A váltórendszer teljesítményét bizonyos mértékig meghatározza a láncvonal, mely azt mutatja, hogy az első lánckerekek milyen távol vannak a váz középvonalától, azaz mely hátsó lánckerékkel vannak egy vonalban. A jelen rövid írás elmagyarázza a pontos láncvonal beállításának fontosságát, kiszámítását, illetve technikáját…
Az alkatrészgyártók váltórendszereiket egy bizonyos (mm-ben kifejezett) láncvonalhoz tervezik, de ezt módosíthatja a vázkialakítás (középcsapágyház szélessége), illetve a középcsapágy tengelyhossza. Manapság a gyártók áttértek a bordástengelyes hajtókarrögzítésre, és a tengelyhosszokat egységesítették. (A négyszögtengelyek korszakában – egészen az ezredfordulóig – a tengelyek hossza 1-2 mm-es lépésekben változott, így a láncvonalat a tengely- vagy monobokkválasztással a kerékpár összeállítója határozta meg. Ráadásul bizonyos monoblokkokon a láncvonal eleve változtatható volt!)
Habár a láncvonalhiba ma már egyre ritkább, a négyszögtengelyes hajtóművek használóinál még felmerülhet. Ha a lánc sokszor beesik a belső lánctányér és a váz közé, gyanakodhatunk a tervezettől eltérő láncvonalra. A láncvonal meghatározását az alábbi ábra szerint végezhetjük. Első lépésként tolómérő segítségével a lánctányérok távolságát kell meghatározni a váz középvonalától. Két lánctányér esetén a kettő felezőjét, háromnál a középső lánctányér síkját vegyük alapul.
A képlet a következő: CLF=(d1+ d2)/2
Majd ugyanezt tegyük meg a hátsó lánckerekek esetében is: mérjük meg pontosan a sarutávolságot, osszuk kettővel, majd vonjuk ki ebből a lánckeréksor szélességének felét és a legkisebb lánckerék és a saru távolságát.
A képlet a következő: CLR=w/2-t/2-s
Ha a CLF és a CLR értéke pontosan megegyezik, a láncvonal tökéletes. A Shimano specifikációja szerint két lánctányéros hajtóművek esetén a láncvonal 43,5 mm, a hármasoknál pedig 45 mm. A mért érték valamennyivel kevesebb szokott lenni (42,5-43 mm), Campagnolo rendszerek esetében akár 42 mm alatt is lehet, de a lényeg nem a vázsíktól számított távolság, hanem a lehető legegyenesebb láncvonal. MTB kerékpárok esetében a láncvonal általában 47 mm körüli, legfeljebb az extrém felhasználásra készült masinál esetében mutat 50 mm körüli értéket.
Az egyetlen fokozattal rendelkező (ún. egysebességes vagy fixi/örökhajtós) gépek esetében a láncvonal pontos beállítása fokozza a hajtáshatékonyságot, illetve csökkenti a láncleesés esélyét. Itt a hajtómű lánckerekének középcsapágytengely általi oldalirányú állítása mellett hátsó kerékagyagy távtartóinak átrendezése is segíthet az ideális láncvonal elérésében.
Forrás: BikeMag
Képek: Barnett’s Manual/BikeMag
Statler
2009. március 28. at 15:16
Előre tehetsz felső építésű váltókart Shimanóból is. Nekem régi Deore XT felső építésű van. Emiatt nem kell az egész szettet cserélned. Vagy az első váltóhoz (de akár a hátsóhoz is) tehetsz fel markolat-”váltókart”. Az utóbbi talán elegánsabb, nem lesz felemás a bringa kinézete. De ha nem zavar a dolog, dobd fel első váltókarnak és váltónak az XC Prot, a hátsó traktust meg hagyd érintetlenül.
