Az enduro géposztállyal kapcsolatos Eurobike-os kutakodást ezúttal az Alutech, a Beone, a Commencal, az Intense, a Lapierre, a Nicolai, a Nuke Proof, a Rocky Mountain, a Rotwild, a Santacruz, a Scott, a Specialized, a Stevens és a Trek standján folytatjuk.
A Santacruznál a Nomadnak van már karbon változata is az alu mellett. Élőben szerintem az alu szebb volt, de ízlések és pofonok. Mindenesetre a karbon már bőven három kiló alatt van, ami nem rossz ekkora rugóútnál. Ráadásul sokkal merevebb is lett, ami jót tesz az irányításnak, hajtásnak és a mozgásnak is.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Santacruz
A Butcher pedig az új felfüggesztésükkel készült nagyobbik gép. A szépségével biztos nem fog hódítani, de az árcímkéjével annál inkább, mert a hírek szerint háromszázezer forint alatt lesz.
A Rocky Mountain pedig büszkén mutogatta az összehasonlító tesztek legmerevebb gépét (mind abszolút értékben, mind pedig tömeg-merevség arányban). Ugyanakkor a működésben már állítólag nem brillíroztak ennyire, mert a rugóútja kevesebbnek érződik, mint amennyi ténylegesen. A mászó képessége (75 fokos nyeregvázcsőszög) viszont kifogástalan.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Trek
A sokszoros Megavalanche győztesnek, és talán a világ egyik legszerényebb versenyzőjének, René Wildhabernek a versenygépe. Alaposan körbejártam, de semmi extra nincs rajta. Sőt… Be kell látni, hogy a lábaiban van az a plusz, amivel szinte verhetetlen azon a bizonyos 30 kilométeren a francia Alpokban.
Ő se menne már a kötelező enduró kellék, az állítható nyeregcső nélkül, amelyből jövőre már hatalmas kínálat lesz, ugyanis legalább 8-9 gyártónak láttuk különböző modelljeit. A képen a Rock Shox Reverb modellje látható, amit sikerült is kipróbálnom. A kormányról gombnyomással vezérelve fokozatmentesen 125 mm-t lehet fel-le állítani. Nagyon könnyen indul meg, és nagy erővel jön fel (a sebessége állítható), így alig kell tehermentesíteni a nyerget. Az egyszerűbb és olcsóbb változatok 100 mm körüliek és a nyereg alatti karral vezérelhetők. Bizonyos márkák pedig nagyjából három fix állásban engedik mozgatni a nyerget: azaz van egy mászó, egy gurulgató (pár centivel alacsonyabb), meg egy lejtőző (teljesen letolt) helyzet.
És mire jó az állítható nyeregcső? Ha csak tekergetünk, akkor is jó, ha nem kell megállni, és le-fel tologatni a nyerget, de egy versenyen már nagyon komoly időtényező lehet. Hazánk legrutinosabb Megavalanche résztvevője, Pántya Zsolt az egyik évben kiszámolta, hogy a kvalifikációs futamán kb. 40-50 másodperce ment el azzal, hogy a húsz kilométeres pálya durva, sziklás lejtői előtt le kellett tolnia, a komoly mászások előtt meg fel kellett húznia a hagyományos nyeregcsövét az ideális pozícióhoz. A végén 50 másodperccel maradt el a továbbjutástól. Tehát egy enduro versenyen nélkülözhetetlen a gyors állítás lehetősége, de mindenki, aki valaha kipróbálta, nem tud leszokni róla. Ma még nehezek (500-600 g) és drágák 50-75.000 Ft, de ezek az adatok a terjedésükkel együtt fognak javulni.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Trek
A láncvilla védés legáltalánosabb módja: szigetelőszalaggal körbetekert belső gumi.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Trek
Se egyedi, névvel ellátott alkatrészek, se egyedi fényezés. Helyettük szériagép, kábelkötegelők, átlagos Truvativ és Sram alkatrészek.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Trek
Levegős Lyrik 170 mm mozgással, és ugyanennyit tudó RS prototípus hátsótag, amelyet a DHX Air ellenfeleként pozícionálnak. Brendan Fairclough is ilyennel ment az idei Megán, de az övé féltávnál szétdurrant. Az eddigi Monarch tagok pedig nagyon lomhák voltak. Szóval a hátsó részen van még mit fejlődnie a Rock Shoxnak, de remélhetőleg jövőre már megbízhatóbbak és jobbak lesznek. Állítólag a Lyrikekben állandóan meghibásodó 2step rendszert már jövőre egy teljesen újra cserélik.
Egy újabb gyöngyszem, ami azért picit alulépítettebb, mint amivel a háttérben látható Sam Blenkinsopot versenyeztették az idei Megán, ahol szenzációsat ment. Szóval a versenygének és a gyönyörű részletmegoldások a gépben vannak.
Egyik személyes kedvencem a Nuke Proof volt. Egyrészt tetszetősek a sárga-fekete kombinációik, másrész ár-érték arányban talán ők adják a legjobb dolgokat az enduro/DH vonalon. Már két Megán is tesztelték a képen látható prototípus vázat, amelyből a februári gyártásra még egy 300 grammot faragni fognak, hogy 3 kiló körül legyen taggal. 150 mm út, 36-os lánctányérhoz optimalizált forgáspont-magasság a tökéletes tekerhetőségért, és 12 mm-es átütőtengely. Natúr, fekete és sárga színekben lesz elérhető. Ja, és 300.000 Ft alatt lesz az ára…
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Intense
Az Intense nagy enduró gépe az Uzzi. Állítható rugóút, tengelytáv és középrész magasság. Katonás dizájn és „lopakodó-fekete” festés. Persze elérhető a klasszikus Intense pirosban is.
A Scott hosszúutas gépe pedig a Genius LT, ami elöl-hátul 180 mm-t tud mozogni. Mászáskor a Cannondale tagjához hasonlóan ez is csökkenti az utat, és változtatja a karakterisztikát. Persze, csak ha a kormányról vezérelve ezt mi is így akarjuk. A 180 mm ellenére inkább hosszú utas túragépként viselkedik az előzetes tesztek alapján.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Stevens
Ugyanez igaz a képen látható Stevens gépre is. Jobban mászik, mint lejtőzik. A kiegészítőkben azonban nincs hiba.
Az enduro kategória névadójának lelke. A német piacon az alap (alu) Enduro ebben a rikító színben lesz kapható, míg a karbon már némileg visszafogottabb. Természetesen a háromállású 125 mm-t mozgó nyeregcső már be lesz kötve.
Eurobike 2010: enduro érdekességek - Specialized
A Specinél 2011-től lesz egy Evo sorozat is, amely az adott kategóriák gyári tuningját jelenti, azaz egy-egy modellt felhúznak kicsit a következő kategória felé. A képen az Enduro Evo látható, amelybe acélrugós tag és hosszabb utas villa került.
Eurobike 2010: enduro érdekességek - Specialized
A bringa, amely ár érték arányban agyonveri még a cégen belül fölötte álló gépeket is. Annyira jól sikerült konstrukció, hogy hosszú évek óta változatlanul gyártják. Kispénzűeknek a legideálisabb választás, ha egy profin mozgó olcsó gépet keresnek az AM és enduró kategóriák határán. A külföldi fórumokon, és több tesztben is jobb gépnek tartották sokan, mint a nagyságrendekkel drágább, és elég hamar le is váltott Enduro SL-t.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Commencal
A Commencal hosszú utas Metája. Talán a név maradt, míg a rugóút nőtt. Látszott, hogy ők kijöttek a kiállításra (egy teljesen más kategóriájú és színvonalú gépeket forgalmazó cég standján volt kint három gépük), mert valami miatt kint kell lenni, de semmi energiát nem öltek abba, hogy az érdeklődők bármit is megtudjanak a gépeikről. Tehát, ha kizárólag az általuk közölt információkra hagyatkozva akarok tájékoztatni, akkor annyit mondhatok, hogy ez egy kék Commencal váz.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Rotwild
A Rotwild új gépe, ami az alatta olvasható szöveg szerint mértékadó (mérföldkő), azaz ők diktálnak. A már nagyon régóta létező – egyébként remek – Horst link (ismertebb nevén FSR) rendszer átvétele nem éppen divatdiktálás, de mindenképpen okos tett. Annyiban viszont igazuk van, hogy a gép ránézésre tényleg mindent tud, amit 2011-ben el lehet várni egy endurótól: állítható rugóút, lockolható tag, állítható nyeregcső, jó geometria(i adatok).
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Alutech
Az Alutech meg az a cég, akik imádják a hegesztési varratokat, meg a vaddisznónak látszó bringákat. Ezek itt is megvannak, de a link helyzete elég laposnak tűnik ahhoz, hogy kellően progresszív legyen az út vége. Persze, feltételezésünk igazolásához ki kellene próbálni a gépet, de az tény, hogy ilyen szögben álló linket ilyen rendszerű vázon még nem láttunk. Mivel német cég, így a német sajtóban előbb-utóbb úgyis tesztelik majd, és akkor kiderül, hogy jól okoskodtunk-e.
Erről beszéltem a bevezetőben: egy (kellően állítgatható) váz, kétféle bringa. A narancssárga vérbeli enduro, a fekete pedig már inkább 180 mm-t mozgó FR gép. Akinek van egy endurója, és nincs pénze két gépre, az apránként vehet egy plusz acélrugós tagot, meg egy többet mozgó villát, meg két DH gumit, és fél óra szereléssel van egy teljesen más bringája. A Nicolai esetében pedig a váz annyira alakítható, hogy a fentiek cserélésével nemcsak a mozgáson változtathatunk, hanem a rugóút hosszán, meg a geometrián is.
Így a harmincas éveinkbe már egyre beljebb kerülve azon vesszük észre magunkat, hogy már nem feltétlenül akarunk elsőként leérni a hegyről, illetve ezt nem is a legdurvább ösvényen akarjuk megtenni. Inkább csak élvezni akarjuk a bringázás minden pillanatát, akár felfelé is. Lefelé meg csak suhanni szeretnénk, bedőlni az ívekbe, elemelni a gépet minden kis pukliról. Szóval, vágyainkhoz az igazi örömbringát keressük…
A fentiek persze nem esnek meg mindenkivel, aki harminc éves lesz, de egyre több barátomnál – és főleg magamnál – is ezt tapasztalom. Szerencsére a gyártók is kezdenek erre ráérezni, és a megváltozott igénye(in)khez egyre megfelelőbb gépeket készítenek. A gond csak az, hogy talán kicsit nagy a káosz az elnevezések közt, mert ugye van all mountain, AM plus, enduro, super enduro, mini DH és freeride, csak, hogy a leggyakoribbakat említsem. Ez itt hat elnevezés, de nagyjából a 140-180 mm-es kategórián belül van mind, így egyértelmű, hogy hatalmas az átfedés. Ráadásul ugyanarra a vázra lehet építeni egy AM plus és enduro gépet, vagy akár egy mini DH gépet is.
Röviden azonban azt mondhatnám, hogy az AM és AM+ gépek 140-150 mm-t tudnak, és ők a legkiegyenlítettebbek a mászó és a lejtőző tulajdonságokat figyelembe véve. Ők az alpesi túragépek elöl sokszor még három lánctányérral.
