Home Blog Page 1121

Fox-Shimano prototípus? Elektromos teleszkópok boncolgatása

Az elektromos Fox teleszkóp tesztelés alatt - fotó: trailwatch.net

Korábban felröppent a hír, hogy esetleg a Shimano XTR szettje is megjelenik elektromos verzióban, amikor Geoff Kabush kerékpárján a Dura Ace szetthez tartozó akkumulátort láttuk. Ezt a kételyt most eloszlatjuk, ugyanis egy teljesen más szegmens elektromosításáról van szó.

A Fox új elektromos teleszkópjáról van szó, amit Geoff Kabush mellett Catharine Pendrel tesztel. De ez nem csak egy egyszerű elektromos lock-out, hanem annál sokkal több! Ha jól megnézzük a képet, látható, hogy Kabush teleszkópján egy vezeték van, ami a kormányon levő karhoz csatlakozik.

Az elektromos Fox teleszkóp tesztelés alatt - fotó: trailwatch.net

„A Fox az új termékeinek fejlesztéséért dolgozik a Racing Application Development (RAD) program. Mi a Fox-nál úgy gondoljuk, hogy a versenyzés nyújtja a legjobb környezetet új alkatrészek teszteléséhez és minden fejlesztés ezen a programon keresztül megy. Így fordulhat elő az, hogy néha olyan új alkatrészek is láthatóvá válnak, amiknek a kommunikációjára még nem készültünk fel. Jelenleg nincs semmi újdonság, amit kommunikálni szeretnénk.” – mondta Mark Jordan, a Fox globális marketing és kommunikációs menedzsere.

Ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy a Fox valamilyen elektromos lockout karon dolgozik. Bizonyos értelemben bonyolultabb, mint a hagyományos mechanikus rendszer, de ugyanakkor vannak előnyei is: rövidebb úton kell mozgatni a lockout kart (akár gombnyomásra is működik), jelentősen gyorsabb, időjárásálló és nagyobb szabadságot biztosít a kar elhelyezését illetően. Ezen tulajdonságok mindegyike nagyon csábító lehet a cross country versenyzők számára.

Catharine Pendrel is teszteli az új Fox villát - fotó: trailwatch.net

Az elektromos lockout nem újdonság, nem is ördöngösség a működése, elvégre csak egy szelepet kell nyitni és zárni. Korábban is voltak próbálkozások, de nem jártak túl nagy sikerrel. Kabush biciklijén mégis olyan Shimano Di2 akkumulátort helyeztek el, ami több mint 1600 kilométeren keresztül terelgeti az első és hátsó váltót egyaránt.
A Foxnak és a Shimanónak már két közös projektje is volt az utóbbi időben: az egyik a jelenlegi mechanikus lockout kar, a másik pedig a 15 mm Thru-axle tengely. Bár a Shimano sok tekintetben hírhedten konzervatív, a Fox már sokszor bizonyította, hogy nem sajnálják a fejlesztésre a pénzt. Esélyes, hogy egy bonyolultabb elektronikus csillapítási rendszeren dolgoznak.

Ez látszólag nem hasonlít a Cannondale Simon rendszerére. Az elektronikusan vezérelt szelep és a különböző csillapítási karakterisztikák valóban a beharangozottak szerint működtek. Stanley Song, a Simon megalkotója 2009-ben elhagyta a céget, de a szerződés alapján a munkát tovább folytatja, így reménykedhetünk, hogy egyszer valóban találkozhatunk a villával.

A Simon rendszer hatalmas mennyiségű energiát használ fel a folyamatosan változó csillapítási rendszeréhez. A 2000 mAh-s akkumulátor mintegy 2-8 órára elegendő energiát biztosít a rendszernek. Ezzel szemben a Foxnál használt Di2 rendszer akkumulátora ehhez képest csupán egynegyed kapacitással bír, ezért nem valószínű, hogy ilyen rendszeren dolgoznak.

A Simon rendszer bemutatása:

A Cannondale mindig is nagy hangsúlyt fektetett az innovációkra, ezt eddig is tudhattuk. A Simon megalkotását az a cél vezérelte, hogy a villa automatikusan igazodjon a különböző kerékpározási stílusokhoz.

Az LCD kijelző és a joystick

Az elektromos részegységek nagyrésze egy Lefty villa nyakában kapott helyet. Itt található meg az akkumulátor és a központi vezérlőegység. Az LCD kijelző a villanyak leszorító kupakjára került. A kormányszárra helyezett választógombbal a beállítások közt választhatunk. A villában elhelyeztek egy gyorsulásmérő szenzort, egy optikai szenzort és egy állítómotort, ami a rugózás csillapítását állítja be.

A rendszer nyújtotta automatikus beállítások természetesen saját magunk által is befolyásolhatók. Változtatható néhány alapvető jellemző is vagy akár az egészet teljesen személyre szabhatjuk. Ezek alapján a villa automatikusan beállítja a felhasználóhoz legjobban passzoló rugózási tulajdonságokat. Az egyes beállított stílusokat az LCD kijelzőn látható „térképen” követhetjük nyomon, ami a konkrét rugózási jellemzőket és a karakterisztikát mutatja.
A beállítás az alábbi két elemmel történik:

– Elektronikus nagysebességű szenzor
Ezzel a szenzorral digitális úton kommunikál a számítógép. A számítógéphez csatlakozik az átfolyásmérő, valamint a kormányon levő joystick, amivel a rugózás karakterisztikáját tudjuk állítani az XC-től egészen a DH stílusig.
A központi számítógép számolja az alulról és felülről érkező ütéseket és másodpercenként ötszáz jelet ad ki a villában levő szelepnek. Így minden két ezredmásodpercben olyan tulajdonságai változnak a villának, amit eddig csak manuálisan, kézzel tudtunk elvégezni. A rendszer képes felismerni a felhasználó szintjének határait és szükség szerint felülbírálja az egyéni beállításokat. Ezzel nagyobb biztonságot nyújt a bringásnak a használathoz és magát a rendszert is védi a túlterheléstől.

