fbpx

Az elővárosi ingázás csodaszere: a kombinált közlekedés

Túl messze lakom, muszáj autóval közlekednem! – ez a második tévhit, amit a Magyar Kerékpárosklub eloszlat 2022-es kampányában, megmutatva, hogy a kombinált közlekedés valódi versenyképes alternatíva tud lenni a háztól-házig tartó közlekedésben, legyen szó akár az otthon és a munkahely közötti ingázásról, akár a turisztikailag érdekes helyek eléréséről.

A Magyar Kerékpárosklub a MÁV-Volán-csoporttal közös kampányban arra biztatja az ingázókat, hogy indítsák a napot mozgással, kerékpározzanak el a vasútállomásra, majd a kerékpárt hagyják az egyre több helyen kialakított B+R (Bike+Ride) parkolóban, üljenek vonatra, amivel a dugóban araszolást elkerülve, az utazási időt hasznosan töltve kényelmesen és fenntarthatóan közelíthetik meg céljukat, és az utazás harmadik szakaszán is válasszák a kerékpárt vagy más fenntartható közlekedési módot.

Ennek érdekében készült egy videó, amelyben bemutatják milyen gyorsan lehet ingázni a különböző közlekedési módokkal, illetve ezek kombinálásával: https://fb.watch/e3Y3CdpQcn/, valamint indult egy nyereményjáték, ahol értékes kerékpáros nyereményeket lehet nyerni egy-egy kerékpáros-vonatos ingázást bemutató, Instagramra feltöltött képpel: https://www.bringazzamunkaba.hu/hirek/nyeremenyjatek2022

Ezeken felül aktivistáink ajándékokkal kedveskedtek minden kerékpárral a vasúthoz érkező, vagy onnan kerékpárral továbbinduló számára július 5-én, kedden Gödöllőn, ahol a délelőtt során közös sajtótájékoztatón mutatta be a kombinált közlekedés előnyeit, az egyre szélesebb körű elterjedését segítő fejlesztéseket, kampányokat, stratégiákat Földiák János, a MÁV-START szolgáltatásfejlesztési vezetője, Kürti Gábor a Magyar Kerékpárosklub Elnöke és Madarász-Losonczy Bálint, a Miniszterelnökség Aktív Mobilitás főosztályának vezetője.

A kombinált közlekedés egyre népszerűbb, amit az is segíti, hogy sorra létesülnek újabb és újabb B+R parkolók: a 10 elővárosi vasútvonal 80 állomásán van már kerékpártároló, összesen 4000 férőhellyel, országszerte pedig további 2000 kerékpár tárolására alkalmas, fedett, bekamerázott B+R kerékpártároló épült az utóbbi időben. A fejlesztésekről erről a térképről lehet tájékozódni: https://www.mavcsoport.hu/mav/50-megujulo-allomas

A kombinált közlekedés előnyei:

Fenntartható: a kerékpározás az egyik leginkább energiahatékony és alacsony kibocsátású közlekedési mód, míg a vasút hosszabb távolságokon számít a legzöldebb közlekedési módnak;

Egészséges: a rendszeres mozgással, kerékpározással saját mentális és fizikai egészségünknek is jót teszünk, sőt másokat is megkímélünk a károsgáz-, por- és zajszennyezéstől, az utakat felszabadítjuk a torlódástól;

Szabadidőhöz jutunk a vonaton: dolgozhatunk, olvashatunk, kapcsolatot tarthatunk a hozzátartozóinkkal, barátainkkal;

Olcsó: a vonatozás még a hatósági áron tankolt benzinhez képest is kedvezőbb árú, ráadásul különböző kedvezményekre is számíthatunk.

Hozzájárul a városok élhetőségének jelentős javulásához, a klímavédelmi célok biztosabb teljesüléséhez.

Látható eredmények

„Most értünk ahhoz a ponthoz, hogy már látható eredménye vannak a fejlesztéseknek” – mondta Földiák János, a MÁV-START szolgáltatásfejlesztési vezetője a közös kampány keddi sajtótájékoztatóján Gödöllőn. A szakember szerint – aki napjai 80 százalékában kerékpárral közlekedik – az elmúlt időszakban a főváros vonzáskörzetében felújított állomásokon már mindenhova lett kerékpártároló betervezve. Hiszen a háztól-házig eljutásban talán a legjobb megoldás ha a vasúti közlekedést kerékpárral egészítjük ki, mivel kevés helyet foglal, nem okoz forgalomnövekedést a környék útjain, sőt adott esetben szállítható is a vonaton, ráadásul a vasúthoz hasonlóan fenntartható: mindkettő esetében nagyon kedvező az egy főre eső energiafelhasználás, a vasúté például a motorizált közlekedés módok közül a legjobb.

Az elővárosokból a munkába biciklizést a vasútállomások jó megközelíthetőségével, kerékpárosbarát kialakításával lehet elősegíteni. Erre jó példa Gödöllő, amely Budapest környékének legszebben felújított állomása: a Királyi váróval, a modern főépülettel, és a régi raktárépület kerékpártárolóvá alakításával, amellyel egyszerre őrzik a vasút történelmét és használják fel 21. századi módon a régi épületet, ahol lerakva a kerékpárt a MÁV óránként induló AGRIA InterRégió járataival 26 perc, a félóránként közlekedő személyvonatokkal pedig 40 perc alatt lehet Budapestre, a Keleti Pályaudvarra érni.

