Legutóbb arról írtam, hogy hogyan lettem megrögzött ” jó idős bringásból” téli kerékpáros, mi kellett ahhoz, hogy ez a nem is annyira egyszerű változás megtörténjen, most pedig egy ehhez szorosan kapcsolódó téma következik, ami hatalmas szerepet játszik abban, hogy képes vagyok a téli időszakban is kint bringázni, ez a téma nem más, mint a téli kerékpáros öltözködés, mit viselek, hogy túléljem a hideg évszakokat.
Bár éppen miközben befejezem ezt a cikket jól mutatja a magyar téli időjárás változatosságát az, hogy az elmúlt héten végig rövidnadrágban bringáztam…
Elsőként szeretném leszögezni, hogy nem fogom tudni megmondani az egyetemes igazságot arról, hogy kinek mi a megfelelő ruházat télen, annyifélék vagyunk, annyiféleképpen bringázunk, különböző intenzitáson, más a hőérzetünk, máshol fázunk, stb. Én arról tudok mesélni, hogy nekem mi a jó, mi vált be adott körülmények között, ami lehet jó kiindulási alap lehet másoknak.
Több cikket írtam, szerkesztettem már ebben a témában, teszteltem téli ruhákat és mindig nehéz volt objektív véleményt mondani, hogy adott körülmények között milyen ruhát érdemes felvenni vagy éppen az adott ruha kinek, mire lesz jó. Gyakran úgy éreztem, hogy én teljesen másképp működök, mint ahogy a gyártók szerint kéne, aztán rájöttem, hogy sokszor a gyártók vannak “vakon” ezekben a témákban, néha meg nekem mások az igényeim. Meg a téli öltözködéssel kapcsolatos mítoszok egy része is megbukott nálam, például nem sokszor fagytam még úgy át, mint amikor sok réteget vettem fel magamra…
Levettem “pár” téli ruhát a szárítóról egy fotó erejéig 🙂
Mielőtt még rátérnék a konkrét ruhatípusokra leírom, hogy a magyar teleket nehéz egy kabáttal és egy téli nadrággal végigcsinálni, – hiába írnak a ruhadarabokra a gyártók például -5 – 10 fokos tartományt miközben a valóságban kb 5 fokos hőmérséklet tartományon belül használható – nekem is több nadrágom és felsőm van különböző időjárási körülményekre. Például a fotón látható ruhák azok, amik éppen használatban vannak nálam és levettem őket a szárítóról fotózni, szóval készülj fel arra, hogyha a mínuszoktól +15 fokig szeretnél télen kint bringázni akkor jó pár ruhadarabra szükséged lehet.
Ha csorog a hátamon az izzadság az első fél órában akkor garantáltan meg fogok fagyni az edzés végére.
A téli kerékpáros ruhák elsődleges feladata, hogy optimális hőmérsékleti tartományban tartsák az ember testhőmérsékletét kerékpározás közben. Itt okkal nem azt írtam, hogy melegen tartsák az embert, mert az csak részben vagy részben sem lenne igaz, mert az a fontos, hogy ne hagyják lehűlni a testet vagy éppen túlmelegedni, az utóbbi mértéktől függően pont ugyanannyira lehet rossz mint az előbbi. Tehát lényeges, hogy a téli ruhában is meglegyen a testünk megfelelő hűtése, ami bár télen furcsán hangzik, de igaz. A hűtés működhet úgy, hogy a bőrünkkel érintkező levegő hőmérséklete annyira alacsony, hogy pont elég hűtést ad, vagy történhet a leggyakoribb módon, azaz izzadással, aminek a szabályozása kulcskérdés télen, hiszen ha teljesen átizzadjuk a ruhánkat akkor garantáltan fázni fogunk, mert a víz sajnos nagyon jól átadja a hőt (hideget).