A Simon rendszer sematikus ábrája

Elektrohidraulikus folyadék irányítás
A villában levő olaj folyási tulajdonságait kell kiszámítani és igazítani. Ezt egy elektromotor szabályozza, ami képes 1/1000 milliméter pontossággal állítani a szelep nyílásának méretét.
Az összes alkatrésznél a lehető legmagasabb minőség és megbízhatóság az elvárás.

A joystickkal lehet választani a beállításokat, ami az LCD kijelzőn követhető

Tehát akkor hogy is működik?
A Simon analizálja a kerékpározási szituációt, majd ehhez igazítja a rugózást. Ha a rendszer valóban olyan gyorsan reagál, mint ahogy azt ígérik, akkor úgy biztosít vajpuha mozgást, hogy nem viselkedik hintaszékként.
Másrészt nem szabad elfelejteni, hogy a kerékpár elektronikus marad és villát tölteni kell.
Ez egy hosszú hegyi kerékpározásnál nem biztos, hogy annyira előnyös és talán nem is fontos, annál inkább fontos lehet egy cross country futamon vagy egy downhill versenyen, ahol a másodpercek döntenek.
Rengeteg tudást halmoztak bele, de mégis elhanyagolható többletsúlyról beszélhetünk, mivel a Lefty villák amúgy is könnyűek és az elektromos részegységek sem nehezítik túlságosan a villát.

Simon robbantott kép - ezt rejti magában a villaszár

A robbantott képen látható egységet rejti magában a villaszár. A gyorsulás érzékelő szenzor 70 mikromásodperc alatt (0,00007 másodperc) reagál, az állítómotor pedig 0,006 másodperc alatt vált a teljesen zárt és teljesen nyitott rugózás közt. A rendszer így előbb változtat a rugózáson, minthogy a bringás észrevenné.

A Fox valószínűleg egy magnetoreológiai folyadékkal működő csillapítási rendszert fejleszt hasonlóan a Delphihez, amit a Chevrolet Corvette-ben és a többi felsőbb kategóriás GM járműben is alkalmaznak. Dr. Dave Batterbee és Dr. Neil Sims 2010 júniusában a Shieffield egyetemen egy ilyen rendszeren kezdett dolgozni a Fox Racing Shox számára. Ha Batterbee rendszere valóra válik, akkor ez egy úttörő találmány lesz.

Ahogy a GM autóinál is, Batterbee koncepciójában is a gyorsulásmérők játsszák a fő szerepet, felismerve az ütések erejét. Ezek a szenzorok a központi egységbe küldik a jeleket, ami a csillapító kamra feszültségét azonnal beállítja, így szinte azonnal változik a magnetoreológiai csillapító folyadék viszkozitása. Ez hihetetlen gyorsan történik, a GM rendszerénél például 1000-szer változhat másodpercenként.

Összességében a rendszer hasonlít a Cannondale Simonjára, csak sokkal kisebb energiaigénye van. A gyakorlati felhasználása a Fox eddig is használt Terralogic vagy a Specialized Brain rendszerére hasonlít, de további mozgó alkatrészek nélkül, sokkal gyorsabb válaszidővel és a beállítási lehetőségek széles választékával, a csak be- vagy kikapcsolás helyett.

A Fox és a Shimano közt zajló közös munka leleplezését valószínűleg az USA legnagyobb bringás fesztiváljára, a Sea Otterre időzítik. Kíváncsian várjuk!

forrás, fotók: mtb-news.de, bikeradar.com

Szombaton Milánó-San Remo: az esélyesek

Goss tavalyi győzelme

A szombati Milano-San Remo – WorldTour egynaposra már nagyjából összeállít a mezőny, az alábbiakban néhány esélyes versenyzőt, csapatot emeltünk ki. A közel 300 kilométeres Cassicissima előzetese, története, IDE KATTINTVA olvasható.

Az esélyesek:

Team Sky

Ha úgy alakul a verseny, hogy tömeghajrán dől el az első hely, a topfavorit természetesen a világbajnok Mark Cavendish, aki a héten véget érő Tirreno-Adriatico-n megmutatta, hogy nyerő formában van. Kérdés, hogy túléli-e, vagy mennyit vesz ki belőle a céltól 6 kilométerre magasodó Poggio. Az ellenfelek minden bizonnyal megpróbálják lerázni, hiszen köztudott, ha egy sprinten Cav az első sorokból hajrázhat, ma nem nagyon van ellenfele. A Sky B-terve a norvég Edvald Boasson Hagen lehet, aki a Tirrenón szintén nyert sprintet, és neki nem okozhat gondot a Poggio abszolválása a legjobbakkal.

Ha tömeghajrá, Cavendish a topfavorit

Omega Pharma Quick Step

Meglepőnek egyáltalán nem nevezhető a hír, miszerint az Omega Pharma Quick Step-nél az olasz tavaszi klasszikuson Tom Boonen lesz az első számú ember. Egyénként a bookmaker-ek is a belga bajnokot hozzák a verseny legesélyesebb győzteseként, akit Gerald Ciolek, Nikolas Meas, Jerome Pineau, Peter Velits és Niki Terpstra fognak segíteni.

„Az ideális forgatókönyv: elsőként áthaladni a célvonalon, hogy milyen módon sikerül, igazából nem fontos. A Milánó-San Remo mindig nagyon feszült verseny, ami általában tömeghajrával végződik. Szóval az ideális forgatókönyv, amikor te nyersz. A San Remo olyan verseny, ahol nagyon figyelni kell minden apró részletre, egész nap, mert ezek adják majd ki a különbségeket a végén. Remélem kellően tapasztalt vagyok ahhoz, hogy jó eredményt érjek el.” – nyilatkozta Boonen.

Boonen idén ismét régi nyerő formájában

Katyusa

Az orosz Katyusa soraiban teker a háromszoros világbajnok Oscar Freie Gomez, aki a mezőnyből a legsikeresebb a Milánó-San Remo-t tekintve, három győzelemmel. A 36 éves spanyolnak különösen fekszenek a hosszú, kimerítő versenyek, remekül tudja tartalékolni erejét a hajrára.

„A Milánó-San Remo jelenleg a legfontosabb célom. Már sikerült itt nyernem és negyedszer is szeretnék. Optimista vagyok, hiszen a teljes Katyusa engem segít majd.” – kommentált Freire.

