Velencei-tókör másképpen: gravel vagy mountain bike túraként
Felturbóztuk kicsit a klasszikus, Velencei-tavat megkerülő kerékpártúrát, ami az első célpontok között szerepel a hobbibringások bakancslistáján. Az északi dombvidék gravel útjait használva 40 kilométerre nőtt a táv, 400 méter szinttel, így ebben a formában az első gravel-túráink között szerepelhet, némi kihívást, illetve látványos kilátópontokat kínálva.
A mindenki által ismert Velencei-tókör kiváló program családosoknak, rövidebb távokban gondolkozó hobbibringásoknak. Akik viszont minimális nehézséget keresnek a kerékpározásban, talán túl könnyűnek találják a 30 kilométeres, gyakorlatilag teljesen sík útvonalat, ráadásul szezonban több szakaszon kénytelenek vegyülni a bringások a népes gyalogos turistaforgalommal. Valljuk be őszintén, a klasszikus Velencei-tókerülés laza társasági-, vagy családi sportprogramnak ideális, ha valaki „haladni” is szeretne kicsit, a kerékpárút vonalvezetése ezt szezonban, hétvégéken kb. lehetetlenné teszi.
A sportszerűen kerékpározóknak sem kell azonban aggódni, mert nagyon egyszerűen meg lehet bolondítani a kört egy kis terep-kihívással. Az északi oldalon a Velencei-hegység emelkedőin 20 kilométer alatt 400 méter szintet gyűjthetünk, a tókerülés össztávja így csak 10 kilométerrel nő, 40 kilométerre. Gravel bringával ez a Pákozd-Sukoró terep kiegészítés egy kimondottan lendületes, technikás szakasz, de mountain bike-kal is sportos élmény lehet, látványos díszletek között. A földutak és ösvények minősége, meredeksége 90%-ban tökéletes egy átlagos gravel bike adottságaihoz, ráadásul nagyrészt négyévszakosak, azaz csapadékos hónapokban is járhatók.
A „felturbózott” kör ráadásul megtartotta eredeti vonzerejét, miszerint rengeteg látványosság és kiegészítő programlehetőség koncentrálódik egy rövid távon belül, sőt… A déli parton ugyanúgy érintjük a strandokat, vendéglátóipari egységeket, a Sarvajc-kilátót, Pákozdon egyedül a szabadságharc emlékművétől távolodunk el jobban a klasszikus útvonalhoz képest, cserébe viszont kéznyújtásnyi távolságba kerülnek a Pákozdi-ingókövek, illetve a Bence-hegyi kilátó.
Az útvonal:
A letölthető GPX (kattints) szerint kiindulópontunkat a Velence Resort&Spa magasságában vettük fel, itt lehet találni ingyenes parkolóhelyet, illetve ha vonattal érkezünk Velence állomásra, akkor is ide lyukadunk ki az aluljáróból. Nem mellesleg szezonban is nyugodtan telnek majd el az első kilométerek a kerékpárúton Gárdony felé, hiszen nem kell áttekernünk a velencei turistaövezeten. Gárdonyig kis túlzással még lendületesen is haladhatunk, nyilván mindenki választhat, hogy a kerékpárúton, vagy a vasút jobb oldalán futó szervizúton teker a déli oldalon. Szezonban a szervizút is forgalmas, de tavasztól-őszig azért bőven vannak olyan időpontok, amikor alacsony a járműforgalom.
A GPX által mutatott útvonal a parton kígyózik, de a tó látványáért cserébe biztosan lassabb lesz az átlagsebességünk. 4-5 kilométer megtétele után, Gárdonyt elérve a bringaút a szabadstrandokon halad át és kis túlzással a lángosos bódék között kanyarog. Itt fel kell venni a nyaralók ritmusát, lassan, nézelődve, esetleg megállva egy fagyira. A strandokat elhagyva Agárd után „tisztul az út”, hamarosan elérjük a Sarvajc-kilátót, ahonnan a Velencei-tó nyugati csücskére és a Madárrezervátumra láthatunk rá, a mezzsebben rejtőző profi távcsővel előnyben… A következő jobbkanyarral Pákozd felé vesszük az irányt alacsony forgalmú összekötő úton, s ezzel búcsút is intettünk a Velencei-tó déli partjának.
