Lance Armstrong-videóinterjú: egy évvel a beismerés után

Az Outside online-magazin Lance Armstrong-interjúját fordítottuk le alábbi cikkünkben, a Tour-győzelmeitől megfosztott texasit arról beszél, hogyan látja egy év távlatából a körülötte történt eseményeket.

armstrong_outside

Az eredményeit maffia-módszerekkel és doppingolással elérő kerékpáros tavaly januárban, Oprah Winfrey talkshowjában beszélt először nyilvánosan kamerák előtt a múltról, azóta filmek, tényfeltáró művek, különböző publikációk sokasága jelent meg Armstrongról és az ominózus sötét időszakról. (Magyarországon is megjelent két könyv, a „Szökésben” valamint az „Armstrong: Egy legenda bukása”.) Az Outside magazin most felveti a kérdést, hogy vajon a Lance 3.0 időszak következik most?

Az eredeti interjú ide kattintva tekinthető meg.

Outside: Úgy érzed, hogy megnyerted ezeket a versenyeket?

Lance Armstrong: Igen, úgy gondolom, hogy én nyertem meg a versenyeket. Tudom, hogy nem népszerű ez a válasz, de az igazság az, és talán mindannyian egyetértünk abban, hogy az egyszerűen egy zűrös időszak volt. Alapjában véve egy fegyverkezési verseny, és mindannyian eszerint játszottunk. Ha nem én nyertem, akkor is szükség van győztesre, nem hagyhatják annyiban, hogy nem én nyertem. Ez hiba lenne, és a sportnak is kárt okozunk azzal, ha üresen hagyunk hét évet Tour-győztes nélkül 1999 és 2005 között. Minden évben ott volt 200 srác a mezőnyben, akik együtt szenvedünk, tegyék fel inkább nekik ezt a kérdést: Ő nyert? Azt hiszem, tudom, hogy mit mondanának…

Outside: Te voltál a legjobb a „fegyverkezési versenyben”, vagy egyenlők voltak a feltételek?

Lance Armstrong: Hááát… Azt hiszem ez eléggé bonyolult kérdés, úgy értem, nem mindegy hogy GC (összetett) menőkről, sprinterekről beszélünk, különböző versenyzők különböző szerepekkel. Nyilvánvalóan a mi helyzetünkben, ha engem, Jant (Ullrich), vagy bárki mást kérdezel, nagyjából elmondta már az igazságot, kérdezd Belokit, vagy akárkit, azt fogja mondani, hogy nagyjából hasonló szabályok szerint játszottunk. Hogy mindent összevetve mi jobbak voltunk? Igen.

Ha visszagondolok azokra az időkre, akkor is mindenféléről beszéltünk, edzésről, technikáról, táplálkozásról, csapattaktikáról, minden ilyenről… Ma is ugyanezekről beszélnek… persze… minden az edzésen és a táplálkozáson múlik – mondják most… De mi sem beszéltünk a doppingról és most sem beszél senki a doppingról, pedig a mi időnkben ezek is és azok is megtörténtek, mi is megtettük mindazt a szemétséget. Azért nyertük meg a Tourokat, mert mi más szintre helyeztük az egészet és ezen már nem lehet változtatni.

Outside: Mi történt veled az elmúlt évben?

Lance Armstrong: Őszintén szólva megváltozott az életem, sokkal egyszerűbb a helyzet, csak párdologgal törődök, elsősorban a gyerekekkel, s hogy a családban minden rendben legyen. Dolgozom rajta, hogy minél jobban menjen a golf, de elég rosszul haladok…

Outside: Bringázol még egyáltalán?

Lance Armstrong: Alkalomszerűen még kerékpározom, de sokkal inkább futással tartom karban magam, jobb, gyorsabb. Egy óra futás felér három óra bringázással. Persze nyáron jó időben szeretek kimenni tekerni, Colorado hegyei közé például.

Outside: Mit szeretnél, mire emlékezzenek veled kapcsolatban?

Lance Armstrong: Nem tudom, nem nagyon gondolkoztam még ezen. Ez annyira távoli, annyira nincs rá befolyásom, és annyi energiát felemésztene, ha mégis megpróbálnám befolyásolni… kinek, hol, hogy, mi jön le az egészből… Az egész történet alakul magától, időpazarlás lenne, ha azt gondolnám, hogy kontrollálhatom a dolgot. Annyit tehetek, hogy megpróbálok jó apa, jó barát lenni, és őszintén nem tudom, mit hoz a jövő.

Outside: Szerinted eléggé megfizettél a tetteidért?

Lance Armstrong: Erre a kérdésre sem tudok válaszolni, mert nem számít, hogy én mit mondok, az nem elfogadható. Magamról tudom, hogyan éltem meg, de valaki azt mondja, hogy ez elég volt, más szerint semmi. Van aki azt mondja, 50 évre börtönbe kellett volna zárni. Erre nem nagyon van elfogulatlan válasz.

Outside: Leesett egy kő a szívedről, hogy már nyíltan beszélhetsz?

Lance Armstrong: Hááát… nem mondhatom, hogy ez az egész nem negatívan befolyásolta az életem, mert nyilván negatívan befolyásolta az életem. Ugyanakkor azt sem mondhatom, hogy igen, jó volt színt vallani… Én nagyon jól éltem volna az életem, ha semmiről nem kell kitálalnom… Tudom, talán ez nem egy népszerű válasz. Azt elismerem, hogy nem volt egyszerű dolgom az elmúlt években. Foglalkoztam triatlonnal, dolgoztam az alapítványnál (Livestrong), 15 évig építettem az alapítványt, s közben azt kellett mondani a kamerába, amit, éveken keresztül, rengeteg pénzt kerestünk rengeteg munkával, ez nem volt könnyű. Most, hogy ezt már nem kell megtennem, bizonyos szempontból jó, hogy vége van.

.

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.