Amin nem fúj át a szél az nem szellőzik? – Ez egy gyakran felmerülő kérdés a kezdők világában, a gyakori olvasóink persze tudják, hogy a különféle membrános ruhák képesek szellőzni amellett hogy kívülről nem engedik be a szelet. Persze a szellőzés mértéke korlátozott, egy komolyabb izzadással egyik membrán sem tud mit kezdeni, én jellemzően átizzadom az összeset pár óra alatt vagy nagyon össze kell párosítanom a ruházatot, az intenzitást és az időjárást, hogy ne legyen gond, ez jellemzően nagyon hidegben szokott előfordulni.
A fentiekből valószínűleg már sokan sejtik, hogy izzadós vagyok és fontos számomra a jó szellőzés. A téli kabátoknál például amíg csak lehet próbálom kerülni a teljes membrán felülettel rendelkezőket és preferálom a hátnál és az ujjak hátsó részénél szélállóréteg mentes kabátokat, de 4-5 fok alatt már kénytelen vagyok felvenni a teljesen védetteket, viszont szigorúan csak rövidujjú aláöltözetet veszek fel ilyenkor. Nálam (mint minden embernél) a kar hajlata egy fontos szellőző pont, ha a teljesen szélálló ujj alá felveszek egy hosszú aláöltözetet akkor szép lassan átázik a ruhám ujja. Ugyanez igaz a csuklónál is, az is egy szellőző pont, amíg lehet úgy húzom fel a kesztyűt és igazítom a kabát ujját, hogy némi levegő jöjjön be a csuklóm belső felére. Ez pont az ellentéte mint amit sokan javasolnak, elárulom nekik is igazuk van, kellemetlen tud lenni ha ott fázunk, bár én csak átfagyva szoktam ezen a helyen fázni. Kevésbé hideg időben próbálom minimalizálni a felsőtestemen a szélálló/membrános felületek nagyságát, ami segíti a szellőzést, ezáltal a ruhák átizzadását is lassítja, mert mint már feljebb említettem ha átizzadod a ruhádat akkor a nedvesség garantáltan át fogja fagyasztani a testedet. Hosszúujjú aláöltözet, thermo felső és egy hátulról nyitott szélmellény nekem általában már elég országúton 8-9 foktól alapállóképességi tempónál. Gravelezés közben kevésbé fázom, mert ott lassabban megyek és nem hűt annyira a levegő.
A ruhák minősége fontos, ezt a tesztek és a saját ruháim alapján is megtapasztaltam, a nagy márkák ruhái bizony általában jobbak (főleg szellőzés és hőmérséklet optimalizálás terén), mint az egyszerűbb márkák termékei. Membrános téli kabátból 2XU-t és Endurát használok, érezhetően jobbak mint pl egy decathlonos vagy egy 575 kabát, jelentősen jobban átgondoltak, jobb az anyagválasztás és jobban működnek. Thermo felsőből bevált a bikemagos régi 575 modell és ugyanennek a vékonyabb változata, de az igazán nyerő számomra a Northwave Extreme Polar modellje, ahol a fontos részeken vastagabb a thermo réteg, melynek köszönhetően sokkal jobban működik a hőszabályozás, én pl ezt viseltem az összes cross versenyen, ahol hideg volt.
Az aláöltözet szintén egy nem egyszerű téma, vannak belőle vékony nyári modellek, vastag téliek, hosszú ujjúak, rövid ujjúak, na meg millió márka különböző anyagokból. Van itthon pár “heroin árú” szuper modell, amiről azt tartják, hogy nedvesen is melegek, személy szerint nekem ezek nem váltak be kerékpározáshoz (viszont téli sportokhoz annál inkább), mindegyikben szétizzadom magam bringán, inkább a vékonyabb változatokat szeretem, sőt szoktam “nyári” ujjatlan teljesen hálós aláöltözetet is felvenni, az vezeti el rólam legjobban az izzadságot. Lehet hihetetlen de a decathlonos hosszú ujjú és rövid ujjú, amit legjobban szeretek (bár lassan cserés lesz mindkettő és lehet kipróbálok helyettük mást), az ujjatlanból meg a Bioracer számomra a nyerő.
