fbpx

Giro d’Italia arcképcsarnok: Gino Bartali, a megmentő

Korszakukban két kerekesről szólt az olasz kerékpársport és a Giro d’Italia, Fausto Coppiról és Gino Bartaliról. Bartali a Firenze melletti Ponte e Emában született 1914. július 18-án. Tipikus toszkán alkat: keményen dolgozó, konok és mélyen vallásos. Korán abbahagyta a tanulást, és egy kerékpárboltban lett szerelő, munka mellett pedig amatőrként számos versenyen rajthoz állt.

Annak ellenére, hogy egyik ragadványneve az Il pio Bartali volt, verseny közben nem sok irgalmat mutatott. Még pályafutásának kezdetén az egyik verseny befutójakor az ellenfelek bezárták Bartalit, aki ahelyett, hogy megkerülte volna őket, egyenesen haladt a cél felé, utat törve magának a riválisok gyűrűjén keresztül, aminek természetesen bukás lett a vége. Az eset után senkinek sem jutott eszébe többé bezárni a sprintnél Bartalit.

Gino Bartali 1935-ben lett profi versenyző, és még abban az évben megnyerte a Giro d’Italia hegyi trikóját, melyet pályafutása alatt még hat további alkalommal nyert meg. A kiváló hegyimenő számtalan versenyen diadalmaskodott: három alkalommal végzett összetettben az első helyen a Giro d’Italián (1936, 1937, 1946), kétszer nyerte meg a Tour de France-ot (1938, 1948).

1936-ban szintén kerékpárversenyző fivére, Giulio Bartali egy versenyen bekövetkezett balesetben életét vesztette, ami miatt Gino majdnem abbahagyta a versenyzést. Bartali nem csupán a körversenyeken szerepelt kiemelkedően, hanem az egynapos versenyeken is. Négyszeres nemzeti bajnok.

Ha Gino Bartali egyetlen versenyt sem nyert volna, akkor is a halhatatlanok között kellene említeni. Giorgio Nissim, egy olasz zsidó egy titkos hálózat tagjaként próbálta zsidó honfitársait megmenteni a náci terror elől. 1943-ban azonban ezt a hálózatot felfedezték és felszámolták, Nissim kivételével mindenkit letartóztattak és koncentrációs táborba vittek. Nissimnek azonban remek kapcsolatai voltak katolikus körökkel, így az ő segítségükkel legalább 800 zsidót mentettek meg a pusztulástól. Nissim 2000-ben bekövetkezett halála után gyermekei megtalálták naplóit, és annak publikálásakor – mindenki legnagyobb meglepetésére – kiderült, hogy a mozgalom egyik tagja Gino Bartali volt (1935-től volt tagja az Azione Cattolicának).

Nissim a luccai szerzetesek segítségével üzemeltetett egy titkos nyomdát, ahol a hamis igazolványokat készítették, ám a papírok elkészítéséhez szükség volt az igazolvány leendő tulajdonosának fényképére, akiknek többsége nem helybéli volt. Bartali reggel elindult Firenzéből kerékpárral edzeni, majd megállt annál a kolostornál, ahol a zsidókat bújtatták, ott magához vette az adománygyűjtő perselyben eldugott fotókat, amiket kerékpárja kormányában rejtett el, majd elindult Nissimhez. Az elkészül iratokat hasonló módon vitte Bartali a menekülésre váró honfitársainak. Bartali ugyanakkor értékes információkat is át tudott adni a partizánoknak a fasisztákról (razziák helyéről, idejéről stb.). Az olasz fasiszták azonban tehetetlenek voltak, pontosan tudták, hogy Bartali letartóztatása felkeléshez vezetett volna az országban. A német nácikat azonban ez nem érdekelte, Bartalit a Villa Triestébe vitték, ahol ellenzékiek százait kínozták meg. Bartalit kihallgatták, és arra utasították, hogy hagyjon fel minden olyan tevékenységgel, ami a zsidók megmentését szolgálja.

Bartali azonban csak annyit felelt, hogy azt teszi, amit a szíve diktál. Nem tudták megfélemlíteni, így amikor 1943-ban több katolikus hegyivezető bujkálni kényszerült, maga Bartali vezette át a svájci Alpok hegyein a zsidók csoportjait a náci őrjáratok orra előtt. Bartali egy kocsiszerű eszközt épített, abban rejtette el a menekülőket. Amikor az őrjárat megállította, csak annyit felelt, hogy a kocsi vonszolása tréningjének fontos részét képezi. Gino Bartali sohasem beszélt senkinek arról, mit is tett a vészkorszakban; fiának, Andreának is csak annyit mondott, hogy csak annyit tett, amit bárki tett volna.

Az 1948-as Tour de France első szakaszát Bartali megnyerte, ám később a sárga trikót Bobet elvette tőle. A verseny idején Olaszországban a kommunista Palmiro Togliattit egy merényletben súlyosan megsebesítették. Az olasz városok utcáit tiltakozók tömegei lepték el, nem volt ritka az erőszak sem. Alcide de Gaspari, az olasz kereszténydemokrata párt egyik tisztégviselője felhívta Bartalit, és elmondta, mi történik odahaza, és arra kérte őt, nyerjen egy szakaszt a Touron, ez hátha lecsillapítja a kedélyeket az utcákon.

Bartali azt válaszolta, hogy ennél jobbat tud, meg fogja nyerni az egész versenyt. Az összetett versenyben ekkor még Bartalinak 20 perc hátránya volt, ám Párizsban már 26 perc előnnyel végzett az első helyen. Az olaszok természetesen izgalommal figyelték a Tour történéseit, és érezhetően csökkent az olaszországi politikai elégedetlenség. Sokan úgy vélték a későbbiekben, hogy Bartali mentette meg Olaszországot a polgárháborútól.

Gino Bartali 1954-ben fejezte be versenyzői pályafutását. 2000. május 5-én hunyt el.

forrás: http://invalidus.wordpress.com/2008/09/28/gino_bartali/

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.