Azon lehet vitatkozni, hogy a Merida jó úton halad-e, hogy a trendeket diktáló kerékpármárkák közé emelkedjen, de azon már kevésbé, hogy az utóbbi években a legismertebb konkurenseket is felülmúló, innovatív modellek kerültek ki a gyárból. Ilyen a Merida Scultura Disc Team tárcsafékes országúti is.
Merida Scultura Disc kerékpárteszt
Egy évvel ezelőtt már a negyedik generációs Scultura bemutatása kapcsán is kiveséztük, hogy szinte tökéletes országúti versenygépet alkotott a német-tajvani gyártó. Az 2017-es (de már idén szeptembertől kapható) tárcsafékes verzióval pedig továbbléptek, a Scultura Disc egyértelműen az a kerékpár, amit még az ismert presztízsmárkák is csak másolhatnak. Bármilyen irányt vessen a tárcsafékes országútik története, ez a bringa mérföldkőnek tekinthető, már csak azért is, mert először állt rajthoz egy ilyen bringával egy WorldTour-csapat teljes sora WorldTour-versenyen.
Ok-ok, aerodinamika és NACA Fastback csőprofilok… Lehet taglalni, hogy miért volt szükség a korábbi Scultura légellenállási tényezőinek javítására, de végső soron még Jürgen Falke főkonstruktőr is mosolyogva elismerte, hogy az összehasonlító tesztekben rosszul mutatott az aerodinamikára kapott rossz pontérték, és nem lehet szembemenni a divattal. A felnifékes Sculturában az aerodinamika jegyében is a középrész mögé helyezett patkó tetszett a legkevésbé, de a tárcsafékes verziónál már ez sem zavarhat, értelmet nyer a forma.
Természetesen nem csak arról van szó a Scultura Disc esetében, hogy fúrtak két lyukat a 2016-os Sculturára a tárcsafék-nyereg „flatmount” szabvány szerinti felerősítéséhez. A tárcsa oldalán ható másfajta erőhatások miatt a váz teljes hátsó fertályát máshogy kellett tervezni. Erre nyilván a 12 mm átmérőjű, 142 mm-es tengely miatt is szükség volt, amihez egyébként a Focus által szabadalmaztatott R.A.T. (Rapid Axle Technology) gyorskioldó rendszer tartozik.
A R.A.T. gyorszár az egyik kedvencem a bringán, 5 perc gyakorlással már mondhatom, hogy ugyanolyan gyorsan ment a kerékcsere, mint a hagyományos országútik esetében. Miután oldod a kart, el kell fordítani 90 fokkal mint egy bajonettet és kihúzni. Visszafelé ugyanennyi a művelet, csak fordított irányban. Természetesen az első villában is R.A.T. rendszer rögzíti a 100 mm-es, 12 mm átmérőjű átmenőtengelyt. Utóbbi miatt még merevebb a villa, még precízebb az irányítás.
A Scultura Disc fő háromszöge nagyjából megegyezik a felnifékes csúcsmodellel, a homlokrész és a középrész (BB386 szabvány) is megőrizte kiváló merevségi jellemzőit. A CF4 csúcsmodellnél a legjobb rendelkezésre álló karbonszöveteket használják, a teljes váz tömege mindössze 900 gramm. (A CF2-es változat súlya – másféle karbonszövetek alkalmazásával – 1 kg környékén áll meg, és az alumínium Scultura szériában is lesz tárcsás modell, a Lite Disc, ami 1,5 kg környékére lendíti ki a mérleg mutatóját.
A geometria változott kicsit, a CF4 kimondottan sportos lett, azt kell mondjam a mai országútik között az egyik leginkább „versenyzőpárti”, adott méretben kicsit hosszabbnak és alacsonyabbnak éreztem a korábbi modellnél. Nemhiába ez a team edition, amit a Lampre-Merida versenyzői is használtak a kockaköves klasszikusokon. És megnézhettük, valóban ugyanezeket a „konfekció” gépeket nyúzták a profik is. (A CF2 karbon minimálisan magasabb építésű, az alu változat pedig kicsit még kényelmesebb lesz.)