Pákozdon a főutat elérve jobbra fordulunk a bringaútra, túléljük a kocsma előtti átvezetést, majd hamarosan – 17 kilométer megtétele után – felkanyarodunk balra a dombok felé, jó időre búcsút intve a bringás jelzéseknek. Innentől érdemes a GPS-re hagyatkozni, mert később a hajdani harckocsi-gyakorlópályán rengeteg nyom van összevissza, szinte lehetetlen volna térkép, vagy leírás alapján tájékozódni. Kétnyomsávos földutakon feltekerünk az ingókövekhez, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tóra, sokkal természetközelibb élmény, mint a Bence-hegyi kilátó. Azt tartsuk szem előtt, hogy a Pákozdi-ingókövek környéke természetvédelmi terület, tehát csak a kőcsoportokat összekötő ösvényeken lehet kerékpározni. Már ha nem kényszerülünk leszállásra a meredekség miatt…
Az ingókövektől visszagurulunk Pákozd felé, majd újra északnak vesszük az irányt. 27 kilométer után következik a következő mászás, teljesen más környezetben, patakmeder mentén, erdőben az Angelika forrásig. Innen Sukoró felé gurulunk le, ahol tudunk végre vizet tölteni, és elmehetünk a Mandula Cukrászdába is, ha sütivel, kávéval szeretnénk „megünnepelni”, hogy megcsináltuk a terep-szakaszt. Sukoróból bringaúton indulunk tovább Nadap felé és a 35. kilométer előtt lesz az utolsó megállópontunk, itt magasodik a Bence-hegyi-kilátó, ahonnan panoráma nyílik az egész Velencei-tóra. Innen meredek lejtmenet következik és hamarosan újra a tó melletti kerékpárúton találjuk magunkat, ami GPS nélkül is visszavezet Velencére. Ha úgy tartja kedvünk, strandolással zárhatjuk a túrát és a büfésoron pótolhatjuk az elégetett kalóriákat.
Kinek ajánljuk:
Ahogy a klasszikus Velencei-tókör egy kezdő hobbibringás program, úgy ez a túra egy kezdő gravel-kihívás lehet. Vagy egyszerűen csak egy könnyed program jó társaságban hegyikerékpárosoknak. A terepszakasz szolgál nehézséggel is, 20 kilométeren 400 méter szintemelkedés nem tréfadolog. Akik szeretik a bringázást több megállóval, kiegészítő programmal színesíteni, értékelni fogják ezt a kört. Gravel bike, vagy mountain bike ajánlott.
Látványosságok:
Sarvajc-kereszt és kilátó: Közvetlenül a kerékpárút mellett található a fából készült kilátó, melyet 2014-ben adtak át. Nem csak a Velencei-tó látványa teszi érdekessé, hanem a közeli Madárrezervátumra is rálátás nyílik, távcsővel sokáig időzhetünk itt, különleges madarakra várva. Érdekesség, hogy különleges formájának funkciója is van, a faszerkezet tervezésénél figyelembe vették az uralkodó széljárásokat és a minél stabilabb felépítmény volt a cél.
Pákozdi-ingókövek: A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre. Némelyikük festői, esetenként bizarr formációt alkotva olybá hat, mintha a bizonytalan egyensúlyi helyzetű sziklákat emberkéz hányta volna egymásra. (forrás: wikipédia)
Bence-hegyi kilátó: Egyedülálló, virág formájú, 20 méter magas kilátó, melyet 2018-ban adtak át. Tetejéről az egész Velencei-tó és a környék jól belátható. Egész évben nyitva tart, kivéve a hétfői napokat, és belépődíjat kell fizetni, ami 500 Ft.
Velencei és agárdi szabadstrandok: A Velencei-tó déli partjának strandjait alacsony, térdig, száraz időszakban bokáig érő víz jellemzi, ami nem csak kisgyerekkel ideális, hanem bringásoknak is, ha nincs nálunk strandfelszerelés. Bringás nadrágban is be lehet menni a tóba, hűsölni kicsit, napozni egy lángos kíséretében a parton.
Akár egy napra mész, akár többre, vannak elengedhetetlen felszerelések, amiket jó ha magaddal viszel egy kerékpáros túrához. Egy kerékpáros táska mindig legyen nálad, ebbe kényelmesen el tudod pakolni a szerszámaidat, ha esetleg javítanod kellene valami apróságot útközben. Mindig legyen nálad lámpa, hiszen bármi történhet, ami miatt elhúzódhat a túrád és egyébként is a kötelező felszerelések egyike. Kulacsot mindig tarts magadnál, hiszen környezetbarát és kényelmesebb cipelni, mint a műanyag flakonokat.
A túraajánlat a Hervis támogatásával készült.
