Május 5-étől 8-áig a Course de la Paix Junior világkupa versenyen vett részt az ifjúsági válogatott a csehországi Terezinben, a történtekről szakvezetőjük, Rusovszki Gábor küldött beszámolót:
Országunkat Peák Barnabás és Karl Ádám a Tipográfiából, Istlstekker Zsolt az SzKE-ből, a KSI versenyzője Beke Marcell, Szöllősi Ferenc a Szingó Balaton Team-ből és Kiss Hunor a DKSI-ből képviselte.
A négynapos versenyen 21 ország 22 csapata indult, a rajtnál 132 versenyző sorakozott fel. Az első versenynap Litomericéből indult. A táv 102 km volt, két gyorsasági és két hegyi hajrával. A verseny szűk, jellemzően rossz minőségű hegyi utakon zajlott. A győzelmet a tavalyi vb-n bronzérmes dán Pedersen szerezte meg. A zűrzavaros befutón sok volt a bukás, több derékszögű kanyar és körforgalom is olajos volt, így rengetegen estek. Sajnos az utolsó kilométeren az elöl harcoló Karl Ádám alól kiütötték a kerékpárt, de a 3 kilométeres szabály alapján nem kapott időhátrányt. Ezen a délutánon a mentőnél hosszan kígyózott a sor…
Másnap két félszakasz várt a versenyzőkre, délelőtt egy 11 kilométeres időfutam versenyt rendeztek. A pályán egy 500 méter hosszú 12%-os hegy nehezítette a versenyzők életét. A nagy szélben Peák Barnabás közel 46-os átlagot hajtva a 22. helyet szerezte meg.
Délután 60 km várt a mezőnyre, Roudnice nad Labem környékén dimbes-dombos terepen ismételten a szél volt a főszereplő. Az utolsó kilométerre együtt zúdult be a mezőny, a cél előtti macskaköves emelkedő senkinek sem esett jól. A mieink közül Karl Ádám hajrája sikerült a legjobban. 12. helye azért is dicsérendő, mert egy bukást is ki kellett kerülnie.
Szombaton következett a királyszakasz, 100 kilométeren két brutális heggyel. A rajt Teplicében volt. 60 km után egy körpályára terelték be a mezőnyt. Dubiból a Horni Krupkára vezető 15%-s emelkedőn darabjaira hullott a sor. Peák Barnabásnak sikerült az első tízes csoportban felérnie. A hosszú lejtmenetben felzárkózott az élcsoportra egy 20 fős sor. A második kör elején a gyorsasági hajrá után az élen hatalmas tempót diktáltak, hogy az élen hajtó orosz Kazanovot utolérjék.
Amint megkezdték a második hegyet, megint kezdett az élcsoport szétszakadni. Örömmel láttuk, hogy Barna még mindig elöl van. Ekkor szakadt le az élről az összetettben vezető francia Brunel három társával. A hegytetőre érve a 10 km-es fennsíkon, már csak kisebb dombok voltak. A kocsisoron ekkor azt láttuk, hogy a sárga mezes francia csoportját stéhereztetik, mindez 30 méterre a zsűri szeme láttára. Az altenbergi befutón végül Peák Barnabás a 22. helyen ért be.
A vasárnapi utolsó szakaszon újabb nehéz terep várta a mezőnyt. Terezinből indult a verseny, 96 km után egy sík és három hegyi kör után értek vissza a városba. Nagy volt a tempó, mert az összetettben élen állók nem akarták, hogy szökés legyen. Sajnos a véghajrában versenyzőink nem értették meg egymást a véghajrá felvezetésénél. Így is szép eredmény született. Istlstekker Zsolt 15., Karl Ádám 19. lett. Utóbbi harmadikként fordult a célegyenesbe Istlstekkernek és Peáknak felvezetve a hajrát, de sajnos a sorunk széthullott. Ezen a szakaszon a magyar csapat a 4. lett a világ legjobbjai között.
Összességében a mieink derekasan helytálltak. Egyedül a betegséggel küszködő Kiss Hunor adta fel az utolsó napon a versenyt. Peák összetett 22. helye nagyon jó eredmény, de bosszantó az a 10 másodperces hátrány, ami az UCI pontot érő 20. helyhez kellett volna.
Huszonharmadik alkalommal rendezik a pünkösdi hétvégén a Bakony 200 Országúti Teljesítménytúrát, melynek felfrissített útvonala több szintkülönbséget, több kerékpárutat tartogat a résztvevőknek.
Egymással nem, csak önmagával és a szintidővel kell harcolnia annak, aki elindul a Balaton-felvidéki szabadidősport-eseményen a 30-200 kilométeres távok valamelyikén. A szervező Veszprémi Kerékpáros Egyesületnek eddig már 200-an jelezték indulási szándékukat.