kapetik
2009. március 28. at 14:30
Na pont erről beszélek! A barátnőm országútiján (ami egyben az én tél bicóm) a 7-es sornál nincs sehol gond, nem cicereg sehol a lánc az első váltó meg nem pozicionált. Semmi gond vele. Montihoz pedig én is használtamSuntour XC-PRO szettet szintén nem pozicionált első váltókarral. Soha semmi gondom nem volt vele, működött szépen és finoman. Oda állítottam finoman ahova akartam. A mostani LX repidfire-emmel meg a leírt problémám van. Erősen gondolkodom azon, hogy a föld alól is kerítek egy jó XC-PRO hátsó váltót és 8-as sort (ezek koptak el, váltót meg sajnos lezúztam) és visszedobom a szettet a montira…. Persze mindez csak addig tartana ameddig az új sor, sajnos, mert már nem gyártják.
Statler
2009. március 28. at 14:14
Ismerem a dolgot, viszont nekem elöl nem pozícionált a váltókarom (minek is lenne, hiszen mindössze két lánctányér van…), így ha cicereg, egyszerűen odébbtolom kicsit a váltókart. Praktikusan ezt egyszerre teszem meg a hátsó váltással.
A régebbi montis cuccok (pl. a régi Rapidfire fékváltókarok) olyanok voltak, hogy két, pozícionált helyzet között (középtányér) ha az ember csak kicsit nyomott a karon, akkor a váltó úgy ragadt. Nekem ilyen cuccom van az egyik bringámon (a montimon most éppen felső építésű váltókart használok…), úgyhogy ha véletlenül hátul a legkisebbre akarok váltani úgy, hogy elöl középen maradt, akkor egy ilyen “fél-tolással” az első váltó karján meg lehet oldani a dolgot. Ezt nem tudom, a mai montis első karok miért nem tudják? Vagy akkor GripShiftet kell az első váltáshoz használni.
kapetik
2009. március 28. at 13:05
Kösz Stalter, tisztában vagyok a jelenség okával, a túl széles fogsorokkal és azzal is, hogy mik a machanikai hátrányai a keresztbe váltásnak (gépészmérnök vagyok) egyszerűen azt mondom, hogy ezeket a kérdéseket és problémákat a tudomány és technológia jelen állása szerint meg lehet , lehetne oldani! Egyébként ahogy írtam is, nem a 39-12-vel van a gondom, ott nem zavaró a cicergés, sőt figyelmeztet is egyben, hogy ezt sokáig nem kéne. Viszont jelen állás szerint sem a 39-13-at, sem 39-14-et nem tudom használni. Bocs, tudom használni, de zavar a hangja (minden mérnökembert zavarnak az ilyen hangok). Vagyis praktikusan 6 sebességes a sorom… Ez akkor zavaró amikor dimbes dombos a terep és nem akarsz egy 20 másodperces intenzív lejtőért állandóan le-föl váltogatni a kis és nagytányér között ha OTT VAN MÉG HÁTUL 2-3 fokozat amit úgysem fogsz huzamosan órákon át forgatni mert kistányéros emelkedő jön. Nyilván ismered a szitut hiszen te is bringázol országúton.
Egyébként az országúti pizicionált váltókaroknál az első váltó cicergésének problémája kb 15 éve meg van oldva, és a montin?
Üdv,
Kapetik
Statler
2009. március 28. at 11:17
Kapetik: ha olyan szélesre csinálnák az első átdobó terelőkeretét, hogy az egész hátsó sort végig lehessen váltani hátul anélkül, hogy elöl súrolni kezdene, az egyben azt jelentené, hogy elöl nem tudnál többet váltani vele (túl széles lenne a váltó kerete). A dolog teljesen világos: ahogy hátul szélesednek a sorok, (elöl azonos lánctányért használva) annál inkább keresztbe fog futni a lánc. A javaslat egyszerű: nem kell keresztbe váltani. A 39/12 helyett használd az 50/15-ös (vagy ha olyan van: 53/16-os) áttételt. Ugyanaz az áttétel, és nem fut keresztbe a lánc.
