fbpx

Kona Dawg Deluxe – luxus két keréken

A Kona Dawg Deluxe a külföldön egyre feltörekvőbb trail/all mountain kategória egyik trónkövetelője, amelynek jellemzője a 140 mm körüli rugóút, a jó mászó- és még jobb lejtőző képesség. Utoljára évekkel ezelőtt volt szerencsém rugós Kona géphez, így kíváncsian vártam, hogy mennyit fejlődött az évek során a látszólag nem sok változtatást mutató négyforgáspontos rendszer.

A bringa tesztelése közben eszembe jutott, hogy a júniusi számban is teszteltünk egy Kona Hei Hei-t. Végigolvasva az alkatrészlistát érdekes dologra lettem figyelmes: adott két azonos alapanyagú (szkandium), jelentősen eltérő felhasználási területre (XC és all mountain) szánt váz, amelyek tulajdonképpen csak a villában, a gumikban és a rugóstag méretében térnek el egymástól. Ennek ellenére az XC gép több mint másfél kilóval könnyebb. A legkomolyabb eltérés természetesen a vázak kialakításában fedezhető fel, hiszen itt egy jóval hosszabb tag dolgozik a csövek közt, amelynek segítségével sokkal nagyobb rugóúttal gazdálkodhatunk. Természetesen blokkolhatjuk, aktívvá tehetjük, vagy pedig propedal üzemmódban, amolyan átmeneti állásban mászhatunk vele. Persze a hosszabb úthoz más lengőkar és magasabb súlypont is jár. A lengőkar a nagyobb hossza ellenére nem tűnik egy nehéz darabnak, hiszen ahol lehet, ott kilyuggatták.

Az egész gépre a masszív felépítés, az erős, nagy átmérőjű csövek és a szép hegesztések jellemzőek. Külön megemlíteném a gyönyörű, metálfényű, csillogó festést, amely nagyon komolynak hat a jobbára fekete kiegészítőkkel. Dicséret illeti még az aszimmetrikus láncvillák hatalmas összekötő elemét. Ennek ellenére a gép hátulja volt a váz rugalmasabb része, bár összességében ez nem volt zavaró.

Az alkatrészek terén Botond már júniusban megírta, hogy nem sok kivetnivalót találhatunk, mindenhol ott feszítenek a májer Race Face feliratok. Személyes kedvencem a brutális erőt sugárzó hajtókar, meg a könnyed nyeregbeállítást segítő, szokatlan bilincsrendszerű nyeregcső volt. Nagyon szép a karbon fékkar is, bár a fékerőhöz sajnos nem sokat tesz hozzá, ugyanis egy AM gépen a 160-as tárcsák már nem túl nyerők. Főleg a 18”-os méret fölött, ahol a vevőkör már azért testesebb emberekből áll. Közérzetünket viszont pozitívan befolyásolják a gyári FSA kerekek, amelyek könnyűek és nagyon szép futásúak. Kiemelném még a Fox villa kiváló működését és merevségét, amely még mindig tökéletes színvonalú. Teljesen személyre szabható a nagyon finom járású tekerentyűkkel, és nagyon hamar bekopik.

Menet közben már jóval nagyobb különbségeket lehet felfedezni a két gép között. A legjelentősebb a mozgás, ugyanis a Dawg nagyon szépen és könnyedén kihasználja a rugóút-tartományát, amelyet főleg az „egy bringám van minden célra” emberek fognak díjazni. A fejlett csillapítási rendszereknek köszönhetően nem probléma a mászás sem. Sőt! Idén ez már a második ilyen kategóriás bringa alattam, és azóta újra lelkesen tekerek fölfelé. Igaz, inkább az extrém mászásokat szeretem, ahol nem gond – sőt előny -, hogy aktív a gép hátulja.

Ezzel a géppel volt egy szakadó esőben lefolytatott tesztem, ahol tulajdonképpen csak a Hármashatár-hegy legsziklásabb ösvényein másztam fel, illetve gurultam vissza tíz-tizenötször különböző beállításokat használva, amelyek ilyenkor a lapos sziklák miatt nagyon csúszósak. Ezalatt rájöttem, hogy a laza, kis kavicsos, illetve a nagy sziklás részeken sokkal könnyebb úgy feltekerni, ha a hátsó felfüggesztést teljesen aktívan hagyom, ugyanis ekkor a tag a bemozdulással rátapasztotta a kereket a talajra, így az még a laposabb, vizes sziklákon sem pörgött el, pedig az Ignitor gumik azért nem éppen a világ legjobbjai. Ilyen esetben a kiállva tekerés úgysem járható út, ülve meg nem zavaró annyira a pogózás. Döngölt talajú, laposabb emelkedőkön természetesen hasznosabb zárni a rugózó egységeket, ami azért nem mindig egyszerű, mert egyik sem állítható a kormányról, igaz ugyan, hogy ez a konkurens cégeknél sem szokott másként lenni.

