2011. október 8-án kerül megrendezésre a Pálya Edzőverseny-sorozat júliusban elmaradt 7. fordulója. Az omnium jelleggel zajló küzdelem fináléja mellett tagtoborzót is tart az idei pályabajnokságon legtöbb érmet begyűjtő csapat, a BVSC-Zugló Orient 21.
Szezonzáró a Millenárison
A nap programja 9:30-kor kezdődik, innentől kezdve várja a BVSC-Zugló Orient 21 Kerékpáros Szakosztálya a versenyezni vágyó fiatalokat a következő korcsoportokban: 6-10 évesig, 11-13 évesig és 13 év felett. A toborzóra előzetesen jelentkezni október 7-ig lehet a bvscsuli(kukac)t-online.hu címen.
Szezonzáró a Millenárison
A versenyprogram 11 órakor kezdődik, amikor is három számban mérkőznek meg egymással a versenyzők (állórajtos félkörös időfutam, repülőrajtos 1 körös időfutam, illetve pontverseny), és döntik el az összetett végső sorrendjét.
A Millenáris Velodromról röviden:
A Millenáris Európa egyik legrégebbi kerékpárpályája, mely 1896-ban a Milleniumi ünnepségek sportrendezvényeinek helyszínének épült fel. Itt rendezték meg 1897-ben az első nyilvános hazai futballmérkőzést, 1928-ban pedig az UCI kerékpáros világbajnokság pályaszámainak adott otthont. Emeltfordulós, 412 méteres cementburkolatú pályáról van szó, mely az egyenesekben 11,6; míg a kanyarokban 36,6 fokos dőlésszögű. A Millenáris Sporttelep a Budapesti Olimpiai Központ része, a létesítménnyel kapcsolatos fejlesztési tervek kapcsán pedig 2006-ban a lebontása is felmerült. A hír erős kerékpáros civil szervezkedést váltott ki, ennek következtében az épület végül helyi védelmet kapott. A létesítmény a Thököly út felöl, a Szabó József utcán keresztül közelíthető meg, pontos címe pedig: XIV. Szabó József utca 3.
Bámulják, mint az ufót: hát ez meg micsoda? Szó mi szó, fura jármű a Hase Pino: elöl reku, hátul túrabicikli, szóval két nagyon különböző világot egyesít magában. Első hallásra kissé ijesztő ára ellenére van benne ráció, mert a közös kerékpározás és kirándulás semmi máshoz nem fogható élményével ajándékoz meg.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Autó érkezik az erdőszéli parkolóhoz. Kiszáll egy pár, és a csomagtartóból előrámolnak valamit, ami egy fekvőbringa elejének és egy túrakerékpár hátuljának tűnik. Eddig ebben nincs semmi különös. Abban viszont már igen, hogy ezt a hajmeresztően össze nem illőnek tűnő két szerkezetet nekiállnak egymással összeszerelni. Na, ezt már megnézzük!
Precíziós munka
A hölgy az elejét tartja, az úr a hátulját passzítja hozzá. Mosolyuk így első kísérletre nem tűnik igazán őszintének, mert összesen majdnem 25 kilóról van szó, és nagyon pontosan kell találkozni a precíziósan megmunkált csatlakozó felületeknek, de előbb össze kell dugni a vázcső belsejében elvezetett elektromos kábeleket. Olyan finoman cuppan össze a két fél bringa, mint az űrállomásba dokkoló űrhajó! Hiába, alapos német munka…
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
A gyári videón négy perc alatt rakja össze a masinát két matador. Biztos nem először próbálják, nekünk most egy kicsit tovább tart, noha tanulmányoztuk a leírást. Meg lehet gusztálni közben a kormányösszekötő gömbcsuklóit – holtjáték nulla, úgy jár, mint a svájci kronométer. Minden egyéb alkatrész is míves kivitelű és szembeötlően jó minőségű, szép a porfestés és a matrica, gusztusosak a részletek. Szép kis szerszámkészlet található a szereléshez az első üléstámla takaros zsebében, még egy jókora villáskulcs is akad. Súlyos darab, egy grammhuszár versenybringás elborzadna tőle, de az össztömeghez képest tollpihe. Végül összeáll a jármű, lehet beállítgatni. Megcsodáljuk művünket, és kissé döbbenten bámulunk: csakugyan ebből a kis autóból került elő ez a hihetetlen méretű kerékpár? Csakugyan.
Hátul egyszerű az ügy: az amúgy teleszkóposan rugózó nyeregcső mehet ki-be, a kormány komfortbeállításai majd később jönnek, érzésre. Az első személynek a bumm nevű váznyúlvány hosszát kell beszabályozni, amelynek végén a hajtómű van. Nem nagy ügy, de hozzá kell igazítani az első lánc hosszát is, ez kissé komplikált, ám végül sikerül. Hurrá!
Teszt helyett menetpróba
Talán megfelelne a szokásoknak nagyképűen tesztként felcímezni a cikket, de nem teszem. Egy igazi teszthez ugyanis kéne menni sima aszfalton és rázós macskakövön, kerékpárúton és erdei ösvényen, városban és pusztaságon, nappal, és éjjel is, hogy bizonyíthasson az agydinamós világítás, üresen és nagy pakkal, s főképp sokat, hiszen a Hase Pino tökéletesen alkalmas egy teheráni vagy pekingi kiruccanásra. Ki kellene próbálni a bummra szerelhető hajtómű-adaptert, amellyel a kiskölyök is pedálozhat, büszkén feszítve az apuka előtt, mint a túra teljes jogú és munkájú résztvevője. Össze kéne gyűjteni egy sor tapasztalatot a mindennapi használat közben. Fel kéne szállni vele vasúti kocsiba: hogyan fér el összerakott állapotban, táskákkal?
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Ehelyett egyszer elkísérhettem dobogókői kirándulásukon a tulajdonos házaspárt, a külföldi munkája miatt a későbbi programban részt venni nem tudó Attilát és feleségét, Ildikót. Ott ők vízszintesen és emelkedőkön elismerésre méltó tempóval robogtak, a lejtőkön pedig 60 fölötti sebességgel száguldottak, és teljesen elégedettek voltak a Pino stabilitásával és fékteljesítményével. Majd más alkalommal fél napig ismerkedhettem az ügyszeretetből nagylelkűen felajánlott géppel, amikor is Ildikó volt a kísérő és fotós, az én Sárikám pedig a vegyes páros első tagja. Keszthelyről 67 kilométert csavarogtunk a Kis-Balaton mentén, kerékpárutakon, kisforgalmú országúton, és valamennyit földúton is. A Hase Pinóból messze nem volt elég ennyi, de az is érthető, hogy egy ilyen költséges járműből nincsenek hazánkban bemutató példányok. Szóval nem igazi teszt, csak kurta menetpróba lesz ez, viszont egy abszolút unikumról szól, magyar nyelven tudtommal elsőként.
Aki bátor és merész…
Ideális pár vagyunk a próbához: Sárika egyáltalán nem tud biciklizni! Tavaly, jóval 60 fölött kezdte el e szép sportot egy háromkerekű rekuval, és nagyon meg is szerette, de két keréken teljesen újonc. Félt is egy kissé, úgyhogy a régi versikével biztatgattam: Aki bátor és merész, csak az legyen tengerész… Hát igen, ott elöl, karambol esetén ő lenne a gyűrődő zóna, kiszolgáltatott helyzetében kormányozni és fékezni viszont nem tud, az a teremtés hátul ügyködő koronájának a feladata, miként a visszapillantó tükör és a fő vázcsőre bilincselt computer figyelése is. Éppen fordított tehát a felállás, pontosabban felülés, mint a megszokott tandemen: itt a hátsó a parancsnoki poszt. Ez feltétlen bizalmat követel meg az elöl ülőtől, túlmenően azon a bizalmon, amelynek megléte alapvető egy tandemes túra esetében: mindkét személynek hinnie kell abban, hogy nem potyázik, hanem rendesen hajt a másik… Persze a Pino azért nyújt egy kis engedményt: az első hajtásban is van szabadonfutó, tehát lehet, de nem muszáj mindkettőnek pedálozni.
Előny nemcsak elöl!
Ezzel megérkeztünk a Hase Pino egyik legfőbb jellegzetességéhez: ez egy meglehetősen igazságtalan jármű. Az előnyöket az elöl ülő élvezi, a hátrányokat a második szenvedi. Itt kényelmes, állítható dőlésű támlás ülés (de szellőző hálós támlával ám!), mint az autóban, ott közönséges biciklinyereg. Itt órák, napok hosszat kényelmes pozíció, ott strapás görnyedezés. Itt a lazsálás lehetősége, ott a biztonságos sebesség tartásának felelőssége. Szóval afféle riksa lenne a Pino, elöl szuper komfortban terpeszkedő utassal, hátul izzadó kulival? Na, azt azért nem!