Az endurók 160 mm körül mozognak, és náluk már egyértelműen alárendelt szerepű a mászás. Az állítható villáknak, tagoknak hála, szinte bárhova feltekerhetők, de lefelé lesznek csak igazán elemükben. Masszívabbak, nehezebbek, és laposabb a fejcsőszögük, de még meredek a nyeregvázcsövük. Ők az ideális Megavalanche bringák, maximum két lánctányérral, de már rockringgel, láncterelővel és – egyre gyakrabban – állítható nyeregcsővel.
Az endurók elvadított és leszűkített felhasználási területű változatai a Mini DH gépek. Tulajdonképpen ők az ideális hazai DH biciklik. Minden ugyanolyan rajtuk, mint a 200 mm-t mozgó nagytesóikon, csak 160 mm körül mozognak: egy lánctányér, láncterelő, tekercsrugós és lineáris mozgású tag és villa, lapos szögek, alacsony középrész. Lefelé azért élvezetesebbek, mint az igazi DH gépek, mert ugyanúgy lehet velük döngetni, csak a kisebb tömegük és méretük miatt sokkal játékosabbak. Persze, egy igazi DH pályán nem tudnak eleget.
Az ő lejtőző tulajdonságaikat próbálják elérni az endurók. A két kategória közt a működésbeli különbség már nem a geometrián vagy a rendszerek különbözőségén múlik, hanem inkább azon, hogy az endurókra jellemző levegős tagok még mindig nem tudnak versenyezni a tekercsrugók finom mozgásával. Persze ezt a nagy gyártók állandóan igyekeznek megcáfolni. Eljön majd az idő – akár pár év múlva -, amikor már igazuk lesz, de egyelőre hátul még a tekercsrugó az úr. Tehát, aki teheti, az keressen egy jó enduro vázat, és vegyen hozzá kétféle tagot, ha DH-gépként is használni akarja. És akkor lássuk mi a választék!
Azokkal kezdeném, amelyeket sikerült a tesztnapon kipróbálnom, ahova már alaposan felkészülve érkeztem, mert magam is enduro vázat keresek. Az előzetes beharangozók és nemzetközi tesztek alapján az új Norco Range sorozatra, a Canyon teljesen új modelljére, a Strive-ra, a Giant Reignre, a Liteville 301-re és persze a kategória névadójára, a Speci Endurójára voltam kíváncsi. A tesztelés elég egyszerűen zajlik a kötelező regisztráció után. El kell kérni a kiszemelt gépet az adott standon, leadni a személyit, és már lehet is indulni. Három különböző nehézségű pályát jelöltek ki, amelyek jobbára sima dózerutak voltak. A legnehezebb nyomon volt egy 50 méteres brutális lejtő gyökerekkel, vízmosásokkal. Ez volt az egyetlen rész, ahol érdemben kiderült volna valami a mozgásról, de itt meg olyan mértékű sár volt, hogy egyszerűen a bringán maradás is művészet volt. Mert persze egyik gépen sem volt sárgumi. Ezért az alábbi beszámolókat ne vegyétek igazi tesztnek, inkább csak a benyomásaimat és sejtéseimet foglalnám össze
Tudtam, hogy a Canyont nem lesz egyszerű megszerezni, hiszen itt mutatták be először élőben, és az összes német magazin az összesen két darab Strive-ra pályázott. Délelőtt fél 11-kor már 3-ra volt csak időpont, amiből a gyakorlatban negyed öt lett. Akkor is egy nagy újság szekérnyi fotóscuccal el akarta happolni, de voltak annyira korrektek a standnál, hogy nekem adták a gépet egy fél órára, mivel már 70 perce ott szobroztam és mosolyogva tűrtem a „mindjárt itt lesz a gép” dumákat.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Canyon
A képen az új csőformák kialakításának lépéseit láthatjátok. Eddig a Canyon többnyire egyenes csöveket használt, de itt már ők is bevetették a nagynyomású folyadékokat.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Canyon
A gép az eddigi FSR rendszer helyett egy linkáttétes egyforgáspontos rendszert kapott. Emiatt a német fórumokon keményen támadták őket. A gép új rendszerével a tervezők azt akarták elérni, hogy elférjen egy kulacs is a vázban – ami valljuk be, simán egy nagyon hülye indok… Évek kellettek, míg az ivózsákok ki tudták szorítani a kulacsokat a nem versenyorientált (alpesi) túragépekről, mondván, hogy praktikusabb a háton vinni azt a kis pluszt, mint a gépen, meg ugye több is fér bele. Egy 160 mm-s géppel meg mindenki küldeni fogja lefelé, és a nagyobb ugrásoknál már egy sima kulacstartó sem tud bent tartani egy 7 decis kulacsot.
A másik indok a merevség volt. Ha ugyanis egy forgáspont van a láncvillán – nyilatkozta a főmérnök -, akkor az rugalmasabb, mint ha nincs ott. Ez biztos így is van, mert bitang merev volt az új gép, de az eddigi – ezek szerint rugalmas – gépeikről is minden teszt azt írta, hogy merevek. Nem beszélve arról, hogy az általuk kárhoztatott rendszer tökéletes a Lapierre-nek, a Liteville-nek, a Specinek, a Norcónak, és még sok egyéb cégnek.
Na, de ennyit a kötözködésről. Mert végül is a fenti márkáknál jóval olcsóbban kapunk egy hihetetlen merev vázat, remek kiegészítőket, és egy állítható utas nyeregcsövet. A nem Hammerschmidtes változatot tudtam hajtani egy kicsit. A geometria a 66-os fejcsőszöggel és a 73 fok körüli nyeregvázcsővel ideális enduró tulajdonságokat jelent: nagyon jól gyorsítható, szinte pogózásmentes – még kiállva tekeréskor is -, és lefelé is kívánja a vadulást. Ugyanakkor ezen a gépen értettem meg a német kollégák „der Hinterbau ist sehr straff” kifejezését. Olyan volt ugyanis, mintha nem mozogna eleget, vagy nem nyelne el mindent, de lenézve mégis azt láttam, hogy hihetetlenül dolgozik a tag. Nem volt az a „mindent kivasal” érzés, ugyanakkor mégis jól mozgott, és/de minden talajegyenetlenségről jelzést adott.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Canyon
Annyira alacsonyan és laposan fut a támvilla, hogy a lánc nem férne el az erős hajlítás nélkül az alsó fokozatokban. Emiatt állandóan belevertem a sarkamat tekerés közben.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Canyon
Ez az, amitől borzasztó merev a váz: az X-12-es tengelyszabvány, amely 120 mm fölött már mindenkinél feltűnt. És ez nagyon jó, mert talán végre teljesen leváltja majd a béna gyorszárat.
Összességében tehát a Strive egy kicsit lomhán mozgó, és talán már túl merev gép, amit hihetetlen pontosan lehet irányítani, és merevgépesen lehet sprinteltetni. Egy jól belőtt taggal, mind felfelé, mind pedig lefelé sokat ki lehet hozni belőle. Lefelé viszont vannak nála jobban mozgó gépek.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Liteville
A Liteville azonban nem tartozik ezek közé. A képen látható tuningolt változat talán igen, de az eredeti rövidebb linkes és DT tagos gép, amit tesztelhettünk, biztosan nem. Elöl hátul itt is megvolt ugyan a 160 mm, meg az FSR rendszer is, de ennek ellenére lomha volt a gép lefelé. Felfelé nagyon megy, de lefelé inkább csak AM gépnek tűnt. Valószínűleg ezért is húzták fel 170 mm-re a képen látható módon (hosszabb és csapágyazott a link), meg tettek bele egy nagyobb tagot. Persze lehet, hogy csak a DT tag ludas a dologban. A legutóbbi Bike enduro tesztjében a német kollégák a FOX taggal már ki is hozták győztesnek, ami a mezőnyt látva a rájuk jellemző „felhúzzuk a hazait” – gazdaságpolitikai szempontból egyébként dicsérendő – módszerüknek tudható be. De legalábbis gyanús, hogy egy tagcsere és egy centivel hosszabb rugóút hirtelen ennyire megváltoztasson egy gépet. A mászó eredménnyel amúgy maximálisan egyetértek, főleg az állítható villával.
Amúgy a gép egy igazi műremek. Tulajdonképpen minden színben rendelhető, mindféle felszereléssel is, így két egyformát nem nagyon látni, főleg, hogy keményen félmillió fölött van a váz. Érdemes megnézni a vázba integrált láncfeszítőt.
Eurobike 2010: enduro érdekességek– Liteville
Itt látható a házi márkájuk (Syntace) által hozzá gyártott 100 gramm alatti rockringgel kombinálva. Ez az igazi rendszerintegráció.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Liteville
És a mérnöki csúcsteljesítmény: FSR a finom és fékfüggetlen mozgásért, egy csavarral rögzített váltó és váltóvédő, csavaros váltófül, és az ő találmányuknak számító X12-es átütőtengelyes merev rendszer. Ez a csillagos ötös hátsórész. Ma ennél biztos nincs tutibb kombináció.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Liteville
Gépeiket a 901-et (200 mm) és a hátul lógó 301-eket a kiállítás alatt végig ki lehetett próbálni a deszka tesztpályán.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Norco
A kanadai Norco volt a kedvencem, és a tesztelt négy gépből ezt választottam volna, mert itt volt meg leginkább az összhang a mászó- és lejtőző képesség, a játékosság és a merevség között. Ők inkább csak újragondolták ezt a Range sorozatot. Elöl-hátul 160 mm, könnyű, de még erős kerekek, és nagyon jó mozgás. Ez a gép nem mászott olyan jól, mint a Liteville, de lefelé végig vigyorogtam. Nagyon könnyen lehet mozgatni és ugratni vele. Érződik, hogy a North Shore erdeiben született.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Norco
Két remek ötlet látható a himbakaron: az egyik, hogy egy darabból készült (a nyeregvázcső előtti rész, amin a matrica van, átfut a túloldalig), így nagyon merev, a másik, hogy a gép emelését könnyítendő, az ujjainknak hullámokat martak az alsó részébe.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Norco
Ez is egy etalon hátsórész. Ha lehet, akkor még letisztultabb, mint a Liteville-é.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Giant
A kép tetején látható Reign X1 lenne a négy tesztelt gépből az, amelyiket DH-ra választanám. Indokaim: elöl-hátul acélrugós rendszerek dolgoznak. Ennek, mint írtam, érzékenységben nincs párja. És a gép ennek ellenére megdöbbentően könnyű volt. Mászni persze már nehézkes volt vele, mert nem zárható a tag, és kiállva bizony hintázik, illetve nem állítható utas a villa. A kettő együtt pedig már hátrány felfelé. Mivel mindkettőre van megoldás a márkán belül, ezért mindenki eldöntheti, hogy miben akar kompromisszumot kötni: mászásban vagy lejtőzésben.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Transition
A Transition a TR250-nel nem vacakolt sokat. Fogták a TR450-et és összehúzták 160 mm-re. Így kell tökéletes mini DH gépet csinálni. Ez az a bicikli, ami verhetetlen lenne, mondjuk a kék kereszten a Mátrában. A tömege miatt jól gyorsítható, ugyanakkor DH-gépesen mozog.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Morewood
A Morewood is ugyanezt tette a Kalulával, amit ők is a nagy gépükből butítottak le. Azzal is sorra nyerték a külföldi teszteket, de ezzel is a mini-DH kategóriában. A FOX tagnak hála pedig már az ára is elfogadhatóbb lesz egy kicsivel.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Orange
Az angol Dirt az Orange-el kapcsolatban elfogult annyira, mint a németek a saját márkáikkal szemben. Mivel Orange-hez komoly terepen még nem volt szerencsém, ezért nem vitathatom azt az állításukat, hogy ez a világ egyik legjobb Megavalanche gépe, de az is tény, hogy nekem a kiállítás legszebb 160-at mozgó gépe volt. És bár a konstrukció nem a legmodernebb, de biztos, hogy a legkiforrottabb. A CCDB tag pedig csodát tesz, még egy gyenge vázzal is. Ezt tapasztalatból is mondom.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Yeti
A Yeti ASR-7 a rugóút alapján simán enduró gép, de a külföldi tesztek alapján inkább az AM kategóriába való, ugyanis sokkal jobban mászik, mint amit lefelé tud. A konstrukcióból adódóan meg kisebb termetűeknek egyszerűen túl magas is.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Yeti
Ez pedig a kisebb AM gépük hátsó része, gyönyörű részletekkel, és az ősi Yeti emblémával.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Morewood
A Morewood új és még prototípus AM gépe hátul 150 mm-t tud.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Morewood
Ez a Split Pivot nevű forgáspont a gép lelke. A tengely maga a forgáspont. Dave Weagle licensze ez is. Érdemes megfigyelni a PM fékrögzítést is. Pár éve már jeleztük, hogy elterjedhetne már. Szerencsére a gyártók is rájöttek, hogy ez a jobb rendszer.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Morewood
Itt pedig a tag és a forgáspont van egy tengelyre fogatva. Az első váltót rögzítő szem formája is kezd nagyon egységesülni a legtöbb gyártónál. Terjedőben van a rugós egységeken a gyári százalékos beülésjelzés is. Végre nem házilag kell a kis gumigyűrűkkel bíbelődni.
