A Tour de Farnce-t szervező ASO ma hirdette ki azt a négy profi másodosztályú csapatot, akik a 18 WorldTour gárda mellett a 22 csapatból álló mezőnyt alkotják majd júliusban. A négy francia Pro Continental istálló közül a három legerősebb indulási jogot kapott, ezek a Cofidis, a Direct Energie és a Fortuneo Vital Concept. Rajtuk kívül a neves francia versenyzővel, Yoann Offredo-val kiállóó belga Wanty Groupe Gobert kapott szabadkártyát.
A 18 részt vevő WorldTour csapat:
AG2R La Mondiale (Fra)
Astana Pro Team (Kaz)
Bahrain – Merida (Brn)
BMC Racing Team (USA)
Bora – Hansgrohe (Ger)
Cannondale Drapac Professional Cycling Team (USA)
FDJ (Fra)
Lotto Soudal (Bel)
Movistar Team (Spa)
Orica – Scott (Aus)
Quick-Step Floors (Bel)
Team Dimension Data (RSA)
Team Katusha – Alpecin (Sui)
Team Lotto NL – Jumbo (Nld)
Team Sky (GBR)
Team Sunweb (Ger)
Trek – Segafredo (USA)
UAE Abu Dhabi (UAE)
A 4 szabadkártyás Pro Continental istálló:
Cofidis, Solutions Crédits (Fra)
Direct Energie (Fra)
Fortuneo-Vital Concept (Fra)
Wanty-Groupe Gobert (Bel)
Két éve, a horvátországi megateszthez kaptuk az Endura kerékpáros rövidnadrágokat, vagyis bőven elég idő eltelt azóta, hogy egy tartós teszt keretében mutassuk be a Hummvee Short-ot.
Elsőként rögtön kiemelhetjük az Endura termékekkel kapcsolatban: időtállóak. És ez nem csak a nadrág tartósságára vonatkozik (erről majd később), hanem arról van szó, hogy a skót ruhagyártó nem frissíti feleslegesen minden évben a termékpalettát, sőt… A Hummvee Short is már hosszú évek óta ebben a formában szerepel a katalógusban, éppen idén frissítik majd a design-t. Az általam használt modell teljesen fekete a nadrág egy szerény logóval, ezen kívül lehet kapni terepmintás, vagy más színű változatban is. Jellemző az Endurára a puritánság, hatalmas feliratokra, sok szín és minták variálására nem kell számítani.
Áttérve a funkcionalitásra már korántsem jellemezhető puritánként a Hummvee Short. Minden négyzetcentiméterén pontosan olyan anyagból, pontosan olyan panelből varrták, amilyenre az adott ponton szükség van, ráadásul ezek elképesztően jó minőségű, tartós anyagok. Az alapanyag a lehető legstrapabíróbb, a zord skót időjárásnak is ellenálló, ellenben a hajtást szabása révén egyáltalán nem akadályozó nejlon- és teflonszállal erősített ripstop szövet, amelyet egy speciális, betéttel ellátott hálós belső réteg egészít ki. Ez az „alsónadrág” kivehető, külön is mosható, kiváló kényelmet biztosít és megakadályozza a befülledést. Ez utóbbiban a cipzáras oldalsó szellőzőnyílások is besegítenek. A szár belső oldala varratmentes, amely egész napos túrázás során kétségtelenül fokozza a kényelmet.
A Hummvee Short zsebei (egész pontosan 6 db!) pontosan ott vannak, ahol a leghasznosabbak, a térképzseb külön pirospontot érdemel. Ez a modell nemcsak tartós, de például az eső sem hatja meg, mivel a ripstop anyag a vizet simán lepergeti. Igazi kalandtúrára tervezett darab: ebben bármilyen nyári endurótúra bevállalható – a hegyekben bármikor jöhet szélvihar vagy felhőszakadás, még a térkép sem ázik ronggyá a speciálisan kialakított zsebben! Külön megér egy misét a rögzítés. Amellett, hogy gumírozott a derékrész és gombbal, cipzárral látták el, mint egy hagyományos rövidnadrágot, saját szíjával egész pontosan beállítható, hogy semmiképpen se csússzon le. Akit viszont zavar, ha bringázás közben szorítja valami a derekát, hagyhatja lazábbra is.
