A Northwave immár két évtizede jelen van a legmagasabb szintű országúti versenysportban, az olasz gyártó rendkívül magas szintű, egyedien stílusos megjelenésű cipőiben a híres profi versenyek döntő részén álltak már a dobogó legfelső fokán, illetve segítségükkel olimpiai és világbajnoki címet is szereztek. Az új Northwave országúti „zászlóshajó” az Extreme Road, amely minden téren a rendelkezésre álló technológiák legjavát alkalmazza.
Ha a legmagasabb szintű technikai megoldásokat a világhíres olasz kerékpáros ruházati specialista egytől egyig beveti, majd ezt kiegészíti a kerékpáros cipők gyártásában az évtizedek alatt megszerzett értékes know-how-val, az eredmény borítékolható! Az Extreme Road az egyik legkönnyebb cipő a piacon, hatékony hajtást biztosít, emellett pontosan és biztosan illeszkedik, így a hosszú versenyekhez szükséges kényelem is a tarsolyában van. A tömegadat láttán minden bizonnyal leesik az áll, de ebben még távolról sem merül ki a Northwave országúti csúcsmodell „képessége”.
A technikai jellemzői között megtalálható a BioMap Technology, amely a legtöbb lábfejforma esetében optimális tartást és kényelmet biztosít, továbbá fokozza a hajtáshatékonyságot is. Ez utóbbiban a 100%-ban UD karbont alkalmazó, rendkívül vékony, így közvetlen érzést biztosító Ultralight Carbon talpszerkezet kapja a fő szerepet. Az üreges karbontalp minden idők legkönnyebb és legmerevebb konstrukciója, amelybe az olasz fejlesztők hét hosszanti légcsatornát helyeztek el. A technológia elnevezése Airflow System, amely a legmagasabb szinten biztosítja a cipő szellőzést. A nyári kánikulában egész biztosan imáinkba foglaljuk a Northwave Extreme Road eme kimagasló kvalitását!
Az SLW2 (Speed Lace Winch) csatrendszer a cipőrögzítés-technika csúcsát képviseli. Mind a megszorítás, mind a kioldás finom és pontos lépésekben történik, működtetése gyors és intuitív. Az SLW2 mikrometrikus csatrendszer pillekönnyű, és alig emelkedik ki a cipőfelsőrész síkjából, ezzel megakadályozva a mechanika esetleges sérülését. Az Extreme Road a nyomáspontok megfelelő eloszlatása céljából két SLW2 csatot alkalmaz, a rendkívül erős damil pedig tetszőlegesen felveszi a lábfej formáját. A cipőnyelv bőséges párnázást kap, így biztosan rögzítve sem érzünk kellemetlen szorítást. Ha már a felsőrészről van szó, az anatómiailag kialakított Biomap kialakítás mellett a lézerrel szabott, varrásmentes, erős de mégis vékony hi-tech szintetikus anyag rugalmasan borítja be a lábfejet, a „nanoperforációkkal” kiegészítve pedig megfelelő szellőzést is biztosít.
A cipő integrált csúszásmentes sarokcsészéje a stabil tartás utolsó láncszeme, a versenysportban elengedhetetlen. Természetesen mindezt a lehető legcsekélyebb tömeg mellett valósul meg, ráadásképpen két pár minőségi, különböző mértékben perforált Extreme Air EVO talpbetétet is kapunk a cipővel, amely már magában komoly értéket képvisel. Ezeket biztosan nem kell néhány használat után amortizáció vagy kényelmetlenség miatt lecserélni, továbbá a talpbetét kiválóan egészíti ki a talpszerkezetbe integrált szellőzést.
A Nothwave Extreme Road megjelenése kétségtelenül feltűnő, egyértelműen kitűnik a tömegből. A csúcsmodell további érdekessége, hogy a „villogás” nemcsak a nappali fényviszonyokban adott: a „Be Visible Be Safe” kezdeményezés jegyében – köszönhetően a speciális fényvisszaverő anyagnak – megvilágítva az egész cipő körkörösen foszforeszkál. Ráadásul a kerékpáros cipője folyamatos mozgásban van, így a biztonság fokozásának mindenképpen ez az egyik leghatékonyabb módja.
A Extreme Road megannyi technikai bravúrját felidézhetjük, amikor a nagy országúti versenyek tévéközvetítésein a stílusos Nothwave modellt egy-egy sztárversenyző lábán megpillantjuk!
Jellemzők:
versenyorientált országúti cipő
Ultralight Carbon talpszerkezet
Biomap felsőrész-kialakítás
lézerrel szabott felsőrész „nanoperforációkkal”
Airflow szellőzőrendszer
varrásmentes szabás
csúszásgátló sarokcsésze-kialakítás
kettős SLW2 mikrometrikus csat
Extreme Air EVO talpbetét
teljes felületen fényvisszaverő felsőrész a biztonság fokozásához
Trendelő sorozatunk jelen kiadása a hazai kerékpáros ruházati kínálatot veszi górcső alá. A korábban megjelent bevezető cikkben a bicajos viselet kiválasztásához adtunk támpontokat, majd ismertettük a réteges öltözés elvét, illetve a modern technikai alapanyagok kvalitásait. A termékek részletes bemutatója előtt a begyűjtött termékekkel kapcsolatos tapasztalatainkat szeretnénk megosztani az olvasókkal.
A 40 darab kerékpáros ruházatból álló kontingens reprezentatív keresztmetszete a hazai kínálatnak. A termékekről alkotott vélemény minden esetben szubjektív, szakmai alapokon nyugszik, mindazonáltal a szerelések nem kerültek éles bevetésre, mindössze alapos megvizsgálásra, felpróbálásra. Így az alábbiak nem minősülnek „szentírásnak”, kérjük ennek megfelelően nyerjetek belőle információt! Köszönettel tartozom azoknak, akik modellként, illetve külső szemlélőként segítették az alábbi vélemények kialakítását.
A körképben szereplő öltözékek a nyári kerékpáros viseletet tükrözik, az alábbi kategóriák valamelyikébe sorolhatók:
aláöltözet
széldzseki
mez
nadrág
kesztyű
[divider scroll_text=”Kerékpáros ruházat körkép: tapasztalatok, szubjektív vélemények”] Ebben a sorrendben haladba, kezdjük a Mavic fejvédő alatt hordható sapkával!
Elsőre furcsa ötletnek tűnhet, hogy a legnagyobb nyári melegben a fejvédő alá sapkát húzzon a kerékpáros, mindazonáltal a Mavic Summer Underhelmet Cap bizonyítottan hűti a fejet, egyben megelőzi a fejbőr leégését, így a „nyári sapka” akár az egyik leghasznosabb kerékpáros viseletünk lehet. A működési el a következő: a Mavic „sapi” spéci technikai alapanyaga biztosítja a test által képzett hő és nedvesség kifele történő áramoltatását, egyben megakadályozza az izzadtság által okozott irritációt, és nem utolsósorban segít elkerülni a fej túlhevülését. Ez a „száraz igazság”, rövid hajviselet mellett Summer Underhelmet Cap különösen előnyös! No de 8 ezer HUF egy káposztalevél-helyettesítőért?
Ugyancsak a francia ruházati specialistától érkezett a Mavic Hot Ride+SL nyári ujjatlan, illetve a Hot Ride SS nyári rövid ujjas mez alatti réteg. Tudva levő, hogy a réteges öltözködés biztosítja a hatékony hőgazdálkodást, amelynek célja a testhőmérséklet szinten tartása. A mai modern ruházati alapanyagok biztosítják a hatékony nedvességelvezetés, így a testfelület szárazabb marad, több vizet képest párologtatni, ezzel csökkentve a testhőmérsékletet. Az aláöltözet további előnye, hogy megakadályozza a baktériumok terjedését is, így csökkentve a kellemetlen szagok kialakulását, a fertőzések és gyulladások képződését. A Mavic nemcsak az alapanyagokat találta el, de a kidolgozás ugyancsak elsőrangú: például mindkét ruhadarab felcsúszást gátló szilikonszegéllyel rendelkezik, antibakteriális kezelést kap. A ruhák tömege csekély, az ujjatlan felső mindössze 60 gramm, és mindössze 3 gramm nedvességet képes „tárolni”. Az egyik ellenvetésünk ismét csak a „trikók” ára: bár a szakemberek véleménye szerint előnyösebb többet költeni a „láthatatlan” aláöltözetre, mint a magára a mezre. A másik, hogy a franciák az exkluzív női fehérneműk mintájára mindkét modellt látványos díszdobozba csomagolják – ez szerintünk már tényleg sok a jóból!
A Northwave Cross Counry igazán érdekes „hibrid”
A Northwave Performance Inner Short alsónadrágot is ebbe a kategóriába soroljuk. „Baggy” sortok alá tervezték, a kényelemhez elengedhetetlen szivacsbetétet tartalmaz, hálós alapanyaga kiváló szellőzést biztosít, a mikroszálas, széles derékrész pedig stabilan tartja a betétes alsót. Az antibakteriális, 3D technológiával készült Hawker Air betét külön kiemelendő: speciálisan MTB felhasználásra tervezett, szélesebben és hátrébb elhelyezett „párnával” rendelkezik. A speciális kialakítás logikája, hogy az extrémebb MTB stílusok egyenesebb testtartása mellett nem az altáji rész „elején” ülünk, hanem hátrébb, így elöl a betét a szokásosnál keskenyebb és vékonyabb. Sokak számára fontos lehet, hogy a trendi nadrág megjelenését az elölről alig látszó „pelenka” alig befolyásolja. Felpróbáláskor azzal szembesültünk, hogy a szokványos kerékpáros nadrágokhoz képest az Inner Short „alsógatya” szokatlan érzetet kelt, de mivel a Northwave-nél gyakorlott riderek dolgoznak, munkájukat szponzorált versenyzők segítik, így a Performance modellnek megelőlegezzük a bizalmat.
[divider scroll_text=”Kerékpáros ruházat körkép: tapasztalatok, szubjektív vélemények”]
Többpaneles kissé elasztikus konstrukció, enyhén átlátszó
A legbelső réteg után folytassuk a legkülsővel, a széldzsekikkel!
A réteges öltözködés elve itt is fényesen kirajzolódik. A rendkívül vékony, hihetetlen képességekkel ellátott, mindössze 50-100 grammos, tenyérméretűre összehajtható külső réteg jellemzően az időjárás rosszra fordulása vagy a hosszú és gyors lejtmenetekhez kerül elő, különben a mezzsebben vagy a táskában „utazik”. A KTM Factory Team Windbreaker széldzseki fejlett technikai alapanyagból, gondos tervezéssel készül, fokozottan szélálló, membránbevonata fokozza a vízhatlanságot, mindamellett “lélegző” tulajdonsággal is rendelkezik. Többpaneles kissé elasztikus konstrukció, a gumírozott mandzsetta és a derékillesztés megakadályozza a felcsúszást, így az illeszkedés még száguldás közben is minden bizonnyal stabil marad.
A másik hasonló funkciót ellátó viselet a Mavic Cosmic Pro Vest szélmellény, amely ujjatlan, ami előnyökkel és hátrányokkal jár. Kétségtelenül megkönnyíti az öltözést – akár menet közben is bevállalható – az alapanyag a KTM-nél rugalmasabb, illeszkedése pontos, valószínűleg még nagy tempó mellett sem „lobog”. Innovatív megoldás az aszimmetrikus nyakkialakítás, így a „bejárat” nem pont a menetszél irányába van, a derék és a „vállmandzsetta” szigetelésével együtt teljes védelmet nyújt. A Wind Ride SL mikroszálas alapanyag fokozottan szélálló, mindamellett “lélegző” tulajdonsággal is rendelkezik, a vizet pedig lepergeti. A mellény oldalt rugalmas elasztán, hátul perforált, és szellőzőnyílásokkal is rendelkezik. A Cosmic Pro Vest fullextrás viselet, saját hátsó zsebébe csomagolható, „kemény” 68 grammot nyom a mérlegen. Legfeljebb az árcédula láttán kaphatunk szélütést!