Eurobike 2010: enduro érdekességek – Last
A Last endurója sem szebb, mint a DH gépük, de ez is nagyon merev, és finom mozgású.
A Red Bull Rampage versenyre első alkalommal 2001-ben került sor, a koncepció pedig azóta változatlan: a világ legjobb freeriderei küzdenek meg egymással Utah-ban. Az idei versenyen, 2010. október 2-én összesen 25 rider vág neki a pályának, és a selejtező futamok során legjobbnak bizonyuló 10 szerencsés kerül az október 4-én sorra kerülő döntőbe.
Red Bull Rampage 2010
Az alábbi ablakban lehetőség nyílik arra, hogy a versenyt élőben követhessék az érdeklődők. A program pedig a következő: 2010. szeptember 29.-október 1. – nyilvános edzések; október 2. – kvalifikációs futamok; október 3. – döntő előtti nyilvános edzésnap; október 4. – döntő. A legtöbb pontot szerző versenyző a győztesnek járó 25.000 dollárral lesz gazdagabb…
Ismét eltelt egy év, és alig volt DH szakágbeli esemény idehaza… „Helyzet van” tehát, így idén pontosan ezen felbuzdulva próbálunk év végén egy „Low Budget”, családias hangulatú, gurulásokkal és emlékek sokaságával teli hosszú hétvéget szervezni a lejtőzés megszállottjainak. Az időpont 2010. Október 7-10., a helyszín pedig ismét Schladming…
Schladming, DH hétvége
Az elmúlt évektől eltérően egy különleges lehetőséggel próbálunk maradandó élményt nyújtani a résztvevőknek, így a sítáborokhoz hasonlóan egy hatalmas Neoplan busszal együtt indul a csapat az Óperenciás tengeren és az Üveghegyen is túl fekvő Schladmingba.
A hegyigépek után most következzenek az aszfaltra termett masinák és a krosszgépek. A Cube azt a szegmenset sem hanyagolja – sőt! Legalább olyan értékű fejlesztéseket vonultatnak fel, mint a hegyigépeknél. Az arra fogékony kerékpáros itt is egyik ámulatból eshetett a másikba. Lássuk hát!
Eurobike 2010: Cube
Hadd legyek kicsit önző, és kezdjem a személyes kedvencemmel, az Aerium HPC-vel! A Cube jópár éve ott van az időfutam gépek piacán is, és elég tetszetős eme csúcsmodelljük. A festés a márka csúcsgépeire jellemző team színezet, mely ugyan évről-évre csiszolódik kicsit, ám az összkép marad. A monocoque váz műszaki tartalmára ugyanez igaz, apró módosítások vannak, de a lényeg marad: visszafogottan megformált, kiegyensúlyozott megjelenésű váz. Nincsenek a csövek ötletszerűen agyontorzítgatva „agyonszobrászgatva”, nincs tele mindenféle csúcsos kiszögellésekkel és hasonló többnyire öncélú formálásokkal, mely a tucat tajvani vázakra oly gyakran igaz. Itt csak az egyszerű, letisztult csepp alakú csőkeresztmetszetek vannak és a kiforrott geometria. Talán csak az nyeregvázcsövön variáltak kicsit, ahogy rásimul a hátsókerékre lekövetve annak vonalát, de ez éppen kellőképpen izgalmassá és aerodinamikussá teszi a gépet. Egyébként FSA SL-K, Dura-Ace, új Xentis karbon kerekek és hófehér Syntace alkatrészek egészítik ki a vázat.
Eurobike 2010: Cube
Ez pedig az ő spéci nyeregcsőbilincse, mely az aero karbon nyeregcsövet rögzíti. Saját maga a vázhoz rögzül két csavarral hátulról, így nem szorítja meg az nyeregvázcső-csonkot, amit jelen esetben el is hagytak. A Twin Mold Technology felirat majd minden karbon vázukon ott figyelt. Annyit takar, hogy a karbon váz gyártásakor a csövek találkozási pontjainál fix belső formát alkalmaznak, és arra préselik a karbonszövetet, így kevesebb műgyantára van szükség, illetve szorosabban kapcsolódnak a karbonszálak, ami a tömeget csökkenti, a szilárdságot pedig növeli.
Eurobike 2010: Cube
Ez pedig a „hagyományos” aero nyeregcsőbilincs szép kivitelezésben a kicsit elérhetőbb áru verzión az Aerium Pro-n. A Cube is egyre nagyobb arányban építi be a saját nevén futó alkatrészeket, melyek maguk is egyre magasabb minőségi színvonalat képviselnek. Ez a nyeregcső is az egyik legjobb – fokozatmentesen állítható szögű, 2 csavaros – nyeregrögzítési móddal rögzül a szintén saját márkás nyereghez.
Eurobike 2010: Cube
Ez pedig a Aerium HPC koskormányos párja a Litening Super HPC Race. A Cube Team színek ennél a modellnél is alapnak számítanak, akárcsak a topkategóriás Syntace és Easton alkatrészek. Utóbbiak közül az EC90SL villát és az új EC90SL kerekeket emelném ki. Előbbi a tapered mivolta ellenére is igen jó súlyban van (380 g), utóbbi a rohamosan terjedő peremes külsőt fogadó fullkarbon felnis kerekek képviselője, 38 mm-es profilmagasságával és 1530 grammos tömegével ideális kompromisszumot jelent a kis légellenállás és az alacsony tömeg között, kerámia csapágyai pedig a tartósságról gondoskodnak. Az árát jobb, ha nem is kérdezzük…
Eurobike 2010: Cube
Ennél a gépnél is elidőztem kicsit, nem könnyen eresztett a látványa. A mindenhol kékkel megbolondított fekete annyira ütős kinézetet kölcsönöz a Litening Super HPC SL-nek, hogy a kiállítás legdögösebb kerékpárja címre pályázhatna. Az esztétikai összhang tehát vitathatatlan, de a műszaki tartalom sem piskóta: monocoque karbon váz, ismét az Easton EC90SL villa és kerekek az Ultremo ZX külsőkkel, az új 11 sebességes Campa Super Record szett, valamint a top Syntace és Fizik kiegészítők, természetesen mind-mind színben igazítva a vázhoz. A gép össztömege 6,5 kg, szóval ezzel már a Touron sem indulhatsz!
Eurobike 2010: Cube
A titán az országúti vonalon sem hiányozhat. Íme hát a Litening HPT. A karbon azért szemmel láthatólag leszorította a trónról a titánt, hiszen a legtöbb cégnél már nem ez jelenti a csúcskategóriát. Így van ez a Cube-nál is, ezért kaphatott „csak” Ultegra szettet, EC70-es villát és Fulcrum Racing 5-ös kerekeket. Tőlem azért nehezen lehetne elvenni ezt a triple-butted titánvázat, ha valaki a kezembe nyomná… Az egész összkép nagyon elegáns a fehérrel kombinálva.
Eurobike 2010: Cube
A végletekig leegyszerűsített fejcsőforma itt is jellemző, viszont a titán montiváztól eltérően itt már bevállalták a bowdenek belső elvezetését is. Azért kár, hogy csak alunyakas villa jutott bele…
Eurobike 2010: Cube
Evezzünk a kevésbé horror áru gépek felé! Ez itt az Agree SL feketére anodizált vázzal, tripla tányéros Ultegrával. Bár terjed a compact meghajtás a háromtányéros helyett, azért akadnak hegyes vidékek, ahol a tripla hajtómű jelent csak igazi megoldást, ahogy ez HBalage kolléga nemrégiben megjelent írásából is kiderült. Ennél a gépnél már ez alkatrészek is kicsit visszafogottabb kategóriából kerülnek ki: alunyakas villa, középkategóriás kerékszett, „egyszerűbb” Syntace cuccok. Tömege így is csak 8 kg.
Eurobike 2010: Cube
A Cube évek óta a kínálatban tart néhány feketére anodizált vázú modellt, illetve néhány modellből ilyen változatot úgy a monti, mint az országúti vonalon. Mi a jó az anodizálásban? Az, hogy masszív, a festésnél jóval nehezebben leverhető felületről van szó – a cég szerint az eredetihez képest több mint 1000-szeresére nő ily módon a felület karcállósága -, és az sem jelentéktelen tényező, hogy egy váznál akár 150-200 grammos súlymegtakarítást is jelenthet a festéshez képest.
Eurobike 2010: Cube
A gép jobb papucsa egész közelről. Így már jól megfigyelhető a váz anodizálás után is megmaradó recés felülete. A váltóbowdent rejtve vezetik egészen a papucsig. A színes váltótartó fül pedig jövőre elhagyhatatlan kelléke lesz a Cube-oknak…
Eurobike 2010: Cube
Nem kell ahhoz méregdrágának lennie valaminek, hogy szép legyen. Ennek demonstrálása gyanánt mutatom be a Pelotont, mely az országúti paletta elérhetőbb részén tanyázik. A Tiagrás felszereltségű gépnél szerintem ízlésesen eltalálták a fehér-zöld színkombinációt. A zöld megjelenik a külsőkön kívül az egyedi matricázású Easton kerekeken és a nyergen is. A szép formájú Deda Black Hole villa már megszokott ezekben a gépekben, akárcsak a RFR-Ready For Race vázgeometria, mely a gép sportos jellemére utal. A hatást még egy világos zöld bandázzsal lehetne egyszerűen fokozni, ha a fehér elkoszolódott.