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Először is, mint már láttuk, mindketten kivehetik részüket a hajtásból, de a gyengébb személy kíméletével – míg a férfi hátul bikázik, és kedvére kihasználja energiáit, a nő (vagy a gyerek) nem hajtja halálra magát, mégis együtt haladnak. Méghozzá nem most először és egyben utoljára, hanem remélhetőleg sokszor, mert nem utálja meg az asszony első kísérletre a közös kirándulást, ahol külön bringán ő a rövidebbet húzná.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Másrészt a közös biciklizés semmi máshoz nem fogható élményét kapjuk. Hangunk felemelése nélkül beszélgethetünk, miközben jól átlátok az asszony sisakja fölött, aki nem görnyed, nem az első kerék alatt elsuhanó aszfaltot bámulja a fáradságtól előrebukó fejjel, hanem hátradőlve, emelt fővel nézi a tájat. Én két kézzel kormányozok, ő kanyarodáskor kiteszi a karját, fotózhat, videózhat, térképet nézegethet, falatokat adogathat hátra, vagy akár diktafonba mondhatja az úti élményeket. Van még egy ilyen bicikli a világon? Nincs! Ez nem egyszerűen egy másféle bringa, hanem egy egészen más életérzést nyújt. Hátul persze nem olyan kényelmes ülni, de nem is rosszabb, mint egy átlagos biciklin. És a kényelmetlenség elviselésével jó pontokat szerezhet az ember a szíve hölgyénél – akinek az esti sátorverés idejére nem éppen ott puhítja meg a kelleténél jobban a húsát a nyereg, ahol egy romantikus páros túrán a legkevésbé lenne kívánatos…
Megy a gőzös
Lelököm motorkerékpáréhoz hasonló, masszív (100 kg teherbírású) állványáról a gépet, felülök, két lábbal spiccelve a földön (a rugós nyeregcső miatt toronymagas a pozíció!), felül az asszony is. Fura, több mint másfél mázsát kell balanszírozni. Az első métereken billegünk egy kicsit, de hamar rá lehet érezni. Onnan olyan stabil az érzés, mintha mozdonyt vezetnék. Ezt aztán nem akármi tudja kibillenteni az egyensúlyából! Egyenes futása hallatlanul biztos, inkább úgy érzem, hogy kell egy kis impulzus kitéríteni belőle. Ugyanakkor aránylag, a méreteihez képest fordulékony is, egy átlagos országúton vissza lehet vele kanyarodni. A vasúti átjáró cikkcakk-korlátjánál viszont ügyeskedhetünk, mire átfűzzük a monstrumot – persze leszállva.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
A kezdetben rettegő Sárika aggodalma hamar elszállt. Biztos érzés menni a Pinóval, nagyon jó az első teleszkóp, finoman kivasalja az úthibákat, az ülésig nem üt fel semmi. A váltó olajozott simasággal siklatja fokozatról fokozatra a láncot. Egykettőre kialakul a bizalom a cintányérnyi tárcsafék iránt is, jól adagolható és nagyon erős. Nyilván hágómenetekre tervezték, de ilyen a Kis-Balaton környékén nincs. Van viszont hol lazább, hol agyagosan keményebb földút. Ott is simán haladtunk, a ballonos, profilos gumikkal nem nehéz ferdén keresztezni a bordákat és áthaladni homokos részeken. A kormányfogás fordítottja a megszokottnak: nem a szarvak állnak előre, hanem maguk a markolatok, végükön a váltókarokkal, a pihentetőbb felső fogást pedig vízszintesen álló toldatok biztosítják – ott se váltó, se fék. Nekem egyik sem bizonyult igazán kényelmesnek, de rövid kirándulásról lévén szó, nem állítgattam rajta.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Menet közben a Hase Pino két jellegzetességét lehet megfigyelni. Az egyik, hogy a légellenállás szempontjából mérvadó homlokfelületet a szinte egyenesen álló hátsó ember határozza meg. Az elöl ülő személy kontúrja beleesik ebbe. Tehát szép mennyiségű levegőt tolunk magunk előtt, mégis aerodinamikusabbak vagyunk két külön biciklistánál, ennek megfelelően rendes utazósebességet tarthatunk sík úton. A Pino haladása mégsem a sólyom cikázó röptét idézi, inkább a nehézkesen felszálló, de suhogó szárnyain Afrikáig elvándorló hattyúét.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
A másik dolog, hogy mivel elöl van egy külön szabadonfutó, a hajtókarok egymáshoz viszonyított szöghelyzete nem fix, hanem minduntalan, véletlenszerűen változik. Kíváncsivá tett, hogy nem okoz-e ez előnytelen belengéseket gyors pedálozáskor? Nos, a válasz egyértelmű nem: a „négyhengeres motor” mindig simán járt, ami jórészt a tetemes össztömegnek tulajdonítható. A stabilizálásban szerepet játszanak a mélyen elhelyezett pakktáskák is: a Hase szerint minél több a poggyász, annál jobban fekszik az úton a bringa, és nem látom okát, hogy kételkedjek ebben. És milyen jó volt, amikor megálltunk piknikezni, a hat táskát fogadó csomagtartók egyikéről leakasztottuk a vízhatlan Ortliebet, állványra húztuk a Pinót, és jöhetett a dínom-dánom!
Ár-adás
Eddig a jó hírek, ideje egy kis kijózanításnak. A Hase Pino nem olcsó. Némi szertelen túlzással akár drágának is mondhatnám: minimum 1,1 millió forintba kerül. Ennek hallatán hajlamos a szívéhez vagy a fejéhez kapni az ember. Hogyan? Hiszen a tizedéért adnak jó túrabringát! Még ha figyelembe veszem, hogy a Pino két túrabringának felel meg, akkor is ötszörös az ár… Ez bizony elég húzós, érdemes tehát kissé körüljárni a kérdést.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Ha nincs rá pénz, akkor nincs miről beszélni, megoldásnak marad a két normál bringa. Amelyekkel – ha a Hase Pino felsorolt előnyeinek híján − nem jön össze a tervezett páros túrázgatás, akkor kidobott pénz az áruk. Az a legdrágább vásárlás. Ha pedig van rá pénz, akkor azt kell megfontolni, hogy megéri-e, hiszen duplájába kerül még egy átlagos tandemnek is. Igaz, azt nagyon nehéz autóval a túra helyszínére szállítani, mert a kocsiba nem fér be, tetőtartóra felrakni meg erőművészi mutatvány. A Hasét felvihetjük lifttel a lakásba, a közönséges tandemet nem. Pinóval könnyebb beilleszteni a túrázgatást a mindennapi életvitelünkbe, és ezen múlhat, hogy működik az egész páros kerékpáros projekt, vagy ott porosodik a bringa a garázsban.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Hase Pinót venni olyan lépés, mint mondjuk kutyát ajándékozni egy keveset mozgó embernek. Megváltoztatja az életét. Ismeretlen élmények, új érzések dobják fel. Ez a fajta biciklizés nem összeveszejt, hanem összekovácsolhat egy párt. Más szemmel nézik, látják a világot, magukat és egymást. Új impulzus egy kapcsolatban – ezt nem lehet forintosítani.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Van más összehasonlítási alap is. Mennyibe kerül sízésre felszerelkezni és évente egy-egy hétre Ausztriába, Franciaországba utazni egy párnak, síbérlettel és mindennel együtt, hogy állandóan ugyanazokat a pályákat gyalulják? Sokba. És hányan áldoznak e szenvedélynek Magyarországon? Sokan. Hát a még drágább vitorlázásnak, az örökös Füred-Fonyód pályán, vagy akár Dalmáciában? Szintén sokan. Hány deresedő hajú ember vagy pár valósítja meg kissé késve fiatalkori álmát, és szerez 100 lóerős nagymotorkerékpárt? Az életveszélyes gép árából nem jönne ki egy békésebb robogó és egy Hase Pino? Hányan vesznek milliókkal – esetenként tízmillióval – drágább autót a reálisan ésszerűnél? Sokan. Mi lenne, ha néhány ilyen vásárló úgy gondolná, hogy a mai, sebességkorlátozásos, dráguló benzines világban másfél millióval kevesebbet fizet a négykerekűért, és inkább egy extraklasszis bringába ruház be? Hiszen közönséges biciklivel mutatkozni olyan snassz lenne! Na de Hase Pinóval? Hmmm…
Összegzés
Nem közönséges mércével mérhető jármű a Hase Pino: teljesen új kerékpáros élményt nyújt két embernek, kapcsolaterősítő hatású, friss életimpulzust adhat. Kiváló minősége, strapabíró felépítése akár világjárásra is alkalmassá teszi. Szétszedhető vázával könnyű autóba rakni, lakásba felvinni. Ára sajnos erősen megrostálja a potenciális vevők körét.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Tetszett:
– Újszerű kapcsolat a két személy között
– Elöl maximális komfort, hajtási kötelezettség nélkül
– A gyakorlati használhatóságot nagyban fokozó osztható váz
– Szolid kivitel, minőségi alkatrészek
Nem tetszett:
– Hátul csak annyira komfortos, mint egy túrakerékpár
– Bizonyos helyzetekben nehezen kezelhető
– Az értékkel korrekt arányban álló, de keveseknek megfizethető ár
12 – Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Infobox:
Forgalmazó: AM Bringa; www.ambringa.hu
Elérhető színek: fehér RAL 9016/ porfestés
Ajánlott fogyasztói ár:1.098.000 Ft-tól
(a kipróbált modell a Hase Pino Tour, melynek ára: 1.540.000 Ft)
Osztható váz anyaga: alumínium 7005
Bumm anyaga: alumínium 7005
Villa: Spinner Grind I teleszkóp
Fék: Avid Code R hidraulikus
Hátsó felni: 26”duplafalú
Hátsó agy: DT Swiss 340
Első felni: 20” duplafalú
Első agy: SON Version R agydinamós
Küllők: DT Swiss
Gumiabroncs: Schwalbe Marathon
Hátsó váltó: Deore XT
Első váltó: Dura Ace 3-fokozatú
Váltókar: Dura Ace kormányvég-karok
Hajtókar, középcsapágy: Truvativ Elita Tandem, integrált szabadonfutóval, 52-39-30 fog; baloldalt 39 fog / Truvativ GPX
Világítás: SON agydinamó, tárcsafék-felfogatással, Version R, hátsó lámpa: Flat plus, fényszóró: Cyo IQ R senso plus
Sárvédők: SKS; 53 mm
Csomagtartó: Tubus Logo; 40 kg teherbírás
Low Rider:
Nyeregcső: Airwings Evolution, rugózott
Állvány: Hase, kétlábú
Csomagtartó teherbírása (Standard): 25 kg
Csomagtartó teherbírása (Hase Pino Low Rider 12 mm alumíniumcső): 15 kg
Csomagtartó teherbírása (Tubus): 40 kg
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Geometriai adatok:
Teljes hossz: 210 – 237 cm
Teljes szélesség: 64 cm
Teljes magasság: 104-110 cm, az ülésdőléstől függően
Ülésmagasság elöl: 64 cm
Hajtómű-magasság elöl: 62 cm
Tengelytáv: 145 cm
Össztömeg: 23,8 kg
A tavalyi év sikeressége után a SuperCross Sorozat öt alapító rendezője idén is invitál benneteket a futamokra. Talán még emlékeztek rá, hogy az előző szezon végén megkérdezték a véleményeteket egy kérdőív formájában. Amit abban láttak, az nagyon jól esett a szervezőknek, mert összességében igen jónak értékeltétek a kezdeményezésüket.