Aszimmetrikus nyak és hálós oldalpanelek
Streccs anyag
Szélálló, „lélegző”, vízlepergető és mindössze 62 gramm!
Érdemes a dzsekik színére is kitérni. Miért feketék? Sajnos ezt a rendkívüli, fejlett technikai szövet nem festhető, úgy már nem biztosítja a kívánt tulajdonságokat. A profi országúti mezőnyben ugyanezért nem látjuk, hogy ki kicsoda az esőben. Biztonságos-e egy fekete dzseki? – kérdezhetnénk. A baleset-megelőzést célzó kutatások egyöntetűen alátámasztják, hogy a tónus alig befolyásolja a láthatóságot, ellenben a kontrasztos viselet igen, a bemutatott modelleken alkalmazott fényvisszaverő elemek ezt segítik.
[divider scroll_text=”Kerékpáros ruházat körkép: tapasztalatok, szubjektív vélemények”]
Mezből nem szenvedtünk hiányt, így az egyes darabok helyett inkább nézzük a tendenciákat!
A női mezek terén a BL kínálata lehengerlő!
A női vonalon a Bicycle Line tarol, és nem csak ebben a körképben, hanem a kerékpáros ruházati piacon általában. Választékuk számszerűen is már-már zavarba ejtő, ráadásul a legtöbb kerékpáros mez több szín- és szabásváltozatban elérhető. A modern technika alapanyagok lehetővé teszik a passzentos illeszkedést, a kiváló nedvességelvezetést, szellőzést, így a forró napokra mind az négy bemutatott modell beválhat. A dizájn a BL Seductive mez esetében mediterrán hangulatú, szerencsére a vonalak egyben karcsúsítanak is. Kapható ujjatlan változatban is, amely mindössze 76 gramm, azaz olyan, mint egy aláöltözet, de mégis önmagában viselhető, és még zsebet is találunk rajta! „Házi modelljeink” véleménye szerint a BL Iceberg a „befutó”, mind az illeszkedés, a dizájn és a funkcionalitás szempontjából telitalálat. A BL Karinapedig egy vastagabb technikai alapanyagot alkalmazó prémium modell 13 különálló paneles szabással, fehér színe ellenére sem átlátszó, számos csodálatos részletmegoldással rendelkezik. Mivel ára alig magasabb az átlagnál, szerintünk a legjobb vétel.
A mediterrán hangulatú, szerencsére a vonalak egyben karcsúsítanak is…
A Castelli az „aero” vonal specialistája
A mezekről általában elmondható, hogy manapság rendkívül magas a színvonal, a technikai alapanyagok, a lézerszabás, a varrások lapossága és tökéletessége elkápráztató. Össze sem lehet hasonlítani akár az 5-10 évvel ezelőtt a boltok polcain sorakozó elasztán felsőkkel. Az összes velük szemben támasztott elvárást képesek egyszerre teljesíteni: nedvességelvezetésük elsőrangú, szellősek, könnyűek és a panelek orientálásával a rugalmasság is tervezhető: az egyik testrészen jól tartanak, a másikhoz tökéletesen idomulnak, a vállon védenek a széltől, lepergetik az esőcseppeket, hátul pedig párologtatnak, mint egy gőzgép. És akkor elérkeztünk a legújabb tudományukhoz, a passzentosság által biztosított aerodinamikához!
[divider scroll_text=”Kerékpáros ruházat körkép: tapasztalatok, szubjektív vélemények”]
Jövőre még nehezebb lesz minőségi kivitelben, kiváló alapanyagból lezser mezt találni…
a Merida Team elsőrangú, szerintünk határozottan jó vétel…
A legújabb „aero” tendencia mellett lényegében már csak egyetlen relatív lezser szabású modell található a mostani „felhozatalban”, a dizájnos, jellemzően városi használatra kínált, a forgalomból egyből kiszúrható Northwave Tattoo2 Ha ódzkodsz a bőrre „ragasztott” passzentos illeszkedéstől, lazább fazont keresel, akkor ragadd meg az alkalmat – lehet, hogy jövőre még nehezebb lesz minőségi kivitelben, kiváló alapanyagból lezser mezt találni! Ráadásul mindez áll a női modellekre is! Habár a Merida csapatmezt MTB versenyfelhasználásra tervezték, manapság már ebben a szakágban is aero fejvédőkben, passzentos öltözetben csapatnak a profik, lévén pár watt megtakarítás pont a dobogós helyet jelentheti. Különben a Merida Team elsőrangú, szerintünk határozottan jó vétel. A KTM ugyancsak a versenymezét nevezte be a mostani bemutatóba: a Factory Team II könnyű, a ruházati specialista márkákat megszégyenítő teljesítményt nyújt. Telitalálat – már ha a karakteres KTM megjelenés harmonizál az egyéb felszereléseddel!
Féllezser szabás az „amatőr” Cosmic mezmodell esetében
Enyhén retro beütés – jobbra: Az élversenyzők médialejátszó-kivezetést is igényelnek
Rendkívül passzentos illeszkedés a Mavic Cosmic Pro száránál
A KTM Factory Team II könnyű, a ruházati specialista márkákat megszégyenítő teljesítményt nyújt…
A Mavic két itt szereplő meze eltérő felhasználást céloz meg: a „sima” Cosmic „retro-inspirált” dizájn „féllezser” szabással, magas szintű alapanyagból, míg a Cosmic Pro a brit Condor JTL kontinentális profi csapat bevonásával fejlesztett verseny-orientált modell, „aero” szabással és minden földi jóval ellátva. Nem is gondolná az amatőr kerekes, hogy az élversenyzők médialejátszó-kivezetést is igényelnek, de itt – és számos más versenymez esetében – ez visszatérő motívum. A Cosmic Pro oly annyira végletekig „profi” szabású, hogy egyenes háttartással már nem is simul a testhez, ellenben a kormányra dőlve tökéletes az illeszkedés! Így én, mint „dilettante” amatőr a Cosmic-ot ölteném fel, és nemcsak a retro dizájn miatt!
Magas technikai színvonal, dögös megjelenés, passzentos szabásEgy Gran Fondo startvonalára ebben, és nem egy feliratos mezben illik felállni!
A legendás olasz Castelli-re lehet számítani, ha magas technikai színvonalú, dögös megjelenésű, passzentos szabással készült mezre vágyunk. Manapság divat a széles karpánt, főleg a meghosszabbított szárú nadrágok hasonló széles szegélyével párosítva néz ki jól. A Castelli Enrata 2 tökéletesen testesíti meg ezt a divattrendet, de minden más paramétere is a kor szellemét tükrözi: a szövet lényegében mindenhol hálós, közel 20 panelből készül, leheletvékony, a funkció és az elasztikusság szerint különböző kialakítású. A 3T Pro mez ugyancsak Castelli gyártmány hasonló kvalitásokkal tökéletes nyári használatra optimalizált anyagból, rugalmas oldalpanelekkel, minőségi kidolgozással. A Bicycle Line egyetlen férfi mezt nevezett be a körképbe, az Optima-t, amely egy ízig-vérig versenymodell, diszkrét külsővel párosítva. A ma ismert egyik legfejlettebb alapanyagból készül, 10-paneles lézerszabással, egyértelműen az aerodinamikára hangolt, rendkívül passzentos, de így is kényelmes. Egy Gran Fondo startvonalára – ha nemcsak az élmény, hanem az idő is számít – ebben, és nem egy feliratos mezben illik felállni!
[divider scroll_text=”Kerékpáros ruházat körkép: tapasztalatok, szubjektív vélemények”]
Az Enrata szövete lényegében mindenhol hálós, passzentosan illeszkedik
10-paneles lézerszabás
Az Optima rendkívül passzentos, de így is kényelmes
[divider scroll_text=”Kerékpáros ruházat körkép: tapasztalatok, szubjektív vélemények”] Nadrágok
A mezek terén sok kivetni – értsd ez alatt kritizálni – valót nem találtunk. A nadrágok rendkívül fejlett anyag- és betéttechnikát vonultatnak fel, de azért itt-ott gondolkodóba estünk a méretezéssel, az illeszkedéssel és a betételhelyezéssel kapcsolatban.
A Northwave Cross Counry igazán érdekes „hibrid”
A „baggy” viselettel kezdve két modellt kaptunk bemutatásra: a Northwave Cross Counry igazán érdekes „hibrid”, mivel sztreccsalapanyagot alkalmaz, szabása valójában nem is laza, viszont divatosan majd’ térdig ér. Egyre több XC-s használ „baggy” viseletet, a Northwave eme modellje számukra készül, tehát nem elsősorban az enduro vagy DH szakág szerelmeseit célozza meg. A Cross Country mindazonáltal strapabíró, rendkívül jól kitalált és szépen kidolgozott darab. Kíváncsiak vagyunk, hogy elterjed-e a laza fazonú „streccsnaci”! A BL Trophy már sokkal konvencionálisabb modell ebben a kategóriában, maximálisan strapabíró Cordura alapanyagból, rengeteg figyelmes és hasznos részlettel kiegészítve. Itt a felhasználásra kifejlesztett szivacsos betétet tartalmazó „alsógatya” a csomag része, így határozottan jó üzletet kötünk a Trophy beszerzésével.
A BL Trophy A BL Trophy maximálisan strapabíró Cordura alapanyagból készül
A betétes „alsó” a csomag részét képezi!
Rendkívül fejlett betééttechnológia: a Mavic Cosmic Pro esetében a párnázás „kifelé” néz, belül sima!
A többi nadrág kantáros, fejlett betéttechnológiát alkalmazó, többpaneles szabással, amelyben a szálirányt és a rugalmasságot is figyelembe veszik a tervezők. Hatékony nedvességelvezetést biztosítanak, a mezekhez hasonlóan egységesen magas színvonalat nyújtanak, így a választás köztük nem egyszerű. Mindenképpen fel kell próbálni a nadrágokat: ez az összes kerékpáros ruházatra áll, következésképpen az internetes beszerzést még rendkívül nagy árkedvezmény mellett sem ajánljuk! Volt, amelyik a szokványos méretben combnál feljebb nem jött, és néha elcsodálkoztunk a betét elhelyezésén is. Ami visszaköszön, az a hosszabb szár, az aerodimikát elősegítő anyagtextúra és az széles gumírozott lábszárpánt. A mai bicajos nadrágok nem csúszkálnak, előre hajolva a legkényelmesebbek, a kantárak rendszerint hálós anyagot és kis médialejátszó-zsebet kapnak. Ennél többet egyik bemutatott darabról sem írnánk, mivel ami az egyikünknek kényelmes volt, a másik talált benne kivetnivalót, és viszont. Azért elgondolkodtató, hogy igazolható-e a modellek közti bő kétszeres árkülönbség: esetleg a 3T, a Merida, a KTM és a BL kedvezőbb árfekvésű modelljei ugyanúgy beválhatnak, mint a „félszázezresek”!
A fent látható betét külső (!) fele
Rendkívül passzentos illeszkedés a Mavic Cosmic Pro száránál
A Castelli teljesen új irányt nyitott a lábszárpánt-kialakításban
A Castelli Volo betéttechnológia is megér egy misét!
A szivacsbetét minden irányba nyúlik, maximális mozgásszabadságot biztosítva
A kantár is lehet különleges!
A BL a betéttechnológia nagy mestere: összesen 18-féle modellt kínál
A hálós hátrész segít a nedvességelvezetésben és szellőzésben
A kesztyűk maradtak a sor végére. Első „blikkre” a kesztyűgyártás nem tűnik rakétatudománynak, ellenben a kerékpárral érintkező három érintkezési pont egyike, így kényelmünk, biztonságunk szempontjából meghatározó kellék. Nem mindegy, hogy a kesztyű milyen alapanyagból készül, milyen vastag, a tenyérrész mennyire tapadós, milyen a szabása, mennyi időt vesz igénybe a felhúzás és levétel, illetve nem utolsósorban, elősegíti-e a biztonságos közlekedést? A kezek mérete, formája nagy szórást mutat, és a bicajos kesztyűnek tényleg pontos illeszkedést kell biztosítani – nemcsak a kényelem, hanem a kerékpár pontos irányítás miatt is.
