Április végén a Pilisi Parkerdő ünnepélyes keretek között átadta a „több, mint 600 km új, erdei kerékpárút hálózatát” a Visegrádi-Pilis-Budai hegyekben. A fejlesztés a www.pilisbike.hu oldalon olvasható részletesebben. Olvasónk Ipacs László kimerítő értekezést írt a kezdeti lelkesedés után. Változtatás nélkül közöljük írását.

Először az erdőben, Pilisvörösváron újonnan felfestett kerékpáros jelekből érzékeltem, hogy valami történik. Majd az egyik jelfestő család mondta, hogy lesz ez a pilisbike.hu, és itt egy új erdei bringás projekt készül, ezért nagyon megörültem. Aztán amikor megnéztem az oldalt, valahogy elszállt a jó kedvem és miután végig tekertem pár ajánlott utat, elkezdtem írni az észrevételeim.

Mindjárt az elején kezdjük is a számháborút.

A PB nyitó oldalán http://pilisbike.hu/pilis-bike/ „több mint 600 km új kerékpárút” olvasható, de ugyan itt a következő oldalon http://pilisbike.hu/turakerekparozas/ „A Pilisi Parkerdőben mintegy 330 km erdei kerékpáros út vár”. Nézzük meg tételesen, hogy is számolnak.

A projektben 9 kiinduló pontról 28 javasolt útvonalon lehet bringázni. Ha a 28 útvonal honlapon megadott hosszúságait összeadjuk, valóban kijön a 600 km.

Csakhogy! Az utak nagy része a 9 kiindulási pontot köti össze, azaz két átadott új útnak számít a Pilisszántó-Pilisszentiván közti út, mert Pilisszántóról el lehet bringázni Szentivánra, de Szentivánról pedig Szántóra, tehát ez két átadott út, kétszer számolva a hosszát. Ugyanez a helyzet, ha Pilisszentlászlóról a Skanzenhez, vagy a Skanzentól Szentlászlóra tekerünk és így tovább.

Pilisszentlászlón, bár elég kicsi település, két kiindulási pont van, a településen a Kis Rigó étteremnél és a településtől 1-2 km-re lévő Hegytető parkolónál. Mind a két helyről ugyanazt a négy utat javasolja, így nincs 28 különböző út, már csak 24. Így csökken a valóságban is az átadott utak mennyisége és hossza.

De az is ide tartozik még, hogy több jelzett út halad azonos nyomvonalon egy darabig (PB6, PB7), (PB7, PB8).

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy valójában hány km erdei kerékpárút került jelzésre és egy átadott útszakaszt csak egyszer számolunk, akkor ez a szám a 170-180 km körül van. Ebből le kell még vonni a településeken átvezető utakat (ha csak a valóban erdei utakra vagyunk kíváncsiak), úgy hogy így a 150 km-hez állunk a legközelebb.

Tehát a Pilisi Parkerdő, kb 150 km, eddig is bringázható és bringázott, zömében aszfaltos vagy murvás utat adott most el, mint 600 km új erdei kerékpárút!

Ezt még tovább csökkenti, hogy, már korábban kerékpárútnak minősített utak is szerepelnek az új utak listáján. Minden P+B kiindulási helyen van egy tábla, a két oldalán egy-egy térképpel, az egyik oldalon csak az új és javasolt utakat mutatja, a másik oldalon pedig az adott térség korábban átadott útjai láthatóak. Így bár a két külön térkép nem igazán alkalmas arra, hogy a teljes úthálózatban gondolkozzunk, de úgy tűnik, vannak átfedések, azaz most átadottnak nevezett, de már korábban is átadott útvonal. Pl Pilisszántóról javasolja a Dera útvonalat, de a régebbi térkép alapján úgy tűnik, hogy a Pilisszántó-Csobánka útszakasz, már korábban is jelzett kerékpárút volt, így nem lenne számolható újonnan átadott útként.