Változtattak a Scultura korábban extrém rövid láncvilláján is, hogy beférjenek a vázba a ballonos, 28 mm-es gumik. Számomra a tárcsás országútik kínálta egyik legfőbb előny pont ez, vagyis nem szab határt a felnifék annak, hogy 28, vagy akár 30 mm-es gumit szereljünk a kerékre. Ez a pénztárca szempontjából apró változtatás ugyanis komfortosabbá képes varázsolni a komplett kerékpárt, mint amennyi különbséget egy 100 ezer forintos- és egy egymilliós váz között érzékelhetünk. Egy 28 vagy 30 mm-es gumit nyugodtan használhatunk 5 bar körüli nyomáson, ha nem zavar a kicsit nagyobb gördülési ellenállás.
A tárcsafékes kialakítás szempontjából az új Scultura Disc váz legszembetűnőbb részlete a Disc Cooler, ami egy alumínium hűtőbordát jelent, szorosan a féknyereg alá csavarozva. A mérési eredményeken alapuló tesztek kimutatták, hogy ennek segítségével akkor sem melegszik fel a rendszer kritikus hőmérsékletre, ha az amatőr bringás perceken át huzigálja a féket a hosszú szerpentines lejtőkön.
Bővebben a Disc Cooler-ről az alábbi videóban:
A lejtmenetek kapcsán át is vezethetjük a Scultura Disc értékelését az alkatrészek vizsgálatához. Az országúti kerékpárokkal kapcsolatos legfőbb megoldandó technikai probléma ugyanis napjainkban a biztonságos fékezés a hosszú, kanyargós lejtőkön. Miért napjainkban? Mert jóléti társadalmakban elképesztő teret hódítottak a karbonkerekek a hobbibringások körében. Korábban ha lejtőn túl sokat húzta valaki a féket, maximum úgy felhevült az alufelni, hogy elolvadt, majd eldurrant a gumi, vagy esőben elkopott a fékbetét.
Mostanában, a karbonfelnik világában összetettebb a probléma a felmelegedésnél és a fékbetét kopásánál. Az Alpokban, Dolomitokban, Pireneusokban sok olyan lejtmenet található, ahol ha egy túlsúlyos hobbibringás egyfolytában a féket markolássza, a felmelegedéssel komoly kárt tud okozni egy drága kerékszett karbonfelnijének fékezőfelületében. Akár kukázható is a kerék, a meghibásodás nem garanciális. Nem véletlen, hogy a kerékgyártók a fékezőfelület kialakításán rengeteget dolgoznak, ez az egyik olyan pont, ahol nagy különbség van jó karbonkerék és olcsó karbonkerék között.
A tárcsafékek elterjedése ezt a problémát megoldaná, mert ha nem is egyszerűbb feladat megoldani, hogy minél kevesebb káros hatását érezzük a fékrendszer felmelegedésének, az biztos, hogy az esetlegesen „elfogyó” alkatrészek cseréje kisebb költség, mintha ki kell dobnunk egy 1000 eurónál is drágább karbon kerékszettet. Természetesen ráfér még az iparágra, hogy fejlessze ezeket a tárcsafékeket, mert a felhasználót még a legapróbb „cicergés” is bosszantja, ami a felnifékes rendszerekre nem jellemző.
A Merida Scultura Disc a piacon elérhető jelenleg legjobb, leginkább üzembiztos tárcsafék-rendszert kapta, az Ultegra/Dura Ace szintű Shimano BR RS805-öt, a Dura Ace szintű elektromos váltórendszert mozgató fékváltókarral kombinálva. A kerékpár kezelése a fékezés és a váltás szempontjából maximálisan szolgálja ki a felhasználó igényeit, ez a kombináció a csúcs ma, 2016-ban. Elképesztő amúgy, hogy felnifékes saját kerékpárt használva is 2 perc megszokni (és megszeretni!) a tárcsás rendszer működtetését, amihez alig kell erőt kifejteni ujjainkkal.
