Már régóta furdalta az oldalamat a kíváncsiság, hogy az általam annyira vágyott enduro bringáknak van-e értelme a hazai hegységekben való bringázásokhoz? Ennek valamennyire objektív megítéléséhez (bár ez egész téma szubjektív) nem árt ha van kétféle bringa, és ugyanolyan tesztkör.
Ez össze is állt a Merida Test Camp keretein belül, ahol a hazai Merida Test Center programban részt vevő 13 kerékpárboltos próbálhatta ki a 2017-es bringákat, melyek közül többet megtalálhatsz majd ezekben a szaküzletekben is. A Test Center-ek lényegét pont az adja, hogy ki tudd próbálni az új modelleket, új technológiákat, esetleg összehasonlítani különböző stílusokat.
Pontosan ezt tettem én is, hiszen bennünk újságírókban is vannak kérdések és legtöbbször különböző terepeken tesztelünk különböző gépeket, így nem áll össze egy egésszé a dolog. Most viszont választ kaphattam a kérdésemre, ugyanis rendelkezésre állt az új karbon vázas Merida One-Sixty a maga 170/160 mm-es rugóútjával illetve az új szintén karbon Merida One Twenty 130/120 mm-es úttal. Egy fokkal jobb lett volna ha nem csak az enduro 650B-s kerekű hanem a trail bringa is, de ezt most így dobta a gép, egyébként M-es és L-es méretben mindkettővel elérhető a One-Twenty!
Mindkét napon ugyanazt a tesztkört teljesítettem a gépekkel, ami lényeges része az összehasonlításnak. Volt benne aszfaltos mászás, földutas mászás, köves/gyökeres ösvény, singletrail és nagy tempójú lejtőzés is. Mondhatni ideális körülmények. A One-Sixty sem volt igazán lassú az emelkedőkön, kivéve az aszfaltot a ballonosabb gumik miatt, és mind elöl mind hátul lehetett ha nem is lockout-ot, de nagyobb kompresszió csillapítást kapcsolni. Túrázós tempóval nincsen szignifikáns különbség a két gép között az átlagos helyzetekben. Egyedül a meredek technikás emelkedőn van hátrányban az enduro, mivel 69 helyett 65 fokos a fejcsőszöge. Ellenben kompenzálta a rövid 430 mm-es láncvilla hossz (a One-Twenty 445-ös) a fordulékonyságot. Összességében ugyan oda fel tudok jutni egy hosszú rugóutas géppel is ahová egy ugyanolyan nehéz trail bringával. Biztosan mérhető lett volna az időkülönbség, de érzésre ugyanazt adta.
A lejtőkön sok minden elválik. Egyértelművé vált, hogy a köves, technikás részeken előnyben van ballonosabb gumijai és hosszabb rugóútja miatt a One-Sixty, csakhogy a tesztkör alig negyedét adta ki az ilyen terep, hiszen nem az Alpokban járunk. Még a Mátrában sem lenne több mint a harmada, pedig az kövesebb hegység. A többi helyen viszont nincsen jelentős szerepe a plusz 30-40 mm-es rugóútnak. Vagyis vegyük hozzá az emberi tényezőt. Az átlag montisnál jobban megyek lefelé, de ismerve az első hazai Mecsek Enduro verseny végeredményét, és az abban induló bringásokat, a top20-ba nem fértem volna bele akkor sem, ha a vállam engedte volna az indulást idén. Sebaj majd jövőre 🙂
Ellenben ugyanezzel a géppel Kelemen Árpi enduro bajnok lett Romániában (pedig ő XC/maraton versenyző) egy héttel később, tehát nem a bringa teszi az embert hanem fordítva! Pont ez a lényege annak, hogy a tesztjeink mellett saját benyomást is szerezz a kiválasztott bringával/bringákkal, hiszen ami nekem jó, neked lehet, hogy nem és fordítva. A GPS track szerint alig pár másodperccel voltam lassabb lefelé a One-Twenty nyergében, ami egy trail bringa. Itt persze azért a 29-es kerék adott egy kis pluszt, de igazából az átlagos bringázás alatt ez a pár másodperc elhanyagolható. Nem úgy egy enduro versenyen, ahol akár a dobogóról is lecsúszhatsz vele! Tehát nekem a konklúzió az volt, hogy az igazság valahol a kettő között van. A One-Twenty simán jó maratonozni és hazai, vagy külföldi terepeken bringázni. A One-Sixty mindent tud ha nagyon jó bringás vagy, de feleslegesen sok ha nem használod ki. Igazából az enduro versenyzést nem nézve, egy One-Twenty 650B kerekekkel és ballonosabb gumikkal, vagy egy One-Forty (bár ez nehezebb és aluvázas) tökéletesen elegendő itthonra még akkor is ha évi 1-2 alkalommal kiutazol bikeparkozni valamelyik pályára.
Nem csak az új karbon One-Twenty-t fogod megtalálni a hozzád legközelebb eső Merida Test Center-ben, hanem az alábbi gépeket is, Szóval olyan kérdésekre is megkaphatod a választ, hogy tárcsás kontra hagyományos országúti, vagy komfort kontra aero bringa:
A tesztflotta kiválogatásánál több szempontot is figyelembe vett a hazai forgalmazó. Az egyik nyilvánvalóan az, hogy újdonság-e az adott modell. A másik, hogy itthon van-e létjogosultsága (pont ezért nincsen a One-Sixty a listában) itthon, a harmadik pedig az, hogy a hazai pénztárcákhoz igazodva melyik felszereltségi szint legyen. A Big Nine-ról olvashattál már nálunk is tesztet, akárcsak a Big.Trail-ről, a Scultura Disc-ről vagy a CycloCross-ról. Az elektromos rásegítéssel szerelt pedelec bringák itthon is egyre népszerűbbek, így az eSpresso személyében bele is kerültek a flottába. A választék tehát bőséges, biztosan találsz majd olyat ami felkelti az érdeklődésedet!
Ezen a linken http://www.bikefun.hu/merida-teszt-centerek azt is pontosan láthatod, hogy melyik kereskedőnél milyen tesztbringa van készleten, így nincsen más dolgod mint időpontot egyeztetni, és kipróbálni őket hiszen a saját szempontjaid szerinti összehasonlítás mindig hitelesebb mint a fórumokon való hiteles, vagy hitelesnek vélt vélemények olvasgatása!