Aki a pilisbike.hu oldal információi alapján tervezi a közeljövőben az erdei kerékpárútját megszervezni, annak feltétlenül ajánlanám az alábbi sorokat, mert a sikerkommunikáció ellenére több ponton nincs rendben ez a dolog. Néhány általános megjegyzés után két ajánlott utat részletesebben is ismertetek.

1. Erdei út helyett sok esetben településeken, városokon vezet át a Pilisi Parkerdő új „erdei kerékpáros útja”.

A PB egyik legsúlyosabb hibájának azt tartom, hogy a nem megfelelően megválasztott kiindulási pontok és javasolt utakkal túl hosszan visz lakott területen, több helyen rávisz forgalmas közutakra. A Pilisszentivánról induló 2 órásnak írt, Pilisszántóra és vissza vezető út fele lakott területen, forgalmas közutakon halad, jobbkezes utcákkal. Egy órát túráztat három település forgalmas útjain, egy, hatvan perces erdei bringázásért. Teszi ezt úgy, hogy köztudott tény, hogy főleg a montik ritkán vannak a KRESZ-nek megfeleltetve, így még egy bírságnak is jelentős esélye lehet, ha gyanútlanul nekivágunk ezeknek az „erdei kerékpárutaknak”.

2. Nem elegendő a jeleket követni. Főleg a települési szakaszokon nincsenek meg a megfelelő jelek, több helyen le lehet „esni” az útról. Az erdei utakon sincs meg a megfelelő jelölés mindenhol, vannak útelágazások, ahol nincs jel. A településeken nagyon hiányosak a jelzések. Solymáron, Nagykovácsiban jelentős időveszteség és bosszúság a jelek keresgélése. Nagykovácsiban van egy csomópont, 6 irányba lehet menni, én nem találtam itt jelölést. Hasonló szituba kerültem Solymáron is. De sajnos az erdőben sem lehet vakon bízni a jelzésekben, vannak jól jelzett szakaszok, de vannak durva hiányosságok is.

3. A valódi fejlesztés elmaradt, több helyen létrán kell kerítést mászni a kerékpárral, ha zárva a kapu. A most átadott és propagált kerékpáros utak több esetben vadkerítéssel elzárt területre visznek, ahol, ha nyitva van a kapu áttekersz, ha nincs, kerékpárral létrázol. Május 8-án hétvégén, délelőtt 10 óra magasságában a próba tekerésem alkalmával a piliscsabai lőtér és Nagykovácsi közt egy helyen zárva volt a kapu, ahol a korhadt és szűk létrán kellett átmászni kerékpárral a kézben. Pedig lenne megoldás. Vannak olyan kerítések és kapuk, ahol forgóajtó elven lehet átmenni. A bringáról itt is le kell szállni, de egy kerékre állítva át lehet zsilipelni, a létrázáshoz képest egész kultúrált az áthaladás. Ha már projekt és fejlesztés, és a kijelölt út ilyen helyeken is átvezet, ezekre a pontokra elkélt volna egy-egy forgóajtós „kerékpáros zsilip”, ha nincs jobb átvehető jó gyakorlat a láthatáron.

2016. május 8. vasárnap 10 óra, másfél hete átadták a kerékpáros utat

A propagandából azt lehet kiolvasni, hogy komoly, valós fizikai beavatkozásokat hajtottak végre, az új utak megnyitásával, átkötésekkel. 12 éve futok, bringázok a környéken, az általam bejárt utakon ennek nyoma nincs, lehet, hogy máshol történt ilyen is.

4. A terepen számokkal jelzett utak, a térképen csak színekkel vannak jelölve. Ugyan az az út más térképen más színnel szerepel, azaz nincs következetes és egységes jelölési mód. Több útnak van átfedése, közös szakasza, sajnos hiány, hogy a térképeken nem jelölik a számokkal is az utakat, pedig a szöveges részekben is csak a számokra utalnak. A PB kerékpáros térképek további hiányossága, hogy nem jelzi és nem hívja fel a figyelmet a régebbi, kapcsolódó kerékpár utakra. Egyáltalán nem áttekinthető, hogyan illeszkedik ez az új fejlesztés a korábban átadott úthálózatokhoz. A Pilisbike oldalon lévő térkép alig nagyítható, a térképen lévő szöveges elnevezések nagy része nem olvasható, be kell szerezni az adott turista térképet és párhuzamosan végig kell bogarászni ott az utakat.