A nadrág számomra a kényes kérdés, mert a combjaim fázósak és még nem volt olyan nadrágom, amiben 0 fok körül nem fáztak volna a combjaim alaptempós országútizás közben, mindig kellett rájuk egy extra réteg. Ezenfelül a nadrág kantárja, a térdhajlat kialakítása és persze a betét sem mindegy, mert nagyban függ ettől a kényelem. Sokáig hideg időben egy 575 vékony triatlon betétes, téli nadrágot (a dupla térd okos ötlet) viseltem rajta egy normál betétes rövid bringás nadrággal, ez nagyjából működött, de a dupla kantár már időnként meleg volt és a betétek sem illeszkedtek mindig megfelelően, plusz az 575 téli nadrágjának szára nagyon hosszú, kamásli alatt tocsogott a szára az izzadságban (a bokámmal úgy vagyok, mint a csuklómmal, szükségem van szellőzésre ott). Használtam még NW membrános nadrágot, abban a membrán alatt hidegebb volt, mint a polar anyag alatt, szóval jó hideg volt benne, viszont enyhébb esős, sáros időben egész jól használható. Meglepetésemre az első decathlonos téli nadrágom volt a legjobb anatómiára és hőtartásra (persze ehhez is kell a combjaimra extra réteg már 5 fok körül), viszont a tartóssága nem az igazi és finoman fogalmaztam. Aztán ebben a szezonban vettem egy Van Rysel csúcs nadrágot, aminek a combjain membrános anyag van és anatómiailag is abszolút rendben van, önmagában ebben tudok a leghidegebben bringázni, a tartósságot meg majd meglátjuk év végén, hogy visszaviszem-e garanciában cseréltetni. A thermo kantáros és magas nadrágokat nem szeretem, a felső ruhám alatt már ne adjon extra meleget, mert csak aláizzadok, el sem tudom képzelni, hogy sokan hogyan tudnak mellkasig felérő nadrágokban kint bringázni. Már említettem, hogy szoktam használni rövid nadrágot a téli nadrágokon, de ez normál betétes nadrágoknál nem igazán működik, viszont egy feszülős, rövid futónadrágot gond nélkül fel tudok húzni kívülre, ami pár fokkal kitolja a hidegtűrésemet és még abban is segít, hogy ne fagyjon le a nemi szervem, mert az utóbbi szinten egy probléma. Páran biztos az aláöltözetet javasoljátok a téli nadrág alá, nálam ezzel az a baj, hogy ilyenkor a betét kidörzsöl. Egyébként biztos van olyan nadrág, ami melegebb és a többi kívánalmamnak megfelel, csak meg kéne találni 🙂 , mert hiába állítja egy gyártó róla, hogy ez jó lesz, az még messze nem biztos, hogy igaz, 60-80-100eft-okat elkölteni kísérletezgetésre meg elég nagy luxus szerintem.
A bevezető alatt a hazai változatos télről írtam egy rövid mondatban, tavaly és idén is többször megesett, hogy annyira meleg volt, hogy rövidnadrágban mentem ki bringázni. Jellemzően ezt egy thermo rövidnadrágban tettem, ami szerintem az egyik legnagyobb találmány, akár 10-12 foktól 16-17 fokig tudom használni, nem fázik benne a combom, felül már hálós így nem rohadok bele, nekem találták ki 🙂 . Persze nem csak télre jó, hanem az őszi és tavaszi időszakban is sokat lehet hordani, ezenkívül még a leghidegebb időben is egy ilyenben álltam rajthoz a cross versenyeken. Jelenleg két Van Ryselt használok belőle és teljesen meg vagyok velük elégedve, de más márkákból is vannak ilyen modellek.
A kesztyű sok embernél kritikus pont, nekem is fázós a kezem, de ha nem csak szédelgek az úton akkor tudok elég hőt termelni arra, hogy 0 fok körül egy szimpla kesztyű elég legyen. Téli kesztyűnél nekem az a legfontosabb hogy kompatibilis legyen a kezem formájával és ne fázzon benne a kezem, van 5 pár őszi-téli kesztyűm, de jellemzően csak kettőt hordok belőlük két decathlonost, egy vékonyabb 500-as modellt és egy vastagabb 500-as modellt. A tenyerükön kívül mindennel elégedett vagyok velük (túl vastag a tenyér, én a nagyon vékony, párnázás nélkülieket szeretem), talán még a tartósságukat lehet negatívumként kiemelni, mert viszonylag gyorsan széthullanak, de legalább olcsók. A vékonyabb modellt hordom 6-10 fok között, míg a vastagabbat 6 fok alatt. Nagyon hidegben pedig egy aláöltözet kesztyűt szoktam még felvenni, de erre az elmúlt 2 évben nem volt példa.
