A sárga trikóban utolsóként indulva leiskolázta a mezőnyt a brit Bradley Wiggins a Criterium Dauphine 4. szakaszán, az 53 kilométeres bresse-i időfutamon, s ezzel tovább növelte előnyét az összetettben is.
A kronó előtt Wiggins-Evans párbajt vártunk, jó lett volna a Tour de France két esélyesét szoros küzdelemben látni. Nos, a kiélezett csata elmaradt, az ausztrál még nem mutatott csúcsformát, 1:43 perc hátrányban érkezett a nyolcadik helyen. A bombaformában hajtó Wigginsnek azonban ma nem volt ellenfele, egyedül a versenyszám regnáló világbajnoka, a német Tony Martin tudott percen belül kerülni hozzá képest.
A nap krónikájához tartozik, hogy a luxemburgi Andy Schleck az első etaphoz hasonlóan ma is betlizett, ezúttal szerencsétlenül járt. Az óriási szél még a táv első felében felkapta a telekerekét egy kanyarban és bukott. A kerékpárcsere után pedig defektelt, innentől érthető, hogy nem csipkedte magát, több mint 10 perc hátránnyal érkezett be.
Erre mondják, hogy innentől kezdve már csak felfelé van… Szó szerint is, mert a következő három napon három hegyi szakasszal ér véget a „Mini Tour de France”-ként is emlegetett WorldTour viadal.
A 4. szakasz eredménye:
1. Bradley Wiggins (GBr) Sky Procycling 1:03:12
2. Tony Martin (Ger) Omega Pharma-Quickstep 0:00:34
3. Michael Rogers (Aus) Sky Procycling 0:01:11
4. Wilco Kelderman (Ned) Rabobank Cycling Team 0:01:26
5. Sylvain Chavanel (Fra) Omega Pharma-Quickstep 0:01:33
6. Christopher Froome (GBr) Sky Procycling
7. Luke Durbridge (Aus) Orica GreenEdge 0:01:38
8. Cadel Evans (Aus) BMC Racing Team 0:01:43
9. David Millar (GBr) Garmin – Barracuda 0:01:51
10. Luis-Leon Sanchez (Spa) Rabobank Cycling Team 0:01:54
Az összetett állás:
1. Bradley Wiggins (GBr) Sky Procycling 14:11:07
2. Tony Martin (Ger) Omega Pharma-Quickstep 0:00:38
3. Michael Rogers (Aus) Sky Procycling 0:01:20
4. Sylvain Chavanel (Fra) Omega Pharma-Quickstep 0:01:38
5. Cadel Evans (Aus) BMC Racing Team 0:01:44
6. Wilco Kelderman (Ned) Rabobank Cycling Team 0:01:45
7. Christopher Froome (GBr) Sky Procycling 0:01:48
8. David Millar (GBr) Garmin – Barracuda 0:02:00
9. Luis-Leon Sanchez (Spa) Rabobank Cycling Team 0:02:02
10. Andriy Grivko (Ukr) Astana Pro Team 0:02:18
Alexander Pljuscsin, a moldáv bajnok, junior világbajnoki ezüstérmes időfutamban
Vannak „primitív, elmaradott, sötét, (stb…)” kis országok, ahol úgy gondolják, egy sportszövetség feladatai közé tartozik az arra érdemes versenyzőik érdekének képviselete nemzetközi és nemzeti szinten. OK, hogy ez egy elmaradott felfogás és szögezzük le, az is ciki, hogy nincs 100 küldöttjük egy közgyűlésen, akik feltétlenül szükségesek nemzetük három-négy „versenyzőnek nevezhető” kerékpárosának menedzselésére. Például ilyenek ezek a moldávok a Sötét Keletről.
Alexander Pljuscsin, a moldáv bajnok, junior világbajnoki ezüstérmes időfutamban
Persze, hogy nem kvalifikálnak olimpiára, nehéz is lenne az egyszem Alexander Pljuscsin plusz a két-három tusnados versenyzőjük eredményei alapján (Pljuscsin jelenleg a Leopard Trek kontinentális csapatában versenyez, de tavaly még a Katyusában, előtte az Ag2R-ben tekert a profi első osztályban, juniorként vb-ezüstöt nyert hazájának). Szinte érthetetlen, hogy még ezek a moldávok is elkezdtek szabadkártyáért kiabálni, amikor az Europe Tour rangsorban az éppen nem Londonba kvalifikáló helyen végeztek (ok, ehhez az is kellett, hogy időben értelmezzék – cinikusabban fogalmazva legalább saját nyelvükön megértsék – az UCI paragrafusait).
