Az Eurobike-on a kötelező körökön felül mindig végigjárjuk a teljes kiállítást és érdekességek, különlegességek, újdonságok vagy egyszerűen szép kerékpárok, alkatrészek után kutatunk. 2018-ban is megtettük ezt, én személy szerint az országúti trendeket figyeltem meg és számomra szép, különleges kerékpárokat vettem szemügyre jobban.
Olvasóink már megfigyelhették, hogy elsősorban az itthon forgalmazott márkákról írunk Eurobike beszámolókat, pedig ezeken kívül is rengeteg érdekesség van a kiállításon. Végigjárjuk, egymás között megbeszéljük a különlegességeket, de többnyire idő híján nem születik róluk cikk. Most télen, amikor csak a cyclocross szezon dübörög ezerrel, kicsit több időm van visszatekinteni a nyárra, így elővettem a kiállításon készült több ezer képemet, melyek közül párat most megosztok veletek.
Néhány éve megfigyelhető trend az országútiknál, hogy a gyártók szakítanak a klasszikus geometriával és a támvilla-nyeregvázcső találkozást alacsonyabbra tervezik, amit két dologgal szoktak magyarázni, az egyik, hogy így kényelmesebb vázat tudnak készíteni, a másik, hogy elméletileg aerodinamikai szempontból is előnyös. Most már szinte minden gyártó kínálatban találunk ilyen kerékpárt, ami az Eurobike-on is megfigyelhető volt, viszont ennek kapcsán is volt pár érdekes megoldás, amikor nem a hagyományos módon vagy anyagból oldották meg.
Az Argon 18 a Mercedes-Benz számára készített egy fullos országúti kerékpárt, ami majd jól mutat a drága autók tetején. Tényleg gyönyörű ez az országúti és az alkatrészekbe sem lehet belekötni, a színe tökéletesen passzol az ezüst mercikhez, viszont a váz kerékpáros szemszögből felemás érzést vált ki. Modern kialakítású, tárcsafékes, elektromos szett kompatibilis, direct mount hátsó váltó rögzítés és a támvillák az említett módon alacsonyan csatlakoznak be rajta, szerintem még a hagyományos geometriát kedvelők is azt mondják róla, hogy ez tényleg szép, legalábbis németes.
Viszont ezek a szögletes formák, főleg az első villánál kifejezetten érdekesek, mivel az élek, törések soha nem barátai a mérnököknek, a karbonnál is nagyon oda kell figyelni ezekre, hogy az anyag megfelelően viselkedjen ezeken a helyeken is. Itt valószínűleg vagy mérnöki bravúrt láthatunk vagy plusz anyagot használtak fel a forma miatt, bár egy Mercedes-nek feltehetően nem jelent gondot a tetején az a maximum 100 gramm plusz tömeg 🙂 (Nem kell komolyan venni, ez csak egy kis irónia, simán feltételezhető, hogy az Argon 18 mérnökei megoldották, hogy plusz súly nélkül ilyen legyen – szerk.)
Vékony csövek, aero kerekek, nem hétköznapi látvány
handmade in Italy
A T°RED egy kis olasz cég, aki az acéltól a titánon át mindenféle anyagból készít kerékpárokat, ráadásul nem is akármilyen minőségben. Az ő standjuk előtt elsétálva bukkantam rá erre az időfutamgépre, a Levrierro TT-re, ami durván szokatlan volt a szememnek, annyira hozzá vagyok már szokva a mindenféle aerodinamikus csőformához, de mindenesetre szép és különleges bringáról van szó, bár a nagy aero kerék és a vékony cső párosítást még szoknom kell, viszont a támvillák itt is alacsonyan csatlakoznak be, bár az kérdéses, hogy ilyen csőátmérők mellett, mennyire lehet merev a hátsó háromszög.
A Victoire standján pillantottam meg ezt a csodabogarat, a francia kis manufaktúra egyedi kerékpárok készítésével és tervezésével foglalkozik, a képen látható modell sem egy konfekció darab. Elsőre nem igazán tudtam hova tenni ezt a kerékpárt, a mai világban, amikor nagyon profi, minden szempontból aero karbon időfutambringákat lehet kapni, akkor ki venne ilyet. Aztán jobban megvizsgáltam a bringát és kérdezősködtem egy kicsit és megértettem a kerékpár és a kis cég koncepcióját. Valójában eléggé átgondolt tervezésű időfutam-kerékpárról van szó, az anyagból mindenhol kihozták a legtöbbet és ha nem egy profi fogja használni 50km/h-s átlagot hajtva akkor lehet, hogy a jobban rászabott geometria miatt gyorsabb lesz ezzel, mint egy karbon időfutamgéppel, de mindenesetre egyedi lesz az biztos.
A De Rosa sötét standján találkoztam az arany színben pompázó legújabb országúti bringájukkal, ami Kermesse névre hallgat. A kerékpár különlegessége, hogy alumíniumból készült, tudom, furán hangzik, de a mai világban már az alu a ritka a prémium gyártóknál. Egyébként elsőre meg se mondaná az ember, hogy aluból készült, olyan szépen eldolgozták a varratokat, egyedül közelebbről, jobban megnézve feltűnő. Gyönyörű országúti kerékpár, sok karbon csoda megirigyelhetné a kinézetét, bár a De Rosa-k mindig híresek voltak a lélegzetelállító dizájnjukról.
A következő részben is még maradunk az országútiknál, a bringák mellett egy váltószettről és többek között az áttételekről is szó lesz
[message_box title=”” color=”blue”]Egyértelműen megfigyelhető a kerékpárvilágot uraló nagy márkák évről évre egyre nagyobb számban maradnak távol Európa legnagyobb kerékpáros kiállításáról és ennek köszönhetően a távol-keleti kiállítók száma folyamatosan növekszik. Azt nem tudni, hogy ennek a jelenségnek köszönhető-e, hogy a látogatók száma is folyamatosan csökken vagy éppen ez az oka-e annak, hogy a nagyok távol maradnak. A kiállítást szervező cég sem tudja, hogy mi a megoldás erre a problémára, idén előrehozták júliusra, de 2019-ben újra ősz elején rendezik. A trendeket figyelve, hogyha nem történik óriási változás akkor valószínűleg pár éven belül egy-két nagyobb márkán kívül már csak szinte kínai kiállítók lesznek…[/message_box]
