A gravel ma már nemcsak a kerékpározásban, hanem a futásban is komoly marketingkategória lett. A Salomon Aero Glide 4 GRVL jól néz ki, kényelmes, gyors, és valóban használható vegyes talajon. Közel 500 kilométer után viszont úgy érzem, hogy a marketingre és a dizájnra ezúttal több energiát szántak, mint a fejlesztésre.
A gravel kerékpározás után a futásban is megjelent a „gravel” kategória, és ahogy korábbi cikkünkben már írtam róla, ennek van is értelme. Nem egy teljesen új találmányról van szó, hiszen az aszfalt és a könnyű terep közötti átmenetre már korábban is készültek cipők, de a gravel most olyan jól csengő hívószó lett, hogy a futóipar is ráült a hullámra. Márciusban a Normafánál jártunk Adrival a Salomon hazai bemutatóján, ahol az új Salomon Aero Glide 4 GRVL-t is megismerhettük, és természetesen két párat haza is hoztunk belőle. Azóta nálam nagyjából 500 kilométer került bele, így most már nem a bemutató alapján kell eldöntenem, hogy mit tud, hanem van róla valódi tapasztalatom is.
És ez azért érdekes, mert az előző generációt tavaly teszteltem és vegyes tapasztalataim voltak vele.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egy kerékpáros magazinban miért jelenik meg futócipőteszt. A válasz egyszerű: rengeteg bringás fut is, különösen azok, akik egész évben szeretnének mozogni, vagy éppen futással egészítik ki a kerékpározást. Én is közéjük tartozom, így számomra a futás és a kerékpározás természetes módon kapcsolódik össze. Ráadásul a gravel trend a futásban is érdekes jelenség, hiszen ugyanazt a határterületet célozza meg, mint a kerékpározásban: az aszfalt és a terep közötti átmenetet. Ezért úgy gondolom, hogy a gravel futócipők egy kerékpáros közönség számára is érdekesek lehetnek, különösen azoknak, akik a bringázás mellett futnak is.
Mi is az a gravel futócipő?
A gravel futócipő valójában az aszfalt- és a terepfutócipő közötti átmenet. Olyan cipő, amellyel nyugodtan lehet aszfalton futni, de ha elfogy a burkolat, nem kell visszafordulni. Jöhet a földút, a kavicsos út, az erdei ösvény vagy a könnyebb terep.
Ez nem teljesen új kategória. Régebben is voltak olyan modellek, amelyeket ma gravelnek neveznénk, csak akkor más néven futottak. A Salomonnál például ott volt a City Cross, más gyártóknál pedig az all terrain modellek. A különbség most leginkább az, hogy a gravel szó köré komplett marketingvilág épült. Már léteznek gravel futómellények és teljes gravel futóruházat is.
Ennek ellenére maga a cipőtípus szerintem teljesen létjogosultsággal bír. Én például évek óta vegyes talajon futok. A kedvenc edzőkörömön van aszfalt, kavicsos út és földút is, emellett sokat futok könnyebb terepen. Egy hagyományos aszfaltcipővel ennek a nagy része teljesíthető, de mindig van az a néhány százalék, amikor már kevés a tapadás, egy terepcipő pedig ugyanezen a körön teljesen feleslegesen, aszfalton pedig gyorsan kopik.
A gravel cipő pont ezt a rést tölti ki.
Tavaly a Salomon Aero Glide 3 GRVL-t próbáltam
A Salomon Aero Glide 3 GRVL-t szerettem. A tavalyi bemutatón kapott cipőben versenyeztem is, futottam benne maratont és terepfutóversenyt (Triton Trail, Sunset Trail) egyaránt, és persze sokat használtam könnyű terepen. A koncepció nagyon bejött, gyors cipő volt, megfelelő csillapítással és olyan talppal, amely a vegyes útvonalakon sokkal használhatóbb volt egy klasszikus országúti futócipőnél.
Aztán jött a feketeleves.
Nagyjából 250 kilométer után a talp nagyon sokat veszített a csillapításából, érezhetően megváltozott a cipő futás közbeni viselkedése, pedig külsőre még nagyon rendben volt. Innentől már nem volt kedvem használni, így az Aero Glide 3 GRVL nálam viszonylag gyorsan befejezte pályafutását. Kutyasétáltató cipő lett belőle.
Éppen ezért különösen kíváncsi voltam a negyedik generációra.
Új felsőrész, új érzés
A Salomon Aero Glide 4 GRVL első ránézésre is látványosan más. Új felsőrészt kapott, amely szerintem kifejezetten jól néz ki. Erős, masszív, kényelmes és olyan érzést ad, mintha komolyabb igénybevételre készítették volna. A felsőrész egyik hátránya viszont éppen az, ami az egyik előnye is, nagyon vastag.
Ez a cipő egyszerűen nem szellőzik jól, olyan mintha egy vízálló membrán lenne benne. Cserébe nehezen ázik be, ami egy hideg, esős napon sokkal fontosabb tulajdonság lehet, mint az, hogy mennyire szellős. Mondjuk a víz sem jön ki belőle könnyen.