Az Answer WON modell, könnyebb, vékonyabb, kevesebb protektorral rendelkezik
Az ujjperceknél elhelyezett hajlítást könnyítő betétek
Ívesre varrt ujjkialakítás
Az Answer Enduro kitűnően illeszkedik a kézfejre
A hosszú ujjas, extrémebb MTB felhasználásra tervezett kesztyűk között érdemes kiemelni a reneszánszát élő Answer márka két modelljét: az Enduro a dinamikusan fejlődő MTB stílus igényei szerint készül, igényesen kidolgozott darab, szabása követi a kéz anatómiáját, kitűnően illeszkedik a kézfejre, és akkor sem gyűrődik, amikor a kormányra fogunk, köszönhetően az ujjperceknél elhelyezett hajlítást könnyítő betéteknek, illetve az anatomikus, ívesre varrt ujjkialakításnak. Ez a technológia lényegében a csuklós városi busz „kesztyűmegfelelője”! Hasonló technológiát alkalmaz a WON modell, könnyebb, vékonyabb, kevesebb protektorral rendelkezik, így az XC-től az all mountain-ig lefedi az MTB-szegmenst. Mindkettő esetében a tenyérrész a lehető legvékonyabb, nincs rajta párnázás, így egyszerre élvezhetünk közvetlen irányítást, illetve a speciális műbőr alapanyagnak köszönhetően biztos fogást. Ez ugyebár a montizás alfája és omegája!
A KTM hosszú ujjas MTB „kesztyűpárosa” az Answernél keményebb felhasználást céloz meg: ez ugyebár a világ leghíresebb motokrossz-márkája számára nem idegen terep. Valójában egy azon modell eltérő generációjával van dolgunk: a Factory Character tényleg a motorsportot idézi, bombaerős, belül biztos és kényelmes fogással, kívül tekintélyt parancsoló protektorokkal. Az FC III már a legfejlettebb Amara zselés párnázást kapja, hihetetlenül jól tapad, és alig vastagítja a kesztyű tenyérrészét. A szabás kifogástalan, az ujjak alapállása hajlított, készen a markolásra. Szellőzés kipipálva, rögzítés etalon. Ezen a ponton megállapítottuk: nem biztos, hogy a kerékpáros cégek tudják a „tutit” a bicajos kesztyűk terén!
A Factory Character a motorsportot idézi
Amara zselés párnázás
Az ujjak alapállása hajlított
A Crossride Protec lényegesen több védelmet és rezgéscsillapítást nyújt
A Mavic is egy MTB-párossal nevezett be a körképbe: a Crossmax Pro a versenyzők bevonásával fejlesztett enduro modell, a Crossride Protect inkább általános MTB-re való. Mindazonáltal a szerepek valamelyest megcserélődtek a francia márkánál: a Crossmax érdekes módon rengeteg hálós elemet alkalmaz, feszes szabású, tehát Fabien Barel, Anne-Caroline Chausson és Cedric Gracia a szellőzést fontosabbnak tartja a védelemnél. A tenyérrész a szilikonnyomatoknak köszönhetően jól tapad, de még egy átlagos országúti kesztyűnél is vékonyabb. A Crossride Protec lényegesen több védelmet és rezgéscsillapítást kínál, mint a durvább terepre tervezett Enduro Pro, bár az optimális vastagságú rátétek az irányítás pontosságát valószínűleg nemigen befolyásolják.
[divider scroll_text=”Kerékpáros ruházat körkép: tapasztalatok, szubjektív vélemények”]
Fabien Barel, Anne-Caroline Chausson és Cedric Gracia ajánlásával
Az érintőképernyő-kezelés ma már elvárt!
A kézfejfelület nagyobb részét uraló félig áttetsző hálós alapanyag
A speciális zárt cellás hab, amely a tenyérben lévő idegeket védi
De ha az árcédulát nézzük, negyedannyiért nem negyedannyi kesztyűt kapunk…
A Gepida egy hosszú és egy rövid ujjas kesztyűt bocsájtott rendelkezésünkre, mindkettőre áll, hogy látszólag mindent tudnak: a kényelem, a szellőzés, a védelem, az illeszkedés, a záródás, a funkcionalitás mind klappolnak, egyedül a kidolgozás hagy maga után kívánni valót. De ha az árcédulát nézzük, negyedannyiért nem negyedannyi kesztyűt kapunk, hanem majdnem olyan jót. Mindenki maga döntse el a prioritásokat!
A rövid ujjas kontingensben a kényelem-orientált Mavic Ksyrium Pro két fő „tudománya” a kézfejfelület nagyobb részét uraló félig áttetsző hálós alapanyag, illetve speciális zárt cellás hab, amely a tenyérben lévő idegeket védi a terheléstől. A legújabb kutatások szerint a kerékpárosok 70%-a szenved a tenyérben futó idegek túlterhelésétől: egy idő után kezükben fájdalom és/vagy zsibbadást jelentkezik. Nem hisszük, hogy mindenkinek fél centi habpárnára van szüksége, de ha már minden kesztyűben csalódtál, akkor érdemes kipróbálni ezt a kialakítást.
A KTM Lady nem alkalmaz tépőzárat
A KTM Lady ugyancsak érdekes darab, mivel nem alkalmaz tépőzárat, kizárólag az alapanyag rugalmasságára hagyatkozik a biztos illeszkedéshez és tartáshoz. A kísérlet szerintünk sikerült: kényelmes és passzentos, nem nyom, a tenyérrészen elhelyezett zselés párnák pedig a kézmérethez, illetve országúti kormányfogáshoz passzolnak. A KTM fejlesztőknek a kesztyűtéma nagyon megy!
A Northwave Evolution Clarino tenyérrésze vékony de hatékony zselés betéteket alkalmaz
Végezetül a Northwave az Evolution modellt nevezte be megmérettetésünkbe, amely a szellőzés és a láthatóság terén mutat példát. A Clarino tenyérrész vékony de hatékony zselés betéteket alkalmaz, amely a kényelem fokozása mellett amely a biztos fogást és a tartósságot egyaránt „tudja”.
A ma kapható kesztyűk tényleg fejlett konstrukciók, megannyi jobbnál jobb ötlettel, egyedül az árakkal szemben volt némi fenntartásunk. Nálam valahol Szent István képével díszített bankó a fájdalomküszöb, és ebbe az összegbe sajnos csak a Gepidák, az Answer-páros és az innovatív KTM Factory Lady II fér be. Na jó, tegyünk még rá egy ezrest, és akkor már az álomkesztyűm is megvan!
[divider scroll_text=”Kerékpáros ruházat körkép: tapasztalatok, szubjektív vélemények”]
A mostani ruhakörképből a következő tapasztalatokat gyűjtöttük:
a kerékpáros ruházat elképesztően sokat fejlődött ez elmúlt 5-10 évben
a réteges öltözködés a kellemes és hatékony kerékpározás kulcsa
sajnos a magas technikai színvonal a ruházat terén nem olcsó mulatság (bár ez a kerékpár esetében sincs másként)
a nadrágot vásárlás előtt mindenképpen próbáljuk fel
a kesztyűgyártást nem feltétlen kell bicajos márkára bízni
a sárga francia márka rendelkezik a legizmosabb fejlesztőkapacitással
a hagyományos olasz ruházati márkákban ma is bízhatunk!
Egy interjú sorozat keretében követjük végig, hogyan jutott el legeredményesebb mountain bike versenyzőnk, Benkó Barbara a junior vb ezüsttől a mélyrepülésig az elit felnőtt mezőnyben, majd hogyan sikerült felállnia a padlóról, idén sporttörténelmet írva a magyar kerékpársport első elit felnött top10-es eredményével az XCO világkupában.
Barbi történetén keresztül sok tanulságot vonhatunk le a sportág helyzetével kapcsolatban, a sokadik generáció nő fel úgy, hogy hasonló nehézségekkel kell szembe nézni a tehetséges fiataloknak. Nem utolsósorban az ő érdekükben is próbálunk mélyre ásni a tények feltárásában, hogy ifjú sportolóinknk segítsünk megtalálni a helyes irányt.
Benkó Barbi 2013 őszén
Barbitól az első részben megtudhattuk, hogy új edzői segítségével sikerült kimászni a gödörből, akik más szemléletet képviselnek, mint amit a hazai kerékpársport berkein belül megszokhattunk. Második részünkben a “taxisofőrrel” és a “pilisi sarlatánnal”, azaz a Norvégiában élő Lengyel Tamással és az itthon a kerékpár-bizniszben tevékenykedő Grósz Bélával beszélgetünk, hogyan és miért kezdődött a munkakapcsolat.
Bikemag: Nem tartoztok azok közé az arcok közé, akik a csapból is folynak a hazai kerékpáros életben, sőt, emlékszem volt idő, amikor kifejezett kérésetek volt, hogy csökkentsük a minimálisra az információáramlást a Barbival kapcsolatos közös munkátokkal kapcsolatban. Az interjú-sorozat első részével azonban mondhatjuk lehullt a lepel. Mivel jóban vagyunk, kicsit fura feltenni a kérdést, de biztos vagyok benne, hogy bőven akadnak az olvasóink között, akik nem ismernek titeket… Így most kérnék tőletek egy rövid bemutatkozást, a kerékpározáshoz való kötödésetekkel kapcsolatosan is. És kíváncsiak lennénk arra is, hová helyeznétek az önéletrajzotokban a Barbival való közös munkát?
Grósz Béla: Nem ugyanazt az utat jártuk be, amivel a magyar rendszerben kiírhatnánk a nevünk mellé, hogy EDZŐ. A 11 éves sportolói karrierem után… illetve az utolsó 3 évében én már az energetikában dolgoztam. Közel hat évig a vállalatfejlesztés és tanácsadás területén. Ez egy elég erős analitikus látásmódot adott, aminek sok mindent köszönhetek… De talán pont emiatt nem is szeretnek sokan vitázni velem, mert szeretek a dolgok mélyére ásni és bizonyítékot találni állításokra. Az energetika után kerékpár kereskedelem irányába fordultam, amit mai napig is sikeresen és örömmel folytatok.
Lengyel Tamás: 1992-ben kezdtem kerékpározni az FTC-ben Mahó Laci bácsinál, aztán KSI, majd felnőttként Csepel, FTC, egy olasz kitérő, újra FTC, Betonexpressz, majd Norvégia és végül Tusnád. 2010-ben fejeztem be a versenyzést. Többszörös magyar bajnok, Tour de Hongrie győztes vagyok, de álltam dobogón Norvégiától Belgiumon és Spanyolországon át egészen Dél-Afrikáig. Edzői tanulmányaimat a Norvégiába költözés miatt nem fejeztem be a TF-en. Beszélek 2 idegen nyelven, 10 éve élek itt északon és van egy gyönyörű lányom.
Lengyel Tamás a Tour de Hongrie sárga trikójában
Bikemag: Hogyan láttátok Barbi karrierjét a junior sikereitől kezdve addig az időszakig, amikor megkeresett titeket? Mit gondoltatok róla, mint versenyzőről, mint emberről, egyáltalán mennyire tartottátok rajta a szemeteket?
Lengyel Tamás: Juniorként került a látómezőmbe, amikor sikert sikerre halmozott, azt gondoltam sínen van, mert jó csapatokban versenyzett, de nem ismertem a részleteket. Aztán jó magyar szokás szerint hanyatlani kezdett, majd jöttek a kifogások. Amikor 2. éve zsinórban volt valami baj, akkor már látszott, hogy nincs minden rendben arrafelé. Barbi beszámolóit olvasva egyértelműen átjött, hogy komoly szakmai hiányosságok lehetnek. Néha beszéltünk róla egymás között Bélával, de csak futólag. Engem nem hozott különösebben lázba a női MTB sport, de sajnáltam, hogy egy vb-ezüstérmes gyakorlatilag eltűnik a süllyesztőben. Emberileg nem sokat tudtam róla, 3 alkalommal találkoztunk összesen, akkor is csak futólag beszéltünk 2-3 mondatot.