Oscar Freire az örökifjú

Radioshack

A luxemburgi bejegyzésű csapat az olasz Daniele Bennati-ra, valamint a svájci Fabian Cancellara-ra számít leginkább a szombati Milánó-San Remo-n. A különítmény sportigazgatója, Luca Guercilena Tony Gallopin-t, Markel Irizar-t, Yaroslav Popovych-t, Gregory Rast-ot, Hayden Roulston-t és Robert Wagner-t  nevezte még meg a Radioshack szombati sorában.

Cancellara legnagyobb ellenfele a múlt, vagyis őrá nagyon figyelnek majd a Poggio tetejétől, emlékezetes győzelmét iszonyú nehéz lenne megismételni, hiszen akkor a meglepetés erejével lépett meg a végén:

„A Milánó-San Remo olyan verseny, melyen senki nem előlegezheti meg, hogy nyerni fog. 2008-ban győztem, de úgy gondolom, az meglepetés volt, és most mindenki figyel már rám, így nem egyszerű.”

Cancellara a Strade Bianche-n meg tudott lépni egyedül

Az olasz sprinter, Bennati megmutatta a Tirreno időfutamán, hogy az állóképességgel sincs gond, tehát a Poggio valószínűleg neki sem jelent majd gondot. Kérdés, a gyorsasága elegendő lesz-e a többi sztársprinter ellen.

Liquigas Cannondale

Azt is lehetne mondani, hogy a Liquigas Cannondale-nél nem sok minden változott a Tirreno-Adriatico óta, ugyanis a csapat a Milano-Sanremo esetében is a Vincenzo Nibali – Peter Sagan kettősre fog a leginkább számítani. Ha szombaton az események mégsem a csapat tervei szerint alakulnak, akkor a szintén jó formát mutató Daniel Oss és Elia Viviani is szóba jöhet  első számú emberként a neonzöldeknél.

Sagan a Tirrenón tudott nyerni

Lampre-ISD

A Lampre-ISD Grega Bole-t, Matteo Bono-t, Davide Cimolai-t, Damiano Cunego-t, Danilo Hondo-t, Alessandro Petacchi-t, Diego Ulissi-t és Davide Vigano-t nevezte a szombati klasszikusra. Első számú embernek Alessandro Petacchi-t és Damiano Cunego-t nevezték meg. Petacchi a Tirreno-Adriatico ötödik szakaszán szállt ki a többnapos viadalból, azóta viszont már két, kimondottan a Milano-Sanremo-ra kihegyezett célirányos edzésen van túl. Ha kettejüknek mégsem úgy alakulnának a dolgai, mint ahogy azt a csapatvezetés eltervezte, akkor lép képbe a Lampre jolly embere, Ulissi.

BMC

Az utolsó pillanatban kiderült, hogy a norvég exvilágbajnok, Thor Hushovd betegség miatt mégsem indul a San Remo-n, így a tavalyi szezont uraló Philippe Gilbert-re száll a csapatkapitányi szerep. Bár Gilbertnek inkább az emelkedő befutók kedveznek, ő mindig okozhat meglepetést, s eddig hiányzik gyűjteményéből a San Remo.

Philippe Gilbert idén még nem kezdte el a győzelemgyártást

AG2R La Mondiale

Arturas Kasputis, az AG2R La Mondiale francia csapat sportigazgatója a hétvégi Milánó-San Remo klasszikuson leginkább az olasz idegenlégiósaira számít majd. Manuel Belletti, Matteo Montaguti és Rinaldo Nocentini mellett a csapatot alkotják még a francia Maxime Bouet, Sébastien Hinault, Lloyd Mondory és Christophe Riblon, valamint a csapat egyetlen belga kerékpárosa, Kristof Goddaert. Belletti akár az egyik titkos esélyes lehet.

Goss tavalyi győzelme

GreenEdge

A címvédő, Matt Goss új csapattal érkezik, az ausztrál GreenEdge élén. Az összeállításból – Matthew Goss, Svein Tuft, Stuart O’Grady, Simon Gerrans, Baden Cooke, Matt Wilson, Sebastian Langeveld és Tomas Vaitkus – látszik, hogy az ausztrálok ismét Gosst kívánják helyzetbe hozni a sprinten, szabad vegyértékként Simon Gerrans szerepel a csapatban.

Rajtlista:

GreenEDGE:
1 Matthew Goss
2 Stuart O’Grady
3 Sebastian Langeveld
4 Simon Gerrans
5 Baden Cooke
6 Tomas Vaitkus
7 Svein Tuft
8 Matt Wilson

Acqua&Sapone:
11 Claudio Corioni
12 Carlos Betancur
13 Danilo Di Luca
14 Paolo Ciavatta
15 Francesco Ginanni
16 Francesco Reda
17 Danilo Napolitano
18 Fabio Taborre

Ag2r-La Mondiale:
21 Manuel Belletti
22 Maxime Bouet
23 Kristof Goddaert
24 Sébastien Hinault
25 Lloyd Mondory
26 Matteo Montaguti
27 Rinaldo Nocentini
28 Christophe Riblon

Astana
31 Borut Bozic
32 Enrico Gasparotto
33 Francesco Gavazzi
34 Jacopo Guarnieri
35 Maxim Iglinskiy
36 Dmitriy Gruzdev
37 Dmitriy Muravyev
38 Simone Ponzi

BMC Racing Team
41 Philippe Gilbert
42 Alessandro Ballan
43 George Hincapie
44 Marcus Burghardt
45 Taylor Phinney
46 Manuel Quinziato
47 Michael Schär
48 Greg Van Avermaet

Colombia-Coldeportes:
51 Fabio Duarte
52 Jeffry Romero
53 Juan Pablo Forero
54 Frank Osorio
55 Luis Felipe Laverde
56 Víctor Hugo Peña
57 Carlos Quintero
58 Juan Pablo Suárez

Colnago-CSF Bardini:
61 Sacha Modolo
62 Marco Canola
63 Enrico Battaglin
64 Paolo Locatelli
65 Angelo Pagani
66 Marco Coledan
67 Filippo Savini
68 Gianluca Brambilla

