Sonny Colbrelli győzelmével zárult az utóbbi idők legkeményebb körülmények között zajló Paris-Roubaix-ja. Az olasz kerékpáros Mathieu van der Poel és Florian Vermeersch társaságában érkezett a legendás velodromba, ahol a friss Európa-bajnok volt a leggyorsabb a hajrán.
Miután a tegnapi nap beíródott a történelemkönyvekbe azzal az egyszerű eseménnyel, hogy a nők számára első ízben került megrendezésre a híres francia egynapos (Paris-Roubaix Femmes), ma a férfiakon volt a sor, akik többszöri halasztás után ma végre elrajtolhattak Compiégne városából, a 118. Párizs-Roubaix kerékpárversenyen. (A koronavírus járvány miatt legutóbb több, mint két évvel ezelőtt rendezték meg a monumentumot) A mezőnyre egy 258 kilométeres sík szakasz várt, összesen 30 macskaköves (francia szóhasználattal pavé) szektorral. A meteorológia esőt mondott vasárnapra, így 19 év után újra nehezített körülményekre lehetett számítani. A verseny előtti napokban többször megtisztították a mohától és sártól a macskaköves szektorokat, hogy biztonságosabbá tegyék azokat a versenyzők számára.
A versenyen 25 csapat 175 kerékpárosa állt rajthoz. A Lotto-Soudal színeiben ott volt a címvédő Philippe Gilbert, és a 2015-ös győztes John Degenkolb is. Hasonlóan mutatós sorral érkezett a Bora is, amelyben a 2018-as győztes Peter Sagan, és a legutóbbi versenyen második Nils Politt szerepelt. És ha már a bajnokokról szó esett, tegyük hozzá: a 2014-es győztes Niki Terpstra (Team TotalEnergies) és a 2017-ben diadalmaskodó Greg van Avermaet (AG2R Citroen) is ott volt a startvonalon. Magyar szempontból pedig Peák Barnabás miatt volt érdemes követni a versenyt, aki a BikeExchange soraiban állt rajthoz.
Előzetesen a egy belga párharcra lehetett számítani a két klasszis, Wout van Aert (Team Jumbo-Visma) és Mathieu van der Poel (Alpecin-Fenix) között, akinek egyébként ez volt az első versenye ezen az egynaposon, és a világbajnoki nyolcadik helye után is volt min javítania. A legerősebb sorral a Deceuninck-QuickStep csapata érkezett, Kasper Asgreen, Florian Sénéchal és Yves Lampaert is egyaránt esélyesek lehettek a győzelemre. Ezt szerette volna megcáfolni a Trek csapata, amely Mads Pedersent és a Milánó-San Remo regnáló bajnokát, Jasper Stuyvent vonultatta fel. A mezőnyben ott volt még a vb második van Baarle (Ineos) és az egész jó szezont futó Stefan Küng (Groupama-FDJ) is.