Még érthetetlenebb, hogy a csudába történhetett, hogy ez a sötét kis keleti állam mégis kapott „ajándékba” a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) döntése alapján egy szabadkártyát, így Pljuscsin indulhat Londonban a július 28-ai mezőnyversenyen. Na persze, biztos valami susmus, korrupció, a keleti titkosszolgálatok… És persze a furakodás… Volt képük hangosan kiabálni, hogy van egy versenyzőjük, akinek ott lenne a helye egy Olimpián…
Egy Kross cross gép került ezúttal a kezeim közé. Ez a kombináció pár esetben igényelt némi magyarázkodást a kerékpár-kategóriákban kevésbé járatos érdeklődők esetén… A lengyel gyártó az utóbbi években sorra bizonyítja, hogy figyelembe veendő tényező a kerékpárpiacon, méghozzá a minőségi kerékpárok között. Ezt eddig több Bikemag teszt során is tapasztaltam/tapasztaltuk. Vajon az Evado 4.0 is folytatja a márka hírnevének öregbítését? A cég cross palettájának második legjobb gépétől persze ezt várjuk…
Kross Evado 4.0 - Kellemesen visszafogott összkép
Szokásom szerint kezdeném azzal, amit először kap az ember egy bringából, vagyis az összképpel. Sportos, már-már montis benyomást kelt a gép, és ennek a tapasztalt menettulajdonságok sem mondanak ellent, de erről majd később. Az elegáns fehér színt néhol megtöri egy kis minta, egy-egy felirat, de csak ízlésesség határán belül. Szerencsére a designer nem érezte úgy, hogy minden négyzetcentiméterre kell tenni valami csíkot, rombuszt, feliratot, vagy hasonlót.
Kross Evado 4.0 - 9-es Deore szett dolgozik a gépen
A váz kidolgozása nagyjából rendben van. A nagyjából a tárcsafék-konzol apró hibájának tudható be. Történetesen nem takarták le festéskor, így jókora vastagságú festékréteg jutott a rögzítő csavaroknál is a konzolra, ráadásul nem éppen egyenletes vastagságban. Emiatt a féket is képtelenség volt beállítani, sőt a tárcsafék-konzol folyamatosan beleért a tárcsába. Azonban ez egy könnyen javítható hiba, egy reszelő és tíz perc technika óra mindent megold. A fék a beavatkozás után már tökéletesen beállítható volt. Mást nem tudnék felhozni negatívumként, kiemelném viszont – ahogy azt már többször tettük ezt korábbi tesztekben – a váz festésének tartósságát, mely szinte már valószínűtlenül jól ellenáll a felpattogó köveknek. A hátsó papucsok már ismerősként köszönnek vissza, annyi vázon figyeltek már az elmúlt 10 évben. Az alsócső a fejcsőnél kapott egy jókora hydroformingos merevítést, a fejcső maga pedig félintegrált csapágyakat fogad, így adva még több helyet a főcsövek becsatlakozásának.
Kross Evado 4.0 - a már sok más bringáról ismerős papucs az új Deore fékkel…
A váz ránézésre szinte már XC monti váz, érzésre is kicsit olyan, leszámítva egy kis geometriabeli különbséget. Utóbbi is jól eltalált, az XC gépekhez képest a legnagyobb különbség talán a rövidebb felsőcső, de a kívánt felhasználási körhöz pont ez passzol, hogy kicsit kényelmesebb legyen. Apropó felhasználási kör: ugye egy cross gépnél kb. arról van szó, hogy használható a gép mind aszfalton, mind földúton, könnyebb erdei ösvényeken, szóval sokrétű kell legyen, talán a szintén használatos „sport hybrid” kifejezés beszédesebb. Jómagam használtam is mindenre a teszt ideje alatt: erdőben edzeni, földutakon kóvályogni, munkába járni. A váz tehát nagyon jó merev, nem csavarodik, jó hajtani, mindent egybevetve talán a legjobb, amit eddig ebben a kategóriában volt szerencsém kipróbálni. Kifejezetten sportos darab, aki szereti az ilyet, annak tetszeni fog.
