Közel százhúsz bringás vett részt vasárnap a Piroska Szörp Kecskeméti Első Sor Egyesület által rendezett formabontó kerékpáros kihíváson, mely során alaposan felszántották Kecskemét közigazgatási határát, a város 650 éves évfordulója alkalmából. A Hírös város mellett a gravel bike ünnepe volt ez, a gépek csak úgy lubickoltak az aranyló homokban.
A homok az Alföld hegye – mondá a bölcs. Ha ez így van, és arányosítani szeretnénk, a 650 Árkon-bokron kerékpáros tájékozódási túra résztvevői kábé a Kilimandzsáró csúcsára kapaszkodtak fel, erőkifejtés tekintetében. Márpedig ez így van, kérdezzétek csak meg azokat, akik részt vettek a november 18-án megrendezett eseményen! Az ország különböző pontjairól érkező bringások elképedve látták, hogy még a kecskemétiek is elképedve nézik, ahogy kerekeik küllőig süppednek a homokban. Minimum.
Nem véletlen nevezik futóhomoknak, és nem tekerőhomoknak – gondolhatta az egyszeri, aki egy pillanatra megtorpant, majd felpattant a homokból, aztán igyekezett áttolni a bokáig érő homoktengeren a bringát. Futva, persze. Mert ez egy olyan túra volt, ami azért ment át versenybe, mert mindenki igyekezett előre, hogy minél kevesebben verjék fel arcába, orrába, szájába a homokot, a port, olykor a kavicsot, a murvát.
De ne rohanjunk ennyire előre! Szóval az egész ott kezdődött, hogy Sáfár Tamás, a Piroska Szörp Kecskeméti ES elnöke, aki kerékpárboltjában egyre több gravel bike-ot ad el, kitalálta, megrendezi a gravel bike ünnepét, és ha már Kecskemét is most ünnepel, összekapcsolja a kettőt. Megálmodta, hogy terepgumikkal körberajzolják a Hírös város közigazgatási határát. Aztán meg is valósította.
Már az előnevezések alapján is egyértelmű volt, hogy nagyon sok bringás fantáziáját megmozgatja egy ilyen rendhagyó sportesemény. A rajtján már közel százhúsz kerékpáros gyülekezett. A helyiek és a környékbeliek mellett érkeztek Kiskunfélegyházáról, Kiskőrösről, Komlóról, Székesfehérvárról, Szolnokról, Budapestről, de még Nyíregyházáról is.
A résztvevők 50 és 100 kilométeres táv közül választhattak. Mivel embert és gépet próbáló küzdelemről volt szó, amire nem igazán lehetett felkészülni, a rendezők megadták a lehetőséget arra, hogy az első 25 kilométer után mindenki eldönthette, hogy tovább megy a százasra, vagy visszafelé veszi az irányt a félszázasra. Ki kell emelni, mindkét táv teljesítménye megsüvegelendő!
A verseny maga viszonylag egyszerűen elmesélhető. Itt hívjuk fel a kedves olvasó figyelmét, hogy a szövegben számtalanszor elhangzó „homok” szó nem számít szóismétlésnek, csupán a fokozás eszközének.
A rajt és a cél Ballószögben volt, az Aranykor Termálfürdőben. A lassúrajtot követően a mezőny az első kanyarig aszfalton tekert, majd mindenkit elnyelt a homok. Ezután következett egy kis homok, melyet több és mélyebb homok követett, majd változatosságból jött egy kis homok. Néha egy kis murva, vagy épp durva murva is képbe került, miközben az ellenőrzőpontokon következett egy kis felfrissülés, pihegés. Aztán homok, homok, erdei utak, homok, némi aszfalt, egy kis emelkedő felüljáró képében… De az egész mégse fulladt unalomba. Se homokba! Sőt! Mindenki számára hatalmas élménynek bizonyult a vágtázás az alföldi szép nagy Rónaságon. A télbe forduló őszi táj azt is elkápráztatta, aki minél előbb le akarta tudni az adott távot. És voltak ilyenek (a mezőny kábé 20%-a) így aztán róluk is meg kell emlékezni, akkor is, ha ez nem egy verseny volt.
Az 50 kilométeres távon Tóth Roland ért be elsőnek, akinek ez volt az első igazán komoly terepkerékpáros megmérettetése, 100 kilométeren pedig Gohér Mihály volt a leggyorsabb. Misinek nem ez volt az első terepes versenye, ő az a srác, aki a Piroska Kecskeméti ES versenyzőjeként korosztályában az első helyről várja a Cyclocross Magyar Kupa következő fordulóját, ami épp Kecskeméten lesz november 25-én.
A verseny egyediségét és szervezettségét jól mutatja, hogy a beérkezés után, rajtszáma felmutatásával minden bringás beléphetett a ballószögi Aranykor Termálfürdőbe, ahol a termálvízben és/vagy a szaunában átmelegíthette fagyos, megfáradt testét.
– Úgy érzem, remekül sikerült az esemény. Úttörő kezdeményezés volt, mert az országban még senki nem szervezett gravel túrát/versenyt, és biztos, hogy lesz folytatása. Évek óta minden februárban nagy sikerrel rendezünk Vad Kunság néven évnyitó extrém bringás túrát, az Árkon-bokron pedig lehet a jövőben az évzáró túra – mondta Sáfár Tamás szervező, aki egyébként már tapasztalt a télvíz idején rendezett kerékpáros versenyek, túrák szervezésében. Az említettek mellett ugyanis Kecskemét hetedik alkalommal rendez cyclocross magyar kupa futamot, közben pedig Winter Kúp néven szervez többfordulós téli versenyt a helyi és környékbeli bringás közösségek számára.
További képekért kattints ide.
Szöveg: Csenki Csaba, Fotók: Minkó Zsolt