Stefano Oldani (Alpecin-Fenix) hazaért a szökésből, és miután két társát is megverte a genovai befutóban, így harmadik Giróján megszerezte élete első szakaszelsőségét. Honfitársaink közül Valter Attila (Groupama-FDJ) a 100., Fetter Erik (Eolo-Kometa) a 70., míg Peák Barnabás (Intermarché-Wanty-Gobert Matériaux) a 76. helyen végzett. Juan Pedro López (Trek-Segafredo) bár jelentős hátránnyal érkezett meg ma, rózsaszín trikóját senki sem veszélyeztette.
Kezdjük két fontos hírrel: egyrészt a versenyt szervező RCS sportiroda bejelentette, hogy ezentúl előre kinyitják majd a pezsgőt a versenyzőknek, hogy a Mathieu van der Poellal és Biniam Girmay-jal hasonló esetek többé ne fordulhassanak elő. Nehezen hittük volna, hogy egyszer eljön ez a pillanat is, de tekintve, hogy 4-5 óra tekerés után a kerekesek örülnek, hogy élnek, és az agyuk sem funkcionál úgy, ahogy normál esetben tenné, így az intézkedés teljesen érthető. A második fontos hír, hogy Caleb Ewan (Lotto-Soudal) feladta a Girót, így már a mai szakaszon sem állt rajthoz. Az ausztrál kerekes háromhetese nagyon nem úgy sikerült, ahogy tervezte: etapgyőzelem nélkül, egy második hellyel a tarsolyában, és a visegrádi bukás nyomaival a testén kényszerül otthagyni Itáliát, hogy következő nagy versenyére, a Tour de France-ra koncentráljon. A Francia Körön vélhetően több sikerre számít, de ahhoz a szerencsének is mellé kell majd pártolnia.
Wouter Weylandt emlékműve – 11 éve történt a tragédia. Fotó: ES Bringa Facebook
A Giro leghosszabb szakaszára Parma és a gyönyörű ligúr-tenger-parti város, Genova között került sor. A 204 kilométer két gyorsasági részhajrát és három harmadik kategóriás hegyet tartalmazott, a végén kisebb emelkedőkkel. Ezek alapján borítékolható volt, hogy lesznek majd versenyzők, akik megpróbálnak hazaérni, és az utolsó, kisebb emelkedőkön esetleg leszakítani üldözőiket. Az igazságtól nem állt távol, aki erre fogadott: a táv első harmadában egymást érték a szökési kísérletek, amelyek azonban nem voltak hosszú életűek, nem úgy 145-el a vége előtt. Egy nagyjából 20 kerekesből álló csoport hagyta maga mögött a pelotont, amelyből néhányan rögtön a nyomukba eredtek. A szökevénycsoport tagjai között volt Mathieu van der Poel (Alpecin-Fenix) és Magnus Cort Nielsen (EF Education-Easypost) is. A csoport előnye 100 km-rel a vége előtt négy és fél percig szökött fel. Időközben elérkeztünk a szakasz első emelkedőjéhez, a Passo del Boccóhoz, ahol 11 évvel ezelőtt egy bukás következtében életét vesztette Wouter Weylandt, a Leopard Trek (ma Trek-Segafredo) kerékpárosa. Az etap során volt csapata, de a verseny szervezői is a 26 évesen elhunyt belga versenyzőre emlékeztek.
A népes szökevénycsoportba a legtöbb csapat adott kerekest. Fotó: Tim de Waele
75 km-rel a vége előtt a peloton élére állt a Trek csapata, és elkezdett dolgozni, bár sok köszönet nem volt benne, mivel a népes szökevénycsoport stabilan tartotta 4-5 perc közötti előnyét. Jó 50-el a vége előtt Lorenzo Rota (Intermarché) gondolt egyet, és a la Colletta emelkedőjén leugrott a szökevényekről, hozzá két másik versenyző, Stefano Oldani (Alpecin-Fenix) és Gijs Leemreize (Jumbo-Visma) tudott csatlakozni. A szökevénycsoportból négyen reagálták le a támadást: Lucas Hamilton (BikeExchange-Jayco), Wilco Kelderman (Bora-Hansgrohe), Santiago Buitrago (Bahrain-Victorious) és Bauko Mollema (Trek-Segafredo) vette üldözőbe a triumvirátust, a két csoport közötti rést folyamatosan egy perc alatt tartva. Ennek ellenére az első hármas olyan jól dolgozott együtt, hogy Keldermanék egész egyszerűen nem tudták megfogni őket, a peloton pedig közben teljesen kiszállt a versenyből: a főmezőny hátránya már 8 perc volt! Itt már látható volt, hogy Oldaniék szökése haza fog érni, ahogy az is biztossá vált, hogy a Giro történelemkönyve egy új szakaszgyőztessel fog gazdagodni. Genovában a befutó utolsó 100 métere egy kisebb emelkedőt tartalmazott, amelyen Leemreize indított először, de támadását Oldani és Rota is kiválóan átvette, végül előbbi örülhetett a sikernek. Stefano Oldani az idei Corsa Rosa második olasz szakaszgyőztese, karrierje során pedig első elsőségét szerezte. Van benne igazság, hogy a 24 éves versenyző azért tudott hazaérni, mert a szökevények elengedték, és sokkal inkább csapattársára, van der Poelra összpontosítottak, akit semmi pénzért nem engedtek volna szabadon. Második helyen Rota, harmadiknak pedig Leemreize jött be, így Peák Barnáék újabb sikert könyvelhetnek el a szakasz második helyével. A győztes idő kevesebb, mint 4 és fél óra, ez 46-os átlagot jelent.
Oldanit elengedte a mezőny, túlságosan is – a fiatal kerékpáros karrierje legnagyobb sikerét aratta. Fotó: Tim de Waele
Honfitársaink közül ma senkinek sem sikerült belekerülni a nap elmenésébe, így mindannyian kisebb hátránnyal, a peloton soraiban érkeztek meg. Fetter Erik ezek alapján a 70., Peák Barna a 76., Valter Ati pedig kereken a 100. helyen végzett. Mivel a mai nap legjobb versenyzői tekintélyes hátrányt szedtek össze korábban, továbbá az éllovasok közül senki sem került szökésbe, így továbbra is Juanpe López vállain pihenteti magát mind a rózsaszín, mind a fehér trikó. A mai sprintek közül egyet elvitt Arnaud Démare, így tovább növelte előnyét a ciklámen trikóért folytatott küzdelemben, míg a hegyeken megint nem történt változás: Diego Rosa (Eolo-Kometa) birtokolja a maglia azzurát. Holnap az egynapos versenyről is jól ismert San Remo lesz majd a start házigazdája: egy 150 km-es, dombos szakasz vár a mezőnyre.