Euskaltel-Euskadi
71 Gorka Verdugo
72 Jon Izagirre
73 Mikel Landa
74 Pablo Urtasun
75 Egoi Martínez
76 Rubén Pérez
77 Juanjo Oroz
78 Amets Txurruka

Farnese Vini:
81 Filippo Pozzato
82 Oscar Gatto
83 Luca Mazzanti
84 Kevin Hulsmans
85 Diego Caccia
86 Pierpaolo De Negri
87 Francesco Failli
88 Elia Favilli

FDJ-BigMat:
91 William Bonnet
92 Steve Chainel
93 Anthony Geslin
94 Matthieu Ladagnous
95 Arnaud Gérard
96 Gabriel Rasch
97 Dominique Rollin
98 Arthur Vichot

Garmin-Barracuda:
101 Tyler Farrar
102 Murilo Fischer
103 Heinrich Haussler
104 Andreas Klier
105 Robbie Hunter
106 David Millar
107 Fabian Wegmann
108 Johan Vansummeren

Katusha:
111 Óscar Freire
112 Xavier Florencio
113 Vladimir Gusev
114 Eduard Vorganov
115 Ángel Vicioso
116 Simon Spilak
117 Luca Paolini
118 Alexander Kristoff

Lampre-ISD:
121 Alessandro Petacchi
122 Grega Bole
123 Daniele Righi
124 Davide Cimolai
126 Damiano Cunego
125 Danilo Hondo
127 Diego Ulissi
128 Davide Viganò

Liquigas-Cannondale:
131 Vincenzo Nibali
132 Peter Sagan
133 Valerio Agnoli
134 Maciej Bodnar
135 Paolo Longo Borghini
136 Kristjan Koren
137 Daniel Oss
138 Elia Viviani

Lotto-Belisol:
141 André Greipel
142 Lars Bak
143 Adam Hansen
144 Greg Henderson
145 Vicente Reynés
146 Marcel Sieberg
147 Jelle Vanendert
148 Frederik Willems

Movistar Team:
151 Giovanni Visconti
152 Andrey Amador
153 Marzio Bruseghin
154 Rui Costa
155 Pablo Lastras
156 José Herrada
157 Ángel Madrazo
158 Fran Ventoso

Omega Pharma-Quick Step:
161 Tom Boonen
162 Gerald Ciolek
163 Niki Terpstra
164 Matteo Trentin
165 Nikolas Maes
166 Jerome Pineau
167 Peter Velits
168 Stijn Vandenbergh

Project 1t4i:
171 John Degenkolb
172 Johannes Fröhlinger
173 Koen de Kort
174 Roy Curvers
175 Roger Kluge
176 Tom Veelers
177 Simon Geschke
178 Cheng Ji

Rabobank:
181 Lars Boom
182 Tom Leezer
183 Matti Breschel
184 Paul Martens
185 Maarten Wynants
186 Mark Renshaw
187 Bram Tankink
188 Maarten Tjallingii

RadioShack-Nissan -Trek:
191 Fabian Cancellara
192 Daniele Bennati
193 Tony Gallopin
194 Markel Irizar
195 Gregory Rast
196 Yaroslav Popovych
197 Hayden Roulston
198 Robert Wagner

Sky:
201 Mark Cavendish
202 Edvald Boasson Hagen
203 Bernhard Eisel
204 Mathew Hayman
205 Jeremy Hunt
206 Thomas Löfkvist
207 Salvatore Puccio
208 Ian Stannard

Saxo Bank:
211 Nicki Sorensen
212 Anders Lund
213 Karsten Kroon
214 Jonas Aaen Jorgensen
215 Manuele Boaro
216 Michael Morkov
217 David Tanner
218 Matteo Tosatto

Team Utensilnord Nemed:
221 Paolo Bailetti
222 Gabriele Bosisio
223 Filippo Baggio
224 Oleg Berdos
225 Matteo Fedi
226 Gianluca Maggiore
227 Federico Rocchetti
228 Patxi Vila

Team Type 1-Sanofi:
231 Daniele Colli
232 Vegard Stake Laengen
233 Remi Cusin
234 Julien El Fares
235 Jure Kocjan
236 Martijn Verschoor
237 Georg Preidler
238 Kiel Reijnen

Vacansoleil-DCM:
241 Marco Marcato
242 Johnny Hoogerland
243 Kris Boeckmans
244 Gustav Larsson
245 Bjorn Leukemans
246 Pim Ligthart
247 Bert-Jan Lindeman
248 Frederik Veuchelen

Szombat-vasárnap MTB-világkupa – élő adásban!

Benkó Barbara - Fotó: Craig Dutton

Jó hír a mountain bike sport rajongók számára, hogy az interneten idén is élő közvetítés segítségével követhetjük a világkupa versenyeit a Red Bull Media Hause jóvoltából, így már a hétvégi dél-afrikai fordulón is szurkolhatunk, a magyar válogatott versenyzőkért is.

Tavaly egy ponton már úgy tűnt, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség és a versenyeket 2011-ben közvetítő Freecaster TV nem tud megegyezni a jogdíjakon, és ingyenes adás nélkül maradhatunk, de végül a Red Bull-nak sikerült leszerződnie az UCI-val.

Az első, pietermaritzburgi fordulón szombaton az XCO versenyekre kerül sor, Benkó Barbival, Parti Andrással, Buruczki Szilárddal és Juhász Zsolttal. Vasárnap a Downhillé lesz a főszerep. Bővebb információ a Red Bull oldalán, IDE KATTINTVA.

Cadel Evans és a BMC is gyengén muzsikál egyelőre

Cadel Evans

A Tour de France címvédője, az ausztrál Cadel Evans messze elmaradt tavaly ilyenkor mutatott formájától a március 7-étől 13-áig zajló olasz WorldTour-viadalon, a Tirreno-Adriatico-n.