Eurobike 2010: Cube
És ismét egy kis ízelítő a női kínálatból. Mivel közülük is egyre többen folytatnak tudatosan sportos életformát, így megérdemlik a speciálisan az ő ergonómiájukhoz tervezett gépeket. Ez az Axial, mely a középső az országúti WLS (Woman Like Series) típuscsaládból. A fehér színdominanciájú, a hölgyek igényei szerint módosított geometriájú gépen Ultegrával megfűszerezett 105-ös szett adja a meghajtást, és az elmaradhatatlan egyedi színű matricákkal díszített Easton kerekeken gurul.
Eurobike 2010: Cube
Ez már a városiasabb vonal, melyet a Hyde-dal indítunk, azon belül is a Hyde Teammel, merthogy egy egész típuscsalád (5 típus) készül erre a koncepcióra: sportos geometriájú könnyű alu váz, aero profilú merevvilla, egyenes kormány és agyváltó, utóbbi alól csak a széria belépőtagja a Hyde Comp kivétel, az ugyanis „csak” Alivio láncváltós rendszert kapott. Hogy mire való: nos, erre azért nehéz választ adni, mert ezek a gépek nagyon sokrétűek: a korábban előszeretettel fitneszkerékpárnak mondott gépek funkcióját éppúgy betölthetik, mint a munkába járó – divatos szóval élve commuter – kerékpárok szerepét, de túrára, aszfaltos kirándulásokra is tökéletes választás lehet, mivel sárvédő és csomagtartó is szerelhető rájuk, és a 8-11 sebességes agyváltók is elég széles áttételpalettát biztosítanak. A széria csúcsmodellje, a Hooper Pro ugyanis az új 11-sebességes Alfine agyváltót kapta, míg a többiek 8-as Alfine vagy Shimano Inter agyváltót kaptak. Szóval ebben a kategóriában a Cube palettán az agyváltó szinte teljesen átvette az uralmat.
Eurobike 2010: Cube
Ahogy az előző képen látható volt, a váz nem csúszó-, hanem sima ejtőpapucsot kapott, így a lánc feszítéséről az excenteres középrész gondoskodik. Kíváncsi leszek, hogy az agyváltó mennyi idő alatt hódít el más kerékpár kategóriákat is a láncváltós rendszerektől. Az ez irányban végzett fejlesztésekről japán oldalról érdekes és meglepő információt hallhattunk, de erről majd egy későbbi cikkben…
Eurobike 2010: Cube
Bizony mások is elismerősen csodálták a Hoopert. Ő ugye a fent tárgyalt típuscsalád csúcsa. Az Alfine agyváltót Alfine hajtókar egészíti ki, a fékezésért is Alfine hidraulikus fékek felelősek, a gép a már tesztelésen nálunk is megfordult, és általunk az „über” minősítést kapott Schwalbe Marathon Supreme külsők új Evolution változatán gurul, de az igényesség a kiegészítőkre is kiterjed, hiszen azok jobbára a Syntace nevet viselik. Lássuk be, ez azért így együtt nagyon üt!
Eurobike 2010: Cube
EPO. Aki ezt használja, annak nem lesz rá szüksége – a név így is értelmezhető -, ugyanis elektromotor segíti használóját. A Hyde-Hooper vonallal együtt az „Urban Life Series”-nek nevezett szériába tartozik, mely azért beszédes név. Maga a gép nagyon stílusos lett, az e-bike-ok azon generációját képviseli, melyeket már eleve az elektromos meghajtás, és azok elemei köré terveztek. Az akkumulátorokat a megnövelt nyeregvázcsőben rejtették el, a motor pedig a jókora hátsóagyban kapott helyet. A gép igényességének megfelelően itt is hidraulikus tárcsák és Syntace alkatrészek színesítik tovább a képet.
Eurobike 2010: Cube
Ha már a motort nem tudták elrejteni, akkor megpróbálták beleilleszteni a gép összképébe, ezért kapott fekete-kék köntöst. Az agyon azért hagytak helyet a 10 sebességes lánckeréksornak is, melyen XT váltó dobálja a láncot. Képen van még egy érdekes apróság, a „pinhead lock”, vagyis gombostűfej kerékrögzítés. Gondoltak arra is, hogy az elektromotor drága mulatság, eltűnése már egy németnek is fejfájást okozhat, így nem árt védeni azt a lopások ellen. Ezt a csavarfejet csak egy speciális kulccsal lehet nyitni. Ugyanilyen rögzítéssel látták el a nyeregcsőbilincset is, így védve a szintén meglehetősen drága akkumulátorokat.
Eurobike 2010: Cube
A géphez természetesen jár egy kis fedélzeti állapotkijelző, mely egy konzolon kapott helyet. Az ergonómiai szempontokat szem előtt tartva a konzol bilincsén helyezték el a kapcsolókat, mellyel az üzemmódok közül választhatunk. De hogy miért kellett kábelkötegelővel rögzíteni szegény kijelzőt mindkét kiállított gépen, azt nem tudom…
Eurobike 2010: Cube
Az EPO-nak van egy teljesen mindennapi használatra felszerelt verziója is az EPO Fe, amely ráadásul elől is háromtányéros hajtóművet kapott, így az elektromotor mellett még 30 sebességfokozatot kínál. A felszerelés részét képezik a sárvédők és a világítás is. A kettőt szépen kombinálták, ugyanis a sárvédőre rögzül a Lumotec első lámpa…
Eurobike 2010: Cube
…és a hátsó lámpa is. Bár elsőre nem teljesen egyértelmű, de a hátsó sárvédőt tartó pálcák a hátsó lámpa széles takarólemezével együtt egy ultralight integrált csomagtartót is képeznek egyben. Szerintem utóbbi inkább csak könnyebb táskák kiszolgálására látszik alkalmasnak.
Eurobike 2010: Cube
Érdekes trendet véltem felfedezni a kiállításon: több cég kínálatában is megjelentek a merevvillás krosszgépek SL Cross néven. A Cube koncepciója így szól: könnyű hajtani, mert könnyű triple-butted vázra épül, a villa nem nyel el semmi energiát, viszont a terepgumiknak, az erős kerekeknek köszönhetően mérsékelt terephasználatra (sóderes és erdei út) is alkalmas. Ezt még kiegészíteném a sportos geometriával, és a 10,4 kg-os össztömeggel. Apró finomság volt a néhány nagy alkatrészgyártó nevéhez szokott szemünknek a Schürmann Yak felni.
Eurobike 2010: Cube
Ez pedig már a megszokott krosszkerékpárok egyik képviselője, neve nemes egyszerűséggel: Cross. A gép a krossz vonal felső végénél található, bár van még egy drágább testvére XT-XTR váltókkal felszerelve, de azt hiszem itthon a többségből már ez is kiváltja a „Mi kerül ennyibe egy biciklin?” típusú hitetlenkedő reakciót. Hát kérem szépen a SLX-XT szett, a hidraulikus tárcsák, a Syntace alkatrészek, Schwalbe Evolution külsők, hogy csak a fontosabbakat említsem. A gép relatíve könnyű: 11,5 kg pedálostul, megjelenése pedig egyáltalán nem marad el egy dögösebbre sikerült montitól sem.
Eurobike 2010: Cube
Jó darabig elég népszerűek voltak, majd a tárcsafékek kiszorították őket, aztán most mintha megint kezdenének terjedni. A Cube krossz szériájában különösen, mert Aliviós felszereltségtől felfelé amelyik gépen nem tárcsa van, azon mind a 2011-re megújított Magura HS33 fékek figyelnek, mind például ezen a Pure modellen is. A V-fékhez képest nagyobb fékerőt biztosítanak, amit kényelmesen, különösebb erőlködés nélkül tudunk kifejteni, és összességében talán olcsóbb is, mint a tárcsafék a kompatibilis kerekekkel együtt, talán ezért is került elő megint számos gyártó esetében a kalapból.
A Cube kerékpárok hazai forgalmazója a Velobike Kft. – www.velobike.hu
A 2010. október 2-án megrendezésre kerülő családi szabadidős esemény, a K&H olimpiai kerékpáros nap szervezői újabb programokról számolnak be. A városligeti 56-osok terén, a Budapest Sportiroda és a Sportaktív SE közös rendezvényén a „minden ami kerékpár” szlogennek megfelelően a Budapest túra, a sportági bemutatók és az alkalmi múzeum mellett további érdekességekre is sor kerül.
K&H Olimpiai Kerékpáros Nap
A rendezvényen fellép az ország talán legnépszerűbb freestyle-show előadója, Nagy „Gizmo” Attila és csapata. A kerekes korábban downhillben és slalomban versenyezve ért el bajnoki címeket, sőt, a ’97-es kapruni világkupán ezüstéremmel zárt. A szabadstílusú kerékpáros bemutatóra fél háromkor és fél négykor kerül sor, mely során nem maradhat el az egyik leglátványosabb elem, a hátraszaltó sem.
Az extrém vonalat erősíti a BMX flatland bemutató, ahol a szakág világbajnokától, Kun Ádámtól lehet tanulni az alapoktól a legnehezebb trükkökig. A BMX street látványosságait a nemzetközi szintű versenyeken szereplő Újvári Bobó és egy ifjú tehetség, Turányi Rómeó prezentálja. A rendezvényen mini félcső és még pár izgalmas elem lesz kiépítve, de a srácok kihasználják a helyszíni adottságokat, tereptárgyakat is. Az esemény sokszínűségét mutatják majd a futárversenyek, melyek közt lesz kiszorító, egyhelyben álló, csíkhúzó- és ügyességi verseny; a gyorsaságot a színpadra rögzített görgőn örökhajtós bicikli nyergében, 500 méteren, időre történő viadal alkalmával lehet összemérni.
Érdekes momentuma lesz a rendezvénynek Zelei József, Európa kerékpáros békenagykövetének érkezése, aki 2004 óta járja Európát, 36 európai országot és 27.000 km-et tudhat maga mögött. Kerékpártúráival minden esetben a kerékpározás népszerűsítését, a természet védelmét és a békét hirdeti. Jelenleg 10. európai túráját teljesíti, szeptember 11-én indult Budapestről, október 2-án érkezik a fővárosba, a városligeti 56-osok terére. Jubileumi túrájának érdekessége, hogy a béke jegyében minden megyeszékhelyen ültet egy békefát, illetve gyermekrajz-pályázatot hirdet. Ez a túra készíti elő a jövő évi New York-i expedíciót, ahol Barack Obama elnökkel kíván találkozni.
Ha „minden, ami kerékpár” – természetesen a művészet sem hiányozhat a K&H olimpiai kerékpáros napról. Az ART sátorban fog megjelenni a kerékpározáshoz kapcsolódó alternatív vonal. Lesz „Én és a bringám” fotózás, fotókiállítás, bringamozi, divatbemutató és „Csináld magad” kreatív sarok, ahol mindenki készíthet magának ékszereket kerékpáralkatrészekből. Láthatnak az érdeklődők kerékpáros alkatrészekből készült bútorokat, korhűen felújított régi kerékpárokat, gumibelsőből készült táskákat és pénztárcákat, a legkülönfélébb fényvisszaverőket.
A Magyar Kerékpárosklub szervezésében a közkedvelt – Bringázz s munkába! – BAM! Bringásreggelin reggel kilenctől hírességek várják a kilátogatókat.
A K&H olimpiai kerékpáros nappal kapcsolatos információk a folyamatosan frissülő www.kerekparosnap.hu oldalon találhatóak.
Forrás: A Budapest Sportiroda és a Sportaktiv SE közös sajtóközleménye
Vajon mi mozgat egy kerékpáros klubot? Mik lehetnek a kitűzött célok? Többek között ezekre a kérdésekre kerestem a választ a Balog Zoltánnal, a Szegedi Kerékpáros Sport Club elnökével folytatott beszélgetés alkalmával.
