Három hónap telt el a MOL Bubi közbringarendszerének harmadik generációs indulása óta. A BKK most mérleget vont az első időszakról, és közzétette a használati adatokat, valamint azokat a tapasztalatokat is, amelyek alapján az elmúlt hónapokban folyamatosan finomították a szolgáltatást. A számok első ránézésre biztatóak: közel 630 ezer bérlés történt, ami 11 százalékkal több, mint az előző generáció első 88 napjában. Az új rendszer azonban nem indult teljesen zökkenőmentesen.
Több bérlés, rendkívül népszerű elektromos kerékpárok
Ahogy arról korábbi cikkünkben, a MOL Bubi 3.0 elindulásakor beszámoltunk, augusztus 3-án új korszak kezdődött Budapest közbringarendszerében. A megújult szolgáltatás nagyobb flottával, új mobilalkalmazással, valamint elektromos rásegítésű kerékpárokkal érkezett. A cél egyértelmű volt: a korábbinál szélesebb körben vonzóvá tenni a közösségi kerékpározást, és a fővárosi közlekedés mindennapi alternatívájává emelni a Bubizást.
Az első három hónap statisztikái alapján a kerékpárokat valóban intenzíven használják. A BKK közel 630 ezer bérlést regisztrált, ami 11 százalékos növekedést jelent a MOL Bubi előző generációjának hasonló időszakához képest. A napi bérlésszám jelenleg megközelíti a tízezret.
Különösen jól fogadták a felhasználók az elektromos rásegítésű kerékpárokat. Ezekkel eddig több mint 120 ezer utazást tettek meg, vagyis az összes bérlés közel 30 százalékában e-bike-ot választottak. Gyakorlatilag minden harmadik Bubizás elektromos kerékpárral történik, ami jól mutatja, hogy a rásegítésnek komoly szerepe lehet a városi kerékpározás népszerűsítésében.
A BKK felmérése szerint a felhasználók kétharmada elégedett mind a hagyományos, mind az elektromos kerékpárokkal. Ez azért is fontos visszajelzés, mert a közbringarendszer sikerét nem kizárólag a rendelkezésre álló bringák száma, hanem azok használhatósága és a mindennapi közlekedésbe való beilleszthetősége határozza meg.
Közel 700 Mobi-ponton lehet kerékpárt felvenni és leadni
A Bubi 3.0 egyik fontos célkitűzése a szolgáltatási terület bővítése volt. Ezen a téren is történt előrelépés: szeptemberben és október elején közel 500 új Mobi-ponttal bővült a hálózat, így jelenleg már csaknem 700 helyszínen lehet kerékpárt felvenni és leadni.
A sűrűbb állomáshálózatnak köszönhetően több városrészben jelentősen csökkent a legközelebbi kerékpárfelvételi pont távolsága. A korábbi, jellemzően 300-400 méteres távolság helyett sok helyen már 100-150 méterenként található Mobi-pont.
A BKK a kerületekkel is egyeztet a hálózat további bővítéséről, különös tekintettel arra, hogy a korábbi állomások közül minél több ismét a rendszer részévé válhasson. Ez azonban nem mindenhol egyszerű, ugyanis egyes kerületekkel nem sikerült megállapodni az egységes működési feltételekről.
Nem volt problémamentes az indulás
A biztató használati adatok mögött azért akadnak kevésbé pozitív tapasztalatok is. A Bubi 3.0 indulását több műszaki probléma kísérte, amelyek közül elsősorban a kerékpárok zárszerkezete, váltója és pedálja, illetve az alkalmazás GPS-alapú helymeghatározása okozott nehézségeket.
Az indulás eredetileg június 22-re volt tervezve, ám végül augusztus 3-án startolt el a szolgáltatás. A halasztásra azért volt szükség, mert a szolgáltató késve készítette el az alkalmazás számlázási integrációját. A BKK emiatt kötbérigényt érvényesített, amelynek kifizetését a szolgáltató vállalta.
Az éles indulást követően a GPS-alapú helymeghatározás bizonyult az egyik legproblémásabb területnek. A rendszernek pontosan érzékelnie kell, hogy a felhasználó hol zárja le a kerékpárt, hiszen ettől függ a bérlés szabályos befejezése is. A GPS-adatok és az okoslakat közötti kommunikáció azonban nem minden esetben működött megfelelően. A BKK ezért kezdetben türelmi időszakot vezetett be, hogy a technikai bizonytalanságok miatt ne érje hátrány az ügyfeleket.
A kerékpárok esetében a pedálrögzítéssel is akadtak gondok. A jobb oldali pedál és a hajtókar rögzítésénél jelentkeztek problémák, ezért a szolgáltató valamennyi kerékpárt átvizsgálta, és elvégezte a szükséges javításokat.
A használók a hajtás áttételezésével kapcsolatban is jeleztek észrevételeket. Az új kerékpárok a korábbiaknál könnyebben hajthatók, ugyanakkor 15-18 km/h felett már az átlag Bubi használó számára túl magas pedálfordulatra van szükség (ami egyébként egy normál kerékpáros számára alacsony fordulat – szerk.). A BKK ezért felkérte a szolgáltatót, hogy vizsgálja meg a fogaskerekek cseréjének lehetőségét, amivel kényelmesebbé válhatna a váltóáttétel. A vizsgálat jelenleg is folyamatban van.
A lezárás is okozott problémákat
Érdekes adat, hogy a kezdeti időszakban naponta az üzemben lévő kerékpárok körülbelül 5 százalékát nyitott lakattal hagyták hátra. Ez azt jelentette, hogy a bérlés lezárása után is hozzá lehetett férni a kerékpárokhoz.
A BKK tájékoztatása, valamint a felhasználók edukálása és a szükséges intézkedések eredményeként ez az arány mára jellemzően napi 1 százalék alá csökkent. A szolgáltatás egyik alapvető feltétele tehát, hogy a kerékpárok lezárása minden esetben megfelelően működjön, hiszen enélkül a rendszer biztonságos használata sem garantálható.
Két alkalmazásfrissítés három hónap alatt
A digitális háttérrendszer finomhangolása az indulás után is folyamatos feladat. Az első három hónapban két új alkalmazásverzió jelent meg, miközben a háttérrendszer fejlesztése is zajlott.
A felhasználói visszajelzések alapján maga az alkalmazás könnyen kezelhető és letisztult, a problémák többsége inkább a GPS-alapú helymeghatározáshoz és az okoslakat kommunikációjához kapcsolódott. Ezek javítása kulcsfontosságú, hiszen hiába jó egy közbringarendszer kerékpárflottája, ha a bérlés lezárása bizonytalan vagy nehézkes.
Jó irány, de van még hova fejlődni
A MOL Bubi 3.0 első három hónapja összességében biztató képet mutat. A közel 630 ezer bérlés, az elektromos kerékpárok közel 30 százalékos részesedése és a folyamatosan bővülő állomáshálózat mind azt jelzi, hogy van igény a korszerű közbringarendszerre Budapesten.
Ugyanakkor a használati adatok önmagukban még nem jelentenek teljes sikertörténetet. A kezdeti műszaki problémák megmutatták, hogy egy ilyen szolgáltatásnál a kerékpárok mechanikai megbízhatósága, a GPS-rendszer pontossága és az alkalmazás stabil működése legalább olyan fontos, mint a flotta mérete vagy az elérhető e-bike-ok száma.
A következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy a BKK és a szolgáltató mennyire tudja véglegesen orvosolni a felmerült problémákat, illetve a hálózat további bővítésével sikerül-e még több budapestit rendszeres kerékpározásra ösztönözni.