A BMC versenyzője 2011-ben nyert, most a 32. helyen végzett, 12:55 perccel elmaradva a győztes olasz Vincenzo NIbali mögött. A Tour de France-ig azonban még sok van hátra, ahogy Evans nyilatkozatából is kiderül:

„Még nem úgy mozognak a lábak, mint tavaly ebben az időszakban, de biztos vagyok benne, hogy javulni fog a formám, és jobb napok jönnek még. A Tirreno sokkal nehezebb volt, mint tavaly, ez még inkább kidomborította a különbségeket a már jó formában lévő versenyzők, s a maradék, vagyis miközöttünk. Napról napra folyamatosan kemény szakaszok, az időfutam előtti 5 napon 30 óra, 16 000 méter szinttel – ez olyan terhelés, mint egy kemény utolsó hét a Girón vagy a Touron, pedig még csak március van.”

Érdekesség, hogy egyelőre a teljes BMC gyengébben muzsikál, mint tavaly, a hajrákon és az első belga egynaposokon sem Thor Hushovd, sem Philippe Gilbert nem tudott maradandót alkotni. Talán majd a SanRemón vagy a kockaköves klasszikusokon?

Barátok a kamera két oldalán: riportfilm Lovassy Krisztiánnal

A londoni olimpia országúti mezőnyversenyén való indulásért dolgozó Lovassy Krisztiánnal, egykori ellenfele, a 2006-ban olimpiai kerettagságot elnyerő Farkas Viktor készített riportfilmet, a március 1. és 4. közt megrendezett, londoni olimpikonokat is bemutató Utazás kiállításon:

 

4 kilós súlyrekorder bringa a handmade bike show-ról

A North American Handmade Bicycle Show (kézi gyártású kerékpár show) egyik sztárja Nick Crumpton 4 kilogrammos országúti kerékpárja volt, amit nemes egyszerűséggel Road SL-nek nevezett el.

A tavasz beköszöntével nem csak nálunk került sor kerékpáros kiállításra, az USA-ban a North American Handmade Bicycle Show tartotta lázban a kétkerekűek rajongóit, meglehetősen sok nyalánksággal, ezek közül remek példa az alábbi bringa:

Nick Crumpton súlyrekorder bringája a „szokásos” 4 kg-ot hozza, emlékezhetünk már 3-mal kezdődő súlyadattal rendelkező hasonló gépre is korábbi kiállításokról, de az ilyen gépeknél nehéz eldönteni azt is, belefér-e a „használható” kategóriába.

A Crumpton Road SL váza 666 gramm – (Setike, kezdhetsz gyűjteni egy könnyű országútira!!!) – és különleges VyaTek karbon csövekből épül fel, melyek kersztszálmerevítéssel és hihetetlenül vékony falvastagsággal rendelekeznek.

A felszerelés kicsit furán néz ki, mert a Sram Red váltóknak bőszen nekiestek a gyaluval Crumpton műhelyében, levakarva néhány grammnyi anyagot az eredeti alkatrészekből, de például ha a stucni alá pillantunk, ott simán bennmaradt „fölöslegben” pár hézagoló. Ha már súlyrekord a cél…

Az AX-Lightness hajtókar karbon tányérokkal abszolút nyerő választás grammhuszároknak, és a híres tuningcég egyéb termékei, fék, nyereg, nyeregcső, stb. is megtalálhatóak a bringán. Arról nincs információnk, mennyibe kerülhet ebben a formájában ez a „szépség”.

forrás: bikeradar.com

A Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség főtitkárt keres

A 2012. március végén megüresedő főtitkári/irodavezetői pozícióra az MMTBSzSz elnöksége várja a jelentkezéseket.

A jelentkezés feltétele:

– Felsőfokú végzettség

– Angol nyelv legalább középfokú ismerete

– Felhasználó szintű számítógépes ismeretek

Előnyt jelent:  

–       Sportvezetői gyakorlat

–       Pénzügyi alapismeretek

–       A kerékpársport, azon belül a mountain bike sport ismerete

A munkakör egész napos elfoglaltsággal jár.

Bérezés: megegyezés szerint.

Jelentkezési határidő: 2012. március 21.

A fényképes önéletrajzokat kérjük elküldeni a modosg@mmtbszsz.hu e-mail címre.

Buruczki Szilárd blogja: Dél-Afrikában kezdődött a szezon

Buruczki Szilárd, a Merida-Kőbánya TC versenyzője legfrissebb blogjában a válogatott dél-afrikai utazásáról és az előzményekről mesél:

Sziasztok!

Még az utazás előtti hétvégén meghívtak a Bringaexpóra a támogatóim a Meridától, hogy mint új szponzorált versenyzőjüket jobban megismerjenek a kilátogatok. Nagyon jól éreztem magam a 3 nap során és még tudtam időt szakítani a kinti bringás edzésekre is. Ottó bácsival motoros gyorsító edzéseket mentünk, hogy jobban pörögjenek a lábaim és szokjam az intenzív terhelést. Már csak laza átmozgató szabad görgős edzésekkel szórakoztattam a nagyérdeműt az autogram osztás mellett a kemény stéheres edzések után.

Hosszú utazás után sikerült a nagy hőségben abszolválnom a dél afrikai Pietermaritzburgban a világkupa teszt versenyét. Elsőre nagyon kemény bizonyult a verseny, az erős mezőnynek és a szokatlan hőségnek köszönhetően. Verseny előtt csak két kört tudtunk menni a technikás pályán a távoli szállás helyünk miatt! A 38 fokban a pályajárás során leégett a bőröm rákvörösre és a napszúrástól a fejem is megfájdult.

Az első kör még egész jól ment, a rajtot is jól elkaptam. Aztán a 2. körben éreztem, hogy fejbe talált a kalapácsos ember, elfogyott az erőm és csak csúsztam hátra.

Gondoltam kevés az energiám és benyomtam egy Nutrixxion citrus koffein zselét, kicsivel jobban ment. Éreztem a lábaimon, hogy nem igazán fittek a hosszú utazásnak és a kevés pihenőnek köszönhetően. A nagy kerekű 29er Big Nine-t nagyon jónak éreztem a nagy köves szikla kertes lefelékben és az épített nagy lépcsőknél sem volt para. Korántsem vagyok megelégedve a teljesítményemmel, sajnos még körhátrányt is kaptam, de bízom magamban, hogy csak rossz napot fogtam ki.

