fbpx

Edzés: Kerékpáros teljesítménymérők, kütyük – edzésre, túrára, élsportra?

Sziasztok, Zerge vagyok, sportolói pályafutásom után egyre mélyebbre ástam magam a kerékpáros edzések, túrák során használható “kütyük” világában, jó pár éve pedig már ez a hivatásom. Az alábbiakban azt fogom most leírni nektek, hogy milyen típusú kütyük léteznek ma, 2012-ben kerékpárosoknak, s néhány gondolatot osztanék meg ezekkel kapcsolatban.

Mielőtt rendet teremtenénk a kerékpáros kütyük (pulzusmérők, GPS, wattmérők) világában, majd szeretnék segítséget nyújtani ahhoz, hogy ki-ki megtalálja, a SAJÁT MAGA SZÁMÁRA legmegfelelőbb, és legjobban kihasználhatóbb kütyüt.

Edzés: Kerékpáros teljesítménymérők, kütyük – edzésre, túrára, élsportra?

A „Kinek, mit ajánlunk?” kérdést azért nagyon nehéz megválaszolni a kütyük esetében, mert ezen szerkezetek önmagukban is egy külön igényt elégítenek ki, vannak, akiknek teljesítményük vagy útvonaluk nyomon követése, a letölthető adatfájlok szoftveres elemzése szinte ugyanakkora örömöt okoz, mint maga a bringázás. Nem mondhatjuk tehát azt, hogy: „Te ne ruházz be a Polar-csúcsmodellbe, költs inkább kettővel több teljesítménydiagnosztikai mérésre, mert végeredményben úgy gyorsabb leszel!”. Hasonló a helyzet, mint a kerékpárral, valakinek a kétmillió forintos kerékpár birtoklása jelenti az örömöt, pedig a maga szintjén ugyanazt a teljesítményt hozná ki egy félmilliósból is. Ezek a döntések mindenkinek a saját értékrendje, igényszintje és pénztárcája szerint születnek meg.

A válasz azonban még akkor is nehéz, ha mondjuk tudjuk, helyén kezeljük, hogy a kütyü egy eszköz teljesítményünk növelése érdekében. Mivel a kerékpározás – különösen a magyar átlag pénztárcához mérve – drága sport, mérlegelnünk kell, hogy az egymáshoz képest nagyságrendekkel drágább teljesítménymérők által nyújtott esetleges többletfunkciók, megérik-e az árukat. Egy gyors példával élve: Intervall, különösen például erőintervall-edzések felépítéséhez egy wattmérő pontosabb, mint sima pulzuskontroll, azonban egy üzembiztos wattmérő rendszer akár félmillió Forintba vagy többe kerül. Ha nem okoznak gondot az anyagiak, nincs miről beszélni, de ha például mérlegelni kell, hogy ezért az összegért mondjuk a szezon elején plusz egy edzőtábort és egy minőségibb táplálkozást is megengedhetnénk magunknak, akkor már sokkal inkább fel van adva a lecke. Nagyon fontos tehát, hogy kialakítsuk mindjárt az elején fontossági sorrendünket, s ebben a kérdésben tájékozódjunk minél jobban, akár szakemberektől vagy a szakirodalomból.

Amennyiben kevésbé teljesítményorientált kerékpáros kér tanácsot, hogy milyen irányban induljon el, egyszerűbb a válasz. Ekkor nem a pulzus- kontra wattmérő kérdés merül fel, hanem inkább a pulusmérő kontra(és) GPS-funkciók. Azt talán mindenki el tudja dönteni, hogy számára a „saját motor” vagy az útvonal nyomon követése, tervezése, elemzése a fontosabb. Ez alapján könnyebben választhat a kütyük között, mert vannak márkák, melyek az egyik, mások a másik szegmensben erősebbek.

Edzés: Kerékpáros teljesítménymérők, kütyük – edzésre, túrára, élsportra?

