Abban, hogy végezhetünk-e egyáltalán kerékpáros edzést, nagy súllyal esik latba, hogy lázasak vagyunk-e. Amikor azon gondolkozunk, hogy „Mit együnk, ha megbetegedtünk?”, szintén érdemes pár aranyszabályt szem előtt tartanunk!
Fokhagyma, hagyma, cékla és egyéb okosságok…
Hogy a szervezetünk mennyire hatékonyan képes küzdeni a vírusokkal vagy baktériumokkal szemben, kulcsszerepe van, hogy mi történik az emésztő szervrendszerünkben. Az hogy mit és hogyan eszünk, közvetlenül befolyásolja, mennyire gyorsan épülünk fel egy megfázásból vagy influenzából, és persze azt is, hogy mennyire könnyen kapjuk el a vírust.
Kerékpárosoknál – mivel a sokórás edzések könnyen kifacsarhatják szervezetünk – eleve fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, ha komolyan fenyeget az influenza veszélye, akkor pláne. Ha immunrendszerünk működése szempontjából nem biztosítjuk a megfelelő feltételeket, legyengült szervezettel, különösen járvány idején könnyen elkaphatjuk a betegséget.
Legutóbbi cikkünkben arról már volt szó, hogy a legjobban akkor járunk, ha betegen nem terheljük magunkat edzéssel. Nem elég azonban csupán pihenni, immunrendszernek számos tápanyagra szüksége van, vagy könnyen a 22-es csapdájába eshetünk: ha megbetegszünk, kevesebbet eszünk, pedig a betegség elleni küzdelemhez éppen hogy több tápanyagra lehet szükségünk.
Ahogy a mindennapokban, úgy a betegség során érvényes: ne diétázzunk létfontosságú táplálékok mellőzésével. Vagyis szükség van minden lényeges tápanyagra, a zsírokra, különböző láncolatú zsírsavakra, azokra az anyagokra is, melyek különösen fontosak a vitaminok oldódása, felszívódása szempontjából is. Véletlenül se jusson eszünkbe az, hogy csak azért, mert ilyenkor kevesebbet mozgunk, akkor a súlyunk megtartása miatt együnk is keveset, pláne ne vonjunk meg magunktól fontos táplálékokat.
A cikkünk forrásaként szolgáló, John Berardi (Ph.D.) által jegyzett cikk egy „ökölszabályra” épít: Tápláld a tested ha megfáztál, de éheztesd ki a lázad! Vagyis Berardi azt mondja, hogy bár tudományosan nem alátámasztott tény, de többnyire működik, ha hallgatunk szervezetünk jelzéseire és ha éhesek vagyunk, akkor eszünk, ha pedig nem vagyunk éhesek, akkor kevesebbet eszünk.
Nyilván a legfontosabb kérdés, hogy ha eszünk, mit együnk? Itt most „betegségekről” beszélünk, melyek különböző jellegűek lehetnek, így „tuti receptek” nehezen, inkább csak általánosságok fogalmazhatók meg. Kardinális kérdés, hogy a vírusfertőzés következtében belázasodunk-e, mert utóbbi súlyos betegség, amivel orvoshoz kell fordulni, ezzel kapcsolatban felelőtlenség lenne innen tanácsokat osztogatni.
A lázcsillapítás és az antibiotikumos kezelés komoly mellékhatásokkal járhat egyéntől függően, ezért is elkerülhetetlen a konzultáció a doktorral. Ami cikkünk szempontjából kiemelendő, hogy az ilyentájt szokásos influenza-szerű tüneteknél a lázzal járó vírusos megbetegedést (a vírusok elleni immunválaszhoz szervezetünk testhőmérséklete is megemelkedik) általában egy bakteriális fertőzés követ, vagyis a lázcsillapítás antibiotikumos kezeléssel is kiegészülhet.
A „rossz baktériumok” elleni küzdelemben fontos, hogy milyen állapotban van bélrendszerünk élőflórája, azaz a pre- és probiotikumok jelenléte. A prebiotikumok sértetlenül átjutnak az emésztő szervrendszer első vonalain, és a vastagbélben segítik a „jótékony baktériumok” fejlődését. Utóbbiak a probiotikumok közé tartoznak, melyek meghatározzák az egészséges, kiegyensúlyozott bélflórát, ami elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működése szempontjából.
Könnyen belátható, hogy a pre- és probiotikumok jelenléte bármilyen betegség kezelésében kulcsfontosságú, de meg kell említeni, hogy az antibiotikumos kezelés nem csak a „rossz baktériumokat” irtja ki a bélrendszerben, hanem komoly rendet vág a „jótékony mikroorganizmusok” között is. Ezért antibiotikumos kezelés után/mellett különösen fontos utóbbiak pótlása, akár természetes úton, adott esetben pedig akár táplálék-kiegészítőkkel.
Prebiotikumok természetes forrásai, naponta 2-3-szor érdemes fogyasztani:
spárga, fokhagyma, csicsóka, póréhagyma, hagyma,
árpa, bab, zab, quinoa, rozs, búza, jamgyökér, burgonya
bogyók, alma, banán, citrusfélék, kivi
lenmag, chia mag
táplálékkiegészítők formájában Napi 2-4 gramm étkezésekkel együtt.
Probiotikumok természetes forrásai, melyeket naponta egyszer-kétszer érdemes fogyasztani:
élőflórás kefír, joghurt, sajtok (itt megjegyezném, hogy amikor táplálkozási tanácsoknál joghurtról beszélünk, felejtse el mindenki az agyoncukrozott, ízesített „gyümölcsjoghurtokat”, natúr termékekre gondoljon)
savanyúságok, savanyú káposzta, szójaszósz, kovászos kenyér, kovászos uborka, vagy borok
táplálékkiegészítők formájában napi 3-5 billió mikroorganizmust vihetünk be, ha betegek vagyunk, akár 10 billiót.
Egyéb táplálékok, melyek hasznosak a betegség elleni küzdelemben:
Zöld-tea: B-sejtek antitest-termelését segíti, erősítve az immunvédelmet
Bodza: segíti a vírusok elleni védekezést, gazdag fitonutriensekben
Húsleves: rengeteg értékes tápanyag, gyulladáscsökkentő hatású is
Fokhagyma: hasonló a hatása, mint az antibiotikumoknak, csökkenti a megfázás tüneteit.
Méz: antibakteriális hatása van és enyhíti a köhögéses tüneteket
Fontos táplálékkiegészítők, vitaminok: C-vitamin, Zink, bodzakivonat, ginseng, quercetin, béta-glükán, stevia, szelén
Mit tehetsz, ha beteg vagy:
Igyál sok folyadékot!
Pihenj sokat és regenerálódj!
Ha éhes vagy, egyél!
Ha nem vagy éhes, ne egyél!
Fókuszálj az immunerősítő táplálékokra!
Fogyassz prebiotikumokat és probiotikumokat!
Fogyassz immunerősítő táplálékkiegészítőket!
.