Kross Evado 4.0 - A kategóriában szinte szabványos Suntour villa
A villa kicsit olyan „van benne ez is” érzést nyújt, vagyis kicsit mozog, de nem kifejezetten sokat. Inkább csak a nagyobb döccenőket hajlandó lereagálni. A 72 kilós testsúlyommal szinte teljesen ki kellett tekerni a rugó előfeszítés állító gombot, hogy egyáltalán teleszkópként kezdjen működni, de így sem igen sikerült kihasználni az elméleti rugóutat, pedig terepen is nyúztam sokat, talán a teszt vége felé kezdett kicsit működni. Aszfalton ez a hiba nem jön ki annyira, itt talán még előny is lehet, hogy nem pogózik egyfolytában, de azért a nagyobb gödröket, kátyúkat tompítja. A jó osztályzathoz azonban ennél több kéne… A gyártó honlapján ennél a modellnél egy lock-out-os villa szerepel a specifikációban, a tesztgépben azonban ugyanannak a Suntour típusnak a lock-out nélküli változatával volt szerelve. Némi utánajárást követően bizonyossá vált, hogy a szériagépekben megkapjuk a blokkolás lehetőségét.
Kross Evado 4.0 - Az a bizonyos rövidke Deore fékkar
Az alkatrészek zömét már több éve piacon lévő komponensek adják, így jól ismerhetjük őket. Amit viszont kiemelnék, az az új Deore tárcsafék. Kicsit szokatlan külsejű fékkar, elsőre furcsának tűnő, igen rövid, ámde a tapasztalatom szerint nagyon kényelmes és jól használható karral. A működése nagyon meggyőző volt. Prímán adagolható, és ha kell fog nagyon. Mindezt mondom persze az én 72 kilós testsúlyom alapján, de ehhez a felhasználási körhöz, amit a gép képvisel, tökéletes, talán kicsit túlzottan is…
Kross Evado 4.0 - Az állítható kormányszár, ami az eddig próbáltak közül a legstabilabbnak bizonyult: hang és rugalmasság nélkül viselte a rendszeres terephasználatot is
Amit első látásra kicsit nehezményeztem, az az állítható kormányszár látványa volt, mivel szinte mindegyik, amelyik eddig a kezem közé került nyöszörgött, sercegett, ráadásul némelyik emellett még hajlongott is, bárhogy húzta meg az ember a csavart. Ez viszont az első volt, ami tökéletesen merev volt, és bármilyen helyzetben teljesen nyöszörgésmentesen viselte a kiképzést. Persze azért dob a gép tömegéhez, de ez az egyetlen neki felróható hátránya, és ha belőttük a segítségével a helyes kormánymagasságot, akkor akár le is cserélhetjük egy könnyebb fix darabra, de ha úgy találjuk, hogy néha így, néha úgy kényelmes a kormánypozíció, akkor fent is hagyhatjuk, nem lesz vele gond. Én a gép által keltett benyomást követve a sportosság kedvéért elég negatívra állítottam.
Kross Evado 4.0 - Az egyik kedvencem a gépen, a sokoldalú Impac Crosspac gumi
A kerekek terén sincs semmi extra, az árkategóriára jellemző jó ár/érték arányú alkatrészek alkotják, gond nem volt, relatíve jól gyorsítható velük a gép, és a kiképzés hatására nem került beléjük nyolcas. A jó gyorsíthatóság köszönhető a külsőknek is, melyek teljesítményét külön hangsúlyoznám. Nagyon eltalált a mintázat. Ilyen sokoldalú külsőt régen láttam. A futófelület rombuszai átfedik egymás, így aszfalton szinte úgy gurulnak, mint egy teljesen sima külső, minimális gördülési ellenállással. Ugyanakkor vannak vájatok is köztük, illetve a széleken egy-egy sor magasabb bütyöksor, melyek kanyarban segítenek be leginkább. A tapasztalatom alapján a gumi csak kifejezetten mélyen poros útfelületen jön zavarba, a sarat persze az éppen aktuális időjárási körülmények miatt nem tudtam kipróbálni, ám valószínűleg azzal nem nagyon barátkozna ez a fajta mintázat.