Veszprémből rajtol Pünkösd vasárnap a már megszokott távok mellett egy rövid, vezetett gyermektávval a Bakony 200 teljesítménytúra. Az előnevezések alkalmával már közel 200-an jelezték indulási szándékukat. A tavaly megépült Nemesvámos – Tótvázsony kerékpárútnak köszönhetően, idén kevesebbet kell bringázni a forgalmas „tapolcai úton”. Veszprém és Tótvázsony között egyáltalán nem, a visszafelé vezető úton a túra második felében pedig már Vigántpetendtől egy kevésbé forgalmas úton lehet haladni. A túra érinti a „magyar Galibier”-nek becézett, 9 kanyarból álló szerpentint, amely sokszor raliversenyek kedvenc szakasza.
„Nagyon könnyű a távválasztás, hiszen a 30 kilométeres táv jellemzően az amatőröknek, családoknak; a hosszabb, 60-100 kilométeresek a rendszeresen sportolóknak; míg a 200 kilométeres főleg a triatlonra készülőknek vagy az ultratávokat kedvelőknek szól. Célunk, hogy minél jobban kiszolgáljuk a résztvevők elvárásait, megfogadtuk a tavalyi tanácsokat, több jelölést helyezünk el az útvonalon és a kettő, kapolcsi és Kab-hegyi frissítőpontunk is bővebb ellátást nyújt”
– mondta Tóth András főszervező.
Az idei évben indította el a Veszprémi Kerékpáros Egyesület a „Children and Bike” sorozatát, amelynek keretében a Bakony 200-on egy ingyenes, vezetett túrával várják a 6-14 éves gyermekeket is. A sorozat három futamból áll, aminek a célja a fiatalok mozgásra, kerékpározásra ösztönzése.
A túra központja a veszprémi Óváros térre költözött, ahol a beérkezők ebédet is kapnak.
Három UCI-kategóriás versenyen van túl a Szuper Beton Team, ami azt jelenti, hogy a kezdeti nehézségek ellenére hasonló naptár szerint teljesíthetik a szezont mint tavaly.
Stubán Ferenc csapatvezető a minap nyilvánosságra hozta a teljes idei versenyprogramot is, ezzel kapcsolatban tettünk fel pár kérdést:
Bikemag: A télen még kérdéses volt, tudja-e egyáltalán folytatni a csapat, de szerencsére Pisók István és a Szuper Beton támogatásával sikerült elkezdeni a szezont. Mennyire éreztetik hatásukat a kezdeti nehézségek?
Stubán Ferenc: Nehezen indult az év, mert főszponzor után kellett néznünk az Utensilnord kilépése után, ráadásul Bordonali úr is úgy döntött, hogy idén nem dolgozik a magyar kerékpársport érdekében. Az év első hónapjaiban szerencsénk volt az időjárással, mert nem tudtunk edzőtáborba utazni, de a szakmai munka 90%-át el tudtuk végezni itthon a srácokkal közösen és egyénileg is. Összeállt a sor és a Marokkói Körversenyen mindenki végigment, amivel egy megfelelő alapot adtunk a srácoknak, hogy a mellékelt versenyprogramot teljesíteni tudjuk. A mellékelt program negyedét már teljesítettük, a versenyek szervezőivel már felvettük a kapcsolatot, megvannak a meghívók, két verseny kivételével 100%-ig biztos a csapat rajthoz állása, de azon a kettőn is első számú tartalékként vagyunk beírva, sok munkánk van ennek a megszervezésében.
Bikemag: Milyen megmérettetéseken lesz a fő hangsúly, mik a legfőbb célkitűzések idénre?
Stubán Ferenc: Sok a fiatal, tulajdonképpen Mogyorósi Mátén és Takács Tamáson kívül mindenki U23-as, így komolyan vesszük az U23-as megmérettetéseket, továbbá szeretném, ha nemzetközi mércével is mérhető versenykilométert tudnánk teljesíteni és kisebb eredményeket is el tudnánk érni az Europe Tour sorozatban. Visszatér hozzánk hamarosan Matteo Ferretti is, így a program túl sűrűnek látszó szakaszában a szlovák és a szerb körversenyen külön sor áll rajthoz, így a magyar bajnokságokra is tudunk koncentrálni. A magyar körversenyre pedig tudok kicsit szelektálni is, így a Tour de Hongrie-ra, mint az év legfontosabb versenyére a legjobb formában lévő, legmotiváltabb versenyzőket tudjuk odaállítani. Utána fontosak a romániai versenyek is, kerékpáros ruházati támogatónk, a Bellotto miatt, valamint az olaszországi megmérettetések kerékpár beszállítónk, a Bottecchia miatt. Továbbá szeretném, hogy a srácok hétről hétre, hónapról hónapra megkapják azt a terhelést, amire egy ilyen idős versenyzőnek szüksége van. Ahogy a program végén is szerepel: 2 kontinens 10 országában 70 versenynap.
