Útmutató a cyclocross versenyekhez: 1. rész
Sokan vannak, akik pontosan nem tudják, hogy mik is azok a cyclocross versenyek, nincsenek tisztában a szakág szabályaival (sőt ez még egynéhány a szakágban versenyző kerékpárosra is igaz), nekik szeretnénk bemutatni, hogy mi is ez az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő sport és esetleg miért érdemes egy ilyen versenyen elindulniuk. A cikk első részében általános értelemben beszélnénk a cyclocross szakágról, a későbbiekben pedig a szabályokat vennénk górcső alá.
A kerékpársporthoz nem igazán értő laikus néző elsőre lehet csak annyit lát a cyclocross versenyekből, hogy országútival hóban-sárban bolond kerékpárosok szökdelnek, lépcsőznek egy órán keresztül, de akik jobban benne vannak ebben a sportban azok pontosan tudják, hogy a cyclocross versenyzésnek megvan a maga szépsége.
Kezdjük az elején, hogyan is néz ki egy ilyen verseny. Ahogy a legtöbb kerékpáros versenyszám, a cyclocross is tömegindításos rendezvény, tehát egyszerre rajtolnak el az indulók és az nyer, aki legelsőként halad át az utolsó körben a célvonalon. A körpálya a nemzetközi szabályok szerint 2,5-3,5 km hosszú, talaja lehet aszfalt és terep egyaránt, tartalmazhat különböző akadályokat, ahol a versenyzőknek le kell szállniuk (az akadályokra egy másik részben részletesen ki fogok térni), ezenfelül őszi-téli sport lévén gyakorta előfordul hó és sár is a pályán, ami tovább nehezíti a haladást, de a szabályok szerint a pályának minden időjárási körülmény ellenére is legalább 90%-ban tekerhetőnek kell maradnia.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a cyclocross versenyek mind erőnlétben mind ügyességben igénybe veszik a versenyzők tudását. A versenyen megadott számú kört kell megtennie az indulóknak, általában ez időtartam szempontjából körülbelül egy órát jelent a felnőtt férfiak számára, természetesen kategóriától függően változnak az ajánlott versenyidők.
Bár itthon a többség csak kiegészítő sportként tekint a cyclocross versenyekre, nemzetközi szinten tucatjával vannak a szám specialistái, akik más szakágban nem is versenyeznek (teljesen jogosan teszik ezt, gondolom mindenki ismeri az egy fenékkel két lovat nem lehet megülni közmondást, ami profi szintű kerékpározásnál is igaz). Mint már említettem különleges képességeket igényel eme kerékpáros szakág a versenyzők részéről, nem elég csak pusztán erősnek lenniük, hanem kiválóan kell tudniuk kezelni a kerékpárt minden körülmény között és gyorsaságban is átlagon felülinek kell lenniük.
Természetesen más szakágból is érdemes “átkalandozni” a cyclocross világába az őszi-téli hónapokban, sokat tud fejleszteni bizonyos képességeinken, pl az országútisok egész magas szintre fejleszthetik a kerékpár-kezelési tudásukat, amit a nyári versenyeiken is tudnak kamatoztatni, de a széles gumis montisok is tovább csiszolhatják kanyartechnikájukat és gyakorolhatják a gyors kerékpárra fel- illetve leszállást, ezenkívül mindenkinek sokat javít a robbanékonyságán, gyorsaságán, arról nem is beszélve, hogy kifejezetten jó szórakozás, fel tudja dobni az unalmas téli hónapokat.
Benkó Barbara
Magáról az eszközről, a kerékpárról, még nem beszéltünk. Nemzetközi szinten nem indulhatunk el akármilyen kerékpárral egy cyclocross versenyen, csak olyannal, ami megfelel a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) szabályainak, hazai szinten is már U19-es kategóriától fölfelé kötelező ilyen kerékpárt használni (alatta és hobbi kategóriában természetesen másmilyen is engedélyezett).
Távolról nem véletlenül hasonlítanak a cyclocross kerékpárok az országúti testvéreikre, az előírások többsége mindkettőre azonos (geometria, csövek arányai, 50cm-es maximális kormányszélesség, stb.), ez egyrészt a hagyományok miatt van így (a kezdet kezdetén még országúti gépeket használtak a cyclocross versenyeken, hiszen nem volt más), másrészt ezzel a kialakítással lehet leghatékonyabban haladni ebben a szakágban is.
Természetesen jól látható módon vannak különbségek is, a cyclocross kerékpárokon terepmintás külső gumik találhatók, melyek maximális szélessége 33 mm lehet, fékekből a nagyobb fékerő és sárférőhely miatt, canti illetve tárcsaféket használnak (és ezt engedi az UCI szabályzat az országútival ellentétben) és a szakág igényeinek megfelelően maga a csövek hossza és a szögek is mások. Néha azért előfordul(t), hogy országútival is rajthoz lehet(ett) állni egy-egy hazai cyclocross versenyen a pálya egyszerűsége miatt, de ez nem igazán jellemző.
Remélem az első részben sikerült felkeltenem az érdeklődést az olvasókban a cyclocross versenyek iránt, a következő részben pedig a szakág szabályait fogom részletezni egy kicsit mélyebben.
Útmutató a cyclocross versenyekhez:
2. rész: Az akadályok
3. rész: A verseny
Cyclocross magyarországi versenyszabályzat:
CR_magyar_szabaly