efi
2009. március 28. at 11:14
105
Azt a nyomaték nyírja, nem az erő. A fogaskerekek fogainál nincs nagyobb erőhatás, mint a kicsiknél, a nagyobb átmérőjük miatt van nagyobb a nyomaték a bordákon. Eleve több fogba kapaszkodik bele a lánc és nagyobb íven is fut, vagyis a lánc kevésbé van erőltetve és itt most erről beszélünk, mert ez kompenzálja valamelyest, ha oldalirányban meg jobban ki kellene csavarodnia.
kapetik
2009. március 28. at 8:55
Kösz a tippeket az outi hajtómű cicergés témakörben. A kistányér alatti hézagológyűrűk jó ötletnek tűnnek, ki fogom próbálni. Ezt a problémát akkor vettem észre akikor új hajtómű került a bringámra. A régebbi is ugyanilyen Truvativ integrált tengelyes volt de ott a hajtócsillag részt gyárilag hibásan és nem eléggé sajtolták fel a tengelyre. Egy komolyabb hegyi bringázás során amikor 2,5 óráig csak a 39/21-23-26 forgott le is lazult és otthon lötyögni kezdett. Ezzel azért nem jelentkezett az említett gond mert gyárilag voltak kíjebb a hibás sajtolás miatt a lánckerekek. De ott megszoktam, hogy nem cicereg a 39-14,13, csak a 39-12.Bár nem szorosan a témához tartozik, de a Shimano a montis első váltóinál le is írja, hogy ne próbáld úgy beállítani az első váltót, hogy a lánc hátul valamelyik szélső helyzetben ne érjen bele az első váltó terelőlapjaiba, még középtányéron sem. Úgysem fog sikerülni, mert nem lehetséges. Valahol úgyis hozzá fog érni. Éredekes hozzáállás. Miért nem lehet ezt megoldani amikor már pár évtizede embert is küldtünk a Holdra…..igaz nem bringával.
cikkíró
2009. március 28. at 8:00
“10-es feliratú Campa nagytányér kb. 1 fokozattal TÖBB helyet”
helyett
KEVESEBB!
Remélem így érthető!
cikkíró
2009. március 28. at 7:58
Érdemes tudni, hogy a Campagnolónál a nagy-, Shimanonál a kis első lánctányér határozza meg a hajtómű fokozatszámát, azaz ezt hozták közelebb a másikhoz váltórendszer fejlesztése során. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy 10-es feliratú Campa nagytányér kb. 1 fokozattal több helyet hagy a lánc kifele mozgásának, míg a régebbi 9-es, 8-as Shimano kistányérok úgyszintén 1-2 fokozattal több használatát teszik lehetővé. Érdemes kísérletezni!
Itt az eszmecsere folytatódhat arról, hogy melyik rendszernek jobb az első váltó finomállítása (trimming), azaz melyikkel lehet egy pici karmozdulattal kicsit arrébb tolni a vezetőkeretet, így több fokozat használatát lehetővé téve…
ave
2009. március 28. at 2:15
Erdekes, hogy ezeket az extrem kicsi-kicsi kombokat is hasznalni akarjatok, amikor ezeknek mar mindig van nagy-nagy parja, meg kompakttal is.
En a 3. legkisebb, legnagyobbnal igen ritkan valtok jobban keresztbe, azt is inkabb csak felul. Versenyen persze lehet ertelme, hogy elol hagyjuk a helyen, de hetkoznapi hasznalatban keves szukseget latom.
105
2009. március 27. at 22:31
efi! pont hogy akkor van a legnagyobb erőhatás, a legnagyobb nyomaték, amikor hegyre cibálod felfele kis áttételen, nem hiába a nagyfogas rágódik be a kazetta testen ha nincs alu tartóbakja, és nem hiába tudsz azzal az áttétellel elkaparni
efi
2009. március 27. at 17:38
Hogy miért ér bele a nagytányérba, ha elöl a kicsin van, hátul meg a 2 alsón?
