A kerékpársportban már évtizedek óta természetes, hogy a versenyzők nemcsak a kerékpárjukat, hanem a ruházatukat is a lehető legkisebb légellenállásra optimalizálják. Most úgy tűnik, az atlétikában is komolyabban előkerült ez a kérdés: Keely Hodgkinson egyedi, kapucnis versenyruhában futotta meg a 800 métert az Athlos londoni versenyén. A Nike új fejlesztése egyszerre látványos, technológiailag izgalmas és elgondolkodtató. Vajon tényleg gyorsabbá teszi a futókat, és miért nem öltöznek már régóta így?
Szuperhősdresszben a pályán
Keely Hodgkinson neve elsősorban a 800 méteres síkfutás kapcsán ismert: a brit atléta olimpiai bajnok, és a középtáv egyik legnagyobb sztárja. Az Athlos londoni versenyén azonban nemcsak az eredményével, hanem a ruhájával is felhívta magára a figyelmet. A fekete, testhez simuló, kapucnis kezeslábas első ránézésre inkább tűnt egy szuperhős jelmezének, mint hagyományos atlétikai versenyfelszerelésnek.
A különleges ruha nem pusztán látványos divatkísérlet. A Nike Hodgkinsonnal közösen fejlesztette ki, kifejezetten a 800 méteres táv követelményeire szabva. A cél az volt, hogy csökkentsék a légellenállást, miközben a futó mozgásszabadsága és a megfelelő hőleadása sem szenved csorbát.
A versenyző az új ruhában 1:56,40-es idővel nyerte meg a londoni 800 métert. Ez önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy a dressz gyorsabbá teszi: az eredményhez a sportoló formája, a taktika és a versenykörülmények is hozzájárulnak. A ruházat teljesítményre gyakorolt hatása azonban egyre érdekesebb fejlesztési terület.
A kerékpárosok már régen rájöttek
A kerékpársportban mindez egyáltalán nem újdonság. A légellenállás csökkentése a profi mezőnyben régóta meghatározó fejlesztési irány, különösen az időfutamokon, de ma már az országúti mezőnyversenyeken is egyre fontosabb a megfelelően kialakított aero mez, nadrág, zokni, sisak és még folytathatnánk a sort.
A kerékpárosoknál a széllel szembeni küzdelemben nemcsak a váz, a kerekek vagy a testhelyzet számít. A ruházat szabása, anyaga, felülete és illeszkedése is befolyásolja a légáramlást. A profi csapatok szélcsatornában tesztelik a különböző megoldásokat, és akár egyetlen versenyzőnek is több, eltérő körülményekre optimalizált ruhát készítenek.
A futásban viszont sokáig jóval kisebb figyelem jutott erre a területre. Ennek persze van oka: a kerékpárosok nagy sebességgel, hosszú időn keresztül haladnak, miközben a futók mozgása sokkal összetettebb, a testhelyzetük folyamatosan változik. A légellenállás jelentősége a sebességgel növekszik, így az aerodinamikai fejlesztések haszna a futásban nem minden távon és minden versenyhelyzetben azonos.
Viszont az biztos, hogy minden versenyszámban előnyt jelenthet az aero ruha futásban is, csak az előny mértéke más.
Nem csak egy testhez simuló ruha
A Nike fejlesztése jóval több annál, mint hogy a hagyományos atlétikai mez helyett egy szűkebb kezeslábasba bújtatják a versenyzőt.
A ruha nyitott hátú, a fejre húzható kapucni pedig úgy simul a futó fejére, hogy közben helyet hagy a napszemüvegnek és a jellegzetes lófaroknak is. A tervezők a lehető legkevesebb varrással és záródással dolgoztak, hogy csökkentsék a légáramlást zavaró felületeket. A térdhajlatnál kialakított szabás követi a láb mozgását, így maximális térdhajlításkor sem gyűrődik fel az anyag.
A legérdekesebb részletek azonban a ruha felületén találhatók. A vállakon, a törzsön, a combokon és a kapucnin apró, 3D-nyomtatással készült elemek sorakoznak. Ezek úgynevezett örvénygenerátorok: a körülöttük kialakuló légörvényekkel a tervezők a test mögött keletkező, légellenállást növelő turbulens áramlás mérséklésére törekednek.
