Szeptember 30-án tizenkilencedik alkalommal rendezték meg a Kishegy kupát, a magyar tenger déli partján fekvő Balatonlellén. A címben említett nagy lelkesedés egyaránt igaz rám is és a versenyt szervező Lellei Diáksport Egyesületre is. Ismét elmondhatom, hogy ezúttal is egy remek, családias kis maraton versenyen vehettünk részt.
Az utóbbi időben nagyon éreztem már az őszt, de inkább a 25 futamosra sikeredett mountain bike-os szezon az, ami kissé kedvemet szegte, hogy akár a bringa közelébe is menjek. Emiatt a szeptember csendesen telt, meg amiatt is, hogy 2 hete elkapott egy kis megfázás, amiből szerencsére már szinte teljesen kimásztam. Próbáltam legalább az edzést kiegészítő dolgokra figyelni: táplálkozás, regeneráció. Ez utóbbiban az is segített, hogy az Endura terméktesztelés keretében kapott kompressziós zokniban tudtam a ház körüli és kerti munákat végezni.
A Kishegy kupán már 3-4 alkalommal is jártam, szimpatikus kis verseny, így nem volt kérdés, hogy a szezon zárásaként ismét részt veszünk rajta. A rajt egy kellemes 11 órai időpontban, a kishegyi kápolna mellett volt, amit könnyű megtalálni is és csodás panoráma nyílik a Balatonra. Megállapítottuk, hogy azért (is) jó a déli parton lakni, mert onnan sokkal szebb a kilátás az északi parton levő hegyekre. A verseny nem csak a felnőttekről, sokkal inkább a helyiekről, a gyerekekről szólt. Így került megrendezésre 10 órakor a felső iskolásoknak az 5 és 10 kilométeres futam és 12 órakor egy akadályverseny az alsó tagozatosoknak.
A rajt pontos volt, a versenyzők fegyelmezetten álltak fel a képzeletbeli rajtvonalhoz, ami a csárda kapujának a vonala volt. A főrendező-szakosztályvezető Szabó György Úr köszöntötte a versenyzőket, majd stílusosan ostorcsapásra indította a mezőnyt. A rajtot sikerült jól elkapnom, ami azt jelentette, hogy elsőként lőttem ki és kezdtem a lankás mászást. Csak magammal foglalkoztam, bíztam benne, hogy a többieknek sem esik jól ez a kezdeti tempó és majd szépen rendeződik a mezőny. Így is lett, az első lejtőzést megkezdve négyen maradtak látótávolságon belül: a 3 körön induló Pál Zsolt és Naszódi Zsolt illetve csapattársaim Bokros Manassé és Soltész Gábor, akik a két körös távot választották. Tőlük nem tartottam, mert nem láttam bennük konkurenciát, viszont a másik kettő versenyzőről nem tudtam, hogy milyen formában vannak.
A kör második felére Manó utolért, vele hajtottunk végig kettő kört. Az emelkedőkön kicsit sikerült elszakadnom, de a sík részeken újra együtt voltunk. A második kör közepén levő siratófalnál (a helyiek csak gázpásztás mászásnak hívják) nem láttunk magunk mögött senkit – ez azt jelentette, hogy nagyjából 4-5 percnyi előnyünk van, amit nehéz lesz behozni, ha nekünk is minden rendben megy.
Manó nyugodtan begurult a középtáv abszolút első helyére, rám pedig még várt egy kör. Itt már nem éreztem magam annyira virgoncnak, mint az elején, kicsit romlott is a köridőm, de ettől eltekintve minden percét élveztem a versenynek.
A célban már vártak szüleim és a frissen készített babgulyás, zsíroskenyér, alma meg még néhány egyéb energiapótlást szolgáló étel és ital. Az időjárásra sem lehetett panasz, napsütéses, kellemes idő volt, így a célba érkezők még hosszú ideig ejtőzhettek a csárda udvarán. Az eredményhirdetésre sem kellett sokat várni, mindenki hamar megkapta azt, ami jár neki! A dobogósok mindegyike kupával és néhány kisebb ajándékkal térhetett haza. Bár a hosszú táv is nagyjából 55 kilométeres, 1500 méter szintkülönbséggel, ami nem tűnik soknak, de erős tempó mellett azért tartogat kihívásokat.
Eredmények: | |||
20 km | |||
1. | Berdár Győző | – | Lellei DSE |
2. | Prelec Tamás | – | Nagykanizsa |
3. | Léránt Balázs | – | Gyenesdiási Kinizsi SK |
40 km | |||
1. | Bokros Manassé | – | VKE-Nelson |
2. | Jezerniczky Győző | – | Kaposvár |
3. | Mezei Zsolt | – | Nagykanizsa |
60 km – női | |||
1. | Felföldi Viktória | – | VKE-Nelson |
60 km – férfi | |||
1. | Tóth András | – | VKE-Nelson |
2. | Pál Zsolt | – | Budapest |
3. | Naszódi Zsolt | – | Trek SE |
Most pedig kezdődik a felkészülés a cyclocross szezonra, de többoldalú kihívással állok szemben, mert nem csak versenyzői, hanem verseny rendezői oldalon is helyt kell állnom…
Videó a versenyről: