fbpx

Királyerdő – a barlangok hazája

Az Erdélyi-szigethegység részét képező Királyerdő-hegység (Piatra Craiului) megérdemelné, hogy kerékpáros szempontból felkapottabb hely legyen, mert minden adottsága megvan hozzá. Túratársammal, Kuin Nagy Lóránttal ezúttal e karsztvidék keleti felébe, a Tízfalusi-hegységbe kalauzoljuk el az olvasókat.

A Győzelem-barlang

A Győzelem-barlang

A Királyerdő-hegység nyugati részét ismerik és szeretik a montisok, de beljebb már nem nagyon merészkednek. A Nagyváradhoz közeli 346 méteres Somló hegyi nyúlványa – amelyet a bringás zsargon errefelé „A kráter”-ként emleget –, még mountain bike versenyeknek is helyet adott néhány évvel ezelőtt, de azóta számottevő biciklis esemény nem zajlott a bércek között. Pedig rengeteg meglepetést tartogat e sajátos biharországi táj – ráadásul nem is olyan durva a terep, mint amilyennel az ezerméteres csúcsokkal tarkított Bihar-hegységben találkozhatunk.

...alatta az azonos nevű forrással

...alatta az azonos nevű forrással

Állandó túratársammal, Lórival – akivel egyébként az errefelé egyre ritkább, cross country-s „állatfajhoz” tartozunk – úgy határoztunk, hogy Biharfüred, a Torockói havasok és Verespatak meghódítása után valamelyest visszaveszünk a szintkülönbségből. Tűnődtünk, hogy hol nem tekertünk még a magyar-erdélyi határhoz közel és így céloztuk be a Nagyváradtól mintegy 60 kilométerre fekvő Tízfalusi-hegység peremét, Vársonkolyos vidékét a csodás Révi sziklaszoros közelében, amely Budapesttől mintegy 360 km-re található. Ez a Körös-menti környék a váradiak kedvelt hétvégi pihenőhelye, és sziklamászókat is gyakran látni erre. A Királyerdő ezen szeglete mesebeli karsztvidék víznyelőkkel, vagyis dolinákkal, ördögszántásokkal – ezek a karrok, a tarajos bemélyedések –, uvalákkal (azaz dolinasorokkal), búvópatakokkal és számos kisebb-nagyobb barlanggal.

Hupikék „Gyilkos-tó” a Királyerdő szívében

Hupikék „Gyilkos-tó” a Királyerdő szívében

Most Lóri Daciáját fogtuk be az egynapos kiruccanásra, ami lelkesen állta a sarat, néha szó szerint is. Az első célpont a Nagy-Magyar barlang (Peştera Ungurului) volt, amely a hegység talán legnagyobb természetes ürege, hogy pőrén fogalmazzak. Mi sem hittünk a térképnek, hogy Romániában egy természeti képződmény ilyen névre hallgathat, igaz a román elnevezés mindössze „Magyar barlangot” takar. A Nagy-Magyar barlang könnyen megközelíthető, és 200 forintnak megfelelő lejért szakavatott barlangász mutatja be a hatalmas szájjal megáldott természeti szépséget, amely nem kimondottan cseppkőképződményeiről híres, hanem grandiózus termei és a kiállított bronzkori ősemberleletek miatt. (A vezetést a barlanggal szembeni menedékházban lehet igényelni.) Ne hagyjátok ki, ha erre jártok, arról nem is beszélve, hogy tőle nem messze található a Kárpát-medence és egyben Kelet-Európa leghosszabb barlangrendszerének a bejárata, a Szelek barlangjáé. A gigászi labirintusból eddig már közel 50 kilométert feltérképeztek, de kizárólag barlangászok juthatnak be kutatási és térképezési céllal, mert szigorúan védett hely.

Dolinák és vakondtúrások között tekertünk

Dolinák és vakondtúrások között tekertünk

Eredeti úti célunk a révtízfalusi Öreg-barlang (Peştera Bătrânului) és a Győzelem (Izbândiş) karsztforrás volt, távolabb a Körös völgyétől. Ez utóbbi a legnagyobb ilyen fajta forrás a vidéken, amely a Tízfalusi karsztfennsík vizeit gyűjti össze. A települést nyugat felé elhagyva egy nagy kanyar előtt kell letérni arra az útra, amely a forrás és az Öreg-barlang felé visz. A Győzelem-forrás nem más, mint egy a hegyoldalban megbúvó piciny tó, az azonos nevet viselő barlang alatt. Állítólag több, mint száz méter mély egy adott ponton, tudomásom szerint pedig már búvárok is vizsgálták járatait, de egy szerencsétlenség folytán az egyik kutató megfulladt merülés közben még a nyolcvanas években. Mindenesetre a tavacska – amely egy patakot is táplál – gyönyörű élénkzöld és kék színben pompázik, akár a tenger, s egy ponton tényleg eltűnt benne a kavics, amit beléje dobtunk.

Útban a Handl-, vagyis az Öreg-barlanghoz

Útban a Handl-, vagyis az Öreg-barlanghoz

Itt időzve végre leszedhettük a bringákat a kocsi tetejéről. A kerékpártartók addigra már meg is adták magukat, mert néhány csavar kipotyogott út közben belőlük. Amint leszereltük a GT-t és a Schwinnt, már meg is jelent felettünk egy órmótlan fekete felleg. Villámlott is rendesen, épp hogy cigánygyerekek nem potyogtak az égből. Persze, majd megütött a guta. Kisebbfajta árhullám fogadott az út magasabban fekvő részén, amely agyagtól vörös patakká szelídülve fogadott mire kiértünk a fennsíkra. Az égi áldás után térképünket sasolva sehogy sem jutottunk dűlőre, hogy pontosan hol is vagyunk, mert Révtízfalu (Zece Hotare) egy olyannyira szétszórt település, hogy a hozzá tartozó házak gyakran többszáz méterre fekszenek egymástól. Eljutottunk végül a falucska központjáig, ahol egy manószerű, kissé kapatos bácsi sebtében felajánlotta, hogy levisz az Öreg-barlanghoz és még a helyi ABC-be is elkalauzol. Hú, ezt nem hagyhattuk ki, pláne, hogy a helyi vegyesboltot akarva sem találtuk volna meg, mert cégér biza nem volt kirakva az illető házra. Betértünk, gondoltunk veszünk legalább néhány csomag kekszet, mert nem fogunk tudni máshol élelemhez jutni. Ezután jött a meglepetés, mert a 25 wattos égő fényénél két fajta márka jelentette a választékot a Révtízfalusi szupermarketben. A bevásárlás után a bácsi – aki magyarul is tudott néhány szót – belőtte az irányt a Groapa Sohodolului nevű „szektor” felé, majd az egyik szomszédja előtt elköszöntünk, aztán irány a Handl-barlang. Bizony, az Öreg víznyelő barlangba Handl Károly révi vasúti pályafelügyelő hatolt be először 1904-ben. Ő figyelte meg, hogy az üregbe befolyó csermely vize több kilométer után a révi Zichy barlangból ömlik ki egy szépséges vízesés formájában. Ezt a zuhatagot láthatják út közben a Nagyváradról Kolozsvárra vonatozók is.

A barlang szájáig részint hosszan csúszva tettük meg az utat

A barlang szájáig részint hosszan csúszva tettük meg az utat

A királyerdei expedícióra készülvén megleptem a sárga GT-met egy csinos Rock Shox Pilot SL teleszkóppal a budai Kerékvárból. A fekete jószágot egy hosszú csúszással avattam fel a nedves füvön, de szerencsére a barlang szájába végül nem siklottunk be. A teló jobbkor nem is jöhetett volna, mert a dolinák környéke sok meglepetést tartogatott. Kis huppanók, szemtelen apró karrok tették még élvezetesebbé a tekerést. Sár viszont alig volt a fennsíkon, aminek viszont kimondottan örültünk. Vadregényes, szinte érintetlen táj benyomását keltette e vidék a nyeregből. Nem voltunk túl magasan, körülöttünk 6-700 méteres ormok sorjáztak, meg a dolinasorok. Az Öreg barlang bejárata is hatalmas volt a maga nemében, de barlangász-felszerelés nélkül nem érdemes háborgatni a benti világot. Állítólag egy tíz méter mélységű „kútba” kell kötéllétrán leereszkedni, miközben a csermely vize folyvást az ember nyakába zúdul. Mi sem próbálkoztunk a lejutással, mindössze néhány métert másztunk le, ahol eltűnik a patak, ami több kilométer után zuhataggá dagadva ömlik a Sebes-Körösbe. A leheletünk is látszott olyan hideget ontott az üreg szája.

Szó bennszakad, hang fennakad, lehelet megszegik...

Szó bennszakad, hang fennakad, lehelet megszegik...

Az Öreg-barlangot elhagyva utunkat a kék csík jelzés mentén folytattuk, Rév (Vadu Crişului) felé, de nemsokára kiderült, hogy rossz az irány, minden esetre repesztettünk, mert elkapott a gépszíj a terep láttán. Nemsokára egy takaros házikóra, s bentről kihallatszó német szóra lettünk figyelmesek, no de nem a Holle anyóéra. Németországból jött leányok hangja volt ez, akik lovagolni jöttek ki a Királyerdőre. A kellemes meglepetéstől nyögtünk egy-egy „Grüss Gott!”-ot, aztán az őket vezető lovászfiú javasolt egy jelzetlen utat Rév felé, de arra pedálozva régi ismerőseink, a juhászkutyák miatt voltunk kénytelenek a hátraarcra. Hatalmas, fehér teremtmények voltak, harsány ugatásuk miatt pedig nem kívántunk egy harmadik típusú találkozást velük.