A vezető szerint az elővárosi vonalakon mindenhol kiépültek a biciklitárolók, és folyamatosan haladnak az ilyen projektek, nem csak a főváros és térsége, de a megyei székhelyek, valamint a turisztikai régiók esetében is. Eközben folyamatosan növekednek az igények is: a járványidőszak alatt például a kerékpárszállítás volt az a szegmens, ami a legkisebbet esett vissza, utána pedig számottevő növekedést mutatott.

Földiák János, MÁV-START, szolgáltatásfejlesztés vezető, Fotó: MÁV

„Érezzük, hogy ez olyan piac, ahol a vasútnak is ott kell lennie.” – fogalmazott Földiák, hozzátéve hogy a növekvő igény kielégítésére folyamatosan alakítanak át régi vasúti kocsikat modern kerékpárszállító kocsikká, esetenként négy-nyolcszorosára bővítve a kerékpárhelyek számát.

Csodaszer és felmentősereg

A Kerékpárosklub a Bringázz a Munkába! kampánnyal azokat a megoldásokat mutatja be, amelyek enyhíthetik azokat a problémákat, közlekedési gondokat, amelyek a városokat körbeveszik – mondta Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, aki szerint a Budapest környékén kiadott forgalmi engedélyek száma 10 év alatt 40 százalékkal emelkedett, ami olyan hatalmas ütem, amivel nem tud lépést tartani a települések infrastruktúrája.

„Ennek a terhelésnek kompakt megoldására mit tud ajánlani a Magyar Kerékpárosklub azon kívül, hogy segíti a kerékpározást? Vicces módon a vonatozást” – mondta az elnök, aki szerint le kell számolni azzal, hogy egy közlekedő csak egy közlekedési módban gondolkodik: autóban vagy bicikliben vagy vonatban.

„Egy csodaszert tudunk ajánlani: kombináljuk ezeket!”

Az elnök szerint akár az autót- vonattal és másik biciklivel kiegészítve, vagy akár két biciklit használva a vasúttal a megtett út két végén, vagy Budapesten a közbringarendszerrel (Bubi) esetleg a közösségi elektromos rollerekkel, robogókkal is lehet kombinálni a közlekedést.

Az elnök plasztikus példával illusztrálta az autók számának növekedését: tíz év alatti a 40 százalékos növekedés 167 ezer autót jelent, amelyek akkor sem nem férnének el egymás mellett és mögött, ha az M1-es autópálya Budapest és Hegyeshalom közötti oda-vissza szakaszának négy sávjában akarnánk őket felállítani.

„Tévhit, hogy ezt P+R parkolókkal meg lehet oldani.”

Ezek ugyanis nagy helyet foglalnak el, többnyire értékes központi ingatlanokon, és drága, több milliós tétel a megvalósításuk. Ezzel szemben a kerékpártárolók pár tízezer forintból kialakíthatók, kevés helyet foglalnak el, és nem generálnak jelentős közúti forgalmat a környéken. A vonathoz kerékpározás sokszor csak 1-3 kilométert jelent, ami kortól és nemtől függetlenül nem megerőltető. Kerékpárral közlekedni gyorsabb is olcsóbb is, egészségesebb is, kevesebb a torlódás, csökken a szennyezés és a balesetek száma is – mondta.

Kürti Gábor szerint a Budapest fejlesztését célzó Balázs Mór terv 2030-ra kitűzött célja, hogy 10 százalékra növeli a kerékpáros közlekedés arányát, amiben rosszul áll a város jelenleg, ám a „Kombinált közlekedés olyan, mint egy felmentősereg.”

Kürti Gábor Dezső, Magyar Kerékpárosklub, elnök; Fotó: MÁV

A vasút és a kerékpározás kapcsolatának javítása olcsó és gyorsan megoldható, amivel elérhető a 2030-as céldátum, amivel az elnök szerint a fővárosban megduplázható lehet a kerékpáros közlekedés aránya.

Óriási potenciál

A kerékpáros körökben etalonnak számító holland példákat említette Madarász-Losonczy Bálint, a Miniszterelnökség Aktív Mobilitás főosztályának vezetője, aki emlékeztetett, hogy az ott 1999-ben indult nagyszabású vasút-kerékpár közös fejlesztés révén mára félmillió kerékpárférőhely van a holland vasútállomásokon, és az első három évben 20 százalékkal nőtt a vasutat használók aránya, akiknek mára 62 százaléka kerékpárral érkezik az állomásokra. Egy holland kutatás szerint a városok élhetőbbé tételének öt legfontosabb szempontja között ott van a vasút és a kerékpározás kapcsolatának erősítése, ami „Minden közlekedő számára fontos hozzáadott értéket hordoz.”

Hiszen nem csak a célcsoport számára kedvező, hanem az egész településnek is jó: egészségesebbek a rendszeresen mozgó emberek, a kerékpároknak kicsi a helyigénye, és a fejlesztés a torlódások csökkenése révén azoknak is kedvez, akiknek az autó jelenti a megoldást.

Madarász-Losonczy Bálint, Miniszterelnökség, Aktív Mobilitás Főosztály vezetője, Fotó: MÁV

A jelenleg készülő Agglomerációs kerékpárhálózati stratégia célja, hogy különböző infrastrukturális fejlesztésekkel javítsák a vasútállomások kerékpáros elérhetőségét, amiben óriási potenciál rejlik. „Célzottan tudjuk fejleszteni az állomások környezetét, az odavezető utakat, ami alternatívát biztosít a lakosságnak, hogy felülhessen a kerékpárra, és megmutathatjuk, hogy valóban jól kombinálható a vasúttal.”

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.