Belecsaptunk a levesbe, és 11 országúti, és 25 pár MTB kereket gyűjtöttünk össze nektek ebben a körképben. Minden kereket szétszedtünk, hogy pontosabb képet kapjunk azok működéséről, minőségéről, technikai megoldásairól és nektek se csak az olykor pontatlan, vagy hiányos gyári adatokra kelljen támaszkodnotok a vásárlás során. A számszerűsíthető adatok saját méréseink eredményei, ahol véletlenül mégsem, ott ezt külön jelöltük.
Felmerülhet a vásárlóban a kérdés, hogy a bevezetőben említett egyszerűbb, gyorsabb kiválasztási folyamaton felül érdemes lenne-e neki komplett kerékben gondolkodnia, jár-e ez számára valós műszaki előnyökkel? Nos, 35 pár kerék agyainak szétszerelése, és a táblázatban összegyűjtött tömeg- és áradatok tanulmányozása után elmondhatjuk, hogy van értelme a gyárilag fűzött kerekeknek, és nem csak a felső kategóriában.
Fűzési módozatok, küllőszámok:
Itt most nem csak arra kell gondolni, hogy 2-3-4 keresztre, vagy radiálisan van-e fűzve a kerék. A gyári kerekben a cégek sokszor variálnak azzal is, hogy az adott küllőszámhoz, felni profilhoz és a felhasználási területhez igazítsák a küllőzési technikát. Ezen kerekek többsége eleve kevesebb küllővel készül, mint a normál kerekeknél megszokott 28-32-36-os minták. A kisebb küllőszám, kisebb tömeget is eredményez, de a jobb technológia miatt ezek a kerekek legtöbbször még erősebbek is lehetnek, mint a normál kerekek. Hibátlan technológia mellett 16-20-24 küllő használatával is lehet nagyon erős kereket építeni.
A fűzési tulajdonságok közül nem a 2-3-4 kereszt alkalmazása hozza a legnagyobb változást az épített kerekek javára, hanem a kereszteződő küllők összetámasztását mellőző kialakítás. Ebben a kiépítésben a küllő az agytól a felniig teljesen egyenesen fut, nem érintkezik egyetlen más küllővel sem, közvetlen, direkt és nagyon merev ezáltal a rendszer. Ez okozza a gyári kerekek hihetetlen gyorsíthatóságát.
A gyártók sokszor operálnak a küllők csoportba rendezésével is. Amellett, hogy esztétikailag ez elég jól néz ki az ilyesmi, nagyon jól lehet vele kompenzálni például a hátsó kerék esetében az aszimmetrikus agyperem-felni elhelyezkedésből adódó küllőfeszességbeli eltéréseket is. A végeredmény egy kiegyenlítetten viselkedő hátsó kerék, amelyik nagy terhelés hatására sem „mozdul be” valamelyik (rendszerint a feszesebb oldali) küllők irányába.
Felni technológiák:
Az alsó árszegmensben két acélpálcás stift rögzíti egymáshoz a felni végeket. Felsőbb kategóriában a következő szint, amikor egy a felni belső profiljával megegyező béléscsövet ragasztanak a felnibe az összeillesztési ponton. Ez stabil és könnyű megoldás. A topkategóriában a ragasztott illeszték mellett még körbe is hegesztik a felnit, ami így ezen a ponton még erősebb is lesz, mint az egyéb helyeken (Az űberprecíziós XTR kerékszettnél még arra is figyeltek, hogy a hegesztés után összecsiszolt felületet lekenjék valami vastag gumis festékréteggel, hogy még véletlenül se dörzsölhesse ki a belsőt, vagy még inkább a vásárló kis kacsóját, mivel ugyebár UST-s kerékszettről beszélünk… Imádom a Japánokat! :)).
A felső kategóriás felnik további erősségfokozó tényezője, a többnyire UST-s kialakítás, amelynek lényege, hogy a felni belső fala nincs megfúrva, így az kisebb falvastagságok és tömeg mellett is elég erős tud lenni. Persze az UST-t nem ezért találták ki, ez csak egy járulékos előny, mint ahogy az is, hogy ezen felniknél nem kell felniszalagokkal szórakozni.
A küllők felnibe csatlakozásának optimalizálásában is komoly lehetőségek rejlenek. Van olyan gyártó, aki ezen a ponton kovácsolja az alapanyagot, van, aki minden más részen marással csökkenti a falvastagságot csak itt nem, akad, aki utólag felragasztott alu- és karbon rétegekkel operál, és a spéci nagymenetes csatlakozás is megfigyelhető. Bármelyik megoldást is látjuk viszont a felnin, elégedetten csettinthetünk.
Alapanyagok terén a belépő kategóriákban puhább alu ötvözeteket használnak, ami amellett hogy gyengébb, abroncsfékes használat esetén kissé alacsonyabb fékhatással kell számolnunk. Egy árszint felett már természetesen keményebb, erősebb alapanyagú felniket kapunk a pénzünkért, melyek kisebb tömeg mellett is erősek, és a V-fék is jobban fog rajtuk. Alu alapanyagok terén az XTR szett scandium felnije a csúcs, horror áron. Országúton a felső kategóriában gyakori vendég a karbon, melyet elsősorban a drabális aero profilú felnik tömegének csökkentésére alkalmaznak. Ezen felniknél ügyes megoldás, hogy rendszerint az elsőnek más a profilja és a magassága, mint a hátsónak. A karbon felnik legtöbbször szingós felépítésűek, és speciális parafás fékpofát kell hozzájuk használni, mivel ez kevésbé koptatja az alapanyagot.
A következő részben az agy- és gyorszár technológiák bemutatására koncentrálunk – hamarosan…