Útmutató a cyclocross versenyekhez, 2. rész: Az akadályok
Az első részben általánosságban bemutattam, hogy hogyan is néz ki egy cyclocross verseny. Ígéretemhez híven a második részben a szabályokat kezdem kicsit jobban boncolgatni, amiben nagy segítségemre volt Szalma Csaba, a hazai CX szakági tanács egyik tagja, és értekezései. Elsőként a sportág egyik legjellegzetesebb és leglátványosabb elemét az akadályokat fogjuk részletesen szemügyre venni.
Elsőként azt fontos tisztázni, hogy mi is az akadály a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség szabályzata szerint, az akadály a pálya egy olyan szakasza, ami rákényszerítheti (de nem feltétlenül) a versenyzőket arra, hogy leszálljanak a kerékpárjukról, tehát egyes versenyzők az adott szakaszt nem tudják kerékpáron teljesíteni, míg lehet néhány kivételesen ügyes kerékpáros, aki a nyeregben képes áthaladni a pálya adott részén. Az akadályokat mindig a pálya teljes szélességében helyezik el és tilos őket megkerülni.
Megkülönböztet a szabály ember építette és természetes akadályokat is, erre jó példa a homokágy, egyes helyeken, tengerparton vagy folyóparton természetes képződmények a homokágyak, míg más helyen oda kell telepíteni. A szabály még azt is kimondja, hogy maximum hat ember építette akadály lehet egy versenypályában, a természetesekre nincs felső határ. Az egyes akadályok hossza maximum 80 méter lehet, magassága pedig 40 cm és a pálya hosszának maximum 10%-a lehet akadály, ez végül is logikus, mivel az előző részben említettem már, hogy 90%-ban tekerhetőnek kell lennie a pályának.
Józan ésszel belegondolva, a szabályon kívül is van bőven akadály a pályán, ami a versenyzőket lassítja. Elég csak a pálya talajára gondolni esős időben, a sár eléggé meg tudja nehezíteni a kerékpárosok dolgát, de a szabályok mégsem nevezik akadálynak, ha ott nem kell leszállniuk. Ugyanúgy a cyclocross pálya szerves részét alkotó kanyarok sem akadályok pedig rendesen meg tudják törni a tempót. Kis kitekintés után koncentráljunk az UCI szabályzatban szereplő akadályokra.
Az egyik legjellegzetesebb akadály a palánk, mindenki, aki látott már cyclocross versenyt biztos találkozott vele. Annak, aki még nem látott ilyet, leegyszerűsítve úgy tudnám elmondani, hogy a palánk egy hosszú deszka keresztben a pályán, ahol a versenyzők vagy leszállnak vagy az ügyesebbek átugorják.
A szabályzat értelmében a dupla palánk is csak egy akadálynak számít, méretüket és anyagukat is meghatározta az UCI, nem lehetnek sérülésveszélyes anyagból (pl fém) és nem lehetnek éles széleik, sarkaik, ezenkívül a maximális magasságuk 40 cm és a két palánk között minimum 4 maximum 6 méternek kell lennie. Igazából egy ügyes versenyzőnek ez nem okoz problémát, gond nélkül megugorja őket, bár mindig kérdéses, hogy megéri-e az adott pályán, nem gyorsabb-e leszállva.
A következő akadály a már említett homokágy. Itt egy hatalmas homokozót érdemes elképzelni, amit jól felásnak a szervezők a futamok előtt, hogy kellően lelassítsák a versenyzőket. Valójában csak az első körökben igazán nehéz itt áthaladni, mivel utána már valószínűleg lesz kijárt nyom benne, ahol át fogunk tudni vágni rajta. A nem természetes homokágyak méreteit szabályozza a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség, minimum 40 maximum 80 méter hosszúnak és minimum 6 méter szélesnek kell lenniük (jobban belegondolva a minimális 40 méter sem kevés…).
A pályák tartalmazhatnak akadályként hidakat, gyalogos hidakat, melyeknek minimum 3 méter szélesnek kell lenniük és mindkét oldalán biztonsági korláttal kell felszerelni őket. A balesetek elkerülés érdekében ezeket a hidakat érdemes ellátni csúszásmentes bevonattal (pl szőnyeggel). Előfordulhat, hogy ezek az akadályok a pálya egy másik szakaszát keresztezik, így nem csak egy látványos elemmel gazdagodik a pálya, hanem praktikus okokból épül fel a híd. Egyébként ilyen hidakkal lehet találkozni XCO versenyeken is, régebben a 24 órás versenyek elmaradhatatlan része volt.
Ezenkívül a cyclocrossra jellemző akadályok még a meredek felfutások és a lépcsők, többnyire ezeken a helyeken leszállnak a versenyzők, bár találhatunk az interneten olyan videókat, ahol a versenyző szinte ritmusvesztés nélkül felugrál a lépcsőkön.
Látható, hogy az akadályoknak is köszönhetően nem egyszerű sport a cyclocross, sokat érdemes gyakorolni, itt található egy régebbi cikkünk, melyben 5 tanács található arról, hogy hogyan legyünk ügyesebb versenyzők, érdemes elolvasni.
Az akadályok témakört ezzel le is zárnám, legközelebb visszatérek a cyclocross szakág további specialitásaival.
Útmutató a cyclocross versenyekhez:
1. rész
3. rész: A verseny
Cyclocross magyarországi versenyszabályzat:
CR_magyar_szabaly