Az „alsónadrág” rögzítése is tökéletes, 4×3 kis patenttel, amiket nem érzel viselés közben, remekül összehangolták a két réteget, nyáron sem feltűnő, nincs az az érzésed, hogy túl sok ruha van rajtad. Az átlagosnál vékonyabb betét van benne, ami remek választás, hiszen ezzel a nadrággal nem leszel egyfolytában órákat nyeregben, mint országúton. A vékonyabb betét a két réteggel bőven elegendő a komfort biztosításához, sőt, a vastagabb betét egyenesen kényelmetlenebb lenne, jobban beleizzadnál, és túrázás közben, amikor éppen nem a bringán ülsz, sokkal zavaróbb lenne. Fontos megemlíteni, hogy alul a szárak átmérőjét is szabályozhatjuk egy tépőzárral így a hagyományos shortokhoz képest szorosabb szabású rövidnadrág biztosan nem fog beleakadni semmibe.
Elpusztíthatatlan. Nem véletlen, hogy most kerül sor a tartósteszt írására, ugyanis feltűnően sokat hordtam az elmúlt két évben ezt a ruhadarabot, nem csak bringán, hanem általános célú rövidnadrágként is alsónadrággal… Így jött a felkérés, hogy ha már ennyire szeretem, írjam le a tapasztalatokat. Nos a legdurvább, hogy két év „agyonhasználatot” követően (amiben benne voltak még esések is, sok-sok üldögélés padokon, székeken) úgy néz ki, mintha szinte új lenne, valóban hihetetlen. A fenékrészen sincs nyoma a gyűrődésnek, bukások okozta kopás sehol nem látszik. Ami szintén fontos, hogy nem őrzi az izzadtságot, ha mégis nyélen nyomjuk (versenyeztem is benne), hamar megszárad, ja és az esőt is valóban lepergeti, amennyire ez lehetséges. Röviden összefoglalva szerintem egy mountain bike-os ruhatárából nem hiányozhat!
Jellemzők – Hummvee Short
tartós, vízlepergető nejlon alapanyagból
oldalt cipzáros szellőzőnyílással
belül Mesh Clickfast™ liner hálós belsőrész kerékpárosbetéttel
Kezdjük zsinórban a harmadik napot is egy tárcsafékes országúti bringákkal kapcsolatos hírrel, hozzátéve, hogy a kerékpársport történelemkönyvében minden bizonnyal ez hagy majd nyomot és Tom Boonentől, valamint a Specialized-tól ezt a címet senki nem veheti már el.
Több profi csapat részvételével zajlik a déli féltekén az UCI 2.1 kategóriás Vuelta a San Juan, a belga Quick Step, a Bahrain-Merida, az UAE Abu Dhabi, a Trek-Segafredo is képviselteti magát, valamint egy jelentős olasz kontingenssel is találkozhatunk, mind a négy Pro Continental gárda és az olasz válogatott is indult Elia Vivianival.
Az egyhetes argentínai verseny egyik legnagyobb sztárja kétségkívül a belga Tom Boonen (Quick Step), akiről a versenyt megelőző sajtótájékoztató után a tárcsafékes országúti bringájával kapcsolatban adtunk hírt. Nos, a Specialized Venge Disc nyergében Boonen tegnap sporttörténelmet írt, megnyerve a 130 kilométeres 2. etap végén a sprintbefutót.
Az első szakaszt óriási fölénnyel nyerő csapattárs, a kolumbiai Fernando Gaviria – bár kijelenthetjük, hogy ő a leggyorsabb a mezőnyben – ezúttal felvezetett, Boonen volt a befejező ember, a második ismét Viviani. Valószínűleg nehéz lett volna összehozni olyan befutót, aminek nagyobb lett volna a sajtónyilvánossága, mint az első profi győzelemnek tárcsafékkel, profi munka volt.
A múlt héten két olasz Pro Continental csapat is üres kézzel mehetett haza a 100. Giro d’Italia szabadkártyáinak kiosztásakor, a kedélyek azóta sem csillapodnak…
A 18 WorldTour gárda mellett a szokásoknak megfelelően négy szabadkártyát osztott ki a szervező RCS Sport. Az olasz kupa legjobbja mindig alanyi jogon indul, 2016-ban ez a Bardiani-CSF volt. Mellettük Filippo Pozzato csapata, a Wilier-Selle Italia kapott indulási jogot, viszont nem kapott szabadkártyát sem a Nippo-Vini Fantini, sem az Androni. helyettük tavalyhoz hasonlóan az orosz pénzből működtetett, Colnago kerékpárokat hajtó Gazprom-Rusvelo-t és a lengyel CCC Sprani Polkowice-t hívták meg.
