter Giga Bike James Bond filmbe is beillene, ha mondjuk a 007-es nem az aktuális szupersportkocsikkal, hanem éppen kerékpárral lenne kénytelen teljesíteni egy küldetést. Könnyen elképzelhetjük, ahogy Őfelsége titkosszolgálatának központjában éppen magyarázzák Mr. Bondnak, mi mindent tudhat egyik hátizsák…
Hőkövető rakétát éppen nem rejt egyik rekesz sem, de azért nem vagyok biztos benne, hogy ha nem lenne itt előttem a hátizsák, fel tudnám-e sorolni az összes funkcióját… Tényleg minden eshetőségre gondolt fejlesztője és minden elemét ergonómikusan, logikusan alakították ki. Nincsenek véletlenek, ritkán jelenthetjük ki egy gyártóról, hogy a legjobb, de a zsákok tekintetében több mint egy évszázados tapasztalattal rendelkező Deuter esetében ezt meg lehet kockáztatni.
A Deuter Giga Pack három színben:
Hans Deuter 1898-ban alapította az augusburgi üzemet, a postának és a hadseregnek gyártottak különböző zsákokat, táskákat, sátrakat, különböző felszereléseket. Mint tudjuk, a katonai felhasználásnál nincs pardon, tökéletesen teljesíteni kell a funkciót, ugyanakkor költséghatékony gyártásra kell törekedni. Nem véletlen, hogy óriási tapasztalat gyűlt össze a germán cégnél, amit túrafelszerelések gyártásánál is tovább kamatoztattak.
A kerékpározásban gyakorlatilag a mountain bike megszületésétől jelen vannak, az első fejlesztések Andi Heckmair, a TransAlp szülőatyjának nevéhez köthetők. Hackmair, aki korábban hegyivezető volt, minden igényét megismerte a hegyeikerépáros túrázóknak, azokét is, akik többnapos kirándulásra vállalkoztak. 1990-től dedikáltan bringás hátizsákokat kezdtek gyártani, Bike 1 néven. Azóta többféle méretben és felhasználásra kínálnak bringás hátizsákokat és nem csak hátizsákokat… Mondjuk ki, lehetetlen, hogy ne találd meg a kínálatukban pontosan azt a modellt, amire szükséged van!
Nekem a Deuter Giga Bike-ra esett a választás, ami egy (nem csak kerékpáros) hétköznapi használatra való, univerzális hátizsák, minden olyan extrával felvértezve, amire a kerékpáros közlekedésben, vagy a túrákon szükség lehet. Számomra fontos volt, hogy legyen laptoptartó rekesz, hiszen a mindennapokban Budapesten ha tehetem kerékpárral közlekedem és sokszor szükség van a mobil irodára. Ugyanakkor a tárolókapacitás is elég nagy ahhoz, hogy egy hétvégi kiruccanáshoz (kerékpárral vagy anélkül) is beférjenek a legszükségesebb holmik. De teljesített már szolgálatot repülőn is, ahol épphogy betolható a legkisebb személyi poggyász sablonjába.
Nézzük sorjában, mi mindent tud a Deuter Giga Bike: A tárolókapacitás 28 liter, valóban alkalmas komolyabb túrákhoz is. A méret gyári adatok szerint 46x31x23 cm, de a szoft anyagnak köszönhetően ez nyilván idomul kicsit az igényeinkhez. Laptopból a manapság használt legnagyobb méretű modellek is kényelmesen elférnek, a gyári adat szerint 15,6”-osig, nekem egy 15,5-os mellett azért marad még ráhagyás, 16”-os tuti bezipzározható. Persze alternatív felhasználás is adott, a mellékelt kép szerint 4 palack bor kartonokkal elválasztva is befér, de csomagolhatunk ide olyan ruhadarabokat is, melyeket nem szeretnénk összegyűrni, valamint iratok tárolására is alkalmas a laptoptartó.
A nagy (40x29x4cm) vastagon párnázott laptoptartó rekesz mellett van egy másik nagyobb tárolóegység, aminek alsó feléből elfoglal kicsit a 100%-osan vízálló esővédő huzat, ami egy kívülről nyitható zipzáras zsebben található. Elöl egy kisebb rekesz van még rengeteg különböző funkciójú zsebbel, kampóval, ennek az alsó felébe integrálták a sisaktartót is, ami a legnagyobb méretű enduró fejvédőket is fogadja, ha éppen egy másfél órás lassú hegymenetet küzdenénk le. De van itt irat és tárcatartó, kulcs, fogkefe, toll, meg mittudoménmégmi-tartó, divatos szóval élve „kreatívan” pakolhatunk. Kívül is van még egy kisebb zárható zseb elöl, valamint két nem zárható zseb oldalt, mondjuk kulacsoknak. Dedikált Camelbak opció nincs, ami logikus, aki ekkora zsákkal bringázik, nem veszít semmit, ha megáll elővenni a frissítőt.
A rögzítési lehetőségek professzionálisak. Nem csak a vállpántok bőségét, de helyzetüket is állíthatjuk a hátizsák tetejéhez képest, vagyis a zsák egészen a tarkónkhoz közel is lehet, ilyenkor a felső hátra támaszkodik a teher, nem zavarja a derekunkat. Elöl állítható magasságú mellhevederrel, valamint eltávolítható csípőövvel rögzíthetjük a hátizsákot, tulajdonképpen milliméterre pontosan úgy, ahogy akarjuk. Oldalt kompressziós hevedereket találunk, ami például a már említett személyi poggyász korlátozásnál jól jön, könnyen összehúzhatjuk a zsákot tartalmával együtt.
Nem csak a tökéletesen személyre szabható rögzítés, a sisaktartó és az esővédő miatt kerékpáros hátizsák a Deuter Giga Bike, hanem az anatómiailag formált, párnázott vállpánt és a kiválóan szellőző, 2017-re megújult Deuter Airstripes hátrendszer miatt is. Javítottak a gerinc mentén futó szivacsoszlopok anyagán és pozicionálásán, valamint intenzívebb lett a perforációjuk is – így az új Airstripes már 80%-os szellőzést biztosít a hátnak. A derékrészhez érve a szivacsozás a gerinchez közelebb halad, és keskenyebb is lesz, ezzel pedig az új, szellősebb, hálós derékpántok még jobban, még nagyobb felületen és még pontosabban illeszkednek a derékhoz.
Több mint féléves használat során kiderült, hogy az anyaga rendkívül tartós, mintha új lenne, pedig a bringázás komoly igénybevételnek teszi ki. Önmagában az esőnek az esővédő huzat nélkül is ellenáll és az átlagosnál sokkal kevésbé izzad meg a hátunk is alatta. Tárolórekeszből annyi van, hogy velem többször előfordult, hogy keresgélni kellett valamit, melyikbe is raktam… Negatívumként nem is nagyon jut eszembe semmi, talán annyi, hogy üresen sem könnyű, 1200 gramm, de lévén nem fogunk vele maratonozni, azért ez tolerálható a rengeteg jó tulajdonságért, opcióért cserébe. Nagyon ajánlom mindennap használható táskának, túrázni, dolgozni, egyetemre, iskolatáskának is! Ha azt nézzük, hogy minden bizonnyal hosszú évekig szolgálhatja tulajdonosát, a 34 590 Ft-os ár is reális érte. Karácsonyi ajándéknak sem utolsó ötlet bringásoknak…