Többen jeleztétek ezen fórumon keresztül, hogy szívesen látnátok több futamot a sorozatban. Erre vonatkozóan két versenyrendezővel is megkezdték az egyeztetéseket a szervezők még augusztus elején, de sajnos végül egyiküknél sem álltak össze úgy a dolgok, ahogyan azt a belépni szándékozók szerették volna, így egyelőre öt futam marad a sorozatban. Ugyanakkor talán nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, a magyar krossz-élet az idei szezonban vélhetően két versennyel is bővülni fog, de erről majd tájékoztatnak titeket az érintettek.
A tavalyi női címvédő, Dósa Eszter
A II. SuperCross Sorozat futamai a 2011/2012-es szezonban tehát:
2011. október 23., vasárnap – Kazincbarcika, Jubileumi park (Kerékpár Klub Kazincbarcika)
2011. november 6., vasárnap – Salgótarján, Tóstrand – SBTC pálya (Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület)
2011. november 20., vasárnap – Ózd, Városi Stadion (Ózdi Kerékpáros Egyesület)
2011. december 3., szombat – Balassagyarmat, Szabó Lőrinc Általános Iskola – Springa domb (Vitalitás Sportegyesület)
A II. SuperCross Sorozat (és vélhetően a hazai krosszos szezon) első eseményeként megrendezésre kerülő kazincbarcikai verseny nyitja a sort, a megszokott helyszínen kijelölt körön. Ezt követően Salgótarjánba érkezik a sorozat abban a reményben, hogy november első felében még nem vár a versenyzőkre akkora hó és olyan hideg, mint amit tavaly tapasztalhattatok a nógrádi megyeszékhelyen. Ezután a hazai krossz életbe tavaly rendezőként is belépett ózdi verseny következik – a borsodi városban a korábbi évek megszokott farkaslyuki központja helyett ismét a városi stadion környékén kerül lebonyolításra a verseny. A következő futam esetében ismét reménykedünk abban, hogy a balassagyarmatiaknak ezúttal nem kell mázsaszámra takarítani a havat a kijelölt nyomvonalról. A záró felvonásra már a következő év második hétvégéjének vasárnapján kerül sor, így csínján kell bánni a szilveszteri mulatozással annak, aki Kerekegyházán még javítani szeretne összetett pozícióján. A futamokat egységes szabályrendszer, időrend, nevezési díj és szolgáltatás jellemzi ebben a szezonban is, melyekről részletesen a néhány napon belül induló www.supercross.hu honlapon keresztül lehet tájékozódni.
A tavalyi sorozat dobogósai az utolsó állomás után, Salgótarjánban
Minden érdeklődőt, versenyzőt és a ciklokrossz versenyzéssel ismerkedni szándékozót várnak a rendezők a SuperCross Sorozat futamain, mely kezdeményezés az idei évben már a MountainBike Challenge támogatásával valósul meg.
Szöveg: II. SuperCross Sorozat – sajtóközlemény, Kéri István
Fotók: Babka Szabolcs
Újabb 2012-es alkatrészeket bemutató blokk következik a 2011-es Eurobike-ról. Ezúttal azonban nem egy, hanem több márka újdonságait vesszük górcső alá. A kerékszettől a váltórendszeren át a kerékpárgumiig lesz itt kérem minden, mi több, fejtörésről sem lehet szó…
Eurobike 2011: FSA
A bóklászást talán kezdjük az FSA standján. A ciklokrossz már közel sem olyan mostoha szakág, mint 5-10 évvel ezelőtt, most már nem kell sufnituningolt alkatrészekkel nekivágni a szezonnak, hanem számtalan szakágspecifikus cuccot aggathatunk a gépünkre. Bár az UCI nemrég engedélyezte a tárcsafékek használatát a ciklokrossz versenyeken, szép számmal vannak még olyanok, akik továbbra is kantifékkel nyomulnak. Nekik lehet jó hír, hogy az FSA a K-Force családon belül előrukkolt egy karbon kanti fékszettel, mely 250 gramm ( / két pár) össztömeggel bír. A 2012-es év egyik feltörekvő trendje egyébként a ciklokrossz lesz, elvétve találtunk csak olyan kerékpárgyártót, aki nem szerepeltetett ilyen gépet a palettáján.
Eurobike 2011: FSA
Kevésbé tűnik felszálló ágban lévő trendnek a Monolink-rendszerű nyeregrögzítés, előfordulnak kompatibilis nyergek és nyeregcsövek, de komplett gépeken ritkán találkoztunk velük. Akárhogy is van, az FSA előállt egy új, K-Force Monolink nyeregcsővel, mely az eredeti koncepcióhoz képest egészen minimális hátranyúlással (kb. 5 mm) rendelkezik. Mindehhez 350 mm-es hosszban és 27,2 mm-es átmérővel 210 grammos gyári tömegadat tartozik. Elérhető lesz 31,6 mm-es változatban is.
Eurobike 2011: FSA
Az egyszerűbb csövekre vágyóknak egy másik 2012-es újdonság, az XC-255 SB0 típusú darab ajánlható, mely 0 mm hátranyúlással rendelkezik, és 350 mm-es hosszban, valamint 27,2-; 30,9- és 31,6 mm-es átmérőben érhető el. A gyári tömegadat – mely feltételezhetően a legkönnyebb specifikációra vonatkozik – 270 g.
Eurobike 2011: FSA
Egy újabb bizonyítéka annak, hogy az FSA komplett meghajtásban is gondolkozik: 2012-ben már 10 sebességes láncot (FSA Team Issue 10 Speed) is vásárolhatunk tőlük. A lánc 114 tagra vonatkoztatott tömege 264 g, de aki a 9-es rendszereket preferálja az is választhat magának FSA feliratos darabot (Team Issue 9 Speed – 284 g / 114 szem).
Eurobike 2011: FSA
Az országúti bringások immár az SL-K szériából is választhatnak FSA kerékszettet 2012-től. Az 50 mm magas szingós karbonfelnivel operáló szett a már-már tradicionális 20 / 24 küllős felállást követi, össztömege pedig 1480 g, mely ebben a kategóriában bár nem kiemelkedő adat, de azért nem is rossz.
Eurobike 2011: FSA
Nem bízták a véletlenre, és a mára már kikristályosodott keréképítési trendet követik: speciális peremmel rendelkező, illetve perem nélküli agyszerkezet, 2 keresztre fűzött küllők a hajtásoldalon, míg radiálisak a túloldalon, mindez pedig egyenes fejű küllőkkel.
Eurobike 2011: Vision
A FSA szatelitmárkája, a Vision leginkább országúti időfutam alkatrészeket vonultat fel. Ennek fényében különösnek tűnhet, hogy ezúttal egy kutya közönséges, alacsony profilú felnivel szerelt kerékszettet mutatok be tőlük. A Vision megtalálta a piaci rést a kínálatban: számtalan kerékszettet vásárolhatunk, de ha valaki elöl is keresztezett fűzésre vágyik, és úgy érzi, van élet a 30 mm-es felniprofil-magasság alatt is, az a gyárilag fűzött műfajból nem igazán talál magának alkalmas példányt. Erre nyújt megoldást a Paris-Roubaix klasszikus egyik leggyilkosabb szakaszáról elnevezett Arenberg kerékszett: 14 mm magas szingós alufelni, Sapim 2,0-1,8-as küllők, hagyományos peremes agyak, 32 / 32 küllő, valamint 3 keresztre fűzés elöl / hátul. A tömege a felhasznált alapanyagok fényében teljesen elfogadható: 1620 g. Hát, nem gondoltam volna 10 évvel ezelőtt, hogy manapság egy ilyen kerékszett megy majd kuriózumszámba 🙂
Eurobike 2011: Vision
Hab a tortán, hogy a fűzésmintát a hátsó kerék esetében sem szúrták el úgy, mint sokan: így a hátrafelé néző, a hajtási nyomaték hatására húzóerővel terhelt küllők a perem külső oldalán foglalnak helyet.
Eurobike 2011: Vision
És amivel az FSA/Vision galaxis – jobban mondva alkatrészcsalád – immár majdnem teljesnek mondható, az a Metron váltószett, mely egyelőre első- és hátsó váltóból, valamint egy időfutam váltókarból áll. Idő kérdése szerintem, és kijön az FSA a saját országúti fékváltókarjával, és abban az esetben a váltóműveket már csak adaptálni kell a Vision-től. Az immár kiforrottnak tűnő, az átlagnál több karbont felvonultató Metron hátsó váltó gyári tömegadata mindenesetre eléggé meggyőző: 135 g.
Eurobike 2011: Ergon
A fehér-piros arculattal rendelkező FSA / Vision standról lépjünk át a békazöldek világába, és nézzük, mivel rukkolt elő 2012-re az innovatív oldaláról leghíresebb Ergon! Nos, ezúttal egy nyereggel bővült a paletta, ez lenne az SM3, melyet leginkább montisoknak ajánlanak. Helyet kapott középen rajta egy anatómiai mélyedés, orra pedig széles és lapos. Két méretben érhető el ez a modell, ami nem túl gyakori a piacon: S, valamint L.