Nagyon egyszerű, nézzük meg a 2.képet! A helyes kifejezés arra, ahogy áll az nem az, hogy tökéletes, hanem az hogy szép (merthogy ugye szimmetrikus). Ez pedig nagy különbség. Nagy hiba volt anno azért ezt kinevezni szabványnak, mert olyan jól néz így ki.
Tökéletes akkor lenne, ha a nagytányér a kb 2-3. legkisebbel lenne egyvonalban, a kistányér meg akkor ugye kb az 5.-kel. Ekkor nem érne bele. Hátul felfelé váltva jobban kicsavarodna ugyan, de azt is figyelembe kell venni, hogy egyrészt ez a legritkább használat, másrészt pedig a legkisebb erőhatás is ekkor van, harmadrészt meg a nagytényorral nem tud beleérni a kistányérba ugyebár. Egyetlen megoldást látok. Mivel a hajtómű helye fix, a lánctányérral lehet játszani vékony alátéttel a csavarok alatt.
Colnago-men1964
2009. március 27. at 15:43
BOCSÁNAT!!!!!ÖSSZEKEVERTEM AZ ELŐZŐT
Kapetik,én is találkoztam ilyen gonddal.9-es Campa record sorom van vagy 6 mindenféle fogkiosztással,így nem tervezem a 10-re ne adj isten 11-re váltást.
Minek?Több a hátránya,mint a minimális előnye.Országútin versenyeken is nekem bőven elég 9 fokozat,nem vagyok profi.
Szóval vettem egy compact Fsa carbon hajtóművet amit már teljesen 10-es rendszerhez terveztek.Így a két lánctányér között értelemszerűen kisebb a távolság,mivel a 10-es láncnak kevesebb hely kell,valamint nagyobb a 2 lánctányér közti átmérő-különbség,ami szintén gondot okozhat ilyen téren.
Nálam is elérte a nagytányért a lánc kistányér-hátul 3.fokozaton.
Az “ideális”láncvonallal nem volt gond,azzal kezdtem a vizsgálódást.
Megoldási javaslat:az áttétel csillagra a kistányér alá hézagoló
gyűrűket tettem/0.5-1mm közötti gyűrűket mindenféle méretben lehet venni csapágyboltokban/,amik rámennek az áttétel-összefogató csavarokra.
Azóta gond nélkül használom hátul a 2.lánckereket.
Ha túl sokat hézagolsz,akkor a lánc lefelé váltáskor beeshet a 2 első lánctányér közé,erre figyelni kell a méret választásnál.
Sardip, értem a hézagolási metódust,ha több kereket használsz a záróanya
alatt is hézagolhatsz,valamint a kazettatesten a legnagyobb belső lánckerék elé vannak gyári hézagoló gyűrűk,azzal is lehet a sor helyzetét a kazettán változtatni,finomhangolni,ha szükséges.Szerintem nincs szabvány távolság,minden váz más,a lényeg hogy a lánc kis biztonsági hézaggal elfusson a villa mellett.A villa-papucs formájától függően ez más és más lehet.
Colnago-men1964
2009. március 27. at 15:40
Kapetik,én is találkoztam ilyen gonddal.9-es Campa record sorom van vagy 6 mindenféle fogkiosztással,így nem tervezem a 10-re ne adj isten 11-re váltást.
Minek?Több a hátránya,mint a minimális előnye.Országútin versenyeken is nekem bőven elég 9 fokozat,nem vagyok profi.
Szóval vettem egy compact Fsa carbon hajtóművet amit már teljesen 10-es rendszerhez terveztek.Így a két lánctányér között értelemszerűen kisebb a távolság,mivel a 10-es láncnak kevesebb hely kell,valamint nagyobb a 2 lánctányér közti átmérő-különbség,ami szintén gondot okozhat ilyen téren.
Sardip, értem a hézagolási metódust,ha több kereket használsz a záróanya
alatt is hézagolhatsz,valamint a kazettatesten a legnagyobb belső lánckerék elé vannak gyári hézagoló gyűrűk,azzal is lehet a sor helyzetét a kazettán változtatni,finomhangolni,ha szükséges.Szerintem nincs szabvány távolság,minden váz más,a lényeg hogy a lánc kis biztonsági hézaggal elfusson a villa mellett.A villa-papucs formájától függően ez más és más lehet.
