Útmutató a cyclocross versenyekhez 3. rész: A verseny
Cikksorozatunk előző részében az akadályok bemutatása volt terítéken most pedig magával a versennyel, egészen a rajt előtti procedúráktól a célba érkezésig foglalkozunk. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy mi miért történik a rajtnál és verseny közben se lepődjön meg valaki azon, hogy lekörözés esetén a lekörözött versenyző nem folytathatja tovább a versenyt.
Sokszor úgy tűnik, hogy elég nagy káosz van a cyclocross versenyeken az első körben, gyakran előfordul, hogy összeakadnak a versenyzők, bukás van, sérülnek a kerékpárok, mindig kell egy kis idő, hogy helyre álljon a rend, nyúljon egy kicsit a mezőny és rendesen átláthatóvá váljon a verseny. A szabályok is azt szolgálják, hogy a rajt után minél kisebb legyen a kavarodás és a tömegbukások száma, a jobb, erősebb, ügyesebb versenyzők hamarabb az élre tudjanak állni. Ehhez két dolgot fontos szabályozni, magát a célegyenest és a rajtprocedúrát.
Azt gondolom mondanom sem kell, hogy a szélesebb rajt-célegyenesben a versenyzők kényelmesebben elférnek, könnyebben tudnak előzni és egy esetleges bukás esetén sem biztos, hogy várakozniuk kell, amíg az előttük földön fekvők felállnak, hanem oldalról ki tudják őket kerülni. Ennek az elvnek megfelelően a szabály kimondja, hogy a rajt-célegyenesnek minimum 6 méter szélesnek, 150 méter hosszúnak kell lennie (a magyar szabályok itt adnak egy kis engedményt, 50 métert határoztak meg) és egy minimum 90, de 180 foknál kisebb szögű kanyarnak kell követni.
A verseny kimenetele szempontjából a rajt kiemelten fontos a cyclocross szakágban, ezért a megfelelő erősorrendet érdemes valamilyen szinten még a startpisztoly eldördülése előtt kialakítani, erre a találták ki beszólítást, ahol a ranglistán (világranglista, magyar kupa ranglista, stb.) elöl szereplőket hívják be a legelső rajtpozíciókba, míg a hátul szereplők, csak a mezőny végéről rajtolhatnak. Ez biztosítja, hogy akik az eddigi eredményeik alapján erősek, azok elölről kezdhessék meg a versenyt és ne kelljen átverekedni magukat a komplett mezőnyön. A verseny előtt 10 perccel kezdődik a beszólítás és természetesen, ha valaki lekési azt akkor nem furakodhat be a többiek közé, hanem kénytelen hátulra beállni.
Ha jelentősen szeretnénk csökkenteni a tömegbukások számát akkor a várható erősorrend alapján történő rajtolás még kevés, ha a kormányok, kerekek egymásba lógnak rajt közben. Ezért mondja ki a szabály, hogy a rajt területen 8 darab egyenként 75 cm (hazai szabályok minimum 50 cm-ben korlátozzák) széles sávot kell kialakítani, melyből a versenyzők rajtolhatnak, egy rajthely/sor hossza pedig pontosan egy kerékpár. Tehát minden versenyző egy 75 cm széles egy kerékpár hosszú rajthelyről indulhat, aminek a területére másik versenyző nem lóghat be (sajnos itthon nem jellemző, hogy szabályosan állnak be a versenyzők, egymás területére betolakodnak, de remélhetőleg idővel ez változni fog). Ilyen szellős beállás mellett mindenki biztonságban elrajtolhat miközben a gyorsabbaknak a rajt után lehetőségük van előrébb jutni.