Grósz Béla: Nekem Barbi édesapja volt a nevelő edzőm, így Barbit gyerek kora óta ismertem és követtem. Láttam sikereit és láttam nehéz időszakait. Sok szempontból vagyok hálás Benkóéknak (ezt leírtam amikor abbahagytam a pályafutásom) és akármennyire voltam kritikusa Barbinak, belül mégis azt reméltem, hogy egyszer magára eszmél és elfogadja a segítségem. Ez a pillanat 2014-ben jött el.
Bikemag: Barbi említette az első részben, hogy egy “arcbavágós” levelet kapott, amikor megkeresett titeket a közös munka lehetőségével kapcsolatban. Vissza tudtok emlékezni erre a szituációra?
Lengyel Tamás:Béla mesélte, hogy megkereste Barbi és szeretne segítséget kérni tőlünk. Kis hezitálás után megbeszéltük, hogy vállaljuk, de csak szigorú megkötésekkel, ezt meg valaki írja meg neki. Végül én válaszoltam. Akkor úgy voltunk vele, rövid időn belül kiderül, érdemes-e foglalkozni vele, kap 2-3 hónapot, ha pedig link, megköszönjük a lehetőséget. Mindhármunknak megvoltak a maga problémái, amikre koncentrált, nálunk egy egyéves kisgyerek és a kemoterápiából éppencsak lábadozó Nóra volt a prioritás, Béláéknak Andrissal meg a vállalkozásuk fejlesztése kívánt teljes embert.
Egyébként semmi sértő nem volt a levélben, egyszerűen leírtam mi hogyan látjuk kívülről, milyen elvárásaink vannak és mi számunkra a kitűzött cél. Himihumi 27. Bajnoki cím, világvégi C2 verseny minket nem hoz lázba, Eb-vb-vk eredményekért hajlandóak vagyunk dolgozni. A kimaradt éveket nem lehet bepótolni, átugrani. Nem vagyunk rutinos edzők, egyikünk sem Tim Kerrison, de hárman kellő tapasztalattal rendelkezünk, hogy be merjük vállani, ha ő megbízik bennünk. Ez egy teszt is volt, mert nyilván pofonként érte a levél, nem volt hozzászokva a nyílt kritikához. Ehhez azóta is tarjuk magunkat, valakinek valami nem tetszik, megmondja direktben, nem kell felesleges köröket futni és színházat játszani.
Sokan kiakadnak, amikor a bajnoki címekről beszélek, teljesen más egy utánpótlásversenyzőnek az első bajnoki címe, meg amikor valaki gyakorlatilag igazi ellenfél nélkül megnyeri a 27. címét egy négyindulós bajnokságon. Érdekes módon a norvég vagy belga bringasportban dolgozó barátaimmal, ismerőseimmel soha nem kell vitatkoznunk róla, mi a jó eredmény és mi nem. Más az értékrend, itt nemzetközi mércével mérnek, ami odahaza szinte ismeretlen.
Grósz Béla, mint Grósz-Gym instruktor
Grósz Béla: Szépíthetjük a helyzetet, de egy profi sportoló is pénzből él. Ha nincsenek eredményei, akkor nem lesz szerződése a jövőben. Barbi is leírta, hogy két éve “rezgett a léc”, amit kívülről mi is így láttunk. Ezért első pillanattól kezdve tudattuk vele, hogy a jövőt – nem csak sportszakmailag, de a szerződése szempontjából is – a világ élvonalával való megmérkőzés jelenti.
Bikemag: Mi adta a motivációt, hogy belevágtatok a közös munkába?
Lengyel Tamás: Rengeteget beszéltünk akkor is a kerékpársportról, nyilván ebben nőttünk fel mind a hárman, ha kicsit másik részén is. Volt rálátásunk, mik a tipikus hibák, amiket mi is elkövettünk vagy épp az aktuális szakvezetés megcsináltatott velünk és szemmel láthatóan Barbaránál is megvoltak. Nekem mindenképp ott motoszkált, hogy nehogymár ne tudjunk ennél többet kihozni belőle, sajnáltam, hogy ennyire kilátástalan helyzetbe jutott valaki, akinek a tehetsége alapján a világelitben lehetne a helye. Ez egy hobbi, szeretem csinálni, érdekel, amit lehet elolvasok erről. Ha mi beletesszük amit tudunk, ő pedig megcsinálja, akkor egy tehetséges versenyzőnél talán még nem késő. Munka mellett kell valami, amiben az ember kiteljesedhet, valami ami örömet okozhat, adhatunk valamit, ami semmibe nem kerül, de segíthet másokon.
Grósz Béla: Mindig is “vissza akartam adni” a sportnak azt, amit kaptam tőle. Volt már Barbi előtt is projektünk, de az talán még a nulladik fázisban megbukott. Nagyon reméltem, hogy egyszer belefutunk egy olyan versenyzőbe, aki nem csak szavak szintjén akar teljesíteni és így megtehetjük az első lépést annak érdekében, hogy másoknak ne kelljen újra ugyanazokat a hibákat elkövetni, mint nekünk anno….
Bikemag:Hogy éltétek meg azt a helyzetet, hogy Barbi az első “igazi tanítványotok”, ami gondolom azért komoly felelősség is?
Lengyel Tamás: Ezért volt jó többen belevágni, kiegészítjük egymást. Közös döntéseket hozunk, ha szükség van rá, megbeszéljük mi legyen. Azért a mi korunkban voltak már komoly felelősséggel járó döntések is az életünkben, de nyilván Barbara a kezünkbe adta az “utolsó” esélyét, ez pedig komoly dolog, egy másik ember élete, boldogulása, megélhetése nem játék. Eddig még mindig segítettem a hozzám fordulóknak, lehetőségeimhez mérten ezekután is fogok, ha látom értelmét és van rá lehetőség.
Teremben
Grósz Béla: Én örültem neki és belül tudtam, hogy sikeresek leszünk, mert láttam a szükséges elkötelezttséget Barbarán. Nagyon fontos megérteni, hogy egy ilyen munkával járó felelőség lehet akár nyomasztó is ha csak abban élünk, hogy mit ronthatunk el. A helyzet szerintem az, hogy mindig fogunk hibázni. Hol ezzel, hol azzal… Az viszont, hogy ezekből a hibákból tényleg tudjunk tanulni és tovább lépni (a saját egónkat elengedve) ez egy kardinális kérdés. Ezért volt tényleg fontos, hogy többen voltunk és tényleg objektívan próbáltunk tekinteni a folyamatra.
Bikemag:Min alapult a koncepciótok, amivel úgy gondoltátok, hogy hozzá tudtok járulni Barbi fejlődéséhez?
Lengyel Tamás: Azt tudjuk, mi mit hibáztunk el anno, ha csak azokat nem hagyjuk elkövetni amiket mi megtettünk, már sokkal beljebb van bárki is legyen az alany. Én a kerékpáros részhez konyítok valamit, Béla a kondiban és a táplálkozásban érdemelte ki a sarlatáni titulust. Ha kijavítjuk a teljesen egyértelmű hibákat, már fényéveket léptünk előre. Felmértük a problémákat és megnéztük min nyerhetünk a legtöbbet, így haladtunk lépésről lépésre, azok a dolgok voltak priorizálva, amivel adott idő alatt a legtöbbet fejlődhetett. Nyilván ahogy haladunk, egyre nehezebb nagyot ugrani, de a mi tudásunk mellett is van még bőven javítandó, hívhatjuk tartaléknak is. Ez egy annyira sokrétű munka, hogy órákat lehetne róla beszélni, ezért nem fogom megpróbálni pár mondatban összefoglalni.
Grósz Béla: Azt gondolom, hogy alapvetően eltér a nézetünk a sportról, teljesítményről a hazai átlagtól… Számtalan forrásból lehet ma már szert tenni edzéstervere, legyen ez ingyenes vagy egy fizetett edző. A probléma ott rejlik, hogy a sportoló teljesítményének csak egy töredéke az, amit egy hét napra bontott táblázatba beírt időtartamok és intenzitások meghatároznak. Ez azt is jelenti, hogy a sportolót embernek is kell tekinteni és mint ember a heti 20-30 óra edzés mellett van fennmaradó 150-160, ami legalább ennyire befolyásolja a “végterméket”. Mi a teljes képet nézzük, nem csak tervet írunk.
Dàrdai Pàl írta nemrég, hogy csináltathatja valaki a Barcelona edzéseit, ha nem alkalmas rá a csapata… de hogy sportágnál maradjunk, akkor azt is mondhatjuk, hogy még senki nem nyert Tourt Armstrong edzéstervét követve.
Bikemag:Mik voltak a Barbival kapcsolatos első, legérdekesebb észrevételek?
Lengyel Tamás: A pozitív, hogy gyorsan tanult és mindent megcsinált, önállóan megszervezett, a negatív, hogy számunkra teljesen egyértelmű dolgokkal nem volt tisztában, olyanokkal, amikre nem is gondoltunk, hogy 10 év versenyzés után téma kell legyen. Egyértelműen ramaty állapotban volt, rengeteg alap hiányossággal. Béla mondta mindig az első télen a kondira, hogy idén az egészséges ember szintjének az elérése a cél. Számomra a legérdekesebb 2-3 hónap után realizálódott, hogy egy “robot”. Kezdetben a legnagyobb kérdőjel a hozzáállása volt, ami így utólag minden várakozásunkat felülmúlt. Mindig, mindent végrehajtott és lelkiismeretfurdalása volt akkor is, ha rajta kívülálló okok miatt nem sikerült neki valami. Ezen a mai napig lamentálok, ilyen hozzáállással mennyi hiba kellett ahhoz, hogy a vb ezüstéremtől a körhátrányig jusson.
Grósz Béla: Azt hiszem nagyon súlyos tévhitben szenvednek itthon sokan, akik hazai vagy külföldi edzők munkáját megkérdőjelezhetetlennek tartják. Számos vitát kellett követnem, ahol érvek hijján azzal zárult, hogy “Csak tudjuk, hogy mit csinálunk hiszen X éve vagyunk a sportban és Y edzői papírunk van…” Sajálom, hogy megint el kell oszlatni egy pár felhőt, de a sportot nem diplomákra játszák. Itt az eredmények számítanak. Amennyiben meg valaki nem tud eredményeket produkálni, akkor marketing ide vagy oda… nem jó edző.
Barbi egy cyclocross versenyen
Megint csak azt gondolom, hogy nem titok, hogy mi nem fogunk nyerni népszerűségi versenyt (tegyük hozzá, hogy leginkább azok köreiben nem vagyunk népszerűek, akik nem voltak hajlandóak 10 percet arra áldozni, hogy elfogulatlanul meghallgassák álláspontunkat), de mindig ki mertük mondani valamiről ha az rossz volt és nem működött. Ezek közé tartozott Barbara német csapatfőnökének edzésterve, ami rendszertelen és Barbara képességeit teljesen figyelmen kívül hagyta.
De még ennél is fontosabb, hogy számos sportoló nem kapja meg a “profi” csapatától azt a hátteret, amit feltételeznek azok, akik csak a külső mázat látják. Barbaránál is nagyon jól hangzik a gyári csapat… de sajnos ők sem tudtak olyan igényeket fedezni, ami elengedhetetlenek a teljesítményhez. Ehhez egy külön stáb kell.
Bikemag:Hogy alakult ki a bizalom?
