A gravel kerékpár kategóriája még a kerékpárgyártóknál sincs pontosan meghatározva, gyakorlatilag a keskeny gumis allroad országútiktól, az egyenes kormányos trekkingeken át, az mtb vázra épített teleszkópos koskormányos bringákig mindent képesek gravelnek hívni. De mindenképpen érdemes valamilyen keretek közé beszorítani a gravel kerékpár kategóriát, hiszen nem lehet minden gravel, ezért én most megpróbálom meghatározni, hogy számomra mi az.

A gravel kerékpárok lassan 10 éve, hogy elkezdték meghódítani a világot, új kategóriaként robbantak be a kerékpáros köztudatba és mára egy komplett marketing és technológiai gépezet épült fel rájuk. De valójában nem egy új keletű kerékpár típusról van szó, mert már sok évtizeddel ezelőtt is léteztek, elég csak visszamennünk a 80-as évekbe, ahol a katalógusokban széles gumis túraországútikat is találhatunk, vagy gondoljunk az első országúti versenyekre, ahol kavicsos utakon is rengeteget mentek a versenyzők. Szóval a gravel kerékpár nem is annyira új dolog, mint sokan hiszik, gyakorlatilag az első országútik gravel bringák voltak.
A gravel kerékpárok a nevükből adódóan kavicsos, murvás utakra készültek, de mára már sokkal szélesebb körben használhatóak, az országúttól a könnyű terepig bátran tekerhetünk velük. Tömören összefoglalva a gravel kerékpár egy koskormányos, szélesebb bütykös gumis bicikli.
Mitől lettek ennyire népszerűek a gravel kerékpárok?
Ezen sokat gondolkodtam már és biztosan állíthatom, hogy a népszerűség titka a marketinggépezeten bőven túlmutat. Nemcsak a gyártók által keltett igényeknek köszönhetik a népszerűségüket a gravel kerékpárok, hanem annak is, hogy a MTB-ok nagyon elkezdtek specializálódni a 2010-es évek elején és egy űr keletkezett mögöttük, ahová a gravel kerékpárok beléptek.

Mi ez az űr, amit a gravel kerékpárok kitöltenek?
Már csak az idősebb olvasóink tudják, hogy a hőskorban a MTB volt maga a szabadság, amivel tudtál mindenhol menni, bringázhattál vele az erdőben, a mezőn, földúton, kavicsos úton és még rengeteg helyen. Egyszerűen kitoltad vele a határaidat. (Ismerős szlogen?) Az MTB maratonok népszerűek voltak, egy XCO versenyen több száz induló volt, de a pályák messze nem voltak olyan nehezek, mint manapság. Aztán a 2010-es évek elejére a pályák elkezdtek változni (így próbálták látványosabbá tenni a szakágat), egyre nehezebb pályákon versenyeztek, egy XCO pálya durvább lett, mint egy 90-es évekbeli DH pálya. Ehhez elkezdtek igazodni a kerékpárok is, nehéz lejtőkre tervezett geometriák, meredek emelkedőkre optimalizált áttételek, nagyon széles gumik. Ezek az említett pályákra tökéletesek voltak, de egy átlag felhasználó számára egyre kevésbé jelentették a bekezdés elején említett szabadságot. Az áttételek síkon gyorsan elfogynak, a modern MTB-k fordulóköre egy csuklós buszéra emlékeztet, a széles kormány miatt egy ajtón alig lehet betolni, nagy a tengelytáv és a gumik sem feltétlenül azt az érzetet keltik, hogy gyorsan lehet haladni velük. A MTB megszűnt létezni, mint egy széleskörűen használható kerékpár.
Ekkor léptek színre a gravel kerékpárok, amik újra a határok kitolását ígérték, ráadásul olyanoknak is, akik már az országúti vonalról érkeztek, hiszen a 90-es években indult óriási MTB őrület csökkenésével párhuzamosan az országúti kerékpározás felszívta a bringásokat. Ezért hasonló helyzet állt elő a gravel kategóriában, mint anno a montiknál volt, legalábbis az üzenet nagyon hasonló volt. Így történt, hogy a gravel kerékpárok elkezdték kitölteni az MTB kerékpárok specializációja okozta űrt.
Schwalbe G-One RS Pro gumi teszt: Magyar gravel utakra született
A gravel kerékpárok gyorsan fejlődésnek indultak, a népszerűség növekedésével párhuzamosan hamar kiderült, hogy az országútikhoz hasonló geometria nem feltétlenül lesz elegendő azoknak a felhasználóknak, akik tényleg ki akarják tolni a határaikat és mindenhol szeretnék használni a gravel bringájukat. A gumik elkezdtek szélesedni, ehhez szükségszerűen meg kellett növelni a tengelytávokat, és valahogy a kényelmen is kellett javítani. Aztán ha már nagyobb hegyre is megyünk a gravel kerékpárunkkal akkor az áttételezést is hozzá kellett igazítani, megjelentek az 1 tányéros, hátul MTB lánckeréksoros gravel bringák.