[vimeo]http://vimeo.com/15037057[/vimeo]
– Kiket vártok a klubba? Van-e korhatár?
– Az SZKSC-ben a tagok életkori megoszlása jelenleg 13 éves kortól 69 éves korig terjed. Szinte minden korosztály számára van versenyzési lehetőség az egyesületünkben. A hangsúlyt az utánpótlás-nevelésre és a kerékpársport tömegbázisának megteremtésére helyezzük, tehát elsősorban a fiatalabb, 13-17 éves korosztály jelentkezését várjuk nagyobb számban, de természetesen nyitottak vagyunk az ennél idősebb kerékpározni szerető érdeklődők felé is.
– Ti, mint kerékpáros klub, illetve te, mint ennek a klubnak az elnöke miben gondolkodtok, amikor a jövőbe tekintetek? Mik a céljaitok? Szponzorokat szerezni, hogy felnőtt csapatot tudjatok működtetni? Vagy ezt az élményt meghagyjátok másoknak, és inkább az utánpótlásra koncentráltok?
– Rövidtávú célunk az elkövetkezendő 1-3 évre az, hogy a sportágnak tömegbázist teremtsünk. Az U15, U17, U19 korosztályok országos bajnokságaira szeretnénk koncentrálni ebben az időszakban. Két edzőnk – Vasiljev Dejan és Fekete Lajos – munkálkodik a sikerek elérésében. Fontos számunkra az idősebb generáció is. Véleményem szerint a leghitelesebb minta a fiatalság számára az, hogy a 40-50-60 év feletti korosztály ugyanúgy ott van az edzéseken és az országos bajnokságokon jól szerepel. Ezért ennek a generációnak is az országos bajnokságokon való kiemelkedő szereplés a célja, és a példamutatás az edzéseken a fiatalabbak számára.
Elit női versenyzőnk Révész Anikó 2010-ben is két országos bajnoki címmel gazdagította eddig az SZKSC éremgyűjteményét. Ő elért eredményei, áldozatos edzésmunkája és a jó tanuló-jó sportoló címe alapján mindenképpen kiérdemelte a kiemelt támogatást az egyesület részéről.
Egy eredményes felnőtt profi csapat „üzemeltetése” egy más lépték már. Ahhoz a jelenlegi költségvetésünk sokszorosára lenne szükség. Talán majd idővel, ha továbbhaladunk a megkezdett úton, ez is összejöhet.
Közös edzésen az SZKSC
– Az SZKSC-nek miért éri meg az utánpótlást támogatni?
– A fiatalságé a jövő! A 10-15 éve az SZKSC magját alkotó tagság nagy többsége már elmúlt 30-40 éves, ami nagyszerű dolog egyrészről, hogy szinte mindenki hajtja bringát, és jelen van rendületlenül 10-20, de akad, aki 30 éve. Mégis az lenne a jó, ha kialakulna egy újabb és még sok további generáció, aki ugyanúgy ott lesznek 10-20-30 év múlva is az edzéseken. Szeretnénk továbbadni ezt a rengeteg élményt, szeretnénk bevonni ebbe a társaságba minél több fiatalt, hogy továbbvigyék ennek a sportnak az értékeit.
– Hogyan épül fel a klub? Hány ember működteti, a tagok milyen részt vállalnak a klub életéből? Van-e fizetett alkalmazottja az egyesületnek?
– Szervezeti felépítés szerint az SZKSC három szakosztályból áll: Országúti, Monti és Extrém szakosztály. Egy elnök, két elnökhelyettes, 3 szakosztályvezető, két edző és egy titkár, aki tisztségviselő az egyesületben, de szerencsére a tagságtól is rengeteg segítséget kapunk a feladataink elvégzéséhez. Nálunk egyelőre mindenki társadalmi munkában végzi a tevékenységét, de ezen szeretnénk változtatni, és megtalálni a módját, hogy az edzőink munkáját valamilyen módon honorálni tudjuk.
Időfutam Országos Bajnokság 2010
– Annak ellenére, hogy fiatalokra építetek és a korosztályos versenyeken szereztek érmeket, nálatok teker Révész Anikó immáron kétszeres időfutam bajnoknő. Ő mennyire profi és neki mit tudtok nyújtani?
– Révész Anikó a számára kitűzött célokat teljesítette és nagyon meggyőző eredménnyel nyerte meg ismét az országos bajnokságokat. Ő az edzésmunkát tekintve és felfogásban mindenképp profinak mondható, de ezeket az eredményeket főiskolai tanulmányai és munka mellett érte el. Egy ennél magasabb szint eléréséhez már ez a háttér nem elegendő.
Számára a technikát, a szervizt, a versenyekre való eljutást, a szállás költségeit állja az egyesület, továbbá a felkészülésben való segítséget, edzőtábor. Ez hazai viszonylatban kiemelkedő támogatásnak mondható, de Anikó eredményei is azok – így azt hiszem mindenki elégedett lehet ezen a szinten.
– Jól tudom, hogy Anikót megkeresték külföldi csapatok is? Amennyiben igen, hol és hogyan találták meg?
– A válogatottal szerepeltek külföldi versenyeken, és ott figyeltek fel a teljesítményére. Valóban érkeztek megkeresések ez ügyben.
– Tehát kijelenthetjük, hogy Anikó akár egy világszínvonalú versenyző is lehetne? Mekkora az esélye annak, hogy akár a 2012-es olimpián mondjuk első 10-be jöjjön be az időfutamon? Van-e erre egyáltalán esély?
– Ez már egy összetettebb kérdés. Magyarországon, amit ki lehet hozni főiskola és munka mellett azt Anikó elérte. Innen már sokkal több külföldi versenyzéssel lehetne továbblépni, de nem munka és tanulás mellett. Anikó életkorából és eredményeiből adódóan van még lehetőség, de akkor azt vagy jelentős hazai (szövetség, válogatott, olimpiai program stb.) támogatással lehet elérni, vagy – fáj kimondani, de ki kell – el kell engedni külföldre. De ez az ő és a Családjának a döntése kell, hogy legyen. Őbenne lenne lehetőség egy esetleges jó szereplésre az olimpia időfutam számában, amennyiben már most elkezdenék vele a tudatos edzésmunkát a hozzáértő szakemberek és segítőik.
Időfutam Országos Bajnokság 2010
– Az SZKSC mennyire folyik bele az országos kerékpáros életbe? Illetve mit nevezhetünk szerinted érdemi kerékpáros életnek ma Magyarországon? Az MKSZ és az MKSZSZ ami mindezt megtestesíti, vagy a klubok egymás közti párbeszéde jelenti ezt számodra, esetleg bringás emberek barátságáról és találkozásáról szól leginkább?
– A társadalomban is a legkisebb mikroközösség a család. Nálunk is az SZKSC-ben a tágabb „kerékpáros családban” a normákat az idősebb generáció adja ebben a közösségben a személyes példájával, mintájával. Mi megrendezzük a magunk felmérőit, versenyeit, amelyek után eljuthatnak a versenyzőink eredményeik szerint a szövetség által megrendezett országos bajnokságokra. Szóval a nagy cél előttünk az országos bajnokságokon való jó szereplés. Ezeket szervezi a szövetség szerény lehetőségeivel. Amennyiben ez a hazai kerékpáros élet szervezése, akkor ezt ők szervezik, de sajnos sokkal többet nem mondhatok erről. Ha valamelyik versenyzőnk véletlenül válogatott lesz, akkor meg kell venni a válogatott mezt. Ha a válogatott utazik valahová, akkor azt az egyesületnek, ha pedig az egyesület nem bírja, akkor a versenyzőnek kell fizetnie. Tehát a válogatottság jelenleg még több terhet ró a válogatott versenyzőt kinevelő egyesületre. Amit elértünk, azt eddig saját erőnkből értük el, mert sajnos a szövetség anyagi helyzete nem teszi lehetővé a színvonalasabb versenyszervezést és az egyesületek, a válogatott támogatását. De bízunk benne, hogy ez a jövőben pozitív irányba fog változni és nem kell nyilvános koldulást rendezni egy-egy versenyzőért, aki megérdemelné, hogy valamely világversenyen elindulhasson.
Időfutam Országos Bajnokság 2010: Révész Anikó 2009 után idén is időfutam magyar bajnok lett
– A kerékpáros élet több szereplője is mindig azt hangoztatja, hogy nincs pénz és ez az alapvető problémája a sportnak. Ugye ahogy a nagy klasszikus szól: „kis pénz: kis foci, nagy pénz: nagy foci”. Ugyanez átültethető a bringára is talán… Szerinted miért lenne érdemes ma Magyarországon cégeknek beszállni a kerékpársport támogatásába, illetve ti hogyan szereztek pénzt a működésre?
– Puskás Öcsi bácsi jól tudta a titkot… A világ kiemelkedő kerékpáros nemzeteihez képest Magyarországon valóban jóval kevesebb a bringás, de véleményem szerint a futás után ma mégis ez a második legnépszerűbb tömegsport. Amikor egy monti maratonon 1.500 induló van, amikor Szegeden reggelente kerékpáros dugók alakulnak ki a kerékpárutakon, akkor mindenképpen érdemes lenne odafigyelni erre a sportágra. Olaszországban Cesenaticóban 11.000 ember indul egy országúti versenyen és legalább annyi néző kíváncsi is rá, amikor a világ legnézettebb sporteseménye a Tour de France az olimpia után, akkor mindenképpen érdemes foglalkozni ezzel a sporttal. Ha egy kicsit jobb lenne a menedzselése hazánkban, biztos vagyok benne, hogy a népszerűsége – és ezáltal a szponzorok számára az eladhatósága – is nőne, ami generálná a sportág fejlődését. A mi támogatóink jelentős része „érintett” a kerékpársport tekintetében. A „kerékpártól megfertőződött” generáció azon tagjai álltak mellénk eddig, akiknek módjában áll támogatni ezt a szép sportot, és bízunk benne, hogy kitartanak mellettünk céljaink elérése érdekében a továbbiakban is. Minél több tag van az egyesületben, annál nagyobb „reklámhordozóvá” válunk. Minél több edzésünk van, annál többször láthatók a támogatóink az utakon. Minél jobb eredményeket érünk el, annál több sajtómegjelenésünk van, ezek szintén hirdetik a támogatóinkat is. Igyekszünk a rendezvényeinket is olyan színvonalon megrendezni, hogy azoknak látogatottsága minden évben nőjön – ezáltal még nagyobb nyilvánosságot, médiafelületet biztosíthassunk a számukra. Aki az SZKSC-be „fektet”, az a jövőbe fektet, hiszen az ifjúság nevelését, az egészséges életmódot támogatja. Nem hiszem, hogy van ennél sokkal nemesebb cél.
– Zárásként engedj meg egy jövőbe tekintő kérdést: Hogyan látod, milyen lesz az SZKSC-t 2015-ben?
– A tagság létszáma 70-80 főre tehető. 3-4 képesített edző foglalkozik a gyerekekkel. A város biztosít helyet az egyesület eszközeinek és lesz lehetőség a téli közös tornatermi edzésmunkára. Minden korosztályban és szakágban lesz országos bajnoki helyezésünk, válogatott versenyzőnk, talán egy olimpikonunk is. Az idősebb generáció minden tagja velünk hajt még, és egy összetartó jó közösséget alkotunk továbbra is…
2010. október 2-án Győrben kerül sor a McDonald’s BringaMánia nagyszabású kerékpáros rendezvénysorozat idei utolsó felvonására, melynek a Barátság Sportpark ad otthont, az Ifjúság körúton.