Lengyel Tamás: Az egy hosszabb folyamat volt, nyilván Béla felé volt nyitottabb, ők voltak barátok és volt lehetőségük a virtuális világon kívül is találkozni, beszélni. Sok döntésbe belevontuk Barbit is és egy párszor neki is lett vezetve a falnak, ha úgy éreztük, nem ért egyet velünk valamiben. Klasszikus első példa egy ciklokrossz verseny volt, ahol együttműködésünk első vagy második hétvégéjén rajthoz akart állni. Mondtuk neki, ha elindul, lenullázza magát napokra, nem fog tudni edzeni ahogy kellene, esetleg le is betegedhet.
Végül úgy döntött, elindul nulla edzésből és ahogy jósoltuk neki, napokig alig tért magához a verseny után, nem tudta a következő heti tervezett munkát megcsinálni. Másodszorra már kevésbé kétkedett. Az utolsó komoly csata, ahol nyíltan ki is mondta, hogy ezentúl csak ránk hallgat, a tavalyi világbajnoki indulás volt, ahol szerintünk sérülés miatt felesleges volt elindulnia, de külső nyomás hatására mégis vállalta. Sok apró epizód és idő kellett hozzá, hogy ez kialakuljon. Barbi tudja, hogy nekünk egyetlen célunk, hogy sikeres legyen, nem függünk senkitől, sem emberileg, sem anyagilag, nincs közünk a sportág napi problémáihoz, más szemlélettel állunk ehhez, mint a többség.
Grósz Béla: Sose kértünk egy Forintot sem Barbitól, de cserében egyet kértünk tőle, hogy legyen velünk őszinte, mert úgy tudunk segíteni. Ez persze elég sok privát információ megosztását is kívánta, ami azonban mindig csak egy célt szolgált, az pedig az, hogy Barbara minél jobban teljesítsen. Ahogy lépésről lépésre kiderült, hogy a “megjósolt” következmény fog bekövetkezni, Barbi úgy fogadott el minket és a döntéseinket is. Persze mindig vannak aktuális “kihívások”, de haladunk szépen az útunkon.
Bikemag:Mik voltak az első legérdekesebb tapasztalatok, ami az edzői munkával kapcsolatos?
Lengyel Tamás: Nehéz bármit is kiemelni, rengeteg tapasztalatot szereztünk menet közben, feltehetőleg még fogunk is, ez nem egy kéthetes projekt. Ami biztos, rengeteget jelentene, ha rendszeresen láthatnánk élőben, legalább a versenyeken, de erre jelenleg nincs lehetőség.
Grósz Béla: Az lepett meg, amit valahol sejtettem is, hogy mennyi urban-legend és dogmatikus nézet irányítja egy élsportoló életét és edzéseit. Egy példa, amin mai napig nem tudok túl lépni, hogy sok sportoló egyszerűen olyan keveset és rossz összeállításban eszik, hogy ezzel szabotálja a saját telejsítőképsségét. Mindenki megszállottja annak, hogy könnyű legyen, de megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyag nélkül első körben csak a regnerációja nem lesz megfelelő a sportolónak. Ha ez a folyamat meg sokáig tart… márpedig az általam látott esetekben sokáig tart, akkor egészségügyi konzekvenciái is lehetnek.
Bikemag: Emlékeztek azokra a jelekre, amikor már a közös munka során is látszott, hogy Barbiban több van, mint a 30. hely környéke?
Lengyel Tamás: A téli felkészülés végén a ciprusi verseny volt az első, ahol látszott, mi a realitás, majd az első két világkupán is remekül ment. Kiderült, hogy az idő rövidsége ellenére mekkora lépést tettünk és addigra rengeteg ismeretlen hiányosság is a felszínre került, ami sokat hozhat a konyhára, ha kijavítjuk. Az is látszott, hogy rengeteg munkát kell beletenni, de mint fent írtam, a munkamorállal soha nem volt gond.
Grósz Béla: Nekem sokkal inkább azok a pillanatok maradtak meg, amikor Barbarának hirtelen értelmet nyert, hogy valamit (ami addig absztrakt lehetett az eddigi tevékenységei tükrében) miért is csinálunk. Ezek voltak azok a pillanatok, amikor már nem csak mi próbáltunk meg külsőleg hatni rá, hanem ő is megértett egy komplex összefüggés rendszert, ami segítheti a jövőben.
Bikemag: Hogyan láttátok ekkor a lehetőségeit, meddig juthat el Magyarországról a nemzetközi elit mezőnyben?
Lengyel Tamás:Erő és hozzáállás alapján látszott, hogy messzire, de vannak fizikális és mentális korlátok, aminek a leküzdését nehéz időhöz kötni, annyi mindentől függ a jó eredmény az MTB sportban, hogy nagyon nehéz jósolni.
A Top10 eléréséhez (a kiváló fizikai felkészültség mellett) legfontosabb a jó rajtpozíció, ehhez rengeteg UCI-pont kell, de a teljesítményt nem áldozhatjuk a folyamatos pontszerzés oltárán, mert akkor meg a fontos versenyeken nem lesz meg a forma. Hárommal jobb rajtpozícióért kár kizsigerelni a folyamatos utazásokkal.
A pálya jellege rengeteget számít, fekszik vagy nem fekszik. Mivel nem mi vagyunk a legerősebbek és a legtechnikásabbak sem, ez döntően befolyásolja az eredményt, erre jön még az időjárás, vizes sáros pálya sokkal nagyobb rizikó, kiszámíthatatlan. Lassan 2 év után egyértelműen látszik mi az ami jól megy és mi az, amiben javulni kell, ha stabilan top10-et szeretnénk.
Ezekhez jön bónusznak a magaslat, évi 2 világkupa van 1500 méter felett, ami külön speciális felkészülést igényel, rengeteg tapasztalatot, és komoly anyagi áldozatot kíván. Rengeteg dologra lenne még szükség, rendszeres lejtőzés, magaslati táborok, utazások komfortosítása, megfelelő edzőpartnerek, országúti, ciklokrossz, MTB naptár összehangolása, hogy csak a legfontosabbakat emeljem ki.
Grósz Béla: Megint nem a legszerényebb kijelentés, de már a legelején, amikor elkezdtük listázni egymás között az akut problémákat, amiket relatíve gyorsan meg tudunk oldani, akkor már mertem egy olyat állítani, hogy Barbi 2015-ben TOP20 körül lesz világkupákon és lehet egy TOP15-ös eredménye. (Talán a legegyszerűbb példa erre az volt, hogy Barbi nagyon sok napot volt beteg az utóbbi években ilyen-olyan problémákkal. Akkor mondtam Tominak, hogy ha ezeket a beteg napokat le tudjuk csökkenteni, már akkor kb. 10%-kal többet tudunk edzeni éves szinten.)
Ezt eleinte Barbi kétkedve fogadta, de ahogy haladtunk és teltek a hetek, egyre jobban haladt a bringa alatta és ő is egyre jobban kezdett hinni benne. Azt hiszem az első tényleges áttörésünk a tavalyi világkupa volt Nove Mesto-ban, ahol Barbi 19. lett. Itt nyert végleges visszaigazolást az a “matekolásunk”, amit még télen csináltunk.
A következő részben már Barbival közösen beszélgetünk a közös munka kulisszatitkairól…
Országúti cipő montizáshoz? – kérdezhetnénk. Igen, mivel a Spiuk „16” csúcsmodell talpszerkezetnél merevebb, erősebb, jobban szellőző nemigen létezik, az MTB-ben, cyclocrossban pedig ugyanolyan watt-értékek „dolgoznak”, mint az országúton! A hölgyek versenyében például a londoni olimpiai aranyérmes, világbajnok Julie Bresset a Spiuk járható talppal rendelkező 16 MC-t használja, mivel ez a modell teszi lehetővé a leghatékonyabb erőátvitelt és stabilitást, természetesen kiváló kényelem és szellőzés mellett.
A Spiuk „zászlóshajó” montis és országúti változatban egyaránt elérhető, az MC-utótagú az MTB-specifikus, gyaloglásra alkalmas talppal, illetve SPD-stoplifelfogatással rendelkező variáns. A 16MC kétségtelenül nem gyalogtúra-lábbeli, de ha le kell szállni a kerékpárról, a megfelelő tapadást biztosító talp segít a biztos lépések megtételében. A technológia terén az 16RC-ven megegyező jellemzőkkel rendelkezik, az SLX2 elnevezésű karbontalp speciális kialakítást kap: két merevítőborda fut hosszanti irányba, amely kétségtelenül a lehető legmerevebb szerkezetet eredményezi. A spanyol fejlesztők a talpszerkezetbe a fejvédőkhöz hasonló légcsatornákat építettek, amelynek technikai elnevezése Airing Shell System. Tehát a 16MC esetében is adott a megfelelő szellőzés, ami elsősorban a perzselő ibériai forróságban, illetve a csekély vegetációval borított terepen könnyíti meg a teljesítmény-centrikus kerékpáros edzéseit, fokozza a teljesítményt, illetve javítja eredményeket.
A technikailag rendkívül fejlett karbonszerkezet talpra épül a 16MC felsőrésze, amely ugyancsak több fejlett megoldást vonultat fel. Először is ergonómiai szempontok szerint tervezett, rendkívül könnyű, tartós és ellenálló. Ezek általában egymást kizáró tulajdonságok, de a magas szintű technológia és a high-tech alapanyagoknak köszönhetően megvalósítható – legalábbis azzal a széleskörű tudással, amellyel a Spiuk rendelkezik. Az már csak hab a tortán, hogy a tetszetős megjelenésű, vonzó színvilágú felsőrész egyben problémamentesen tisztítható is.
A hatékony szellőzést szolgáló Drilling Shell System nedvességelvezető rendszer érdemel még említést, amely ugyancsak a meleg időjárásban kap szerepet, tovább fokozva a cipő amúgy is páratlan szellőzőképességét. A biztos rögzítés tekintetében a 16RC egy igazán jól sikerült, praktikusan használható, egyben könnyű kettős kevlárszál-működtetett ATOP Dial mechanikát kap, amely a nyomást az egész lábfejen oszlatja el, így megelőzve a kellemetlen zsibbadást. Továbbá a teljesítmény maximalizálása, azaz a hajtáshatékonyság fokozása céljából a Spiuk „zászlóshajó” megerősített sarokcsészével készül, így előzve meg a láb esetleges csúszkálását, kidörzsölődését. Mindkét „16-os” változat két szett talpbetétszettel érkezik: egy pár a nyári meleghez, egy pedig hűvösebb időjáráshoz. Ésszerű figyelmesség a spanyolok részéről!
A cipő tömegadatát elnézve elégedetten csettinthetünk nyelvünkkel: az 16MC járótalpastul, protektorokkal alig több, mint 600 gramm! Tehát „16-os” széria egyértelműen versenyzésre született, és bár nem filléres darabok, a testtel érintkező, ergonómiai szempontból fontos kerékpáros kellékeken nem nagyon érdemes spórolni, például a profi versenyzők is szigorúan ragaszkodnak választott cipőikhez. Ha már versenyzők van szó, a londoni olimpia aranyérmese, illetve világbajnok Julie Bresset vagy a többszörös XTERRA- és triatlonbajnok, Eneko Llanos mellett többek közt a montis BH SUNTOUR és MMR Pro Team különítmény is a Spiuk „16” széria mellett tette le voksát.
Jellemzők:
profi MTB versenyeken bizonyított teljesítmény
dinamikus, egyedi megjelenés
ergonómiai kialakítás
merev, mégis pillekönnyű SLX2 szénszálszerkezet talp
talpba integrált szellőzés
rendkívül könnyű, mindazonáltal tartós és ellenálló felsőrész
könnyen tisztítható felsőrész-alapanyag
kritikus területeken megerősített kialakítás
hatékony Drilling Shell System nedvességelvezető rendszer
A SUV elnevezéssel ma már talán az is tisztában van aki nem járatos az autók világában. Nehéz lenne párhuzamot vonni valamelyik „műterepjáróval”, mivel ezzel a SUV-val valódi terpen is voltam annak ellenére, hogy nem oda tervezték. Talán a Range Rover Sport a megfelelője, ami bár öltönyös verda, de ha kell nem esik kétségbe földutakon sem.