„Ez egy ősmonti”
Az elmúlt időszakban készítettem néhány tesztet ebben a témában, meg is kaptam párszor a bringámra, hogy ez egy ősmonti. Aminek van bőven igazságtartalma, hiszen a rugós stucni és a rugós nyeregcső már a múltban is megjelent, amikor még nem voltak teleszkópok a montiknál. A gumik is szélesednek, a 45 mm-es szélességgel már elértük az MTB hőskorát, és ezzel még nincs is vége, én pl jövőre már 50-es gumikkal fogok menni, ami már tényleg MTB méret volt nem is olyan régen. Ráadásul már bőven túlléptük az ősmontik korát, olyan technológiákat használnak a modern gravel bringáknál, például van tubeless, gumikba való insertek, amiknek köszönhetően régen elképzelhetetlen alacsony nyomáson tudjuk használni a gravel kerékpárunkat. Fékek terén ott van a tárcsafék, aminek a fékerejéről anno álmodni sem mertek. Az áttételeknél, legalábbis áttétel arányokban, már visszaköszönnek a régi montikon találhatóak, 42, 44, 46-os lánckerekek elöl, melyekhez hátul egy széles átfogású MTB sor párosul vagy ugyanez elöl 2 tányéros verzióban. Elértük azt, hogy a legnagyobb áttételünk lehet nagyobb, a legkisebb pedig kisebb, mint a régi montikon. Én pl bátran ki merem jelenteni, hogy a jelenlegi gravel bringám jobb terepezési képességgel bír, mint a 2000-es évek elején használt montim.
Rengeteg fajta gravel kerékpár létezik
Az igényeknek és a különböző felhasználási módoknak köszönhetően a gravel kerékpárok is elkezdtek specifikálódni. Érhető, hogy másra van szüksége annak, aki csak ritkán téved le az aszfaltról és akkor is csak jó minőségű úton megy, mint annak aki az országot keresztül túrázza a Horizonton. De a versenyzés vagy a hobbi bringázás és a felhasználó paraméterei is közbeszólnak. Ezért két nagy irány van gravel kerékpároknál, az egyik a vékonyabb gumis, országútikra hasonló modellek, a másik pedig a széles gumis, hosszú tengelytávú, terepezésre is jó típusok. Aztán ezeken belül is még sokféle megoldás van, mert vannak gyártók, akik egészen elmentek montis irányba a csőszögeket illetően, illetve van olyan is, aki a széles gumit kombinálja a gyors versenyzős geometriával. Vannak extrém megoldások is, mint például a monster gravelek, amik igazából koskormányos montik, de egyre gyakoribb az is, hogy merevfarú MTB vázra épít egy gyártó gravel bringát. Az utóbbi folyamatnak lassan az lesz a vége, hogy újra feltalálják a MTB-ot. A legjobb viszont az, amikor egy gyártó bemutat egy egyenes kormányos gravel kerékpárt, na, azt hívjuk trekkingnek vagy cross kerékpárnak.
A bikepacking vonal a kezdeteknél felszállt a gravel vonatra, vagy mondhatnánk azt is, hogy a gravel kerékpárokkal a gyártók a bikepacking szegmenst is elkezdték meghódítani. Hamar kerültek a gravel kerékpárokra különböző konzolok, hogy táskákat lehessen rájuk rögzíteni, aztán komplett táskarendszereket is fejlesztettek hozzájuk. Sokszor összemosták a gravel és a bikepacking kategóriákat, pedig különbözik a kettő, az persze megeshet, hogy a gravel kerékpár jó bikepackingre is, viszont nem minden esetben állja meg az a kijelentés a helyét.
Minden kiegészítőből és alkatrészből van már gravel
A gyártók és a marketingesek sem tétlenkedtek, gyorsan lett mindenből gravel. Ha rosszmájú szeretnék lenni akkor azt mondanám, hogy a gravel jelző az egy automatikus felárat jelent az esetek többségénél és nem feltétlenül van mögötte technikai tartalom. Viszont tényleg van rengeteg alkatrész, ruházat, kiegészítő, ami a gravel kerékpározáshoz lett fejlesztve és van értelme, és nemcsak egy gravel címke egy országúti vagy egy MTB alkatrészen. Például én legutóbb a Shimano S-Phyre RX910 gravel cipőjénél találkoztam azzal, hogy valódi fejlesztés történt a japán gyártónál a stoplirendszert illetően, amit a gravel felhasználás ihletett. Szóval nem mindig csak a marketinget fizetjük azzal ha egy gravel nevű terméket veszünk.
Shimano S-Phyre RX910 gravel cipő teszt: Teljesítményre kihegyezve
Lesz valaha pontos meghatározás arra, hogy mi a gravel kerékpár?
Valószínűleg soha, maximum az UCI tudja szabályozni a versenyein, hogy mi a gravel kerékpár, de ez a felhasználók nagyon pici részét érinti csak. Így marad az, hogy a gyártókra bízzuk azt, hogy mit neveznek gravel bringának. Én viszont tartanám magam ahhoz amit feljebb is írtam a cikkben, a gravel kerékpár egy koskormányos, szélesebb bütykös gumis bicikli, amivel tudunk kavicsos, murvás utakon is bringázni.
