-Hirdetés-spot_img

AlpenTour Trophy: kemény királyetap…

A 185.80.49.65/teszt-uj-wp/ támogatásával induló magyar páros, Blazsó Márton és Takács Tamás (Mesterbike-575-RideHard.hu) nehéz etapon van túl az osztrák négynapos mountain bike maratonon, a 19. AlpenTour Trophy-n, az UCI S1 kategóriás szóló versenyben pedig bejött az, amire számítani lehetett.

osztrák győzelem
osztrák győzelem

Ismét Schladmingból indult el a több mint 400 fős mezőny, hogy teljesítse a 68 kilométerre kiírt 3100 méter szintet, sokat ma sem kellett síkon haladni, a kevésbé meredek emelkedők komoly pihenőnek számítottak… Az UCI mezőnyben bejött, ami a tegnapi történések alapján várható volt, az első szakasz győztese, a német Simon Stiebjahn ma megrogyott kicsit, csak a 14. helyen érkezett. Az összetettben mögötte álló három osztrák, Hermann Pernsteiner, Daniel Geismayr és Alban Lakata viszont ma is szárnyaltak, a befutási sorrend, ami egyben az új összetett állás is: Geismayr, Lakata, Pernsteiner.

Blazsó Márton és Takács Tamás a rajtnál
Blazsó Márton és Takács Tamás a rajtnál

Párosunknál ma a tegnapinál is jobban kijött a formakülönbség, de a csapatmunka jól működött. Bár Tufi a végére durván elfáradt, a mai hetedik hellyel a tegnap kivívott hatodik pozíciót sikerült megtartani összetettben. Marci így látta  a második etapot, nem csak a billentyűzeten, hanem a mobil optikáján keresztül:

Ma fotóriporterest játszottam, elvittem a telefonom és néha előrementem fényképezgetni, hogy Szép Andris (Mesterbike) végre kapjon versenyzős képet a csapatmezben, szerencsére anyukám nem hívott fel. Mondjuk nem én vagyok benne, de legalább jobban látszik! 🙂 Na jó nem szemétkedek! Ma ilyen hangulatban voltam, de Tufi jól viseli, nem veszi föl szerencsére. Nagyot küzdött, ma is!

dav

- Hirdetés - Hirdetés

Lassan akart kezdeni, mert elég sok szint volt ma, viszont én csak betuszkoltam egy elég gyors grupettóba, de aztán ez kb. 35 km-nél visszaütött. Ezután már tényleg végig agyalás volt a részemről/részünkről, mi mindent vessek/ünk be, hogy egy jó tempón haladjunk. Szerencsére van pár dekoratív hölgy is a mezőnyben és van még a férfi hiúság is! Ez a kombináció számszerűsítve kb. +30-40 Watt!

dav

Végén meg is jegyezte, hogy ez nem az sport, ahol emlékezetből jól lehet menni. Hát tényleg nem! Egy 40-50 perces emelkedőn, nem tudsz rutinból elutazgatni a mezőnyben, mint pl. egy sík országútin. Lefele viszont elég jól zúztunk. Tufinál volt az össztelós, én mentem a merev géppel ma is. Szerintem ez jó felosztás. Nagyon imádtam a lejtőket! Osztrák „schotterboring” gurulgászásra számítottam, de tele volt köves gyökeres singletracke-el, néha igen csak meredek lejtővel. Összehasonlításképpen, egy átlag magyar XCO-nál sokkal technikásabb részekkel.

Összegezve, a megfelelő edzésterhelés megvolt, a technikás montizás megvolt, szépidő megvolt, a bő fél kiló lazac reggelire és vacsorára megvolt, szóval minden szuper… lenne, ha le tudnék végre jutni abba a tetves csúszdaparkba és nem kéne mindig beszámolót írni 😉 (Holnap ha nem jelentkezem, akkor csúszdázok és Schönbacher úr nevét aranyba foglaltatom)

dav

Tufi benyomásai a második etapról:

Ma nem mindig sikerült gyönyörködni az egyébként fantasztikus alpesi tájban, a táv második felében már kb. végig az életemért küzdöttem a helyenként kitekerés szempontjából is „véleményes” emelkedőkön. Mondjuk ezeken pont összeszedtem minden erőmet és sikerült előzgetni emberkéket, de egyre csak fogytam-fogytam. Marci Wattmérője alapján nagyjából 70-80 Wattal is lassabb voltam néha, mint a szakasz elején. Sokszor jól jött, hogy Marci meg-megtolt, amikor belassultam, a verseny folyamán kiderült, hogy ez normális ebben a versenyszámban… Érdekes dolog, egyszerre jól is esik, meg nem is…

dav

Szerencsére a sok meredek mászás után sokszor jöttek élvezhető, technikás lejtők, sikerült átlendülni a holtpontokon, plusz motivált, hogy ilyenkor voltunk folyamatos előzésben. Érdekes módon a laza schotter lejtők nem annyira mentek ma, mert kicsit túlfújtuk hátul a gumit, legalább volt izgalom ott is… A schladmingi bike park lejtői a szakasz végén minden nap feledtetik kicsit a fáradtságot, de azért a szállásra visszaérkezve elbújtam fél órára a padlószőnyeg magasságában. A beszámolókat tekintve megígérem, hogy továbbra is nyaggatom majd Marcit, hogy ebből a szempontból is ő végezze a munka dandárját!

TOVÁBBI CIKKEK
- Hirdetés -spot_img
- Hirdetés -