Hogyan születnek a Decathlon kerékpárok? – Látogatás a B’twin Village-ben
A Decathlonban kapható bringákról sokféle legenda kering a hazai kerékpáros körökben, egyesek szerint áruházi vackok, mások pedig abszolút jó véleménnyel vannak róluk. Az elmúlt év tapasztalatai alapján mi is az utóbbi kategóriába tartozunk, de volt némi fenntartásunk a tervezéssel és a gyártással kapcsolatban a mai kínai tucattermékek uralta világban. A kételyek eloszlatása végett kaptunk egy meghívást Lille-be a B’twin Village-be, ahol a kerékpárokat tervezik és egy összeszerelő üzem is található közvetlenül a központ mellett.
A Decathlonban kapható kerékpármárkákat valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, biztos mindenki hallotta már a B’twin nevet, melyről a Franciaországban található központ is a nevét kapta. (Idén egyébként új márkák jelennek meg, de erről majd egy későbbi cikkünkben fogunk írni .)
A B’twin Village egy óriási Decathlon áruház, melyben a kerékpárhoz és a triatlonhoz köthető termékek kaphatók, de az egykori dohánygyár épület másik felében helyet kaptak az irodák és a laborok is, ahol a kerékpárok és a kiegészítők tervezése, fejlesztése folyik.
Itt tesztelik a kerékpárokat, kiegészítőket
Őszintén megmondom, hogy a kerékpáripart ismerve előzetesen nehéz volt elhinni, hogy bármiféle komoly tervezési, fejlesztési munkák lehetnek a francia sportáruházlánc termékei mögött, hiszen a mai világban csak elég rábökni valamelyik tajvani gyártó katalógusában egy adott termékre, hogy “ebből kérek 100ezer darabot XY felirattal” és már meg is van a jövőévi kínálat. De a Decathlon állítása szerint ők csak bizonyos termékeknél választották ezt az utat, többségében önállóan, a vásárlók igényeinek megfelelően terveznek meg minden alkatrészt.
Az előbbi témáról sokat beszélgettünk a Decathlon hazai kerékpáros vezetésével, de erős kételyek voltak bennem ezzel kapcsolatban még a repülőúton is kifelé. A megérkezésünk első napján már nem volt időnk kilátogatni a B’twin Village-be, hanem egy vacsorát szerveztek nekünk az egyik kint dolgozó magyar menedzserrel, aki nem mellesleg nemzetközileg a tájfutás sportág vezetője a vállalatnál. A Decathlon szellemisége és működése is érdekes téma volt, de engem jobban érdekelt az, amikor arról mesélt, hogy milyen módon tervezték meg az új tájolót (tájfutáshoz szükséges eszköz). Egyedi termék készítéséről volt szó, komoly tervezési munkákkal, Kínába kiküldött mérnökkel, sok-sok prototípus legyártásával, mire egy olyan eszközt hoztak létre, mely kielégíti a hobbi tájfutók igényeit. Természetesen azt is elmondta, hogy tudomása szerint ez a Decathlon minden egyes termékére igaz, minden termékben van hozzáadott érték.
Vasárnap lévén másnap még mindig nem jutottunk el a B’twin Village “titkos” részlegeibe, hanem délelőtt a közeli Belgiumban a Velofolies kiállítást néztük meg, ahol a Decathlon két új országúti márkája mutatkozott be a nagyközönség előtt. Délután pedig az egyik új kerékpármodellt tesztelhettük (amiről hamarosan olvashattok) a kerékpár sportág vezetőjével, aki szintén egy lelkes kerékpáros és jól el lehetett vele beszélgetni a Decathlonon kívüli kerékpáros témákról is.
Nem ma kezdték a kerékpárgyártást
A kinti tartózkodásunk utolsó napján végre bejutottunk a B’twin Village-be, maga az áruház személy szerint nem fogott meg annyira, mivel folyamatosan kerékpárok között élek, de azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy óriási termékkínálatuk van és nem csak a Decathlon által gyártott termékek kaphatók benne, a hazai termékpalettánál jóval többet kínálnak.
Itt szerelik össze a prototípusokat
Amennyire az áruház nem fogott meg, a mögötte található irodák és laborok pont annyira igen. Nyitott irodák sok-sok dolgozó emberrel találhatók a B’twin Village hátsó részében, ráadásul ők ténylegesen mind a kerékpáros sportágban dolgoznak, nagyobb márkáknál is ritkán látni ennyi irodai alkalmazottat… persze az más kérdés, hogy az áruházlánc miatt egyéb munkaerőre is szükség van egy szokványos márkához képest.
Minden Van Rysel bringát egy ember szerel össze
A termékfejlesztés folyamatába is volt időnk betekinteni, sőt a labort is megnézhettük, ahol a törésteszteket végzik. Elég komoly technikai háttérrel rendelkezik a francia óriás, mindegy egyes terméket komolyan letesztelnek, prototípusokat gyártanak, színeket kevernek, és minden egyes kérdésre tudnak válaszolni az adott termékkel kapcsolatban, látszik, hogy nem a marketingesek “fejlesztik” a termékeket. (A következő cikkünkben olvashattok erről.)
A B’twin Village mögött található az egyik összeszerelő üzem (Európa-szerte több helyen készülnek a kerékpárok), ahová szintén átlátogattunk. Számomra két szempontból volt érdekes az üzem: az egyik, hogy nem bevándorlók, vendégmunkások dolgoztak benne, ami általában a megszokott. A másik pedig, hogy az új felsőkategóriás kerékpárokat nem a “szalagon” szerelik össze, hanem minden egyes bringát teljes egészében egy ember rak össze, erre egyébként azért van szükség, mert annak ellenére, hogy így lassabb a folyamat az összeszerelés minősége jobb lesz. A közeli összeszerelő üzem további előnye, hogy gyorsan tudják jelezni a fejlesztőknek, ha valamilyen probléma jelentkezik.
A három nap alatt elég sok dologba nyertem betekintést a Decathlon működésével kapcsolatban azonfelül, hogy hogyan szerelik össze a kerékpárokat. A mentalitás és a vállalati kultúra nagyon más, mint a hazai cégeknél, látványos, hogy az emberek szeretnek dolgozni a Decathlonnál (nem véletlenül a többszörös év munkahelye Magyarországon is!), persze magyar közgazdász fejjel gondolkozva van pár dolog a szervezeti felépítésben és a működésben, ami nem biztos, hogy a hatékonyság záloga, de ennek a bírálatára lehet nem én vagyok a legalkalmasabb személy. Egy dolog viszont biztos, a Decathlonnál maximálisan a bringások igényeit szem előtt tartva szakértő emberek tervezik a kerékpárokat!
Remélem ezzel az összefoglaló cikkel sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket, a következő részben a Decathlon kerékpárok tervezésének és fejlesztésének folyamatát fogom bemutatni, utána pedig a három új kerékpármárka kerül terítékre.