A fej védelme nálam viszonylag egyszerű, 10-12 fok alatt felveszek egy egyszerű Kínából rendelt csősálat a fejemre dupla rétegben és ez egészen 4-5 fokig optimális viselet számomra. Ezalatt egy 575 téli sapkát szoktam hordani, ami a homlokán és a füleknél dupla anyagvastagságú. Ezenkívül még a sisakkal szoktam variálni, hogy jó szellőző vagy kevésbé jó szellőző modellt veszek fel, attól függően, hogy várhatóan mennyire fogok izzadni. De mindenképpen szükségem van szellőzésre, a sisak alatt is, van ismerős aki leragasztja télen a szellőzőket, de nekem ez egyáltalán nem működik, ilyenkor hamar átizzadom a csősálamat vagy a sapkát. A csősál azért is jó, mert kis helyen elfér, általában van belőle 1-2 tartalék a zsebemben ha átizzadnám ami a fejemen van, meg persze hidegben sálként is jól funkcionál, bár nekem a felsőim nyaka közel optimálisan véd.
Télen a cipő mindig egy érzékeny kérdés. A kamásli vs téli cipőről már cikket is írtam, ahol nálam a téli cipő nyert, de csak terepen. Montin, gravel bringán elvagyok a téli cipővel még ha nem is annyira merev a talpa, meg vastagabb is és problémásabb viselni, de nincs vele gondom. De országúti felhasználásnál igénylem a merev, vékony talpú top cipőket, amik megfelelően támasztják alá az ember lábát, ezekben nem kezd el zsibbadni a lábam és normális a keringésem (terepen a sok egyensúlyozás miatt dolgoznak a talpizmok és kerül beléjük vér), viszont ilyen cipőből nincs igazán téli. Jellemzően minden gyártó egy alap-középkategóriás talpra építi fel az országúti téli cipőit, ami nálam nem működik. Egy gyártóról tudok akinek van top téli cipője is de annak meg a nyári modellje nem volt kényelmes számomra, így az is ki van zárva. Plusz a téli cipőknél gyakori, hogy magas a száruk (éljen a védelem!), ami ráadásul rosszul szellőző neoprén szerű anyagból szokott lenni, ami alatt jól beizzadok és a nedvesség lecsorog a cipőbe és végül lefagy a lábam, szuper 🙂 . Tehát télen országúton kamáslit viselek. Nagyjából sikerült kifejleszteni, hogy nálam mi működik jól. Az egyik legjobb találmány szerintem a cipő orrára húzható kamásli, ami éppen azt a területet védi, ami közvetlenül kapja a hideget, de mellette a bokám tud szellőzni és nem izzad meg. 7-8 fokig egy ilyen kamáslit hordok téli zoknival, amiben akár órákat is tudok bringázni. Ezalatt ráhúzok egy téli kamáslit az orrkamáslis cipőre és ez 0 fok alatt kicsivel is még elég nekem. Viszont a kamáslival is vigyáznom kell, mert egy full neoprén kamásliba is hajlamos vagyok beizzadni, ami garancia a fázásra. A lélegző modellek jöhetnek csak szóba, egyelőre még keresem belőlük a tökéletes modellt. És ami még nagyon fontos, hogy a cipő talpán le kell ragasztani a szellőzőket, különben gyorsan lefagy a lábam.
Végezetül még annyit megjegyeznék, hogy ahol írtam hőmérsékletet azok a számok az én hőérzetemhez tartoznak, másnál esélyes, hogy más számok lesznek és a szél és a páratartalom is tudja tologatni fel-, illetve le ezeket az értékeket.