A Nike szerint ezek az apró elemek a gyorsabban áramló levegőt a test közelében haladó lassabb légáramlathoz kapcsolják, így csökkenthetik a sportoló mögött kialakuló alacsony nyomású tartományt, és ezzel a légellenállást.
A ruhát a sportoló egyéni mozgásához igazították, a fejlesztés során pedig a légellenállás mellett a hőszabályozásra is figyeltek. A nagy hátsó és hónalji kivágások segítik a hőleadást, ami a Nike szerint különösen fontos egy olyan számban, ahol a versenyzőnek egyszerre kell nagy sebességet fenntartania és jelentős fizikai terhelést elviselnie. Bár őszintén szólva, egy 2 percen belüli versenyszámról beszélünk, ahol a hőleadásnak nem biztos, hogy akkora szerepe van, mint amit a gyártó állít.
A Nike egyelőre egyedi, Hodgkinsonra szabott fejlesztésként mutatta be a ruhát. Vagyis nem arról van szó, hogy holnaptól minden futó ilyenben versenyezhet majd, hanem egy olyan technológiai kísérletről, amelyből később további megoldások születhetnek.
És mi lesz a lobogó hajakkal, a körmökkel és a sminkkel?
Az atlétikai pályán gyakran látunk olyan női sprintereket, akik hatalmas hajkoronával, hosszú műkörmökkel, feltűnő ékszerekkel és gondosan összeállított sminkkel állnak rajthoz (egyeseknek szüksége is van erre, mert különben férfinek néznénk őket annyira férfiasak külsőre). A női atlétika látványvilágában a sportteljesítmény mellett a megjelenésnek is fontos szerepe van.
A kérdés ebben a helyzetben az, hogy a maximális sebességre törekvő élsportban mennyire fér össze a látványos megjelenés és a teljesítmény minden lehetséges apró részletének optimalizálása.
A haj például aerodinamikai szempontból aligha ideális, ha szabadon lobog a szélben. A hosszú, laza haj és a testtől elálló ruhadarabok biztosan nem az aerodinamika barátai.
Hodgkinson ruhájának kapucnija éppen azért is különleges, mert a fejet részben lefedi, miközben a lófarok számára külön nyílást hagy. A sportoló tehát nem akarta feladni a saját megjelenését, de a tervezők a haj körüli légáramlást is megpróbálták rendezettebbé tenni.
A Nike egyik ruhatervezési szakembere szerint a kapucni a hajvonal körüli légáramlást is kordában tartja. A lófarok maradt, de a körülötte lévő kialakítás már a teljesítményt szolgálja.
És itt érdemes feltenni a kérdést. Vajon mi történne, ha a sprinterek és a középtávfutók a hajviseletüket, a ruhájukat és a versenyfelszerelésük minden apró részletét ugyanolyan tudományos alapossággal optimalizálnák, mint a kerékpárosok? Új világcsúcsok születnének?
Ez még csak a kezdet?
A Hodgkinson-féle ruha legfontosabb üzenete az, hogy az aerodinamika a futásban is újra komoly fejlesztési területté válhat.
A következő években megjelenhetnek az egyéni testalkatra és mozgásmintára szabott versenyruhák, a különböző távokra optimalizált anyagok, valamint a szélcsatornás és számítógépes tesztekkel fejlesztett megoldások. A Nike már korábban is készített speciális ruhát Faith Kipyegon rekordkísérletéhez, Hodgkinson új dressze pedig azt mutatja, hogy a kutatások nem álltak meg egyetlen projektnél.
Egy dolog biztos, a kerékpársportban már régóta nem elég gyorsnak lenni, a felszerelésnek is gyorsnak kell lennie. Ha az atlétika is elindul ezen az úton, Hodgkinson fekete szuperhősdressze könnyen lehet, hogy csak az első látványos állomás lesz.
A kérdés már csak az, hogy a futók mikor kezdenek el ugyanúgy harcolni a légellenállás ellen, mint a kerékpárosok. És vajon a következő olimpiai döntőben már nemcsak a cipők, hanem a ruhák aerodinamikáját is árgus szemekkel figyeljük majd?