A McDonald’s BringaMánia Park keretein belül a már-már szokásosnak mondható sokféle program várja a kilátogató bringásokat, aktívan kikapcsolódhat az egész család, nagyszerű hangulatban, amiről a látványos bemutatók is gondoskodnak!
Részletes program:
Gizmo-show – 8:45-9:15
Ügyességi pálya 2-12 éves korig – 11:30-13:30
Triálbemutató – 12:00-12:30
Bringapóló bemutató – 13:00-13:30
Díjátadó és sorsolás – 14:30-15:00
BringaMánia ügyességi pálya és verseny
Az izgalmas ügyességi-közlekedésbiztonsági pályán a gyerkőcök játszva tanulják meg a biztonságos biciklizés alapjait. A felvigyázók segítik, figyelik a gyerekek minden mozdulatát. De nem csak gyakorolni lehet, hanem akár versenyezni is! A McDonald’s BringaMánia pályán megrendezett versenyen nem a gyorsaság, hanem az ügyesség és a pontosság számít. Gyere, próbáld ki és nyerj értékes ajándékokat! A BringaMánia ügyességi pályát a gyerekek idén már kipróbálhatták Debrecenben, Zalakaroson és Budapesten is.
McDonald’s BringaMánia – ügyességi pálya és verseny
Gizmo Freestyle bemutató
Nagy „Gizmo” Attila – a hazai freestyle koronázatlan királya – és barátai hatalmas ugrások közepette, látványos kerékpáros freestyle show bemutatóval kápráztatják el a közönséget.
McDonald’s BringaMánia Gizmo-show
Bringapóló mérkőzés
Ezt XX. század elején keletkezett sportágat egy Európában kóborló kanadai biciklis és egy valamikor Budapesten is dolgozó portugál kerékpáros futár honosította meg idehaza ismét. Ők szervezték az első mérkőzést néhány évvel ezelőtt. Először partvisnyélre szerelt PVC-cső-darabokból eszkábáltak maguknak ütőt, majd síbotokból átalakított vagy faágakból készített pólóütők is feltűntek. Mostanra eljutottunk oda, hogy világbajnoki és európabajnoki résztvevők lettek a magyar pólósok. Ezen a napon megismerkedhet mindenki ezzel a sportággal, ahol a legjobb győri csapat is pályára gurul.
McDonald’s BringaMánia - bringapóló
Triálbemutató
A Triál a bringázás egy különleges, extrém szakága. A triál szerelmeseinek különféle épített akadályokon kell egyensúlyozni, ugrani, úgy, hogy a kerékpáros lába ne lépjen le a pedálról. Most Győrben megismerkedhettek ezzel a sporttal egy látványos bemutatón keresztül.
McDonald’s BringaMánia - triálbemutató
Forrás és fotó: McDonald’s BringaMánia sajtóközlemény
Az igazság az, hogy a Cube standon nem kicsit voltam zavarban… Akkora volt ugyanis, hogy egy darabig csak forgolódtam, hol is kezdjem. Fotózni sem volt könnyű, mert már az első nap reggelén tömeg volt. Első próbálkozásomat egy idő után feladtam, mondván majd másnap megint nekiugrok. Másnap még nagyobb tömeg volt! Nem volt mit tenni, röpködtek a sorry-k és schuldigung-ok, könyökölni kellett, ha fotózni akartam. Mire volt kíváncsi ez a sok ember? Mindjárt megmutatom. Arra a cégre, amely olyan rohamosan fejlődik, mintha éppenséggel a Specializedet vette volna üldözőbe…
Eurobike 2010: Cube
Szándékosan ezzel a képpel indítok, mert az újrarajzolt Cube felirat szerintem jól jelképezi a cég törekvéseit, fejlődését: kicsit kifinomultabb lett, kicsit stílusosabb, kicsit még profibb. Mint ez a felirat. Az egész Cube paletta a letisztult, kiforrott designnal jellemezhető, nemkülönben a háttérben húzódó technológia. Immár a legnagyobb márkák közt van a helye, ez nem vitás. A következő képekből az is kiderül, miért mondom ezt.
Eurobike 2010: Cube
Klasszikus szépség. Bár a Cube nagyon nyomul karbon téren, azért a titánt sem felejtik el. És milyen jól teszik! Ugyanis a HPT Elite szerény véleményem szerint az egyik legszebb gépük. Nyers titánszín, az alkatrészek megbolondítva egy kis fehérrel, meg kékkel. Most már az alul 1,5”-os fejcső játszik itt is. Egyszerre klasszikus és korszerű. Az amerikai Linskey cég gyártja a Cube-nak kis szériában.
Eurobike 2010: Cube
Ez pedig az ő gyönyörű, letisztult, egyszerűségében nagyszerű papucsa természetesen kék váltótartó füllel. Mivel a titánból nehezebb jó hajtáshatékonyságú, merev vázat csinálni, így különösen érdemes odafigyelni az ilyen részletekre, mint a papucs, ahol sok energia veszhet el egy nem végiggondolt megoldással. Ez itt jó példa a jó példára. Nem nagyon bírhat oldalrugalmassággal, és a villavégeket sem kellett oldalirányban ellapítani hozzá.
Eurobike 2010: Cube
A HPT fejcsöve számomra ismét a maximális letisztultságában tökéletes dolgok közé tartozik. Az alul kitágított fejcső értelme egyébként nemcsak a villanyak merevítésében merül ki, hanem az alsócső is szélesebben, nagyobb hegesztési varrat mentén kapcsolódhat a fejcsőhöz, jelentősen erősítve ezen az amúgy terhelés szempontjából kritikus részen. Bár a titánnál inkább az ily módon növelhető merevség lehet fontos, mivel ugye a tartósságot jobban befolyásolja a titán alapanyagra jellemző ciklikus fáradással szembeni magas tűrőképesség.
Eurobike 2010: Cube
Ez itt egy másik csúcskategóriás merevfarú a karbon vonalról, az Elite HPC Race. A HPC feloldása: High Performance Carbon. A Cube hagyományos Team színeiben pompázik, így már messziről felismerhető, tömege 9,6 kg, és igazán látványos darab a piros matricás hófehér Fox villával, az új Sram X.0 szettel és a gyönyörű hófehér Syntace kiegészítőkkel.
Eurobike 2010: Cube
És akkor lássuk kicsit közelebbről, mivel rejteget pár ügyes újítást! Az igazi kuriózum a Double Flex Stay névre hallgató támvilla megoldás. Lényegében két vízszintes lapformára bomlik a támvilla az üléscsőbe csatlakozás előtt. A tervezők célja az volt, hogy a váz hátulja egyszerre legyen függőlegesen rugalmas a kényelem, és vízszintesen merev a hajtáshatékonyság érdekében.
Eurobike 2010: Cube
Mint hátulról nézve látható, elég széles az így létrejött egység, alighanem oldalirányban érezhetően merev is. Azért az látszik, hogy a sárférőhelyre is ügyeltek: 2,25-ös külső mellett is az átlagosnál talán kicsit nagyobb hely marad.
Eurobike 2010: Cube
A középrészre a brutális paraméterek jellemzők: hatalmas átmérőjű alsócső, lefelé határozottan öblösödő nyeregvázcső, széles, 86 mm-es csapágyház, és a hozzájuk így jó szélesen csatlakozó amúgy sem éppen pálcika láncvillaszárak. A középcsapágy – ahogy a felirat is emlékeztet rá – PressFit rendszerű középcsapágyat fogad, tehát süllyesztett, BB86 néven fut ez az egyre inkább általánossá váló iparági szabvány. Az alsócsőben vezetett első váltó bowden is csak itt bújik ki a karbon szoborból.
Eurobike 2010: Cube
Még egy szépséges részlet, a hátsó papucs. Karbonból készült, csupán a gyorszár felfekvő felületénél kapott egy alu betétet, tisztességes átkötést kapott a tám- és láncvillák közt, és természetesen a váz közvetlenül, adapter nélkül fogadja a PM rögzítésű féket, itt éppen a magnézium Formula R1-est.
Eurobike 2010: Cube
A fenti Elite HPC szériának van még egy XTR-rel szerelt verziója is, az Elite HPC SL, mely még könnyebb: mindössze 8,5 kg. A karbon Easton kerekek, a 42-30-as lánctányér-kombináció is jelzi, hogy vérbeli versenygépről van szó. Ebben a szegmensben szinte már kötelező a rejtett bowdenvezetés és a „tapered”, azaz alul 1,5”-os fejcső.
Eurobike 2010: Cube
A Double Flex Stay-ről kicsit fentebb már esett szó, de muszáj megmutatnom egy másik szemszögből is a HPC SL típuson, én ugyanis alig tudtam betelni a megoldás jelentette esztétikai élménnyel. És amit a Cube-ban egyre inkább szeretek: a nagyfokú odafigyelés a designra. Az egyes típusok egymástól való pici – de a márkaarculaton belül maradó – eltéréseit nagyon szépen lekövetik minden egyes grafikai elemmel, itt a márkalogót rajzolták meg vonalas formában, hogy jobban menjen a visszafogottabb, szintén inkább vonalas design-t követő fekete-fehér színpárra épülő külsőhöz. Teszik ezt úgy, hogy ez a gép más szíveket is meg tud dobogtatni, mint a színes modellek, de összképében mindeközben igazi Cube marad.
Eurobike 2010: Cube
A HPC Race-nél már szintén bemutatott brutális középcsapágyház környéke kicsit más szemszögből. Talán innen jobban látszik a dimenziók növekedése. A megoldás előnye, hogy nagyobb méretű csapágyat lehet használni, és nagyobb oldalirányú dimenziói miatt sokkal merevebb lehet a váznak ez a része, mint a „hagyományos” integrált tengelyes hajtómű csapágycsészék-normál 68-as középcsapágyház kombinációnál. A másik, ami ilyen szögből jól látszik, hogy a kéttányéros XTR hajtóműnél egy keveset javítottak a Shimano karokra amúgy jellemző kicsit túlzott láncvonalon, nagyobb áttételeknél így kevésbé áll keresztben a lánc.
Eurobike 2010: Cube
Még mindig a HPC SL modell egyik porcikája ez. A rejtetten vezetett bowden itt bukkan elő, és elég okosan oldották meg, ugyanis a láncvilla felső oldalán bújik ki kellő távolságra a papucs előtt, hiszen a váltóba úgyis felülről csatlakozik be, és van helye enyhe ívben fordulni, így kevésbé törik meg. Sajnos egyes nagyon neves gyártóknál sem figyelnek ilyenekre.
Eurobike 2010: Cube
LTD Comp. Szintén elsősorban a külcsín miatt került ide ez a kép. Bár az öblös fejcső nyújtotta nagyobb hegesztési felületet is felemlegethetném megint, engem azonban most a polírozott és színes felületek ilyen esztétikus módon történő kombinálása fogott meg igazán. Nekem ez az egyik gyengém…
Eurobike 2010: Cube
Egy kicsit elérhetőbb árú gép, a LTD CC, mely olyannyira limited, hogy a katalógusban sem szerepel. Nagyon kiegyensúlyozott mind design, mind a technikai tartalom tekintetében. Az előbbit az örök divatnak számító fekete-fehér kombináció jellemzi, utóbbiról pár szó: HPA – High Performance Aluminium – váz telis tele okosan elhelyezet hydroformingolásokkal, Reba, full XT, valamint Easton és saját márkás Scape kiegészítők. Külön kiemelném a most piacra dobott fekete XT hajtókart.
