Wini a hazai dirt jumpos szcéna egyik meghatározó alakja, aki 4X-os eredményei után a dirt-ben is kezd teret hódítani magának. A tavalyi év nagyon erősre sikerült számára, sok versenyen ért el szép eredményeket, többek között sikerült több külföldi versenyen is részt vennie. Ezúttal erről is mesélt nekünk…
– Szia Wini! Légy szíves mutatkozz be, hány éves vagy, merre laksz, mivel foglalkozol jelenleg?
– Huszonegy éves vagyok, évhalasztó a főiskolán, jelenleg egy szendvicsbárban dolgozom. Még mindig „falun” lakom, a 18. kerületben, Lőrincen.
– Mióta vagy a Mountain Bike-ozás megszállottja, honnan indult ez az egész?
– Régi arcnak számítok most már. A bicózást 8-9 éve kezdtem el pár általános iskolás osztálytársammal a közeli Bókay-kertben, aztán ők kikoptak és a mai napig elcsodálkoznak, amikor találkozunk, és kiderül, hogy én még mindig csinálom.
– A legtöbben Winnetouként (Winiként) ismernek, honnan kaptad ezt a becenevet, és hogyhogy levágattad a hajadat?
– Biciklis pályafutásom legelején kaptam, amikor még nem ismertem a helyi srácokat és ők valamiért így kezdtek el szólítani, már maguk sem tudják miért, hiszen rövid, zselézett tüsi hajam volt. Örültem, hogy egyáltalán hozzám szóltak, úgyhogy hallgattam rá. Aztán meg jött a hosszú hajú korszak, ami szinte mindenkinek az életében eljön, de szerencsére vége, mert ez a frizura valójában jobban hódít a csajoknál.
– Emlékszem, amikor megismertelek talán a Kőkerék biciklis parkban (azóta sajnos csődbe ment) egy piros Magellanod volt, és Kovács „Koko” Istvánnal küldted. Akkor – ha jól tudom – legtöbbet a Bókay-kertbe jártál a BMX cross pályára. Most is jársz oda? Jelenleg melyek a kedvenc helyeid idehaza, kikkel együtt kerékpározol a legtöbbet?
– Igen, szoktam még mindig járni a Bókay-kertbe, mindig kitalálok valami hülyeséget az öcsémmel és a barátaival. Nagyon szeretek Aranyhegyen és Patakhegyen bicózni, ez a 2 hely áll a legközelebb a szívemhez. Jó társaságban szeretek biciklizni, ezért azt szeretem, ha minél több embert lehet kicsalni egy trailselésre. Ha ki kell emelnem személyeket, akkor Szőke Zolit tudnám, ö sokszor felidegesített már egy 360-nal, az utóbbi időben pedig Patrinó bácsival (Zölei Patrik) gyakoroltam sokat, de Kótocz Dani visszatérésének is nagyon örülök.
– Azon a nyáron a sima nyeregbeszorítós nullkezed nyűgözött le. Azóta viszont nem küldöd? Mi ennek az oka?
– Letoltam a nyerget és megnőttem :). Nagyon szerettem azt a trükköt, de nem hiszem hogy valaha fogom csinálni kisbicóval.
– Merevfarú géped van. Mely stílusokban szeretsz biciklizni, hol érzed magad a legjobban?
– Dörtölni és trailselni szeretek leginkább, de a 4X is nagyon jó, meg a single trailek, mint amilyen például a leogangi freeride pálya. Nagyon szeretek ugratni, minél nagyobb, annál jobb.
– A Campona Bike Parkos időszakban sokat bicikliztünk együtt, akkor tanultuk meg a 360-at, és versengtünk a jobb helyezésekért. Hogyan látod a mostani versenyeket? Ki/kik a legnagyobb ellenfeleid? Milyen trükkök kellenek ahhoz, hogy itthon valaki nyerjen?
– Érdekes ez a mostani versenyzés Magyarországon, nem jó a bíráskodás, sokszor arcra megy a pontozás szerintem. Megesett már, hogy elment a kedvem a magyarországi versenyektől, de ha meg nem versenyzel, akkor meghal a szakág, mert akkor nem várhatod el, hogy többen szponzorálják a pályákat meg a jobb rendezvényeket. Most már sokkal színvonalasabbak a trükkök, és végre felbukkant az új generáció, akik nem félnek:). A mostani versenyeken már tudni kell a három nagy trükköt, sőt, akár kombózni is…
– Mire vagy a legbüszkébb, amit eddig bicózásban elértél?