Bikemag: Mik a célkitűzések a jövőre nézve?
Stubán Ferenc: Pisók Istvánnal a főszponzorunkkal a napokban tervezzük megfogalmazni a jövő fontos célkitűzéseit, szeretnénk kicsit tovább tupírozni a jövő évet, maradandót alkotni a nemzetközi versenyeken is, itthon pedig dominálni az országúti bajnokságokat. Fontos, hogy a technikai támogatóink számát is növeljük, minél biztosabb legyen a csapat jövője, jobban tudjunk koncentrálni a szakmai célok megvalósítására. Szerencsére a csapat megjelenése jó, és egyre többen biztosítanak a bizalmukkal, szépen gyarapodik a támogatóink száma. Legújabb támogatónk a Legenda Hungary Kft. amely sporttáskákat illetve sportcipőket biztosít a versenyzőink számára
SZUPER BETON Versenyprogram-2016
20-Mar Félsziget Kupa-Tihany HUN NE
1-10 Apr Tour du Maroc MAR Africa Tour 2.2
23 Apr Visegrad 4 Kerekparverseny HUN Europe Tour 1.2
24 Apr Visegrad 4 Bicycle Race – GP Slovakia SVK Europe Tour 1.2
28 Apr-3 May Carpathian Couriers Race U-23 POL Europe Tour 2.2U
14 May Visegrad V4 Race – GP Polski POL Europe Tour 1.2
15 May Visegrad 4 – GP Czech Republic CZE Europe Tour 1.2
19-22 May Tour of Bihor – Bellotto ROU Europe Tour 2.2
27-29 May G.P. Gemenc- Szekszárd HUN NE
7-12 Jun Tour de Slovaquie SVK Europe Tour 2.2
14-19 Jun Tour de Serbia SRB Europe Tour 2.2
18 Jun National Mountain Championship Kékestető HUN NE
23-Jun National Championship ITT-Debrecen HUN NE
26-Jun National Championship Road Race-Bonyhád HUN NE
28 Jun-3 Jul Tour de Hongrie HUN Europe Tour 2.2
5-Jul Trofeo Citta di Brescia-Memorial Rino Fiori ITA NE 1.12
10 Jul Giro del Medio Brenta ITA Europe Tour 1.2
23 Jul National Criterium Championship-Debrecen HUN NE
24 Jul National Pair TTT Championship-Debrecen HUN NE
31 Jul G.P. Kranj SLO Europe Tour 1.2
5-7 Aug Tour of Szeklerland ROU Europe Tour 2.2
14 Aug 41° Gran Premio Sportivi di Poggiana-41° ITA EuropeTour1.2U
16 Aug GP Capodarco – Comunità di Capodarco ITA Europe Tour 1.2U
17 Aug XIX. Trofeo Beato Bernardo – Offida ITA Europe Tour 1.2U
21 Aug National Championship TTT-Balmazújváros HUN NE
28 Aug Croatia-Slovenia SLO Europe Tour 1.2
10-11 Sep Tour of Vojvodina SRB NE
14-18 Sep Romanian Cycling Tour ROU Europe Tour 2.2
2 Oct III. Riczu Imre Emlékverseny-Törökbálint HUN NE
Érdekes lenne tudni, milyen értékeket mutatott a német André Greipel wattmérője a Giro d’Italia 5. szakaszán, mindenesetre ilyen hosszan ekkora erőfeszítés ritkán látható országúti kerékpárversenyen…
Praia a Mare és Benevento között nem kevesebb mint 233 kilométert kellett teljesíteni, ami a táv derekán megfűszerezve „ötszázas” hegyekkel igen nehézzé tette a mai napot. Bár a végjáték kedvezett a sprintereknek, a két szakaszt nyerő Marcel Kittel már itt elvesztette a kontaktust a főmezőnnyel.
Ezek után az utolsó 50 kilométeren a belga Lotto csapata sokat dolgozott Greipelért, hiszen a pelotonban csak Gorillának becézett sprinter számára remek lehetőség adódott egy szakaszgyőzelemre. Miután a szökevényeket utolérték, az utolsó kilométerek a felvezetésről, pozícióharcról szóltak, nehezítésképpen enyhén emelkedő befutóval.
A végén amikor egy pillanatig egymást nézték a vetélytársak, Greipel a megfelelő pillanatot használta ki robbantásra, még ha utána nagyon hosszút – körülbelül 250 métert – kellett is hajráznia elöl. Látványos szakaszgyőzelem volt, az összetettben nem történt lényegi változás, bár 13-an külön idővel érkeztek célba (4 mp-vel).