Eurobike 2010: Cube
Hogy senki ne higgye, hogy a Cube mostantól csak méregdrága technológiai csodákat gyárt, íme néhány elérhetőbb, ám semmivel sem kevésbé látványos és szép gép a kínálatból. Az Acid modell ismerős lehet rendszeres olvasóinknak, hiszen több korábbi generációja is megfordult már nálunk tesztelésen. A 2011-es Acid nagyon dögös lett. Ez a mellbevágó neonzöld szín elég jellemző lesz jövőre, mivel rengeteg gépen ott lesz – nem csak a Cube-okon -, de erről részletesen majd egy későbbi cikkben. Az Acid-on új 10-es SLX szett figyel egy XT hátsó váltóval megspékelve és egy teljesen elfogadható Deore szintű szetten kívüli hajtókarral összesen 30 sebességfokozatot kínálva. Ezen kívül Dart3 villát, valamint egyszerűbb Easton és Scape alkatrészeket találunk rajta, természetesen a trendeknek megfelelően, amit csak lehet, színben passzítva a vázhoz. Még a Dart villa is neonzöld matricát kapott.
Eurobike 2010: Cube
Nagyon finom megjelenésűre sikerült ez a hölgyek számára tervezett és összeállított gép. Az Acces WLS Comp a Cube női monti szériájának alján helyezkedik el, így kedvező ára miatt sokak számára lehet érdekes. Alivio alkatrészcsalád, Suntour XCM villa, Scape kiegészítők adják az alkatrészek jó részét ismét egy kis Eastonnal színesítve. Természetesen az alkatrészek nagy része most is osztozik az amúgy nagyon finomra sikerült fehér-zöld-világoskék színkombinációban. Mint ahogy a háttérben látható, léteznek drágább felszerelésű nagytesók is e szériában a komolyabban tekerő lányoknak.
Eurobike 2010: Cube
Az össztelósok világába átlépve kezdeném mindjárt a 130-at mozgó AMS 130 SL-lel, mely a sok szép és feltűnő gép közül is az egyik legfeltűnőbb volt. Ebben persze nagy szerepe van a megalomán méretű felirattal díszített új Easton Haven kerékszettnek, melyet meglepően sok gépben láttunk a kiállításon. A fejcső ebben a rugóút-tartományban szinte már kötelezően túlméretes, és a hátsó közvetlen PM fékkonzol is szinte magától értetődő. A szett a Dyna-Sys-es 30 sebességfokozatot kínáló XT, a kiegészítők pedig jobbnál-jobb Syntace műremekek, mint a P6 karbon nyeregcső vagy a Vektor Lowrider kormány persze szintén karbonból.
Eurobike 2010: Cube
Néhány szép részlet a bringáról. A papucs 12 mm-es átütőtengelyt fogad, nem is akármilyet. Ez az Syntace által kifejlesztett X12 nevű rendszer. A tengely egyik vége kúposan rögzül, így elég a másikon meghúzni egyetlen csavart a stabil rögzítéshez, tehát a kerék kivétele/berakása gyors és egyszerű, valamint könnyebb is a hagyományos tengelyrögzítésnél.
Eurobike 2010: Cube
Az a bizonyos „tapered” fejcső, mely egyáltalán nem nyújt drabális látványt, mondhatni visszafogott. A bowden ennél a gépnél is rejtetten fut, és azt kell hogy mondjam, ez így a legkulturáltabb megoldások egyike, amit a témában láttam.
Eurobike 2010: Cube
Az a bizonyos lengőkar. Mit jelent a „Size Tuned Kinematic”? Azt, hogy a különböző vázméreteknél a hátsó felfüggesztés dinamikus tulajdonságai megegyeznek, amit a felfüggesztés minden egyes vázméretre egyenként történő tervezésével érnek el, vagyis minden vázméretnél picit más a forgáspontok elhelyezése, illetve a lengőkarok formája.
Eurobike 2010: Cube
Az AMS 110-es széria hivatott betölteni a 100 mm-t mozgó XC/maraton gépek és a 130-at mozgó All-Mountain gépek közti rést. Kint az alpesi országokban ez jelenti kb. a maraton kategóriát. Ez azok közül is az AMS Race modell az új 3 × 10 sebességes Sram X.9 szettel, 90-120 mm között állítható Reba villával. A Syntace Lowrider kormány itt is megtalálható. Sokak számára nyújthat megoldást egy ilyen relatíve széles, egészen kismértékben emelt kormány, kellő kompromisszumot jelentve a lejtőzés és mászás némelyest ellentétes kívánalmaira. A kiállításon azt tapasztaltam, hogy határozottan kezd is elterjedni maraton és XC vonalon.
Eurobike 2010: Cube
AMS Comp széria jelenti a belépőt a Cube-nál az össztelósok világába, és igazából a képen látható modell jelenti a széria alsó végét SLX-XT-vel, Rebával, Hayes Stroker Ryde-dal! Belépőszintnek nem rossz! A gép 100-at mozog elől-hátul, tehát az XC/maraton a fő harctere. Az alkatrészek színösszhangja természetesen most is adott.
Eurobike 2010: Cube
Ez pedig az ő papucsa, mely nem annyira látványos, mint a nagytesóké, de azért szemmel láthatóan gondoltak az oldalirányú merevségre. A színesre eloxált váltótartó fül pedig szinte kötelező 2011-ben, annyi gépen láttuk, annyi márkánál!
Eurobike 2010: Cube
Szeretjük a mindenre kiterjedő odafigyelést. Az apró, de annál hasznosabb megoldásokat, így ezt a már-már szoborszerű támvillák közti átkötést, mely hatékonyan merevíti a hátsó fertályt. Talán látszik a képen, hogy a „3D Active Link” lengőkart is kikönnyíttették belülről. A hátrafelé tartó bowdenekre pedig oda, ahol súrolják a támvillát, előzékenyen védő gumiborítást tettek.
Eurobike 2010: Cube
Ez meg itt a XC fully vonal csúcsát megtestesítő AMS Super HPC váz hátsó tájéka. Az „Efficient Ride Control” körülbelül ugyanazt takarja, mint a fentebb már részletezett „Size Tuned Kinematic”, vagyis, hogy a méretenkénti egyedi tervezés eredményeképpen minden vázméretnél azonos teljesítményt nyújt a felfüggesztés. Érdemes pillantást vetni az üreges kialakítású papucsra és a szépen kivitelezett közvetlen PM tárcsakonzolra is.
Eurobike 2010: Cube
Ismét a cég egy csúcskategóriás modellje, a Sting HPC SL. 120 mm-t mozog, szerintük a pedálozástól teljes mértékben függetlenül. Amúgy ezt a megoldást – amit ők most „dual trail control”-nak hívnak – ha jól emlékszem, elsőként a Giant alkalmazta a VT szériáján. A gép egyébként igazán fullos felszereltségű: mindenfelé XTR, Fox és a legjobb Syntace cuccok. A kerekek DT XPW1600-as elől-hátul átmenő tengellyel. Elől a 15 mm-es Thru-Axle, hátul pedig a fentebb már emlegetett X12 rendszer tartja a helyén kellő merevséget kölcsönözve. Mindezek eredményeképpen a gép össztömege sem rossz a maga kategóriájában: 11,2 kg.
Eurobike 2010: Cube
Ez itt Sting papucsa – mármint a bringáé. A forgáspont elhelyezésre hívja fel a figyelmet a hivatalos anyag: ez az „FSP Link” rendszer, melynek lényege, hogy a 4 forgáspontos rendszer hátsó forgáspontja a láncvillán a papucs előtt helyezkedik el, aminek eredményeképpen a fékezés nem befolyásolja a gép hátuljának aktív mozgását. A papucs kialakítása masszivitást sugároz ezzel a plusz átkötéssel a forgáspont előtt. Valószínűleg tényleg csökkenti a hátsó háromszög csavarodását. És ismét az X12-es tengelyrögzítés közelről.
Eurobike 2010: Cube
Hasonló a felfüggesztési rendszer a Stereóknál is, bár itt már 140 mm-t préseltek ki belőle. Ügyes megoldásként a rugóstag alul abba a csonkba csatlakozik, mely egyben az első váltót is tartja. Ezeken kívül kiemelendő még a lengőkar forgáspontjában alkalmazott üreges tengely, melyet a gyártó csak „HAL”, azaz „Hollow Axle Link” néven emleget. A megoldás indoka: nagyobb oldalmerevség, valamint a csapágygolyók nagyobb élettartama. Szintén figyelmet érdemel egy gyorsan terjedő megoldás: ugyanezt a forgáspontot tartó konzol hydroformingolással történő kialakítása, mely jelentősen könnyebb és – valljuk be – szebb eredményt ad, minthogyha utólag hegesztenék fel a nyeregvázcsőre.
Eurobike 2010: Cube
Ez pedig már a Stereo drágább változata, a Stereo HPC SL karbon fő vázháromszöggel és alu hátsóval 140 mm-es hátsó és 120-150 mm-es első rugóúttal. Tömege még így is csak 11,9 kg. Nem mondhatja senki, hogy a Cube kínálata nem elég árnyalt. A gép maga ugyan elég szürke, de az Easton Haven kerekek rendkívül dinamikus mintázatukkal önmagukban öltöztetik a gépet.
Eurobike 2010: Cube
Evezzünk tovább kicsit az extrémebb felhasználás irányába. A Hanzz igazi kemény freeride masina. Ennek megfelelően 190 mm-t mozog hátul, de a 180-at mozgó szimplavállas Fox 36-os sem piskóta így látványra. Utóbbi természetesen végig 1,5 colos nyakkal kapcsolódik a vázba. Az „FSP 4 Link System” itt is játszik, akárcsak az X12-es papucs. A meghajtásról a kompromisszummentes Shimano Saint alkatrészcsalád gondoskodik.
Eurobike 2010: Cube
A Hanzz lengőkarja közelről. Brutális anyagmennyiséget dolgoztak bele, és a forgáspontok átmérői is hasonlóan brutálisak. Itt nem bízták a véletlenre a merevséget, ennél a szakágnál szinte semmi sem túlzás.
Eurobike 2010: Cube
Másik részlet a Hanzz-ról. A rugóstag konzoljának hegesztése a belső oldalon ugyan nem 100%-os, de a belevágott Cube logó szerintem az. Megint más kérdés, hogy mennyire könnyű hozzáférni a rugóstag állítógombjához…
Eurobike 2010: Cube
Másik igényes kis dizájnelem a felsőcsövet az üléscsővel összekötő kis háromszögben ez az absztrakt képzőművészeti alkotás. Ez a plusz erősítő átkötés 2011-től nagyon nagy divat lesz nemcsak az extrém felhasználásra tervezett gépeknél, de az XC/maraton gépeknél szintúgy. Rengeteg márkánál jelenik meg hirtelen. A felsőcső ilyetén alakítása egyébként speciális hydroformingolással készült a Hanzz esetén, a takarásban látható hegesztési varrattal kapcsolták össze az így szétágaztatott csövek belső széleit.