– Hogy elindulhattam a 26Trix meghívásos nemzetközi versenyen…
– Sok helyen voltál már versenyezni, melyek voltak a legemlékezetesebbek számodra?
– Nagyon sokra emlékszem, talán az első dirt versenyem miatt vagyok még mindig itt, amit még valami nagyon régi Sport Kiállításon nyertem meg az amatőrök között.
– Amikor legelőször kint voltunk a Vienna Air Kingen, én ledroppolni alig mertem, akkora tömeg volt, ráadásul még szurkoltak is, amihez itthon nem szoktunk hozzá sajnos. Amikor ezen a versenyen indultál, mennyire befolyásolt a tömeg? Inkább motiváló hatással volt rád, vagy ilyenkor annyira izgulsz, hogy nehezebben megy esetleg, mint szokott?
– Motivált engem ez a biztatás, de ilyet sosem éltem át még előtte, nem is hiszem, hogy lesz ilyen a közeljövőben Magyarországon. Ahogy ott tudtak lelkesedni totál kívülállók, akik életükben először láttak ilyet, az valami nagyon durva volt, itthon sokszor inkább kinéznek, ha drukkolsz.
– Szabó Andris Shit the Money című 2008-as nyári road trip videójában láthattunk többek között. Mesélnél a külföldi élményeidről röviden? Melyek azok a pillanatok, amelyek a legemlékezetesebbek számodra? Milyen érzés volt a 26Trixen a Disorder filmek sztárjaival együtt, egy pályán biciklizni?
– Röviden? Abban a két és fél hétben annyi minden történt, hogy sosem fogom elfelejteni, és nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy végigcsinálhattam ezt, és emiatt köszönet a szüleimnek, hogy támogattak benne. Ausztria legjobb helyein biciklizhettünk, sokszor videókból ismerős arcokkal, ezek már önmagukban nagy emlékek. Persze az éjszakai kalandokat sem fogom elfelejteni, mert szerintem nem sok ember mondhatja el magáról, hogy egyszerre tud négy kamerával fotózni… Leogangban sajnos rossz időnk volt, de így is sikerült egy közös edzés a legnagyobbakkal, ahol bebizonyították, hogy miért éppen ők a profik. Amire nagyon büszke vagyok, hogy Cam McCault és Timo Pritzelt egyaránt lenyűgöztem a pumpálási és ugrási technikámmal.
– Sport terén ki a kedvenc személyiséged, akit példaértékűnek tekintesz?
– Kiskoromban Krizsák Jani volt a kedvencem és példaképem, mert azt láttam tőle, hogy mindig stílusban a legjobbak között van, és nagyon szépen bicózott.
– Mi a top 3 zene jelenleg az mp3 lejátszódon?
Aesop Rock – None Shall Pass
Little Jackie – The world should revolve around me
The Verve – Love is noise
– Mi volt az eddigi legnagyobb sérülésed? Ha le vagy sérülve, hogyan vészeled át?
– Volt egy könyöktörésem eszméletvesztéssel meg egy hét korházzal. Nem szeretek sérült lenni, mert akkor még jobban biciklizni szeretnék. Mostanság már megpróbálom rendesen kipihenni a sérüléseket, mert sokkal többet ér rápihenni még egy hetet, minthogy rásérülni, vagy a pihenés hiánya miatt még sokáig hurcolni.
– Van valami különleges hobbid a biciklizés mellet? Mit csinálsz, ha éppen nem a kerékpárodat hajtod?
– Igazából nincs, régen számítógépfüggő voltam, játékok, Warcraft 3 stratégia, ilyesmik…
– A jövőre nézve mik a terveid? Hogyan képzeled röviden a 2009-es szezont?
– Kerékpáros szempontból szeretnék újra külföldön versenyezni, legalább annyi versenyen indulni, mint tavaly, de ha lehet inkább többön. Szeretnék ott lenni a Vienna Air Kingen, a 26Trix-szen és 1-2 Qashqai Challenge-en. És persze szeretnék minél többet utazni, mert azt kedvelem a legjobban ebben a sportágban, amikor összebeszélünk és elutazunk valahova ugratni és szórakozni.
– Köszönjük az interjút. További sok sikert a terveidhez! Üzennél valamint az olvasóknak?
– Én köszönöm a lehetőséget! Biciklizzetek minél többet!
Megjelent a Bikemag 2009. május-júniusi számában.
Szöveg: Mucsi Balázs
Fotó: Szász Norbert