Eurobike 2011: Ergon
Az SM3 öt variációban kerül majd piacra: SM3 Pro Carbon Monolink (a képen S-es méretben, tömege: 189 g); SM3 Monolink (190 g); SM3 Pro Carbon (hagyományos rögzítés, karbon pálca – 179 g); SM3 Pro (TiNox pálca – 213 g) és SM3 (TiNox pálca – 218 g).
Eurobike 2011: Ergon
Az Ergon leginkább talán az ergonómikus markolatairól ismert, 2012-ben azonban kínálnak egy új, hagyományos gumimarkolatot is, ez a GA1 Evo, melyet profi MTB versenyzőknek ajánlanak elsősorban.
Eurobike 2011: Vredestein
Ha a bringa kormányát már biztosan markoljuk, gondoskodjunk arról is, hogy a gép a talajon maradjon: ebben segít ugyebár a kerékpárgumi, azon belül meg mondjuk a Vredestein termékei – nézzünk hát tőlük is pár dolgot!
A 29”-os MTB-k térhódításával értelemszerűen felmerült az igény a mérethez passzoló 622-es méretű montikülsőkre is. A Vredestein 2012-ben három új, 29-es modellel rukkol elő, ezek pedig: általános versenyfelhasználásra a Black Panther (a képen ez látható – 55-622, avagy 29 × 2,20” méretben 600 g), keményebb terepadottságok között zajló versenyekre a Black Panther Extreme (29 × 2,20” méretben 650 g) és száraz talajon bonyolódó versenyekre a Spotted Cat.
Eurobike 2011: Vredestein
A 29”-os MTB gépekre szánt Spotted Cat külső 50-622-es, avagy 29 × 2,00”-os méretben 560 grammos tömeggel rendelkezik.
Eurobike 2011: Vredestein
Idehaza az országútisok talán kevésbé ismerik a Vredestein termékeit, pedig a Fortezza család minden paraméterét tekintve versenyképes a német konkurensekkel: a Fortezza TriComp 9 színvariációban érhető el, tömege pedig 23-622-es méretben 225 gramm.
Eurobike 2011: Cratoni
Végül, hogy ne törjük a fejünket feleslegesen, következzen egy-két újdonság a Cratonitól is! Elindulva legkisebbektől: a fiatal versenyzőknek szánt C-Air Youth három új színvariációban érhető el 2012-ben.
Eurobike 2011: Cratoni
A Tavaly még csak prototípus stádiumban megtekinthető, kifejezetten városi bringások, avagy e-bike felhasználók számára készült Evolution Light immár szériaérett lett. Az integrált hátsó villogóval és lencsével rendelkező sisak fehér és fekete színben lesz elérhető, tömege pedig 350 g.
Eurobike 2011: Cratoni
Ma már nem Luxus, ha egy-egy gyártó gondol a hölgyekre is, így a Cratoninak is van női sisakja. A C-Air Women háromféle organikus mintával díszített verzióban lesz elérhető.
Eurobike 2011: Cratoni
A cég palettáján a „High-Sport” kategóriában találjuk a C-Shot modellt, mely nem éppen szokványos módon 3 méretben érhető el (S/M – 53-56 cm; M/L – 56-59 cm; L/XL – 59-62 cm). Tömege veri a cég csúcsmodellje, a Terron hasonló adatát, de a 215 gramm úgy általában véve is kimagaslóan jónak számít.
Eurobike 2011: Cratoni
Végül egy kedves történet, mely a fentebb látható BMX, dirt, freeride, DH sisakról, a Cratoni Shakedownról jut eszembe (mely hat színvariációban, leszerelhető állvédővel kerül forgalomba 2012-ben).
Egy ízben, amikor benézve egy kanyart arccal belezúgtam az árokba, nem biztos, hogy helyes anatómiai szakkifejezésekkel élve ugyan, de leszakadt az állcsontomról az alsó ajkam. Miközben a szájsebész próbálta visszavarrni a lesett államat, kioktatott, hogy kerékpározni kizárólag állvédős sisakban szabadna csak. Erre azt találtam mondani, hogy terepen még oké, de országúton nem esünk akkorákat, amiért szükség lenne rá. Erre cáfolatként felhívta a figyelmemet arra, hogy éppen az ínyemet varrja, tehát nem kéne ezen vitát nyitnom… Elmondása szerint hetente varrnak össze ily módon két-három bringást, tehát aki durvulós szakágban nyomja, az valóban válasszon állvédőst – nem luxus az, hanem szükségesség…
Ezúttal ismét egy patinás olasz márka Eurobike-on felvonultatott 2012-es választékát vesszük górcső alá: következzen a Wilier. A márka története 1906-ig vezethető vissza, a klasszikus acélvázak kedvelői pedig egyedi, vörösréz-színű vázaikról ismerhetik őket. Acélt ezúttal is láthattunk a standjukon, a hangsúly azonban náluk is a karbonon van már jó ideje. Személyes szimpátiám feléjük két okra vezethető vissza: egyrészt karbon vázaik számtalan egyedi megoldással rendelkeznek, nem tucat vázak matricázásának tűnnek, másrészt pedig a színpompás standjuk már eleve egy esztétikai élményt nyújt…
Eurobike 2011: Wilier Zero.7
A cég leginkább országúti versenygépeiről híres, de ahogyan azt a későbbiekben láthatjuk majd, emellett számtalan felhasználási területre készítenek még bringákat. A rend kedvéért azonban kezdjük az aszfaltszaggatókkal, felülről lefelé haladva a palettán! A cég zászlóshajója a Zero.7 típus, melynek neve arra utal, hogy a váz tömege 0,8 kilogramm alatt van a gyári adatok szerint. Ez minden idők legkönnyebb Wilier váza, mely 1 1/8” / 1 1/4”-os integrált fejcsapággyal és egy az FSA-val közösen kifejlesztett középcsapágy-hajtómű kombóval rendelkezik. Ez a rendszer az egyéb a piacon lévő menet nélküli középcsapágy-rendszereknél szélesebb és nagyobb átmérőjű házzal rendelkezik (a csapágyház belső átmérője 46 mm, míg szélessége 86,5 mm), és BB386EVO névre hallgat.
Eurobike 2011: Wilier Cento 1
Szintén a paletta csúcsán helyezkedik el a Cento 1 modell, mely a képen egy szokatlan, vidám színkombinációban látható. Ez a színvilág amúgy jellemző a cég standjára és kerékpárjaira egyaránt, ezzel is kiemelkednek az unalomig ismételt dizájnklisék világából. A Cento 1 ízig-vérig versenygép, ezt gyűrik a szponzorált profi csapatok, így a Lampre-ISD versenyzői is.
Eurobike 2011: Wilier Imperiale
Az Imperiale modellt a szakújságírók az „aero” – azaz az általánosnál kedvezőbb aerodinamikai tulajdonságokkal bíró – országúti gépek közé sorolják, aminek némileg ellentmond, hogy a vázon az összes bowden szabadon fut. Számomra nem emiatt kedves ez a váz, hanem van rajta egy-két olyan részletmegoldás, ami nekem nagyon bejön. Ilyen például a képen is látható hátsó papucs kialakítása, bár meg kell említeni, hogy az összes Wilier gépen nagyon átgondolt, strapabíró, masszív papucskialakításokat találunk.
Eurobike 2011: Wilier Imperiale
A nyeregvázcső és a támvilla találkozása talán kevésbé funkcionális megoldás, ellenben nagyon szép látványt nyújt.
Eurobike 2011: Wilier Gran Turismo
A Wilier Gran Turismo típusa a hobbi- és sportkerékpárosok számára készült, hagyományos, nem integrált nyeregcsővel, és monocoque karbon vázzal rendelkezik. Hat vázméretben érhető el, ahogyan az összes többi Wilier országúti típus is.
Eurobike 2011: Wilier Izoard XP
A szintén karbon vázas Wilier Izoard XP a cég országúti alapmodellje, mely az egyetlen a palettán, amelynél még a régi, csavarozott módszerrel oldották meg a támvilla kapcsolatot. Ettől függetlenül viselkedésben és kezelhetőségben hozza a csúcsmodellek színvonalát, így nem meglepő, hogy évek óta ez az egyik legjobban fogyó típusa a cégnek. 2012-ben három új színvariációban érhető majd el.
Eurobike 2011: Wilier
Mint az a középcsapágyházas dologból is kiderült, a Wilier szorosan együttműködik az FSA-val, már ami az alkatrészeket és a kiegészítőket illeti. Pontosan ezért nem meglepő, hogy az összes FSA kiegészítő a Wilier saját dizájnjával jelenik meg a gépeken.
Eurobike 2011: Wilier Twin Foil
A cég két időfutam modellel rendelkezik, az egyik a hagyományos villát és stucnit fogadó Blade, a másik pedig a képen látható karbon vázas Twin Foil modell, mely nevét a speciális villa/stucni kialakításáról kapta. A standon legalább öt színvariációban tekinthettük meg, a képen Lampre csapatszínekben látható. Időzzünk el ennek a bringának néhány további részletén egy kicsit!
Eurobike 2011: Wilier Twin Foil – a kormány vidékének másik nézete egy újabb színvariációbanEurobike 2011: Wilier Twin Foil
Az aero nyeregcső nem integrált, rögzítéséről és állításáról viszont esztétikusan és aerodinamikus módon gondoskodott a gyártó.
Eurobike 2011: Wilier Twin Foil
A hátsó fékeket a csapágyház mögé és a láncvilla alá rejtették, továbbá ennél a gépnél is a Tektro kifejezetten időfutam gépekhez kifejlesztett országúti mini V-féke dolgozik.