Eurobike 2010: Cube
Még egy utolsó részlet a Hanzz-ról, bár egy kicsit kandikamerás beállítással: a kompletten cserélhető papucs. A Sun Ringlé Flea hátsó agy itt is az X12 tengelyrögzítéssel kapcsolódik a vázhoz.
Eurobike 2010: Cube
A gyerekekre is gondoltak a Cube-nál, így elég széles és színes palettát alkottak meg az ő számukra is. Tapasztalat, hogy a kicsik is azt szeretik, ha a bringájuk hasonlít a nagyokéra. Így nem csoda a hasonló színvilág és motívumok, valamint a szintén megjelenő Race és Team feliratok.
A Cube kerékpárok hazai forgalmazója a Velobike Kft. – www.velobike.hu
Az Eurobike-on vannak messziről is nagyon látványos aszfaltszaggatók, hatalmas rugóúttal rendelkező brutális DH masinák, ultrakönnyű XC gépek, presztízst jelentő titáncsodák, de van pár kis cég, akik elsőre nem tűnnek túl érdekesnek, mégis mindig visszatérünk hozzájuk. Ilyen cég a Dahon, az összecsukható gépek immár világhírű specialistája…
Ők mindig kitalálnak valami kis apróságot, valami új trükköt, amivel addig megoldhatatlannak tűnő problémákat oldanak meg, összekombinálnak összekombinálhatatlan alkatrészeket, akkorára csukják össze gépeiket, amekkorára nem is lehet, és még sorolhatnám. Ha az egy négyzetcentiméterre eső szabadalmak száma alapján akarnánk győztest hirdetni a kiállításon felvonuló cégek között, akkor bizony ott lennének valahol a sor elején. Az is lehet, hogy a legelején…
Eurobike 2010: Dahon
A Dahon cég ugyebár az összecsukható kerékpárokra szakosodott. Ezt mi sem szemléltethetné jobban, minthogy mindenfelé ilyen „dobozokba zárt” kerékpárok szegélyezték a standjukat. Valóban elég kicsire összehajthatók. Az igazi nagyvárosokban, ahol sokan kénytelenek kombinálni a különböző utazási módokat, ezek bizony igencsak megbecsült célgépek. Nem csoda, hogy leggyakrabban a japán és kínai megapoliszokban találkozhatunk velük, de Amerikában és Európában is mind több hívet hódítanak meg.
Eurobike 2010: Dahon
A stand dekorációja is kiemeli ennek fő jelentőségét, a könnyű szállíthatóságot, mely főként a közösségi közlekedési járműveken neuralgikus pont. A képen az egysebességes Mu Uno típusuk látható, melynél az alacsony súly is tervezési cél volt: mindössze 9,9 kg.
Eurobike 2010: Dahon
Az IOS nevű modelljük egy igazán letisztult kinézetű gépezet, semmi sallang, csak nyers funkcionalitás. Ezt ismerte el az iF Design Award zsűrije is, mikor a legjobb 8 termék közé választotta ezt a kerékpárt. Tényleg a városi egyéni mobilitás példaképe lehetne. A háttérben egy kicsit gazdagabban felszerelt verziója látható tárcsafékkel, agyváltóval, valamint agydinamóval. Utóbbiról iPhone is tölthető, csak rá kell dugni a beépített csatlakozóra!
Eurobike 2010: Dahon
A Dahon a praktikus, trükkös megoldásokban az élen jár. Ez itt az IOS stucniba integrált lámpája. Ezt biztosan nem felejted otthon…
Eurobike 2010: Dahon
Miért pont a Dahonnak ne lenne elektromos rásegítésű kerékpárja? Természetesen van, a Boost. Háromsebességes Sram iMotion agyváltóval szerelték fel, plusz 3 üzemmódja van az elektromos motornak, ami így összesen 9-féle üzemmódot jelent használójának.
Eurobike 2010: Dahon
Ki mondta, hogy egy kis összecsukható kerékpár nem lehet szép? Bár sokaknak a régi Csepel Camping emléke is könnyeket csal a szemébe, de ez az időfutamkormányos különlegesség tényleg esztétikusra sikerült. Egyszerre agyváltóval és láncváltóval egyaránt felszerelték, melyeket országúti fékváltókarok működtetnek.
Eurobike 2010: Dahon
A Dahon gépek mustrája azért izgalmas, mert mindenféle ehhez hasonló kis praktikus okosságok tarkítják a gépeiket. Ez a V-fékre applikált áttételmódosító görgő, amire azért volt szükség, hogy a szokatlan országúti fékváltókar és a V-fék közti, a bowdenhúzás eltérő mértékéből fakadó kompatibilitási problémát feloldják. Ügyes, na…
Eurobike 2010: Dahon
Egy egyszerűnek ható forgáspont. Valójában innovációk sorát tartalmazza. Ezeknek mind jól hangzó nevet is adnak. A képen ezek közül az alábbiak láthatók: Sonus Tubing, Vise Grip Folding Technology, V-Clamp, DoubleLok Technology. Az első az egycsöves fő „vázháromszög” merevségéért felelős speciális csőformálást jelenti, a második a könnyű zárásért-nyitásért, míg a harmadik és negyedik a rögzítés biztonságáért felel. Utóbbi annyit tesz, hogy a fő záró kart rögzíti még egy második kis kar is, biztossá téve a csuklópontot a véletlen szétnyílás ellen.
Eurobike 2010: Dahon
Na ez sem piskóta! Lehet, hogy a Jetstream EX „csak” egy összecsukható kerékpár, de mutatja felhasználója igényességét, tehát mondhatjuk, hogy presztízsmodell. Nem kifejezetten spóroltak az alkatrészeinek összeválogatásakor. Alapból összteleszkópos kialakításról beszélünk. Elől egy German Answer paralelogrammás villa figyel. Sram X9 hátsó váltó, plusz a 3 sebességes agyváltó, a fékerőről az Ashima új hiperkönnyű tárcsafékei gondoskodnak, szóval csupa finomság.
Eurobike 2010: Dahon
Hasonló árfekvésű társa aszfaltorientáltabb kerékpárosoknak. Sram Red váltószett (még a kazetta is az), karbon FSA SL-K hajtómű, 14 és 16 küllős kerekek. Az Ergon markolatok már szóra sem érdemesek. 20 sebességes, 8,8 kg, Tőlünk nyugatabbra van, aki ezért megad 2100 fontot (kb. 730.000 Ft)
Eurobike 2010: Dahon
Ez egy nagyon nagy ötlet! Láncborítás újragondolva. A lényeg, hogy a lánc egy hosszanti nyílással rendelkező, a porszívó gégecsövéhez hasonló rugalmas műanyag borítást kapott, mely együtt fut a lánccal. Természetesen egysebességes, illetve agyváltós gépeken működik, és BioLogic FreeDrive névre hallgat a Dahonnál. A haszna elsősorban a ruházat lánckenőanyagtól, egyben a lánc kosztól való védelmében rejlik, de a gyártó szerint ezen felül a lánc vibrációját és az általa keltett zajt is csökkenti.
Eurobike 2010: Dahon
A Dahon nemcsak a montis szemmel nézve kissé furcsa kiskerekű járgányok terén van otthon, hanem ilyen „normál méretű” kerékpárokat is kínál. Ez itt egy szétszedhető monti acél vázzal, SID villával, Sram X.9 szettel, ultrakönnyű Ashima tárcsákkal, tehát nem az a spórolós fajta. Szétszedni az nyeregvázcső-támvilla-felsőcső találkozásnál, illetve az alsócső középcsapágyba csatlakozásánál elhelyezett csatlakozó elemeknél lehet. A FLO koncepciójának lényege – merthogy így hívják – az volt, hogy egy olyan kerékpárt alkossanak, mellyel szinte bárhová el lehet menni, bárhová magunkkal tudjuk vinni. Csak az volt kissé zavaró, hogy olyan „valahol már láttam” érzésem volt tőle.
Eurobike 2010: Dahon
…aztán a vázba beleütött logó lebuktatta a gépet. Ez bizony Tom Ritchey műve. Éveken át árulta saját nevén a modellt, és úgy tűnik most egy erre specializált cégnél lelt új otthonra a típus. Amúgy a felirat szerint Joe Murray tervezte a vázat, ami Reynolds Cr-Mo csövekből készült. A vázmatrica azt is elárulja, hogy Ritchey bácsi engedélyével történik a gyártása, és hogy még mindig szabadalom védi. Bár elnézve a kínai pavilont, ez aligha szegi kedvét a vállalkozó kedvű vágott szeműeknek, de erről majd később…
Eurobike 2010: Dahon
Több drága felszereltségű Dahon gépen láttuk a Kore T-beam rendszerű nyereg-nyeregcső kombóját. Az egysínes megoldásnak állítólag a nagyobb mértékű állíthatóság és a jobb erősség/súly aránya a fő erélye.
Eurobike 2010: Capriolo
A Capriolo főleg a kerékpárpiac középső-alsó szegmensét célozta meg, és nagyon jó ár/érték arányuk révén lettek népszerűek. Ez itt a Gila nevű modelljük az alsó-közép kategóriából. Alu váz, Alivio-Altus váltórendszer, egyszerű Suntour villa, valamint a kiemelkedően jó ár/érték arányú KryptonX kerekek és Rubena külsők jellemzik, és azért egy Avid fék is befigyel a képbe. Hogy minek a Tubeless külső, arra nem jöttem rá…
Eurobike 2010: Capriolo
Ez meg egy egész szépre sikerült BMX-ük, a Totem. Jól sikerült támvilla becsatlakozás és szerintem jól eltalált design jellemzi. Felszerelését (rotor és PEG-ek), valamint a váz anyagát (Hi-Ten acél) elnézve a kezdő flatlandeseknek készült. Acél ide, acél oda, azért ez a szakág meghálál némi erősítést, így kapott is rendesen a fejcső környékén.
Eurobike 2010: Capriolo
A Totem felsőcsöve és támvillái így találnak egymásra jókora hegesztési felületet eredményezve…
Eurobike 2010: Capriolo
A „Collection Style Star” sorozattal a stílusra törekvő városi kerekesek szívét próbálják meghódítani. Teljesen felszerelt mindennel, ami csak szóba jöhet a sárvédőtől a láncburkolaton és csomagtartón át a rugós nyeregcsőig és világításig, lehetőleg a vázhoz passzoló színben. Plusz pont jár a szép bőr markolatért is.
Eurobike 2010: Capriolo
…és a fenti Cyclechic kerékpár hölgyeknek szánt párja hasonló színösszetételben, hogy a munkába igyekvő párocska együtt is stílusosan tudjon megjelenni.
Eurobike 2010: KryptonX
A KryptonX kerékkínálata. A márka elsősorban verhetetlen ár/érték arányával hódít híveket az olcsóbb felnik kategóriájában, illetve most már komplett kerekek terén is.
Eurobike 2010: KryptonX
A képen látható felni típus mind 20, 24, 26, valamint 28”-os verzióban elérhető példaként a 26-os kerek 2 rongyért! Semmi technológiai virtuózkodás, egyszerű, mint a bot, mégis egyre népszerűbb, mivel masszív és olcsó. Városi „széthajtom úgyis” bringába tökéletes választás.
A Capriolo, Dahon és KryptonX termékek hazai forgalmazója a Velobike Kft. – www.velobike.hu.