Ilyen kártyákkal is próbálják alátámasztani, hogy ott a helyük
A döntést követően elszabadultak az indulatok, az Androni részéről Gianni Savio kijelentette, hogy méltatlan döntés született, ami a pénzről szól, és csapatuknak ez a végét jelentheti, mert főszponzoruk már tavaly leszögezte, hogy befejezi a támogatást, ha nem lesznek ott a 2017-es Giro d’Italia-n. A Nippo Vini Fantini csapata is folyamatos kampányt folytat a médiában, az olasz szövetséghez is fordultak, hogy gyakoroljon nyomást a szervező RCS Sportra. A megoldás szerintük az lenne, ha a 100. jubileumra való tekintettel UCI különengedéllyel felduzzasztanák az idei Giro mezőnyét a két olasz profi másodosztályú gárdával.
A minap az egyik legnagyobb aktív bringás sztár, Tom Boonen véleményét tolmácsoltuk az országúti tárcsaféket illetően, s ahogy közeledünk a tavaszi klasszikusokhoz, biztosak lehetünk benne, hogy újra ez lesz a slágertéma a kerékpársportban.
Azon már nem érdemes vitatkozni, hogy a tárcsafékeknek megvan a helyük az országúti kerékpározásban. Hobbi sport szintjén eddig sem volt kérdés, és a profik között sem állhatnak már ellen sokáig a szkeptikusok. Boonen mellett a világbajnok Peter Sagan-t is láthattuk több videón a napokban, ahol a tárcsás Speci Venge-en figurázott. A Cannondale csapata is bejelentette, hogy a Ruta del Sol-on már Supersix Disc bringákon indulnak, s nem hivatalosan is több csapat kommunikálja, hogy használni fogja az ilyen gépeket.
A Cannondale profijai tárcsás Supersix-en
Hagyjuk azonban most a profikat, nézzük inkább miért fontos nekünk, hétköznapi vásárlóknak, hogy mit használnak majd a WorldTour-ban. Amatőr szinten ugyebár nem vitathatóak a tárcsafék előnyei, esős időben például hatványozottan jobb a fékhatás, főleg ha karbonfelnis kereket használunk. A karbonfelnik fejlesztése terén új utakat nyitott meg a tárcsafék, könnyebb és olcsóbb modelleket lehet előállítani, hiszen eltűnik a leginkább kritikus pont, a fékező felület. Ráadásul az átmenőtengely merevebbé, precízen irányíthatóvá teszi a bringa elejét.
Sagan tárcsás Specialized Venge bringája
Amellett hogy a klasszikus országúti formát nehéz kitörölni a fejünkből, sok hobbikerékpáros azért idegenkedik még mindig a tárcsafékes bringáktól, mert nincs még tisztázva, melyik szabvány marad, egyáltalán az sincs tisztázva, marad-e a tárcsafék az országúti sportban (nyugodjunk bele, utóbbira már szinte biztos a válasz). Abból a szempontból mindenképpen érdemes most követni a profikat, hogy amit ők használnak majd, valószínűleg az marad az általános szabvány a jövőben…
Ha hosszú távú (mondjuk 5 év) befektetésnek tekintünk egy tárcsafékes országútit, gondoljunk rá, hogy 2-3 év múlva kialakulhat egy elfogadott tengelytípus, elöl és hátul is, a tengely átmérőjét és szélességét is tekintve. Valószínű, hogy a hidraulikus tárcsafékek egyöntetűek lesznek, ehhez készülnek majd a fékváltókarok, vázak. Ezeket a szempontokat mindenképpen vegyük sorba, mielőtt letesszük a voksot egy drága tárcsás országúti mellett.
