Bár a magyar lakosság 60 százaléka szokott kerékpározni, sokan még mindig csak jobb körülmények között ülnének gyakrabban nyeregbe – derül ki a Magyar Kerékpárosklub megbízásából, az Aktív Magyarország támogatásával készült országos reprezentatív kutatásból. A 3000 fős online felmérést az Idea Intézet végezte 2025 nyarán, az eredményeket október 8-án mutatták be Budapesten.
A felmérés szerint a magyar felnőttek 60 százaléka használ kerékpárt, minden ötödik szinte naponta, és 10 százalék számára ez az elsődleges közlekedési mód. A lakosság 27 százaléka közlekedési célból is rendszeresen biciklizik.
Molnár Péter, az IDEA Intézet vezető elemzője a sajtótájékoztatón kiemelte:
„A teljes kutatás 150 oldal terjedelmű, ebből ez a kiadvány foglalja össze a legfontosabb adatokat és trendeket. Sztereotípia, hogy csak a fiatalok kerékpároznak: az 50-es és 60-as korosztályban is magas a biciklizők aránya. A 30-as és 40-es korosztály egy kicsit kevesebbet teker, de ez élethelyzeti sajátosságokkal magyarázható.”
A ritkábban bringázó felnőttek többsége – a teljes népesség 16 százaléka – gyakrabban kerékpározna, ha biztonságosabbak lennének a körülmények. A nők 69 százaléka kedvezőbb közlekedési feltételek mellett választaná többször a biciklit. A válaszadók szerint a legnagyobb akadályt a rossz közlekedési kultúra és a balesettől, illetve lopástól való félelem jelenti.
Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős államtitkár hozzátette:
„Hozzám is eljutnak azok a kritikák, miszerint a kerékpározóknak kötelezővé kellene tenni a jogosítványt, de a kutatásból is látszik, hogy a kerékpározók 77 százaléka rendelkezik jogosítvánnyal, és 70 százalékuk autótulajdonos is.
A nemzetközi statisztikák szerint pedig ahol többen kerékpároznak, ott kevesebb a súlyos baleset. Ha a közlekedésbiztonságban előrelépést akarunk, növelnünk kell a kerékpározók számát is – természetesen megfelelő képzéssel együtt.”
A kerékpárosok átlagosan 11,5 kilométert tekernek naponta, Budapesten ez 13,6 kilométer. A válaszadók közel fele támogatná a forgalomcsökkentő intézkedéseket a gyalogosok és biciklisek védelmében, és a kerékpározók fele szerint az államnak és az önkormányzatoknak több forrást kellene biztosítani a fejlesztésekre.
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke hangsúlyozta:
„Annyira közel vagyunk Hollandiához, hogy kár lenne veszni hagyni ezt a lehetőséget. Az, hogy a lakosság 60 százaléka valamilyen gyakorisággal kerékpározik, óriási potenciált jelent. Az emberek részéről már megvan a tömegigény a kerékpározásra – most a döntéshozókon a sor, hogy ehhez megteremtsék a feltételeket és a fejlesztéseket.”