A gép összsúlya egy leheletnyit lehetne kevesebb is – bár itt jegyezném meg, hogy a honlapjukon szereplő 14,3 kg-mal szemben én csak 13,65-öt mértem -, de egyrészt nem vészes a többlet, másrészt most már tudjuk, hogy az állítható kormányszár és a villa dob rajta elég sokat, illetve a tárcsafék. Ha nagyon zavar minket, akkor előbbiek cseréjével szépíthetünk ezen az adaton, a tárcsaféket viszont a világért se bántsuk!
Kross Evado 4.0 - Nyúzás közben a tökéletes kiránduló bringa…
Most a végén illenék összefoglalnom az öt hét tapasztalatát, rámutatva, hogy kinek ajánlom a gépet:
Az Evado 4.0 egy nagyon sportosra hangolt kiránduló bringa, mellyel akár finomabb hegyi csapatások is bevállalhatók, a váz és az alkatrészek is bírni fogják, a fékek pedig kifejezetten élvezik majd, akárcsak mi. Az egyetlen visszafogó tényező a lustácskán működő villa.
Nos, ha – az árat is figyelembe véve – osztályoznom kéne a gépet, akkor 4/5-öt adnék neki. A villa miatt nem ötöst. Ha utóbbi rendben lenne, akkor a csillag is meglenne az ötösön a fékeknek köszönhetően. Ha valaki rendszeresen használná terepen és maximalista, akkor ajándékozza meg a gépet egy jobb villával, ha az aszfaltos használat dominál, akkor használja így.
Forgalmazó: Biking Kft.
A kerékpár a gyártó honlapján ide kattintva érhető el:
A kerékpár a forgalmazó honlapján ide kattintva érhető el:
Származási hely: Lengyelország/Tajvan
Vázgarancia: 3 év
Vázméretek: Férfi: M/19″ (tesztelt), L/21″, XL/23″, Női: M/17”, L/19”
Alkatrész-garancia: 1 év
Ajánlott fogyasztói ár: 177.700 Ft
Váz: Performance 6061 alumínium
Villa: SR Suntour NEX 4610 V4 MLO (rugóút: 63mm, lock-out)
Első váltó: Shimano Alivio FD-M431
Hátsó váltó: Shimano Deore RD-M591
Váltókar: Shimano Alivio SL-M430, 9 sebesség
Fékek: Shimano Disc Deore BR-M596 (hidraulikus, tárcsa 160mm)
Fékkar: Shimano Disc Deore BL-M596
Féktárcsák: Shimano SM-RT64 160/160 mm
Hajtómű: Shimano Acera FC-M391 48/36/26T
Középcsapágy: Alfred Thun monoblock
Lánc: Shimano CN-HG53
Lánckeréksor: Shimano CS-HG50-9 11-32T
Agyak: Shimano RM66 32 lyukas Center Lock
Felnik: KROSS MTR 622x19mm 6063/T6 alu duplafalú disc
Küllők: 2 mm rozsdamentes fekete
Külsők: Impac Crosspac 700x38C / 28″x1,5″ fényvisszaverő csíkkal
Kormány: KROSS alu, egyenes, 580mm, 25,4mm
Kormányszár: KROSS alu állítható, 25,4mm
Kormánycsapágy: Neco H142 félintegrált
Nyeregcső: KROSS alu, 0 mm hátranyúlással, 2 csavaros fej, 27,2mm
Nyereg: Selle Royal Look In Sport Royalgel
Markolat: KROSS
Pedál: Alu VP-610
Geometriai adatok:
Fejcsőszög: 71,0 fok
Nyeregvázcső-szög: 73,0 fok
Nyeregvázcső-hossz: 483 mm
Felsőcsőhossz: 570 mm (csőközéptől csőközépig)
Vízszintes felsőcsőhossz: 552 mm
Tengelytáv: 1068 mm
Láncvillahossz: 445 mm
Kormányszár-hossz: 100 mm
Középcsapágy-magasság: 305 mm
Összsúly: 13,65 kg pedál nélkül
A negyedik nap dobogósai: Nissen, Periklis és Hynek
A cseh Kristian Hynek győzelmével zárult az osztrák Schladmingban a 14. Alpentour Trophy négy napos mountainbike maraton. A negyedik napi 56 kilométeres etap 2000 méter szintet tartogatott a mezőnynek, ahol a görög országúti és mountain bike bajnok Ilias Periklis nyert.