A CUBE SUV bizony elektromos rásegítéssel ellátott bringa, de sem montinak nem tudnám aposztrofálni, viszont főleg nem trekking. Maradjon mondjuk agglomerációs romboló, bár ilyen kategória (még) nincsen. Nagyon masszív superlight alumínium vázra épül, melynek csövei duplán húzott kivitelűek, ami hozzájárulhat a „mindössze” 22 kilós súlyához. Ez pedelec fronton jónak számít. ARG geometriával készül, ami a most már réginek nevezhető 26”-os gépek mozgékonyságát nyújtja 27.5”-os kerekekkel. Ez egyébként teljesen igaz is, de majd térjünk vissza rá később.
Kiválóan mozgó levegős rugózású villa került bele
A fejcső tapered, amit itt a nagyobb súlyú bringán talán tudunk is értékelni. A teleszkópos villa Suntour XCR Air, azaz levegős rugózású modell, és lockoutot is tartalmaz, bár nem a kormányról vezérelhető, hanem le kell nyúlni hozzá a jobb oldali villaszárra.
Itt lehet bontani a láncvillát ha szíjhajtás kerülne rá.
De térjünk még kicsit vissza a vázra. Ha megnézed a fotót, akkor látsz valami furcsa dolgot a láncvilla/támvilla csatlakozásánál. Az érdekesség abban rejlik, hogy ez a váz bontható, mivel nem csak lánccal, hanem szíjhajtással készülő kivitele is van. A szíj pedig nem bontható, ezért minden esetben a vázon kell megoldani a felrakás lehetőségét.
Bosch rendszer a legnagyobb 500Wh-s akkuval
A meghajtásról Bosch Active Line rendszer gondoskodik, ami közel sem a legerősebb Bosch verzió, de sokkal többet tud, mint gondolnád. Főleg úgy, hogy 500 Wh-s PowerPack akkumulátorral szerelik ami akár 100 km feletti hatótávot biztosít a számára, már ha nem az Alpokban hajtod „power” fokozatban. Az „eco” mód bőven megfelelt a teszt alatt, de kipróbáltam a többiben is, hiszen így is bírta a komoly terepet. Intuvia kijelzője van, ami most már a közepes „egérmozit” jelenti, mivel éppen a napokban mutatta be a Bosch az ennél eggyel kisebb vezérlőjét, és ugye van még a „nagyképernyős tv” ami a Nyon nevet kapta. A könnyű kezelés érdekében eShift konzol volt a kormányon, amiről majd minden funkció elérhető.
8-as Alfine agyváltó. Vagy megszereted vagy megutálod.
Váltórendszere 8-as Alfine agyváltó volt, ami kollégánkból heves „vidd te ha akarod” érzést váltott ki pár méternyi próba után, én viszont szeretem az agyváltókat és fejben át tudok állni a használatára, mert azért sok minden másképpen működik velük mint a láncváltókkal. Az egyik a nyomaték nélküli váltás. Elvileg láncváltónál is csökkenteni kell a pedálozás intenzitását, de akkor is váltanak ha éppen kiállva tekersz. Na itt ilyenre ne számíts. A könnyebb fokozat felé még csak-csak, de lefelé viszont már kizárólag akkor vált, amikor abbahagyod a tekerést. És pont itt van a másik érdekesség. Ezzel bizony tudsz álló helyben váltani, amit meg a láncváltóval nem. Városban, ahová igazából a SUV való, sokszor jól jön ez a funkció. Például lámpánál hirtelen megállva, majd utána elindulva nem mindegy mennyire pörgős áttételt tudsz használni.
Itt most éppen lánchajtás van
A 8-as agyváltó elég nagy fokozatugrásokkal rendelkezik, de ha jó erőben vagy, akkor Dobogókőre is fel lehet vele tekerni, itt meg még egy rakat newtonméter is van, amit mozgósíthatsz. Méghozzá aránylag gyorsan, mert nyomaték szenzoros a Bosch cucc, így minél erősebben taposol, annál többet tesz hozzá a motor.
Simán bírja a terepet, de a köves utakat azért kerüld!
Schwalbe SuperMoto-X gumikat találsz a kerekeken 2.4”-os méretben. Ez megfelelően ballonos ahhoz, hogy lemehess vele az aszfaltról, de azért (az általam próbált) sziklás utakat inkább hagyd ki, mert keményre kell fújni ahhoz, hogy ne üsd fel. Elsőre azt hihetnéd, hogy az apró városi mintázata miatt nem lehet vele terepen boldogulni, de ez közel sincsen így. Simán vette az akadályokat, és az extrém terep sem hagyott nyomokat rajta. Pedig ez utóbbira valljuk be őszintén nem számítottam.
Kimerítettük a „nem rendeltetés szerű használat” fogalomkörét…de ha egyszer bírja 🙂
Pedig kapott bőven, méghozzá olyan helyeken, amire egyáltalán nem készítették fel. A tervek között egy aszfaltos és murvás úttal vegyesen ellátott túra szerepelt volna, ha nem tévedünk el a jelzések hiánya miatt. Így érzésre keresztülvágtunk vele egy hegygerincen, amit a Brac szigetre oly jellemző sziklaerdő borított, alig látható ösvénnyel. Volt olyan szakasz, ahol 120 %-ig biztos vagyok benne, hogy semmilyen hagyományos géppel nem jutottam volna fel. A SUV „turbo” módban viszont kvázi elektromos triál motorként juttatott fel a gerincre, ahonnan már eljutottunk az eredeti útra. A trükk a következő: a nagyobb felléptetés, vagy kő előtt nyomj rá egy erőset a pedálra, így bekapcsol a motor, és bár utána azonnal le is kapcsol, mivel csak pedálozás hatására segíthet rá, de az a 2-3 mp-nyi nyomaték pont átvisz az akadályon! Brutál jó volt vele ügyeskedni a sziklás úton.
És csak felvitt oda ahonnan szép a kilátás 🙂
A hatótávolságával még a többször használt „sport” vagy „turbo” mód ellenére sem volt gond. Összesen 60 km ment bele 1400 méternyi szintkülönbséggel, és a kiindulópontra visszaérve még 30 km maradt benne. Ez sokkal több mint amire számítottam, és igazából az átlagos felhasználók igényeit bőven túlszárnyalja. Biztos vagyok benne, hogy városi, tókerülős, túrás felhasználással simán meg lehet a 100+ kilométeres hatótávolság. Ezért nyugodtan ajánlható az agglomerációból bejárásra is, főleg ha a sebesség szenzorra veszel „csalódobozt” és mindjárt 45-ig fog hajtani a 25 km/h helyett 😀 De ezt nem írtuk le, és nem tőlünk tudod. Persze akkor azért a 100 km sem lesz meg, de ki az aki naponta ennyit akar ingázni melóba?
Még lefelé is élveztes volt, csak a gumik „tapadására” kellett figyelni.
A hazai utakon gyakorlatilag nincsen olyan kátyú ami a ballonos 650B-s gumiknak ellenfél lenne, és a teló is szépen kimozgott mindent, nagyon pozitív meglepetés volt. Negatívumot nem igazán tudok felidézni, talán a hátsó háromszög merevségét említeném, de sajnos ez a legtöbb merev vázas elektromos kerékpárra igaz. Ha nem szereted az agyváltót, amit meg is értek, mert megosztja az embereket, bár én imádom (de jobban örültem volna a 11-es Alfine-nak) akkor vedd az alapból 45 km/h-s tempóra képes S-pedelec kivitelt, ami SUV Hybrid 45 SL 500 névre hallgat. Ez 29”-os kerékkel szerelt, így nem árt ha nem 150 centi magas vagy. Van még egy érdekes kivitele a palettán, méghozzá az automata NuVinci Harmony fokozatmentes agyváltóval szerelt SUV Hybrid Race 500. A Bosch/NuVinci felállást próbáltam már más gyártó bringájában, és átverhetetlen. Nem tudom, hogy van megírva a szoftver, de mindig pont jó „fokozatban” volt. Ebben merev villa van csak, így nézd át a kínálatot, és döntsd el neked mi a fontosabb!
A gyermekkerékpárok méretezését elsődlegesen nem a vázmagasság, hanem a kerékátmérő határozza meg: a BADBIKE Toyger és Boxer ifjúsági kerékpármodell 24”-os kerekeken gurul, amely a „tini” korosztály számára ideális választás. Jó látni, hogy a fiatal hazai márkánk ilyen irányba is kiterjeszti kínálatát, az kerékpározás megszerettetése magasabb minőségi szintet képviselő kerékpárokkal mindenképpen könnyebb és sikeresebb!
Amíg a felnőtt kerékpárok kerékmérete legfeljebb felhasználási típus szerint változik, a gyermekbringák esetében a testmagasság és alkat határozza meg, hogy mekkora vázon és kerékmérettel érzi magát kényelemben és biztonságban a csemete. A Badcat Toyger és a Baddog Boxer modell köztes kerékméretet kínál az szokványos 20”-os gyermek, illetve a felnőtteknek készült 26”-os változatok mellett, ezzel megkönnyítve a pontos méretválasztást. A Toyger/Boxer minőségi, strapabíró és problémamentes, sokat tehet azért, hogy mai tinik felnőttként lelkes kerékpáros közlekedőkké váljanak. A BADBIKE által biztosított lehetőség – alacsony átlépési magassággal párosítva – akár már 8 éves kortól, hozzávetőleg 135 cm testmagasság felett ajánlható.
Természetesen a bicaj két változatban kapható: az ejtett „lányos” váz és dizájn mellett a nadrágot viselő fiúknak „macsó” megjelenésű „harci eb” áll rendelkezésre. A vázméret azonos, 36 cm, ami az alacsony hajtókarhelyzet mellett biztonságos lábletételt biztosít. A Shimano által szállított váltórendszer 21 áttételi fokozata segíti a terep meredekségének leküzdését: kevesebb izommal mindenképpen jól jön a széles áttételezés.
A BADBIKE ifjúsági bicajpárosa még első felfüggesztést is kapott: ráadásul márkás Suntour termékről van szó. A cseh Rubena által biztosított gumiköpenyek is lényegesen magasabb minőségi szintet képviselnek, mint az „áruházi” bicajokon található „nevenincs” távol-keleti külsők. Hasonlóképpen az abroncs minőségi alumínium alapanyagú, amelyen a hatékony V-fékek biztonságos lassítást tesznek lehetővé. A fékkarok a gyermekek kisebb kézméretéhez „szabottak”, váltókar kisebb átmérőjű, a hajtómű rövidebb, és a nyereg gyermekspecifikus modell az olasz Selle Royal kínálatából – pontosan ahogy annak lennie kell!
A boxerek Ázsiából származnak, de itthon is előszeretettel tenyésztik, a BADBIKE a lélektani határt képező, százezer forint alatt kapható 24”-os kerékméretű „párost” távol-keleti alapanyagokból honi üzemében állítja elő. Ott egyébként olyan kiváló kerékpárok készülnek, mint a Lapierre, a Haibike és a Winora, így a Toyger és a Boxer minőségére egész biztosan nem lesz panasz. Habár a Boxerek nem rajonganak a cicusok iránt, tigrisképével a Toyger méltó kihívója az itt szereplő „harci ebnek”!
Idén új alkatrészek kerültek fel a Gepida széles kerékpáros kiegészítő palettájára. Mind a kormány, a kormányszár és a nyeregcső minőségi darab, amely nemcsak a Gepida kerékpárok ideális kiegészítője: diszkrét logója jól mutat bármely kerékpármárkán és típuson.
A korábban bemutatott Gepida markolatválasztékhoz hasonlóan az új alkatrészek is „színkódoltak”, négyféle dizájnnal érhetők el, a különböző színek illeszkedik a kerékpár fényezéséhez vagy mondjuk személyes ízlésünkhöz. Az alábbi termékeket keresd a kerékpár-kereskedésekben!