Felszerelés nélkül eddig a pontig közelíthetik meg a túrázók a Handl-barlangot

Felszerelés nélkül eddig a pontig közelíthetik meg a túrázók a Handl-barlangot

Adtunk persze még egy esélyt magunknak és végül ráakadtunk visszatérőben a kék jelzésre. Újból dolinák mellett kerekeztünk. A terep ismerős volt még a Torockói-hegységből, mert a Bedellő platón is találkoztunk már víznyelőkkel. Aztán egy kis ménes mellett bicajoztunk be az erdőbe, ahol fatörzsek és gyökerek állták el az utat, vagyis volt min ugrabugrálni. A patentpedál rugóját is kénytelen voltam meghúzni, mert eszeveszett lejtmenetbe kezdtünk és a Wellgo-féle SPD alkalmanként a lehető legrosszabb pillanatban eresztette el a lábamat. Végül olyannyira belejöttünk a süvítésbe, hogy megint csak elvesztettük a jelzést, pedig eddig mindenhol követett bennünket. Biztos túl gyorsak voltunk neki…

A kacskaringózó csermely a hegybe bújva kilométerekkel odébb zúdul ki Réven

A kacskaringózó csermely a hegybe bújva kilométerekkel odébb zúdul ki Réven

Már alkonyodott kissé, úgyhogy visszafordultunk, de most már lassabban haladtunk, hogy legalább azt a helyet kutassuk fel, ahol elvesztettük a fonalat. Nem bántuk meg, hogy nem követtük tovább a jelzést, mert a traktor szántotta sáros úton – amerre a jel vezetett – sem le-, sem pedig felfelé nem jutottunk volna estig. Visszafelé ömlött rólunk a víz, siettünk, hogy napnyugta előtt visszamásszunk a kocsihoz. A gyökerek fölfelé már nem voltak annyira élvezetesek, a tisztásra kiérve pedig a fűben settenkedő kis sziklák követeltek még nagyobb koncentrációt. Innen kikecmeregve végre ismerős látvány tárul elénk, békés ösvény egész a kocsiig, víznyelők és legelésző lovak között. Kell ennél több egy napra?

Egyszóval, király helyen bringáztunk…

Egyszóval, király helyen bringáztunk…

Valószínűleg nem utoljára jártunk itt, mert még számos szebbnél szebb ösvényt tartogat a Királyerdő a bringásnak, a barlangásznak és a gyalogtúrázónak. Nem lepődnék meg, ha az erdélyi Zöld Út Mozgalom (www.greenways.ro) itt alakítaná ki a „Barlangok útját”, a „Fenyő útja” és a verespataki „Aranyút” mellett. A Bihar megyei Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) mindenesetre tavasszal és ősszel ezen a környéken szokta megrendezni a már hagyományosnak mondható Czárán Gyula emléktúrát. A híres névadóról és a túra útvonaláról többet tudhattok meg, ha szörföltök egyet a www.czarannyomaban.extra.hu oldalon. Bízzunk benne, hogy a gyalogtúrákon kívül az EKÉ-sek legközelebb kerékpártúrát, esetleg versenyt is szerveznek majd a Királyerdőben.

Ösvény a tízfalusi vadonban

Ösvény a tízfalusi vadonban

Minőségi linkgyűjtemények a Királyerdő környékéről:
http://erdelyiszigethegyseg.lap.hu – honlapok az Erdélyi-szigethegységből
http://bihar.lap.hu – infók Biharországból
http://nagyvarad.lap.hu – Nagyvárad startoldala
http://nagyszeben.lap.hu – Szeben a weben – Európa erdélyi kulturális fővárosának honlapja
http://netkatalogus.adatbank.transindex.ro – Erdélyi netkatalógus – a legteljesebb erdélyi honlapadatbázis

Túramobilunk...

Túramobilunk...


Térképek:

Részletes Rév-Sonkolyos térképet lehet kapni Nagyváradon az Apuseni Experience ökoturisztikai irodájában a volt Nagyvásártér, ma December 1. tér 4-6. szám alatt, a 8-as szobában. Az irodában értenek valamelyest magyarul, de az angolt jobban beszélik. A srácok más királyerdei MTB útvonalat is tudnak ajánlani, ami nem kis előrelépés az erdélyi kerékpáros turizmus terén. További infó: www.apuseniexperience.ro

A „Dacia GT”

A „Dacia GT”

Útikönyvek, szakirodalom:
Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv (Kelet Nyugat útikönyvek, Budapest – www.keletnyugat.hu)
Daday János: Barangolások a Bihar-hegységben Czárán Gyula nyomdokain (Bihari Napló Kiadóvállalat; Nagyvárad, 1999)
Rév-Erdély sziklalapuja (Partiumi füzetek 22.)
Dukrét Géza: A bihari turizmus története (Nagyvárad, 2006)
Klein Zoltán: Emlékek a bihari hegyekből (Bihari Napló Kiadóvállalat; Nagyvárad, 1999)

Révtízfalusi idegenvezetőnknek még tartozunk ezzel a fotóval

Révtízfalusi idegenvezetőnknek még tartozunk ezzel a fotóval

Szöveg és fotó: Balázs D. Attila

A Királyerdő sziluettje a távolban, előtérben a váradi várral

A Királyerdő sziluettje a távolban, előtérben a váradi várral

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.