A negyedik nap dobogósai: Nissen, Periklis és Hynek
A Kristian Hynek már a verseny közepén is az összetett győzelemre hajtott, ennek megfelelően taktikázott: az első két nap gyűjtött előnyét őrizte meg a negyedik nap végéig. A második és harmadik etapon biztonságos helyezést begyűjtve nyert.
A csodálatos versenyzős időben három bringás dolgozott össze, Periklis, Hynek és Soeren Nissen szinte a célig együtt haladtak. Periklis tudott kicsit meglógni Hynektől és Nissentől, akik szinte együtt érkeztek.
Az összetett győztes Kristian Hynek mögött a negyedik etapot nyerő Ilias Periklis
Az összetett győztes Hynek így nyilatkozott: „Egész nap attól féltem, hogy defektem lesz, emiatt az utolsó lejtőn már nem mertem kockáztatni. Az összetett eredmény volt a fontos, ami a legnagyobb sikerem a kerékpáros karrieremben.”
A négy nap alatt a több, mint 300 résztvevőnek 215 kilométert és 8800 méter szintkülönbséget kellett leküzdeni. A résztvevők közt nagy nevek is voltak, úgy mint olimpiai győztesek, világbajnokok, Crocodile Trophy-menők. Az Alpentour Trophy az egyik legfontosabb verseny a világon, mivel nagyon sok UCI pontot hozhat a résztvevők számára.
Az ex-világbajnok Alban Lakata, aki idén már ötödször állt rajthoz és a 2008-as és 2009-es győzelme után a mostani második helyezésével is elégedett volt. A formáját is jónak ítélte így, két héttel a maraton EB előtt, amit Csehországban rendeznek. Az elit női versenyt talán nem meglepetés senkinek, hogy az angol származású Sally Bigham nyerte.
Sally Bigham - a női mezőny legjobbja
A verseny, ami egyedülállónak számít Stájerországban és megkülönbözteti a világ többi versenyétől az, hogy itt egy helyről indul mind a négy etap, nem kell szállást váltani, sokkal kényelmesebb ez mind a 300 résztvevőnek a világ 26 országából.
A hatalmas élményt nyújtó verseny természetesen 2013-ban is várja az indulni vágyókat.
A londoni olimpia országúti mezőnyversenyén induló Lovassy Krisztián harmadik lett ma az Europe Tour sorozatba tartozó Román Körverseny 6. szakaszán.
A csíkszeredai kontinentális csapat, a Tusnad Cycling Team színeiben induló magyar bajnok 168 kilométer megtétele után sprintbefutón érte el a remek eredményt, nehéz körülmények között, zuhogó esőben. A Marosvásárhelyen véget érő szakaszon a győzelmet az ukrán Andriy Kulyk szerezte meg, az összetettet Krisztián csapattársa, a horvát Matija Kvasina vezeti. A június 2. és 9. között zajló, szombatig tartó UCI 2.2 kategóriás versenyen a magyar Close2 Carrera GiEsse csapata is részt vesz, elsősorban Simon Pétertől várhatunk jó összetett eredményt, aki jelenleg a 27. helyen áll a 69 versenyben lévő kerekes között, 6:06 perc hátránnyal.
A szakaszt követően Krisztián így foglalta össze a mai napot és csapata helyzetét a Román Körversenyen:
Végig forogtuk az egész napot a mezőny elején közösen a románokkal, a hegyen az utolsó 5 kilométert végig én vittem fel, nagy tempóval, hogy ne legyen lószparádé (akciók). Elengedtünk 3 embert, köztük Molnár Pistit (Close2 Carrera GiEsse), akiknek z emelkedőt még 3 perc előnnyel kezdték. A hegy után kicsit pihentem a mezőnyben, bár egyszer meg kellett állni, mert a váltómnak valami baja volt, de gond nélkül visszaértem.
