A Decathlon kerékpáros termékei óriási vitákat szoktak generálni a közösségi oldalakon, sokan lenézik őket, sokan viszont büszkén, elégedetten használják ezeket a termékeket. Ebben a helyzetben ember legyen a talpán, aki igazságot tud tenni, mi sem szeretnénk feltétlenül erre vállalkozni, viszont télen, amikor a B’twin Village-ben (Decathlon központ) jártunk, megtapasztaltuk, hogy komoly fejlesztési munka van a Decathlon kerékpáros termékei mögött, melynek folyamatáról ebben a cikkben most beszámolunk nektek.
Mint már említettem az előző cikkben a B’twin Village nem csak egy óriási Decathlon áruház, hanem az irodák, a labor és a műhelyek is ebben az épületben kaptak helyet, így a termékfejlesztés jelentős része is itt történik. Az épületben a kerékpár sportág vezetője vezetett végig minket, aki több érdekességről is mesélt a fejlesztés kapcsán.
Elsőként a műhelyt mutatta meg, ahol a “szörnyek” születnek. Ha felmerül egy mérnök fejében valamilyen ötlet akkor azt az épületen belül képesek legyártani, lemodellezni, hogy egyáltalán van-e bármilyen létjogosultsága, érdemes-e vele komolyabban foglalkozni. Természetesen messze nem úgy néz ki az első “prototípus”, mint a végtermék, de tökéletes arra, hogy ne csak monitoron lássák az adott ötletet. Ez óriási előny, hiszen nem kell sehova rohangálni gyártatni, hanem házon belül képesek elkészíteni. Persze rengeteg ötlet bukik el már itt a műhelyben vagy azért, mert eleve életképtelen vagy mert józan keretek között nem magvalósítható, de pont erre való maga a műhely, hogy ezt kézzel foghatóan megtapasztalják.
Mielőtt gyártásba kerül egy kerékpár itt szerelik össze a prototípusokat, hogy pontosan lássák, hogy a gyakorlatban is használható-e lesz az adott kerékpár. Természetesen az összes prototípust tesztelik a laborban, hogy megfelel-e minden kívánalomnak, és nem csak a vázakat, kerékpárokat teszik ki nyúzópróbának, hanem az alkarészeket és a kiegészítőket is. A laborba nem léphettünk be, de kívülről is maximálisan hihető volt, hogy ezek a gépek nem díszként vannak ott. 🙂
Személyes kedvencem a bemutatott prototípusok közül egy gyerekkerékpár, ahol konkréten felnőtt méretben elkészítették a gyerekbringát, hogy lássák, milyen is egy ilyen kerékpárral menni, vicces volt ekkora méretben látni, de tanulságos is. A fékkar az, ami jó példája a kreativitásnak és az innovációnak, ugyanis egy kisgyerek a keze mérete miatt abszolút nem tud használni egy felnőtt fékkart, de még a kicsinyített fékkarok sem feltétlenül jelentenek neki megoldást, hiszen nem tud akkora erőt kifejteni a keze, mint egy felnőtté, ezért más felépítésű fékkart kell használnia. A Decathlon egy külön fékkart fejlesztett erre a célra, a képen látható kerékpár kormányának egyik oldalán a gyerekeknek készített fékkar felnagyított változata található, a másikon pedig egy hagyományos fékkar méretarányos változata. Ki lehetett próbálni, hogy melyiket milyen könnyű használni, el kell mondanom, a hagyományos változat gyakorlatilag használhatatlan gyerekek számára, a Decathlon saját fékkarja viszont jól működött.
A műhely és a labor megnézése után az országúti csapatból egy mérnök tartott nekünk prezentációt arról, hogy hogyan tervezik, fejlesztik az országúti bringákat, egy karbon és egy alu modellen keresztül, és mindkét típusból behozott egy szétfűrészelt vázat. Valószínűleg csak véletlen, de nagyon örültem annak, hogy a tavaly tesztelt Ultra 900 CF vázát és az új országúti modell, a Triban RC 520 (amit szintén már teszteltünk, hamarosan olvashattok róla) vázát hozta be, mert konkrét tapasztalatokkal rendelkeztem a karbon modellről és így objektíven tudtam kérdezni a kerékpárról.
Megtudhattuk, hogy az Ultra 900 CF fejlesztése során 30 fölött volt a prototípus vázak száma mire elkészült a végleges modell, ami összességében elég hosszú folyamat volt, és azt is elmesélte, hogy a váz melyik részén milyen karbonszövetet használtak. És mivel a Decathlonnál egy mérnököt állítottak elénk, nem egy marketingest, így végre értelmes választ kaphattunk a kérdéseinkre.
A tavalyi teszttapasztalatok alapján négy kérdés, ami igazán foglalkoztatott a vázzal kapcsolatban, és mindegyikre kielégítő választ kaptam.
1. Miért van elöl direct mount fékrögzítés, hátul pedig hagyományos?
Elöl nagyobb fékerőre van szükség, amit a direct mount tud biztosítani.
2. A mai trendekkel ellentétben csak keskeny gumival használható a kerékpár, miért van ez?
Tudják a problémát, a hosszú fejlesztési folyamat miatt van, a következő modell hamarosan megjelenik, ami már a mai trendeknek megfelelő szélesebb gumikkal is kompatibilis lesz.
3. Ki gyártja a vázat?
Ugyanabban a távol-keleti gyárban készülnek, ahol sok nagy gyártó csúcs modellje.
4. Ki tervezte a vázat?
A Look egyik mérnöke “igazolt át” hozzájuk, így hozzáértő szakember tervezte. (Lehet ezért fedezhető fel némi hasonlóság bizonyos modellek között? – szerk.)
A válaszok engem meggyőztek, erősen érezhető volt, hogy az Ultra 900 CF nem egy kínai katalógus váz, hanem tényleg sokat dolgoztak rajta és pontosan ismerik minden paraméterét és tulajdonságát, ami a piacon található nagyobb nevű márkák esetében sajnos nem mindig igaz, ahol valamilyen marketing mesével próbálják kiszúrni a szemünket valós válaszok helyet.
A Triban RC520-ról is beszélgettünk, de annak a részleteiről majd a tesztben olvashattok, úgy lesz érthető.
Összefoglalva, az alapján, amit láttunk, hallottunk és tapasztaltunk a B’twin Village-ben, számomra nem kérdés, hogy a Decathlon kerékpáros termékei mögött sokkal komolyabb munka van, mint amit előzőleg hittünk…
