fbpx

Buruczki Szilárd blog: UCI-pontok, vb-álmok, magyar valóság…

Buruczki Szilárd és Fejes Gábor egy UCI minősítésű osztrák cyclocross futamon indultak a hétvégén, de mielőtt a Merida-Kőbánya TC versenyzője mesélne az eseményekről, nehéz elmenni amellett szó nélkül, hogy a két legjobb magyar krosszversenyzőnek nehézségekbe ütközött egy ilyen utazás is.

Pedig már a tavalyi szezonban is látszottak jelei, hogy fejlődésnek indult a magyar krossz-élet, versenyzőink is egyre többet kirándultak a szlovák vagy az osztrák kupafutamokra és a SuperCross sorozattal itthon is biztosított volt a folyamatos versenyzési lehetőség, ráadásul utóbbi versenyekre szintén eljöttek a szomszédok, ami ugyancsak jó fejlődési lehetőség.

Idén Buruczki, Fejes és Búr Zsolt megmutatta, hogy egy szintet léptek a közép-európai mezőnyben, többször is az érmekért csatázva a versenyeken, itthon pedig partiban vannak azokkal a szlovák kollégákkal, akiktől tavaly még látványosan lemaradtak. A juniorok közül Pelikán János, Dina Márton, Meggyesi Bercel és Rózsa Balázs ugyancsak megállják a helyüket. Ennek ellenére gondot okoz, legjobbjaink egyáltalán lejussanak egy-egy versenyre…

A kis kitérő után Szilárd tolmácsolásában, mi történt Ausztriában:

Sziasztok!
A hétvégén nagy nehezen sikerült kijutnunk Fejes Gáborral egy nemzetközi C2 kategóriás világranglista pontgyűjtő versenyre. Sokan visszamondták a részvételt és a segítséget hét közben. Végül, Karcsinak hála, megkaptuk a verseny reggelén a KTC-s buszt, amit még ki kellett pakolni az indulás előtt, mivel egy előző napi rendezvény cuccaival volt tele az autó. Segítőt nem sikerült találni, ezért párom vállalta el ezt a hálás szerepet. Azért tartottam fontosnak indulni a ternitzi C2 versenyen, hogy a Világbajnokságon jobb rajt pozícióban tudjak indulni, persze ha sikerül kijutni.

Aránylag gyorsan megtettük a 300 kilométert Ternitzig, hogy részt vegyünk egy igazi ciklokrosszos dagonya csatában. 🙂 A helyszínt nagyon szép, havas, fenyőerdős hegyek vették körül, bár az időjárás nem fogadott minket a kegyeibe, 1-2 fokban és hózáporban érkeztünk meg. Egy kört tudtunk menni az éjjel szétázott pályán. Az ellenfelek sem voltak piskóták: olasz, osztrák, cseh, szlovák és német bajnokokkal teli mezőnyben találtuk magunkat. A 2,5 kilométeres kör nehézsége és szintemelkedése hasonlított egy XCO pályához, de sok kanyar és akadály is nehezítette a nyomvonalat, a néhol bokáig érő sárban. A beszólítás a rajtpozícióhoz világranglista pontok alapján történt, de a nemzeti bajnokokat előre szólították. Én a 6. helyről indultam, az első sorból, Gábor mögöttem rajtolhatott el.

Pontban kettőkor dördült el rajtpisztoly. Nagyon jól ki tudtam lőni, a 3. helyen fordultam be az osztrák bajnok mellett. A szokatlanul sáros terepen nagyon csúszkált alattam a gép, néhány pozíciót veszítettem is. A táv feléig a 7-8. helyen tartottam magam, amikor a nyereg orrára ültem, s az lebillent. Megálltam, gyorsan visszapofoztam két kézzel, de addig három rider elment mellettem, és már csak az egyiket tudtam befogni a bringa csere után. Először a tárcsafékes géppel mentem a nagy sár miatt, s a ritkább mintázatú gumikkal, amíg Rita a leadott gépet lemosta nagynyomású mosóval. Aztán az utolsó három körben pedig visszaugrottam a canti fékes gépre, mert nem működött a váltás és kő nehéz lett a tárcsafékes bringa a sártól, bár előny volt, hogy nem szedte fel a füves sarat a féknél.

A verseny feléig nem igazán éreztem a csúszós pályát, szokatlan volt az itthoni száraz versenyek után. A végére kezdtem rákapni a sár ízére és egyre jobban tudtam irányítani a gépet. Gábor sem volt igazán a toppon, már a rajt után belekeveredett egy bukásba és tök utolsónak kezdte meg a körözést. Én végül a 10. helyen végeztem, így még pontszerző helyen értem be a brutális sárban. Gábor egy kör hátránnyal a 15. helyen végzett. A versenyt a többszörös olasz és Európa bajnok Silvestri nyerte két cseh rider előtt. A dagonyán kívül a szurkolásban sem volt hiány, jó forralt bor alapozta meg az osztrákok jó hangulatát. Nagyon profin közvetítette a speaker a versenyt, körönként sorolva a legjobb eredményeket rólam is, a rajt/cél területről.

Több hasonló nehézségű versenyre kellene eljutni, hogy tovább fejlődjünk és megálljuk a helyünket a VB-n. A sarazás is szokatlan körülmény volt, eddig itthon nem tudtam készülni rá, de majd most! 🙂 Nagyon köszönöm Ritának a segítséget, a nehéz körülmények között is ügyes volt, és Eisinek is köszönet az autóért, nélkülük nem jött volna létre a túra!

A következő versenyem a Palóc Cross lesz Balassagyarmaton, ha addigra elkészül a full generál a Probikeban. 😉
Szilárd
MERIDA Kőbánya TC
www.facebook.com/buruczki
www.buruczki.hu

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.