Gepida kormány
Legyen szó akár MTB, országúti vagy trekking kerékpárról, a helyes kormány kiválasztása minden esetben igen fontos. Kormányunk alakja és mérete nagyban hozzájárul kényelmünkhöz és kerékpárunk stabilitásához is. Az MTB bringák esetén a kormányválasztás összetett: választhatunk egyenes és hajlított kormányok közül, amelyet nagyban befolyásolja a felhasználási terület. Az egyenes kormányoknál tapasztalható sportos üléspozícióhoz képest egy hajlított kormány nagyobb kényelmet nyújt. Szélesebb kormány használatakor jobb az irányíthatóság, amit 29-es kerékméretű bringák esetében hatványozottabban érezhetünk.
Ha a kényelmet részesítjük előnyben, akkor hajlított kormány lehet a legjobb választás. Itt jön a képbe a Gepida új MTB kormánya, amely az ideális, ergonomikus hajlítás mellett négyféle színű dizájnnal kapható, a különböző színek a kerékpár fényezéséhez, ízlésünkhöz „passzintható”. A 27,5” és 29-es MTB bringák esetében előnyös lehet a 700mm körüli kormányszélesség, amit új kormány ugyancsak biztosít.
Tulajdonságok:
6061 hőkezelt aluötvözet alapanyag
700 mm szélesség (amelyből szükség szerint vághatunk)
25 mm emelés
kényelmes visszahajlás
Gepida kormányszár
Ugyancsak új 2016-os Gepida alkatrész a minőségi kormányszár, a fenti kormányhoz passzoló 31,8 mm-es befogóátmérővel. A négyféle színben elérhető dizájnelem a többi új alkatrésszel természetesen harmóniában van. A különböző hosszak elősegítik a kerékpáron elfoglalt testhelyzet pontos beállítását, a kényelem és a teljesítmény biztosítását.
Tulajdonságok:
6061 hőkezelt aluötvözet alapanyag
többféle hosszúság
31,8 mm befogóátmérő
négycsavaros, bombabiztos előlap
Gepida nyeregcső
A nyeregszár a ma már szabványnak tekinthető 27,2 mm átmérőben kapható, amely megfelelő kényelmet biztosít. A 400 mm-es hossz tetszőleges nyeregmagasságot tesz lehetővé, egyben biztosítva, hogy a vázban az anyagterhelés érdekében mindig maradjon elég csőhossz. A kétcsavaros bilincsrögzítés rendkívül pontos nyeregszög-állítást eredményez, így a lehető legoptimálisabb ülőpozíciót vehetjük fel a kerékpáron. Az új Gepida nyeregcső erős, megbízható darab, a testesebb kerékpárosok számára ideális választás.
Tulajdonságok:
6061 hőkezelt aluötvözet alapanyag
400 mm hossz
27,2 mm átmérő
kétcsavaros bilincs – pontos nyeregszög-beállítás
Markolatok
A markolat a kerékpáros és a kerékpár közti egyik fő kontaktuspont, és mint tudjuk, ezekre az érintkezési pontokra érdemes különös figyelmet fordítani. Egy jó nyereghez vagy cipőhöz képest az egyenes vagy emelős kormányra készült markolat nem számít nagy kiadásnak, ennek ellenére a biztos irányítás, illetve a kerékpáron élvezett kényelem jelentős részben ezen sokszor „mostahagyerekként” kezelt kiegészítőn múlik. A hagyományos, körkeresztmetszetű formával rendelkező Gepida markolat jól tapad, fogása biztos, kissé rugalmas, hogy az út rezgéseit valamelyest csillapítsa. Emellett stabilan áll a kormányon, még esős időjárásban sem csúszkál, forog, és nem utolsósorban a kerékpár megjelenését is csinosítja!
Tulajdonságok:
kétkomponensű markolat
dupla rögzítőgyűrű
120 g
130 mm hossz
A széles Gepida kiegészítőkínálatban az ergonomikus markolatmodell három komponensből készült típus, amely hosszú távokra, túrázáshoz elengedhetetlen, illetve hétköznapi közlekedésben is kényelmes kormányfogást biztosít. Anatómiai kialakítása révén megtámasztja a csuklót, megelőzve annak fáradását, fájdalmát. A markolat szerkezetébe integrált “szarv” több fogáshelyzetet tesz lehetővé, elkerülve a zsibbadást, elősegítve a hatékony hegymenetet. A rögzítésről oldalanként két darab gyűrű gondoskodik, amellyel teljes mértékben elkerülhető a markolat elfordulása.
Tulajdonságok:
háromkomponensű markolat
anatómiai kialakítás
dupla rögzítő gyűrű az elfordulásmentesség és egyszer fel- és leszerelés érdekében
280 g
138 mm hossz
A Gepida kiegészítők a következő egymással harmonizáló dizájnban kaphatók:
piros
sárga
kék
zöld
Javasolt fogyasztói ár: 3990-5990 Ft.
Az új modellekről további információ a forgalmazó honlapján olvasható:
A motorsportban legendaként jegyzett KTM nemcsak kiváló kerékpárokat kínál, hanem az idei évtől kiegészítő felszereléseik széles palettájáról is válogathatunk. A most bemutatott Factory Lady modell a hölgyek számára biztosít magas technikai színvonalú stílusos lábbelit az MTB sporthoz, a kerékpáros túrázáshoz, illetve az általános közlekedéshez.
Az osztrák kultuszmárka új ruházati felszereléseit nemcsak a high-tech különbözteti meg a konkurenciától, hanem a fejlesztőszemlélet is. A Factory Lady SPD-kompatibilis modell, mindazonáltal az MTB vagy az utcai cipőmodellekkel szemben stílusban és megjelenésben inkább a sportos terepfutó cipőket idézi. A lezser viselet elkötelezettjeinek készül, de otthonosan mozoghatunk benne a terepen is, köszönhetően az ellenállóságot fokozó megerősítéseknek, egyben hatékonyan védve a lábat a köves terepen. A Factory Lady stoplirögzítése pedig új távlatokat nyit a hatékony és biztonságos kerékpározás irányába.
A montis és általános felhasználásra tervezett Factory-cipőkollekció kedvezőbb árfekvésű elérhető változatai elérhetők mind férfi, mind női változatban, ezek mind fűzős rendszerű záródást és gyaloglást elősegítő Vibram® talpat kapnak. A KTM fejlesztőinek sikerült a talpszerkezetbe úgy integrálni a stoplifelfogató talprész, hogy a gyaloglást egyáltalán nem befolyásolja, azaz majdnem észrevehetetlen, így a Factory Lady kényelmes és praktikus mind túrázáskor, mind kerékpáros közlekedésre használva.
Természetesen a másik felhasználási oldalról is kiváló tulajdonságokkal bír a KTM eme praktikus modellje: hajtás közben a talp nem hajlik, stabil, tehát a pedállal minden esetben közvetlen kapcsolatot élvezhetünk. A legjobb, hogy még a leghosszabb túrák során sem tapasztalunk kellemetlen nyomáspontokat a stopli környékén.
A tépőzárral kiegészített fűzős rögzítés praktikus, könnyen kezelhető. A cipő orr-részében bőven van elég tér a lábujjaknak, a cipőnyelv speciális párnázást kap, amely a gyaloglás során kap fő szerepet. A felsőrészen alkalmazott szintetikus hálós anyag kiváló szellőzést biztosít, gyorsan szárad, a zord téli kerékpározás kivételével ideális megoldás egy ilyen felhasználású cipő esetében. A felsőrész műbőr elemei egyértelműen a tartósságot és a stabilitás hivatottak fokozni.
Megállapítható, hogy a sok gyaloglást is tartalmazó aszfaltos és MTB túrák esetében a KTM Factory Lady ideális választás, hasonlóképpen a mindennapos közlekedéshez is jól jön egy ilyen többfunkciós lábbeli. Nem utolsósorban a Factory Lady kellően „márkasemleges”, így nemcsak a legendás narancsszínű kerékpárt hajtók számára csábító!
Jellemzők:
MTB-túracipő hölgyek számára
Vibram® talp a kiváló tapadásért és élettartamért
megerősített orr-rész védelem
ellenálló és tartós műbőr és hálós felső szerkezet
A statisztikák kedvelői talán szívesen utánanéznek, mikor fordult elő utoljára, vagy melyik nemzetnél alakult hasonlóan az országúti kerékpáros bajnokság. Mindenesetre elég ritka, hogy az Elit férfi és U23-as, valamint az elit női kategóriákban is bajnoki duplázásra kerüljön sor! A negatív oldalon sajnos szintén igen ritka, hogy egy nemzeti bajnokságon ilyen silány legyen a rendezés színvonala…
Király Mónika győzelme
A csütörtöki, Debrecen mellett sík pályán rendezett időfutam után Király Mónika favoritnak számított, a mezőnyversenyeken kevésbé rutinos Pelikán János és D. Kovács Dávid már nem annyira egyértelműen. Több kemény ellenféllel kellett megküzdeniük a Tolna-megyei Bonyhád környékén rendezett mezőnyversenyen, és persze a délutáni hőség ismét nehezítette a kerekesek dolgát.
A bonyhádi pálya a szezonnyitó versenyeken megszokott alig több mint 24 kilométeres kör volt, végig hullámos terepen, Kisdorog után két rövid, de helyenként 10% meredekségű dombbal. A férfiaknak 6 kört (összesen 150 km), a nőknek 3-at kellett teljesíteni. Az utánpótlás korosztályoknak a nőkhöz hasonlóan rövidebb bajnoki távokat jelöltek ki, a rajtoltatás délelőtt kezdődött, az elit kategóriák fél 3 után indultak.
A rendezéssel kapcsolatban sajnos nem kerülhetünk meg negatívumokat, melyek méltatlanok voltak egy nemzeti bajnoksághoz 2016-ban. Például a szervezők nem biztosítottak a versenyrádiót, előfordult, hogy a versenybírók – akik az adott körülmények között egyébként példás munkát végeztek – mobiltelefonon tudatták a sportigazgatóval a versenyző technikai problémáját… Mentő nem kísérte a versenyt – szomorú párhuzam, hogy a hétvégén egy mountain bike-os rendezvényen tragikus halálos kimenetelű baleset történt, nem győzzük hangsúlyozni, mennyire fontos az elsősegélynyújtás biztosítása kerékpáros rendezvényen. Rendőri biztosítás sem volt az ob-n. (Frissítés: a szervezők első közlésével ellentétben nem halt meg a hivatkozott mountain bike rendezvényen balesetet szenvedő bringás, közvetett információk szerint kómába került.)
Az útvonalbiztosításhoz sem gondoskodtak megfelelő létszámú kíséretről, Sokszor előfordult, hogy szemből autók, traktorok jöttek szembe a mezőnnyel, pedig a kijelölt kör kimondottan gyér forgalmú, talán ez volt a bringások óriási szerencséje… Arra is volt példa, hogy a szemből jövő autó hangosan dudálgatott, hogy ugyan, takarodjanak már le a kerékpárosok a bajnoki pályáról! Nem volt táblás motoros az időkülönbségek bemutatására, helyette szükségmegoldásként egy autó furakodott néha a mezőnybe és felmutatta a hátrányt kockás papíron, tollal felírva.
Mindehhez hozzá tartozik, hogy Stubán Ferenc, a Szuper Beton csapatvezetője, június 5-én fordult levélben kérdéseivel az országúti szakágvezetéshez, melyet a kerékpáros szaksajtónak (185.80.49.65/teszt-uj-wp/velo.hu is címzett, és rákérdezett konkrétan a rendőri biztosításra, a csapatok kísérőinek biztosított rádiókra, neutrálautókra és a szükséges 2 mentőautókra. Nagy II. Zoltán országúti szakágvezetőtől annyi választ kapott – szintén a kerékpáros szaksajtónak (185.80.49.65/teszt-uj-wp/velo.hu is címezve, hogy az általa felvetett kérdésekben a bringasport.hu címen (http://bringasport.hu/?page_id=11) található Országúti Versenyszabályzat, valamint a versenyrendezési minimumról szóló dokumentumok az irányadóak.
