Minden szempontból tökéletes alpesi terepen próbálhattuk ki az elmúlt héten a KTM 2013-as újdonságait, melyek között természetesen az új kerékméretű 650B Lycan fully került a figyelem középpontjába, számomra is ez volt az első 27,5-es bringa, amit élesben tesztelhettem.
A helyszín a Salzburg irányába eső Attersee volt, egy tiszta és az Alpokban megszokotthoz képest meleg vizű tó hegyekkel körbevéve, állandóan párás klímával, még a betonsétányok is mohával benőve…
Persze a 38 fokból jól esett a 10 fokos hőmérsékletcsökkentés, sőt, még a második tesztnap végén eleredő hűsítő eső is, de ne szaladjunk ennyire előre, hiszen elég sűrű volt a program, izzottak az alkatrészek a sűrű cserebere közepette a fenekünk alatt.
Az osztrák KTM az utóbbi években piackövetőből innovatív gyártóvá lépett elő, már nem csak az ismert narancs-brandnek és a kulturált, jó minőségű, de nem túl izgalmas bringáknak köszönhetik az eladások növekedését.
Ehhez a megállapításhoz már elég csak ránézni a prezentáció előtt felsorakoztatott modellpalettára, mára minden kerékpáron láthatunk egyedi megoldásokat, felülve pedig több modellen is tapasztalhattuk a pozitív érzést: már egy perc után is egyszerűen jó a bringa.
A sajtótájékoztató három fő vonalon futott, az új kerékméret, a pedelec kerékpárok és az elérhető árkategória került a középpontba.
Sajnos nálunk az ár miatt nem válhattak tömegcikké – jó ideig nem is fognak – de Nyugat Európában hódít az elektromos rásegítés, nem véletlenül. Ezt most ne is ragozzuk, az osztrákok, németek nem ijednek meg a 2000 eurótól kezdődő árcédulától, idehaza nem ez a helyzet.
A KTM kinyilvánítottan nagy hangsúlyt fektetett a 2013-as paletta kialakításánál az olcsóbb bringákra, pódiumra emeltek például egy 1000 euró alatti országútit, tetszetős megjelenéssel, minőségi aluvázzal, Tiagrával szerelve. Sőt, már a 650B kerékméretnél is gondoltak arra, hogy létrehozzanak elérhető árú modelleket, például az új kerékméretű 125 mm-t mozgó Lycan 651 kapható lesz 2990 grammos alumínium vázzal, SLX alkatrészekkel, hogy bárki megvásárolhassa, valamivel több mint 2000 euróért. Nyilván megint nem a magyar pénztárcák jelentették az etalont a fejlesztésnél.
Felejtsük azonban most el az árakat – mi is ezt tettük – mert a továbbiakban arra a napjainkban leginkább aktuális kérdésre próbáljuk keresni a választ, hogy melyik is az ideális kerékméret? A prezentáción a KTM jóvoltából néhány számszerűsített adattal is találkozhattunk. Persze ezek az osztrák gyártó mérései, néhány adott modellre, alkatrészre vonatkoztatva, nem kell szentírásként kezelni a számokat, de mégiscsak számok, melyek sokakat érdekelhetnek. Az összehasonlításban már a három kerékméret (26, 27,5, 29) szerepel.
Egyszerűen fogalmazva a twentyninerek egyik legnagyobb előnye a 26-osokkal szemben, hogy átgurulnak mindenen, nem billentik meg annyira a gyökerek, kövek. Nos, a KTM szerint ha az útegyenetlenségek leküzdése szempontjából 100%-nak vesszük azt a szöget, amennyire adott akadálynál megemeli az orrát a 26-os kerekű bringa, akkor a 650B ehhez képest 98,4%-os szögben, a 29-es 95,8%-os (tehát laposabb) szögben teszi ugyanezt.
Vagyis az új kerékméret ilyen szempontból a 26-oshoz van közelebb, ami logikus is, hiszen valójában a 650B tényleges mérete sem a félúton van a 26” és 29” között. (És akkor még nem vettük figyelembe a játékot ballonosabb vagy keskenyebb gumikkal.)
Súlyban ugyanezek az arányok a KTM-nél, ha a kerék tömege 100% (1440 gramm) a 26-osnál, akkor a 650B-nél ez 103%-ot (1489 gramm), a 29-esnél 111%-ot (1594 gramm) jelent. vagyis megint csak a 26” felé kisebb a lépés.
