Ha ma valaki leült a tv-készülék elé, és megnézte a Giro d’Italia 17. szakaszát (akár csak az utolsó egy óráját), bizony nem járt rosszul. Az idei kiadás legizgalmasabb etapján, az első világháborúból is jól ismert hegyek közt Santiago Buitrago (Bahrain-Victorious) tönkreverte a mezőnyt, de a negyedik helyért folytatott küzdelem sem volt semmi Richard Carapaz (Ineos Grenadiers) és Jai Hindley (Bora-Hansgrohe) között. Valter Attila (Groupama-FDJ) ma szökésbe került, majd csapat legjobbjaként az előkelő 15. helyen végzett, Fetter Erik (Eolo-Kometa) a 75., míg Peák Barnabás (Intermarché-Wanty-Gobert Matériaux) hatalmas meglepetésre az 59. helyet szerezte meg. Összetettben Carapaz vezet, egyik nagy riválisa, Simon Yates (BikeExchange-Jayco) pedig feladta a küzdelmeket.
Szerdán a Ponte di Legno és Lavarone közötti 168 kilométer várta a mezőnyt, három kategorizált emelkedővel és két gyorsasági részhajrával. A táv a tegnapihoz képest kevesebb volt, az utolsó 30 km-en azonban két első kategóriás emelkedőt is beiktattak a szervezők, így ma is adta magát a lehetőség a szökevények számára, hogy jól időzített támadásaikkal elhódítsák a szakaszt. Az idő ezúttal nem volt kegyes ahhoz a 155 kerékpároshoz, aki aláírta a nevezési táblát: az eső és a szél miatt elő kellett kapni a dzsekiket, a csúszós utakon pedig fokozott figyelemmel kellett tekerni.
Fotó: giroditalia.it
Ahogy arra számítani lehetett, az elején rögtön leugrott egy kisebb, négy kerekesből álló csoport a főmezőnyről. Őket követte egy második, népesebb társaság Valter Attila vezetésével. A két csoport 145 km-rel a vége előtt egyesült, így az alábbi kerékpárosok alkották a nap szökését: Nicolas Prodhomme, Felix Gall (mindkettő AG2R-Citroën), Mathieu van der Poel (Alpecin-Fenix), Santiago Buitrago (Bahrain Victorious), Filippo Zana, Luca Covili (mindkettő Bardiani-CSF-Faizanè), Damien Howson (BikeExchange-Jayco), Guillaume Martin (Cofidis), Simone Ravanelli (Drone Hopper-Androni Giocattoli), Diego Camargo, Hugh Carthy (mindkettő EF Education-EasyPost), Lorenzo Fortunato (Eolo-Kometa), Jan Hirt, Rein Taaramäe (mindkettő Intermarché-Wanty-Gobert), Koen Bouwman, Gijs Leemreize, Sam Oomen (mindhárom Jumbo-Visma), Antonio Pedrero (Movistar), Mauri Vansevenant (QuickStep-AlphaVinyl), Thymen Arensman (Team DSM), Giulio Ciccone (Trek-Segafredo) és Alessandro Covi (UAE Team Emirates). Az gyakorlatilag már az elején eldőlt, hogy amennyiben ezek a versenyzők összedolgoznak, akkor a főmezőnynek aligha lesz ereje beérni őket. A szökevények nem is adták alá, előnyük hamar 3 perc környékére kúszott fel, míg a pelotonban az Ineos és a Bora dolgozott a rés kordában tartásáért. A főmezőnyből Simon Yates leszakadt, majd az idei Corsa Rosán már két szakaszt is – köztük a budapesti időfutamot – megnyerő kerékpáros beszállt a csapatautóba, és feladta a versenyt. Yates kiesésével egy újabb, akár a végső győzelemre is esélyes kerékpáros távozott, ami azt is jelenti, hogy Carapaznak eggyel kevesebb “problémával” kell majd foglalkoznia.
Ma is népes szökevénycsoportot láthattak a nézők – bal középen Valter Attilával. Fotó: Michael Steele
60 km-rel a vége előtt van der Poel indított támadást, melyet hárman – Martin, Covi, és Gall – tudtak átvenni. A élen lévő kvartett egy perc előnnyel érkezett a Valico del Verticolóhoz (12 km, átlagban 7,6%), míg az üldözők közül Carthy, Buitrago, Bouwman és Ciccone igyekezett bezárni a rést. 37 km-rel a vége előtt összeért a két csoport, miközben a főmezőnyben a Bahrain vette át az irányítást. Az emelkedőn Bouwman bebiztosította vezető pozícióját a kék trikóért folytatott küzdelemben, majd mint aki jól végezte a dolgát, vissza is vett a tempóból. A Verticolo túloldalán van der Poel és Leemreize kapcsolt magasabb fokozatba, leszakítva ezzel társaikat. A két kerékpáros másfél perc előnnyel kezdhette meg a mai etap utolsó hegyét, a szintén első kategóriás Monte Roverét (8 km, átlagban 9,6%). Itt Leemreize annak rendje és módja szerint le is szakította magáról van der Poelt, akinek nagyon nem ízlett ez a terep. Leemreize valószínűleg maga sem gondolta, hogy az előtte álló, történelmi vonatkozásokkal is bíró hegyre (az első világháborúban itt húzódott az Olasz front) nem ő ér majd fel először. Pedig így történt: a Bahrain 22 éves ifjú titánja, Santiago Buitrago felhúzta a nyúlcipőt, és elvitte a showt: a kolumbiai versenyző hihetetlen gyorsasággal, másfél perces hátrányát néhány kilométer alatt ledolgozva a hegy tetején felállított kapu előtt előzte meg Leemreizét, innen pedig már egyenes volt az út a Piazza Italián felállított befutóig. Buitrago első Giróján rögtön szakaszgyőzelemmel rukkolt elő, gyorsan tegyük hozzá: nála jobban senki sem érdemelte ezt meg. Leemreize már másodszor dobogós az idei versenyen, így a Jumbo is egy gyémántra talált a 22 éves holland személyében. Harmadik helyre Hirt jött be Carthy előtt, míg Carapazék csoportja az utolsó emelkedőn csak felért a szökevényekre, és a négy célban lévőn kívül mindenkit megfogott. Az olimpiai bajnok végül Jai Hindley-vel együtt jött meg, ami azt jelenti, hogy 3 másodperces előnye továbbra is kitart. A mai idő 4 és fél óra lett, ami 37,6-os átlagot jelent a távon.
Buitrago teljesítményével meglepte társait – a jövő egyik nagy sztárja van születőben. Fotó: Giro Twitter
Honfitársaink közül Valter Atinak ma (végre) nem kellett Démare kezét fognia, így legmagasabban jegyzett kerékpárosunk bele is tudott kerülni a szökésbe. Ati végül az emelkedőkön leszakadt, de így is a 15. helyet szerezte meg, amiért egy ponttal gazdagodott. Fetter Erik és Peák Barna is nagyon szépen teljesített ma, mindkét versenyzőnk a mezőny első felében végzett, ami hatalmas teljesítmény a Giro harmadik hetén. Az összetett mellett a többi különversenyben sincs változás: Arnaud Démare (Groupama-FDJ) a ciklámen, Bouwman a kék, míg Joao Almeida (UAE Emirates) a fehér trikó büszke tulajdonosa.