Ami most látszik, hogy a profik 160-es és 140-es tárcsák mellett döntetnek, de már olvashattunk arról, hogy az UCI neutrálautókon 160-as tárcsákkal szerelt kerekek lesznek, márpedig utóbbi mindig jelzésértékű. Azt is fontos látni, hogy a gyorszáras tengelynek ennél az alkatrésznél nincs jövője, még ha kaphatóak is ilyennel szerelt tárcsafékes országútik. A tengelyek tekintetében úgy tűnik, az átmenőtengelyé a jövő, elöl marad a 100 mm és a 12 mm-es átmérő, hátul pedig a 142 mm-es szélesség és szintén 12 mm-es átmérő. Persze erre azért még ne vegyünk mérget.
A következő hetekben a Bikemagon főleg tárcsafékes országúti bringák tesztjeit olvashatjátok majd, hiszen sokakban felmerült már a váltás gondolata. Íme az előzetes étlap:
Új év, újra kezdődik a „tárcsafékszezon” az országúti kerékpársportban, ráadásul nem akárki tette le a voksot mellette, miután kipróbálta új bringáját: Tom Boonen!
A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) már 2015-től megkezdte a tárcsafékek tesztelését az országúti kerékpársportban, tavaly a kockaköves klasszikusokon már több WorldTour csapat is kipróbálta az ilyen alkatrészekkel szerelt bringákat. Közbejött azonban a spanyol Francisco Ventoso balesete, ami után – a versenyzői érdekképviselet hathatós lobbitevékenysége nyomán – biztonsági okokból felfüggesztették a tesztidőszakot.
Boonen 2016-ban hajszál híján nem nyert (Fotó: Takács Tamás)
A tavalyi világbajnokság idején az UCI többek között a tárcsafékek tesztidőszakának újbóli megnyitásáról is döntött, 2017-ben már ismét lehet versenyezni ilyen bringákkal WorldTour versenyeken. A megkötés, hogy legömbölyített tárcsákat lehet csak használni, a korábbi szögletes peremű, pengeként viselkedő rotorokkal szemben. Arról is volt szó, hogy burkolattal kell ellátni a tárcsákat, létezett is ilyen prototípus, de a szabályozásban mégsincs szó erről.
A minap nem akárki jelentette be, hogy tárcsafékes bringával megy majd a klasszikusokon, s nyitotta meg ezzel a tárcsafékekről szóló népszerű cikkek sorát: a kerékpársport aktív legendája: Tom Boonen! A Quick Step belga versenyzője élete utolsó Roubaix-jára készül, és az argentínai Tour de San Juan sajtótájékoztatóján tett nyilatkozata szerint ezzel száll majd harcba:
Tavaly volt egy tárcsás Tarmac-om, amivel sokat edzettem, még gyorszárakkal. Aztán volt az új Roubaix már átmenőtengellyel, aztán decemberben az edzőtáborban kipróbáltam az új Venge-t – az igazi versenygépet – és úgy döntöttem, ez kell nekem! A tárcsafékek jobban működnek, könnyebben adagolhatók, a normál fékek könnyebben blokkolnak. Nyilván jól tudom kezelni a hagyományos fékeket is, de a tárcsaféket sokkal jobban lehet érezni. Ez a legnagyobb fejlesztés, ami karrierem során történt, nem értem, miről szól a vita.
A legerősebb mezőnyben versenyeztek ma a magyar válogatott tagjai a hollandiai Hoogerheide városában, a cyclocross világbajnokságot megelőző világkupa fordulón.
Magyar küldöttség is utazik idén a cyclocross világbajnokságra, így bemelegítésként egy héttel korábban is elutaztak megméretni magukat a legjobbakkal. A juniorok közül a magyar bajnok Vas Balázs és Fetter Erik képviselte hazánkat, illetve előbbi végül nem állt rajthoz betegség miatt. Fetter Erik élete első világkupa futamán keményen odatette magát, az utolsó sorból rajtolva felküzdötte magát a 64 indulóból a 38. helyre.
Az elit futamon magyar bajnok Búr Zsolt állt rajthoz, aki szintén kedvezőtlen rajtpozícióból indult, s végül 67 versenyzőből az 58. helyen ért célba. A versenyt egy sérülés utáni kihagyást követően újra formába lendülő holland Lars Van Der Haar nyerte, egyébként hármas Fidea-siker született. A világbajnok Wout Van Aert sérülés miatt nem indult, Van der Poel pedig formán kívül versenyzett.