Nem értettem igazán jól, milyen képlet alapján számoltak és hogyan jött ki az érték (figyelembe vették például a nehezebb kerék perdületét, a kerékpár súlyát, stb), de előrukkoltak egy olyan adattal is, ami szerint a nagyobb kerékmérető bringák irányításához nagyobb erő kell. Ha megint csak a 26-ost vesszük 100%-nak, akkor a 650B mozgatásához 11-, a 29-eséhez 36%-kal nagyobb erő szükségeltetik.
Még mielőtt rátérnénk a gyakorlati tapasztalatokra, bemutatnám kicsit a KTM fullyk PDS felfüggesztését is, lévén a tesztride-ok során ezúttal több össztelós teljesített szolgálatot alattunk, mint merev.
A KTM fully-kban általában tetszett a PDS, aminek lényege, hogy a rugóstagot nem a váz fő háromszögéhez rögzítik, hanem a fő forgásponthoz csatlakozó lengőkarhoz. Egyébként egy négyforgáspontos rendszerről van szó, ami érzésre kiegyensúlyozottság szempontjából a legjobb VPP (virtuális forgáspontú) felfüggesztésekhez hasonlított.
Gyorsan hozzáteszem itt, hogy a rövid próbálgatások, bringacserék közepette esélyem nem volt testre szabni a rugóstagokat, tehát most „csupán” egy érzésről beszélek. Annyi relevanciát mindenestre megállapíthatok, hogy a 29-er és a 650B fully is kicsit puhára volt állítva az én súlyomhoz képest, de még így is rögtön megszerettem a PDS-t.
A tagot nyitott állapotban használtam felfelé-lefelé, és egyáltalán nem éreztem, hogy olyankor mozdult volna be, amikor ez a teljesítmény rovására ment volna, a pedálterhelésre fordított erő szempontjából kiválóan kiegyensúlyozott mechanizmus, amilyennel ritkán volt még dolgom (főleg ha ehhez hozzávesszük, hogy puhára volt fújva a tag)!
A két összehasonlított fully, közül a 29-es Scarp karbon váza PDS felfüggesztéssel 100 mm-t mozog és 2250 grammot nyom, a 650B méretű karbon Lycan súlyban ugyanezt tudja, plusz további 25 mm-t kínál rugóútban. A KTM 29-esei és a Lycan 651 is szabvány 12mm/142m-es tengelyt használ hátul, beleértve a merev 29-est, a Myroont is.
Az időtényező miatt teljesség igénye nélkül végezett összehasonlító tesztet valójában három karbon modell, a 29-es Scarp (100 mm rugóút), a 27,5-es Lycan 651 (125 mm rugóút) és a merev 29-es Myroon hajtásával végeztem, hasonló, Schwalbe Racing Ralph és Rocket Ron gumikon. Hamar kiderült, hogy nálam a 26-osok pillanatok alatt kiesnének a rostán, ha magamnak keresnék bringát.
LCS-től kölcsönvett szófordulattal az „idegbeteg 26-oson” olyan érzésem volt, mintha elfelejtettem volna biciklizni (persze sosem számítottam technikás mountain ridernek), súlyban elméletileg egy 27,5-es bringát gyakorlatilag hasonlóan könnyűre ki lehet hozni adott minőségben, mint egy 26-ost, úgyhogy nálam leszűkült a kérdés: 27,5 vagy 29?
Persze ha az ember kerékpárt vásárol, mindig a saját stílusát, a várható felhasználást veszi számításba, így nekem az is egyértelmű, hogy a merev 29-est választanám (mint ahogy ilyet is használok). Ennek oka, hogy sokszor elkeveredek maraton versenyekre, ahol szeretem a meccseket, akciókat, a lejtőkön pedig jól esik biztonságban érezni magam, utóbbihoz elegendő a nagy kerékméret.
Viszont ha eljátszok a gondolattal, hogy több időm lenne élménybringázásra valóban technikás terepeken (nagy kövekkel, gyökerekkel), amilyeneket az Alpok bőségesen kínál, és mellette szeretném megtartani a lehetőségét, hogy néha megpróbáljam kihozni magamból a maximumot egy maratonon, akkor talán pont egy olyan 27,5-es és egy 29-es fully között vacilálnék, mint a Lycan és a Scarp. Ez az elmélet, de a bringázás után a szubjektív végeredmény érdekes eredményt hozott: én biztosan a 125mm-t mozgó 27,5-est választanám. Érdekes dolgok ezek. amikor még a szállásunk körül tettünk egy 2 perces kört, Thommey kolléga elgurult, visszajött, majd azt mondta: „Ez a 650B zsákutca”. Miután ugyanezt megtettem, fülig ért a szám, s már alig vártam a rendes teszteléseket, számomra a „ráülni és megszeretni” kategóriát jelentette a Lycan 651.