Nagyon hiányolom az alternatív útvonalakat. A Pilisszántóról javasolt Dera útvonal egy nagy ívet bejárva Pilisszentkeresztig megy, majd visszafordít és ugyan azon az úton visszavisz Szántóra. Nem jelzi, nem hívja fel a figyelmet, hogy aki kicsúszott az időből, elfáradt, stb, az Szentkeresztről a nem túl forgalmas műúton 10 perc alatt áttekerhet a kiindulási ponthoz, vagy akár egyből egy körtúrának szánja ezt az utat.

5. Számomra érthetetlen, hogy a vasutat teljes mértékben kihagyták a projektből és csak az autóval biciklit szállítókra gondoltak. Nagyon pozitív kezdeményezés, hogy a bp-i, környékbeli kerékpárosokat kicsábítsuk a hegyekbe. De miért csak az autósokra gondolt a Pilisi Parkerdő? A kilenc (!) személygépkocsi parkoló, mint kerékpáros kiinduló állomás mellett, miért nem lett a nem oly régen, sok milliárd Ft-ból felújított Esztergomi vasútvonal és megállói szintén kiindulási helyként megjelölve? Nem csak autóval lehet Bp-ről a hegyekbe eljutni és sok kerékpáros ezt nem is tudja megoldani. Az említett vasútvonalat kerékpárral könnyen meg lehet közelíteni a Nyugatiban, Újpesten és Aquincumon, ahová a HÉV-en szintén el lehet szállítani a bringákat. Az Esztergomi vonalon közlekedő vonatok alkalmasak a kerékpárszállításra. Ráadásul, az így elérhető települési állomások mindegyikéhez új, nagy férőhelyű parkolók lettek kialakítva. Ezek, Solymár, Pilisvörösvár, Szabadságliget, Piliscsaba, hétvégén szinte üresek a parkolók. A Pilisbike ajánlott útvonalai közül célszerűbb több esetben is ezen parkolókat választani az ajánlottak helyett. Ha ezeket a kiinduló helyeket jelölték volna meg, akkor egyszerre kedveznek az autóval és a vonattal érkezőknek egyaránt.

Kommentek a hivatalos átadás után kerékpárral végigjárt PB kerékpár utakhoz

1. Pilisszentiván Sportpálya, Boldogasszony túra, de ugyan ez a Pilisszántóról javasolt Iluska körtúra csak visszafelé.

Az első nehezen emészthető tétel, hogy bár az utat a pilisszántói Boldogasszony Kápolnáról nevezi el, a térképen a kék csíkot már nem húzta el odáig, csak a szántói parkolóig. Bár a terepen jelöli az utat a kápolnáig, igaz az utolsó elágazásnál nincs jel. Ezt az utat egyébként nem innen a pilisszentiváni sportpályáról kell kezdeni, hanem a Szabadságligeti (Pilisvörösvár) vasútállomás parkolójából, esetleg ugyan itt a Szabadság út-Dugonics utca kereszteződéséből, itt is van néhány hely parkolni. Így megspórolunk teljesen felesleges 40 perc városi kerékpározást.

A jelenlegi, Pilisi Parkerdő által átadott erdei kerékpáros út a szentiváni kiinduló ponttól az út rávisz a szentiváni főútra, holott egy zebrán átvezetve egy kevésbé forgalmas mellékútra is vihetne, vagy nem elég egyértelmű a jelölés.

Egy meredek, szűk és kétirányú forgalmat bonyolító műúton jutunk fel a dombra, ahol észrevétlenül már Pilisvörösvárra jutunk. Itt egy egyirányú szűk utcába visz. A Lukoil benzinkút mellett folytatódik „erdei kerékpárutunk” a Pilisben. Itt egy 200m-es kerékpárút után számomra nem elég világosan vagy a 10-es útra visz, vagy sután jelölve a zebrán átvisz a túloldalra.