Megérkezett Itáliába a Giro d’Italia mezőnye, s utólag visszapillantva a tegnapi napra kijelenthetjük, hogy minden szempontból kiszolgálták a fanatikus olasz szurkolókat!
Calabria tartományban, Dél-Olaszországban csodás idő fogadta a mezőnyt, Diego Ulissi pedig megszerezte az első olasz szakaszsikert, őrült hangulatot varázsolva a tengerparton. Ulissi-nek ez már az 5. győzelme volt a Girón (ha beleszámoljuk a Visconti diszkvalifikálása nyomán 2011-ben elért első helyét is), mégis úgy ugrált örömében a befutó után, mint egy kisgyerek, sorozatban a harmadik olasz körversenyen sikerült nyernie:
Diego Ulissi
Ahogy tavaly is, csapatunk célja az volt, hogy nyerjünk legalább egy szakaszt a Giro d’Italia-n, amit már a negyedik napon sikerült elérnünk. Nagyon boldog vagyok és fantasztikus érzés volt, ahogy egy fiatal csapattárs, Valerio Conti dolgozott értem, nincsenek rá szavak. A végén pedig a sportigazgatónk, Valerio Conti úgy üvöltött a rádióba, hogy jobban fájtak a füleim, mint a lábaim…
Az olaszok örökös kedvence, a szöszi, azaz Damiano Cunego is dobogóra állhatott tegnap, a Nippo-Vini Fantini színeiben a hegyi hajrákért járó pontokat gyűjtögetve átvette a vezetést a hegyi pontversenyben, a kék trikóért. Cunego még 2004-ben varázsolt, amikor megnyerte a körversenyt négy szakaszsikert is elkönyvelve, idei céljai között is egy etap szerepel, plusz ahogy láthatjuk a hegyi trikó viselése.
Ha már ennyit beszélünk a kék trikóról, kezdő Giro-rajongó olvasóink kedvéért ejtsünk szót a többi megkülönböztetett mezről is, mert idén még nem tettük. A rózsaszínű trikó – azaz a Maglia Rosa – az összetettet vezető, legjobb összesített időeredménnyel rendelkező bringásnak jár (Tom Dumoulin), a piros trikót a szakaszok végén és a részhajrákon legtöbb pontot szerző versenyző viselheti (Marcel Kittel). A fehér trikó a legjobb összetett időeredménnyel rendelkező 25 év alatti fiatalon feszülhet (Bob Jungels).
Kittel utoljára viselte idén a Maglia Rosa-t
És végezetül az első – némi szelekciót is okozó – emelkedő után lássuk, hogy állnak a nagyobb nevek, esélyesek az összetettben. Nagy meglepetésről, betliről nem számolhatunk be, egyedül a francia Peraud kiesése – kulcscsonttörés miatt – volt említésre méltó az összetett szempontjából. Kicsit sok hátrányt szedett össze (ami nem túl sok papíron, de ledolgozni annál nehezebb) már eddig Pozzovivo és Landa, és kiemeltünk a listából néhány „második embert”, akikre azért mindenki figyel/figyelt, például Betancurt, Mikel Nieve-t, vagy Ruben Plaza-t, utóbbi kettő hátránya már tetemes:
1. Tom Dumoulin (Ned) Team Giant-Alpecin 14:00:09
2. Bob Jungels (Lux) Etixx – Quick-Step 0:00:20
3. Diego Ulissi (Ita) Lampre – Merida
4. Steven Kruijswijk (Ned) Team LottoNl-Jumbo 0:00:24
5. Georg Preidler (Aut) Team Giant-Alpecin
6. Vincenzo Nibali (Ita) Astana Pro Team 0:00:26
7. Alejandro Valverde Belmonte (Spa) Movistar Team 0:00:31
8. Jakob Fuglsang (Den) Astana Pro Team 0:00:35
9. Nicolas Roche (Irl) Team Sky 0:00:37
10. Jhoan Esteban Chaves Rubio (Col) Orica-GreenEdge
11. Ilnur Zakarin (Rus) Team Katusha 0:00:39
12. Rigoberto Uran Uran (Col) Cannondale Pro Cycling 0:00:40
13. Rafal Majka (Pol) Tinkoff Team 0:00:45
14. Rein Taaramae (Est) Team Katusha
15. Stefano Pirazzi (Ita) Bardiani CSF 0:00:46
16. Mikel Landa Meana (Spa) Team Sky 0:00:47
20. Domenico Pozzovivo (Ita) AG2R La Mondiale 0:00:54
24. Gianluca Brambilla (Ita) Etixx – Quick-Step 0:00:57
28. Ryder Hesjedal (Can) Trek-Segafredo 0:01:17
40. Carlos Alberto Betancur Gomez (Col) Movistar Team 0:01:49
71. Mikel Nieve Ituralde (Spa) Team Sky 0:05:21
123. Ruben Plaza Molina (Spa) Orica-GreenEdge 0:10:49
Vessünk egy pillantást az ötödik szakaszra, ahol lehetséges egy tömeghajrá, azonban a befutó karaktere miatt az emelkedőket jobban bíró sprintertársak most megtépázhatják Marcel Kittel bajszát:
Rendkívül izgalmas versenyt hozott a Giro d’Italia 4. szakasza, ami vonalvezetése alapján is egy klasszikus egynaposra hajazott, kőkemény emelkedővel 10 kilométerrel a cél előtt…
Catanzaro és Praia Mare között 200 kilométer várt a mezőnyre, a szokásosnál jobb minőségű, helyenként felújított dél-olasz utakon, sok emelkedővel tarkítva. A rózsaszínű trikósra, Marcel Kittelre (Etixx-Quick Step) már 50 kilométerrel a cél előtt, egy harmadik kategóriás hegyen „rászámoltak”. Bár innen még felért a mezőnyre, nem volt kérdés, hogy túlélheti-e a cél előtt 10 kilométerre magasodó, alig 2 kilométeres, de az elején és a vége felé 18%-os részeket tartalmazó mászást.