1977 óta ugyanonnan indul a mezőny: Compiégne városából. Most sem volt ez máshogy, és délelőtt 11 óra után megtörtént az éles rajt is. Amire előzetesen számítani lehetett, az bekövetkezett, ugyanis szakadó esőben indult útnak a 174 kerékpáros. (Alexander Konychev /BikeEchange/ eltörte a kezét edzésen, így ma nem állhatott rajthoz.) Rögtön az első kilométeren meg is történt az első bukás: Docker (EF Education-Nippo) és Van Genechten (B&B) került a földre, mindketten tudták folytatni. Az első szökési kísérlet a 4 versenykilométernél szakadt le a mezőnytől, Edward Theuns (Trek-Segafredo), Matteo Trentin (UAE Team Emirates) és Max Kanter (DSM) szerzett magának egy kis előnyt, amely a 29. km-ig tartott ki, itt befogta őket a mezőny. A 40. kilométer után kettészakadt a peloton, 31 kerékpáros lépett el a többiektől, előnyük 200 km-rel a vége előtt egy percre hízott. Az előzetesen titkos esélyesnek tartott és szökésben lévő Küng egy körforgalomnál bukott, de folytatni tudta a versenyt. Szűk egy óra múlva Küng újra a földön volt, ezúttal egy másik esélyes, Stuyven társaságában. Az első macskaköves szektorhoz 28 szökevény érkezett egyszerre, és nagyon jó tempót mentek, előnyük 2 percre növekedett a mezőnnyel szemben. A második szektor után négyen – Florian Vermeersch (Alpecin-Fenix), Luke Rowe (Ineos), Nils Eeckhoff (DSM) and Max Walscheid (DSM) – támadtak, és növelték előnyüket három percre. Mathieu van der Poelnak is akadt problémája a kerékpárjával, de ez nem volt meglepő az időjárási – és útviszonyok tekintetében. Rá néhány percre Küng harmadszor is bukott, és Sagan is a földre került. A verseny specialistájának, Lampaertnek mechanikai problémái akadtak, így megállni kényszerült, a korábbi győztes Degenkolb pedig az egyik macskaköves szektorban esett el. Az élen két kerekes maradt Vermeersch és Eekhoff személyében, akik tartották háromperces előnyüket a főmezőnnyel szemben. A peloton azonban nagyot dolgozott, 100 km-rel a vége előtt 2 percre olvadt a szökevények előnye. Közben egy újabb nagy név, Sénéchal is defektet kapott. Lassan nem maradt olyan esélyes, aki ne kapott volna defektet, vagy ne bukott volna. A két belga rivális, van Aert és van der Poel a peloton végén tekertek, amikor a szökevények beértek az arenbergi erdőbe (Trouée d’Arenberg), amely a szakasz egyik legfestőibb része.
83-mal vége előtt aztán befogták őket, előnyük is 50 másodpercnyire olvadt a főmezőny előtt. A két csapat között az Európa-bajnok Colbrelli (Bahrain-Victorious) és Lecroq (B&B) igyekezett. A verseny következő félórájában folyamatosan szakadtak le a szökevények, 63-mal a vége előtt már csak hárman – Vermeersch, Van Asbroeck (Israel Start-Up) and Moscon (Ineos) – maradtak az élen. Van der Poel kerékpárt cserélt, majd maga mögött hagyva a főmezőnyt megpróbált felérni a Colbrelli-Lecroq kettősre. 50-el a vége előtt Moscon támadott, és tett szert előnyre, miközben hátulról hatalmas tempóval érkezett van der Poel, akinek hátránya már csak egy perc volt! Az Ineos olasz kerekese nagyon szépen tartotta magát, 30-al a vége előtt már 75 másodperc volt az előnye, de ahogy az lenni szokott, akkor jött a defekt, amikor Moscon talán élete szökését produkálta volna. A szegény olasz kerékpáros hiába kapott új biciklit, néhány perc múlva a 7. szektorban bukott, így súlyos másodperceket veszített üldözőivel szemben: 25-tel a vége előtt előnye 15 másodpercre olvadt. Moscon ezután még megpróbált újítani, ami átmenetileg sikerült is számára, növelte előnyét, de 15-tel a vége előtt elkapták, sőt, a van der Poel vezette trió (van der Poel, Colbrelli és Vermeersch) le is szakította őt.
A vezető trió hatalmas tempót ment az utolsó kilométereken, tovább növelve előnyüket, így ez sprintbefutót vetített előre, ami a holland mellett még az olasz versenyzőnek kedvezhetett, és kedvezett is: a roubaix-i vélodrome-ban megtett másfél kör után, egy fantasztikus sprintet követően Colbrelli előzte meg centiméterekkel két németalföldi vetélytársát, megnyerve ezzel az „Észak Pokla” becenévre hallgató egynapost. Második helyre Vermeersch-t hozták ki, a harmadik pedig van der Poel lett. Az időjárási viszonyokat jól tükrözi, hogy az etap végére gyakorlatilag felismerhetetlenségig összesarazódtak a versenyzők. A dobogósok 42,6 km/h-s átlaggal teljesítették a távot, alig több, mint hat óra alatt.
Fotó: A.S.O./Pauline Ballet
