Sokszor nem egyértelmű a zöldtrágyázás és a zöldugar közti különbség. Vajon mikor beszélhetünk az egyikről, s mikor a másikról? Milyen tényezőket érdemes figyelembe venni, ha az AKG feltételeiről és miket, amikor zöldítésről van szó?
Nagyon fontos áttekinteni ezeket az információkat, s ezáltal egy kicsit egyértelműbbé tenni a korántsem teljesen egyértelmű helyzetet.
Lássunk tisztán! Miben egyforma a zöldtrágyázás és a zöldugar?
A problémát részben az adja, hogy mindkét kifejezés vetett növényi kultúrákat takar, amelyekben ráadásul akár ugyanazon keverékek is alkalmazhatóak. A keverékeket a terület jellemzői alapján kell kiválasztani. Hiába lehetnek az alkalmazott növények egyformák, mégsem összekeverendő az AKG zöldtrágyázás és a zöldugar, hiszen nem ugyanazt jelenti a kettő.
Kis fogalmi tisztázás – AKG zöldtrágyázás és zöldugar
Az AKG-ban legalább öt évente egyszer a szántóterületet zöldtrágya növénnyel, illetve zöldtrágya keverékekkel szükséges bevetni, amelyet aztán virágzáskor a talajba forgatunk vissza.
Emellett azonban az AKG-ban fontos kitétel a zöldugar megvalósítása is, amely tulajdonképpen egy állandó méhlegelő szakasz, és minimum három éven keresztül az adott területen kell maradnia. Az itt nevelt növények esetén fontos kikötés, hogy legyen köztük pillangós növény is, továbbá az is, hogy legalább három különböző faj alkossa a zöldugar növényzetét.
Ezek tehát a különbségek a zöldtrágyázás és a zöldugar között.
Miben más ezekhez képest a zöldítés?
A zöldítésben a zöldtrágya növény vagy a zöldtrágya keverék egészen addig a területen marad, amíg a következő termeszteni kívánt növény vetése előtti talajelőkészítési munkálatok meg nem kezdődnek. A zöldítés során egy ökológiai célterületen történik a zöldtrágyanövények termesztése. Az ökológiai célterületnek legalább öt éven keresztül fenn kell maradnia.
A zöldítésben alkalmazott terület lehet vagy parlagon tartott és legeltethető, sőt, gyomirtással karbantartható terület, vagy termeszthetők rajta nitrogénmegkötő növények, továbbá ökológiai jelentőségű másodvetés is szerepet kaphat rajta.
Mivel a zöldítésben az ökológiai jelentőségű másodvetésként alkalmazott zöldtrágyát július 1. és október 1. között kell vetni, s elég a talajba kerülnie a következő növény előtt, ezért a talaj téli mulccsal való takarása is megvalósítható.
Miért jók a zöldtrágyanövények?
A zöldtrágya növények hatására a talaj lehetőséget kap a regenerálódásra, javul a szerkezete és a termékenysége egyaránt. Gyarapítják a talaj szervesanyag- és nitrogéntartalmát, valamint javítják vízmegkötő képességét is. A talajban élő hasznos mikroorganizmusok és hasznos élőlények lehetőséget kapnak a szaporodásra. A zöldtrágya növények növelik a növényi biodiverzitást, s emellett élőhelyet nyújtanak különféle állatok számára is. Védenek a talaj eróziójával szemben és elnyomják a gyomokat is.