25 Kilométerrel a vége előtt értük utol az elmenést, ami kicsit korai volt, mert onnantól végig lószparádé… Sokat is vállaltam, hogy szereljük a támadásokat, a sprint előtt kicsit hátra is csúsztam, körülbelül a 12-13. helyről kezdtem a hajrát, és jó tempóban jöttem, de már nem értem utol az első kettőt. Mondjuk nem is volt tervben, hogy ma virgonckodni fogok a végén, mert az a lényeg, hogy megtartsuk a sárga trikót.
Az első naptól kezdve sokat dolgozunk Kvasinának, én meg a kilométer-gyűjtés miatt vagyok itt, mert a Román Kör előtt tartottam egy kicsit hosszabb mint egyhetes pihenőt. 2-3 napot kerékpároztam és már versenyeztem is, úgyhogy az elsődleges cél, hogy végigmenjek. Az első napokban nem is erőltettem magam a végén, csak begurultam mindig az utolsó sorral. A feladat az, hogy frissítsem a csapattársaim, és szereljem a nagyobb elmenéseket, más dolgom nincs itt.
Úgy tűnik, kezd jó formába lendülni a norvégok bringás sztárja, Edvald Boasson Hagen, ma ugyanis sikerült megnyernie a sprintbefutóval véget érő 3. szakaszt a Tour de France „előversenyén”, a Criterium Dauphine-en.
A Givors és La Clayette közötti 167 kilométer második felében már nem nehezítették komolyabb emelkedők a mezőny dolgát, 10 kilométerre céltől a nap szökését is anulálta a mezőny, melynek élén főleg a Quick Step csapata dolgozott a végén a német Cioleknek.
A belga bajnok Philippe Gilbert ennek ellenére megpróbálta a lehetetlent, egyedül elszakadni az utolsó másfél kilométeren, de ez nem sikerült neki, következett a tömeghajrá. Cioleket jól hozták helyzetbe, de balról Boasson Hagen támadott, akivel ma nem tudtak mit kezdeni a vetélytársak. A brit Sky csapata így ma mindent vitt, hiszen a sárga trikót is újra Bradley Wiggins kapta meg a díjkiosztón, aki megőrizte 1 másodperces előnyét a Tour címvédője, Cadel Evans ellenében. Holnap hosszú időfutam következik.
A 3. szakasz eredménye:
1. Edvald Boasson Hagen (Nor) Sky Procycling
2. Gerald Ciolek (Ger) Omega Pharma-Quickstep
3. Borut Bozic (Slo) Astana Pro Team
4. Roger Kluge (Ger) Argos-Shimano
5. Murilo Antonio Fischer (Bra) Garmin – Barracuda
6. Tony Gallopin (Fra) RadioShack-Nissan
7. Davide Cimolai (Ita) Lampre – ISD
8. Michael Matthews (Aus) Rabobank Cycling Team
9. Sébastien Hinault (Fra) AG2R La Mondiale
10. Jonathan Cantwell (Aus) Team Saxo Bank
Az összetett állás:
1. Bradley Wiggins (GBr) Sky Procycling
2. Cadel Evans (Aus) BMC Racing Team 0:00:01
3. Andriy Grivko (Ukr) Astana Pro Team 0:00:02
4. Carlos Barredo (Spa) Rabobank Cycling Team
5. Tony Martin (Ger) Omega Pharma-Quickstep 0:00:04
6. Paul Martens (Ger) Rabobank Cycling Team
7. Sylvain Chavanel (Fra) Omega Pharma-Quickstep 0:00:05
8. Jérôme Coppel (Fra) Saur – Sojasun 0:00:06
9. Andrey Amador (CRc) Movistar Team
10. Richie Porte (Aus) Sky Procycling 0:00:07
A jelenlegi Felnőtt (Liszi Attila) és Junior (Ettingshausen Máté) Magyar Bajnok, vajon letaszítják őket a trónukról vagy megvédik címüket?