Ami elsőre eszembe jut a KTM Lycanról, annak ellenére, hogy egy 125 mm-t mozgó fullyról van szó, hogy nagyon könnyedén haladok vele. Érzésre talán még könnyedébben, mint a merev 29-essel. Hülyeség, de ez van. Lehet benne van a pszichikai tényező is, alapvetően lelkesedem az újdonságokért. Hiába a fentebb említett szám szerinti kimutatások, érzésre számomra a Lycan majdnem olyan könnyedén gurult át mindenen (plusz 25 mm rugóúttal), mint a Scarp, Súlyban sokkal-sokkal könnyedebbnek éreztem a Lycant, mint a Scarpot, a mozgatás és kezelés viszont már erősen terepfüggő, itt nálam inkább a Scarp javára billen a mérleg. Persze itt hozzáteszem azt is, hogy a komoly, technikás lejtőkhöz kevésnek érzem saját tudásom, viszont van egy olyan benyomásom, hogy mivel könnyebb tenni-venni a 650B kerékméretű fullyt, ugrálni, röpködni nyilván nagyobb élmény vele (én egyik bringával sem röpködtem sokat).
Hogy legyen valamiféle releváns összehasonlítás is, kerestünk Thommey-val egy meredek, köves-gyökeres, ránézésre kitekerhetetlen pár száz méteres emelkedőt, és hasonló nyomású gumikkal és rugóstaggal cserélgettük a Scarpot és a Lycant, fel-le.
Az emelkedőt elnézve magam is meglepődtem, de a 650B kerékmérettel, a lágy rugózással (lábletétellel, de nem megállással) egyszer sikerült kitekerni a kövest, a 29-essel mindig tolásra kényszerültem, és a súlya miatt eleve pörgősebb áttételt kellett választani, lassabban haladtam. Lefelé egymás mögött haladtunk Thommey-val, nagyjából hasonló sebességgel mindkét bringán, viszont a 29-est stabilabbnak éreztem (tegyük hozzá, élesebb kanyar itt nem volt).
Ahogy most visszaolvasom a fentieket, elmosolyodok kicsit, mert jogosan fogalmazódik meg az olvasóban a kérdés: „Ez a majom miért mondja, hogy ő egyértelműen a Lycant választaná, mikor mindkettő mellett szólnak érvek?” Nem tudom. Szubjektív alapon. De objektíven nem hinném, hogy egyhamar megmondaná bárki a tutit, oly sok tényező esik latba. Stílustól, testmérettől is függ, ki mit válasszon, a jövőben nagy értékű kerékpároknál talán előtérbe kerülhet vásárlásnál az a lehetőség, amikor a vevő kipróbálhatja a bringákat.
Véleményem szerint itthon maratonozásra, teljesítményorientáltabb bringásoknak még mindig a merev 29-ert ajánlanám, alacsonyabbaknak (a jövőben) a merev 650B-t, all-mountain élménybringázásokhoz viszont én idehaza is elgondolkoznék egy 650B fully-n. A nagyobb rugóutakhoz a 29-es kerék túl nagy mérete miatt jobban passzol a 650B, az all-mountain és enduro kategóriákban valószínűleg ez fog elterjedni, és ahogy haladunk fölfelé, megmarad a 26-os is.
Nem lennék meglepve, ha pár éven belül minőségi XC-maraton vonalon a 26-os kerékméret tűnne el teljesen, és testalkat szerint választanának 650B-t vagy 29-est a riderek. Az sem kizárt, hogy a bringák méretezése a felső kategóriákban nem csak váz, hanem kerékméret alapján lesz a jövőben számozva, persze most a kiskereskedők biztosan a szívükhöz kapnak. Zárjuk le a kérdést azzal, hogy egyelőre dőreség lenne már most a pápát játszani, de talán nekünk, a szaksajtónak a legjobb, hiszen megosztó írásokat nem lesz nehéz produkálni a következő években…
Szöveg: Takács Tamás; Fotók: KTM, Takács Tamás, Thommey