Eurobike 2011: Wilier Velodromo
Pályavázakat, illetve gépeket is kínál a Wilier, szám szerint hármat, ezek közül a képen a Velodromo Carbon látható az előtérben, mögötte pedig a Velodromo Alu – melyek a nevükben szereplő vázanyagokból készültek. Mindkét képen látható modell 4 vázméretben érhető el, és a geometriájuk valóban pályára optimalizált: 285 mm-es csapágymagasság, 74,5-75,0 fok közötti fejcsőszögek, vázmérettől függően.
Eurobike 2011: Wilier Pontevecchio
Ha már pályabringa és fix áttétel, megemlítendő, hogy rohangálós egysebességes/fix áttételes gépekből is erős lesz a cég 2012-ben. A fenti képen a színpompás Pontevecchio látható, amely elérhető még egy bordó variációban is.
Eurobike 2011: Wilier Tony Bevilacqua
A másik egysebességes/fix áttételes modell a „Tony Bevilacqua”, mely klasszikusabb megjelenéssel bír, és a képen látható mellett egy babakék változatban is elérhető lesz 2012-ben.
Eurobike 2011: Wilier Asolo
A szabadidős kerékpározás céljaira szolgáló „Weekend” széria öt modellből áll, ezek közül három láncváltós, felnifékes fitneszgép (mint a képen látható Asolo), kettő pedig agyváltós. Utóbbiak közül a Rossano típus tárcsafékkel szerelt darab.
Eurobike 2011: Wilier Centouno XC
És mint arról az elején is szóltam nemcsak országúti gépeket kínál a cég, hanem más szakágakban is jelen van – így a hegyigépek piacán is. A képen XC csúcsmodelljük a Centouno XC látható, mely monocoque karbon vázzal, 1 1/8” – 1 1/2”-os fejcsapággyal, megnövelt átmérőjű középcsapágyházzal és aszimmetrikus láncvillaszárakkal bír.
Eurobike 2011: Wilier 505
A palettáról nem maradhat le a 29”-os MTB sem, így ilyenje is van a cégnek – olyan más patinás olasz gyártókhoz hasonlóan, mint amilyen a Bianchi vagy a Colnago.
Eurobike 2011: Wilier
Ami viszont meglepő, hogy 501 néven karbon merevvillás 29-es montit is gyártanak, amiből nem sokat láthatunk a jelenlegi nemzetközi kínálatban.
Az elmúlt 7 évhez hasonlóan megrendezésre kerül Schladmingban a downhillesek által már ismert szezonzáró hétvége. Látva azt, hogy év eleji nemzeti bajnokság után itthon nyugalmas perceket kell éljenek a „lejtős” szakág szerelmesei, megpróbáljuk számotokra összefogni ezt az életstílust szerető, egyre növekvő közösséget. Partnereink segítségével igyekszünk megajándékozni a résztvevőket, és minél színesebbé, kedvezőbbé tenni a nektek összeállított programot. Ha kedveled a valódi kihívásokat, vegyél részt a Get Rollin’ downhilles bike park szezonzáró bulin! Amennyiben a résztvevők közül te leszel a legfiatalabb rider, abban az esetben a kaland mellé lehetőséget kapsz arra is, hogy egy Bikemag interjú keretei között mutathasd meg magadat a hazai bringás társadalomnak!
Fundango Get Rollin’ 2011
Lendülj be!
– Gyere, gondoskodj a hangulatról!
– Gurulj együtt az ugratókkal teli Flowline DH pályán a RedBull kiemelt élsportolójával!
– Tesztelj Nicolai G-Boxx-szal szerelt bringákat!
– Nézd meg a sport ereklyékkel teli „Hangar 7” múzeumot Salzburgban!
– Próbáld ki magad a félelmetes bobpályán és a „papucsos” túrán!
– Vetélkedj a külföldön élő haverokkal, nézz filmeket és buliz együtt a lányokkal!
Get Rollin’ camp időpont:
2011. Október 13-16. (Szállás kedvezményeinket Október 7-17-ig tartjuk fent)
Fundango Get Rollin’ 2011
Program:
Csütörtök: városnézés Salzburgban és Red Bull „Hangar 7” látogatás.
Péntek: gyalogtúra, schladmingi városnézés, kora esti feltöltődés, grillparti, éjszakai vetélkedők
Szombat: bicózás Schladmingban a Flow Line downhill világkupa pályán, vetélkedők és filmvetítés
Vasárnap: Bicózás egész nap, majd hazautazás
Fundango Get Rollin’ 2011
Vetélkedők és nyeremények:
MAXXIS tömlőcserélő verseny: 1db 3C Minion DH F 2,5 gumiköpenyért
DAKINE kesztyű: a legtöbb kört teljesítőnek
BIKEMAG interjú: a legfiatalabb résztvevővel
TSG térdvédő: a legnagyobb esést elszenvedőjének
FUNDANGO utalvány: a legszebb ugrásért
RIDEHOUSE utalvány: a győztes csocsó / sörivó verseny csapatnak
50% FUNDANGO kedvezmény: az esemény résztvevőinek
ÁRKÁD Pláza kvízjáték: díjmentes szálláslehetőség
PEAK Média, infó, kiadó: kiállítás, fotó, filmszereplés
Fundango Get Rollin’ 2011
VIP-MEDIA-STAFF:
Várjuk újságírók, fotósok, filmesek, csapatvezetők jelentkezését, akiknek térítésmentes szállást és esetlegesen utazást biztosítunk!
Kedvezmények:
– 30% kedvezmény a szállás árából lányoknak, pároknak, 16 év alattiaknak, RedBull sportolóknak, Fundango sportolóknak, 6 fős csapatoknak.
Étel-ital:
– Önellátás + szombat esti „7030 Surprise Co.” palacsintaparti
– Grill Parti igény esetén
Fundango Get Rollin’ 2011
Utazási lehetőségek:
2×12 fős (Mercedes Sprinter + utánfutó), TV, audio, DVD, klímával felszerelt mikrobusszal. Indulás csütörtök reggel 9 órakor, pesti gyülekező a Felvonulási téren, budai gyülekező a BAH csomópontnál. Egyéni utazás esetén lehetőség van kérni kerékpárszállítást, amit a FUNDANGO biztosit számotokra, így személyautótokban többen is utazhattok.
Fundango Get Rollin’ 2011
Kiegészítő programok:
– gyalogtúra vízeséshez, hüttékhez, szurdokokhoz
– mega gurulás 2500 m magasról terepen
– aszfaltguruló verseny Dachstein és Schladming között
– terepgokartozás
– kalandpark a ramsaui Forest Parkban
– nyári bobpálya
– élményfürdő és szauna
– foci a ramsaui strandon, röplabda, gumiasztal, frizbizés
– csocsó, playsation, internet, DVD
– szervizcenter by 7030 surprise co. GuMiNyom/Motorex
– edzéselméleti tanácsok, technikai oktatás
Most pedig következzen egyik kedvenc kerékpármárkám, a Colnago standjának szemrevételezése a friedrichshafeni expóról. Akik nagyjából emlékeznek arra, hogy miket is irogattam annak idején a nyomtatott magazinban, azoknak beugorhat, honnan is ez a vonzalom a márka iránt. Akik akkoriban még nem voltak olvasóink, azoknak elárulnám: 14 évesen egy osztrák bringabolt választékában pillantottam meg egy tűzpiros Colnago acélvázat, és szerelem volt az első látásra – pedig akkor még fogalmam sem volt róla, hogy mit is takar ez a név…
Eurobike 2011: Colnago C59
Nem tudtam, hogy az egyik legpatinásabb olasz márka termékével állok szemben, melynek története egészen 1952-ig vezethető vissza. A név mögött pedig a soha meg nem őszülő Ernesto Colnago áll. Lefogadom, hogy százezrekkel eshetett meg ugyanaz, mint velem, hiszen a cég termékei igen erősen hódítanak a megjelenésükkel. Talán mivel a külcsín szinte már önmagában el is adja a Colnago vázakat és bringákat, ezért a jó öreg Ernesto nem feltétlenül töri magát, hogy fejlesztések terén folyamatosan az élvonalban legyen. Ez azonban nem is nagy baj, hiszen egyrészt a Colnagót vásárlók nem a legutolsó technikát keresik a vázakban, hanem egyszerűen csak egy remekül viselkedő bringát szeretnének – és ezt meg is kapják. Emellett a fejlesztések egy részéről pár év alatt úgyis kiderül, hogy vakvágány volt, úgyhogy néha kifizetődőbb fontolva haladni.
Eurobike 2011: Colnago C59
Ezt a filozófiát követi a cég zászlóshajója a C59, mely egy a cég adatai szerint 1 kg körüli (vázmérettől függően) tömeggel rendelkező illesztékes karbon váz. A karbon illesztékekbe ragasztott csövek nem éppen a legmodernebb technológiát képviselik, és nem is arról az eljárásról van szó, amellyel a legkönnyebb vázak születnek. Van azonban egy hatalmas előnye: méretezés tekintetében nagy szabadságot ad a vázépítőnek, így lehetséges az, hogy 8 sloping és 14 hagyományos (centiméterenként változó mérettel, ahogyan a régi szép időkben) vázméretben érhető el, de emellett rendelésre bármilyen geometriával legyártják. Az illesztékek természetesen a merevséget sem éppen kedvezőtlenül befolyásolják. A C59 vázak tervezése, építése és festése Olaszországban zajlik.
Eurobike 2011: Colnago C59
A fenti képeken Tour de France sárgába öltöztetve Thomas Voecler C59-ese látható. A Colnago sokáig húzódozott az integrált fejcsapágy bevezetése kapcsán, végül egy saját rendszerrel rukkoltak elő, mely a C59 esetében 1 1/4” / 1 1/8”-os villanyak mérettel operál. A C59 Di2 kompatibilis verzióban is létezik, de a mechanikus változat kábelei is rejtetten kerülnek elvezetésre.