Az utolsó 50 kilométeren már egymást érték a támadások, próbálkozások, Diego Ulissi (Lampre-Merida) tucatnyi szökevénytárssal szakadt el még az emelkedő megkezdése előtt, majd egyértelműen ő bizonyult a legerősebbnek a döntő mászás közben. A főmezőny is komoly tempót diktált, voltak nagyobb nevek is a leszakadók között, a tetőn 15 másodpercre csökkent a Lampre-Merida olasz kerekesének előnye.
Az utolsó 10 kilométeren enyhe hátszélben Ulissinek sikerült tartani 10-15 másodperces előnyét, csak a cél előtt változott kicsit a szélirány, de meg tudta őrizni a vezetést. Mögötte a holland Tom Dumoulin (Giant-Alpecin) jól tette a kereket honfitársára, Steven Kruijswijk-re, és a célvonal előtt meg is előzte, újabb bónuszmásodpercekkel növelve szerezte meg ismét a rózsaszínű trikót! Dumoulin 20 másodperccel vezet Jungels és Ulissi előtt.
Mivel kedden a múlt hétvégi három hollandiai szakasz után az Appennini-félsziget déli csücskén, Calabriában folytatódik a Giro d’Italia, a hétfő pihenőnap volt, ami során zökkenőmentesen zajlott a „költözés”.A mezőny délután érkezett az állandó jelzőjéhez méltóan napfényes Itáliába, az amszterdami becsekkolástól egészen a catanzarói landolásig fotósok követték a bringások napját.
Itália, napsütés – a frizura még mindig tart
További képek a galériában:
Ketten adták eddig fel
Két versenyző már egészen biztosan nem tart a többiekkel, Jean-Christophe Peraud (Ag2R) és Silvan Dillier (BMC) is bukás miatt volt kénytelen feladni a versenyt a 3. szakaszon. Dilliernek az ujja törött el, míg Peraud balesete súlyosabb volt: a francia bringás, aki az arcára esett, utólag úgy nyilatkozott, nem emlékszik arra, hogyan is történt a bukás, és már azt is jó hírnek kell tekinteni, hogy ezek után egyáltalán öntudatánál van.
És ha már bukás: a szakasz végén Alexandre Geniez (FDJ) nekitámadt Hubert Dupont-nak (Ag2r). Geniez 200 svájci frank büntetést kapott. Így zajlott a jelenet:
Akad egy versenyző, aki már évek óta nincs a mezőnyben, és mégis mindig a mezőnnyel marad. Épp a pihenőnapra esett Wouter Weylandt halálának ötödik évfordulója, az egykori versenytársak közül pedig sokan megemlékeztek róla twitteren. A 2011-es Giro d’Italia 3. szakaszán bukás következtében életét vesztő kerékpáros akkor a 108-as rajtszámmal versenyzett, amit azóta nem osztanak ki az olasz körversenyen.
Fabian Cancellara tweetje („Mindig a szívünkben élsz… még öt év után is.”)
A szinte tükörsima németalföldi utak után kedden végre dombosabb vidékre látogat a Giro. A 4. szakasz legérdekesebb pillanata mindenképp a befutó előtt 8,7 kilométerrel található (nem kategorizált) emelkedő lehet (részben 18%-os meredekséggel), ami azt sejteti, hogy ma nagy eséllyel hazaérhet egy szökevény, és elsődlegesen az egynapos klasszikus menők köréből kerülheti a győztes. Nem kizárt tehát, hogy a nap végén ismét új rózsaszín mezest avatunk.