A március végi, április hűvösebb időben tökéletes volt, viszont májusban futottam benne egy gravel versenyt Horvátországban, akkor ott melegnek éreztem. Azóta viszont megszoktam, és most, a nyári hőségben is futok benne. Nem mondanám, hogy nyári cipő lett belőle, de a használat során már kevésbé zavar a meleg felsőrész.
A középtalp elvileg ugyanaz, szerintem mégsem
A Salomon kommunikációja alapján a talpkonstrukció alapjaiban nem változott az Aero Glide 3-hoz képest (33 milliméteres az előlapi és 41 milliméteres a sarokmagasság, a mintázat pedig 2,5 milliméteres), inkább az elnevezés és a részletek alakultak. Én viszont teljesen másnak érzem.
A Salomon Aero Glide 4 GRVL talpa feszesebb és rugalmasabb, mint az elődé. Jobban visszalök, dinamikusabb, és ami számomra a legfontosabb, eddig sokkal tartósabbnak bizonyult. 500 kilométernél járok vele, és még mindig tudok benne futni.
Ez a középtalp habanyag szerintem nagyon jó választás volt a Salomon részéről.
Lehet benne gyorsan futni, mert van benne energia-visszaadás, ugyanakkor elég csillapítást is ad. Akár puhának is nevezhetnénk, de nem az a süppedős, energiát elnyelő puhaság jellemzi. Inkább rugalmas, kellemes és jól kontrollálható. Nagy csillapítású cipő, de a max csillapítású konkurenciáktól messze van.
A Salomon marketingesei optiFOAM² habnak nevezték el ezt az anyagot, amelyet a gyártó is energiaelnyelést és energia-visszaadást biztosító habként ír le.
Nálam ez a gyakorlatban nagyon jól működik.
A sarok viszont gyenge pont
A talpnak van egy érdekes gyenge pontja, mégpedig a sarok.
Középen üregesebb kialakítású, így ott kevesebb anyag maradt. Ennek természetesen valószínűleg megvan az oka, az alacsony tömegért valahonnan anyagot kellett kivenni. Csakhogy szerintem ez a tartósságon érződik.
Nálam már 400 kilométernél érződött, hogy a sarok kezd besüllyedni. Nem tragikus a helyzet, a cipő még bőven használható, de itt már egyértelműen látszik a fáradás.
Az én használatommal nagyjából 550-600 kilométert várok tőle. Én egyébként általában 500–800 kilométert futok egy cipőben, szóval tartományon belül van.
Ha viszont valaki kizárólag aszfalton használná, sokkal gyorsabban fogyna el a talp. Nálam körülbelül 30 százalék az aszfalt, a többi terep és könnyű terep, és már így is jól látható a kopás. Ha csak aszfalton futnék benne, nagyjából 250 kilométernél már nem lenne minta az ellépési és érkezési pontokon.
Ez azért elég fontos információ, mert a Salomon a cipőt vegyes használatra pozicionálja, és ez így valóban működik is – csak nem mindegy, milyen arányban van benne az aszfalt.
Egyébként ha választhatnék a kettő közül akkor a Salomon Aero Glide 4 aszfalt verzióját használnám, amin szintén van apró minta és a felsőrész jóval szellősebb anyagból készült és az is többnyire ellátja azokat a funkciókat mint a gravel változat.
Gravelre tényleg jó
A talpminta lényegében ugyanazt a filozófiát követi, mint az előző modellé. Nem mély, agresszív terepminta, hanem egy viszonylag sűrű, alacsonyabb mintázatú megoldás. Hazai körülmények között szerintem nagyon sok helyen használható. Majdnem mindenhol.
Apró kavicson, földúton kifejezetten jó, és könnyű terepen is rendben van. Egy nagyobb köves gravel úton viszont már előjön a hátránya, a kövek alulról érezhetően beszurkálnak. Nekem érzékeny a talpam, ezért ezt különösen észreveszem.
Egy VTM-et – vagyis Vértes Terep Maratont – simán lefutnék benne, és a Velencei-hegységben is jól elvoltam vele. Persze a vastag, rugalmas talp miatt eléggé billegős oldalirányban, de könnyű terepen még kontrollálható.
Aszfalton is megfelelően tapad, könnyű terepen pedig szintén. Vizes aszfalton viszont szerintem átlagos vagy az átlagnál kicsit rosszabb, legalábbis ha terepfutó cipőkhöz mérem, mondjuk a minimál mintás aszfalt cipőkhöz képest viszont ezerszer jobb. A forró aszfalt is érdekes, ilyenkor mintha felkeményedne a talpgumi, és nem tapadna olyan jól. Egyébként ez más cipőnél is észrevettem már, nem kifejezetten Salomon jellegzetesség.
A gyorsfűző szerintem zsákutca
A 4-es egyik nagy újdonsága az új quickLACE neo rendszer. A bemutatón ezt úgy prezentálták, hogy a Salomon nem úszik együtt a többi hallal, hanem inkább diktálja a trendeket. Szerintem ez rossz irány.
A gyorsfűző önmagában sem a kedvencem, még a terepcipőknél sem. Ennél a cipőnél pedig különösen nem vált be.