A kütyük osztályozása:
Mindenki kíváncsi arra, hogy milyen messze jutott el bringával, vagy, hogy milyen gyorsasági rekordja van terepen vagy országúton.  Ezen adatok segítenek megérteni, összehasonlítani, tervezni a következő bringázásunk. Ennél azonban többről is szó lehet, s hogy egy kis képet mutassunk ezen kütyükről 3 szempontból osztályozhatjuk őket.

– A legelső szint a kerékpáros kütyüknél a mérés, ami lehet: sebesség, távolság, pulzus, watt és a földrajzi adottságok mérése. Ezen adatokat láthatjuk bringázás közben.

– A második szint az elemezhetőség, azaz tekerés után hazaérve visszanézhetjük azt, hogy mennyit tekertünk, milyen szintemelkedésünk volt, merre jártunk, mennyire ment fel a pulzusunk.

– A harmadik szint a kütyüknél az előre-tervezés. Itt kéféle tervező rendszert használhatunk, s ha kronológiai sorrendbe tesszük, akkor a legelsők a saját magunk által előre beprogramozható computerek, melyeknél állíthatjuk a különböző paramétereket számítógépről vagy direkte az óráról. 2010-től megjelentek olyan mérők is, melyek alkalmasak edzéstervezésre, azaz az óra mondja meg milyen pulzuszónában mennyi időt/távot töltsünk el, s mindez egy egyedi edzéscél érdekében teszi, ráadásul a cél eléréséhez egy rugalmas edzéstervezést használ, mely mindene estben az elvégzett edzésmunkára épül.

Edzés: Kerékpáros teljesítménymérők, kütyük – edzésre, túrára, élsportra?

MÉRŐRENDSZEREK

Legelső kütyünk, ha bringázni kezdünk általában egy kilométeróra. Sokan jelentéktelennek tartják azt, hogy mennyi a pulzusunk, de érdekes módon a kerékpár -futási, illetve az útvonalhosszt, amit megtettünk mindenki tudni szeretné. Ezen kilométerórák 4000 Ft-tól indulnak, s szinte minden cég gyárt ilyen eszközöket:  Blackburn, Cateye, Cyclosport, Garmin,  Longus, Mavic, Pro, Polar,  Shimano, Sigma, Suunto, VDO.

A sebességmérés kétféle lehet: vezetékes, vagy vezeték nélküli. A vezeték nélküli rendszereknél is két fajtát különböztetünk meg, kódolt és kódolatlant. Itt  7500 Ft-tól indulnak a kompjúterek. A kódolt mérőknél már megjelentek az egyedi kódos rendszerek, melyeknél egy magasfeszültség alatt is láthatjuk az adatokat: Mavic, Polar, Garmin, Suunto, Sigma modelleknél. Általában, ha kerékpáros óráról van szó, azok fejleszthetőek pedálfordulatmérővel is, melyeknél a vezeték nélküli opció szerintem már elengedhetetlen. A sport bringás órákban találhatunk pulzusmérős modelleket is szinte mindegyik gyártótól (az árak itt 16 e. Ft-tól indulnak). A következő kategóriákba több dolgot is bevehetünk, hiszen találunk olyan órákat, melyekben: magasságmérő, szintemelkedés/szintesésmérés, hőmérsékletmérő, iránytű, pozíció, kalóriaégetés, zsírégetés is megtalálható.

Edzés: Kerékpáros teljesítménymérők, kütyük – edzésre, túrára, élsportra?