Intenzív kampányba kezdett a Scicon Bags, az olaszoknak Peter Sagant is sikerült rávenni, hogy közreműködjön a kerékpár szállító táskák népszerűsítésében…
Az országúti világbajnok a tavaszi klasszikusokat követő pihenőhónapjában mountain bike versenyeken is részt vett, az alábbi videóban azt mutatja meg, hogyan lehet pár perc alatt becsomagolni egy Specialized hegyibringát egy jóféle utazó táskába. A kerékpársport-rajongó hölgyeknek a végén egy kis bónusszal:
A Scicon több hasonló videóval is jelentkezett mostanában, oldalukon például „világbajnokságot” is hirdettek bringabecsomagolás diszciplínában, ami online versenyzési lehetőséget jelent profi szerelőkkel.
Szokatlan szervezői kérést tolmácsolunk kedves olvasóinknak, ugyanis 3000 fővel betelt a Tour de Balaton kerékpártúra! Helyszíni nevezés nem is lesz a hosszabb útvonalakon, már csak a rövidebb, családi távokra fogadnak el nevezéseket.
A tavalyi 2500 fő után idén a 3000 főre bővített létszám is betelt a McDonald’s BringaMánia Tour de Balaton kerékpártúrán. A három hosszabb távra, vagyis a Balaton_206, a Balaton_146 és a Balaton_86 túrákra már nem fogadnak több nevezőt a szervezők. Május 14-én, szombaton, Balatonföldvárról indulva öt távon, összesen háromezren tekerhetnek szervezetten a Tó körül.
Nem lehet pontosan tudni, hogy a Balaton szépsége, az általános bringa-bumm, a kiváló szervezés, a bőséges frissítőpontok, vagy az évről évre egyre látványosabb emlékérem az oka – vagy mindezek együtt -, de idén is óriási az érdeklődés a Nyitott Balaton kezdeményezés legnagyobb sporteseménye, a McDonald’s BringaMánia Tour de Balaton iránt. A szervezők tájékoztatják a bringásokat, hogy aki lemaradt az online nevezésről, az Balatonföldváron, a Keleti Strandon már csak a rövidebb családi távokra, vagyis a Balaton_32 illetve a Balaton_6 túrákra nevezhet, oda is csak korlátozott számban. A 32 és a 6 kilométeres távokra még kétszázan jelentkezhetnek. A hosszabb távokra már nem lesz lehetőség a helyszínen nevezni!
Aki esetleg nem tud indulni a szervezett bringás túrákon, az se búsuljon! A pünkösdi hosszú hétvégén, a balatonföldvári Keleti Strandon azok a családok is találnak programot, akik nem pattannak nyeregbe. Az igazán korán kelők megnézhetik, milyen, amikor 1400 elszánt bringamániás egyszerre, dudálva, csengetve indul útnak hajnali hatkor, hogy legyűrje a tavat. Őket 10 órakor még ezren követik – ők a Balaton keleti medencéjét kerülik meg. A célterületen kerékpáros szórakoztató programok, 14 órakor Kiskalász gyermekkoncert és bábműsor várja az érdeklődőket, családokat.
Érdemes követni az eseményt Facebookon, ha érdekel egy kellemes családi túra a Balatonnál, mert a nevezések aktuális állásáról, és a szabad helyek számáról itt adnak tájékoztatást a szervezők: www.facebook.com/TourdeBalaton.hu
Kellys URC 30 - karbon váz és majdnem teljes Tiagra szett
A tesztflotta legkedvezőbb árú szénszálas gépe, a Kellys URC 30 Szlovákiából jött. Félmillió Forint alatt csúcs váz jár, de felszereltség terén kompromisszumokat kell kötnünk!
Az archívumban keresgélve döbbentem rá, hogy Kellys kerékpárteszt meglehetősen régen szerepelt a Bikemag hasábjain. A szlovák márka modelljeit évek óta a jó ár-érték arányú bringák közé sorolhattuk, pár éve MTB maratonok mezőnyében gyakorinak számítottak az északi szomszédunktól származó kerékpárok. Az országúti modellek világába az alumínium vázra épülő ARC széria jelenti a belépő szintet, míg a karbon URC gépek a versenyzők igényeit hivatottak kiszolgálni.
Kellys URC 30 – kiállva, felfelé, jó úton remek
A horvátországi teszttábort egy fekete URC 50 és egy fehér URC 30 „színesítette”, következzen most utóbbi, a karbon belépőmodell tesztje.
Kellys URC 30 – karbon váz és majdnem teljes Tiagra szett
Vázszett
Kezdjük a jó hírrel, technikai jellemzők terén az összes Kellys URC váz megegyezik, tehát a Tiagra mixszel szerelt belépő szintű modell ugyanarra a vázra épül, mint a Dura Ace szettes csúcsmodell.