Vastagabb lett a fűző, egyszerűbbnek tűnik a használata, de szerintem rendesen meghúzni lassabb, mint egy hagyományos fűzőt. Ráadásul nem tartja olyan stabilan a lábat, és hajlamos visszalazulni.
Terepen nagyjából tíz kilométerenként újra meg kell húznom.
Ez egy olyan dolog, amit nem tudok egyszerűen az ízlés kategóriájába sorolni. Egy futócipőnél fontos, hogy a láb stabilan a helyén maradjon, különösen amikor köves, egyenetlen terepen futunk. Ha ehhez rendszeresen meg kell állni és újra meg kell húzni a fűzőt, akkor szerintem nem sikerült jól a megoldás. Meg eleve kínszenvedés egy normál fűzőhöz képest meghúzni rendesen ezt az új gyorsfűzőt.
A jó hír, hogy a cipőből ki lehet vágni a gyorsfűzőt, és hagyományos fűzőt lehet beletenni. Ezt Adrinak meg is csináltam, mert rengeteget panaszkodott a gyorsfűzőre. Ezután már sokkal jobb lett a cipő.
Vagyis a cipő megmenthető, de szerintem ez egy olyan újítás, amelyet jobb lett volna alaposabban átgondolni.
A másik Salomon-probléma: bedől a cipő
Van még egy problémám, amit nemcsak ennél a modellnél tapasztaltam, hanem gyakorlatilag az összes általam tesztelt Salomon futócipőnél. Bedől a cipő.
Én ezt egyszerűen tornacipő-stílusú stabilitásnak nevezem, mert azokra a cipőkre emlékeztet. Sétánál vagy állás közben pontosan olyan érzés, mintha a talp belseje felé akarna bedőlni a cipő. Vagyis nem érzés, hanem ténylegesen bedől. És nem olyan, mint a többi neutrális cipő, azok normálisan megtartanak, ez inkább olyan, mintha tisztán külső élen járóknak készülne, pl Ó-lábúaknak.
Én neutrális cipőkben futok, nem pronálok túlságosan, ezért nincs szükségem belső megtámasztásra. Ezért futni még tudok benne, és futás közben nem zavar, de séta közben nagyon feltűnő a befelé dőlés. És akkor érezhető még nagyon, amikor befelé dőlő talajon futok, akkor nagyon sokat veszít a cipő az egyensúlyából.
Éppen ezért ezt a cipőt elsősorban azoknak ajánlanám, akiknek nincs szükségük semmilyen stabilitást adó kialakításra.
Marketing 10/10, funkcionalitás 6/10
A Salomon Aero Glide 4 GRVL egy érdekes cipő, mert miközben nagyon sok mindent jól csinál, van néhány olyan részlete, ahol szerintem túlságosan elment a fejlesztés a látvány és a marketing irányába.
A középtalp nagyon jól eltalált. Gyors, kényelmes és tartósabbnak tűnik, mint az előző generáció. A gravel talp jó kompromisszum, a felsőrész erős, a cipő pedig tényleg használható arra, amire kitalálták: aszfalt, gravel, földút, könnyű terep.
A gyorsfűző viszont szerintem zsákutca funkcionalitásban. A cipő pedig lehetne egy kicsit stabilabb is, hogy többféle lábmechanikával legyen kompatibilis (főleg, hogy Magyarországon komoly mennyiségű stabil cipőt adnak el a szakboltokban, amiből a Salomon így teljesen kimarad).
És itt jutunk vissza a gravelhez.
A Salomon nagyon ráfeküdt erre a vonalra, ahogy a kerékpáriparban is láthattuk konkrétan az egész iparágban. A gravel sok esetben valódi mérnöki tartalmat jelent, máskor viszont inkább marketingkategória. A kerékpároknál is találkozhattunk már olyan modellekkel, amelyeknél a gravel felirat sokkal nagyobb szerepet kapott, mint az érdemi műszaki különbségek.
Az Aero Glide 4 GRVL-nél is van egy olyan érzésem, hogy a marketingesek és a dizájnerek többet dolgoztak rajta, mint a fejlesztők.
Jól néz ki, jól kommunikálható, van hozzá gravel filozófia, új gyorsfűző, új elnevezések és nagyon erős marketingkoncepció. Csak közben néhány alapvető funkcionális kérdés – a fűző tartása, a túl vastag rosszul szellőző felsőrész, a cipő bedőlése vagy a sarok kialakításának tartóssága – szerintem háttérbe szorult.
Kinek ajánlom?
Az ősz közeledtével én őszi-téli futócipőnek mindenképpen ajánlanám. Akár a megszokott nyári aszfalt cipőnk helyett is használhatjuk ilyen időben, hiszen az Aero Glide 4 GRVL dinamikája olyan mint egy jó aszfalt cipőjé. Lazább talajon pedig kifejezetten jól jön az extra mintázat, illetve a vastagabb, nehezen beázó felsőrész télen jól szolgálatot tud tenni. Annak akinek meg a külseje tetszik nyugodtan viselje utcára, mert nagyon kényelmes és ilyen felhasználás során a gyorsfűző sem hátrány.