Nálam is elérte a nagytányért a lánc kistányér-hátul 3.fokozaton.
Az “ideális”láncvonallal nem volt gond,azzal kezdtem a vizsgálódást.
Megoldási javaslat:az áttétel csillagra a kistányér alá hézagoló
gyűrűket tettem/0.5-1mm közötti gyűrűket mindenféle méretben lehet venni csapágyboltokban/,amik rámennek az áttétel-összefogató csavarokra.
Azóta gond nélkül használom hátul a 2.lánckereket.
Ha túl sokat hézagolsz,akkor a lánc lefelé váltáskor beeshet a 2 első lánctányér közé,erre figyelni kell a méret választásnál.
bakose
2009. március 27. at 14:47
10-es outinál nálam is beleér a nagytányérba a lánc, ha hátul 1-2-3-on van. Nem tudom minek ez a sok sebesség.
sardip
2009. március 27. at 13:12
Ez a láncvonal dolog ott is jelentkezik, ha cserélgeted a hátsókereket, mondjuk versenyen 10mp alatt…és a sorok nem ugyanott vannak az agyakon, csúny adolgot tud a váltó művelni. Ha nem egyforma sor-papucs távolság. Ez főleg különböző gyári kerekek rotorcseréjénél fordulhat elő. Pl. Campa kerékszett sh rotorral. Én sh10-es sornál ha jól rémlik 4,2mm-t mértem a papucs-sor távolságára. Ha másik kereket tettem be ez biztos nem ennyi volt, ezért a váltót hozzá kellett finomítani. Aztán rájöttem, hogy az agy zároanyája altti alátéttel ki lehet hézagolni a távolságot, így két szett közötti különbség 0,1mm -en belül van. Igaz kellett esztergáltatnom 0,1-0,2tizedes alátéteket. Tudja valaki, hogy mennyinek kellene lenni a “szabvány” távolságnak? Remélem érthető voltam.
kapetik
2009. március 27. at 11:21
Ha nem jó a láncvonal akkor gyakran a probléma úgy jelentkezik (montin), hogy a kistányérra nehezen, vagy egyáltalán nem vált le. Mert az első váltó befelé már felütkzik és nem tereli a láncot eléggé befelé. Ezen még a teljesen kitekert határolócsavar sem mindig segít. Ilyen problémával mentem be egyszer egy jónevű boltba de ott eszükbe sem jutott megmérni a láncvonalat! Inkább kicseréltek egy első váltót – jó, az is igaz, hogy eléggé konyogós volt már a régi. De a vadiúj váltóval sem lett jó, ekkor kezdetm ennek utánaolvasni. A megoldás egy új (szélesebb) monoblokk lett amivel kijebb jött 1-2mm-t a hajtómű. Azóta tökéletes.
És egy kérdés: a 9 sebességes országútimon 53/39 hajtóművel azt tapasztalom, hogy elöl kistányéron és hátul alulról 1,2,és 3. fokozatban a lánc annyira keresztbe megy már, hogy már beleér a nagytányér fogaiba és cicereg. Állítólag ez az összes 9-10 sebességes outinál így van. (kistányér és hátul 1-2 fokozatot nem használnék tartósan, de kistányér és hátul 3.-at azért tarrtósan is forgatnék, ha nem zavarna a cicergés) Erre is megoldás lenne ha 1-2mm-t kíjebb lehetne tenni a hajtóművet de erre integrált tengelyes hajtóműnél ugye nincs mód. Találkoztatok ilyen gondal? Mi a megoldás?
Üdv, kapetik
Statler
2009. március 27. at 10:02
Esetleg érdemes megjegyezni, hogy elöl 3-as hajtóművel elöl-hátul középtányérra váltva szemre is nagyon jól látni, hogy jó-e a láncvonal, egyenesen fut-e a lánc, vagy nem?