Kellys URC 30 – vázon belül futó kábelek, okos gumi védőelem
Mivel ez az egyetlen karbon modell a kínálatban a tervezés során többféle kritériumnak is meg kellett felelni, a tömeg-merevség arány mellett láthatóan a légellenállás csökkentése is szerepet játszott Valószínűleg a legújabb aerodinamika szempontjából optimalizált klasszikus országútikhoz képest azért elmarad ezen a téren az URC, az alul 1,5”-os kúpos fejcső és a teljesen kör keresztmetszetű nyeregvázcső mind rontanak a helyzeten. Szép részlet viszont, hogy a támvillák szárnyprofilt mintáznak. A kábelek manapság megszokott módon a vázon belül kerültek elvezetésre.
Kellys URC 30 – az „aero” láncvilla inkább dizájn, mint funkció
A merevségre ellenben nem lehet panasz, annak ellenére, hogy hagyományos menetes középrészt fogad a váz. A préselt (Pressfit) műanyag csészékkel szemben hátrány, hogy menetes fém részt kell a középcsapágy házba integrálni, ami nehezebbé teszi a vázat, de legalább kisebb az esély a nyekergő hangokra a középcsapágy felől. A hajtásirányú és oldalirányú merevség mellett a talaj felől érkező ütéseket is meglehetősen nyersen, csillapítás nélkül adja át a bringa, ebben szerepe lehet a már említett aero profilú támvilláknak, amik monostay egységként csatlakoznak a nyeregvácső, felsőcső kapcsolathoz. A Kellys ilyen szempontból szembement a mai trendekkel, amik a vertikális komfortot lapított támvillákkal próbálják növelni.
Kellys URC 30 – hagyományos menetes középrész
A marketing anyagokban több helyen is megtalálható iCAD (innovative Carbon Advanced Design) rövidítés arra utal, hogy tervezés során figyelembe veszik a karbon jellemző anyagi tulajdonságait, és ezeket optimalizálva készítik a vázat. Az első háromszög monocoque kialakítású, azaz egy sablonban egy egységként készül. Következő lépésként ehhez ragasztják a hátsó háromszöget, ami sztenderd gyártástechnológiának számít a kerékpáriparban.
Kellys URC 30 – monocoque első háromszög
A súly-merevség arány szempontjából inkább utóbbi játszhatta a fontosabb szerepet, a gyártó ugyan nem adott meg hivatalos adatot, de a tömeg nagyságrendileg 1100-1200 gramm környékére tehető. Az URC 30 esetében ehhez alumínium nyakcsővel rendelkező villa társul.
Kellys URC 30 – monostay támvilla csatlakozás
Geometria tekintetében egyértelműen a versenyzők céljait próbálták kielégíteni a szlovákok, M-es méret esetében 52-es nyeregvázcsőhöz elképesztően hosszú 57 cm-es vízszintes felsőcső hossz párosul. A tesztelt példány esetében igencsak nyújtózkodnom kellett, hosszabb távon saját használatra még az S-es modell is határeset lenne. A 73°-os fejcső- és nyergvázcső szögek is az sportosságot és az agilis irányíthatóságot fokozzák. Itt kérem nincs kompromisszum és kényelem, ezzel a kerékpárral gyorsan érdemes menni igazán. A versenyzős pozíciónak a hosszú fejcső szab némileg határt, de ezt egy negatívabb dőlésszögű kormányszárral lehet kompenzálni.
Ahogy már többször említettük az új Tiagra szett működés szempontjából kiváló, akinek nincs szüksége 11 sebességre nem is kell tovább keresnie, mert megtalálta a legjobb megoldást az újonnan kapható alkatrészcsaládok közül, tegyük hozzá meglehetősen kedvező áron. A fékváltókarok formája, a rejtett bowden vezetés akárcsak a „nagytestvéreken”. A kábelhúzási arány is változott a korábbi 10-es rendszerekhez képest, megegyezik a 11 sebességes felsőbb kategóriás Shimano szettekkel. A váltási érzet remek, a karok kis erővel finoman működtethetőek, az átdobó is a technológia leszivárogtatásának („trickle down”) köszönhetően már a hosszabb erőkaros mechanizmussal készül.
Kellys URC 30 – a hajtómű 4 csavaros aszimmetrikus csillaggal és szépen integrált nagytányérral
A hajtókar 4 csavaros 110-es lyukkörű aszimmetrikus csillaggal készül, külsőre meglehetősen hasonlít a 6800-as Ultegrához. A karok viszont nem üregesek, de ezen az árszinten nem is rónám fel ezt hibaként főleg, hogy a konkurencia jóval drágább modelljei is ilyenek. Az 50-34-es kompakt tányérokhoz 12-28-as sor párosul. 50-es nagytányér mellé nekem kell a 11-es kis lánckerék, 60 km/h környékén meglehetősen jól tud jönni, ha még gyorsítani akar az ember.