Az ünnepek környékén évről-évre több „leg-leg-leg cikkel” jelentkezünk a megelőző naptári évből válogatva. Ritkaság, ha már az év első versenye közben sejtjük, hogy bizonyos szempontból ez lesz a „rekorder”. Az idei Tour Down Under ilyen…
Zárószakaszához érkezett az év első (hatnapos) WorldTour-viadala Ausztráliában, visszatért a peloton Adelaide-be 90 kilométer erejéig. A forgatókönyv ugyanaz volt, mint eddig, az ausztrál Caleb Ewan-en (Orica-Scott) nem lehetett fogást találni, ebben a mezőnyben ő a leggyorsabb. Sőt, még a világbajnok Peter Sagan (Bora-Hansgrohe) is hozta a szokásos második helyet.
Az összetett szempontjából sem született meglepetés, sőt… A szintén hazai menő Richie Porte (BMC) kiemelkedett a mezőnyből, egyértelműen a legerősebb volt az emelkedőkön. Mindkét hegyi befutót megnyerve természetesen az összetett elsőséget és a narancs trikót is bezsebelte. Így totális ausztrál siker született a legfontosabb nemzeti körversenyen, Ewan nyert négyet, Porte kettőt és a trikót is hazaviheti.
Nemrég mutatták be az idei Tour de Hongrie rajt és célvárosait, aminek kapcsán a várható forgatókönyvet elemeztük kicsit a sajtótájékoztatón is jelenlévő Lovassy Krisztián, valamint a többi idegenlégiós, Dér, Kusztor és Pelikán segítségével.
Ami nyilván elsőre feltűnik mindenkinek, hogy nem lesz hegyi-befutó a Kékestetőn, de egyéb helyszínek tekintetében is változott az itiner a tavalyihoz képest. Idegenforgalmi és gazdagsági szempontok szerint pozitívnak ítélhetjük a változásokat és leszögezhetjük, hogy jó irányba tart a Tour de Hongrie. A versenyzők viszont nem biztos, hogy annyira örülnek a változásoknak, főleg annak fényében, hogy az Osztrák Körverseny (július 2-9.) fedi a TDH-t.
Azt bármilyen elemzés előtt fontos leszögezni, hogy nem beszélhetünk még útvonalról, hiszen a szakaszokat még nem jelölték ki a rajt és célhelyszínek között, de azért nagyjából látszik, mire számíthatunk. Ami a versenyzők szempontjából valóban fontos, hogy sok lesz a transzfer a helyszínek között.
A szombathelyi prológ után, Keszthely és Zalakaros között az első szakasz hozhatja a legizgalmasabb csatát. A zalai szőlődombok remek alkalmat adhatnak az akciózásra. Az első etap olyan lehet, mint egy klasszikus, ráadásul nagy lesz a tét, mert aki itt nyerni tud, esetleg időkülönbséget kiharcolni, akár meg is nyerheti később a versenyt – mondta Lovassy Krisztián a luxemburgi Differdange magyar versenyzője. Lovassy azt is hozzátette, csapata immár hagyományosan komolyan veszi a Tour de Hongrie-t, hiszen Tom Thill révén 2015-ben sikerült megnyerni a versenyt, ő pedig pontszerző helyen végzett.
„Évről évre az a célunk, hogy jó eredményeket érjünk el és fontos az is, hogy magyarként jól szerepeljek. Idén már Rózsa Balázs is a csapatunk tagja, tehát már kettőnkre vonatkozik mindez. Idén is biztosan itt leszünk és megpróbáljuk a maximumot nyújtani. Az első szakasz mellett a miskolci körözés lehet még izgalmas, hiszen ott a Bükk emelkedőire is fel kell mennünk, de a legtöbb napon tömeghajrára számítok, az összetettet vezető versenyző és a sprinterek csapatainak is ez lesz az érdeke.
Lovassy Krisztián
A sok transzfer tény, hogy nem ideális, de az útvonal talán izgalmasabb versenyt hoz, az elmúlt években sem a Kékesen dőlt el a verseny. A negatívum a transzferek mellett, hogy Kuszti, Jani és Zsolt nem jönnének az osztrák kör miatt. Így Balázzsal ketten kisebb eséllyel érhetünk el jó eredményt, mintha mindenki indulna… Könnyebb öt magyar esélyessel odaállni, mint kettővel ugyanabból a csapatból. Gondolom senki nem haragszik meg, ha a többi magyart nem tartom esélyesnek, hiszen még ha talán van is egy két erősebb ember akinek kijön a forma, olyan csapat nem lesz mögötte, hogy nyerni tudjanak.”