Az biztos, hogy nem volt életem futama, de még elég korai a versenynek ígérkezett egy ilyen kemény pályán és világkupa mezőnyben. Nagyon köszönöm Benkó Lacinak és Erdélyi Eszternek a sok segítséget! Készülök tovább a Világkupára a pálya gyakorlással, hogy még a technikás részek biztosabban menjenek és kiegészítésnek TRX-szel tartom formában az izom tónusokat a felsőtestemen, ami fontos a gép irányításhoz.
Szurkoljatok, megrakom a VK-t! 🙂

Szilárd

Átadták a Neuzer Kft. kerékpárgyárát Esztergomban

Átadták a Neuzer Kft. kerékpárgyárát Esztergomban

Átadták a Neuzer Kft. kerékpárgyárát az Esztergomi Ipari Parkban. Az ország legnagyobb, magyar tulajdonú, független kerékpárgyára teljes kapacitáson 130 főnek ad munkát és évente 140.000 kerékpár legyártására képes.

A létesítmény a kapcsolódó technológiai és informatikai fejlesztésekkel együtt összesen mintegy 690 millió forint ráfordításával készült el, ebből 100 millió forint a már lezárt, „Telephelyfejlesztés a NEUZER Kft-ben” című, KDOP-1.1.1/C-2009-0082 jelű pályázat támogatása.

Átadták a Neuzer Kft. kerékpárgyárát Esztergomban

A kétszintes létesítmény hasznos alapterülete 6.365 négyzetméter, a termelés 2.860 m2-es gyártórészlegen történik, mely a kerékgyártó-, a festő és lakatosüzemet. valamint az összeszerelő üzemet foglalja magába szekcionált kapukkal és rakodó rámpákkal.

A csarnokban 2.100 m2-t foglal el a magasraktár, 850 m2-es a gumiraktár. A belső anyagmozgatást speciális targoncák, a szintek között pedig teherliftek végzik.

A telephelyfejlesztés a technológiai megújulást és kapacitásbővítést is jelentett. A kerékfűző és centírozó üzem részben automata gépekkel naponta 1.800 kerék előállítására képes.

Átadták a Neuzer Kft. kerékpárgyárát Esztergomban

A korszerű festőüzemben az egyedi tervezésű, vásárolt kerékpárvázak döntő hányada és különböző tartozékok festése történik. Szemcseszórással előállított fémtiszta felületre a vázak festése környezetre ártalmatlan, festőkabinban zajló, porszórásos eljárással történik. Kapacitása 800 db váz/nap.

A végszerelő üzemrészben 2 szerelősoron előszerelés, 3 szerelősoron végszerelés folyik szabványosított alkatrészekből, illetve egyedi tervezésű kerékpárok összeszerelése történik. Kapacitása 800 db kerékpár/nap. A Neuzer Kft. a kerékpárgyártásra MSZ EN ISO 9001.2001 minőségirányítási rendszert működtet.

Átadták a Neuzer Kft. kerékpárgyárát Esztergomban

A Neuzer Kft. a csarnok építésére 100 millió forint támogatást kapott a KDOP-1.1.1/C-2009-0082 jelű pályázaton. A társaság a pályázatban szereplő 423 millió forintos összegen túl további nettó 50 millió forintot fordított az épület járulékos beruházásaira, valamint 58 millió forintot költött közművek, utak és parkolók létesítésére.

Elvégzett illetve folyamatban lévő technológiai és informatikai fejlesztések költségei (kb. 160 millió forint értékben, Áfa nélkül):
– Festőüzemi-, szereléstechnológia felújítás és bővítés, teherliftek        110.000,- eFt
– Informatikai fejlesztés (GOP-2.2.1-11-2011-0096, a támogatás 10 mFt.)    19.300,- eFt
– Magasraktári polcrendszer                            11.000,- eFt
– Speciális targoncák                                10.000,- eFt
– Egyedi raktári tárolóeszközök, valamint biztonsági rendszer telepítése    10.000,- eFt

A gyár kialakításának teljes költsége elérte a 690 millió forintot.

Átadták a Neuzer Kft. kerékpárgyárát Esztergomban

A Neuzer Kft. bemutatása

A NEUZER Kerékpár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1996-ban alakult, 100%-ban magyar állampolgárok tulajdona. Fő tevékenysége kerékpárok gyártása (TEÁOR 3092), amely három fő technológiai területre osztható: kerékfűzés és -centírozás, vázfestés és végszerelés, valamint alkatrész és készáru raktározás.

A NEUZER Kft. termékskálája átfogó, lefedi a teljes funkció- és méretskálát (BMX-től a speciális célú, pld. teherhordó kerékpárokig). A Társaság saját fejlesztésű és tervezésű kerékpárokat gyárt, előállított termékeit kizárólag saját szervezetének közreműködésével értékesíti.

Az új telephely a szükséges gyártó- és raktár kapacitással a helyi ipari parkban létesült (Esztergomi Ipari Park, hrsz.: 20377/24). A telken 2008-ban építettünk egy 4.300,- m2 alapterületű raktárcsarnokot, amelyet hosszú távra bérel a SUZUKI stratégiai partnerének hazai leányvállalata. A NEUZER Kft. gyártóbázisa a raktárcsarnok szomszédságában létesült.

A jelentős finanszírozási feladatokat jelentő fejlesztéseket elsősorban városfejlesztési okok miatt kikényszerített telephelyváltás indokolta, aminek közvetlen következménye az új üzemépület építése.

A fenti fejlesztések lehetőséget adnak a termékszínvonal érdemi javítására, (jó és egyenletesebb minőség, magasabb műszaki tartalom) aminek eredményeképpen lehetséges a kerékpárpiac prémium szegmensében való megjelenés.

A Neuzer cégcsoport Magyarországon több mint 170 főt foglalkoztat, forgalma 2011-ben meghaladta a 3,6 milliárd forintot.
A cégcsoport tagja a Marosvásárhelyen működő Neuzer Románia, ahol összeszerelő üzem és nagykereskedelmi raktár működik A romániai vállalat évente 9.500 kerékpárt értékesít.
A Neuzer Kft. ezen felül Csepelen tart fent egy nagykereskedelmi raktárat, illetve a dorogi hanglemezgyár területén raktározási tevékenységet folytat és egy munkásszállót üzemeltet a környék nagyvállalatainak.