Ha július, akkor Downhill Országos Bajnokságok szerte a világon, ez alól nem kivétel hazánk sem, ugyanis július 6. és 8. között Eplényben kerül megrendezésre az év legfontosabb hazai dh versenye. Ráadásul ez lesz az első olyan hazai OB, ahol négyüléses sílifttel lesz a felszállítás.
Tavaly Semmeringben rendeztük az OB-t, nem véletlenül, pár éves cél volt vele, mégpedig hogy hazahozzuk egy kiépített sífelvonós helyszínre. A dolgok végül úgy alakultak, hogy két évből egy lett, és már idén meg tudjuk valósítani a kitűzött célt. Reméljük minden jó lesz, és az időjárás is kedvezni fog a résztvevőknek.
A jelenlegi Felnőtt (Liszi Attila) és Junior (Ettingshausen Máté) Magyar Bajnok, vajon letaszítják őket a trónjukról vagy megvédik címüket?
Az esemény két versenyszámot (DH és parallel szlalom), valamint további kiegészítő programokat kínál a kerékpárosoknak és az érdeklődőknek.
Program:
2012. július 6., péntek:
10:00-18:00: Nevezés
11:00-12:00: Gyalogos pályabejárás
12:00-17:00: Szabadedzés (a pályán meg lehet állni)
2012. július 7., szombat:
08:00-17:00: Nevezés
09:00-12:00: Hivatalos edzés (a pályán meg lehet állni)
12:00-13:00: Top 30 edzés (világranglista, magyar ranglista alapján)
13:00-17:00: Hivatalos edzés (a pályán nem lehet megállni)
16:00-17:30: Parallel Szlalom edzés
18:00-19:00: Parallel Szlalom időmérő futamok
19:30-20:30: Parallel Szlalom döntők
20:45-21:00: Parallel Szlalom eredményhirdetés
21:00- : Riders Party
2012. július 8., vasárnap:
08:00-10:00: Utolsó nevezési idő
08:00-11:00: Kötelező edzés (legalább 1 kör)
11:30- : Időmérő
14:30- : DÖNTŐ
Eredményhirdetés az utolsó induló beérkezése után fél órával.
Kategóriák:
Elite Férfi (UCI licensz kötelező)
Női (UCI licensz kötelező)
Junior (UCI licensz kötelező)
Masters (UCI licensz kötelező)
Open
Merev
A verseny győztese lesz 2012 Országos Bajnoka, ha Te akarsz az lenni, ha kíváncsi vagy rá, hogy ki lesz az, vagy versenyezni szeretnél Magyarország legjobbjaival egy vérbeli downhill pályán, akkor mindenképp itt a helyed!
Csomagtartó és táska egyben? Igen, méghozzá nagyobb kivitelben, ami 9,7 litert képes magába fogadni, súlya mindössze 720 g és a Topeak Dynapack DX nevet viseli. A kistestvér, Dyna Pack néven 4 literes bel tartalommal és 500g-os súllyal büszkélkedhet!
Az öntött 600 denier poliészter hab táska karcsú és áramvonalas. Nyeregcsőre rögzíthetjük, de onnan egy mozdulattal le is vehetjük.
A láthatóságot 3M fényvisszaverők és Topeak villogó előkészítés biztosítja. Szinte bármilyen nyeregcsővel kompatibilis 24,5-34.9 mm-ig! Méret: 45 x 24 x 23-27 cm
Ötletes biztonsági fény a Topeak-tól. A HeadLux egy olyan fényforrás, ami elsősorban láttatja a tulajdonosát a sötétben, hiszen látni és látszani egyformán fontos!
Elsősorban a sisak tetejére találták ki, mert a kerékpáros legmagasabb pontját kell kivilágítani, így a bringás már távolról látszik. A jó láthatóságot előre kettő fehér, hátra pedig kettő piros fény biztosítja! A lámpa felhasználása sokrétű, akár a bringás utánfutónk oldalára is szerelhetjük!
A villogó nem csak előröl és hátulról, hanem oldalról is jól látható. Súlya mindössze 24 g, mérete: 6,5 x 3,5 x 3 cm, fényerősség: 1 (Lux/5M) / 0,6 (Lux/10M), üzemidő, kb. 70 óra, a 2db elem tartozék.
