A hajnali pára még a bokrok alján, az álom utolsó foszlányai arról a régi lányról még a fejedben. Halkan zizzen a tépőzár a cipőn, kattan a csat a sisak szíján. Válladon a géppel lépsz ki az álomittas lépcsőházból. Vár az út, megint.
A valamelyest melankolikus felütés után nézzük, miért is érte meg jó párszor hajnalban kelni pusztán azért, hogy munka előtt még egy jó órát tekerhessünk a kihalt határban ezzel a gyönyörű, sportos, ízig-vérig száguldozásra termett bringával!
Vizuális orgazmus
A gyártó krosszgépei közül közvetlenül a csúcsgép alatti példányt kaptuk tesztelésre. A paletta 6.2-től 6.7-ig terjed, mindegyik szinten találunk külön női és férfi modelleket. A 6.7-es egyébként a Ritchey kiegészítők és patentpedál mellé SLX helyett XT szettet kapott.
Vagányság van és SLX-ek
A váz mérete tökéletes volt. Tudom, ezt már több bicikli esetében írtam, így most vagy én vagyok univerzális, vagy a minőségi krosszgépek nagyjából egyforma geometriával készülnek. Nem mellesleg nagyon helyesen. A váz ezzel a visszafogott dizájnnal, minőségi festéssel és az apró részletekben lappangó tökéletességgel rendesen magába bolondított. A csövek háromszor húzottak, 6061-es aluból készültek. A fejcső félintegrált csapágyat fogad, a felső- és alsócső közös varratot kapott, az alsó- és fejcső találkozásánál pedig egy kis formázást találunk erősítés gyanánt, csak úgy az íze kedvéért. Az alsócsövön kulacstartó és sárvédő rögzítő szemek integetnek vidáman. A nyeregvázcső és a támvillák kör keresztmetszetűek, a láncvillák függőlegesen lapítottak. A támvillákban egyes tudósok S-bendet mutattak ki, de tényleg minimális, olyan finom ívben kanyarodik, ahogy a szellő fúj a rét felől. De ennyi elég is a vázról, most már tapasztaljunk tekerést, villát, és persze randizzunk az új SLX szettel is!
Hasznos, de szépnek azért nem mondanám...
Hajtáshatékonyság szempontjából kiemelkedő mind a kialakítható tekerési pozíció, mind pedig a gép középtáji merevsége. Ez utóbbira már ránézésre garancia volt a középcsapágyháznál vízszintesen lapított alsócső, valamint az integrált tengelyes hajtómű. Áttételtől, testsúlytól és a quadriceps-ünk edzettségi szintjétől függetlenül azt kell mondjam, hogy nem lehet zavarba hozni a bringát, nem nyel el szinte semmit a hajtási energiából. A villa megítélésében már nem ennyire homogének a gondolataim. Olyan felemás a lelkem, mint egy jampi pepita csokornyakkendője. Színben passzol a géphez, oké. Nagy pozitívum, hogy tökéletesen valósítja meg a lockout funkciót. Ha egyszer le van zárva, akkor le van zárva. Kész. Végre-végre! Nem izeg-mozog 1 centiket, nem döccen, nem csattog. A mozgásával kapcsolatban sem fogalmazhatok meg negatív kritikát, mind a 63 mm-ét szépen mozogja végig. Ellenben a csillapítása csapnivaló, illetve szinte nincs is, emiatt minden huplin picit kikoppan. Kár érte.
Harapós, mint egy sarkvidéki hajnal
Az SLX szettből a hajtómű, a váltókarok, a hátsó váltó, és az első-hátsó fékrendszer került fel a gépre. Az agyak szérián kívüli, Deore szintű termékek, nyilván a gép árának kordában tartásáért felelnek. A hajtómű merevségéről már szóltam, tényleg meggyőző. Az SLX elvileg a Hone alatt helyezkedik el a gyártó rangsorában, de megmondom őszintén, nekem – ebben a vázban legalábbis – az SLX merevebbnek tűnt, mint a Hone általam eddig próbált hajtókarjai. A shadow kialakítású váltó rugóerejével nem volt gond, bár erdei csiki-csukiknak nem tettem ki nagyon, inkább az aszfaltcsíkokat majszoltuk önfeledten ábrándozva. A fékek remekül vizsgáztak, a 160-as tárcsákkal elöl-hátul jól adagolható, határozott nyomásponttal rendelkező fékérzést adnak. A fékkarok kényelmesek voltak, a pofák hamar bekoptak, bár üzemszerűen kicsit hangosak, de ez már ízlés kérdése. Az SLX egy nagyon jól eltalált alkatrészcsalád az eddigi tapasztalatok alapján, és bár elvileg MTB-re szánja a Shimano, remek választás volt többé-kevésbé ezzel szerelni a 6.6-ost.