A magyar Neuzer Kerékpár Kft. Magyarország vezető kerékpárgyártó üzeme és forgalmazója. A saját gyártmányú, NEUZER márkanevű (régebben ALTRIX márkájú) kerékpárok választéka szinte valamennyi felhasználási igényt (mint hegyi /MTB/, országúti /trekking/, verseny, városi, BMX, illetve gyermek) kielégít.
A belföldi forgalmazói kínálat kiegészítése céljából a Neuzer Kft. több kerékpár és kiegészítőt gyártó világcég kizárólagos magyarországi terjesztőpartnere (GT kerékpárok, UVEX, SUN Ringlé, TACX, Michelin, Suntour, Velo, Alligator, Lookin, Polisport, Novatec, Alhonga). A Neuzer cég termékei jelen vannak a hazai kerékpár kiskereskedelem majd minden szaküzletében.

Letölthető excel formátumban a Neuzer Kft. bevételeinek megoszlása: neuzer_bevetel

Milánó-San Remo előzetes: egy kis történelem

Teun Van Villet és Silvano Ricco vív ádáz küzdelmet a Poggión, végül Vilet csapattársa, a tavaszi klasszikus versenyek specilistája, Hennie Kuiper győzedelmeskedett a Via Román.

Március 17-én, szombaton kerül sor a szezon első igazi nagy klasszikusára Olaszországban, a legfontosabb egynapos profi kerékpárversenyek leghosszabbikára, a Miláno-San Remo-ra.

A 103. alkalommal megrendezett 298 kilométeres versenyen a korábbi évekhez hasonlóan a legnagyobb kérdés, együtt érkezik-e a célegyenesbe a mezőny, ez esetben pedig megverheti-e valaki a világbajnok brit sprintert, Mark Cavendisht, vagy lesz-e valaki másnak nyerő taktikája? A múltban a legkülönbözőbb forgatókönyvek szerint is alakultak már a dolgok, az alábbiakban egy történeti áttekintést olvashattok a Classicíssimáról:

Az 50-es években egyes helyeken még makadámutakon vezetett a Milano-San Remo

Történet

Az olasz sportnapilap, a La Gazetta dello Sport 1907 tavaszán rendezte az első kerékpárversenyt Milánó és San Remo között. Engenio Costamegna, az újság akkori főszerkesztője még kételkedett abban, hogy a bő 250 km-es táv egyáltalán teljesíthető-e. E célból a verseny előtt felbérelte az 1905-ben a Lombard körversenyen diadalmaskodó Giovanni Gerbit és edzőpartnerét, hogy teszteljék az útvonalat. A próba sikeres volt, így útnak indulhatott a mezőny. Ellenben a szabályokban drákói szigort alkalmazott Costamegna: nem volt sem frissítőállomás, sem kerékpár-karbantartásra lehetőség.

Nagy neveket hívott meg a megmérettetésre, mint az előző év Párizs-Tours győztesét, Petit Bretont, de a rajtvonalon ott volt például a már említett Gerbi is. A téli hóolvadás miatt sáros útviszonyokkal kellett a versenyzőknek megbirkózni, sokan hosszú szakaszokon tolni voltak kénytelenek a drótszamarat. A Tour de France-on kemény, technikás versenyző hírében álló Gustave Garrigou Gerbivel már Milánó határában megszökött a mezőnytől, és az út egyetlen nagy emelkedőjén, a bő féltávnál leküzdendő Turchino hágón elsőként haladtak át. Egysebességes masinákkal ez nem volt könnyű feladat, ráadásul akkor még a legtöbb kerékpár örökhajtós volt, így a lejtmenet sem volt egy leányálom…

Vasúti kereszteződés állja el a kerekesek útját San Remo előtt a tengerparton: talán még egy-két üveg frissítő is előkerült az étkezőkocsiból...

Gerbi a hágót követő sík szakaszon bevárta az ugyancsak Bianchiaban tekerő csapattársát, az akkori legnagyobb sztárt, Petit Bretont, majd San Remo előtt sikeresen beérték az egyedül küszködő Garrigout. A befutónál Petit Breton bizonyult a legerősebbnek, így ő írta be magát az első Milánó-San Remo győztesként a versenyek történetébe. Érdekességképpen a negyedik helyezett versenyző több mint fél órával követte a vezető hármast, és a 33 indulóból mindössze 14 érte el a tengerpartot.

A finálé kezdete: az Il Poggio

Az első San Remo története után vessünk egy pillantást a verseny domborzati viszonyaira, majd haladjunk a görbe vége felé, ahol egy kisebb pukli formájában megjelenik a nagy vízválasztó, az Il Poggio. A tengerparti dombocska leginkább a táv függvényében bír jelentőséggel: lévén ez az utolsó lehetőség arra, hogy a versenyzők előnyt szerezzenek riválisaikkal szemben, amelyet szerencsés esetben a tengerpartig meg tudnak őrizni a célvonalig. Amióta az Il Poggio szerepel az útvonalban, meglepően sokaknak sikerült az emelkedőn, annak lábánál vagy éppen a lejtmenetben meglepni az ellenfeleket.

Eddy Merckx első legendás győzelme a 7-ből a Via Román: a belga ekkor még mindössze 20 éves!

A Classicissima, azaz olaszul a klasszikus versenyek klasszikusa, a Milánó-San Remo, az Il Poggióval veszi igazából kezdetét: bő 240 km-re a rajt után ez az utolsó felvonás fináléja. A hangulat fenomenális, szurkolók tízezrei biztatják kedvenceiket az emelkedő előtt, a felvezető úton, majd a lejtmenetben. 1960 óta szerepel az útvonalban, a szervezők beiktatásával próbálták még érdekesebbé, kiszámíthatatlanabbá tenni a befutót. Mindaddig a sprinterek versenye volt, azóta azoké, akik jól taktikáznak, robbanékonyak, és rengeteg kilométerrel lábukban is tempósan fel tudnak hajtani egy szűk 4 km hosszú dombra. 1960 óta a legtöbb esetben már csak az a kérdés, hogy a néhány fős szökevénycsoport ér a Via Roma sugárútra, vagy valakinek egyedül sikerül a célba hajtani. Akkor vegyük sorra a legendás haditerveket!