Pelikán útban a győzelem felé
Visszatérve a pályán történtekre az elit férfi/U23 verseny rögtön kisebb akciókkal, elszakadási kísérletekkel kezdődött, és a harmadik kör elejére már ki is alakult egy kisebb elmenés, amire aztán később felugrottak a legerősebb versenyzők is. Ott volt többek között a csapat nélkül induló két jól hajrázó idegenlégiós, Lovassy Krisztián és Dér Zsolt, a BMC-s Ksuztor-Pelikán párosból Pelikán, az EPRONEX Special Bikes-ból Simon Péter, Szuper Betonból Rózsa Balázs Mogyorósi Mátéval és Lóki Bencével, az U23-as D. Kovács Dávid a Tipográfiából, a debreceni Ábrók Norbert, a veterán Garamszegi László és Holló Botond a Dr. Bátorfi Agria KTK-ból.
Az elmenésben nem mindig volt összhang, de végül a dombok a szökevények között is meghozták a szelekciót, a 2014. évi bajnok Rózsa pedig szerencsétlenül járt a meghibásodó hátsó kerekével. Az ötödik körre pedig Ábrók és Holló is leszakadt, így kialakult a Pelikán, Dér, Lovassy, Simon, D. Kovács ötös, akik 2-3 perces előnyben tekertek az utolsó kör megkezdéséig. A mezőnyben a Szuper Beton és a Mugen Race csapata vállalta az üldözést, de a 2 perc körüli különbség alá nem nagyon sikerült csökkenteni az előnyt, az utolsó körre pedig egyértelművé vált, hogy ma szökevénysiker születik.
Pelikán János körülbelül 10 kilométerre a céltól, a meredek emelkedők előtt, Kisdorogon támadta meg és lepte meg ellenfeleit akik nem vették át a lószt, vesztükre… Az Amplatz-BMC 21 éves versenyzője innentől egyedül tempózott a célba és 3 óra 39 perces idővel nyert. Mögötte bő egy perccel lemaradva Lovassy Krisztián (Team Differdange Losch) és Dér Zsolt (Team Vorarlberg) hajráztak a dobogós pozíciókért és ebben a sorrendben értek célba. D. Kovács az U23-as értékelést nyerte, Simon Péter negyedik lett.
Lovassy-Dér csata a célban
A duplázó elit férfi bajnok így nyilatkozott a versenyről:
„Nem igazán tudtam, mit várhatok majd a vasárnaptól, miután a szombati edzés közel sem esett úgy, ahogy kellett volna. Kusztit szerettem volna segíteni a versenyen, ahol hat kör volt a penzum. Az első két körben felmentem gyorsan a kör végi dombokra, hogy lássuk, ki milyen erőben van. Peti mondta, hogy nem érzi magát a topon, ezért segít nekem.
Meglepően a harmadik kör elején, gyakorlatilag a lejtőn és utána a síkon ment el a döntő elmenés, benne Ábrival, Dér Zsolttal, az U23-as D. Kovács Dáviddal, Holló Botival, Lovásszal, Mogyorósi Mátéval, Rózsa Balázzsal, Simon Petivel és velem. Szépen felálltunk és forogtunk. Máté és Balázs a kör végén leszakadtak. Balázsnak technikai problémája is volt. Forogtunk tovább heten, mindenki kivette a részét a vezetésből, az előnyünk pedig 2,5-3 percre nőtt. Tudtam, hogy innen ez hazaér.
Ábri és Boti az ötödik körben leakadtak. Dávid az utolsó másfél körben már csak kapuzott, de neki csak az U23 számított. Az utolsó körben Petin is látszott, hogy fárad. Én meg azon gondolkoztam, mikor kellene megindulni. Tudtam, hogy nem a dombon kellene, mert az elég kiszámítható, így a dombok előtti Kisdorogon, 12 kilivel a vége előtt indítottam.
Néha-néha hátranéztem, és elég hamar látótávolságon kívül kerültek a többiek. Gyakorlatilag mentem egy időfutamot a célegyenesig. 15p 23mp-re mentem egy 422 wattos átlagot. Csak akkor hittem el, hogy meglesz, amikor a befutó előtti domb tetején, 500-zal a vége előtt hátranéztem.
Boldog vagyok, hogy sikerült a mezőnyversenyt is megnyerni. Jobban izgultam most, mint az időfutam bajnokság előtt, mert itt nem csak rajtad áll minden, bármilyen nem optimális forgatókönyv előfordulhat. Sikerült higgadtan versenyezni és úgy érzem, a befektetett munka is beért, így meg tudtuk oldani.
Sok embert felsorolhatnék itt, de nem tehetem meg, hogy nem említem meg Specziár Viktort, aki lassan nyolc éve az edzőm. Ez a két bajnoki trikó minimum annyira az ő érdeme is, amennyire az enyém. Kusztinak pedig a versenyen nyújtott segítséget köszönöm. Kevesen tudják így kezelni, amikor egy fontos versenyen nem halad annyira. Ezek után még jobban tisztelem.”
A női versenyen az emelkedőkön egyértelműen kiderült, hogy felfelé Király Mónika (S.C.Michaela Fanini) a legerősebb. Előbb a július 2-ai Nove Mesto-i MTB-világbajnokságra készülő Benkó Barbarával (Focus XC Team) szakadtak el, majd az olasz csapat versenyzőnője nemsokára egyedül folytatta útját a győzelem felé. Barbira felért később a Belgiumban remek formába lendülő Kanti Dorottya (Dr. Bátorfi Agria KTK), azonban a Focus versenyzőnője a cél előtti emelkedőn támadva megszerezte a 2. helyet.
Teljes eredménylista felnőtt, utánpótlás és női korosztályokkal:
A Cannondale az egyik legjobban csengő márkanév a kerékpározásban, ha egy mountain bike-on ez a felirat olvasható, többet jelent egy hétköznapi váz és a felszerelt alkatrészek halmazánál. A különböző modellek árához is így kell viszonyulni, lássuk mit tud félmillióért a Cannondale F-SI 3!
Cannondale F-SI 3 kerékpárteszt
A tesztelt kerékpár 5 karbon és 3 alumínium modell közül a legkedvezőbb árú merevfarú XC bringa a Cannondale palettáján, jelenleg 511 990 Ft-ért kapható a Mali kerékpárüzletben. Ilyenkor a kérdés az szokott lenni, hogy egy butított XC-géppel van dolgunk, vagy egy sportos mountain bike-kal, ami több egy túrázásra használatos hegyikerékpárnál… Szerencsére az utóbbi kategóriába sorolhatjuk az F-SI 3-at.
Az alumínium, mint vázanyag korántsem lebecsülendő matéria, ha az amerikai gyártóról van szó. Anno – és most is – a legtöbbet invesztálták az aluvázak fejlesztésébe, a CAAD szériás vázak általában mindig a versenytársak előtt jártak egy lépéssel. A Cannondale F-SI 3 a legszerényebb felszereltségű a merevfarú XC MTB-k között, a váz mégis túlmutat a hasonló árkategóriában található konkurens bringákon.
Az F-SI vázak 6061-es alumíniumból készülnek, de nem a csöveket alkotó ötvözet jelenti a különlegességet, hanem a dupla rétegű hegesztés, ami feleslegessé teszi a plusz merevítéseket, felülhegesztéseket. Egy szép, letisztult váz a végeredmény, gusztusos varratokkal, jó minőségű festéssel. A csöveket „Smartforming” eljárással készítik.
A bowdenek belső vezetésével nem vacakolt a Cannondale, aminek a szerelők valószínűleg örülnek, a másik oldalon ezzel ma kevésbé divatos a bringa. A kerékpárt így könnyebb karbantartani, ellenben könnyebben be is jut a kosz a bowdenházakba, mivel az alsócsőre dobálja a sarat az első kerék. Cannondale sajátosság a másfeles homlokcső, ennek oka, hogy Lefty villát is fogadjon a váz.
A Cannondale kimondottan figyel arra, hogy az alumínium vázaik is a lehető legnagyobb komfortot nyújtsák, ez teljesül is az F-SI esetében. Felfújva a gumit nagy nyomásra a próba kedvéért is érezhető, hogy nem egy harmadosztályú, rideg katalógusvázzal van dolgunk. Az F-SI 3 ezzel a „legbutább” felszereltséggel is olyan kerékpár, ami már alkalmas mountain bike maratonok teljesítésére.
Térjünk is át rögtön a bizonyos „legbutább” felszereltségre, amire sokkal inkább illik a „legátgondoltabb” jelző. A Cannondale F-SI 3-nak a specifikáció is az erőssége, ennél jobb ár/érték arányú alkatrészeket nehéz lett volna összeválogatni. Rock Shox Recon Gold villa, XT hátsó váltó, Deore fékek, ZTR felnik… Szinte egy átlagos aluvázra épített bringáért is elkérnek félmilliót hasonló szettel.
A Recon villát önmagában is ajánlom bárkinek, aki egy megbízható, jól szabályozható csillapítással rendelkező, hatékonyan mozgó villát szeretne. A Solo Air rendszer kevésbé karbantartás-igényes más villákhoz képest, hobbibringások körében ez is pozitívum. Teljesítménye bőven elég még hosszútávú maratonistáknak is és a tömege sem vészes, de ez a bringa nem is akar versenygép lenni, értelmetlen lenne pont a villát lecserélni szuperkönnyűre.
A Shimano XT hátsó váltó nem 11 soron igazgatja a láncot, de Shadow-rendszerű, azaz eséseknél jó eséllyel megússza a sérülést, nem lóg ki a tengelyek végéhez képest. A Deore váltókar tökéletesen működik, a Deore hajtómű is, persze nyilván ez is nehezebb egy XT-nél. A 36 és 22-es tányérok a 11-36-os sorral ideális áttételtartományt adnak, a 22-es kistányérnak örülni fognak, akik szeretnek pörgetni az emelkedőkön.
A Shimano Deore fékek jelen pillanatban ki merem jelenteni, hogy a világ legjobb fékei között vannak, főleg, hogy próbáltam már őket más bringában tuning betétekkel és tárcsákkal. Jobb, mint az új XT, ha valaki meg tud barátkozni a nem éppen XC-versenygépekhez méltó tömegével, ne keressen jobbat. Hatalmasat harap, nem romlik a teljesítménye hosszasan fékezgetve sem, ráadásul nem is karbantartás-igényes.
Az egyéb kiegészítők közül furcsa módon a stucnit említeném, ugyanis az L-es vázzal kombinálva a 115 mm-es kormányszár egy sportos túra mountain-bike-ot ad eredményül, talán még túl sok hely is marad, hogy a kormány fölé hajoljunk mászás közben. Egy 90-es (80-assal pláne) stucnival valószínűleg agresszívan kormányozható XC-géppé változna az F-SI 3, de a termékmenedzser úgy gondolta, többen fogják értékelni a leendő vásárlók közül a stabilitást, a kevésbé izgága kormányzást.
Egyébként a kormány, kormányszár, nyeregszár, mind egyszerű alumínium modellek, teljesen megfelelőek erre a gépre. A kerékszettből a ZTR felniket érdemes kiemelni, melyeknek úgy képezték ki a perem belső oldalát, hogy átalakító szettel alkalmas Tubeless – azaz belső nélküli – használatra. Szerintem ez nem csak versenyzőknek előny, hobbikerékpárosoknak is érdemes ilyetén átalakítani a kerékpárt, csak figyelni kell néha, hogy ne öregedjen bele a trutyi.
Igen széles azoknak a bringásoknak a tábora, akiknek ajánlanám. Alapvetően egy univerzális merevfarú mountain bike, ami bevethető túragépként, lehet vele maratonokat is teljesíteni. Ha valaki nem megrögzött bringás, de mégis szeretne egy értékes, márkás mtb-t, a Cannondale F-SI alapváltozata számára is ideális választás!