GPS:  Megjelentek a GPS-ek is a sportban kb 10 évvel ezelőtt.  A legfőbb, ami miatt megjelentek a piacon az a sebességmérés víz isportoknál, havas sportoknál. Majd a Garmin megjelentette az első GPS-es karórát, mely pulzusmérő funkcióval is elláttak. Jelenleg eltelt 10 év alatt olyan mértékben fejlődött ez a szegmens, hogy nemcsak a GPS funkciókban, de a pulzusmérés terén is vezető k lettek. Érdekesség például a Virtuális Edzőpartner funkció, mely egy általunk korábban bejárt edzés útvonalon nemcsak végignavigál, de láthatjuk, hogy magunkhoz képest hol tartunk, távban és időben.  Persze ezek mellett a navigáció is könnyen kezelhető már kerékpáron legyen szó országúti vagy terepedzésről, sőt a wattmérőket tudja kezelni már egy ilyden kütyü.

Wattmérő: A pulzusmérés a szív frekvenciáját méri, de a pulzusszám változhat, változik, hisz nem gépek vagyunk, hanem emberek. Emelkedik azonos teljesítménynél a pulzusunk, ha több húst eszünk vagy kevesebbet alszunk, vagy hidegebb van, vagy túl meleg, esetleg agyunk mással is foglalkozik, Így konzekvens teljesítménymérésre jobb megoldás a wattmérő. A wattmérőket a kerékpárra lehet felszerelnünk, az áruk egy közepes kategóriás kerékpártól indul, azaz kb: 300e. Ft-tól 1,2M Ft ig. Wattmérő rendszereknél jelenleg az SRM a vezető gyártó, de a PowerTap, Garmin és  a POLAR is jól működő rendszereket használ.

Edzés: Kerékpáros teljesítménymérők, kütyük – edzésre, túrára, élsportra?

ELEMEZHETŐSÉG
Az alap kilométer vagy pulzusmérő, vagy GPS-es kütyüket nem lehet számítógépre kötni, így csak a készülékből tudjuk kiolvasni az edzésünk, túránk adatait. Jó esetben van több edzés memóriája is a kütyünknek, de az alapmodellek csak az előző edzés adatait képesek tárolni. Számítógépre köthető kütyükkel először a POLAR kezdett foglalkozni még a kilencvenes évek elején.
A számítógépre csatlakoztatásnak is két fajtáját ismerhetjük. Kezdetben az offline szoftveres, majd 2-3 éve kezdtek az online szoftveres GPS-ek, kilométerórák, pulzusmérők elterjedni. Az offline elemezhetőségnek előnye annyi, hogy nem kell net kapcsolat, ellenben, ha elszáll a gépünk, automatikusan kukázódik az edzés vagy a túranaplónk. Az online szoftverek nagy előnye, hogy gyorsan fejleszthetőek, nem a saját gépünkön történik az adattárolás.  A garmin online szoftveres verziója még arra is képes, hogy offline üzemmódban letölthetjük adatainkat a gépre (MAC vagy PC), s amint csatlakozunk a világhálóra, feltölti nekünk.

ELŐRE TERVEZÉS
Ebbe a kategóriába elsőként a fitnesz órák tartoztak anno a POLAR-nál, melyek egy rugalmatlan edzéstervező rendszert használtak edzéscélunk eléréséhez. Jelenleg ott tart a tudomány, hogy edzéscélunk elérése érdekében csak a meglévő edzésekre építi az óra a következő edzéseinket. Hogyan is néz ki egy ilyen edzéstervezés. Megadjuk az órának, vagy a számítógépes programnak az összes személyes adatunk, majd megadjuk az edzéscélunk. Több típusú célt tűzhetünk ki: szabadedzés, állóképességi edzés, zsírégetés, de készülhetünk egy  cardio megmérettetésre, azaz pl. egy maraton lefutására. Az óra erre kiad egy 7 napos edzéstervet, ahol megadja a szempontokat, hogy mit kellene pontosan edzenünk. Viszont az ember nem egyszerű, s nem azt edzi, mert jó kedve van, vagy nem ér rá, s eltér az edzéstervtől. Az óra a következő edzést már felülírja, hogy az edzéscélt tartani tudjuk.

Vinczeffy Zsolt “Zerge” (www.zerge.info)

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.