1961-ban a franciák kedvencének, Raymond Poulidornak először sikerült egyedül megérkezni a tengerpartra, az előző majd következő három évben két versenyző meccselte le az imádott Classicissimát. 1964-ben Poulidor a brit Tom Simpsonnal csatázott, akkor a francia alul maradt.

Raymond Poulidor Tom Simpsonnal csatázik a Poggión: Simson a sprintban könnyedén verste a franciák kedvencét...

Eddy Merckx csapatát még az Il Poggio lábát megelőző kilométereken eszeveszett tempóra kényszerítette, ennek gyümölcse 7 győzelem, a legtöbb, amit egyetlen versenyző valaha aratott. Merckx minden évben a Poggióra építette: Merckx brutális ereje a legtöbbször elegendőnek bizonyult a győzelemhez. Ellenben 1970-ben a legendás olasz kerekes, világbajnok, Felice Gimondi túljárt az eszén. A Merckx korszakot követően a mezőny ereje kiegyenlítettebb lett, számos versenyen egy kisebb csoport érkezett meg a Via Romára. A szervezők válasza egy újabb kaptató, a Cipressa 1982-es beiktatása, amely további taktikára ad lehetőséget.

Laurent Fignon legendás győzelme 1989-ben: a támadáshoz ő is a Poggiót választotta.

Mára a finálé így kétesélyes, de még mindig sokan választják a Poggiót a döntő támadásra. Sakkjátszma a javából, játszanak a versenyzők, a csapatfőnökök és a szervezők. Ráadásul a hegy rövidsége miatt leginkább egy villámpartira emlékeztet. A publikum pedig évről évre áhítattal figyeli a fejleményeket.

Két legendás győztes

A Milánó-San Remo a szó szoros értelembe Eddy Merckx-re lett szabva. Hosszú, elszántságot és rendkívüli állóképességet igényel, a Poggio pedig a robbanékonyságot teszteli. Mivel Eddy minden képességgel rendelkezett – jól sprintelt, könnyedén mászta meg az emelkedőket, illetve kiváló időfutammenő volt -, így az lett volna meglepő, ha nem ő jegyezné a legtöbb győzelmet. Ha egyszer csapata támogatásával a Poggión sikerült meglépnie, a célig tartó időfutam, vagy éppenséggel a sprintbefutó már ritkán okozott számára problémát.

Ellenben Guiseppe Saronni háromszor volt második, mire 1983-ban sikerült a dobogó legfelső fokára állnia, ráadásul ezt a világbajnoknak járó szivárványszínű mezben vitte véghez. Már 20 évesen, 1978-ban megszorongatta az akkori győztest, a legendás Roger De Vlaemencket, akkor és ott a verseny megszállottjává vált. Merckx-szel szemben taktikája nem egy attakra épült, hanem támadások sorozatát hajtotta végre, amíg minden rivális meg nem adta magát. Ha ez nem sikerült, a célban már hiányzott a robbanékonyság, így többször kellett beérnie a dobogó második fokával.

Teun Van Villet és Silvano Ricco vív ádáz küzdelmet a Poggión, végül Vilet csapattársa, a tavaszi klasszikus versenyek specilistája, Hennie Kuiper győzedelmeskedett a Via Román.

Érdekes adatok

  • Az első, 1907-ben megrendezett verseny után mindössze 1916, 1944 és 1945-ben maradt el a szezonnyitó klasszikus.
  • A legtöbb győzelem Eddy Merckx nevéhez kötődik, 7 alkalommal lett első (1966-67,1969,1971-72,1975-76).
  • A Bianchi 17 győzelemmel áll az első helyen a csapatok viadalában.
  • Lucien Petit-Breton volt az első győztes 1907-ben.
  • A legtöbb győzelem a házigazdáké: a taljánok 50-szer állhattak a dobogó legfelső fokára, ellenben egészen 1909-ig kellett várni az első olasz sikerre.
  • 1949-től a tengerparti Via Román feszítik ki a célszalagot.
  • 1910-ben Luigi Gannát, a második helyezett versenyzőt kizárták, mert egy szakaszon autóba szállt.
  • A legfiatalabb győztes Ugo Agostoni volt, aki 20 évesen diadalmaskodott, és Andrei Tchmil volt a legidősebb a maga 36 évével.
  • Olasz versenyzők 34 alkalommal vitték el az első három helyezést, az utolsó ilyen „csoda” 2006-ban esett meg, amikor Pozzato, Petacchi és Paolini állhatott a dobogóra.
  • Az olasz Wladimiro Panizza 18-szor indult a versenyen, amely megdönthetetlennek látszó rekord, 1967-1985 között volt profi és mindössze az 1968-as viadalt volt kénytelen kihagyni, amikor csapatát a szervezők nem hívták meg.
  • Gastone Nencini nyerte az első olyan Milánó-San Remót, amelyben a legendás Poggio emelkedő is szerepelt.
  • A másik sorsdöntő kaptatót, a Cipressát, 1982-ben iktatta be az akkori szervező, Vincenzo Torriani.
  • Négy versenyzőnek sikerült a világbajnoknak járó szivárványszínű mezben győzedelmeskedni: Alfredo Binda (1931), Eddy Merckx (1972, illetve1975), Felice Gimondi (1974), illetve Giuseppe Saronni (1983).
  • A leggyorsabb átlag (45.806 km/h) Gianni Bugno nevéhez fűződik, aki 1990-ben, jelentős hátszélben száguldott be elsőként a tengerparti sugárútra.
  • Egyetlen versenyzőnek sem sikerült egymás után háromszor győzni, ehhez legközelebb Erik Zabel került, aki 1997 és 1998-as győzelme után a következő évben második helyen ért célba.
  • A 2005 San Remón búcsúzott a profi pályafutástól az „oroszlánkirály”, a legendás Mario Cipollini.
A Milánó-San Remo útvonala
A 2010-es verseny tengerparti szakasza az Il Poggióval
A Milánó-San Remo szintrajza

Forrás: http://www.milansanremo.co.uk/history.htm, Velonews, Cycle Sport