A mászásnál a fő problémát a kormány, azaz a stucni nagy magassága okozza, illetve az, hogy a villa útja nem állítható, holott az egy ilyen kategóriájú és egy ilyen, kissé magas középrészű géptől elvárható lenne. A teszt kedvéért kipróbáltam úgy is, hogy megfordítottam a stucnit, és az alátéteket fölé tettem. Ezzel nyertem legalább három centit, amely már érezhető volt, bár ekkor nekem kicsit hosszúvá vált az eleje. Szóval, ha felfelé a villát össze lehetne nyomni pár centivel, akkor az maga lenne a paradicsom.

Lefelé természetesen már nem okozott problémát a magasabb kormányhelyzet, de a hatékonyság érdekében mindenképpen érdemes a távtartókat a stucni fölé helyezni. Tulajdonképpen bármilyen terep leküzdhető a géppel, bár a 358 mm-es középrész magasság azért el tudja bizonytalanítani néhány kanyarban az embert, ha nagy tempóval, déhás stílusban érkezik. Ettől eltekintve gondolkozás nélkül lehet leszáguldani a hegy bármelyik ösvényéről, határt valószínűleg csak a fékek fognak szabni, amelyek közül legalább az elsőt érdemes egyből nagyobb tányérra cseréltetni, mert hosszabb – elsősorban külföldi – lejtőzések során, biztos, hogy gyengélkednének a 160-as tárcsák.

A Konák négyforgáspontos rendszerének hátulütője, hogy rázós terepen fékezéskor kissé bemerevedik a gép hátulja. A Dawg-nál ezzel nekem nem volt problémám, bár természetesen még nagyon lágy beállításnál is érezhető némi pattogás, de aki merev vázról ül át egy ilyen gépre, az biztos, hogy nem fogja érteni, hogy miről is beszélek.

Összeségében egy tipikus Kona stílusjegyeket magán viselő, remek alkatrészekkel felszerelt géppel van dolgunk, amely azoknak a bringásoknak ajánlható, akik soha nem az órát, hanem az élvezeti értéket nézik tekerés közben. Gyorsan ugyanis inkább csak lefelé lehet haladni ezzel a géppel, viszont bárhova fel lehet vele tekerni, még átlagos erőnléttel is, mivel az elég sok pluszt ad alánk mászáskor – elsősorban durva terepen.

[poll id=”85″]

Eredetileg megjelent a Bikemag 2008. augusztusi lapszámában.

Forgalmazó: X-Factor
Származási hely: Tajvan
Vázméret: S (15”), M (17”), L (18”- tesztelt), XL (19”), XXL (20”), XXXL (22”)
Vázgarancia: 4 + 2 év
Alkatrész-garancia: 1 év
Ajánlott fogyasztói ár: 669.900 Ft

Váz: Kona Race Light Scandium; 125 mm rugóút
Rugóstag: Fox Float RP2; ProPedal; levegős; állítható csillapítás
Villa: Fox Float 140; állítható csillapítás, lock és kompresszió
Hátsó váltó: Shimano XT Shadow
Váltókar: Shimano LX Rapidfire
Lánc: Shimano CN-HG53
Lánckeréksor: Shimano Deore; 11-34 fog
Hajtókar: Race Face Evolve XC X-Type; 22/32/44 fog
Középcsapágy: Race Face Evolve XC X-Type
Fékek: Hayes Storker Carbon
Kerékszett: FSA XC-300
Gumik: Maxxis Ignitor; 26 x  2,35
Kormánycsapágy: FSA Orbit DL
Stucni: Race Face Evolve XC; 31,8 mm
Kormány: Race Face Evolve XC; 660 mm / 31,8 mm
Nyereg: WTB Laser V Race
Nyeregcső: Race Face Evolve XC; alu; 350 / 30,0 mm
Pedál: Shimano M520

Geometriai adatok:

Fejcsőszög: 68,2 fok
Nyeregvázcső-szög: 71,7 fok
Felsőcsőhossz: 571 mm
Vízszintes felsőcsőhossz: 603 mm
Középcsapágy-magasság: 358 mm
Nyeregvázcső-hossz: 457 mm
Tengelytáv: 1130 mm
Láncvillahossz: 430 mm
Tömeg: 13,68 kg (pedállal)

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.