Aki olvasta tavaly az XTR Di2 tesztünket, az láthatta, hogy egy elektromos vezérlésű alkatrészcsalád komoly vizsgálata nem párórás művelet. Éppen ezért inkább villámtesztnek nevezném az új XT Di2 kipróbálását, hiszen a Eurobike Media Days keretei belül csak 2 órám volt ismerkedni vele.
Szerencsére alapvetően az XTR-re épül az XT Di2 is, így nagyon sok mindent már ismerősként köszönthettem. Részletesen beszámoltunk már az XT Di2 szettről áprilisban, így a technikai paramétereket ott olvashatod. A tesztalany egy CUBE Stereo 140 C:62 volt, amit hosszabb rugóúttal teszteltünk már tavaly, nem véletlen, hogy a sorból (vagy tucatnyi különböző monti sorakozott a Shimano standján tesztelésre várva) őt vettem ki, így a bringára nem kellett figyelni menet közben, elegendő volt a szettre fókuszálni.
Teljes értékű tesztnek nem csak az idő rövidsége miatt nem lehet nevezni, hanem azért sem, mert szimpla tányéros volt a rendszer. Első blikkre semmilyen különbséget nem tudtam érzékelni az XTR Di2 és az XT Di2 között. Persze ez nem volt meglepő, hiszen annak idején a Dura Ace Di2, és az Ultegra Di2 között is csak súlybéli különbségek voltak. Nem látok a mélyére a Shimano fejlesztéseinek, de meglepődnék, ha a léptető motorok különbözőek lennének, ugyanis a vezérlő egység, a junction box, és a váltókarok is kísérteties hasonlóságot mutatnak. Persze egy kis lekerekítés itt, más rovátka ott, de szerintem sokat nem izzadtak a „downsizing”-on. És ez jó hír a vásárlóknak, bár hazai mércével nézve nem lesz olcsó az XT Di2 szett sem, de az XTR kvázi megfizethetetlen szintjéhez képest azért tutira kedvező lesz az ára. A vásárlók többsége úgyis komplett bringában fogja megvásárolni, és jól is teszik, hiszen a külön részekből való összelegózása nagy hozzáértést igényel majd itt is, akárcsak az Ultegra Di2 esetében. Számtalan levelet kapok azóta is, hogy segítsek összelegózni innen-onnan a komponenseket, de ezeket továbbra is tisztelettel vissza fogom utasítani, mivel tucatnyi buktatója van a már meglévő bringán való cserélgetésnek, és főleg látatlanban nem fogom tűzbe tenni a kezem egy-egy mondatért. Ezért vannak a felkészült bringaboltok (vannak?) akikhez beviszed, és tudni fogják hány centis kábelszett kell, melyik junction box, és akkor sem esnek kétségbe amikor összedugod a rendszert és mégsem működik, ugyanis mondhatni az még csak a nulladik lépés.
Na ennyit az elmélkedésről. A gyakorlatban elég lenne annyit írni, hogy ugyanolyan Fa$$a mint az XTR Di2, de nyilván ennyivel nem lehet lerázni az olvasókat 🙂 A váltási érzet nagyjából ugyanaz, és tökéletesen ugyanazt azért nem írok, mert már egy év telt el az XTR teszt óta, így nem lehetek 100 %-ig biztos benne. De gyanús. Az idő rövidsége miatt nem tudtam laptopot rákötni és megnézni milyen beállításokkal kaptam meg a bringát, de vélhetően ugyanaz az e-Tube szoftver vezérli mint a Dura Ace, Ultegra, XTR, és Alfine Di2 szetteket, tehát majdnem minden működési paramétert fogsz tudni állítani.
A szett ugyanúgy képes a váltókarok folyamatos nyomva tartására a felprogramozott módon léptetni. Akár kettesével, akár négyesével, akár folyamatosan. Ez utóbbi volt a teszt beállítás, és annak idején én magam is ezt választottam, mert eléggé kézenfekvő. Kíváncsi lennék Julian Absalon milyet használ világkupákon.
Ugyan a szimpla lánctányér miatt kipróbálni nem tudtam, de tudja a Synchronized Shift üzemmódot is, azaz folyamatosan trimmel az első váltó miközben hátul váltasz, így nem fog zörögni a lánc az első láncterelőkön keresztbe váltáskor sem. Sőt, automata mód is beállítható, akár kétféle váltástérképpel, és akkor a bal oldali váltókar elhagyható, a helyére pedig fel tudod szerelni a lockout kart és/vagy a dropper post vezérlőjét.
A kijelző egyébként teljesen harmonizált a fekete bringával és a stucni/kormány találkozásánál eléggé védett helyen is van, nem kell félni, hogy esésnél megsérül. Mivel egy hosszú rugóutas fullyval voltam épített bikepark trail-en, ezért ki lehetett próbálni mennyire tartja a láncot az első lánckerék. Egyszer sem sikerült lerázni róla a láncot, így én biztosan nem tennék fel láncterelőt legalábbis XC felhasználásra. Enduro bringán, főleg ha elindulsz egy-két versenyen is már célszerű lehet, főleg biztos ami biztos alapon. A legrázósabb szakaszon is pontosan váltott, nagyon határozott a szervómotor működése, és persze a hangját is imádtam!
Érdemes még szót ejteni két dologról, ami ugyan nem kizárólag az XT Di2 része. Az egyik a lánckeréksor, ami 11-40-es kiosztású, és 11 sebességes. Szerintem a létező legjobb áttétel, az egyetlen hátránya, hogy szimpla hajtóművel azért erősnek kell lenned a komolyabb hegyeken. Sosem cserélném el egy XX1 Eagle-re. A másik a Koryak stucni/kormány kombó volt, ami kompatibilis a Di2 kábelezéssel, így belül lehet elvezetni a kábeleket, ami sokkal szebb kinézetet biztosít a bringának.
Egyelőre a pontos árakat nem tudjuk még, de valahol a mechanikus XT és a mechanikus XTR között lesz, valószínűleg közelebb az utóbbihoz. Viszont reális alternatíva lehet a Di2 fanoknak főleg komplett bringában megvásárolva.