Eurobike 2011: Colnago C59
Nemcsak a C59, hanem az összes modell esetében jellemző, hogy a cég és a kerékpár arculatához illeszkedő kiegészítőkkel szerelik fel. Ez az acélvázas időszakban a kor klasszikus alkatrészeinek gravírozását takarta, manapság színre fényezésban és logózásban merül ki. Egy biztos, a gépek megjelenésén sokat tud dobni.
Fényezés tekintetében sem szégyenkezhet az olasz gyártó, ők is virtuóz módon bánnak a fényes és matt felületekkel. A C59 rendelhető ilyen „Nero” változatban is.
Eurobike 2011: Colnago CF8
A cég régi jó szokása, hogy egyedi szériákkal rukkol elő. A Colnago és a Ferrari között a nyolcvanas évek végére vezethető vissza az együttműködés, ennek 2012-es gyümölcse a CF8, mely leginkább egy átdizájnolt C59-nek tűnik.
Eurobike 2011: Colnago CF9
A CF8 tesója a stand másik oldalán ácsorgott, CF9- névre hallgatott, és fitneszgépként látta meg a napvilágot. És ha már a stand szóba került… A Colnago e téren nem költekezi túl magát. Jelenleg is használatban lévő, klasszikus épületre hajazó standjukat először 2005-ben csodálhattam meg, azóta csupán annyi változott, hogy évről-évre kicsit más színre festik. Hasonlóképpen változatlan az egyes termékcsoportok elhelyezkedése is a standon. No de a polisztirolhabból faragott oszlopfők világából térjünk vissza a kerékpáros technika mélybugyraiba!
Eurobike 2011: Colnago M10
Az M10 a C59 mellett a cég másik csúcsváza, mely monocoque technológiával készül. Kúpos, tapered fejcsővel rendelkezik, és a céges kommunikáció szerint könnyebb, mint bármelyik korábbi Colnago karbon váz. Kizárólag sloping vázkialakítással érhető el, összesen 8 vázméretben, ami ugyan nem 14, illetve 22, mint a C59 esetében, de még mindig kettővel vagy hárommal több, mint a nagy átlag. Az M10 is rejtett kábelvezetéssel készül, és létezik elektronikus váltórendszerre optimalizált változata is.
Eurobike 2011: Colnago M10
Az egyik kedvenc részletem a Colnago karbon vázakon. Ők akkor is ezt alkalmazták, amikor mindenki más javában nyomta a fékhíd felett egyesített támvillaszárakat. Aztán lám, változott a világ: manapság ismét ez a kialakítás számít a korszerűbbnek.
Eurobike 2011: Colnago M10
Az M10 Ultegra Di2-vel szerelt változatán gondolkoztak kicsit az akkumulátor elhelyezésén és erre jutottak. Esztétikus, rejtett megoldás, más kérdés, hogy pontosan itt éri majd a legnagyobb dzsuva a csatlakozót. A Shimano mérnökei szerint azonban ez nem jelenthet gondot.
Eurobike 2011: Colnago CLX 3.0
Aki nem tudja megfizetni a csúcs vázak és bringák árát, az olcsóbban is kaphat Colnago minőséget. A termékpaletta közepén helyezkedik el a monocoque első háromszöghöz ragasztott karbon tám- és láncvillával rendelkező CLX 3.0. Mindent tud, amit a nagyok: Colnago C-HS1 1 1/4” / 1 1/8”-os fejcsapágy, Di2 kompatibilitás, nyolc sloping vázméret.
Eurobike 2011: Colnago CLX 3.0 - céges arculat meglepő színben, ezúttal egy féktestenEurobike 2011: Colnago Flight
Aki valamelyest jártas a téren, hogy milyen fejlesztéseket vonultatnak fel az UCI Pro csapatokat szponzoráló gyártók többségének időfutamgépei, az láthatja, hogy a Flight nem feltétlenül a leginnovatívabb darab ebben a műfajban. A bowdeneken kívül nem sok mindent rejtegettek el rajta, egyelőre a fékek villába integrálásának gondolata sem igazán mozgatta meg Ermestót. Ennek ellenére a gép csodaszép, ebben a matt- / fényes fekete plusz neon narancs összeállításban meg különösképpen.
Eurobike 2011: Colnago Flight
A hátrafelé nyitott papucs jó szolgálatot tesz abban, hogy a hátsó kereket minél jobban a nyeregvázcső szélárnyékába illesszük. Három vázméretben érhető el, és tervezése során szélcsatorna-teszteket is igénybe vettek.
Eurobike 2011: Colnago Flight – a váz egyik legszebb részleteEurobike 2011: Colnago World Cup
A Colnago bringákat nemcsak a leghíresebb országúti viadalokon, hanem a ciklokrossz versenyeken is viszont láthatjuk. A cég két típussal rendelkezik, ezek pedig a karbon vázas Prestige, és a 6000-es aluból épült World Cup modellek. A képen a World Cup látható, mely 6 normál és 2 sloping változatban érhető el.
Eurobike 2011: Colnago World Cup
A vállra kapást mindkét típus esetében ez a nyeregvázcső és a felsőcső között található idom segíti.
Eurobike 2011: Colnago Twenty IX
A Colnago a nyolcvanas évek vége óta különféle intenzitással van jelen a hegyigépek piacán, bár nem éppen MTB kerékpárjaikról híresek. Ezúttal azonban annyira trendkövetőnek bizonyultak e téren, hogy előrukkoltak egy 29”-os kerékméretű montival is. Ez lenne a Twenty IX, mely szépen hydroformingolt 6000-es alu vázzal rendelkezik.
Nagy sikerekkel térhettünk haza a Ruzomberokban megrendezett Szlovák Kupadöntőről. Liszi Attila második helyen végzett a versenyen, és mivel megelőzte riválisát, Lukas Ucent, így az összetett értékelésben is ezüstérmet szerzett. Méltó zárása volt ez az idei versenyszezonnak. Lássuk, hogyan is alakult a hetedik forduló vasárnapja!
Magyar sikerek a szlovák downhill kupadöntőn
A szombati edzés után (http://offline.hu/blog/limit-racing-team-blog/gacspeti/szlovak-kupadoento-szombat-limit-limit-hatan) a döntőnap reggelén nagy hideg és jelentős pára fogadott minket. Ettől a pálya is sokkal jobban csúszott, némelyikünknek elég nehéz volt újra felvenni a ritmust. A vénasszonyok nyarán délelőtt felmelegedett az idő, és a napsütéstől a kenő többsége is felszáradt. Ez mit sem változtatott a balszerencsémen, hiszen bár egész évben összesen talán ha egy defektem volt, ezen a hétvégén meg négy-öt, előfordult olyan is, amikor elöl-hátul egyszerre.
Magyar sikerek a szlovák downhill kupadöntőn
Attila is mesél a reggelről: „Már az ébredéstől kezdve csak egy dolgon járt az eszem, vajon mi lesz a verseny eredménye? Milyen helyezést szerzek majd a versenyen, és az vajon elég lesz-e az összetett második helyre? Sajnos nekem kicsit másként kezdődött a bicajozásra való felkészülés, mivel az előző hétvégi versenyen jó pár csúnya esésem volt, a csuklóimat és a bal alkaromat eléggé meggyepáltam. Szorosan be lett fáslizva, mivel a pályán való biciklizés igen nagy fájdalmakkal járt, egészen az időmérőig nem is mentem egybe kört a pályán, de nem éreztem azt, hogy különösebben hátráltatna a biciklizésben, maximum annyi, hogy nem tudtam felvenni kesztyűt.”
Magyar sikerek a szlovák downhill kupadöntőn: a kupafutam dobogója
Ahogy közeledett az időmérő, úgy lett egyre feszültebb a hangulat. Holtverseny az összetett második helyén Attilával, minden egyes pont a két futam során aranyat érhet (jelen helyzetben a kupasorozat ezüstjét). Ati így nyilatkozott erről: „az időmérő nagyon fontos ezen a versenyen, mivel a versenyen szerezhető maximális 75 pontból az időmérő a döntő pontjainak felét éri, így a lényeg az volt, hogy Lukas Ucennél több pontot szerezzek.”
Kialakulni látszódtak a párosok csapaton belül is, Máté Szabolcs Völgyi Péterrel volt meccsben, Szabó NF Endre pedig velem. Bandi mindenképpen előrébb sorolandó, de visszatérésekor nem várhattunk tőle többet. Völgyi mester a kvalifikáción két másodperccel verte Szabit, akárcsak én Bandit. Együtt vártuk Attilát, aki előtt fő riválisa, Lukas Ucen érkezett. Jó időt jött, aktuális harmadik hely Matej Charvat és a kupagyőztes Martin Mikulenka mögött. Alighogy felfogtuk a történéseket, már jött is Attila a kesztyű nélküli befáslizott kezeivel, melyek igencsak furcsa látványt nyújtottak. Itt azonban az óra számít, és az nekünk kedvezett! Két másodperccel jött jobbat szlovák ellenfelénél, így a harmadik helyen kvalifikálta magát, három másodpercre az elsőtől. Ezzel két ponttal szerzett többet Lukas Ucennél, ami pont annyit jelentett, hogy még kiélezettebb lesz a döntő, hiszen ott az élmezőnyben 5 pontos különbségek vannak az egyes helyezések között.
Magyar sikerek a szlovák downhill kupadöntőn: az összetett 1-2. helyezettje
Hatalmas lett a nyomás Attilán, de talán még ennél is nagyobb lehetett Ucenen, hiszen az már biztos volt, hogy cseh nyerte a Szlovák Kupasorozatot, de egy másik külföldivel még küzd a második helyért. Nyilvánvalóan minden helyi honfitársa azt várta, hogy legyőzze Attilát.