Hosszú lejtőkön kezdőbringás módban nem is sikerült tesztelni a Scultura Disc-et, de ismerjük már ennek a féknek a teljesítményét, pláne nedves körülmények között. Az a lehetőség, hogy a Lampre-Merida profijaival járhattuk be a Paris-Roubaix kockaköves szektorait, másféle, de szintén komoly megpróbáltatások elé állította a kerékpárt. A melegedési jellemzőket tehát nem sikerült megtapasztalni, de vészfékezésre azért sor került a pavékon bénázó zsurnaliszta kollégák miatt, és – csodák csodája – az emberi agy képes volt elraktározni, hogy nem szabad ugyanolyan erővel berántani a hidraulikust, mint a hagyományost.
Már másik tesztnél is említettem, hogy az országúti kerékpárokon alkalmazott tárcsafék közvetett előnyeit szeretem igazán. A Scultura Disc-en is megfigyelhető volt, mennyire érezhető a bringa irányításánál az elöl-hátul merev átmenőtengely és mennyire kitágítja egy aszfaltszaggató határait, ha felszerelhetünk ballonos gumit a felnikre. A Fulcrum Racing 4 Disc karbonkerekek a 28 mm-es Continental GP4000 gumikkal 5,5 bar nyomáson fantasztikusan kezelték a borzasztóan rázós pavékat, egy korábbi cikkben már leírtam, hogy előzetes várakozásaim ellenére még élveztem is a menetet.
Egyéb alkatrészekkel kapcsolatban az elektromos váltásról most sokat ne is beszéljünk, a Dura Ace Di2 hátul halálpontos, precíz, élmény bringázni vele. A Rotor hajtómű szerintem picit gyenge pont a rendszerben, nem adja ugyanazt a váltásteljesítményt, mint a Dura Ace lánckerekek. Szerencsére amikor a Flandriai Körverseny rázós emelkedőit vettük célba a nagylétszámú csoportból senki nem dobta el a láncot, vagyis működik.
A kerékpár egyéb kiegészítői, kormány, kormányszár, nyeregszár, az FSA csúcskategóriás karbon alkatrészei, melyek nagyon alacsony tömegűek, és ha külön kellene őket megvásárolni, sokat könnyítenének nem csak a bringán, de a pénztárcán is. Nem véletlen, hogy a teszt során fel sem tűnt, hogy egy tárcsás kerékpár esetleg nehezebb, ugyanazt az érzést adta, mint a legjobb szuperkönnyű országútik. A Prologo nyergen a „Scratch 2” felület található, ami megakadályozza, hogy csúszkáljunk. Nekem bevált, és nagy szó, hogy a rázós menetek után sem törte fel az alfelem!
Konklúzió? A profikkal beszélgetve nevetve konstatáltuk, hogy versenyen mennyire nem számít, milyen fék van a bringán, mert versenyen versenyez az ember, nem fékez… Azóta kicsit botrányos körülmények között felfüggesztették a tárcsafékek tesztelését a profi mezőnyben, de szinte biztosak lehetünk benne, hogy újra engedélyezni fogják ezeket az alkatrészeket kisebb megkötésekkel. Aki nem versenyezni kíván egy ilyen csúcskategóriás bringával, annak is kitágítja a határait, ráadásul az UCI a napokban hagyta jóvá “granfondo” versenyeken, vagyis amatőr maratonokon a tárcsafék használatát, ami sokatmondó jel. Egy igényes hobbibringásnak is gonosz játékszere lehet a Merida Scultura Disc Team, ha kedveli a profisan sportos geometriát.
A palettán ötféle karbon és háromféle alumínium tárcsás Scultura szerepel majd, a Merida tesztprogram keretében, országosan 12 partnerüzletben ki lehet próbálni szeptembertől a Scultura 5000 Team Replica:http://www.bikefun.hu/
InfoBox:
Forgalmazó: BikeFun Kft.
Származási hely: Tajvan
Vázgarancia: Élettartam
Vázméretek: 44-47-50-52-54-56-59 cm
Ajánlott fogyasztói ár: augusztustól a forgalmazó weboldalán: www.bikefun.eu