Vasárnap rendezték a BringaMánia Veszprém Nagydíjat, amely az idei esztendőben is C2-es minősítést kapott. Az Euro One Waberer’s két válogatott versenyzője Parti András és Juhász Zsolt nagyszerű formát mutatva a mezőny elején végzett, András a dobogó legfelső fokára állhatott fel, míg Zsolt az ezüstérmet szerezte meg.
„Idén először álltam rajthoz itthon, ami különösen fontos volt nekem, mivel hazai közönség előtt versenyezni mindig nagyobb felelősség, főleg így az olimpia felé haladva. Illett volna helytállnom és azt hiszem végül sikerült is! Csak vasárnap, a verseny napján utaztam le Veszprémbe a kis családommal, még pont belefért egy laza pályajárás a verseny előtt, illetve egy kis pihenés az Óváros Téren. Volt azért bennem némi izgalom, mivel nem voltam benne biztos, hogy elég gyors vagyok-e. A La bressei világkupa után egy elég laza hetem volt, utána pedig szinte csak hosszú állóképességi edzéseim voltak. Szóval nem azokat az igazi gyorsító edzéseket végeztem, de ugyebár most a legfontosabb az olimpiai felkészülés.
Aránylag jól elkaptam a rajtot, harmadiknak álltam be Szilárd, illetve Zsolti mögé, majd még a várból levezető lépcsősor előtt kielőztük Szilárdot, így Zsolti húzta a sort. A lépcsősoron lefelé viszont olyan tempót ment Zsolti, hogy mire leértünk a patakhoz, már csak ketten voltunk. A kör első felében váltottuk egymást az élen, hogy eltávolodjuk a mezőnytől, majd a kör egyetlen hosszabbacska emelkedőjén Zsolti kicsit megúszott mögöttem. Még nem feltétlenül akartam elszakadni, mert volt pár kissé szeles rész, ahol jó lett volna összedolgozni, de úgy voltam vele, hogy megyek egy jó tempót, aztán meglátjuk. Végül egész jól tudtam abszolválni a néha igen meglepő, visszafordítós kanyarokat, mind lefelé, mind felfelé, így egészen eltávolodtam. Innentől kezdve lépetem oda igazán, folyamatosan nőtt az előnyöm. A célig egyedül mentem, de sikerült kétszer is hibáznom, megcsúsznom. Másodszor pont a verseny utolsó lefeléjének az utolsó 30 méterében. Sikerült is összeporoznom, a szép új bajnoki mezemet. Szerencsére ez semmi gondot nem jelentett és megnyugtató előnnyel értem a célba, elsőként!
Nagyon jól éreztem magam a versenyen, ez a versenyközpont nagyon szép és látványos versenyt tesz lehetővé, ezért ismét sok szurkolónk volt. Külön öröm, hogy itt volt velem a családom és a barátaim is, akik ismét komoly sportteljesítménnyel felérő szurkolást adtak elő. Nagyon köszönöm mindenki másnak is a szurkolást, nagyon jól esett, hogy ennyien bíztattak, fantasztikus érzés volt így bringázni! Holnap már folytatom tovább a felkészülést az olimpiára…”– mondta Parti András
A végül ezüstérmes Juhász Zsolt bomba erős versenyzése saját magát is meglepte.
„Rég fáradtam el ennyire versenyen, sikerült jól meghajtanom magamat. Egyedül tettem meg öt kört és ez nagyon nehéz volt úgy, hogy tudtam nincsenek messze az üldözőim. Volt két hosszú sík rész a pályában, ahová jócskán befújt a szél, de talán ez az előnyömre is vált, mögöttem bolyozva gondolom nem nagyon akart senki vezetni. Amit nagyon vártam mindig az a patak átkelés volt, jól lehűtött a nagy melegben. A rajt helyszín ismét nagyon jó helyre lett kitalálva, sok turista és helyi lakos látogatott ki a helyszínre és buzdításukkal remek hangulatot csináltak. Nekem a tavalyi pálya jobban tetszett, ezen lehetne még dolgozni, hogy élvezhetőbb legyen. Most nagyon elégedett vagyok, nem számítottam ilyen helyezésre.” – mondta Zsolt a célba érkezés után.