Ha megnézzük a befutó helyszíneket, a résztvevő csapatoknak érdemes jó sprintereket hozni, hiszen jó lehetőségek adódnak a mezőnyhajrára és nem is olyan nehéz kontrollálni a szakaszokat. Ha pedig néhány erős csapat összefog a tömeghajrá reményében, a szökések nehezen élhetnek meg. Az első szakaszon nyílik majd sok lehetőség akciókra a dombokon, így könnyen előfordulhat, hogy az a csapat, amelyik Zalaegerszegen megszerzi a sárga trikót, hathatósan védeni tudja a verseny végéig, beleértve a miskolci „hegyes” etapot is. Talán egy kimondottan szeles időjárás keverheti meg a kártyákat az Alföldön, vagy extrém időjárás tehetné még nehezebbé a bringások dolgát.
Lovassy Krisztiánon kívül másik három idegenlégiósunkat is megkérdeztük, de lévén mindhárman osztrák kontinentális csapatokban versenyeznek, a Tour de Hongrie-val fedésben lévő osztrák körverseny miatt az ő csapatuk nem tervezi a Tour de Hongrie indulást…
Dér Zsolt és Lovassy Krisztián – a legjobb magyar országúti sprinterek
A Tour of Hainan-on remeklő Dér Zsolt (Vorarlberg) – ha minden jól megy – ott szeretne lenni az osztrák körversenyen, ami csapata számára is az év legfontosabb eseménye. A Tour de Hongrie-val kapcsolatban ezt írta:
„Sajnos fedi egymást a két verseny. Remélem, hogy osztrák kört megyek, idén újra kiemelt kategóriás lesz valószínűleg, és ez nagyon fontos a csapatnak. Ha nem indulok Ausztriában, akkor válogatottal – ha lesz ilyen formáció – szívesen indulnék a Tour de Hongrie-n. Ami az eddigi információk alapján látszik, hogy sok a transzfer, ami fárasztó a versenyzőknek. A sík szakaszok eredményezhetnek izgalmasabb versenyt.”
Kusztor Péter
A többszörös magyar bajnok, olimpikon Kusztor Péter is hasonló helyzetben van, lévén az osztrák Amplatz-BMC is a hazai körversenyt tekinti prioritásnak a magyar viadallal szemben.
„Én nem láttam útvonalat, csak hallottam róla, viszont ha jól tudom, akkor nem lesz valami szuper: nincs hegy, rengeteg utazás. Hazai szempontból nem kedvez, én versenyzői oldalról ezt nem gondolom előre haladásnak.”
Pelikán János
A regnáló magyar bajnok, Pelikán János (Amplatz-BMC) szívesen versenyezne a Tour de Hongrie-n, de ez valószínűleg csak válogatott színekben lenne lehetséges:
„Mivel úgy néz ki, hogy idén stabilabb tagja leszek a csapatnak, valószínű, hogy az osztrák körre megyek majd. Ha mégsem, szívesen indulnék válogatott tagjaként – ahogy tavaly is tehettem volna, de nem rakott össze a Szövetség válogatottat.”
A héten zajló WorldTour nyitány, a Tour Down Under királyetapjára került ma sor, melynek végén a Willunga Hill emelkedőjét kellett kétszer megmászni.
A hatnapos ausztráliai verseny 6. szakaszán 150 kilométert kellett teljesíteni, a Willunga Hill 3 kilométeres emelkedője 7%-os átlagmeredekségű. A papírforma bejött, hiszen az összetett éllovas Richie Porte (BMC) évek óta lenyűgöző teljesítményt nyújt ezen a hegyen, szerdai produkciója után pedig senkinek nem voltak kétségei formáját illetően.
Az ausztrál versenyző ugyanúgy támadott, mint a 2. szakaszon és Esteban Chaves (Orica-Scott), Sergio Henao (Sky) és a többiek képtelenek voltak tenni rá a kereket. Porte minden kétséget kizáróan a legerősebb most a mezőnyben, s több dobogós helyezés után – ha holnap nem jön közbe balszerencse – végre megnyerheti hazája legnagyobb körversenyének összetettjét.