Árnyékváltó
A felszerelés további részei túlnyomórészt a Wheeler házon belüli márkájának, a WBP-nek jelzéseit viselik. Hosszútávú tapasztalatom nincs velük kapcsolatban, középkategóriás, középsúlyú alkatrészeket ismertem meg bennük, melyek maradéktalanul betöltik funkciójukat, de a bringás pajtások előtt villogni nem kifejezetten alkalmasak. Ami érdekesség volt a gépen, és még nem említettem, az az állítható magasságú kormányszár. Sokan szembesülnek a problémával, hogy a gép geometriája megfelelő lenne, de a kormánymagasságot sehogy sem tudják belőni kényelmesre. Ezt a helyzetet megoldani ugye vagy a hézaggyűrűk átrendezésével, vagy eltérő emelkedésű kormányszárra való cserével lehet. Az NVO terméke azonban kiküszöböli ezt a fejtörést okozó szituációt. Az elgondolás lényege, hogy az A-headsetet a stucni helyett egy cső fogja össze, a rózsa is ebben található, így a csapágy beállítása a kormány nélkül is kivitelezhető. A kormányszár pedig ezen a csövön rögzül, a bringás által kívánt magasságban. Rendkívül hasznos, bár nem kifejezetten impozáns fejlesztés. Végül pár sor még a markolatról, ami egy jó ötletet valósít meg, kevésbé jól kivitelezve. A markolat ugyanis integrált szarvacskával rendelkezik. Ez sokszor jól jön hosszabb, cumullus-számoló tajgai etapokon, ha fogást szeretnénk váltani, vagy mászáskor, ha az ember azokba csimpaszkodva terheli a pedált felfelé valami siratófalon. És ekkor jön a bibi, vagyis, hogy a markolat ugyan csavaros, de csak egy ponton, belül. Így egy fent említett kormány-cibálásánál a szarvacska le-föl hajladozik és tekeredik, ami egy-egy erdei mászás során nem nyújt éppen biztos irányíthatóságot.
Repceföldek, fák és felhők
Sajnos a teszt keretei nem adnak lehetőséget arra, hogy írjak az esti tekergésekről, a gumik monoton zümmögéséről, a virágzó hárs illatáról, a szerelem végtelen napéjegyenlőségeiről, de a kerekekről még néhány szót, mert fontos! A 28-as kerekek, rácáfolva néhány sztereotípiára nagyon jól gyorsíthatók, ami egyrészt a könnyű felniknek, másrészt a bajnok gumiknak köszönhető. A külsőknél sikerült ötvözni a lazább erdei talajon való biztos haladás, irányíthatóság, tapadás képességét az alacsony gördülési ellenállással, az alacsony súllyal, és a minden körülmények között remek gyorsíthatósággal.
A gép összességében kész koncepciót alkot, ám idővel – ha a sors úgy hozza – az agyakat és az első átdobót is SLX-re cserélném, hogy teljes legyen a kép. Azoknak tudom javasolni, akikben már konkrét elképzelés alakult ki a felhasználási területtel kapcsolatosan, és tudják, hogy egy minőségi krosszgépet szeretnének, felszereltségéhez, igényességéhez képest még éppen elfogadható áron.
Megjelent a Bikemag 2009. július-augusztusi lapszámában.
[poll id=”128″]
Forgalmazó: Mali Kft.
Származási hely: Tajvan
Vázgarancia: 1 év
Alkatrész-garancia: 1 év
Vázméretek: 48 cm; 52 cm (tesztelt); 56 cm
Ajánlott fogyasztói ár: 269.000 Ft
Vázanyag: Al 6061
Villa: SR Suntour NCX-D LO; 63 mm
Hajtómű: Shimano SLX Hollowtech II; 48/36/26 fog
Középcsapágy: Shimano SLX; integrált
Első váltó: Shimano Deore LX; TS
Hátsó váltó: Shimano SLX Shadow
Fékkarok: Shimano SLX
Váltókarok: Shimano SLX
Első agy: Shimano HB-M495A; Center Lock
Hátsó agy: Shimano FH-M495A; Center Lock
Fékek: Shimano SLX; 160 mm; Center Lock
Felni: WBP DP17 (Alexrims); 700C
Külsők: Schwalbe Racing Ralph; 28 × 1,35
Kormány: WBP; egyenes; 560 mm / OS
Kormányszár: NVO TM-3; állítható magasságú; 105 mm / 10 fok / OS
Kormánycsapágy: Cane Creek; félintegrált
Nyeregcső: WBP; 31,6 mm / 320 mm
Nyereg: WBP
Pedál: alu taposó
Geometriai adatok:
Fejcsőszög: 70,0 fok
Nyeregvázcső-szög: 72,0 fok
Nyeregvázcső-hossz: 520 mm
Felsőcsőhossz: 585 mm (csőközéptől csőközépig)
Vízszintes felsőcső-hossz: 610 mm
Tengelytáv: 1095 mm
Láncvillahossz: 445 mm
Kormányszárhossz: 105 mm
Középcsapágy-magasság: 300 mm
Tömeg: 12,37 kg (pedállal)