Pilisvörösvár, Emil cukrászda, szűk keresztmetszet, itt bringázz a gyerekkel. A zebra után 10 méterre a fa törzsén a balra fordulást mutató jel.

A Vásártéri Iskolánál látszik a sárga turistaút jel, ezt kellene követni, ha valaki még is erre jönne. A Kálvária utcán, Kálvária dombon keresztül kellene az erdőig eljutni, az az érthetetlen, hogy a vörösvári hegyikerékpárosok a PCCC (Benkó Barbara montis olimpikon anyaklubja) ezt az utat használja, hogy kikerüljék a várost. De úgy látszik ez nem volt jó és néhány további kanyar után eljutunk a jóval forgalmasabb Petőfi utcába, ahol 3 jobbkezes utcára is figyelni kell, de ez nem lehet probléma, mert más látnivaló itt úgy sincs. 20 perc bringázás, mire elérjük az első fát, és föld utat Szabadságligeten a Szabadság út-Dugonics utca sarkánál. Itt javaslatom szerint két alternatívának kellene lennie. Az edzettebb bringázók a kijelölt úton nekivághatnak egy komolyabb emelkedőnek, de akinek ez sok lenne, az választhatná a TSZ lovarda melletti utat is. Ezután is lenne két alternatíva, vagy a cseresznyés árkon keresztül, ami egy szép rész, visszatér és Iluska forrástól folytatja a kijelölt utat, vagy tovább megy és a mészégetőnél tér rá a kijelölt útra. A mészégetőtől már sok érdekesség nincs, hamarosan Pilisszántón tekerhetünk felfelé a település egyetlen főútján, itt jár a sárga busz meg minden. Megérkezünk a szántói parkolóhoz és az itteni PB kiindulási ponthoz. Innen egy rövid terepszakasz visz a kápolnához, az utolsó és lényeges elágazásnál egy hete én nem láttam a jelölést. A kápolnától szép a kilátás, ide megéri feljönni.

A két órásnak írt út kb fele, azaz egy óra az érintett három településen visz, összesen egy órányit.

Hiányosságnak tekintem azt is, hogy a PB oldalon nem jelöli, nem hívja fel a figyelmet, hogy aki hosszabb útra vágyik, az pl. itt a kápolna alatt elhaladó jelölt kerékpáros úton tovább kerékpározhat Klastrom pusztára és más egyéb felkeresésre érdemes célpontok felé. Visszafelé egyenletesebb az emelkedő az Iluska forrástól, így aki ide felé kihagyta, visszafelé meg lehet próbálni, szebb út mint a lovarda mellett. Szintén ide kapcsolódva egy alternatív célpont a tavaly a Pilisi Parkerdő által átadott, Piliscsaba feletti Nagy Kopasz hegyi kilátó, ahová nagyrészt jól kerékpározható és nem túl vészes úton el lehet jutni és a kilátásért is megéri, tisztább időben az Esztergomi Bazilika is jól látható.

Ezen a PB-6 szakaszon kifejezetten ajánlom az általam írt alternatívákat, számomra érthetetlen, miért nem kerültek bele az eredeti kiírásba.

Itt érzékelem azt, hogy kerékpáros edzői, testnevelői látásmód, kimaradt a projektből és nincs kellő figyelem a különböző korú, nemű és felkészültségű kerékpárosokra. Nincs odafigyelés, hogy egy A és B pont közti, oda-vissza útba felajánljunk különböző szintű alternatívákat és egy kis változatosságot.

Aki ezt az utat Pilisszántó felől teszi meg, annak esze ágába ne jusson követni végig az utat, Pilisvörösvár-Szabadságligetet elérve forduljon meg, teljesen felesleges Vörösváron át elbringázni Szentivánra és vissza. Ez csak akkor lehet érdekes, ha tovább szeretnénk menni Nagykovácsi, Budakeszi irányába.