Javasolt rajt terület kialakítás
Még két fontos szabály van a rajttal kapcsolatban, ami az indokolatlan előnyhöz jutni vágyókat szűri ki. Azt, aki megszegi a szabályokat, hamarabb elrajtol, mint a startpisztoly eldördül vagy a síp megszólal, kizárják a versenyből. Ezért nem érdemes csalni, mert gyorsan véget érhet a verseny a csalók számára. Ezenkívül, aki úgy rajtol, hogy korlátba, kordonba kapaszkodik, nincs lent az egyik lába a rajt előtt, azt hátrasorolják a bírók és csak a mezőny végéről rajtolhat el. Nem fair a többi versenyzővel szemben, ha valaki már rajtra készen mindkét lábbal a pedálon áll miközben a többieknek még a földön van az egyik lábuk.
A cyclocross versenyeket nézve a többségnek már biztos feltűnt, hogy a verseny előtt nem adják meg, hogy hány kört kell teljesíteni a versenyzőknek, hanem ez csak verseny közben derül ki. Ajánlott versenyidők vannak ebben a szakágban, amit a bírók a szabályoknak megfelelően úgy tudnak biztosítani, hogy a versenyben élen álló versenyző első két körének átlagideje alapján kiszámolják, hogy hány kört kell megtennie az elsőnek ahhoz, hogy az ajánlott időintervallumban legyen a versenyideje. Lehet kicsit bonyolultan hangzik elsőre, ezért mondok egy példát, az elit férfiaknál a versenyben vezető az első két körét átlagosan 8 perc alatt tette meg és az ajánlott versenyidő ebben a kategóriában 55-60 perc, tehát 7 kör (7×8=56) lesz a verseny távja. A bírók mindig a harmadik kör elején hirdetik ki, hogy a győztesnek hány kört kell megtennie.
Nemzetközi és hazai szinten is előfordul, hogy verseny közben valakit leköröznek, ilyenkor a lekörözöttnek ahogy lehetősége nyílik el kell engednie a gyorsabb versenyzőt. Viszont ezután többféle alkalmazható szabály létezik, melyekről a bírók döntik el, hogy az adott versenyen melyiket alkalmazzák. Ha úgy döntenek a bírók akkor a lekörözött versenyzőnek ki kell állni annak a kör végén melyben lekörözték őt, de pl a hazai gyakorlat az, hogy mindenki kint lehet addig a pályán, amíg a győztes versenyző célba nem ér. Ezenkívül létezik az úgynevezett 80%-os szabály, mely szerint azt a versenyzőt, akinek a körideje 80%-kal rosszabb, mint az élen haladó versenyző első körének ideje, a versenyből ki kell szólítani. Ilyenkor a kiszólított versenyzőket az eredménylistában kiszólításuk sorrendjében kell szerepeltetni, feltüntetve a nem teljesített körök számát.
Végül beszéljünk arról egy kicsit, hogy ki nyeri a versenyt, milyen követelményeknek kell teljesülnie ehhez. Valójában nagyon egyszerű, az a versenyző győz, akinek az első kereke először keresztezi a célvonalat az utolsó körben, továbbá még az is kikötés, hogy a kerékpárnak kontaktusban kell lennie a versenyzővel (rajta ül, viszi, tolja), nem lehet csak úgy a célba bedobni. Ezenfelül még akkor tekinthető az eszköz kerékpárnak, ha tartalmazza a vázat, villát, a két kereket és a rajtszámot, ez azért fontos, mert vannak olyan versenyek, ahol a futás kerül előtérbe és mondjuk csak egy kerékkel a kézben gyorsabban meg lehetne tenni a távot, mint egy kerékpárral.
Ebben a részben a cyclocross szakág iránt érdeklődők kicsit mélyebben belepillanthattak a rajtprocedúrába, a versenytáv meghatározásába és a lekörözések világába, a következő részben pedig a depózással és a hozzá kapcsolódó speciális szabályokkal fogunk foglalkozni.
Útmutató a cyclocross versenyekhez:
1. rész
2. rész: Az akadályok
Cyclocross magyarországi versenyszabályzat:
CR_magyar_szabaly