A csapaton belüli párosok is szoros meccset vívtak, a Máté Szabi kontra Völgyi Peti duónál mindössze 2 századmásodperc (!) döntött Szabi javára. Az Endrével vívott csatánkba végül már nem szólt bele egyikünknek se defekt, és jókora javulások után végül 8 tizeddel végeztem én elöbbre, ezzel a 26. és 27. helyen szerepeltünk az eredménylistán. Amennyiben minden jól megy, jövőre ez már nem nagyon lesz így, de igyekszem majd NF úrral tartani a tempót, aki így nyilatkozott a mostani hétvégéről: „ A tavaszi térdműtétem óta most ültem először bringára, de nemcsak a sok kihagyás miatt volt nehéz újrakezdeni, hanem mert sajnos még mindig nem épültem fel teljesen. A pályán leginkább a kondícióm hiányát éreztem, de ennek ellenére úgy érzem jól sikerült a versenyem. A bringázáson kívül is jól éreztem magam, jó volt újra találkozni a barátokkal.”
Magyar sikerek a szlovák downhill kupadöntőn: az összetett dobogósai, balról Liszi Attila
Sorra jöttek az egyre jobb riderek, de az utolsó néhány emberig senki se tudta megverni az időmérőn váltóját elvesztő Jan Dodo Javornikot. Hatalmas izgalommal figyeltünk a következő emberre, aki a fő ellenfél, Lukas Ucen. Brutális tempóval és nagyon jól teljesített nyomválasztással érkezett a célba, azonban az óra 3’37,38”-at mutatott, ami hat tizeddel volt rosszabb, mint az időmérős ideje. Semmi időnk nem volt reménykedni vagy izgulni, mert fél percre rá már jött is Attila…
Az, hogy mi zajlott le ott, azt személyesen meséli el nekünk: „Izgatottan vártam a döntő futamot, teljesen üres volt a fejem, nem gondoltam semmi másra, csak arra, hogy hol tudnék még gyorsabb lenni a pályán. A felvonóban ülve a szívem már jóval gyorsabban zakatolt a szokottnál, mondhatni elég nagy nyomás volt rajtam, nem igazán tudom elmesélni ezt az érzést, ezt bizony át kell élni! Egy egészen más világban éreztem magam, tudtam, hogy képes vagyok rá, meg tudom csinálni. A rajtban állva néztem, ahogy Ucen elrajtolt. Látszott, hogy ő is komolyan veszi a dolgot. Rajtam volt a sor, hát megindultam. Az edzéseken gyakorolt ívek változtak a gyorsabb tempó hatására, ráadásul magasabb guminyomással is mentem, mint az időmérőn, nehogy ledefekteljek a döntőben. A féktávok is rövidebbre lettek szabva. A pálya alja felé volt egy nagy tempós leléptetés, az edzés alatt fékeztem rá, ez a döntőre teljesen megváltozott. Kónuszon tekertem a leléptetés felé, a féket még csak eszembe sem jutott használni. A leérkezés után olyan féktávot vettem, hogy magam sem hittem el, egyszerűen elképesztő érzés volt! A célba érve átvettem a vezetést, ez azt jelentette, hogy eddig lejött riderek közül én voltam a leggyorsabb, ezáltal kérdés sem lehet, hogy hányadik lettem az összetettben.”
Nagy volt az öröm, ez nekünk felért egy győzelemmel. Szinte mellékes volt, ám mégse állt le az élet, hiszen az ideje jobb volt, mint a legjobb időmérős eredmény. A kupagyőztes cseh Martin Mikulenka következett, de Attilánál nem tudott jobbat jönni, három másodperc hátránnyal érkezett a második helyre. Utolsóként a kvalifikáció győztese, az a Matej Charvat jött, aki az idei világkupákon három harminc eleji helyezést is begyűjtött. Nagy magabiztossággal közel öt másodperccel verte meg Attilát, amivel megnyerte a versenyt.
Szabó NF Endre így kommentálta a végső történéseket: „A hangulatot tovább fokozta Liszi Ati esélye a bajnoki második helyre. Jobban izgultam érte, mint a saját futamomért, és miután célba értem, izgatottan Ati ellenfeleit figyeltem a többiekkel, és végül pedig mindannyian győzelmi mámorban ünnepelhettünk!”
A verseny végeredménye:
1. CZE Charvát Matej (Banshee Bikes Factory Team) 03:26.55
2. HUN Liszi Attila (LiMiT Racing Team) 03:31.24 +00:04.69
3. CZE Mikulenka Martin (SK Grafobal Mondraker) 03:34.14 +00:07.59
4. SVK Javornik Jan (NOVATEC – CTM Racing) 03:34.75 +00:08.20
5. SVK Laktis Matej (NOVATEC – CTM Racing) 03:35.71 +00:09.16
5. POL Perin Arkadiusz (Diverse Extreme Team) 03:35.71 +00:09.16
Liszi Attila röviden értékelt is: „Második a versenyen, második az összetettben, mondhatni tökéletesen kiviteleztem azt, amit szerettem volna. Sok-sok köszönet a LiMiT Racing Team-nek, és a Völgyi családnak.”
Az összetett végeredmény 7 forduló után:
1. CZE Mikulenka Martin (SK Grafobal Mondraker) 395p
2. HUN Liszi Attila (LiMiT Racing Team) 336p
3. SVK Ucen Lukas (NOVATEC – CTM Racing) 306p
4. CZE Charvát Matej (Banshee Bikes Factory Team) 281p
5. SVK Javornik Jan (NOVATEC – CTM Racing) 277p
6. SVK Laktis Matej (NOVATEC – CTM Racing) 273p
7. CZE Hyncica Vlastimil (SK Grafobal Mondraker) 253p
8. SVK Polc Filip (MS Evil Racing) 209p
(…)
22. HUN Lukács Rajmund (LiMiT Racing Team) 74p
(…)
28. HUN Gács Péter (LiMiT Racing Team) 57p
(…)
54. HUN Völgyi Péter (2GP LiMiT Team) 9p
(…)
59. HUN Szabó Endre (LiMiT Racing Team) 4p
Attila és a csapat egészének nevében gratulálunk Matejnek a verseny győzelméért, Martinnak a kupasorozat győzelméért és a nagy ellenfél Lukas Ucennek, aki szép teljesítményt nyújtott az egész év folyamán! Jövőre ismét összecsapunk!
Nagyon jó versenyszezont zártunk, de annak értékelése legyen egy külön írás témája – mindenképpen megér annyit. Köszönjük mindenkinek a segítséget és a közreműködést: szponzorainknak, partnereinknek, munkatársaknak, családoknak és természetesen a versenyzőinknek! Többen is kimaradtak ebből a sorból, de ami késik nem múlik…
Forrás és fotó:www.limitracing.com
A Bikefun kínálatában több ismert alkatrész- és kiegészítő márkát is találunk. Mindegyiket a minőségi kategóriába soroljuk, és közülük több a legismertebbek közé tartozik. Elég csak a Ritchey, a Tektro vagy a Sigma nevet említeni, de ott van a már-már szinte extravagáns termékeiről ismert szerszám- és kiegészítő gyártó, a Birzman, akik a legegyszerűbb szerszámot is képesek úgy megdizájnolni, mint ahogy mások egy autót szoktak, és akik úgy gyűjtik be a designdíjakat, mint más a borravalót. A régi-új TRP (Tektro) is meglepően magas színvonalat képviselő termékeket vonultatott fel, több termékükön kifejezetten meglepődtem. Kezdjük a sort talán a mindenki által jól ismert Ritchey-vel!
Eurobike 2011: Ritchey WCS C260 kormányszár
Íme a Ritchey legújabb kormányszára a WCS C260. Az új rendszerű befogó lényege, hogy jobban eloszlatja a terhelést, azzal, hogy a stucni teste jobban körbefogja (260 fokban) a kormányt. Az előlap kisebb lett, a csavarok meg nem párhuzamosak, hanem 100 fokos szöget zárnak be egymással. A másik változtatás pedig, hogy a villanyak-befogónál kapott egy harmadik csavart is, hogy a vékony, illetve karbon falú nyakon eloszlassa a szorító erőt. Az új kormányszár még könnyebb lett elődjéhez viszonyítva: 100 g (100 mm-es hosszban) a gyári adat szerint, szemben az eddigi WCS 4-Axis 115-120 grammjával. A dolog egyetlen hátulütője, hogy így nem lehet egykönnyen kormányszárat cserélni, hanem le kell bontani mindent legalább a kormány egyik feléről, aztán visszatenni. Az új kormányszár is elérhető lesz fényes fehér, fekete és piros színben.
Eurobike 2011: Ritchey Monocurve
A Ritchey Monocurve kormányai: monocoque karbon konstrukció. 80-130 mm-es kormányszár-hosszal és 40-42-44 cm-es kormányszélességgel elérhetők. Tömege: 353 g (42 cm széles, 120 mm). 4 fok hátrahajlással, és ugyanazzal a 3 csavaros villanyak-befogóval, mint a fenti WCS kormányszár.
Eurobike 2011: Ritchey Truegrip Grid
Ez aztán elég agresszív formájú markolat, a Truegrip Grid. Kétkomponensű, normál- és csavaros rögzítésű változatban egyaránt elérhető.
Eurobike 2011: Ritchey Superlogic Tubular Disc
Anno Thomas Frischnecht kezdte el a szingós monti gumikat használni, majd többen is rácuppantak – főleg a Swisspower-es csapattársak, de mások is, most pedig azt láttuk, hogy egyre több gumigyártó kínálatában jelentek meg a szingós montikülsők. Most már szériamodellként kaphatók szingós kerekek. Előnye az igen alacsony nyomáson használható gumin kívül a kedvező súly, hiszen nem szükséges a nyomásnak ellenálló perem, így annak megspórolásával hathatósan csökkenthető a tömeg. Ez a Superlogic Tubular Disc hátsó kerék karbon felnivel, 28 db DT Revolution küllővel, Center-Lock tárcsafelfogatással mindössze 667 g!