2. Pilisszentiván Sportpálya, Zsíros-hegyi körtúra, vagy Nagykovácsiból ugyan ez

A PB oldal alapján az átadott utak közül a legnehezebb. Én Piliscsaba felé kezdtem a kört. A kiinduló pont és a piliscsabai lőtér között egy kellemes bemelegítő útszakasz van, egy problémával. Van itt egy 1-2 km közti szakasz, ami olyan löszös, homokos, hogy én már korábban megfogadtam, nem megyek erre többet bringával, mert semmi élvezet nincs de még sport értéke sem, hogy a süppedős talajon tolni kényszerülünk a kerékpárt. Egy pár száz méteres szakaszon a vadkerítés mellett megy egy kerékpározható ösvény, de utána még megint van a löszös részből. Ha ezen túljutottunk, a lőtér és az utána következő műúton nem láttam jelölést és ahol ebből az irányból le kell térni balra, ott az oszlop másik oldalán van a jel, mintha a másik irányból jövet kellene ott balra fordulni, de ez nem igaz.

Ezután jön a már említett vadkerítés a bezárt kapuval és bringás kerítésmászással. Utána az érdekesség kedvéért van egy Pilisi Parkerdős tábla, hogy többek között itt kerékpározni is tilos.

Utána jó az út, ténylege lehet élvezni az erdőt, a bringázást, néhány nyitott kapu, amik remélhetőleg nyitva is maradnak, vagy ha nem, lehet többször is kerítést mászni.

A sárga turista út keresztezése után jön egy meredek rész, de hát ebben ez a jó Utána laza begurulás Nagykovácsiba és kezdődik itt is a kálvária. Az út érinti a nagykovácsi P+B pontot, ami ha ugyan ott van ahol az ezt jelző tábla, akkor elképzelhető, hogy a hétvégén délelőtt itt nem találni parkolót, mert én itt csak ezt láttam:

Végül feljutottam a Zsíros hegyre, ahol érdemes a kilátást megnézni. A térképen is jól látható az a „varga betű” ahol már nagyon vissza kell fognom magam, hogy ne legyen az írásom +18-as. Ahelyett, hogy a Kék, sárga turista jelen, a félig erdeinek mondható úton vinne tovább, fullra visszavisz a teljesen érdektelen települési utakra, majd visszamegy a sárgára. Útközben van egy élelmiszer üzlet, nem tudok másra gondolni, oda tereli a szomjas beringásokat. De ezt senki ne válassza, van egy ivó, Mufflon Itató néven az erdei úton is Nagykovácsiban a Zsíros hegyi kilátás után. Az erdei úton van egy kétfelé ágazás, ahol ebből az irányból a baloldali utat kell választani, az elágazásnál nem láttam a jelet:

Solymáron már tényleg eldobtam az agyam, és „leestem” az útról, nagyon gyenge a jelölés, én kényszerűségből a főúton mentem, de később kiderült, valahol átvisz a műút túloldalára és később meg vissza. Itt az a kérdésem, hogy ha már ide elhoz ez az út, egyébként teljesen feleslegesen, mert ez nem erdei kerékpározás, akkor már miért nem visz a kék Mária útra rá, ami itt egy szép patak mederben halad és levisz a solymári várhoz, legalább lenne valami látnivaló. Solymárról megint településen, unalmas víkend övezetben lehet tekergetni és minimális erdei út után ugyan ez Pilisszentivánon és visszaértünk a kiindulási helyre. a PB térképen is jól látható és ez van a valóságban is, ennek az útnak is egy nagy része lakott területeken megy, az én világnézetem szerint ez botrány. Erre kirángatni a városi bringásokat kiábrándító.

Mindezek után elgondolkodtató, hogy most akkor mi is történt itt valójában? Milyen szakmai tartalmak kerültek a projektbe a Magyar Természetjáró Szövetség és a kerékpáros civilek által, mik voltak azok a magas szintű vezérelvek, amik nem engedtek ennél többet és persze a sok fájdalmas ponton túl mennyibe is került mindez?

Ipacs László

Pilisvörösvár