Kellys URC 30 – Shimano Sora fékek
A féktestek a Sora szériából származnak, az új Tiagra nagyságrendekkel jobban működik, de ezekkel is meg lehet állni. Érdekesség, hogy érzésre inkább a 20 évvel ezelőtti 105-öshöz hasonlítanám, mint a modern Shimano fékekhez.
A kerekek szintén a régimódi iskolát követik, a kónuszos 3500-as szériából származó Sora agyakat 32 2 mm-es küllővel fűzték 3 keresztre, Kellys felnivel. Utóbbi ráadásul semmilyen szempontból nem tekinthető modernnek, 15 mm-es szélessége miatt a 25-28 mm-es gumik nem passzolnak rá a legjobban, továbbá a szegecselés miatt könnyűnek sem mondható. A kerékszett pozitívuma viszont, hogy minimális karbantartás mellett valószínűleg 20 év múlva is használható lesz, bár egy versenyzésre szánt karbon országútinál véleményem szerint ez kevésbé fontos szempont. A defektvédelemmel ellátott Schwalbe Lugano gumi kiválasztása is hasonló eszmefuttatás eredménye lehetett, illik a kerekekhez.
Kellys URC 30 – Fizik Ardea nyereg
A kiegészítők mind saját márkás termékek, a kormány hajlítása sehogy sem volt kényelmes, annyira kompakt volt, hogy vagy a fékvaltókar fogást állította be normálisan az ember és az alsó fogás nem adta ki, vagy fordítva. A nyeregcső 31,6 mm-es, ami kényelem szempontjából nem a legjobb ómen. A Fizik Ardea nyereg viszont remeknek bizonyult.
Menet közben
Ez a kerékpár egyértelműen haladni akar. Minden irányban meglehetősen merev, ami sprinteknél, kiállva mászásnál vagy bátrabb döntéseknél kanyarokban meglehetősen jól jön. Viszont hepehupás kátyús úton is megmarad ez a merevség (ridegség), a váz karaktere olyan, hogy nem igazán csillapítja a talaj felől érkező rezgéseket, ütéseket, sőt a 23-as gumik és a 31,6-os nyeregcső ezt tovább fokozzák. Szűk kanyarokban, technikás lejtőkön a bringa remekül irányítható, viszont nagy sebességnél érezhetően vesztett a stabilitásból, oldalszeles hosszú lejtőn rossz minőségű úton kénytelen voltam belefékezni nagyobb tempónál.
Kellys URC 30 – a szerpentint szereti, de nagy sebességnél bizonytalan
Összességében elmondható, hogy a hasalós geometriának és a vázszögeknek köszönhetően egy vérbeli versenygéppel van dolgunk. Igaz, hogy karbon vázas bringa fél millió Ft alatt, de érzésem szerint itt kicsit túl sok a kompromisszum. Egy komplett Tiagra szett és egy alap OEM gyári kerékszett sokat dobott volna az összképen.
InfoBox
Forgalmazó: Mama Sro. www.kellysbike.hu
Származási hely: Szlovákia
Vázgarancia: 2 év vagy 5 év kiterjeszett
Vázméretek:48(S)-52(M) tesztelt -56(L)
Ajánlott fogyasztói ár: 479 990 Ft
Mért tömeg: 9,34 kg
Specifikáció
Váz: Kellys iCAD RC karbon kompozit
Villa: Kellys Dynamic karbon – alu nyakcső, 1-1/8” – 1,5” Tapered
Első váltó: Shimano Tiagra DF-4700, 34,9 bilincses
Hátsó váltó: Shimano Tiagra RD-4700, SS rövid kanalas
Fékváltókarok: Shimano Tiagra ST-4700 2×10 sebesség
Hajtómű: Shimano Tiagra Fc-4700, 50-34, 170 mm karhossz
Középcsapágy: Shimano SM-BB4600
Lánckeréksor: Shimano Tiagra CS-4600, 12-28, 10 sebesség
Lánc: KMC X10L, 11 sebesség
Fékek: Shimano Sora BR-3500
Kormány: Kellys Expert Roadracing, 31,8-as befogó, 42 cm
Kormányszár: Kellys Expert Roadracing, 31,8-as befogó, 7°, 110 mm hossz
Kormáncsapágy: Ritchey Pro integrált
Bandázs: Kellys géles
Agyak: Shimano Sora HB-3500, 32 lyuk
Küllők: rozsamentes acél, fekete, 2 mm
Felnik: Kellys Spark 622x15c, 32 lyuk, szegecselt
Gumik: Schwalbe Lugano – Puncture Protection, 23 mm
Nyereg: Fizik Ardea Mg
Nyeregcső: Kellys Expert 31,6×350 mm