Eurobike 2011: Ritchey WCS Link Alloy
A Ritchey is kijött a maga Monolink rendszerű nyeregcsővel. Ez itt az alu verzió 7050-es ötvözetből, de lesz karbon változat is. Előbbi tömege 230 g 27,2 × 350 mm-es méretben.
Eurobike 2011: TRP Parabox
A kínálatban továbbra is ott vannak a karbon 4-Axis stucnik, melyek idén is igen sok bringán ott figyeltek gyárilag. Ami viszont alatta van, az talán még érdekesebb: a TRP Parabox. A lényeg, hogy miután az UCI újra engedélyezte a cyclo-cross gépeken a tárcsafék használatát, sokan nem elégednek meg az országúti fékváltókarokhoz közvetlenül passzítható mechanikus tárcsákkal, hanem hidraulikusra vágynak. Nos, ezen segít a Parabox (mely egyébként szintén részesült az Eurobike Award díjban), mely lényegében egy mechano-hidraulikus átalakító. A bowden húzását hidraulikus nyomássá alakítja, ami a hidraulikus féktestet működteti. A TRP egyébként a Tektro drágább termékeit jelölő márkanév. Megjegyzem, hogy ők a világ egyik legnagyobb bérgyártója fékek területén, így sokan nem is tudják, hogy az ő fékjeit használják, mikor egy-egy nagy márka nevét viselő fékkart húzogatják.
Eurobike 2011: TRP Dash Carbon
A Tektro az elmúlt években egy egész tárcsafék palettát fejlesztett ki és dobott piacra a kifejezetten kedvező árú fékektől kezdve az egészen profiig. Ez az egyik fejlettebb típus, a TRP Dash. Olyan megoldásokat alkalmaznak, mint a nagyhírű gyártók, lásd monobody féktest vagy karbon kar, és súlyban sincs miért szégyenkezniük, a tárcsa tömege 89 g, a komplett szett 320 g.
Eurobike 2011: TRP Dash Carbon
A Dash fékkarja. Szerszámmentes fékkar-elérés állítás, nyomáspont állítás, karbon kar, kompakt forma, védett fékkábel kivezetés, alacsony tömeg és természetesen zsanéros bilincs.
Eurobike 2011: Tektro Auriga SUB
A Tektro tárcsafékcsalád egy visszafogottabb modellje, az Auriga SUB. SUB mint Sport and Utility Bike, vagyis nem annyira versenycélokra, mind inkább sport, illetve mindennapos használatra városi, commuter bringákba tervezett darabról van szó. Ennek ellenére itt is megtaláljuk a monobody kialakítást.
Eurobike 2011: TRP EuroX Mag
A TRP EuroX Mag cyclo-cross fékei magnézium testtel rendelkeznek, a csavarok pedig titánból készültek, ennek köszönhető a kedvező tömegadat: 103 g/pár! A kialakításából eredően brutális sártűrése is van.
Eurobike 2011: TRP R960
Másik finomság a TRP R960-as országúti fék, mely nemcsak hogy látványos megjelenésű, de rendkívül könnyű is, hiszen 120 g párja. CNC-zett 6061-es alu a test, szintén titán csavarok, illetve állítható szögű fékpofák a főbb jellemzők. Országúti fékek terén is beleerősített a Tektro, mivel vagy egy tucat ehhez hasonlóan látványos és baromi könnyű féket állítottak ki. Gyakorlatilag minden márkájú és évjáratú fékváltókarhoz találunk optimális áttételezésű féket nagyon jó ár-érték arányban.
Eurobike 2011: Sigma Micro
A már régóta ismert Micro villogók a közelmúltban megújultak – gusztusos új házat kaptak –, és immár hatféle tetszetős színben kaphatók. Egy LED-es mivoltuk ellenére tisztes fényerőt biztosítanak, no nem útmegvilágításra, hanem csak helyzetjelzésre.
Eurobike 2011: Sigma PowerLED
Ügyes kis konzolt fejlesztettek ki a PowerLED lámpáikhoz – vagy hívjuk talán inkább reflektornak -, mellyel stabilan rögzíthetők a legtöbb típusú fejvédőn akár akksival együtt is, így nem jelent problémát a hosszú vezeték a vázra rögzített akksihoz, illetve sokkal jobb fényerőt biztosít, mint az akksival/elemmel egybeépített kisebb fejlámpák.
Eurobike 2011: Sigma ROX 8.1 és 9.1
A ROX 8.1 és 9.1 a legprofibb, legtöbb funkciós kerékpárkomputerek a Sigma palettájában, és az eddigi 8.0 illetve 9.0 modelleket váltják. Az elődökhöz hasonlóan rengeteg funkciót zsúfoltak beléjük: a szokásos sebesség-, pulzusmérő-, pedálfordulat-mérő funkciók mellett többek között hőmérő, magasságmérő, szintemelkedés mérő funkciók szerepelnek a tisztes hosszúságú felsorolásban, és a digitálisan kódolt jelátvitel már megszokottnak mondható a Sigma felsőkategóriájában. A 9.1-nél tartozékok a kiértékelést segítő Sigma Data Center is, és ráadásként 90 órányi adatmennyiséget képes tárolni.
Eurobike 2011: Sigma RC 14.11
A pulzusmérő kínálat talán leglátványosabbra sikerült darabja az új RC 14.11 modell, mely sárga és szürke színben is választható. A digitálisan kódolt jelátvitel már szinte magától értetődő, a különböző sebesség és pulzusmérő funkciók mellett körszámlálót, kalóriaszámlálót is találunk, a Sigma Data Center segítségével pedig grafikusan is kiértékelhetők az óra által gyűjtött adatok, az ehhez szükséges konzol és program tartozékként jár mellé. A sok funkcióból is sejthető, hogy nem a pár ezer forintos órák közé tartozik, de ára sok más neves gyártó hasonló funkciókkal bíró modelljeinek ára alatt marad.
Eurobike 2011: KMC 10s láncok
Láncok terén egyre megkerülhetetlenebb a KMC, mely rengeteg nagy gyártónak a beszállítója, és olyan nevek támogatója, mint Sabine Spitz, Tereza Huriková, a Team Geox-TMC, vagy a Vacansoleil csapat. Gyakorlatilag mindenféle sebességfokozat-számú rendszerhez gyártanak láncot szinte zavarba ejtő kínálatban, hiszen a különféle „normál” felületkezelések mellett megtaláljuk a titán-nitrid bevonatú láncokat is (Gold), a színes, azon belül is az egyszínű, a többszínű – akár nemzeti trikolorra festett – verziókat, a kifúrt csapos könnyített verziókat, vagy most a még keményebbnek és tartósabbnak mondott új felületkezelésű verziót, melyet a következő képen mutatok be. Ezen a képen csak a 10 sebességes lánckínálat egy része van felvonultatva.
Eurobike 2011: KMC X10 SL DLC
Íme az X10 SL DLC lánc a beszédes „Diamond Like Coating” felületkezeléssel. Ez a sötét színű új felületkezelés minden eddiginél nagyobb felületi keménységet és tartósságot jelent a gyártó állítása szerint.
Eurobike 2011: Birzman Pocket Ride
A Birzman csak egy, a sok-sok szerszám és kiegészítő márka közül, mégis nagyon kedveljük. Azelőtt nem gondoltam volna, hogy pár szerszám is pumpa ennyire lázba hoz majd engem. Nagyon ötletes, praktikus, végiggondolt, ergonomikus és egyben dizájnos darabok jellemzik a Birzman palettát. Csak egyet-kettőt hadd emeljek ki a képen látható „Pocket Ride” szériából, melyek kifejezetten a tekerés közben magunkkal vihető mini szerszámokat takarja: Feexman kihajtható szerszámkészletek, Zacoo Mini és a patronos Zacoo CO2 Bottle set, Dragonfly láncszerszám…
Eurobike 2011: Birzman Zacoo Mini
Igazán mini pumpa Birzman módra, a Zacoo Mini. Többféle hosszban és szelep kompatibilis verzióban érhető el, a legkisebb változat 9,9 cm-es. Súlya körülbelül mint egy kis csomag papírzsepié. Többféle színben kapható, eloxált alu házzal, jár hozzá egy kis adapter, amivel a kulacstartó alá rögzíthetjük, bár a mez zsebében is könnyedén elfér. Hivatalosan 140 PSI (9,6 bar) nyomást is lehet vele fújni.
Eurobike 2011: Birzman Specialist Wrench Set II
Másik okosság, bár nem a mini, hanem a műhely kategóriából. Sok szerszámot úgy terveztek, hogy egy ergonomikus standard adapterrel hosszabbítható legyen a nyele. Ugyanazzal a hosszabbítóval növelhetjük az erőkart pl. a középcsapágy-szerszámnál, a láncostornál, vagy a kazettaleszedőnél. Egyszerű, de nagy ötlet! A megoldást alkalmazó Specialist Wrench Set II. nevű szerszámkészlet – egyébként több más Birzman termékhez hasonlóan – kapott is egy design díjat. És persze a fejéhez kap az ember, hogy bár ilyenem lett volna, amikor szenvedtem azzal a beragadt középcsapággyal…
További információk:
Ritchey alkatrészek a weben: www.ritcheylogic.com
Tektro fékek és alkatrészek a weben: www.tektro.com
Birzman szerszámok és kiegészítők a weben: www.birzman.com
KMC láncok a weben: www.kmcchain.com
Sigma lámpák, pulzusmérők és kerékpárcomputerek: www.sigma.de
Sigma, Ritchey, Birzman, Tektro és KMC termékek idehaza: Bikefun Kft.; www.bikefun.hu
